Európai Unió : hírek magyarul

The Scotch Whisky Association
Mezőgazdaság
Az alkoholegységenkénti minimálárat bevezető skót törvény ellentétes az uniós joggal, amennyiben kevésbé korlátozó adóintézkedéseket is be lehet vezetni

Lengyelország kontra Parlament és Tanács
Közösségi jogi elvek
Kokott főtanácsnok álláspontja szerint a 2014. évi új EU-dohányirányelv érvényes

Air France - KLM
Adózás
VAT is chargeable on unused air tickets which are not refundable

Bizottság kontra Görögország
SOPO
By allowing doctors to work 24 hours or more consecutively, Greek law infringes EU law

A Tanács 2015. december 21-én úgy határozott, hogy 2016. július 31-ig meghosszabbítja az Oroszországgal szembeni uniós gazdasági szankciókat. 

A szankciókat Oroszország Kelet-Ukrajnában folytatott tevékenységére válaszul vezették be 2014. július 31-én, eredetileg egy éves időtartamra.

A Tanács 2015. június 22-én hat hónappal, 2016. január 31-ig meghosszabbította az intézkedések érvényességét. E döntés előzménye az volt, hogy az uniós vezetők az Európai Tanács 2015. márciusi ülésén megállapodtak arról, hogy a korlátozó intézkedések időtartamát a minszki megállapodások 2015. december 31-re előirányzott teljes körű végrehajtásához kötik. 

Mivel azonban a minszki megállapodásokat 2015. december 31-ig nem fogják maradéktalanul végrehajtani, a Tanács meghosszabbította a szankciók időtartamát, ugyanakkor továbbra is figyelemmel kíséri a megállapodások végrehajtása terén tett előrelépéseket.

A 2014 júliusában bevezetett szankciókat a Tanács ugyanezen év szeptemberében további intézkedésekkel egészítette ki. A szankciók az Oroszországgal folytatott, a pénzügyi, az energetikai és a védelmi ágazatot, valamint a kettős felhasználású termékeket érintő bizonyos kereskedelmi kapcsolatokra irányulnak.

A Montenegró csatlakozását tárgyaló konferencia hetedik miniszteri szintű ülésére 2015. december 21-én került sor. A konferencia az alábbi két fejezetre vonatkozóan nyitotta meg a tárgyalásokat:

• 14. fejezet: közlekedéspolitika;
• 15. fejezet: energetika.

A Montenegróval folytatott csatlakozási tárgyalások 2012 júniusában kezdődtek. A 35 fejezetből eddig huszonkettő megnyitására került sor, és ezek közül kettőt ideiglenesen lezárt a konferencia.

1. A Bizottság tájékoztatta a Tanácsot a WTO tizedik miniszteri konferenciájával kapcsolatos legutóbbi fejleményekről. A Tanács a Bizottsághoz hasonlóan értékelte a megszületett átfogó csomagot, és üdvözölte a módosított információtechnológiai megállapodásról szóló tárgyalások lezárását.
2. Mivel a végleges szövegek még nem állnak rendelkezésre, a Tanács megállapodott abban, hogy az EU álláspontját – amely támogatja a miniszteri ülésen elért konszenzust – a WTO elé terjesztik, és így azt a konferencia írásbeli következtetései is tükrözni fogják, az EU pedig a belső eljárásainak megfelelően, továbbá az EU és a tagállamai közötti hatáskörmegosztás sérelme nélkül fogja meghozni a miniszteri találkozó eredményeiből fakadó intézkedéseket.
   .

Általános : Jönnek az ünnepek, eljött a jól megérdemelt pihenés és kikapcsolódás ideje. Az EP feladványában most játszva megtanulható, hogyan mondják a rénszarvast Finnországban, a csokoládét Lengyelországban, vagy éppen az ajándékot Portugáliában. Tesztelje tudását és játsszon velünk!

Forrás : © Európai Unió, 2015 - EP

A Bizottság szerint Moszkva rugalmatlansága miatt az utolsó esély is elillant hétfőn a háromoldalú megállapodásra az EU és Ukrajna közötti mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás január 1-i hatályba lépése előtt. Oroszország már néhány nappal ezelőtt bejelentette, hogy válaszul megvonja Ukrajnától a kedvezményes kereskedelmi feltételeket.

Az EU–Ukrajna Társulási Tanács 2015. december 7-én, hétfőn, Brüsszelben tartotta második ülését.

A Társulási Tanács számba vette az EU–Ukrajna kapcsolatok terén a Társulási Tanács első (2014 decemberi) ülése óta történteket, valamint üdvözölte az azóta elért jelentős eredményeket. Mindkét fél megerősítette, hogy fontosnak tartja a partnerséget, valamint hogy továbbra is elkötelezett az iránt, hogy a közös értékek tiszteletére és hatékony előmozdítására építve elmélyítse Ukrajnának az Európai Unióval való politikai társulását és gazdasági integrációját.

