Európai Tanács hírei

A Tanács 2015. március 6-án elfogadta a 2013/255/KKBP tanácsi határozat módosításáról szóló (KKBP) 2015/383/ határozatot [1].

A határozat módosítja a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeknek és szervezeteknek a 2013/255/KKBP határozat I. mellékletében foglalt jegyzékét.

A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró*, Izland+, Szerbia és Albánia, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Grúzia csatlakoznak e tanácsi határozathoz.

A felsorolt országok össze fogják hangolni nemzeti politikáikat e tanácsi határozattal.

Az Európai Unió tudomásul veszi és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.

[1] A határozatot 2015. március 7-én hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 64., 2015.3.7., 41. o.).

* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

+ Izland továbbra is az EFTA és az Európai Gazdasági Térség tagja marad.

A Tanács 2015. február 9-én elfogadta a (KKBP) 2015/241 tanácsi határozatot[1]. 

A határozat kibővíti a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeknek, szervezeteknek és szerveknek a 2014/145/KKBP határozat mellékletében foglalt jegyzékét. 

A tagjelölt országok: Montenegró*, Izland+ és Albánia*, az Európai Gazdasági Térséghez tartozó EFTA-tagországok: Liechtenstein és Norvégia, valamint Ukrajna csatlakoznak e tanácsi határozathoz. 

A felsorolt országok össze fogják hangolni nemzeti politikáikat e tanácsi határozattal. 

Az Európai Unió tudomásul veszi és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást. 

[1] A határozatot 2015. február 16-án hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 40., 2015.2.16., 14. o.). 

* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban. 

+ Izland továbbra is az EFTA és az Európai Gazdasági Térség tagja marad. 

A Tanács 2015. január 26-án elfogadta a 2013/255/KKBP tanácsi határozat végrehajtásáról szóló (KKBP) 2015/117 tanácsi határozatot [1].

A határozat értelmében az új indokolás alapján a három személy és egy szervezet ismételten a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek jegyzékébe kerül.

A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró*, Izland+, Szerbia és Albánia, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Grúzia csatlakoznak e tanácsi határozathoz.

A felsorolt országok össze fogják hangolni nemzeti politikáikat e tanácsi határozattal.

Az Európai Unió tudomásul veszi és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.

[1] A határozatot 2015. január 27-én hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 20., 2015.1.27., 85. o.).

* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

+ Izland továbbra is az EFTA és az Európai Gazdasági Térség tagja marad.

A Tanács 2015. január 30-án elfogadta a 2011/72/KKBP határozat módosításáról szóló (KKBP) 2015/157 tanácsi határozatot [1].

A tanácsi határozat módosítja a korlátozó intézkedések hatálya alá eső személyeknek és szervezeteknek a 2011/72/KKBP határozat mellékletében foglalt jegyzékét, és a hatályos intézkedéseket 2016. január 31-ig meghosszabbítja.

A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró*, Izland+, Szerbia* és Albánia*, a stabilizációs és társulási folyamat országa és egyben potenciális jelölt: Bosznia-Hercegovina, továbbá az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Liechtenstein és Norvégia, valamint Ukrajna és a Moldovai Köztársaság csatlakoznak e tanácsi határozathoz.

A felsorolt országok össze fogják hangolni nemzeti politikáikat e tanácsi határozattal.

Az Európai Unió tudomásul veszi és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.

[1] A határozatot 2015. január 31-én hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 26., 2015.1.31., 29. o.).

* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

+ Izland továbbra is az EFTA és az Európai Gazdasági Térség tagja marad.

A Tanács 2015. február 19-én elfogadta a 2011/101/KKBP tanácsi határozat módosításáról szóló (KKBP) 2015/277/ határozatot [1].

A határozat 2016. február 20-ig megújítja a hatályos intézkedéseket; fenntartja a 2011/101/KKBP határozat I. mellékletében szereplő két személlyel és egy szervezettel szemben érvényes utazási tilalmat és a vagyoni eszközök befagyasztását; valamint megújítja a 2011/101/KKBP határozat II. mellékletében szereplő személyekre és szervezetekre vonatkozó utazási tilalomnak és a vagyoni eszközök befagyasztásának felfüggesztését. Öt elhunyt személy nevét törölték az említett határozat I. és II. mellékletéből.

A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró*, Izland+, Szerbia* és Albánia*, a stabilizációs és társulási folyamat országa és egyben potenciális jelölt: Bosznia-Hercegovina, továbbá az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Liechtenstein és Norvégia, valamint Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Örményország csatlakoznak e tanácsi határozathoz.

A felsorolt országok össze fogják hangolni nemzeti politikáikat e tanácsi határozattal.

Az Európai Unió tudomásul veszi és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.

[1] A határozatot 2015. február 20-án hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 47., 2015.2.20., 20. o.).

* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

+ Izland továbbra is az EFTA és az Európai Gazdasági Térség tagja marad.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke ma átvette Norma Miguelina GOICOCHEA ESTENOZ nagykövetnek, a Kubai Köztársaság Európai Unió melletti képviselete vezetőjének a megbízólevelét.

Április 14., kedd
16.30 Találkozó Milo Đukanović-csal, Montenegró miniszterelnökével (hivatalos sajtófotó-alkalom – sajtónyilatkozatok 17.00 körül)

Április 15., szerda
11.30 Találkozó Fülöp spanyol királlyal (hivatalos sajtófotó-alkalom)

Három egyszerű és nagyon világos üzenettel jöttem Rigába.

Ezek közül az első, hogy az Európai Unió nem tér le a megkezdett útról. A megfélemlítés, az agresszió, sőt, az elmúlt év háborúja ellenére az Európai Unió minden eddiginél elkötelezettebb keleti partnerei mellett. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a 28 állam-, illetve kormányfőből 25 részt vesz a csúcstalálkozón. Öt évvel ezelőtt a keleti partnerséget inkább csak kontinensünk keleti és középső részein kezelték prioritásként – szilárd meggyőződésem, hogy ez a partnerség ma mindannyiunk számára, Európa egésze számára kiemelten fontos.

A második üzenet így szól: az Európai Unió a keleti partnerség összes országával tovább kívánja vinni kapcsolatait. Ez azt jelenti, hogy együttműködésünket az országok szükségleteihez, szuverén döntéseihez és ahhoz igazítjuk, hogy milyen mértékben készek erre az együttműködésre. Segítséget kívánunk nyújtani ezeknek az országoknak ahhoz, hogy társadalmaikat a polgáraik javára alakítsák át, ami egyúttal azt is jelenti, hogy ellenállóbbá válnak a kívülről érkező nyomással szemben.

Harmadik üzenetem: az Európai Unióban partnerei hosszú távon megbízhatnak. Tisztában vagyok vele: a változások küszöbén mindig kevés a türelem, mindenki gyors eredményeket vár. Most azonban stratégiai türelemre intek mindenkit. A rigai csúcstalálkozó nem arról szól, hogy bejelentjük: óriási léptekkel haladunk előre. Éppen ellenkezőleg: partnerségünk lépésről lépésre alakul, pontosan úgy, ahogyan annak idején maga az Európai Unió is létrejött. Ebben az összefüggésben a lépésről lépésre azt jelenti, hogy konkrét eredményeket kell elérni a kereskedelem, az energia, a mobilitás és a reformok kérdésében, hiszen ez partnereink és Európa egészének érdeke.

Egy utolsó megjegyzéssel szeretnék válaszolni azoknak, akik azt állítják, hogy a keleti partnerség egy Oroszország ellen irányuló törekvés. Nem az. A keleti partnerség nem szépségverseny Oroszország és az Európai Unió között. De hogy egészen őszinte legyek, a szépség mégiscsak számít. Ha Oroszország valamivel puhább, kedvesebb, vonzóbb lenne, talán nem kellene hiányosságait azzal ellensúlyoznia, hogy a megfélemlítés pusztító és agresszív taktikáját alkalmazza szomszédaival szemben. Köszönöm a figyelmet.

A Tanács lett elnöksége 2015. május 5-én indikatív megállapodást alakított ki az Európai Parlamenttel arról az irányelvtervezetről, amelynek célja, hogy továbbfejlessze az elektronikus fizetések uniós piacát. A megállapodás egy Brüsszelben tartott informális háromoldalú egyeztető ülés során jött létre. 

„Ez az új irányelv világos szabályozási keretet fog teremteni az új piaci szereplők több olyan kategóriája számára, akik már néhány éve aktívak az internetes fizetések területén, és itt a fizetéskezdeményezési szolgáltatókra, valamint a számlainformációs szolgáltatást nyújtókra gondolok” – mondta Jānis Reirs, Lettország pénzügyminisztere és a Tanács elnöke. „Az irányelv lehetővé teszi továbbá olyan új szolgáltatástípusok nyújtását is, mint például a készpénz-helyettesítő fizetési eszközöknek harmadik fél pénzforgalmi szolgáltatók általi kibocsátása. Ez ösztönözni fogja a verseny erősödését és az innovációt a pénzforgalmi piacon. Úgy vélem, hogy a biztonsággal és a felügyelettel kapcsolatos új rendelkezések emellett javítani fogják az online fizetések biztonságosságát és a fogyasztók védelmét is az Európai Unióban.” 

