Európai Unió : hírek magyarul

Tanács kontra Bank Mellat
Külkapcsolatok
The Court of Justice confirms the annulment of the fund-freezing measures in place against Bank Mellat since 2010

„Az utolsó egyeztetések után őszintén meg kell vallanom, hogy még mindig nincs garancia a megállapodásra” – ismerte el a tagállamok vezetőinek küldött meghívólevélben Donald Tusk az Európai Tanács elnöke, fokozva a brit reformcsomag elfogadása körüli várakozásokat. A migrációs válság kezeléséről szóló vitában a márciusi EU-csúcson jöhet el az igazság pillanata.

To fight the growing resistance of bacteria to today’s antibiotics, the use of existing antimicrobial drugs should be restricted, and new ones should be developed, said Environment and Public Health Committee MEPs on Wednesday. In a vote on draft plans to update an EU law on veterinary medicines, they advocate banning collective and preventive antibiotic treatment of animals, and back measures to stimulate research into new medicines.
Committee on the Environment, Public Health and Food Safety

Source : © European Union, 2016 - EP

Az Európai Unió (EU) és a Kirgiz Köztársaság közötti Együttműködési Tanács 2016. február 15-én tartotta tizennegyedik ülését. 

Az Együttműködési Tanács ülésén mindkét fél ismételten kifejezte elkötelezettségét az iránt, hogy megerősítsék a bilaterális és regionális együttműködést több területen is. Áttekintették továbbá a 2015. évben elért eredményeket többek között a fejlesztési együttműködés terén, amelynek keretében az EU 34,6 millió EUR összegű támogatást nyújtott a Kirgiz Köztársaságnak. 

Az ülés résztvevői ezenfelül megvitatták a Kirgiz Köztársaság politikai helyzetének alakulását. Az EU üdvözölte, hogy 2015 októberében érdemi és sikeres parlamenti választásokat tartottak Kirgizisztánban, és arra ösztönözte az országot, hogy folytassa megkezdett választási reformját. Az EU egy célzott uniós program keretében 13,3 millió EUR összegű támogatást fog nyújtani a választási reformhoz. A stabil parlamentáris demokrácia kialakítását célzó kirgiz erőfeszítéseket további kulcsfontosságú reformok végrehajtásával kell kiegészíteni. A jogállamiság, a korrupció elleni küzdelem és az igazságügyi reform elengedhetetlen feltétele az ország fenntartható fejlődésének és a vonzó üzleti környezet kialakulásának. Az EU elkötelezetten támogatja a Kirgiz Köztársaságot ebben az átmenetben. Partnerségünk célja, hogy érvényre juttassuk közös értékeinket, és hogy együtt munkálkodjunk egy virágzó, stabil és demokratikus Kirgizisztán megteremtésén. 

Az EU kiemelte a civil társadalom szerepét a demokratikus átmenetben, és felszólította a Kirgiz Köztársaságot, hogy folytasson nyílt, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletére épülő politikát. 

Az Együttműködési Tanács a Kirgiz Köztársaság, illetve a régió gazdasági fejleményeivel is foglalkozott. Az EU különösen örvendetesnek és az EU–Kirgizisztán kapcsolatok fontos mérföldkövének tartja, hogy a Kirgiz Köztársaság sikeresen kérelmezte az általános vámkedvezmény-rendszerhez (GSP+) való csatlakozást. Ez a rendszer az EU egyoldalú ajánlata, amely lehetővé teszi a kirgiz exportőröknek, hogy termékek széles körét vámmentesen szállíthassák az EU területére. Ennek célja a növekedés serkentése és a kirgiz gazdaság differenciálásának ösztönzése, valamint ösztönzőként szolgál ahhoz is, hogy a Kirgiz Köztársaság további előrelépéseket tegyen az emberi jogok, a munkavállalói jogok és a jó kormányzás terén. 

Az Együttműködési Tanács megvitatta a régió energiaágazatának fejleményeit, valamint a biztonsági kihívásokat, ideértve a határigazgatás és a radikalizálódás kérdését is. Közép-Ázsia stabilitása a Kirgiz Köztársaság és az EU közös érdeke, ezért a felek a jövőben törekedni fognak együttműködésük megerősítésére ezen a területen. Az EU üdvözölte Kirgizisztán arra vonatkozó döntését, hogy áprilisban – az EU támogatásával – Biskekben megrendezi a közép-ázsiai határbiztonsági kezdeményezés (CABSI) ülését.

Az Együttműködési Tanács ülésén az EU-t Bert KOENDERS, a Holland Királyság külügyminisztere, az uniós delegáció vezetője képviselte. A Kirgiz Köztársaság delegációját Erlan ABDILDAEV, a Kirgiz Köztársaság külügyminisztere vezette; ő látta el egyúttal az Együttműködési Tanács ülésének elnöki feladatait is.  Erlan ABDILDAEV várhatóan február 16-án, kedden találkozik az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével, Federica Mogherinivel és a nemzetközi együttműködésért és a fejlesztésért felelős biztossal, Neven Mimicával.

Az Európai Unió és Tádzsikisztán közötti Együttműködési Tanács 2016. február 16-án tartotta ötödik ülését. 

Az Együttműködési Tanács ülésén az Európai Bizottság megerősítette arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakban 251 millió EUR összegű új fejlesztési támogatást juttat Tádzsikisztánnak. A támogatás a növekedés és a társadalmi stabilitás szempontjából kulcsfontosságú ágazatokat célozza majd, így például a vidékfejlesztést, az egészségügyet és az oktatást. Ezek az ágazatok, a közép-ázsiai gazdasági légkört is figyelembe véve, kiemelt jelentőséggel bírnak. 

Az Együttműködési Tanács ülésén továbbá mindkét fél ismételten kifejezte elkötelezettségét az iránt, hogy számos együttműködési területen elmélyítsék kapcsolataikat. A felek ezenfelül áttekintették az EU és a Tádzsik Köztársaság közötti Együttműködési Tanács negyedik, 2013 novemberében tartott ülése óta elért eredményeket. 

Az EU hangsúlyozta, hogy Tádzsikisztán fejlődése szempontjából létfontosságú, hogy az ország nyílt, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletére épülő politikát folytasson. 

