2015. december 2-án az Állandó Képviselők Bizottsága jóváhagyta az Európai Parlamenttel létrejött azon megállapodást, melynek tárgya a meglévő EURES hálózat újbóli létrehozása és átszervezése.
Az új EURES robusztusabb és korszerűbb lesz elődjénél, portálja pedig a legújabb informatikai technológiákon alapuló, mindenki által használható aktualizált mobilitási eszközként szolgál majd.
„Az EURES újbóli létrehozásáról szóló új rendelet jól példázza, hogy mennyire fontosnak tartjuk az uniós polgárok egyik alapvető szabadságát, nevezetesen a munkavállalók szabad mozgását. Az EURES új álláslehetőségeket teremt és ezáltal csökkenti a munkanélküliséget az Európai Unióban” – jelentette ki Nicolas Schmit munkaügyi, foglalkoztatási és a szociális és szolidáris gazdaságért felelős miniszter.
Az EURES céljaAz EURES arra irányul, hogy elősegítse a munkavállalók szabad mozgását az EU-ban, és ezáltal előmozdítsa az uniós munkaerőpiac integrációját. Az összes uniós polgár igénybe veheti az EURES szolgáltatásainak teljes skáláját, amelyek a fogyatékossággal élők számára is hozzáférhetők.
A megújult EURES hálózat segíti a munkavállalókat a mobilitás akadályainak leküzdésében, EU-szerte növeli a munkavállalási lehetőségeket, és előmozdítja a munkahelyteremtést. Emellett a munkanélküliség csökkentéséhez is hozzájárul annak elősegítésével, hogy a munkaerőpiacon jobban megfeleljen egymásnak a kínálat és a kereslet.
Bővülő ügyfélkörAnnak érdekében, hogy az EURES a lehető legjobb szolgáltatásokat nyújthassa a munkavállalóknak és a munkaadóknak, tagjainak és partnereinek köre kibővült. Immár magánkézben lévő foglalkoztatási szolgálatok is csatlakozhatnak a hálózathoz, álláshirdetéseik pedig megjelennek az internetes portálon, csakúgy, mint az állami foglalkoztatási szolgálatok hirdetései. A profitorientált szervezeteknek a következő szolgáltatások mindegyikét nyújtaniuk kell: álláshirdetések; önéletrajzok feltöltése a portálra; támogatási szolgáltatások az álláskeresők és a munkaadók számára. Ettől a követelménytől csak abban az esetben lehet eltekinteni, ha a szervezet igazolni tudja a nemzeti hatóságok számára, hogy nem képes a háromféle szolgáltatás mindegyikét nyújtani. A nonprofit szervezetek választhatnak a háromféle lehetőség közül. Az állami foglalkoztatási szolgálatok szintén mindhárom szolgáltatást biztosítani fogják, valamint azt is, hogy az informatikában kevésbé járatos személyek offline módon hozzáférjenek az információkhoz.
A hálózatban részt vesznek továbbá szakszervezetek, munkaadói szervezetek, valamint a munkaerőpiac egyéb érintett szereplői. A szociális partnerek nemcsak uniós, hanem tagállami és nemzetközi szinten is képviseltetik magukat.
Álláshirdetések, álláspályázatok és önéletrajzok közzétételeAz EURES portál minden nyilvánosan elérhető álláshirdetést, álláspályázatot és önéletrajzot közzétesz, növelve ezáltal a rendelkezésre álló információk átláthatóságát. Ebbe beletartoznak a munkavégzésnek minősülő szakmai gyakorlatokra és tanulószerződéses gyakorlati képzésekre vonatkozó hirdetések is.
A tagállamok a minőség biztosítása és a fiatalkorúak védelme céljából kizárhatják az EURES-ből az elsődlegesen képzési jellegű szakmai gyakorlatokat és tanulószerződéses gyakorlati képzéseket.
Az EURES-nek fontos feladata az is, hogy célzott tájékoztatást és szolgáltatásokat nyújtson a két ország között ingázó munkavállalók és munkaadók számára a határokon átnyúló régiókban. A célzott támogatási struktúrák révén jobb szolgáltatások nyújthatók az országhatáron át ingázó munkavállalók számára, és ezáltal előmozdítható a mobilitás ezekben a több országra kiterjedő régiókban.
Az EU Egységes Szanálási Mechanizmusa a tervek szerint, 2016. január 1-jén működésbe lép, amivel létrejön az európai bankunió második pillére.
Az Egységes Szanálási Alapba fizetendő hozzájárulásoknak az alapba való átutalásáról és közös felhasználásúvá tételéről szóló kormányközi megállapodást 2015. november 30-ára már elegendő számú tagállam ratifikálta.
Ezzel az alap működésbe léphet.
Az Egységes Szanálási Mechanizmus célja a fizetésképtelenné vált bankok rendezett módon történő szanálásának biztosítása, az adófizetők pénzének igénybevétele nélkül. Ez – a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló uniós irányelvvel összhangban – a részvényesek és hitelezők általi feltőkésítés rendszeres alkalmazásával, illetve az Egységes Szanálási Alap esetleges igénybevételével történik majd.