A Társulási Tanács üdvözölte, hogy a tagállamok nagy többsége megerősítette a társulási megállapodást, és kinyilvánította, hogy várakozással tekint annak teljes körű hatálybalépése elé.

Ukrajna és az EU 2016. január 1-től ideiglenesen alkalmazza majd a társulási megállapodásnak a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség létrehozásáról szóló részét. Ukrajna és az EU megállapodott arról, hogy biztosítani kell a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás keretében tett kötelezettségvállalások maradéktalan teljesítését. Ehhez többek között Ukrajnának tovább kell fokoznia a megállapodás végrehajtásának előkészítésére irányuló erőfeszítéseit.  A Társulási Tanács továbbá áttekintette a szabadkereskedelmi térség megvalósítására vonatkozó háromoldalú megbeszélések eredményeit. Mind az EU, mind Ukrajna ismételten hangsúlyozta, hogy miniszteri és szakértői szinten is kész további megbeszéléseket folytatni, kihasználva a szabadkereskedelmi megállapodás szabályainak rugalmasságát. A felek nyomatékosították, hogy a lehetséges megoldásoknak összhangban kell lenniük a WTO vonatkozó rendelkezéseivel, valamint a WTO keretében tett, kapcsolódó kötelezettségvállalásokkal.

Az EU üdvözölte a reformok végrehajtása terén idén elért jelentős eredményeket, különös tekintettel azt, hogy az Országos Korrupcióellenes Hivatal és az új nemzeti rendőrség megkezdte működését, lezárult a korrupció elleni ügyész kiválasztása, a Verkhovna Rada első olvasatban elfogadta az alkotmánynak a decentralizációra vonatkozó módosítását, valamint elfogadta a földgázpiacot szabályozó törvényt, melynek célja, hogy az ukrajnai gázszektor megfeleljen a harmadik energiaügyi csomag szabályainak.

Az EU elismeréssel fogadta, hogy az ukrajnai hatóságok az ország előtt álló kihívások – főként a kelet-ukrajnai konfliktus – ellenére erős politikai elkötelezettséget tanúsítanak a reformfolyamat előmozdítása iránt. 

A Társulási Tanács nyugtázta, hogy rendkívüli jelentőséggel bír az új szakpolitikák és jogszabályi keretek gyors és pontos végrehajtása és érvényesítése, valamint a politikai-gazdasági reformok további, rövid időn belüli felgyorsítása az alábbi területeken:

• alkotmány
• a korrupció elleni küzdelem
• igazságszolgáltatás
• közigazgatás
• választási jogszabályok
• decentralizáció
• polgári biztonsági ágazat
• energiaügy
• államháztartási gazdálkodás
• üzleti környezet

 A Társulási Tanács megállapította, hogy a reformoknak elsősorban az ukrajnai polgárok érdekeit kell szolgálniuk.

Az EU újólag hangsúlyozta szilárd elkötelezettségét a kelet-ukrajnai konfliktus békés politikai megoldása mellett. A konfliktus Ukrajna függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartásán alapuló megoldása többek között annak révén valósulhat meg, hogy valamennyi fél teljes körűen végrehajtja a minszki megállapodásokat. E tekintetben a Társulási Tanács támogatott minden, a normandiai négyek és a háromoldalú összekötő csoport keretében tett diplomáciai erőfeszítést, valamint ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy az Oroszországi Föderáció elleni uniós gazdasági korlátozó intézkedések érvényességének időtartama a minszki megállapodások teljes körű végrehajtásától függ. A Társulási Tanács továbbá aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az utóbbi időben gyakrabban fordul elő a tűzszünetek megszegése, és ezek az incidensek az eddigieknél súlyosabbak. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a minszki megállapodásokkal összhangban szabadon kell bocsátani valamennyi, a kelet-ukrajnai konfliktus következtében tússzá vált és illegálisan fogva tartott személyt, többek között Nadija Szavcsenkót is.

A Társulási Tanács kiemelte, hogy továbbra is törekedni kell a konfliktus okozta humanitárius válság megoldására. Arra ösztönözte Ukrajnát, hogy könnyítse meg a humanitárius segítségnyújtás konfliktus sújtotta területekre való eljuttatását, valamint hogy átfogóan kezelje a belső menekültek jogainak és hosszú távú szükségleteinek problémáját. Az EU kifejezte, hogy kész növelni a kelet-ukrajnai aknamentesítési tevékenységekre nyújtott támogatását.