Az Együttműködési Tanács ismét hangsúlyozta a Közép-Ázsiára vonatkozó uniós stratégia teljes körű végrehajtásának fontosságát mind regionális, mind pedig nemzeti szinten, valamint üdvözölte Tádzsikisztán aktív részvételét az Unió közép-ázsiai regionális kezdeményezéseiben. A résztvevők megvitatták több konkrét, egyebek közt a jogállamiság, az oktatás és a környezetvédelem területén indított kiemelt kezdeményezés fejleményeit. Számos további, mindkét fél számára fontos kérdésről is folytattak megbeszéléseket, így a politikai és közigazgatási reformok, a jogállamiság és az emberi jogok, a vallásszabadság, a kereskedelem és a gazdasági kapcsolatok, valamint a határbiztonság kérdéséről is. 

Az Együttműködési Tanács megvitatta a régió az energiaágazatának fejleményeit, valamint a regionális biztonsági kihívásokat, ideértve a határigazgatás és a radikalizálódás kérdését is. Közép-Ázsia stabilitása a Tádzsikisztán és az EU közös érdeke, ezért a felek a jövőben törekedni fognak együttműködésük megerősítésére ezen a területen.

Az Együttműködési Tanács ülésén az EU-t Bert KOENDERS, a Holland Királyság külügyminisztere és egyben az uniós delegáció vezetője képviselte. A tádzsik delegációt Szirodjidin ASZLOV, Tádzsikisztán külügyminisztere vezette.  Szirodjidin Aszlov az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével, Federica Mogherinivel is találkozni fog. Február 16, kedd.

Az iráni nukleáris programról kötött történelmi jelentőségű megállapodás egy hosszú, szankciókkal teli időszak végére tett pontot és új lendületet adott az EU–Irán kapcsolatoknak. Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter kedden találkozott az EP-képviselőkkel, hogy többek között erről is egyeztessenek. „Irán nyitott rá, hogy együttműködjön Európával az aggodalmak és feszültségek csökkentése érdekében”, de „kölcsönösen el kell nyernünk egymás bizalmát” - fogalmazott az iráni külügyminiszter.
Külügyi Bizottság

Forrás : © Európai Unió, 2016 - EP

A gázellátási válságok megelőzését és – ha ezek mégis bekövetkeznének – hatékonyabb kezelését célozza az Európai Bizottság által kedden bemutatott energiabiztonsági csomag. A javaslatok része az ellátásbiztonság regionális megközelítése, a kormányközi energiaszállítási szerződések előzetes bizottsági véleményezése, a kereskedelmi szerződések nagyobb átláthatósága, a cseppfolyósított földgázra-, illetve a hűtésre és fűtésre vonatkozó stratégia.

Hétfőig még úgy volt, hogy a brit miniszterelnök, ha nem is a teljes parlamenti plenáris előtt, de az EP-frakcióvezetőket magába foglaló „elnökök konferenciájával” találkozva fogja felvázolni a megcélzott EU-brit megállapodáshoz a brit érveket. Kedden végül csak a házelnökkel, és a négy legnagyobb középpárt vezetőivel, illetve kijelölt képviselőivel találkozott, velük sem mind egy időben..

Párizs és a visegrádiak, köztük Magyarország állhat a megállapodás útjába.

Általános : Az EP-képviselők és a nemzeti parlamentek képviselői az uniós országok gazdaságpolitikájának összehangolásáról tartanak konferenciát kedden és szerdán. David Cameron miniszterelnök kedden egyeztet a brit EU-tagság reformjáról az EP elnökével és vezető EP-képviselőkkel. Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter kedden találkozik a képviselőkkel, miután nemzetközi szinten feloldották a szankciókat az országgal szemben. Szerdán az EP-képviselők a Zika-vírus veszélyeiről egyeztetnek szakértőkkel.

Forrás : © Európai Unió, 2016 - EP

A jelek szerint átmenetileg sikerült újrarendezni az EU-n belül a menekültválság kezelésének eltérő megközelítése miatt az utóbbi napokban megbomlani látszó sorokat. Egyelőre prioritás marad a görög-török határ stabilizálása, és a V4-ek által támogatott második macedón védelmi vonal végrehajtása legfeljebb akkor kerülhet napirendre, ha az A-terv végképp nem működik.

A Tanács a 2016. február 15-én elfogadott határozatában 2017. február 20-ig meghosszabbította az uniós szankciókat Zimbabwéval szemben. A határozat elfogadására a Zimbabwéval szembeni uniós szankciók éves felülvizsgálatát követően került sor. 

A zimbabwei elnököt, Robert Mugabét és feleségét, Grace Mugabét, valamint a „Zimbabwe Defense Industries” elnevezésű szervezetet sújtó korlátozó intézkedések változatlanul élnek, viszont továbbra is érvényben marad a biztonsági apparátus öt magas rangú tagjával szembeni korlátozó intézkedések felfüggesztése. Ezen túlmenően lekerül a szankciós jegyzékről 78 olyan személy és 8 olyan szervezet, akik, illetve amelyek esetében felfüggesztették a korlátozó intézkedések alkalmazását. A fegyverembargó továbbra is érvényben marad. 

A határozatot 2016. február 17-én hirdetik ki az EU Hivatalos Lapjában.

Az EU a szankciókat még 2002 februárjában vezette be az országgal szemben, amikor is a Tanács súlyos aggodalmának adott hangot a zimbabwei helyzet miatt, különösen az ország kormánya által elkövetett súlyos emberi jogi jogsértéseket illetően.

Az EU 2016. február 15-én módosította az integrált határigazgatást segítő líbiai misszióját (EUBAM Líbia), hogy biztosítsa a polgári tervezési kapacitás kialakítását.

A Tanács hat hónappal, 2016. augusztus 21-ig meg is hosszabbította a missziót.

A módosítás lehetővé teszi az EUBAM Líbia számára, hogy segítséget nyújtson egy esetleges jövőbeli polgári kapacitásépítési és segítségnyújtási válságkezelési misszió megtervezéséhez a biztonsági ágazat reformja területén. A polgári tervezési kapacitás szorosan együttműködik majd az ENSZ líbiai támogató missziójával és hozzájárul annak erőfeszítéseihez, valamint kapcsolatot tart a legitim líbiai hatóságokkal és más érintett biztonsági szereplőkkel. 