A megállapodást a Tanácsnak még meg kell majd erősítenie, miután szakértői szinten sor került az irányelv teljes szövegének véglegesítésére. Ezt követően az irányelvet benyújtják az Európai Parlamentnek, amely arról első olvasatban szavaz, valamint a Tanácsnak, amely azt véglegesen elfogadja. 

Az irányelvtervezet magában foglalja és egyben hatályon kívül helyezi a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló jelenleg hatályos irányelvet (a 2007/64/EK irányelvet), amely a jogalapot biztosította az egységes európai uniós pénzforgalmi piac megteremtéséhez. 

A módosított irányelv hozzáigazítja a meglévő szabályokat az újonnan kialakuló és innovatív pénzforgalmi szolgáltatásokhoz, beleértve az internetes és mobilfizetéseket is. Átfogó szabályrendszert hoz létre annak érdekében, hogy biztonságosabb fizetési környezet jöhessen létre, különösen a távoli csatornákon keresztül történő fizetések esetében. Az irányelv emellett harmonizáltabb és hatékonyabb keretet teremt az illetékes nemzeti hatóságok által végzett felügyelet számára. 

A pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló eredeti irányelv 2007-es elfogadása óta innovatív fizetéskezdeményezési módszerek jelentek meg az e-kereskedelem területén. Ezek rendszerint „szoftverhidat” hoznak létre a kereskedő weboldala és a fizető fél bankjának online banki platformja között az átutaláson alapuló internetes fizetés kezdeményezéséhez. E szolgáltatásokkal a fizetéskezdeményezési szolgáltató (aki soha nem birtokolja a szolgáltatás igénybe vevőjének pénzeszközeit) biztosítani tudja a kedvezményezettet arról, hogy az adott fizetési művelethez szükséges pénzösszeg rendelkezésre áll a számlán, és a fizetés kezdeményezésére sor került. Ezek a szolgáltatások immár az irányelvtervezet hatálya alá tartoznak. 

Az irányelvtervezet rendelkezik a számlainformációs szolgáltatási tevékenységekre vonatkozó szabályozási rendszerről is. E szolgáltatások révén a pénzforgalmi szolgáltatás igénybe vevője például online módon összesített információkhoz juthat egy vagy több másik pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett egy vagy több fizetési számláról. Ez lehetővé teszi a pénzforgalmi szolgáltatás igénybe vevője számára, hogy bármely időpontban átfogó képet kapjon pénzügyi helyzetéről. 

Az irányelvtervezet ezzel egyidejűleg elősegíti azon intézkedések megerősítését is, amelyek az internetes fizetések és az előbbiekben említett új piaci szereplők által kínált szolgáltatások biztonságos igénybevételét szolgálják. Az új irányelv szigorú ügyfél-azonosítási eljárást fog biztosítani az ügyfelek minden tranzakciót megelőző azonosításához. Az új, megerősített felügyeleti rendszer tovább fogja növelni a biztonság és a fogyasztóvédelem szintjét ezen a területen.

Az irányelv elfogadását követően a tagállamoknak két év áll majd a rendelkezésére ahhoz, hogy átültessék azt nemzeti jogszabályaikba és rendelkezéseikbe.

Ma reggel együttérzésemet fejeztem ki a halálos áldozatokat is követelő bakui lakástűz miatt Alijev elnök úrnak, valamint az áldozatok családtagjainak és barátainak. Őszinte részvétem mindannyiuknak. Sajnálom, hogy e tragikus esemény miatt Alijev elnök úr nem fog tudni részt venni a keleti partnerség holnap és holnapután Rigában tartott csúcstalálkozóján, ám megértem, hogy e nehéz pillanatban népével kell maradnia.  

Telefonbeszélgetésünk során érintettük a keleti partnerséget, továbbá az Európai Unió és Azerbajdzsán kétoldalú kapcsolatait is. Mindketten ismét kifejeztük, hogy elkötelezettek vagyunk a partnerség és az EU–Azerbajdzsán kapcsolatok továbbfejlesztése mellett. Üdvözöltük, hogy nemsokára megkezdődnek a tárgyalások az EU és Azerbajdzsán közötti új megállapodásról.

Végül köszönettel elfogadtam Alijev elnök úr azerbajdzsáni meghívását.

Az Európai Unió (EU) és az Üzbég Köztársaság közötti Együttműködési Tanács 2015. május 18-án, hétfőn tartotta tizenkettedik ülését. A felek megerősítették, hogy elkötelezettek amellett, hogy több területen is szorosabbra fűzzék a kétoldalú kapcsolatokat, majd áttekintették az EU és az Üzbég Köztársaság közötti Együttműködési Tanács 2014 márciusában tartott tizenegyedik ülése óta – többek között a Közép-Ázsiára vonatkozó uniós stratégia végrehajtása terén – elért eredményeket. 

Az Együttműködési Tanács kiemelte, hogy az EU és az Üzbég Köztársaság között az utóbbi évek során intenzívebbé vált a politikai párbeszéd.  

Az Együttműködési Tanács ismét hangsúlyozta, hogy elkötelezett a Közép-Ázsiára vonatkozó uniós stratégia teljes körű végrehajtása iránt mind regionális, mind nemzeti szinten, és üdvözölte Üzbegisztán részvételét az Unió közép-ázsiai regionális kezdeményezéseiben, valamint megvitatta a Közép-Ázsiára vonatkozó uniós stratégia jelenlegi folyamatban lévő felülvizsgálatának lehetséges irányait. Az EU kifejtette, hogy reményei szerint Üzbegisztán aktívan részt fog venni az EU–Közép-Ázsia magas szintű biztonsági párbeszédben, valamint a kábítószerek elleni (CADAP) és a határigazgatási (BOMCA) uniós regionális együttműködési projektekben.  

Mindkét felet érintő fontos kérdésekről is folytattak megbeszéléseket, így a politikai reformok, a jogállamiság és az emberi jogok, a kereskedelem és a gazdasági kapcsolatok, az energiaügyi együttműködés, az oktatás, továbbá a közép-ázsiai regionális együttműködés kérdéseiről, valamint nemzetközi ügyekről is.  

Az EU üdvözölte, hogy Üzbegisztán készen áll arra, hogy az emberi jogi párbeszéd keretében egyre nyitottabb megbeszéléseket folytasson az Európai Unióval az emberi jogokról. A felek áttekintették az emberi jogok és az alapvető szabadságok terén Üzbegisztánban tapasztalható helyzetet, és elsősorban azokat a területeket, amelyek az EU meglátása szerint a leginkább problematikusak. Az Unió üdvözölte továbbá, hogy Üzbegisztán nemzeti cselekvési tervet fogadott el annak céljából, hogy biztosítsa a 2013. évi rendszeres egyetemes emberi jogi helyzetértékelés alapján az ország által elfogadott ajánlások végrehajtását, és határozottan arra ösztönözte Üzbegisztánt, hogy jobban működjön együtt az Egyesült Nemzetek Szervezetével, hogy biztosítható legyen ezáltal a cselekvési terv megfelelő végrehajtása és – a nemzetközi partnerekkel együttműködésben történő – ellenőrzése. Az EU kijelentette, hogy kész segítséget nyújtani Üzbegisztánnak ebben a nemzetközi együttműködési folyamatban.  

Az EU üdvözölte, hogy Üzbegisztán és az ILO között a gyermekmunka tekintetében egyre szorosabbá válik az együttműködés, és nyugtázta az ILO-nak a 2014. évi gyapotbetakarítással kapcsolatos kedvező megállapításait, amelyek megerősítették az ILO-nak a 2013. évi gyapotbetakarítás során alkalmazott gyermekmunka megfigyelése érdekében létrehozott magas szintű megfigyelő missziója által tett megállapításokat, valamint az ILO szakértői bizottsága által ezt követően 2014-ben készített jelentést. Az Unió üdvözölte az Üzbegisztán és az ILO által létrehozott, tisztességes munkára irányuló országos program 2014-es elfogadását; ez a program nem csupán a gyermekmunkával, hanem átfogóbb munkaügyi kérdésekkel is foglalkozik. Az EU sürgette Üzbegisztánt, hogy folytassa az ILO-val a különböző ILO-egyezmények végrehajtására irányuló együttműködést, és hogy foglalkozzon az ezen egyezmények hatálya alá tartozó, ez idáig megoldatlan munkaügyi kérdésekkel, és különösen a kényszermunkával kapcsolatos aspektusokkal. Üdvözölte, hogy ennek céljából konstruktív megbeszélések vannak folyamatban Üzbegisztán és az ILO között.  