A Társulási Tanács aggodalmának adott hangot az emberi jogok helyzetének romlásával kapcsolatban a Krím félszigeten, ami többek között a krími tatár közösséget sújtja. A tanács továbbá szorgalmazta, hogy tegyék lehetővé a nemzetközi emberi jogvédők teljes körű, szabad és korlátozásmentes belépését a Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol területére. Az EU megismételte azt a kérését, hogy gondoskodjanak Oleg Szencov és Olekszandr Kolcsenko azonnali szabadon bocsátásáról és Ukrajnába történő biztonságos visszatéréséről. Az EU újólag felhívta a figyelmet arra, hogy nem ismeri el és továbbra is elítéli a Krím és Szevasztopol Oroszországi Föderáció általi jogellenes annektálását.

Ukrajna és az EU áttekintette az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tekintetében elért eredményeket, és egyetértett abban, hogy a jövőben további lépésekre lesz szükség. Az EU üdvözölte, hogy a 2015. október 25-i helyi választásokat összességében sikerült megfelelően lebonyolítani, ami előrelépést jelent a demokratikus elvek tiszteletben tartása terén. 

A Társulási Tanács elismeréssel fogadta Ukrajnának a vízumliberalizáció megvalósítása tekintetében eddig elért eredményeit. Mindkét fél érdeklődéssel várja a vízumliberalizációs cselekvési terv végrehajtása terén elért eredményekről szóló következő jelentést, amelyet e hónapban adnak ki. 

A Társulási Tanács üdvözölte, hogy Ukrajnában már mutatkoznak a gazdasági stabilizáció első jelei, továbbá szorgalmazta, hogy Ukrajna folytassa a kiegyensúlyozott makrogazdasági és pénzügyi politikák végrehajtását.

Nyugtázta továbbá, hogy az EU és az európai pénzügyi intézmények 2014 óta jelentős, 7 milliárd eurót meghaladó összegű támogatást folyósítottak Ukrajnának. A Társulási Tanács hangsúlyozta, hogy a támogatás hozzájárul Ukrajna gazdaságának stabilizálásához, mivel támogatja a gazdaság nemzetközi normáknak megfelelő átalakítását és idővel a polgárok megélhetését is javítja. 

Üdvözölte a decentralizáció támogatására irányuló új uniós program 2015. december 2-i elfogadását, amely 97 millió euró összegű támogatást jelent (az összegből 90 millió euró az uniós költségvetésből, 6 millió euró Németországtól és 1 millió euró Lengyelországtól származik). A tanács továbbá üdvözölte a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz keretében nyújtott, 10 millió euró összegű kiegészítő támogatást, amely a kelet-ukrajnai kormányzás helyreállítását és a béketeremtést célozza.  

A Társulási Tanács továbbá elismeréssel fogadta, hogy Federica Mogherini főképviselő, az Európai Védelmi Ügynökség vezetője és Sztepan Poltorak ukrajnai védelmi miniszter a mai napon aláírta az Európai Védelmi Ügynökség és Ukrajna Védelmi Minisztériuma közötti igazgatási megállapodást.  

Mindkét fél kifejezte, hogy várakozással tekint az elé, hogy a gyakorlatba is átültessék az Európai Unió ukrajnai polgári biztonsági ágazati reformra vonatkozó tanácsadó missziója (EUAM Ukrajna) megerősített megbízatását. Az intézkedés célja, hogy hatékonyabban segítse Ukrajnát abban, hogy a jelenlegi biztonsági kihívásokat is figyelembe véve tudja megreformálni polgári biztonsági ágazatát. A Társulási Tanács ugyanakkor nyugtázta a moldovai-ukrán határellenőrzést segítő európai bizottsági misszió (EUBAM) két évvel történő meghosszabbítását, valamint annak a megállapodásnak az aláírását, amely megerősíti a misszió megbízatását egyrészt a társulási megállapodások határ- és vámügyi pontjai, másrészt a szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtása tekintetében.

A Társulási Tanács az EU–Ukrajna kapcsolatok elmélyülésének további jeleként értékeli, hogy Ukrajna csatlakozott a Kreatív Európa programhoz és közelebb került a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő uniós programhoz (COSME) történő csatlakozáshoz. Ukrajna és az Unió közös célja emellett, hogy megkezdődjenek a tárgyalások az európai műholdas navigációs programra (EGNOS) épülő műholdas pontosságnövelő rendszer szolgáltatásainak Ukrajnára való kiterjesztéséről. Mindkét fél pozitívan értékelte, hogy Ukrajna olyan eredményeket ért el a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő Euratom kutatási és képzési programhoz (2014–2018) történő csatlakozás irányában, hogy 2016. január 1-től valóban csatlakozhat a programhoz.

A Társulási Tanács üdvözölte az idén kezdeményezett energiaügyi reformokat, különös tekintettel a gázszektorra, valamint hangsúlyozta, hogy véglegesíteni kell az energiaszabályozásra és a villamosenergia-piacra vonatkozó jogszabályi keretet. Mindkét fél kinyilvánította, hogy továbbra is kész együttműködni az energiahatékonyságnak, az ukrán gázszállítási rendszer korszerűsítésének és működtetésének, valamint a földgáz tárolásának és az Ukrajna-EU közötti gázellátás biztosításának kérdésében. Ukrajna és az EU kifejezték, hogy várakozással tekintenek az energiaügyi stratégiai partnerségre vonatkozó egyetértési megállapodás aláírásáról szóló tárgyalások megkezdése elé.