A líbiai átmenet támogatását célzó uniós stratégia részeként a misszió támogatást nyújt azoknak a kapacitásoknak a kiépítéséhez, amelyek célja Líbia szárazföldi, tengeri és légi határai biztonságának a megerősítése. 

A missziót a 2013/233/KKBP határozat indította el 2013 májusában, majd azt 2015 decemberében a (KKBP) 2015/2276 határozat módosította és meghosszabbította.

A misszió székhelye jelenleg Tuniszban található, és megbízatását a Tanács 2016. augusztus 21-ig, további hat hónappal meghosszabbította, hogy lehetővé tegye a polgári tervezési kapacitás kialakításához nyújtott támogatás növelését.  A misszió új engedélyezett, nemzetközi állománya 16 főből fog állni.  Költségvetése 4,475 millió euró.

Általános : Amennyiben megállapodás születik az Egyesült Királyság EU-tagságának reformjáról, a Parlament minden tőle telhetőt megtesz, hogy támogassa azt, garantálni azonban nem tud semmit - mondta Martin Schulz kedden, miután David Cameron brit miniszterelnök az EP álláspontjáról egyeztetett vezető EP-képviselőkkel. Az uniós tagállamok állam- és kormányfői csütörtökön találkoznak, hogy megpróbáljanak egyezségre jutni a britek uniós tagságának reformjáról. A csúcstalálkozón Martin Schulz is részt vesz.

Forrás : © Európai Unió, 2016 - EP

Ha Románia hamarabb elkészül, mint Bulgária, akkor nyilvánvalóan az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (CVM) is hamarabb megszűnik” – jelentette ki Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök a román miniszterelnökkel közösen tartott sajtóértekezleten Brüsszelben.