Az Együttműködési Tanács hangsúlyozta, hogy az EU és Üzbegisztán közötti kapcsolatok gazdasági és kereskedelmi téren komoly lehetőségeket rejtenek magukban, és a felek megvitatták, hogy milyen eszközökkel lehetne javítani az üzleti és a beruházási környezetet. Az EU ismét kijelentette, hogy támogatja Üzbegisztánnak a WTO-hoz való csatlakozásra vonatkozó tervét, és készen áll arra, hogy ebben segítséget nyújtson neki. Az Együttműködési Tanács üdvözölte az Üzleti és Beruházási Tanács – amely célja az EU és Üzbegisztán közötti kétoldalú kereskedelem és beruházások előmozdítása – létrehozása terén eddig elért eredményeket, valamint a két fél azon szándékát, hogy a lehető leghamarabb felállítsák ezt az új szervet.    

 Az Együttműködési Tanács megállapította, hogy az EU és Üzbegisztán hasonló nézeteket vall a közöttük jelenleg folyamatban lévő, elsősorban a vidékfejlesztés területére összpontosító kétoldalú fejlesztési együttműködés fő prioritásairól.  

A felek hangsúlyozták, hogy az EU-nak és Üzbegisztánnak közös érdeke, hogy megerősített együttműködést folytassanak az energiaügy terén; kiemelték továbbá, hogy fontosnak tartják az energiáról szóló kétoldalú egyetértési megállapodás tényleges végrehajtását.  

Az oktatást illetően az EU hangsúlyozta a felsőoktatásra, a műszaki oktatásra és a szakképzésre vonatkozó uniós programok jelentőségét, ezek ugyanis hozzájárulhatnak a társadalmi-gazdasági fejlődés fellendítéséhez; sürgette továbbá Üzbegisztánt, hogy használja ki az e programok által nyújtott előnyöket. Ezzel összefüggésben az EU felkérte Üzbegisztánt, hogy vegyen részt az első EU–Közép-Ázsia oktatási miniszteri konferencián, amely 2015. június 25–26-án kerül megrendezésre Rigában.  

Az Együttműködési Tanács a közép-ázsiai regionális együttműködésről, valamint nemzetközi kérdésekről, többet közt Afganisztánról is tárgyalt. A felek hangsúlyozták a közép-ázsiai regionális együttműködés szerepét a régió társadalmi-gazdasági fejlődésében és a konfliktusok megelőzésében. Az Együttműködési Tanács e tekintetben annak a fontosságát is kiemelte, hogy a közép-ázsiai partnerek olyan fenntartható megoldást találjanak a vízgazdálkodással, valamint a térséget érintő biztonsági és energiaügyi kérdésekkel kapcsolatban, amely valamennyi ország érdekeit figyelembe veszi és megőrzi a régió egységét. A megoldásnak összhangban kell továbbá lennie a nemzetközi vízügyi egyezményekkel és az uniós vízdiplomácia 2013 júliusában elfogadott irányelveivel.  

A felek hangsúlyozták, hogy a régió stabilitásának előmozdítása és a külső kihívások leküzdése szempontjából nagyon fontos az EU és Üzbegisztán közötti együttműködés.  

Az Együttműködési Tanács ülésének elnöke Abdulaziz KAMILOV, az Üzbég Köztársaság külügyminisztere volt. Az uniós küldöttséget Edgars Rinkevics, Lettország külügyminisztere vezette az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének mint a Külügyek Tanácsa elnökének nevében.  

Az EU–Törökország Társulási Tanács 53. ülésére 2015. május 18-án, Brüsszelben került sor.

Az ülés elnöke Mevlüt Çavuşoğlu, Törökország külügyminisztere volt; őt Volkan Bozkir, európai uniós ügyekért felelős miniszter és főtárgyaló kísérte el. Az uniós delegációt Edgars Rinkēvičs, Lettország külügyminisztere vezette (az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, Federica Mogherininek a nevében). Az Európai Bizottságot Johannes Hahn, az európai szomszédságpolitikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos képviselte. 

Az ülés egyrészt jó alkalom volt arra, hogy áttekintsék az EU–Törökország kapcsolatokat és számos kérdésről eszmecserét tartsanak. Másrészt megerősítette, hogy az EU nagy jelentőséget tulajdonít a Törökországgal mint tagjelölt országgal és az Unió kulcspartnerével fennálló kapcsolatainak. 

Az EU elismerően nyilatkozott a Törökország által tett jelentős erőfeszítésekről, miszerint több mint két millió, a szíriai és iraki erőszak elől menekülő személyt fogadott be. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a térségben – különösen Szíriában és Irakban – bekövetkezett igen komoly fejlemények miatt létfontosságú, hogy fokozzuk a külpolitikai kérdésekkel kapcsolatos párbeszédet és együttműködést. 

Az EU javasolta az ISIL-lel/Dáissel és az azt finanszírozó hálózatokkal szembeni szorosabb együttműködés kialakítását, valamint a külföldi harcosok áramlásának megállítását célzó együttműködés fokozását. 

Az ülésen üdvözölték, hogy az EU és Törökország aktív párbeszédet folytat a terrorizmus elleni fellépésről, és megosztja egymással és a radikalizálódás és a terroristatoborzás megakadályozásával kapcsolatos bevált eljárásokat. Az EU megerősítette, hogy szándékában áll megerősíteni a terrorizmus elleni együttműködést, és hangsúlyozta, hogy a terrorizmus elleni küzdelemben fontos kialakítani a rendőrségi és igazságügyi együttműködést.

Az illegális migráció központi kérdésére áttérve az EU megismételte, hogy kész fokozni együttműködését Törökországgal az illegális migrációs áramlások megakadályozására, amint azt az Európai Tanács 2015. április 23-án is már megfogalmazta. Az EU aggodalmának adott hangot amiatt, hogy jelentősen nőtt a szomszédos uniós tagállamok tengeri határain keresztüli illegális határátlépések száma. Az EU megállapította, hogy javult a határ menti együttműködés a Görögországgal, illetve Bulgáriával közös szárazföldi határszakaszon, és elismerését fejezte ki amiatt, hogy a tengeri határokon zajló illegális migráció kezelése érdekében a török hatóságok párbeszédet alakítottak ki a görög és az olasz hatóságokkal. Az EU arra ösztönözte Törökországot, hogy ezt a párbeszédet fejlessze teljes körű együttműködéssé az égei- és földközi-tengeri illegális migrációs áramlások megfékezése, valamint az embercsempészet és az emberkereskedelem elleni küzdelem érdekében. Az EU ismét hangsúlyozza azt az elvárását, hogy Törökország teljes körűen és ténylegesen hajtsa végre a két fél közötti visszafogadási megállapodást. 

Az EU Törökországgal fennálló kapcsolatai tekintetében az EU üdvözölte a török kormány megújult elkötelezettségét az uniós csatlakozás mellett. Az EU hangsúlyozta, hogy az EU és Törökország közötti kapcsolatban rejlő összes lehetőséget ki lehetne aknázni olyan aktív és hiteles csatlakozási tárgyalások révén, amelyek tiszteletben tartják az EU kötelezettségvállalásait és a megállapított feltételeket, valamint az EU–Törökország kapcsolat összes többi dimenzióját.

Ezzel kapcsolatban az EU kifejezte egyértelmű álláspontját a társulási megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvét illetően. A jegyzőkönyvteljes körű és megkülönböztetésmentes végrehajtása minden uniós tagállam vonatkozásában olyan kötelezettség, melyet tiszteletben kell tartani. A végrehajtás jelentős lendületet adhat a tárgyalási folyamatnak. 

Amint azt a tárgyalási keret is hangsúlyozza, az EU kifejezte, hogy elvárja azt is, hogy Törökország aktívan támogassa a ciprusi problémának az ENSZ keretében, az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozatai szerint és az Unió alapját képező elvek tiszteletben tartása mellett történő, igazságos, átfogó és életképes rendezésére irányuló tárgyalásokat. Egy ilyen átfogó rendezéshez továbbra is kulcsfontosságú Törökország elkötelezettsége és kézzelfogható hozzájárulása. A jelenlegi körülmények között az EU minden eddiginél fontosabbnak tartja, hogy kedvező légkör alakuljon ki ahhoz, hogy az átfogó ciprusi rendezésről szóló tárgyalások újrakezdődjenek. Az EU üdvözölte a rendezésről szóló tárgyalások 2015. május 15-i újrakezdését. Ahogy azt a 2014. márciusi következtetésekben is kijelentette, az Európai Tanács kifejezte, hogy készen áll arra, hogy közreműködésével elősegítse a tárgyalásokat.

Törökország belföldi helyzetét illetően az EU kijelentette, hogy a leghatározottabb politikai támogatást biztosítja a kurd kérdés békés rendezésére irányuló törekvésekhez, és minden felet arra ösztönzött, hogy mozdítsák elő a folyamatot. 