Az EU megújította az EU-Ukrajna közös légtérről szóló, a társulási megállapodásban is említett megállapodás lehető leghamarabb, 2015-ban való aláírására vonatkozó kötelezettségvállalását, emlékeztetve korábbi, a 17. EU-Ukrajna csúcstalálkozón, valamint a keleti partnerség rigai csúcstalálkozóján tett ez irányú vállalására. 

A Társulási Tanács üdvözölte a főképviselő és a Bizottság közös, november 18-án elfogadott közleményét az európai szomszédságpolitika felülvizsgálatáról, valamint elkötelezte magát amellett, hogy a szomszédságpolitikát az azt meghatározó konfliktusmentesség jegyében hajtja végre. Ebben a tárgyban 2016-ban további megbeszélésekre kerül sor, a tevékenységek pedig a meglévő szerződéses keretek alapján folytatódnak majd. A felülvizsgált európai szomszédságpolitika irányvonala a differenciálás és a fokozott felelősségvállalás.

Ukrajna és az EU végül hangsúlyozta a hatékony stratégiai kommunikáció fontosságát, valamint megállapodott arról, hogy ebben a tekintetben szoros együttműködést folytat, többek között az újonnan létrehozott, a keleti szomszédságra és azon túlra összpontosító stratégiai kommunikációs munkacsoport révén.

Az ülést Arszenyj Jacenyuk, Ukrajna miniszterelnöke vezette. Ukrajnát továbbá a külügyminisztérium, a gazdaságfejlesztési és kereskedelmi minisztérium, valamint az igazságügyi és védelmi minisztérium képviselte. Az EU nevében Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Johannes Hahn, az európai szomszédságpolitikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos járt el.

Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) 2015. december 18-án megerősítette az adatvédelmi reformra vonatkozóan az Európai Parlamenttel kialakított kompromisszumos szövegeket. A Tanács, a Parlament és a Bizottság között december 15-én jött létrejött megállapodás összhangban van az Európai Tanács azon kívánságával, hogy az adatvédelmi reformra vonatkozó tárgyalások 2015 végéig lezáruljanak.

Félix BRAZ luxemburgi igazságügy-miniszter, a Tanács elnöke kifejtette: „A megállapodás alapvető fontosságú és fontos következményekkel jár. A reform nemcsak a polgárok jogait szilárdítja meg, hanem a digitális kor igényeihez igazítja a vállalatokra vonatkozó szabályokat is, miközben csökkenti az adminisztratív terhet. Ambiciózus és előretekintő szövegeket fogadtunk el. Az eredményben joggal bízhatunk.”  

Az adatvédelem reformjára irányuló jogalkotási csomagot a Bizottság 2012-ben terjesztette elő azzal a céllal, hogy naprakésszé tegye és korszerűsítse az adatvédelemre vonatkozó szabályokat.  A reform két jogalkotási eszközt jelent: az általános adatvédelmi rendeletet (amely a 95/46/EK irányelvet hivatott felváltani), valamint a bűnüldözés területén alkalmazandó adatvédelmi irányelvet (amely a 2008-as adatvédelmi kerethatározatot hivatott felváltani). 

Az egyéneknek a személyes adataik kezelésével összefüggésben történő védelme olyan alapvető jog, amelyet az Európai Unió Alapjogi Chartája (8. cikk) és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (16. cikk) is rögzít.

Általános adatvédelmi rendelet

Az általános adatvédelmi rendelet fokozza az egyén adatainak védelmét a személyes adatok kezelése során, valamint – többek között az adminisztratív teher csökkentésével – kedvezőbb üzleti lehetőségeket teremt a digitális egységes piacon. 

Magasabb szintű adatvédelem

A személyes adatok kezelésére vonatkozó alapelveknek és szabályoknak összhangban kell lenniük az alapvető jogokkal és szabadságokkal, különösen a személyes adatok védelméhez való joggal. A megerősített adatvédelmi jogok lehetővé teszik az érintettek számára (vagyis azok számára, akiknek a személyes adatait kezelik), hogy az alábbiaknak köszönhetően fokozottabb ellenőrzést gyakoroljanak személyes adataik felett: 