Kormányközi megállapodásAhhoz, hogy a kormányközi megállapodás hatályba léphessen, a bankunióban részt vevő aláíró felek közül legalább annyinak meg kell erősítenie, amennyi az összesített súlyozott szavazatok 90%-át képviseli. A megállapodás a megerősítő okiratok letétbe helyezésének dátumát követő második hónap első napján lép hatályba.
A kormányközi megállapodást 2014 májusában kötötték, és az Egyesült Királyság és Svédország kivételével minden tagállam képviselői aláírták. Az aláíró felek szándéknyilatkozatot tettek, melyben kifejezték elkötelezettségüket, hogy időben befejezzék a ratifikációs folyamatot ahhoz, hogy az Egységes Szanálási Mechanizmus 2016. január 1-jén működésbe léphessen.
A kormányközi megállapodás kiegészíti az Egységes Szanálási Mechanizmus létrehozásáról szóló rendeletet, amely létrehozza a kapcsolódó alapot és egy központi döntéshozó testület felállításáról is rendelkezik. Az Egységes Szanálási Alapot kizárólag a bankszektor által fizetett hozzájárulásokból fogják finanszírozni.
A Tanács 2013 decemberében úgy határozott, hogy a lehető legnagyobb mértékű jogbiztonság biztosítása érdekében kormányközi megállapodásban határozza meg az alapba fizetendő hozzájárulásoknak az alapba való átutalására és közös felhasználásúvá tételére vonatkozó szabályokat.
Azokra az országokra, amelyek aláírták ugyan a megállapodást, ám még nem tagjai a bankuniónak (vagyis az euróövezeten kívüli tagállamok), csak azt követően vonatkoznak majd a megállapodásból fakadó jogok és kötelezettségek, hogy csatlakoztak az egységes felügyeleti mechanizmushoz és az egységes szanálási mechanizmushoz.
Az egységes felügyeleti mechanizmus, azaz a bankunió első pillére, 2014. november 4-én jött létre.
Az alapA kormányközi megállapodás értelmében az egységes szanálási alapot nyolcéves időszak alatt töltik fel, amelynek során el kell érni a részt vevő tagállamokban engedélyezett valamennyi hitelintézet biztosított betétállományának legalább 1 %-át kitevő célszintet. Becslések szerint ez mintegy 55 milliárd EUR összeget fog jelenteni.
A bankszektorból tagállami szinten beérkezett hozzájárulásokat átutalják az alapba, amely kezdetben az egyes szerződő felekhez rendelt részalapokból áll majd. Ezek a 8 éves átmeneti időszak folyamán fokozatosan összeolvadnak. A befizetett összegek közös felhasználásúvá tétele az első időszakban lesz a legnagyobb mértékű: az első évben azok 40%-át, a másodikban további 20%-át érinti majd, a további 6 év folyamán pedig folyamatosan egyenlő összegekkel emelkedik a nemzeti részalapok teljes megszűnéséig.
2015. december 2-én az EU Brüsszelben ünnepélyesen aláírta a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok alóli mentességre vonatkozó, Kolumbiával létrejött megállapodást. A megállapodást az Európai Unió nevében Jean Asselborn, Luxemburg bevándorlás- és menekültügyi minisztere és egyben a Tanács elnöke, és Dimitrisz Avramopulosz, a migrációs ügyekért, az uniós belügyekért és az uniós polgárságért felelős biztos, Kolumbia részéről pedig Maria Angela Holguín külügyminiszter írta alá.
Az aláírás Juan Manuel Santos kolumbiai elnök és Federica Mogherini uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő jelenlétében zajlott.
Az új vízumrendszer vízummentes beutazást tesz lehetővé Kolumbia területére az uniós polgárok számára, illetve az Európai Unió területére Kolumbia állampolgárai számára, amennyiben tartózkodásuk bármely 180 napos időszakban nem haladja meg a 90 napot.
Jean Asselborn, Luxemburg bevándorlás- és menekültügyi minisztere, a Tanács elnöke elmondta: elégedettséggel tölti el, hogy az Európai Unió aláírhatta ezt a megállapodást. „Ez a megállapodás közelebb hozza egymáshoz Kolumbia és az Unió polgárait, hiszen megkönnyíti az emberek közötti kapcsolatok létrejöttét. Emellett előmozdítja a turizmust, és pozitív hatással lesz az EU és Kolumbia közötti gazdasági kapcsolatokra is.”
A vízummentes beutazás előfeltétele, hogy az Unió, illetve Kolumbia adott állampolgára érvényes magán-, diplomata-, szolgálati, hivatalos vagy különleges útlevéllel rendelkezzen. A vízummentesség a személyek összes kategóriájára és bármilyen célú utazásra érvényes (pl. turisztikai, kulturális, tudományos, családi, üzleti célú látogatás), a jövedelemszerző tevékenység céljából utazó személyek kivételével.
A megállapodás megkötéséről szóló határozat szövegét megküldik az Európai Parlamentnek, mivel a megkötéshez a Parlament egyetértése is szükséges. A megállapodás ideiglenes alkalmazása azonban már 2015. december 3-án megkezdődik.
Írország és az Egyesült Királyság az EU-szerződésekhez csatolt jegyzőkönyvekkel összhangban nem vesz részt a megállapodás alkalmazásában. A vízumrendszerre ezekben a tagállamokban továbbra is a nemzeti jogszabályok lesznek alkalmazandók.