A folyamatban lévő reformokkal kapcsolatban az EU üdvözölte a korábbi években elfogadott reformok, különösen a 2013. szeptemberi demokratizációs csomagban bejelentett intézkedések folyamatos végrehajtását.  Az EU aggodalmának adott hangot a végrehajtó hatalomnak az igazságszolgáltatás területén történő jogszerűtlen beavatkozásai, az alapvető jogszabályoknak az érdekelt felekkel folytatott konzultációk nélkül történő gyakori módosítása, valamint az információkhoz való hozzáférés korlátozása miatt. Olyan reformokra van szükség, amelyek biztosítják a fékek és ellensúlyok rendszerét, és ezáltal maradéktalanul garantálják a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség és a jogállamiság érvényesülését és az emberi jogok tiszteletben tartását, ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait is. A reformokat, így az új alkotmánnyal kapcsolatos reformot is az európai normákkal összhangban kell előkészíteni, hogy a koppenhágai kritériumoknak maradéktalanul megfeleljenek.

A gazdasági együttműködéssel kapcsolatban az EU emlékeztetett a Törökország és az EU közötti szoros gazdasági kapcsolatokra és arra, hogy magas szintű gazdasági párbeszéd kialakítására van szükség. A 17. fejezet (Gazdaságpolitika és monetáris politika) terén elért eredmények a megfelelő időben még inkább támogatnák az említett párbeszédet és ösztönöznék az uniós vívmányokkal való harmonizációt.

Végezetül a Társulási Tanács áttekintette a társulási megállapodás és a vámunió keretében fennálló kapcsolatok helyzetét. Ezzel kapcsolatban az EU kifejezte, hogy továbbra is elkötelezett amellett, hogy konstruktívan együttműködjön Törökországgal a vámunióban rejlő lehetőségek maximális kiaknázása, valamint a lezáratlan viták megoldása érdekében.

Az EU–Albánia Stabilizációs és Társulási Tanács hetedik ülésére 2015. május 18-án került sor. Az ülésen Edgars Rinkēvičs, a Lett Köztársaság külügyminisztere elnökölt Federica Mogherini főképviselő/alelnök nevében. Az Európai Bizottságot Johannes Hahn, az európai szomszédságpolitikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos képviselte. Az albán delegációt Ditmir Bushati külügyminiszter vezette. 

Mivel ez volt az első stabilizációs és társulási tanácsi ülés azt követően, hogy az Európai Tanács a 2014. június 27-i határozatával Albániának uniós tagjelölt státuszt adott, az ülésen ezt az ország uniós csatlakozásához vezető út jelentős mérföldköveként üdvözölték. Ez az EU–Albánia kapcsolatok megerősítését is magával vonja. 

A stabilizációs és társulási tanács megjegyezte, hogy a Bizottság az Albánia által elért eredményekről szóló 2014-es jelentésében megállapította: az ország közelebb került a tagság politikai kritériumainak teljesítéséhez, mivel kulcsfontosságú igazságügyi és közigazgatási reformintézkedéseket fogadott el, és további lépéseket tett a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén, valamint az emberi jogi kérdésekben. 

A stabilizációs és társulási tanács nyugtázta a Külügyek Tanácsának 2014. december 16-i következtetéseit, melyekben az EU elismerte, hogy Albánia elkötelezett a szervezett bűnözés elleni küzdelem iránt, amit az intenzívebb bűnüldözési tevékenységek mellett – melyek eredményeként megnőtt a lefoglalt kábítószerek mennyisége – az igazságügyi reform előremozdítása is tanúsít. A tanács megismételte, hogy az Európai Tanács – a bevált gyakorlatnak megfelelően – akkor fogja fontolóra venni a csatlakozási tárgyalások megkezdését, ha a Bizottság az értékelésében megállapítja, hogy Albánia már elérte a tagsági kritériumoknak való megfelelés szükséges szintjét. Albánia reményének adott hangot, hogy a csatlakozási tárgyalások megnyitására vonatkozó határozat meghozatalára hiteles és kiszámítható folyamat keretében kerül majd sor, azon eredmények alapján, melyeket az ország az öt kulcsprioritás teljesítésében elért. Az EU megállapította, hogy még vannak megoldásra váró kihívások. Kiemelte, hogy az országnak fokoznia kell reformerőfeszítéseit, különösen az öt kulcsprioritással kapcsolatban, elsősorban a jogállamiság területein. Ösztönözte Albániát, hogy a már elindított reformok során elért eredményeket szilárdítsa meg, és ügyeljen a folyamatos végrehajtásra. 

A stabilizációs és társulási tanács emlékeztetett arra, hogy az EU továbbra is maradéktalanul elkötelezett Albánia uniós csatlakozása mellett, és támogatni fogja az országot e folyamatban. Az EU üdvözölte, hogy az albán hatóságok vállalták a belföldi reformprogram folytatását, amint az a magas szintű párbeszéd találkozóinak keretében megerősítést nyert. 

A stabilizációs és társulási tanács kijelentette, hogy az európai integrációhoz szükséges reformok tartósságához nélkülözhetetlen a kormányzó többség és az ellenzék közötti konstruktív és inkluzív politikai párbeszéd a parlamentben. Ezzel kapcsolatban az EU üdvözölte a pártok közötti 2014. december 24-i politikai megállapodást, és felkérte az albán érdekelteket a megállapodás felelősségteljes végrehajtásának biztosítására. A stabilizációs és társulási tanács az EU által kért reformokra vonatkozó mindenre kiterjedő megközelítés fontos eszközeként üdvözölte az európai integrációval foglalkozó nemzeti tanács létrehozását, amelynek elnökségét az ellenzék adja. Ugyanakkor az EU kijelentette, hogy aggályosnak tartja a politikai szereplők között tartósan fennálló politikai feszültséget. 

Az EU hangsúlyozta: fontos, hogy a soron következő helyhatósági választásokat a vonatkozó normák szerint lefolytassák le. A választási igazgatási testületeknek független módon kell ellátniuk a feladataikat, továbbá gondoskodni kell a hatályos jogszabályi keret szigorú tiszteletben tartásáról. Az EU emlékeztet arra is, hogy a választások új lehetőséget kínálnak arra, hogy a bűnügyi nyilvántartásban szereplő, köztisztséget betöltő személyek kérdésének kezelése tekintetében a felek bizonyítsák a decemberi politikai megállapodás végrehajtása iránti elkötelezettségüket. 

A stabilizációs és társulási tanács megállapította, hogy a közigazgatás reformja amellett, hogy kiemelt prioritás Albánia számára, egyben az uniós bővítési folyamat egyik alapvető pillére is. Az, hogy az ország képes-e átültetni az uniós vívmányokat, nagyban függ attól, hogy a közigazgatás a politikától függetlenül és hatékonyan végzi-e munkáját. Az EU üdvözölte azokat a lépéseket, melyeket Albánia eddig az új közszolgálati törvény végrehajtása érdekében tett, de óva intette Albániát attól, hogy olyan módosításokat hajtson végre a törvény szövegében, amelyek alááshatják az ország azon hosszú távú célját és kötelezettségvállalását, hogy szakmailag felkészült, érdemei alapján kiválasztott tisztviselői karral rendelkező, politikamentes közigazgatási ágazatot alakítson ki. Az EU üdvözölte, hogy Albánia nemrég elfogadta a közigazgatási reform 2015 és 2020 közötti időszakra szóló stratégiáját és a közigazgatási eljárásokra vonatkozó új törvényt, és ezek végrehajtására szólította fel az országot. 

A stabilizációs és társulási tanács megállapította, hogy az igazságügyi rendszer reformja továbbra is központi kihívást jelent. Az igazságszolgáltatás függetlensége, pártatlansága, átláthatósága, hatékonysága és elszámoltathatósága központi szerepet játszik az EU-hoz történő csatlakozás politikai kritériumainak értékelésekor, és elengedhetetlen a jogállamiság biztosításához, csakúgy mint a korrupcióval és a szervezett bűnözéssel szembeni küzdelem eredményességéhez. Az EU kiemelte, hogy nagy szükség van egy átfogó és inkluzív igazságügyi reformfolyamatra, másrészt pedig arra ösztönözte Albániát, hogy építse a civil társadalommal való kapcsolatát és működjön együtt az Európa Tanács Joggal a Demokráciáért Európai Bizottságával (a Velencei Bizottsággal). 

A stabilizációs és társulási tanács kiemelte, hogy a korrupció elleni küzdelem kulcsfontosságú prioritás marad Albánia számára. Az EU üdvözölte Albánia elkötelezettségét a korrupció megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre irányuló erőfeszítések fokozása iránt. Albánia megerősítette a jogszabályi keretet, valamint a szakpolitikai koordinációt és monitoringot, többek között azzal, hogy korrupcióellenes stratégiát és cselekvési tervet fogadott el. Az EU rámutatott a cselekvési terv eredményes végrehajtásának és nyomon követésének fontosságára. Az EU elismerését fejezte ki a panasztételre és korrupciós ügyek bejelentésére szolgáló webportál elindításáért, és hangsúlyozta, hogy a bejelentett ügyeket megfelelően kell kezelni és nyomon követni. Továbbra is kulcsfontosságú minden szinten törekedni arra, hogy a korrupciós ügyekkel kapcsolatos proaktív nyomozások, bírósági eljárások és ítéletek meggyőző eredményként sorakozzanak. 