1. Idén tíz éve, hogy megalakult az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa; ez alkalomból és a testület 31. ülésszakára készülvén az Unió újólag megerősíti, hogy szilárdan elkötelezett az emberi jogok világszerte való előmozdításával és védelmével foglalkozó ENSZ-testületek munkája mellett. Az Unió továbbra is együttműködik az Emberi Jogi Tanáccsal és az ENSZ-közgyűlés Harmadik Bizottságával az emberi jogok egyetemessége, oszthatatlansága és egymással való összefüggése elvének védelme és előmozdítása érdekében, valamint továbbra is fel fogja hívni e fórumok figyelmét a világszerte elkövetett emberi jogi jogsértésekre.
2. Üdvözölve az ENSZ emberi jogi főbiztosának és munkatársainak munkáját, az Unió továbbra is támogatja és védelmezi az Emberi Jogi Főbiztos Hivatalának integritását, függetlenségét és működését, mivel e hivatal munkája nélkülözhetetlen egyrészt az emberi jogok világszerte történő előmozdításában, másrészt abban, hogy a jogszabályok valós előrelépéseket eredményezzenek e téren.
3. Az Unió támogatja egyrészt ENSZ emberi jogi rendszerének proaktivitását, válaszkészségét és hatékonyságát, másrészt határozottan támogatja az emberi jogi szempontok még általánosabb érvényesítését az Egyesült Nemzetek munkájának minden területén. Ennek megfelelően az Unió minden régióban keresi partnereivel az együttműködés lehetőségeit annak érdekében, hogy az ENSZ szervei nagyra törő tematikus menetrendet követhessenek és világszerte kezelni tudják a legsúlyosabb emberi jogi helyzeteket, egyértelműen és a leghatározottabban elítélve az emberi jogok mindenfajta megsértését, az erőszakot és a diszkriminációt egyaránt.
4. Az Unió felszólít minden államot arra, hogy maradéktalanul alkalmazzák az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának különleges eljárásait többek között annak biztosítása révén, hogy a megbízottak eljussanak az egyénekhez és a civil társadalomhoz, valamint kapcsolatot tudjanak teremteni velük. Az Unió kiemeli az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelés jelentőségét és minden országot arra szólít fel, hogy aktívan és elkötelezetten vegyenek részt e folyamatban. Hasonlóképp, az Unió ismételten kijelenti, hogy határozottan támogatja az ENSZ-egyezmény alapján létrehozott szerveket, melyek kulcsszerepet játszanak az emberi jogi kötelezettségek betartásának felügyeletében.
5. A közelmúlt legégetőbb és legsúlyosabb emberi jogi és humanitárius válsága Szíriában zajlik, ezért az ENSZ emberi jogi szerveinek kiemelt figyelemmel kell kísérniük a helyzetet. Az Unió felszólítja az Aszad-rezsimet és a konfliktus többi résztvevőjét hogy haladéktalanul vessenek véget az emberi jogi jogsértéseknek; támogatja a vizsgálóbizottság munkáját; sürgeti valamennyi érintett szereplőt, hogy biztosítsák a humanitárius segítők azonnali, akadálytalan és folyamatos hozzáférését a térséghez; teljes elszámoltathatóságot és az elkövetők büntetlenségének megszüntetését követeli; valamint ismételten felszólítja az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy a szíriai helyzet kérdését terjessze a Nemzetközi Büntetőbíróság elé. Az Unió továbbra is a leghatározottabban elítéli az emberi jogoknak a Dáis általi súlyos, módszeres és széles körben elterjedt folyamatos megsértését többek között Szíriában, Irakban és Líbiában, és ezen cselekmények elkövetőinek elszámoltatását követeli. Emellett az Unió felszólítja Irak kormányát és a kurdisztáni regionális kormányt, hogy biztosítsák az összes iraki polgár jogainak védelmét, valamint az állítólagos jogsértések és visszaélések teljes körű kivizsgálását.
6. Figyelembe véve az Észak-Koreában továbbra is fennálló súlyos emberi jogi helyzetet, az Unió folytatja együttműködését Japánnal és más, hasonló nézeteket valló partnereivel, hogy felhívja a figyelmet az Észak-Korea által elkövetett emberi jogi jogsértésekre, és hogy megőrizze az elszámoltatathatóságot célzó nemzetközi erőfeszítések lendületét, ezenfelül ismételten felkéri az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy fontolja meg annak lehetőségét, hogy az észak-koreai helyzet kérdését a Nemzetközi Büntetőbíróság elé terjessze.
7. Az Unió felhívja a figyelmet a kelet-ukrajnai konfliktussal összefüggésben elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekre és a súlyos aggodalomra okot adó emberi jogi helyzetre a Krím-félszigeten, melynek az Oroszországi Föderáció általi jogellenes annektálását az Unió továbbra sem ismeri el és változatlanul elítéli. Az Unió teljes mértékű támogatásáról biztosítja az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő misszióját, és felszólítja az összes résztvevő felet, hogy tartsák tiszteletben a nemzetközi humanitárius jogot és emberi jogi normákat. A jogállamiság általános erősítése Ukrajna területén szintén kulcsfontosságú az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása szempontjából.
8. Az Unió biztosítani fogja, hogy a résztvevők kiemelt figyelmet fordítsanak a burundi emberi jogi helyzet romlására, és ismételten felszólítja a burundi feleket, hogy vessenek véget az erőszaknak és az emberi jogok megsértésének. Az Unió továbbra is szorgalmazni fogja, hogy az Emberi Jogi Tanács hozzon megfelelő és hatékony intézkedéseket a Dél-Szudánban uralkodó aggasztó helyzet kezelésére, mivel az országban az összetűzések az emberi jogok tömeges megsértéséhez vezettek. Az Unió változatlanul elítéli az afrikai terrorista szervezetek által elkövetett emberi jogi jogsértéseket, különösen a Boko Haram nők és gyermekek ellen elkövetett támadásait. Mivel az idei év az emberi jogok afrikai éve, az Unió együttműködést folytat majd afrikai partnereivel az Emberi Jogi Tanács tevékenységének támogatása érdekében a Közép-Afrikai Köztársaság, Mali, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Eritrea és Szudán területén.
9. Figyelembe véve, hogy Irán továbbra is folyamatosan megsérti az emberi jogokat és az országban magas a kivégzések száma, az Unió az emberi jogi helyzet javítása érdekében ismételten támogatni fogja a különleges előadó megbízatásának meghosszabbítását. Az Unió továbbá törekedni fog arra, hogy az Emberi Jogi Tanács kellő figyelmet fordítson az emberi jogok helyzetére Líbiában és a megszállt palesztin területeken. Az Unió a jemeni humanitárius és emberi jogi helyzet romlása kapcsán is törekedni fog a megfelelő intézkedések meghozatalára. Az Unió változatlanul aggasztónak tartja, hogy Szaúd-Arábia tömeges kivégzéseket hajt végre, valamint olyan cselekedetekért szab ki halálbüntetést, amelyeket elkövetőik még kiskorúként követtek el. Az Unió továbbra is figyelemmel kíséri az emberi jogi helyzet alakulását Belaruszban.
10. Üdvözölve a Mianmarban (Burmában) 2015 novemberében megtartott történelmi jelentőségű választásokat, az Unió a helyi fejleményeket figyelembe véve felül fogja vizsgálni a kezdeményezéseit, arra ösztönözve az új kormányt, hogy mielőbb tegyen határozott lépéseket a fennálló emberi jogi problémák orvoslására és a helyzet további javítására. Az Unió továbbá szoros figyelemmel fogja kísérni Srí Lanka annak érdekében tett erőfeszítéseit, hogy megoldást találjon a még fennálló emberi jogi problémákra, és hiteles lépéseket tegyen az átmeneti igazságszolgáltatás, az elszámoltathatóság és a megbékélés érdekében.