• konkrétabb szabályok vonatkoznak az adatok adatkezelők (az adatok kezeléséért felelős szervek) általi kezelésére; az érintettektől például beleegyezést kell kérni
• könnyebb hozzáférés a személyes adatokhoz
• több információ arról, hogy mi történik az adatokkal a megosztás után. Az érintetteket például egyszerű és világos nyelvezetet használva tájékoztatni kell az adatvédelmi szabályzatról – ezt az adatkezelők szabványosított ikonok segítségével is megtehetik
• a személyes adatok törléséhez való jog, valamint a személyes adatok eltávolíttatásához való jog. Ez például lehetővé teszi az érintettek számára, hogy a gyermekkorukban a közösségi hálózatokon közzétett vagy róluk gyűjtött adatok haladéktalan eltávolítását kérjék
• amennyiben egy 16 éven aluli fiatal online szolgáltatást kíván használni, a szolgáltatónak meg kell kísérelnie annak megállapítását, hogy a felhasználó kapott-e ehhez szülői beleegyezést. A tagállamok e szabály alkalmazásakor alacsonyabb életkort is megállapíthatnak, ám nem határozhatnak meg 13 év alatti korhatárt
• az adatok hordozhatóságához való jog, amely megkönnyíti az adatoknak a szolgáltatók – például közösségi hálózatok – közötti továbbítását. Ez nem csak az adatvédelem szintjét emeli, hanem fokozza a szolgáltatók közötti versenyt is
• a közérdekhez vagy az adatkezelő jogos érdekeihez kapcsolódóan végzett adatkezelés kifogásolásához való jog. Ez a jogosultság többek között a „profilalkotás” céljából felhasznált személyes adatokra vonatkozik
• egységes biztosítékok az archiválás érdekében történő adatkezelés olyan eseteiben, amikor az a közérdeket, valamint tudományos és történeti kutatások, illetve statisztikai munka céljait szolgálja.

A jogorvoslat földrajzi közelségének biztosítása érdekében az érintettek az adatvédelmi hatóság döntésének felülvizsgálatát nemzeti bíróságaikon is kérelmezhetik, függetlenül attól, hogy az adatkezelőnek melyik tagállamban van a székhelye. 

Kedvezőbb üzleti lehetőségek a digitális egységes piacon

A rendelet egységes szabályokat ír elő, amelyek az EU egész területén érvényesek, és az Unió területén szolgáltatásokat kínáló összes – európai és nem európai – vállalatra vonatkoznak. Az egységes szabályok nyomán megszűnnek a tagállamok közötti adatcserének a nemzeti adatvédelmi szabályok különbségeiből adódó akadályai. A rendelet egyben előírja a tagállamok közötti együttműködés fokozását is, biztosítva az adatvédelmi szabályok egységes alkalmazását az EU egész területén. Ez tisztességes verseny kialakulásához vezet és arra ösztönözi a vállalatokat – különösen a kis- és középvállalkozásokat – hogy a lehető legjobban használják ki a digitális egységes piac kínálta lehetőségeket. 

A költségek csökkentése és a jogbiztonság megteremtése érdekében az olyan jelentős tagállamközi esetekben, amelyekben több nemzeti felügyeleti hatóság is érintett, egyetlen felügyeleti határozatot hoznak. Ez az egyablakos mechanizmus lehetővé teszi, hogy az olyan vállalatoknak, amelyek több tagállamban is működnek, csupán a székhelyük szerinti tagállam adatvédelmi hatóságával kelljen együttműködniük. Ez a mechanizmus azt is lehetővé teszi, hogy vitás esetekben a meghozott határozat az egész Unió területén érvényes legyen. 

Az adminisztratív költségek csökkentése érdekében a rendeletalkotók kockázatalapú megközelítést alkalmaztak: az adatkezelők az adott esetben fennálló kockázatok arányában hozhatnak intézkedéseket. A különböző gazdasági tevékenységek különböző adatvédelmi kockázattal járhatnak. A rendeletalkotók nem kívántak minden esetben alkalmazandó megoldást találni: a kötelezettségek úgy szigorodnak, ahogy a személyes adatokkal végzett tevékenységekhez fűződő kockázat nő. 

Több és jobb eszköz az adatvédelmi szabályok betartatásához

A rendelet számos olyan előírást tartalmaz, amely fokozza az adatkezelők felelősségét és elszámoltathatóságát, így biztosítva az új adatvédelmi szabályoknak való teljes körű megfelelést. Az adatkezelőknek számos biztonsági intézkedést kell végrehajtaniuk, többek között bizonyos esetekben értesíteniük kell az érintetteket személyes adataik biztonságának sérüléséről. Annak érdekében, hogy a rendelet megfeleljen a jövő kihívásainak, a beépített és az alapértelmezett adatvédelem alapelveit is tartalmazza. A magas kockázattal járó adatkezelési műveleteket végző vállalatoknak és hatóságoknak adatvédelmi felelőst kell kinevezniük a szabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében. 