A stabilizációs és társulási tanács kiemelte, hogy a szervezett bűnözés elleni küzdelem kulcsfontosságú prioritás marad Albánia számára. Megállapította, hogy több területen is pozitív tendencia mutatkozik és javulnak a bűnüldözési tevékenységek, és ezek fényében az erőfeszítések növelésére szólított fel, hogy a szervezett bűnözői hálózatok felderítésében és a bűncselekmények minden formája ellen minden szinten folytatott küzdelem terén további komoly és hiteles eredmények szülessenek. A hatályos jogi keretet maradéktalanul végre kell hajtani, és többek között a büntetőeljárási törvénykönyv módosítása révén el kell hárítani a hatékony nyomozás előtt álló akadályokat.  

Az EU megismételte, hogy továbbra is elkötelezett amellett, hogy az albán polgárok tekintetében a rövid távú tartózkodás esetén vízummentes utazási rendszer legyen érvényben, és nyugtázta a vízumliberalizációhoz kapcsolódó követelményeknek való megfelelés érdekében az albán hatóságok által tett erőfeszítéseket. Az EU azonban megállapította, hogy az uniós tagállamokban és a schengeni országokban albán állampolgárok által benyújtott, menedékjog iránti, egyértelműen megalapozatlan kérelmek száma egyre emelkedik. Az EU felszólítja az albán hatóságokat olyan rövid és hosszú távú intézkedések végrehajtására, melyek célja e negatív jelenség megakadályozása, többek között az Európai Bizottság által a vízumliberalizációt követő ellenőrzési mechanizmus keretében kiadott ajánlások követése révén, ideértve a legfrissebb ajánlásokat is. 

Az EU nyugtázta az alapvető jogok fokozottabb védelme iránti albán törekvéseket, ami főként a vonatkozó jogszabályi keret javítása révén valósul meg, továbbá sürgette a tényleges végrehajtást. Az EU kijelentette, hogy további erőfeszítésekre van szükség, különösen a kisebbségekhez tartozó személyek védelmének további erősítése révén. Ezen a szakpolitikai területen továbbra is várat magára, de jelentős eredménynek számítana, ha sikerülne elfogadni az európai és nemzetközi normáknak megfelelő, átfogó jogszabályi keretet. 

Az EU üdvözölte, hogy Albánia újabb eredményeket mutatott fel a működő piacgazdasággá válás terén. Az EU nyugtázta Albánia folyamatos gazdasági növekedését és a makrogazdasági stabilitást, ugyanakkor megállapította, hogy az ország előtt még komoly kihívások állnak. Az EU, a nyugat-balkáni országok és Törökország közötti gazdasági és pénzügyi párbeszéd közös következtetéseivel összhangban Albánia felkérést kap arra, hogy fokozza azokat az erőfeszítéseket, melyek célja, hogy az államháztartást fenntartható alapokra helyezzék, és eközben megőrizzék a költségvetési mozgásteret a növekedést elősegítő állami beruházások számára. 

A pénzügyi együttműködést illetően az EU megállapította, hogy a legtöbb segítségnyújtási projekt végrehajtása terén megfelelő az együttműködés. Számos továbbra is fennálló nehézség leküzdéséről általánosságban elmondható, hogy sikerült előrelépést elérni. Ugyanakkor néhány esetben továbbra is problémák mutatkoznak azon a téren, hogy az albán állami költségvetésből időben kellő mennyiségű előirányzatot különítsenek el a működési kiadásokra és a karbantartásra. Az EU üdvözölte, hogy az albán hatóságok teljes mértékben elkötelezettek az IPA II előkészítése mellett, és külön üdvözölte az új időszakra vonatkozó stratégiai megközelítés véglegesítéséről szóló konzultációk során, valamint az IPA 2015-re vonatkozó ágazati tervezési dokumentumok előkészítése során tapasztalt jó együttműködést. 

A stabilizációs és társulási tanács üdvözölte, hogy Albánia folyamatos és aktív résztvevője a regionális kezdeményezéseknek és struktúráknak Délkelet-Európában, továbbá hogy jószomszédi kapcsolatokat tart fenn, és konstruktív regionális álláspontot képvisel. E tekintetben az Unió elismerését fejezte ki a hivatalban lévő albán elnökségnek a délkelet-európai együttműködési folyamat (SEECP) további erősítésébe fektetett eddigi munkáért és erőfeszítésekért. Az EU felkérte Albániát, hogy maradjon elkötelezett a régióban való pozitív szerepvállalás mellett, többek között kétoldalú egyezmények megkötése és a regionális együttműködés további előmozdítása révén. Az EU ismételten kijelentette, hogy a jószomszédi kapcsolatok és a regionális stabilitás lényegi elemei a stabilizációs és társulási folyamatnak, és óva intett olyan nyilatkozatoktól, melyek negatív hatással lehetnek a jószomszédi kapcsolatokra. 

A stabilizációs és társulási tanács üdvözölte, hogy Albánia maradéktalan harmonizációt vitt véghez a KKBP területét érintő nyilatkozatok és tanácsi határozatok tekintetében. 

A Tanács május 19-én közel 1 milliárd euróval megnövelte az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés számára 2015-ben nyújtandó előlegek összegét. A korábbi mintegy 67 milliós összeg helyett a tagállamok hozzávetőleg 1 milliárd eurónyi előleget kapnak majd kézhez az idén. A Tanács rendelete elmozdítja a kezdeményezés megvalósításának útjában álló legfontosabb akadályt azáltal, hogy csökkenti a tagállamok költségvetésére nehezedő nyomást és így lehetővé teszi, hogy rövid időn belül foganatosíthassák a fiatalok munkanélkülisége elleni intézkedéseiket. A rendeletről a Tanács április 21-én jutott megegyezésre; elfogadására azután kerülhetett sor, hogy az Európai Parlament április 29-én jóváhagyta azt.  

Az előleg összegének növelése oly módon valósul meg, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre elkülönített előirányzatban 30%-ra emelkedik az előfinanszírozás aránya, szemben a jelenlegi 1%-kal (1,5% a pénzügyi támogatásban részesülő tagállamok esetében). A tapasztalatok szerint a mostani szabályok mellett lehetetlen elérni a pénzügyi forrásoknak azt a kritikus tömegét, amely lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy hozzálássanak az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés intézkedéseinek végrehajtásához. A finanszírozás hiánya miatt a tagállamok nem tudnak elegendő pénzt utalni a kedvezményezetteknek, ez pedig jelentősen megnehezíti azoknak a projekteknek az elindítását, amelyek célja, hogy segítsenek munkahelyet vagy szakmai gyakorlatot találni az európai fiataloknak. A legnagyobb arányú ifjúsági munkanélküliséggel küzdő tagállamok szembesülnek egyszersmind a legerősebb költségvetési korlátokkal is. Az Európai Tanács kérésének megfelelően az új rendelet megoldást kínál erre a kérdésre, és ezzel segítséget nyújt a fiataloknak.  

Az előleg összegének megemelése nem teszi szükségessé az EU többéves pénzügyi keretének a módosítását, sem pedig költségvetés-módosítás elfogadását. A rendelkezésre álló költségvetés keretein belül ez a megoldás biztosítja a lehető legnagyobb támogatást a kedvezményezettek számára.  

A Bizottság minden operatív program elfogadása után automatikusan kifizeti az előleget a tagállamoknak. A további, úgynevezett időközi kifizetések kizárólag a tagállamok kiadásainak utólagos kiegyenlítésére szolgálnak; így az uniós tagállamoknak számos projekt költségeit meg kell előlegezniük saját költségvetésükből.

Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésről az Európai Tanács 2013 februárjában állapodott meg. Célja, hogy a 2014–2020-as időszakban 6,4 milliárd EUR összegű kiegészítő finanszírozást biztosítson az ifjúsági munkanélküliség által leginkább érintett régiók számára. Azok a régiók támogathatók, 

• ahol a 15–24 év közötti fiatalok körében a munkanélküliségi arány 2012-ben meghaladta a 25%-ot, illetve
• ahol az ifjúsági munkanélküliség aránya 2012-ben meghaladta a 20%-ot, amennyiben az adott régió olyan tagállamban található, amelyben az ifjúsági munkanélküliség aránya ugyanebben az évben meghaladta a 30%-ot.  

Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés számára 3,2 milliárd EUR összeget különítettek el a költségvetésben. Ez nem tesz szükségessé tagállami szintű társfinanszírozást. További 3,2 milliárd EUR áll rendelkezésre az Európai Szociális Alapból, amelyet a tagállamok a 2014–2020-as programozási időszakban használhatnak fel.  

Jelenleg kb. 7 millió olyan európai fiatal van, akinek nincs munkahelye, és oktatásban, illetve képzésben sem vesz részt.  