11. A halálbüntetés eltörlésének elkötelezett szószólójaként az Unió minden körülmények között ellenzi a halálbüntetést. Az Unió szót fog emelni a kivégzések ellen, különös tekintettel a tömeges kivégzésekre, illetve azokra az esetekre, amikor a halálbüntetést olyan bűncselekményekért szabják ki, amelyeket 18 évesnél fiatalabb személyek követtek el. Az EU továbbra is fel fogja hívni a figyelmet a minimumszabályok megsértésének eseteire. Az Uniót aggodalommal tölti el azon országok száma, amelyek újra kivégzéseket hajtanak végre, és arra fog törekedni, hogy az ENSZ-közgyűlésen megerősítse a halálbüntetésre vonatkozó moratóriumról szóló határozat régiókon átívelő támogatását. Az Unió továbbá a jövőben is szót fog emelni a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés ellen, és támogatni fogja az ENSZ ezek felszámolására irányuló munkáját.
12. Az Unió továbbra is védelmezni fogja a véleményalkotás, továbbá az online és offline véleménynyilvánítás szabadságát, valamint az egyesülés és a gyülekezés szabadságát, mely szabadságok a demokrácia sarokkövét képezik és segítik a konfliktusok békés megoldását. Nagyra értékelve a civil társadalommal való szoros partnerséget, az Unió ellenzi a civil társadalmi szervezetek tevékenységeinek, bejegyzésének vagy a finanszírozáshoz való hozzáférésének indokolatlan vagy aránytalan – többek között a terrorizmus elleni küzdelem jegyében történő – korlátozásait. Az Unió elítél továbbá az emberijog-védőkkel, újságírókkal, illetve bloggerekkel szemben elkövetett mindennemű zaklatást, megfélemlítést vagy üldöztetést, így az erőszakos támadásokat és gyilkosságokat; és sajnálatosnak tart minden, a civil társadalmi szervezetek, illetve egyének elleni, az Egyesült Nemzetekkel való együttműködés miatti megtorlást.
13. Az Unió elő fogja mozdítani az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség elvét, és határozottan elítéli a megkülönböztetés valamennyi formáját, így a szexuális irányultságon és a nemi identitáson alapuló megkülönböztetést is. Megerősíti, hogy határozottan ellenzi a rasszizmus, a faji megkülönböztetés, az idegengyűlölet és az intolerancia valamennyi formáját, akárhol jelenjenek is meg a világban. Az Unió emellett továbbra is síkra száll a vallás és a meggyőződés szabadságáért, határozottan ellenzi a vallási intoleranciát, és a vallási vagy egyéb kisebbségekhez tartozó személyeknek az üldöztetéssel és az erőszakkal szembeni fokozottabb védelmére szólít fel. Mivel a vallás és a meggyőződés szabadsága, valamint a véleménynyilvánítás szabadsága szorosan összefüggnek egymással, előmozdításuk szerves részét képezi az intolerancia, valamint a vallás és a meggyőződés alapján történő megkülönböztetés elleni küzdelemnek.
14. A Tanácsnak eltökélt szándéka, hogy előmozdítsa a nemek közötti egyenlőséget, a nők társadalmi szerepvállalását, valamint a nők jogait, ezért a nemek közötti egyenlőség szempontjainak a fejlesztés terén történő érvényesítéséről szóló, 2015. május 26-i következtetéseire emlékeztetve újólag megerősíti, hogy szilárdan elkötelezett a nemek közötti egyenlőség, az emberi jogok, a nők és lányok társadalmi szerepvállalásának növelése, valamint a nemi alapú erőszak felszámolása mellett. Az Unió továbbra is elkötelezett valamennyi emberi jog előmozdítása, védelme és tiszteletben tartása mellett, valamint a Pekingi Cselekvési Platformnak, a nemzetközi népesedési és fejlesztési konferencia cselekvési programjának és az ezek felülvizsgálatáról rendezett konferenciák eredményeinek teljes körű és hatékony végrehajtása mellett, és ezzel összefüggésben továbbra is elkötelezett a szexuális és reprodukciós egészség és jogok érvényesítése mellett. Az Unió továbbra is törekszik az 1325. sz. ENSZ BT-határozat, valamint a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló további határozatok hatékony végrehajtására. Az Unió emellett fokozni fogja a nők és lányok elleni erőszak minden formájának felszámolására irányuló erőfeszítéseit szerte a világon.
15. Hosszú távú politikájával összhangban az Unió azon fog munkálkodni, hogy világszerte előmozdítsa és védelmezze a gyermekek jogait. Fokozni fogja a fiúknak és lányoknak az erőszak és a bántalmazás valamennyi formája, a szexuális kizsákmányolás, valamint a káros gyakorlatok – mint például a női nemi szervek megcsonkítása, illetve a gyermekházasság, valamint a korai és a kényszerházasság – elleni védelmére irányuló munkát. Mindemellett az Unió továbbra is szerepet fog vállalni a fegyveres konfliktusok által érintett gyermekek védelmére és támogatására irányuló nemzetközi munkában.
16. Az Unió hangsúlyozza a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend átfogó és hatékony végrehajtásának fontosságát a fenntartható fejlesztési célok megvalósítása érdekében – többek között egy olyan, jogokon alapuló megközelítés alkalmazásával, amely az összes emberi jogot és a nemek közötti egyenlőséget is magában foglalja –, továbbá a klímaváltozással összefüggésben is szót emel az emberi jogok előmozdításáért és védelméért. Az Unió ezenfelül 2016-ban tovább fokozza a gazdasági, szociális és kulturális jogok védelmére és előmozdítására irányuló erőfeszítéseit is. Mindemellett végre fogja hajtani és elő fogja mozdítani – többek között harmadik országokkal – az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-iránymutatásokat, és támogatni fogja a hatékony jogorvoslat igénybevételének megkönnyítésére irányuló erőfeszítéseket.
17. Az Unió hangsúlyozza a nemzetközi menekültjog tiszteletben tartásának, valamint a menedékkérők, a menekültek, a migránsok és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült valamennyi személy emberi jogai védelmének fontosságát, különösen szem előtt tartva azokat a sajátos kockázatokat, amelyekkel a nőknek és a gyermekeknek kell szembenézniük. Sok egyéb mellett az Unió jelentős kihívással néz szembe a globális menekültügyi válság kezelése tekintetében, de továbbra is határozottan kitart azon kötelezettségvállalása mellett, mely szerint mindenki számára biztosítja a menedékjogot és az emberi jogok lehető legmagasabb szintű védelmét.
18. Ötven évvel azután, hogy 1966-ban elfogadták a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, az Unió újfent felszólít ezek egyetemes ratifikálására. Emlékeztetve az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó stratégiai keretre, valamint az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó, a 2015–2019 közötti időszakra szóló cselekvési tervre, az Unió megerősíti elkötelezettségét az emberi jogok egyetemességének, oszthatatlanságának és egymással való összefüggésének elve mellett. Az Unió – többek között az Unió emberi jogi különleges képviselője révén – párbeszédet fog folytatni valamennyi régió országaival, szervezeteivel és érdekelt feleivel annak érdekében, hogy a világ minden pontján mindenki számára elő tudja mozdítani az emberi jogok érvényesítését.