Az érintettek, valamint – bizonyos feltételek mellett – az adatvédelmi szervezetek panaszt nyújthatnak be egy felügyeleti hatósághoz vagy bírósági jogorvoslatért folyamodhatnak olyan esetekben, amikor az adatvédelmi szabályokat nem tartják be. Az adatkezelőkre kiróható büntetés akár a 20 millió EUR-t vagy globális éves forgalmuk 4%-át is elérheti. 

Garanciák a személyes adatok EU-n kívülre való továbbítására vonatkozóan

A rendelet szabályozza a személyes adatok harmadik országok és nemzetközi szervezetek számára történő továbbítását is. Az adattovábbítás abban az esetben történhet meg, ha az minden feltételnek és megkívánt biztosítéknak megfelel, azaz különösen akkor, ha a Bizottság megállapította, hogy a fogadó fél megfelelő védelmet biztosít. Az új megfelelőségi határozatokat legalább 4 évente felül kell vizsgálni. A már meglévő megfelelőségi határozatok és engedélyek mindaddig érvényben maradnak, amíg azokat nem módosítják, nem váltják fel, vagy nem vonják vissza.   

A bűnüldözés területén alkalmazandó adatvédelmi irányelv

Az irányelv célja az, hogy biztosítsa a személyes adatok védelmét a bűncselekmények megelőzése, kivizsgálása, felderítése, büntetőeljárás alá vonása, valamint büntetőjogi szankciók végrehajtása – többek között a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelem és e veszélyek megelőzése – céljából végzett adatkezeléssel összefüggésben. 

Alapvető fontosságú egyrészt a személyes adatok konzisztens és magas szintű védelme, másrészt ezen adatok egyes tagállamok bűnüldözési hatóságai közötti cseréjének megkönnyítése is. 

A hatály kiterjesztése

A bűncselekmények megelőzése, kivizsgálása, felderítése és büntetőeljárás alá vonása mellett az új irányelv a közbiztonságot fenyegető cselekmények elleni védelemre és azok megelőzésére is kiterjed. 

Az új irányelvet alkalmazni kell majd a személyes adatok határokon átnyúló kezelésére, valamint a személyes adatoknak a rendőri és az igazságügyi hatóságok általi, pusztán nemzeti szinten történő kezelésére egyaránt. A kerethatározat, amelyet az irányelv felvált, csupán a tagállamok közötti adatcserére terjedt ki. 

Az érintettek jogai

A szabályok egyensúlyt biztosítanak a magánélethez való jog, illetve aközött a szükségszerűség között, hogy a rendőrségnek a nyomozás kezdeti szakaszában titokban kell tartania az adatkezelés tényét. A szöveg ugyanakkor felsorolja azokat az információkat, amelyeket az érintettnek minden esetben meg kell kapnia annak érdekében, hogy megvédhesse jogait, ha úgy gondolja, hogy adatait szabálytalan módon kezelték. 

A szabályok kiterjednek majd a személyes adatok harmadik országok és nemzetközi szervezetek részére történő továbbítására is. 

Megfelelés

Az új irányelv adatvédelmi felelős kinevezését írja elő annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok biztosíthassák az adatvédelmi szabályoknak való megfelelést. 

A megfelelés biztosításának másik eszköze a hatásvizsgálat. Abban az esetben, ha az adatkezelési tevékenység valószínűleg magas kockázattal jár az egyének jogaira és szabadságaira nézve, a hatóságoknak vizsgálatot kell folytatniuk az adatkezelési tevékenység lehetséges hatásait illetően, különösen akkor, ha az adatkezelés új technológia felhasználásával történik.   

Nyomon követés és kártérítés

Az irányelv szövege igazodik a rendelet szövegéhez annak érdekében, hogy nagy vonalakban mindkét jogszabályban azonos alapelvek érvényesüljenek. Ezen felül a felügyeleti hatóságra vonatkozó szabályok is nagymértékben hasonlóak, mert az általános adatvédelmi rendelettel létrehozott felügyeleti hatóság foglalkozik az irányelv hatálya alá tartozó kérdésekkel is. Az új irányelv ezenkívül kártérítéshez való jogot is biztosítana az érintetteknek arra az esetre, ha a szabályok be nem tartásával folytatott adatkezelés következtében kárt szenvedtek.                        

A KÖVETKEZŐ LÉPÉSEK

Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága december 17-én rendkívüli ülés keretében jóváhagyta a háromoldalú egyeztetés keretében elfogadott szöveget. Ez lehetővé tette a Coreper számára, hogy a mai ülésén jóváhagyja mind a rendelet, mind az irányelv végső kompromisszumos szövegét. A jogász-nyelvészi véglegesítést követően a szövegeket jóváhagyás céljából továbbítják a Tanácsnak, majd a Parlamentnek. A rendelet és az irányelv valószínűleg 2018 tavaszán lép majd hatályba.

Egy német gázvezeték miatt megy az EU-n belüli tusakodás, és mi a vesztésre álló oldalon vagyunk. Minden fronton a brüsszeli bürokratákban kell bízni.