A rendelet az EU Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő napon lép hatályba.

1.           Az EGT-Tanács 43. ülésére 2015. május 18-án került sor Brüsszelben, az európai uniós ügyekért felelős lett parlamenti államtitkár, Zanda Kalniņa-Lukaševica elnökletével, aki az Európai Unió Tanácsának elnökségét képviselte. Az ülésen részt vett Gunnar Bragi Sveinsson, izlandi külügyminiszter, Vidar Helgesen, a norvég miniszterelnöki hivatal EGT-vonatkozású és uniós ügyekért felelős minisztere, és Aurelia Frick, liechtensteini külügyminiszter, továbbá az Európai Unió Tanácsának tagjai, valamint az Európai Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat képviselői. 

2.           Az EGT-Tanács nyugtázta, hogy a politikai párbeszéd keretében a miniszterek a következő témákról kívánnak tárgyalni: 1. Ukrajna és Oroszország; 2. a keleti partnerség, továbbá 3. Szíria, Líbia és az ISIL-Dáis, és ezzel összefüggésben a radikalizálódás és a szélsőséges erőszak elleni európai küzdelem kérdése. A résztvevők irányadó vitát tartottak a digitális menetrendről.

3.           Az EGT-Tanács üdvözölte, hogy az Európai Unió Tanácsa a homogén kibővített egységes piacról és az EU-nak az EU-n kívüli nyugat európai országokkal fennálló kapcsolatairól szóló, 2014 decemberében elfogadott következtetéseiben megállapította, hogy az elmúlt 20 évben az EGT-megállapodás kulcsfontosságú szerepet töltött be a Unió és az EGT-tag EFTA-államok közötti gazdasági kapcsolatok és belső piaci integráció előmozdításában. Az EGT-Tanács kiemelte, hogy a megállapodás időtállónak bizonyult és alkalmazkodni tudott az EU-szerződések változásaihoz és az EU bővítéseihez. A EGT-Tanács megállapította, hogy e kibővített egységes piac jó működése és továbbfejlesztése meghatározó tényező Európa növekedésének újbóli elindításában.

4.           Az EGT-Tanács hangsúlyozta, hogy szükség van az európai országok felelősségvállalására és egymás közti szolidaritására a gazdasági válságból eredő társadalmi és gazdasági kihívások leküzdéséhez. Aggodalmának adott hangot különösen amiatt, hogy egyes EGT-tagállamokban változatlanul magas szintű az ifjúsági munkanélküliség. 

5.           Hangsúlyozva, hogy az összes szerződő félnek érdeke lenne, hogy az egész EGT-ben alaposabban ismerjék az EGT-megállapodást, az EGT-Tanács arra sürgette a feleket, hogy biztosítsák, hogy az EGT-megállapodással kapcsolatos megfelelő információk azonnal és könnyen elérhetők legyenek mindenki számára.

6.           Az EGT-Tanács megjegyezte, hogy a tőke szabad mozgása a belső piac egyik alapvető szabadsága és az EGT-vívmányok szerves része, és megállapította, hogy az EGT-megállapodás 43. cikkének rendelkezései alapján csak ideiglenes lehetőség van e szabadság korlátozására.

7.           Az EGT-Tanács nyugtázta az EGT Vegyes Bizottságnak az elért eredményekről szóló jelentését, és méltatta a Vegyes Bizottság munkáját, mellyel hozzájárul az EGT-megállapodás folyamatos, sikeres és zökkenőmentes működésének biztosításához.

8.           Az EGT-Tanács – amint az az Európai Unió és az EGT-tag EFTA-államok gazdasági és pénzügyminisztereinek 2014. október 14-i informális ülésén jóváhagyott következtetésekben is szerepel – kiemelte, hogy mielőbb be kell fejezni az ahhoz szükséges munkát, hogy a pénzügyi szolgáltatások terén az európai felügyeleti hatóságok létrehozásáról szóló uniós rendeletek beépíthetők legyenek az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásba, hogy az EGT egészében biztosítani lehessen a hatékony és egységes felügyeletet. Az EGT-Tanács hangsúlyozta azt is, hogy rendkívül fontos a pénzügyi szolgáltatások területére vonatkozó jogszabályok mielőbbi, hiánytalan beépítése és alkalmazása annak érdekében, hogy az EGT teljes területén biztosítani lehessen az egyenlő versenyfeltételeket ebben a fontos gazdasági ágazatban.

9.           Elismerve az uniós programok hozzájárulását a versenyképesebb, innovatívabb és szociálisabb Európa megteremtéséhez, az EGT-Tanács üdvözölte, hogy az EGT-tag EFTA-államok részt vesznek az EGT-t érintő programokban, amelyekhez pénzügyi támogatást is nyújtanak. 

10.        Az EGT-Tanács megállapította, hogy továbbra is csökkenteni kell az EGT-térségen belüli társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségeket, valamint hogy a 2009–2014-es időszakra szóló EGT Finanszírozási Mechanizmus és norvég finanszírozási mechanizmus, illetve azok elődei sikerrel járultak hozzá az EGT-térségen belüli gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez. Tudomásul vette, hogy több mint egy évvel az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a norvég finanszírozási mechanizmus újabb időszakra szóló megújításáról folytatott tárgyalások elindítása után a tárgyalásokat még mindig nem sikerült lezárni, és csak vegyes eredmények születtek. Tekintettel a késedelemre, az EGT-Tanács felszólította az érdekelt feleket, hogy tegyenek fokozott erőfeszítéseket a tárgyalások mielőbbi lezárása érdekében. 

11.        Az EGT-Tanács nyugtázta továbbá, hogy a finanszírozási mechanizmusokról szóló tárgyalásokkal párhuzamosan kétoldalú tárgyalások is folynak minden egyes EGT-tag EFTA-állam és az EU között, és e tárgyalásokkal kapcsolatban is sürgette azok mielőbbi lezárását. 

12.        Az EGT-Tanács üdvözölte az EGT-megállapodásba még beépítendő EGT-vonatkozású uniós jogi aktusok számának csökkentésére és a beépítés felgyorsítására tett folyamatos erőfeszítéseket. Az EGT-Tanács elismerését fejezte ki az elmúlt évek során tett előrelépésért, ugyanakkor megállapította, hogy még mindig túlságosan magas a be nem épített jogi aktusok száma. Felszólította az érintetteket a munka folytatására, hogy jelentősen és tartósan csökkenteni lehessen a jelenlegi elmaradást, és ezáltal szavatolható legyen a jogbiztonság és az EGT egységessége. Valamennyi felet sürgette, hogy konstruktív módon igyekezzenek megoldást találni a még függőben lévő fontos kérdésekre.

13.        Az EGT-Tanács megállapította, hogy néhány lezáratlan kérdést illetően még további előrelépésre van szükség, és várakozással tekint az elé, hogy mihamarabb megállapodás szülessen különösen az alábbi jogi aktusokról: a harmadik postai irányelv, a 2009-es távközlési csomag (az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületére [BEREC] vonatkozó rendelettel együtt), a betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelv, az új élelmiszerekről és új élelmiszer-összetevőkről szóló rendelet, a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv és a gyermekgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerkészítményekről szóló rendelet, valamint az ökológiai termelés területén elfogadott uniós jogi aktusok. 

14.        Az EGT-Tanács emlékeztetett arra, hogy még mindig van több olyan vegyes bizottsági határozat, amelyek esetében túllépték az EGT-megállapodásban az alkotmányossági vizsgálatra előírt hat hónapos határidőt. Arra ösztönözte az EGT-tag EFTA-államokat, hogy fokozottan törekedjenek a függőben lévő ügyek mihamarabbi megoldására, és arra, hogy a jövőben elkerüljék az ilyen késedelmeket. 

15.        A belső energiapiacra vonatkozó harmadik csomaggal kapcsolatban az EGT-Tanács hangsúlyozta, hogy a belső energiapiac teljes körű kiépülésének érdekében fokozni kell a jogalkotási csomagnak az EGT-megállapodásba való beépítését célzó erőfeszítéseket, és különösen arra ösztönözte a feleket, hogy határozzák meg az EGT-tag EFTA-államoknak az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségében (ACER) való megfelelő szintű részvételére nyíló, minden fél számára elfogadható lehetőségeket. 

16.        Az EGT-Tanács rendkívül fontosnak nevezte az EU és az EGT-tag EFTA-államok közötti szoros együttműködés fenntartását a környezetvédelmi, az energia- és az éghajlat-politika terén, különös tekintettel a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretre, valamint a „Keretstratégia egy ellenállóképes energiaunióhoz és egy jövőbe mutató éghajlat-politikához” című javaslatra. Az EGT-Tanács hangsúlyozta, hogy különösen fontos az EU, az uniós tagállamok és az EGT-tag EFTA-államok közötti szoros együttműködés annak érdekében, hogy a 2015 decemberében Párizsban tartandó COP 21 konferencia során ambiciózus és egyetemes megállapodás szülessen, melynek eredményeként a globális felmelegedés szintjét 2ºC alatt lehet majd tartani. A szoros együttműködés fenntartása az alábbi területeken is kívánatos: az energiaellátás biztonsága, a kibocsátáskereskedelem, a versenyképes, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes, biztonságos és fenntartható, karbonszegény technológiával előállított energia előmozdítása, az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások, a szén-dioxid-leválasztás, -felhasználás és -tárolás, a tengeri környezet, valamint egyéb környezeti kérdések, így a hulladék, a vegyi anyagok, a vízgazdálkodás és az ipari szennyezés kérdései.