1. Emlékeztetve a 2011. január 31-i, a 2011. június 20-i, a 2012. március 23-i és a 2012. október 15-i tanácsi következtetésekre, a Tanács hangsúlyozza, hogy nagy fontosságot tulajdonít a Belarusz Köztársasággal és a belarusz néppel fennálló kapcsolatoknak.
2. A Tanácsot ugyanakkor továbbra is aggodalommal tölti el a belarusz emberi jogi helyzet, és emlékeztet arra, hogy az EU és Belarusz közötti kapcsolatoknak a közös értékeken, különösen az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamok tiszteletben tartásán kell alapulniuk.
3. A Tanács nyugtázza azokat a lépéseket, amelyeket Belarusz az elmúlt két évben tett és amelyek hozzájárultak az EU és Belarusz közötti kapcsolatok javulásához, így Belarusz proaktív közreműködését a keleti partnerségben és a modernizációs kérdésekkel foglalkozó átmeneti szakasz során, az EU és Belarusz közötti emberi jogi párbeszéd újraindítását, a vízumkönnyítési és a visszafogadási megállapodással, valamint a mobilitási partnerséggel kapcsolatos tárgyalások megkezdését, a digitális piacok összehangolása terén folytatandó együttműködésre való aktív törekvést, továbbá az energiaágazaton belüli korai előrejelző rendszerről szóló együttműködési megállapodás aláírását. A Tanács emellett nagyra értékeli Belarusz konstruktív szerepvállalását a térségben.
4. Az összes még fogságban lévő politikai fogoly 2015. augusztus 22-i szabadon bocsátása hosszú ideje szorgalmazott lépés volt, amely mellett az EU következetesen kiállt. A politikai foglyok szabadon bocsátására, valamint a 2015. október 11-én, erőszaktól mentes körülmények között megtartott elnökválasztásokra válaszul, továbbá figyelembe véve az EU és Belarusz közötti kapcsolatok általános alakulását, a Tanács 2015 októberében úgy határozott, hogy négy hónapra felfüggeszti a korlátozó intézkedések többségét.
   A Tanács tudatában van annak, hogy lehetőség van az EU és Belarusz közötti kapcsolatok kedvezőbb irányba fejlesztésére, és több területen is jobb eredmények érhetők el a kommunikációs csatornák javítása révén.
5. Ehhez kapcsolódóan a Tanács megállapodik abban, hogy az EU nem fogja meghosszabbítani a korlátozó intézkedések alkalmazását azzal a 170 személlyel és három szervezettel szemben, akik, illetve amelyek esetében a korlátozó intézkedések alkalmazása jelenleg fel van függesztve. A Tanács továbbá abban is megállapodik, hogy a Belaruszban eltűnt két ellenzéki politikus, egy üzletember és egy újságíró megoldatlan ügyéhez kapcsolódóan jegyzékbe vett négy személlyel szembeni korlátozó intézkedéseket és a fegyverembargót az EU tizenkét hónappal meg fogja hosszabbítani.
6. Figyelemmel arra, hogy Belarusz 2016-ban parlamenti választásokat tart, a Tanács arra sürgeti a belarusz hatóságokat, hogy késedelem nélkül tegyenek lépéseket azon ajánlások végrehajtásának irányában, amelyeket az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala a 2015. október 11-i elnökválasztások lefolytatásáról szóló zárójelentésében fogalmazott meg, beleértve a jogi és az eljárási keretet is. A Tanács üdvözli, hogy Belarusz egyre nyitottabb az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalával folytatandó párbeszédre és együttműködésre. A Tanács emlékeztet arra, hogy fontosnak tartja az eredményeket e területen, továbbá az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság tiszteletben tartását Belaruszban.
7. A Tanács elítéli a halálbüntetés Belarusz általi alkalmazását és különösen sajnálatosnak tartja a közelmúltban kiszabott két halálbüntetést, továbbá arra sürgeti a belarusz hatóságokat, hogy a halálbüntetés eltörlésének első lépéseként vezessenek be moratóriumot. A Tanács várakozással tekint a halálbüntetésről tartandó, 2016-ra tervezett szakértői és nyilvános rendezvények elé.
   A Tanács ismételten felszólít a volt politikai foglyok polgári és politikai jogainak helyreállítására, továbbá hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az egyesülési és gyülekezési szabadságot, többek között a politikai és a civil társadalmi szervezetek bejegyzésének lehetővé tételével. A Tanács hangsúlyozza, hogy az ország társadalmi és gazdasági jólétéhez fontos a virágzó civil társadalom megléte, és felszólítja a belarusz hatóságokat arra, hogy tegyék lehetővé a civil társadalom számára a nagyobb mértékű közreműködést a kormányzati politikáról folytatott vitákban. A Tanács emellett arra sürgeti a belarusz hatóságokat, hogy számolják fel a szabad és független sajtót korlátozó összes akadályt, többek között új sajtóorgánumok nyilvántartásba vételével és újságírók akkreditálásával. A Tanács továbbá felszólítja Belaruszt, hogy tartsa tiszteletben a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait. A Tanács továbbra is szorosan figyelemmel kíséri a helyzet alakulását e tekintetben.
8. A Tanács üdvözli az EU és Belarusz közötti emberi jogi párbeszéd újraindítását, és várakozással tekint annak következő fordulója elé, amelynek megrendezését Belarusz vállalta, és amelyre késő tavasszal Minszkben kerül sor. A 2015. évi időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelés keretében Belarusz által vállalt kötelezettségekkel együtt mindezek pozitív lépések, és a Tanács arra ösztönzi a belarusz hatóságokat, hogy folytassák a munkát ezeken a területeken, továbbá felszólítja Belaruszt arra, hogy ezt a civil társadalom bevonásával tegye.
   Az EU továbbá felszólítja Belaruszt arra, hogy tegye meg az ENSZ-egyezmény alapján létrehozott szervek ajánlásai nyomán szükséges lépéseket, valamint teljes körűen működjön együtt az ENSZ különleges eljárásaival – ideértve a belarusz emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges előadót is – és egyéb mechanizmusaival. A Tanács Belarusz teljes jogú taggá válása érdekében az ország és az Európa Tanács közötti együttműködés fokozására biztat.
   A Tanács ismételten kijelenti, hogy az EU készen áll arra, hogy segítséget nyújtson Belarusz számára a demokratizálódás és az emberi jogok maradéktalan tiszteletben tartása tekintetében fennálló kötelezettségei teljesítésében, és várakozással tekint az elé, hogy hamarosan, bilaterális szinten is megvitathassa ezeket a kérdéseket az országgal.
9. A Tanács ismételten kijelenti, hogy mélyen elkötelezett a belarusz nép és civil társadalom támogatására irányuló uniós szerepvállalás megerősítése mellett. Az EU nagyon fontosnak tartja a belarusz polgárokkal való fokozott kapcsolatfelvételt, melyet olyan programokon keresztül kell elősegíteni, mint például az Erasmus+, és várakozással tekint a vízumkönnyítési megállapodásról, a visszafogadási megállapodásról és a mobilitási partnerségről folytatott tárgyalások gyors lezárása, valamint e megállapodások aláírása elé.
10. A Tanács újólag megerősíti, hogy a jószomszédi kapcsolatok és a regionális együttműködés az EU és Belarusz közötti együttműködés fokozásának fontos elemei. A Tanács – emlékeztetve az energiadiplomáciáról szóló, 2015. július 20-i következtetéseire – megismétli, hogy biztosítani kell a nukleáris biztonságot az EU határain túl, és felszólítja Belaruszt arra, hogy e tekintetben konstruktív módon működjön együtt a megfelelő nemzetközi szervezetekkel.
11. A Tanács továbbra is nyitott az EU és Belarusz közötti kapcsolatok továbbfejlesztésére, valamint arra, hogy további lépéseket tegyen a politikai kapcsolatok és az ágazati együttműködés fejlesztésére a megfelelő kontextusban. A Tanács üdvözli, hogy a Bizottság ikerintézményi együttműködést kíván kezdeni Belarusszal ebben az évben. Hangsúlyozza az európai szomszédságpolitika felülvizsgálatának fontosságát, és megjegyzi, hogy Belarusz jó lehetőséget kínál differenciált megközelítés alkalmazására. A Tanács ezért úgy határozott, hogy – Belarusz és a belarusz gazdaság modernizációja, valamint a belarusz lakosság számára adódó előnyök érdekében – felgyorsítja azon intézkedések végrehajtását, amelyek célja az EU és Belarusz közötti együttműködés fokozása több gazdasági, kereskedelmi és a segítségnyújtással összefüggő területen; többek között tekintettel a WTO-hoz való csatlakozásra, valamint együttműködésben a nemzetközi pénzügyi intézményekkel, különösen – megbízatásuknak megfelelően – az EBB-vel és az EBRD-vel. A Tanács továbbá a rendkívül szükséges gazdasági reformok felgyorsítására biztatja Belaruszt. A Belarusszal szembeni jövőbeli uniós politika alakulása szempontjából továbbra is kulcsfontosságúak azok a kézzelfogható lépések, amelyeket az ország az egyetemes alapvető szabadságok, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása érdekében tesz.
12. A Tanács nyomon fogja követni az EU–Belarusz koordinációs csoport által a modernizációs kérdésekkel foglalkozó átmeneti szakaszt követően végzett munkát, amely egy emberi jogi kérdéseket tartalmazó menetrendet is magában foglal, továbbá várakozással tekint a civil társadalom közreműködése elé.