The social, economic and legal aspects of transport networking companies like Uber were at the centre of a debate in the Transport and Tourism Committee on Monday. MEPs heard the views of Uber head of policy for Europe, Middle East and Africa, representatives of the European Transport Workers' Federation (ETF) and International Road Union (IRU) and European Commission.
Committee on Transport and Tourism

Source : © European Union, 2015 - EP

Az Európai Bizottság jövő év elején jogszabályi javaslatot terjeszt a Tanács és az Európai Parlament elé a biometrikus útlevelekkel rendelkező ukrán és grúz állampolgárok vízummentes utazásáról. Brüsszel jelentése szerint mindkét ország maradéktalanul teljesítette a vízumliberalizációs cselekvési terv által támasztott feltételeket.

Reggel komoly politikai megbeszélést folytattunk a gazdasági és monetáris unió kiteljesítéséről. Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke is csatlakozott hozzánk, és hangsúlyozta, hogy előrelépésre van szükség. Vitánk egyértelmű üzenete: az euróövezet reformjának ügyében egy pillanatra sem dőlhetünk hátra. Készen állunk arra, hogy a következő évben nehéz döntéseket hozzunk a bankunióról és a gazdasági kormányzásról. A miniszterek mihamarabb megkezdik a munkát és jövő júniusban jelentést fognak tenni.

Gratuláltunk François Hollande elnöknek a párizsi COP21 történelmi sikeréhez, és áttekintettük az energiaunió megvalósítása terén elért eredményeket. Megvitattuk, hogy az energetikai infrastruktúrával kapcsolatos fő projekteknek milyen feltételeknek kell megfelelniük. Abban állapodtunk meg, hogy az új infrastruktúráknak teljes mértékben összhangban kell állniuk az energiaunió céljaival, így csökkenteniük kell az energiafüggőséget, továbbá hozzá kell járulniuk az ellátók, az energiaforrások és az útvonalak diverzifikálásához. Nem is szólva arról a nyilvánvaló kötelezettségről, hogy valamennyi projektnek meg kell felelnie az összes uniós jogszabálynak, beleértve a harmadik energiaügyi csomagot is. Mindezek teljesülése egyértelmű feltétele annak, hogy egy projekt az uniós intézmények vagy a tagállamok támogatásában részesüljenek, legyen szó akár politikai, jogi vagy pénzügyi támogatásról.

Nem fejezhetem be a mondandómat anélkül, hogy köszönetet mondanék Xavier Bettel miniszterelnöknek és csapatának. Xavier, úgy vélem, az összes uniós vezető egyetért velem abban, hogy a luxemburgi elnökség kiemelkedő munkát végzett a migrációs válság, az utas-nyilvántartási adatok és az adatvédelem területén. Egy rendkívül hatékony elnökséget tudhatunk magunk mögött. Köszönöm, Xavier, és fogadja legőszintébb elismerésemet. 

Ahogy arra előzetesen számítani lehetett, kisebb kartácstűz alá került az EU-csúcs második napján elsősorban az olasz miniszterelnök részéről az Északi Áramlat gázvezeték kibővítését célzó projekt. Orbán Viktor ésszerű magyarázatot vár arra, hogy az orosz-német érdekeltségű beruházás miért jó, és miért nem volt az a Brüsszel által „blokkolt” Déli Áramlat.

Az Európai Unió üdvözli, hogy sor került a líbiai politikai megállapodás aláírására, és támogatásáról biztosítja a közeljövőben létrejövő nemzeti egységkormányt. 

A mai nap a béke és a stabilitás helyreállításának irányába tett történelmi lépés a líbiai nép számára. A líbiai képviselőház és az Általános Nemzeti Kongresszus tagjainak, a függetleneknek, az önkormányzatoknak, a politikai pártoknak és a civil társadalomnak a képviselői által aláírt líbiai politikai megállapodás utat nyit azon szörnyű válság békés megoldásához, amely megosztotta és elszegényítette a líbiai népet, valamint rengeteg szenvedést okozott számára. Emellett a válság nemcsak Líbiára, hanem szomszédaira, így az Unióra nézve is növekvő fenyegetést jelent. 

Az EU támogatásáról biztosítja a közeljövőben létrejövő nemzeti egységkormányt, és a továbbiakban nem tart fenn hivatalos kapcsolatot azokkal a személyekkel, akik a líbiai politikai megállapodás keretében jóvá nem hagyott intézmények tagjaként lépnek fel. 

Az EU készen áll arra, hogy azonnali és jelentős támogatást nyújtson több különböző területen, melyeket illetően a prioritásokat a líbiai hatóságokkal közösen határozzuk majd meg. Ennek keretében már rendelkezésre áll egy 100 millió eurós támogatási csomag, többek között a líbiai lakosság számára égetően szükséges szolgáltatások biztosítására. 