17.        Az EGT-Tanács elismerte az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerséggel kapcsolatos tárgyalások jelentőségét. Üdvözölte az Európai Bizottság és az EGT-tag EFTA-államok közötti információcserét, amit az EGT Vegyes Bizottság tagjai kezdeményeztek 2014 decemberében. Figyelemmel többek között az EGT-megállapodás 12. jegyzőkönyvére, az EGT-Tanács az említett információcsere folytatására ösztönözte a feleket.

18.        Az EGT-Tanács nyugtázta, hogy a szerződő felek az EGT-megállapodás 19. cikkének megfelelően vállalták, hogy továbbra is lépéseket tesznek a mezőgazdasági kereskedelem fokozatos liberalizációja irányában. Az EGT-Tanács üdvözölte, hogy 2012-ben megkezdődtek az EU és Izland közötti tárgyalások a mezőgazdasági kereskedelem további liberalizálásáról és a földrajzi jelzések oltalmáról. Az EGT-Tanács továbbá üdvözölte, hogy 2013 novemberében tárgyalások kezdődtek Norvégia és az Unió között a földrajzi jelzések oltalmáról, valamint 2015 februárjában a 19. cikk alapján a mezőgazdasági kereskedelem további liberalizációjáról. Az EGT-Tanács nyugtázta, hogy az EU csalódottságának adott hangot amiatt, hogy Norvégia nem vonta vissza az egyes mezőgazdasági termékekre kivetett megemelt vámokat és a hortenzia átsorolását, valamint hogy az EU ismételten felszólította Norvégiát ezen intézkedések visszavonására. 

19.        Az EGT-Tanács üdvözölte az Izland és az EU között zajló párbeszédet a feldolgozott mezőgazdasági termékek kereskedelmi rendszerének az EGT-megállapodáshoz csatolt 3. jegyzőkönyv 2. cikkének (2) bekezdése és 6. cikke keretében történő felülvizsgálatáról, melynek célja a feldolgozott mezőgazdasági termékek kereskedelmének további előmozdítása, és kijelentette, hogy várakozással tekint a párbeszéd közeljövőben várható lezárása elé. Az EGT-Tanács arra ösztönözte a szerződő feleket, hogy az e területen folytatott kereskedelem további előmozdítása érdekében folytassák a párbeszédet a feldolgozott mezőgazdasági termékek kereskedelmi rendszerének az EGT-megállapodáshoz csatolt 3. jegyzőkönyv 2. cikkének (2) bekezdése és 6. cikke keretében történő felülvizsgálatáról.

20.        Az EGT-Tanács hangsúlyozta, hogy fontos a jövőben is meghívni az EGT-tag EFTA-államok tisztviselőit az érintett tanácsi munkacsoportok szintjén folytatott politikai párbeszédekre. 

21.        Az EGT-Tanács hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az EGT-tag EFTA-államok minisztereit meghívják az ezen államok belső piaci részvétele szempontjából releváns informális uniós miniszteri találkozókra és miniszteri konferenciákra, és elismerését fejezte ki a soros lett és a soron következő luxemburgi elnökségnek e gyakorlat folytatásáért.

22.        Az EGT-Tanács üdvözölte, hogy az EGT-tag EFTA-államok az érintett bizottságokban, szakértői csoportokban és ügynökségekben való részvételük, valamint észrevételeik benyújtása útján konstruktívan járulnak hozzá az EGT-vonatkozású uniós jogszabályok és programok döntéshozatali folyamatához.

23.        Az EGT-Tanács nyugtázta az EGT Parlamenti Vegyes Bizottság 2014. december 17-én Strasbourgban tartott ülésén a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai kerettel és az EGT Vegyes Bizottságnak az EGT-megállapodás 2013. évi működéséről szóló éves jelentésével kapcsolatban elfogadott állásfoglalásokat, továbbá az EGT Parlamenti Vegyes Bizottság által 2015. március 31-én a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerséggel és annak az EGT-tag EFTA-államokra (Izlandra, Liechtensteinre és Norvégiára) gyakorolt lehetséges hatásaival, valamint az európai iparpolitikával kapcsolatban elfogadott állásfoglalásokat.

1.      Az Európai Unió (EU) elítéli a burundi államcsínykísérletet, továbbá az elkövetők kilététől függetlenül elítél minden erőszakos cselekményt és az alkotmányos renddel ellentétes bárminemű fellépést, és emlékeztet az Afrikai Uniónak az érintett burundi felekhez intézett azon felszólítására, hogy nézeteltéréseiket békés eszközökkel rendezzék. 

2.      Az EU mélységes aggodalmának ad hangot a burundi helyzet miatt, amely az államcsínykísérlet miatt igen instabillá vált, és fennáll a veszélye annak, hogy a burundi társadalmat jellemző megosztottság tovább mélyül. 

Felszólítja a feleket, a kormányt, a biztonsági szolgálatokat, a politikai csoportosulásokat és azok ifjúsági szervezeteit, hogy tartózkodjanak minden olyan cselekménytől, amely tovább fokozhatja a feszültséget Burundiban, tartsák szem előtt az ország mindenek felett álló érdekét, és törekedjenek a béke és a demokrácia alapját képező arushai megállapodásokat tiszteletben tartó megoldás kidolgozására. Felhívja különösen a burundi fegyveres és biztonsági erőket, hogy tanúsítsanak önmérsékletet, őrizzék meg semlegességüket, és biztosítsák a polgári lakosság védelmét. Hangsúlyozza továbbá, hogy az államcsíny feltételezett elkövetői ellen indított bírósági eljárás során tiszteletben kell tartani a gyanúsítottak védelemhez való jogát, valamint a jogállamiság szabályait. 

3.      Alapvető fontosságú, hogy a hatóságok, a politikai erők és a civil társadalom inkluzív és átlátható párbeszédet kezdjenek egymással.  A párbeszéd nyomán egy olyan politikai folyamatnak kell megindulnia, amely tiszteletben tartja az alkotmányos kereteket és intézményeket, valamint a békét és a megbékélést célzó 2000-es arushai megállapodás alapelveit, hogy ezáltal konszenzusos alapon tovább folytatódhasson a választási folyamat. Az EU kiemeli továbbá, hogy az inkluzív politikai párbeszéd keretében ismét ellenőrizni kell a hiteles, átlátható és erőszakmentes választási folyamat minden szükséges feltételének teljesülését. Felszólít továbbá az alapvető szabadságok tiszteletben tartására, és különösen a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szabadságának, továbbá a sajtószabadságnak és a békés tiltakozás szabadságának a biztosítására. 

4.      Az EU e tekintetben osztja és támogatja a Kelet-afrikai Közösség (EAC) csúcstalálkozóján levont azon következtetést, amely szerint a választások lebonyolításához nem állnak fenn a megfelelő feltételek, és azokat az alkotmányos rend határain belül el kell halasztani.  Az EU emlékeztet arra, hogy a választási folyamathoz nyújtott támogatása, valamint a választási megfigyelő missziójának jelenléte szorosan kapcsolódik e feltételekhez. A többségi pártoknak és az ellenzéknek egyaránt minden tőlük telhetőt meg kell tenniük a választások megrendezését lehetővé tevő körülmények kialakításáért. Ezzel összefüggésben az EU kiemeli a kormány és a többi politikai szereplő által a burundi demokratikus és szabad választások előkészítéséről 2013 márciusában jóváhagyott menetrend fontosságát. 

5.      Az EU támogatását fejezi ki az ENSZ és különösen a főtitkárnak a Nagy-tavak régiójáért felelős különmegbízottja, Szaid Dzsinnit törekvései, továbbá Edem Kodjo egykori miniszterelnöknek az Afrikai Unió (AU) keretei között folytatott tevékenysége, valamint a Kelet-afrikai Közösség kezdeményezései iránt, melyeknek célja, hogy előmozdítsák a felek közötti párbeszédet és gondoskodjanak a stabilitás helyreállításáról. Érdeklődéssel követi majd az EAC következő csúcstalálkozóján tartott tanácskozásokat. 

Az EU kész hozzájárulni az említett erőfeszítésekhez, és arra kér minden burundi érintett felet, hogy őszintén, a megfelelő szinten, valamint a kompromisszumkészség és a megbékélés szellemében vegyen részt a párbeszédben. Az EU különösen üdvözli az AU arra vonatkozó döntését, hogy mihamarabb emberi jogi megfigyelőket küld Burundiba abból a célból, hogy beszámolhasson az erőszakos cselekményekről és helyi szinten intézkedhessen a konfliktusmegoldás érdekében. 