1. A Tanács újólag megerősíti kötelezettségvállalását az Európai Unió és a Moldovai Köztársaság közötti politikai társulás és gazdasági integráció megerősítése mellett. Megerősíti ezenfelül, hogy valamennyi tagállam ratifikálta a társulási megállapodást.
2. A Tanács szorosan figyelemmel kíséri a helyzet alakulását a Moldovai Köztársaságban. Az Európai Uniónak meggyőződése, hogy a jelenlegi nehézségeket kizárólag az országon belüli valamennyi politikai erő bevonásával folytatott olyan konstruktív párbeszéd segítségével lehet megoldani, amelynek során a felek figyelembe veszik a Moldovai Köztársaság lakosságának elvárásait. A bizalom helyreállításához kézzelfogható eredményekre van szükség a reformokat illetően.
3. Ennek érdekében a Tanács a társulási menetrend felgyorsított végrehajtására szólít fel. Az Európai Unió továbbra is elkötelezetten támogatja az arra irányuló reformtörekvéseket, hogy a Moldovai Köztársaság állampolgárai élvezhessék a társulási megállapodás – és azon belül a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség – előnyeit.
4. A Moldovai Köztársaság kormányának sürgősséggel kellene kezelnie egyrészt azokat a reformokat, amelyek az állami intézmények átpolitizálásával és a rendszerszintű korrupcióval kapcsolatos kérdések megoldására irányulnak, másrészt azokat a közigazgatási reformokat, amelyek célja többek között a szabályozó testületek hatékonyságának növelése, valamint az államháztartási gazdálkodás és a szakpolitikai döntéshozatal átláthatóságának és elszámoltathatóságának a javítása.
5. A Tanács felkéri a Moldovai Köztársaság hatóságait, hogy erősítsék meg a pénzügyi ágazatban a vállalatirányítást, valamint a Nemzeti Banknak és a Pénzügyi Piacok Nemzeti Bizottságának a függetlenségét és felügyeleti hatáskörét. Hangsúlyozza különösen azt, hogy a Nemzeti Bank elnökét politikailag semleges, átlátható és hiteles eljárás keretében kell kinevezni.
6. A Tanács felkéri a Moldovai Köztársaság hatóságait annak biztosítására, hogy az ország bankrendszerét érintő 2014-es csalási ügyeket alapos és pártatlan vizsgálatnak vessék alá, többek között annak érdekében, hogy az eltulajdonított pénzeszközöket visszaszerezzék és a felelősöket bíróság elé állítsák. Felszólítja a hatóságokat, hogy az IMF-fel szorosan együttműködve végezzenek ellenőrzést a különleges felügyelet alá tartozó három banknál, megbízható jelentések és megfelelő nyomonkövetési intézkedések révén, továbbá mérlegeljék egy, a banki ágazat rendszerszintű kockázataival kapcsolatos szűrés lehetőségét. A további banki csalások kockázatának mérséklése érdekében el kell fogadni valamennyi megfelelő jogalkotási intézkedést, ideértve a pénzmosás elleni küzdelemre irányuló jogi keretnek az uniós jogszabályokkal való harmonizálását is.
7. A Tanács véleménye szerint aggodalomra ad okot az igazságszolgáltatás és a bűnüldöző hatóságok függetlenségének hiánya. A Tanács aláhúzza az olyan reformok végrehajtásának fontosságát, amelyek biztosítják az igazságszolgáltatás és a korrupció elleni intézmények függetlenségét, hatékonyságát, átláthatóságát és elszámoltathatóságát. Az ügyészség reformját és az igazságszolgáltatáson belüli korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos kérdéseket kiemelt kérdésként kell kezelni, többek között a bírák érdemeken alapuló és átlátható felvétele és előléptetése révén.
8. A Tanács arra ösztönzi a Moldovai Köztársaság kormányát, hogy tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a vállalkozások számára egyenlő versenyfeltételeket teremtsenek, helyreállítsák a vonzó és stabil beruházási környezetet, és javítsák a beruházási feltételeket az energiaágazatban. A Tanács kiemeli továbbá, hogy fontos eleget tenni a társulási megállapodásból és az energiaközösségről szóló szerződésből fakadó azon kötelezettségeknek, melyek értelmében el kell fogadni a jelenleg tárgyalt vonatkozó törvénytervezeteket és biztosítani kell azok végrehajtását.
9. A Tanács újólag megerősíti, hogy az EU készen áll arra, hogy segítse a Moldovai Köztársaságot többek között technikai segítségnyújtás és projekttámogatás – például szakértői értékelések és magas szintű tanácsadók – révén. A költségvetés-támogatások újbóli folyósítására akkor kerülhet sor, ha teljesültek a politikai, pénzügyi és makrogazdasági feltételek, ideértve a költségvetési felügyelet és az átláthatósági elvek tiszteletben tartását is. A Tanács felszólítja a kormányt, hogy egyebek mellett dolgozzon ki részletes ütemtervet egy IMF-programhoz, ami a fontos biztosítékot jelent a makrogazdasági problémák kezelésére. A Tanács üdvözli, hogy a Moldovai Köztársaság kormánya felkérte az IMF-t arra, hogy a lehető legrövidebb időn belül küldjön missziót az országba, hogy mielőbb hozzá lehessen látni a stabilizációra és a strukturális reformokra vonatkozó átfogó program kidolgozásához.
10. A mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térséget is magában foglaló társulási megállapodás keretében megvalósított és megvalósítandó reformokról – többek között a civil társadalommal és a független médiával együttműködve – folytatott hatékony stratégiai kommunikáció kulcsfontosságú eleme annak, hogy felhívjuk a Moldovai Köztársaság polgárainak figyelmét arra, hogy milyen előnyökkel jár az Európai Unióval való politikai társulás és gazdasági integráció.
11. Az Európai Unió üdvözli a Moldovai Köztársaság alkotmányos reformjáról a közelmúltban folytatott megbeszéléseket; az alkotmányos reform célja a jövőbeli politikai patthelyzetek elkerülése. Az Unió emellett arra is felkéri a Moldovai Köztársaság hatóságait, hogy foglalkozzanak az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának ajánlásaival, különösen azokkal, amelyek a pártfinanszírozás átláthatóságára és a megválasztott jelöltek elszámoltathatóságára vonatkoznak.
12. A Tanács emlékeztet arra, hogy a tömegtájékoztatás szabadsága ugyanígy alapvető fontosságú eleme a demokratikus életnek. A Tanács arra sürgeti a Moldovai Köztársaság kormányát, hogy javítsa a nemzeti jogszabályokat annak érdekében, hogy korlátozza a médiatulajdon koncentrációját és garantálja a pluralizmust.
13. A Tanács üdvözli, hogy a Moldovai Köztársaság kötelezettséget vállalt arra, hogy kulcsprioritásként kezelje a Dnyeszter-melléki konfliktus rendezését, valamint hogy kifejezte érdeklődését a tárgyalásoknak többek között az 5+2-es formátumban való újrakezdése iránt. A Tanács üdvözli továbbá, hogy állandó munkacsoport jött létre a Moldovai Köztársaság parlamentje és a Gagauz Nemzetgyűlés közötti együttműködés elősegítésére.