Az EU hangsúlyozza a folyamatban való líbiai szerepvállalás, valamint annak fontosságát, hogy ez a folyamat nyitott és befogadó maradjon. A líbiaiak felelőssége a megállapodás sikeres végrehajtása, az EU és a nemzetközi közösség pedig készen áll arra, hogy támogassa őket ebben a törekvésben. Az EU köszönetet mond az ENSZ líbiai támogató missziójának (UNSMIL) és Martin Koblernek, az ENSZ Főtitkár különmegbízottjának azért az elhivatottságért és hozzáértésért, amellyel azon munkálkodtak, hogy e fontos lépés érdekében közel hozzák egymáshoz a líbiai feleket.

Fontos csúcstalálkozóként jellemezte Orbán Viktor az Európai Tanács pénteken véget ért kétnapos ülését, amelyen szavai szerint „most először a legfontosabb kérdéssel, a külső határok védelmével foglakoztunk”. Magyarország támogatja a kapcsolódó javaslatokat, de csak úgy, ha a határvédelem nemzeti szuverenitását nem kérdőjelezik meg.

Jó estét kívánok mindenkinek! A mai napon az uniós vezetők megbeszéléseket folytattak a migrációs válság kezeléséről. A stratégia minden eleme a helyén van, de a végrehajtást illetően még mindig hiányosságok mutatkoznak az uniós tranzitzónák, a migránsok Unión belüli áthelyezése és az Unión kívülről történő betelepítése, valamint a kiutasításuk tekintetében. A legégetőbb probléma az, hogy nem sikerül megvédenünk a külső határainkat. Az uniós vezetők ezért döntöttek úgy, hogy az említett összes kérdéssel kapcsolatban felgyorsítják a végrehajtást.

Meglátásom szerint a mai nap legfontosabb megbeszélését az Unió külső határaival kapcsolatban folytattuk. Nemcsak azért gondolom így, mert a válság kezdete óta a külső határok ellenőrzését szorgalmazom, hanem azért is, mert a határaink ellenőrzése nélkül politikai közösségként sem álljuk meg a helyünket. És itt a schengeni rendszer széthullásánál potenciálisan súlyosabb következményekre gondolok. De ma este egy kicsivel derűlátóbbak lehetünk, mert az összes uniós vezető egyetértett abban, hogy meg kell óvni a schengeni rendszert. Ezzel összefüggésben megállapodtunk arról, hogy haladéktalanul megvizsgáljuk az Unió külső határainak megerősítésére irányuló európai bizottsági javaslatot és ennek keretében az európai határőrséggel kapcsolatos elképzelést is. A minisztereknek júliusig kell kialakítaniuk álláspontjukat, de a vezetők körében tapasztalható széleskörű támogatás azt jelenti, hogy a jövőben Európa nem marad sérülékeny a nem megfelelően védett schengeni határok miatt.

Ma este kedvező híreket kaptam a Frontextől is. A Frontex és Görögország között megállapodás született arról, hogy még decemberben telepítik a gyorsreagálású határvédelmi csapatot. Ez újabb jele annak, hogy a külső határok védelmét illetően az Unió a helyes irányba indult el.

Az egyesült királysági népszavazást illetően a munkavacsoránkon lényegre törő és konstruktív megbeszélésre került sor. Az ülés előtt nem kívántam túl drámai hangot megütni, de meggyőződésem, hogy a ma esti megbeszélés sorsdöntő volt. David Cameron miniszterelnök részletesen kifejtette álláspontját, különösen a szociális juttatásokat és szabad mozgást illetően. Elmondta, hogy miért gondolkodik egy négy éven alapuló modellben és újólag hangsúlyozta, hogy kész alternatív megoldásokat is elfogadni, feltéve, ha azokkal is megvalósíthatók ugyanazok a célkitűzések. Az uniós vezetők hangot adtak aggályaiknak, ugyanakkor jelezték, hogy hajlandók kompromisszumokat is elfogadni. E pozitív kicsengésű megbeszélés nyomán megállapodtunk abban, hogy közösen keresünk megoldásokat a David Cameron miniszterelnök által vázolt mind a négy követeléscsomagra vonatkozóan. Nem titok, hogy mindegyik követeléscsomag tekintetében kemény munka vár ránk. Első lépésként szorosan együtt fogunk működni az Egyesült Királysággal és a Bizottsággal. Ezt követően az Európai Tanács februári ülésének előkészítése során konkrétumokat tartalmazó dokumentumot fogok benyújtani az uniós vezetőknek.

Az Európai Tanács holnap 10 órától folytatja munkáját. A gazdasági és monetáris unióval, az energiaunióval és a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos kérdéseket fogjuk megvitatni. Köszönöm a figyelmüket!

Brüsszelben kérdezik a miniszterelnököt. Sajtótájékoztató élőben.