6.      Az EU emellett aggodalmának ad hangot egyrészt amiatt, hogy a szóban forgó politikai feszültségek következtében a lakosság tömegesen hagyja el a lakóhelyét, másrészt pedig az egyre romló humanitárius helyzet miatt, amely elsősorban a veszélyeztetett csoportokat – különösen a nőket és a gyermekeket – sújtja. Véleménye szerint ez nagy kockázatot jelent a már eleve destabilizált régióra nézve. Megerősíti, hogy támogatja a régióban tevékenykedő humanitárius szereplők tevékenységét, és a szomszédos országok azon erőfeszítését, hogy befogadják a biztonság hiánya és az erőszak elől menekülő személyeket.  

7.      Az EU emlékeztet arra, hogy Burundival fennálló partnerségét a Cotonoui Megállapodás szabályozza. Lényeges, hogy mindegyik fél betartsa a Cotonoui Megállapodás feltételeit, és gondoskodjon az abból eredő – különösen az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó – kötelezettségek teljesítéséről. A Cotonoui Megállapodás rendelkezéseinek köszönhetően az elmúlt hónapokban megerősített politikai párbeszédet sikerült folytatni a burundi hatóságokkal. Az EU a jövőbeli fejleményektől függően készen áll mérlegelni intézkedések meghozatalát, többek között az együttműködés területén. Elkötelezett aziránt, hogy adott esetben és az ENSZ Biztonsági Tanácsának támogatásával meghozza a szükséges intézkedéseket azokkal a burundi szereplőkkel szemben, akik tevékenységükkel hozzájárulnak az erőszak fenntartásához és akadályozzák a politikai megoldást. Hangsúlyozza, hogy a súlyos emberi jogi visszaélésekért felelős személyek nem élvezhetnek büntetlenséget, és őket tetteikért büntetőjogilag felelősségre kell vonni.  

A Tanács a mai napon (május 18-án) uniós katonai műveletet (EUNAVFOR Med) hozott létre, melynek célja a Földközi-tenger térségében tevékenykedő embercsempészek és emberkereskedők üzletszerű tevékenységének ellehetetlenítése.  Az erről szóló határozat, amely a migrációval kapcsolatos átfogó uniós fellépés részét képezi, lehetővé teszi a tengeri műveletre vonatkozó operatív tervezés hivatalos megkezdését.  

Az EUNAVFOR Med-et egymást követő szakaszokban, a nemzetközi jogi előírásokkal összhangban fogják végrehajtani.  A lehető leghamarabb meg fog kezdődni a művelettel kapcsolatos tervezés, valamint a művelet első szakasza, amelynek célja a Földközi-tenger térségének déli középső részén tevékenykedő embercsempész- és emberkereskedő-hálózatok megfigyelése és felmérése lesz. A művelet második és harmadik szakasza arra irányul majd, hogy a nemzetközi jog alapján, a líbiai hatóságokkal együttműködve felkutassák, elkobozzák, illetve megsemmisítsék a csempészek eszközeit.  

Az EUNAVFOR Med műveleti parancsnokságának székhelye Róma, műveleti parancsnokává pedig Enrico Credendino ellentengernagyot (Olaszország) nevezték ki. A művelet közösen viselendő költségei a két hónapos előkészítési időszakra és a 12 hónapos kezdeti megbízatási időszakra vonatkozóan mintegy 11,82 millió EUR-t tesznek majd ki. 

A szóban forgó uniós KBVP-művelet azon átfogó intézménycsomag részét képezi, amelynek célja – az Európai Tanács 2015. április 23-i kérésével összhangban – a további tengeri tragédiák megelőzése és a vészhelyzetek kezelése, és egyúttal az illegális migráció kiváltó okainak felszámolása. 

Az uniós tengeri művelet megindítása a Külügyek Tanácsa júniusi ülésének napirendjén is szerepelni fog.  

A Tanács úgy döntött, hogy az illegális migráció megelőzésére irányuló európai uniós intézkedések részeként megerősíti az EUCAP Száhel Niger polgári missziót.

Az EU támogatást fog nyújtani a nigeri hatóságoknak az illegális migráció megelőzéséhezésaz ahhoz kapcsolódó bűncselekmények elleni küzdelemhez. Ennek keretében tanácsadást fog biztosítani egy kapcsolódó stratégia kidolgozásához, és képzést fog nyújtani a nigeri biztonsági szolgálatoknak. Az EUCAP Száhel Niger emellett irodát fog nyitni Agadezben, amely a Líbia felé vezető útvonal egyik legfontosabb központja az embercsempészet szempontjából.

Federica Mogherini külügyi és biztonságpolitikai főképviselő,a Bizottság alelnöke kijelentette: „Az EU megerősíti, hogy teljesíti feladatát, mégpedig a legfőbb partnerországokkal együttműködésben, és átfogó módon. Mindössze két héttel azután, hogy az Európai Tanács a partnerországok számára nyújtott támogatás fokozását kérte az illegális migrációs áramlatok megelőzése céljából, megegyeztünk a nigeri uniós jelenlét megerősítéséről. A Nyugat-Afrikából érkező migránsok 90 %-a átutazik Nigeren. Csakis akkor leszünk sikeresek a jelenlegi szükséghelyzet mélyebben meghúzódó okainak kezelésében, és csak akkor leszünk képesek ezzel egyidejűleg hatékonyan megakadályozni a bűnszervezetek tevékenységét, valamint segítséget nyújtani a migránsoknak az ilyen szervezetek elől való elmenekülésben, ha a származási és tranzitországokkal, az Afrikai Unióval és az ENSZ-szel közösen dolgozunk a megoldáson”.  

Niger az Európába irányuló migrációs áramlatok szempontjából kritikus földrajzi helyzetben van: a Nyugat-Afrikából érkező migránsok 90 %-a Nigeren keresztül utazik Líbiába. A Frontex (az EU határigazgatási ügynöksége) szerint 2014-ben az Olaszországba lépett illegális bevándorlók fele Líbián keresztül érkezett.  

Az EUCAP Száhel Niger misszió már jelenleg is tanácsadással és képzéssel segíti a nigeri hatóságokat, hogy azok meg tudják erősíteni a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni közdelemhez szükséges kapacitásaikat. A misszió feladatai közé tartozik a nigeri biztonsági erők interoperabilitásának elősegítése, a bűnügyi nyomozati képességek fejlesztése, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem koordinálásának segítése, valamint a biztonsági erők fenntarthatóságának javítása is. Az EUCAP az EU Száheli övre vonatkozó regionális biztonsági és fejlesztési stratégiájának a keretei között működik.  

A niamey-i székhelyű misszióban jelenleg mintegy ötven, 12 különböző uniós tagállamból érkezett nemzetközi szakértő dolgozik. Vezetője 2014 májusa óta a Belgiumból érkezett Filip de Ceuninck.  

A határozatot a Tanács Politikai és Biztonsági Bizottsága hozta.

A Tanács keretében működő Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) megerősítette a tengerészek munkavállalói jogainak fokozottabb védelmét célzó új irányelvvel kapcsolatos kompromisszumos szöveg elfogadását. A Coreper jóváhagyta az elnökség és az Európai Parlament között 2015. május 6-án, háromoldalú egyeztetés keretében született megállapodást.

Az új jogszabály a tájékoztatás és a konzultáció tekintetében a szárazföldi munkavállalókat megillető jogokat biztosítja a tengerészeknek, azzal együtt, hogy figyelembe veszi a hajózási ágazat sajátos jellegét. Az irányelv alapjául a tengerhasznosítási ágazat szociális partnerei között kialakult közös álláspont szolgál.  

Amellett, hogy azonos versenyfeltételeket biztosít a tengerészeti ágazatban, az irányelv célja az is, hogy javítsa a tengerészeti munkakörök minőségét, és ezáltal visszafordítsa azt a jelenlegi tendenciát, hogy egyre kevesebb európai fiatal választ bizonyos tengerészeti szakmákat. A jogszabály további célja, hogy a képzett munkaerő a szakmában maradjon.  

Emellett orvosolni kívánja azt a jelenlegi jogi helyzetet is, amelyben az azonos területen dolgozó munkavállalók eltérő elbánásban részesülnek a különböző tagállamokban. A dolgozók helyzete jelenleg attól függ, hogy az egyes tagállamok alkalmazzák-e a hatályos jogszabályokban biztosított mentességeket és eltéréseket. A legtöbb tagállam egyáltalán nem vagy csak kis mértékben alkalmazott kizárásokat.  

Az Európai Parlament Foglalkoztatási Bizottsága várhatóan a 2015. május 28-i ülésén erősíti meg a szöveget. Azt követően, hogy a jogász-nyelvész szakértők megvizsgálták az irányelvet, az Európai Parlament plenáris ülése megszavazhatja, és szeptemberben a két intézmény alá is írhatja a szöveget.