1. A Szomáliával foglalkozó 2013. szeptemberi brüsszeli konferencián létrejött Szomália-megállapodás nélkülözhetetlen keretet biztosít Szomália újjáépítéséhez. Lehetővé teszi a szomáliai hatóságok összehangolt támogatását az inkluzív politikai folyamat, a biztonság, a jogállamiság és a társadalmi-gazdasági fejlődés ösztönzésében. Mérföldkövet jelent Szomália és a nemzetközi közösség közötti partnerségben. Az EU hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a megállapodást – annak lényegi elemeit megőrizve – 2016 után meghosszabbítsák. Az EU megerősíti elkötelezettségét Szomália fejlődésének és stabilitásának támogatása mellett.
2. Az EU folytatja szoros együttműködését a szomáliai hatóságokkal, az Egyesült Nemzetek Szervezetével (ENSZ), az Afrikai Unióval (AU) és a Kormányközi Fejlesztési Hatósággal (IGAD), valamint a közvetlen régióban és az azon túl lévő egyéb kulcsszereplőkkel, és várakozással tekint a Szomáliával foglalkozó magas szintű partnerségi fórum küszöbön álló isztambuli ülése elé, hogy megvizsgálják a Szomáliával fennálló partnerség keretében teendő következő lépéseket. Ezen az ülésen a politikai folyamat lezárására, Szomália biztonságára, valamint az as-Sabábtól visszafoglalt területeken az államhatalom és a közszolgáltatások helyreállítására kell helyezni a hangsúlyt.
3. Ez az év meghatározó lesz a szomáliai politikai eredmények konszolidálása, nevezetesen az átmeneti regionális hatóságok felállítása, valamint a tekintetben, hogy 2016 augusztusáig sikerre vigyék a választási folyamatot. A további tényleges előrelépés attól függ, hogy Szomália vezető szerepet vállal-e az inkluzivitáson és elszámoltathatóságon alapuló olyan politikai folyamatokban, amelyekkel biztosítani kellene a mindenkire – köztük a nőkre és a kisebbségekhez tartozó személyekre is – kiterjedő részvételt. Az EU üdvözli az államalakítási folyamatban elért eredményeket és szorgalmazza, hogy minél előbb záruljon le a hiraani és a közép-shabelle-i átmeneti regionális hatóság felállítása, és hogy határozzanak Benadir jogállásáról. A helyi szintű megbékélés, inkluzivitás és kapacitásépítés meghatározó szerepet tölt be a súrlódások megelőzésében, valamint egy szövetségi államformában működő Szomália hosszú távú biztonságának és fenntarthatóságának a biztosításában. Az EU arra ösztönzi a szomáliai szövetségi kormányt, hogy adjon új lendületet az alkotmánymódosítási folyamatnak egy olyan alkotmány elfogadása céljából, amely széles körű egyeztetés eredményeként jön létre, és támogatja a különböző regionális hatóságok közötti együttműködést és koordinációt.
4. A választási folyamat modelljéről nemrégiben született döntés fontos előrelépést jelent. Az alkotmányos határidőknek való megfelelés érdekében az EU bízik abban, hogy ezt a modellt hamarosan alkalmazni fogják, és hogy az összes érintett fél – köztük a parlament is – konstruktív hozzáállást fog tanúsítani. Az EU üdvözli, hogy a nők 30%-os kvótával rendelkeznek a parlament mindkét házában és elvárja, hogy valamennyi szomáliai vezető támogassa ezt a kötelezettséget. A választási folyamatra vonatkozó határidők betartásának biztosítása érdekében a magas szintű partnerségi fórum következő ülésén a szomáliai vezetőknek végrehajtási tervet kellene benyújtaniuk, a parlament megbízatásának meghosszabbítása nem lenne elfogadható. A 2016-os választási folyamatnak jelentős javulást kellene mutatnia a 2012-es folyamathoz képest, továbbá törvényesebbnek és inkluzívabbnak kellene lennie. Előrelépést kellene jelentenie a tekintetben is, hogy a 2020-as választásokon minden szavazó egy szavazattal rendelkezzen, és erre már most meg kell kezdeni a felkészülést. Az EU kész támogatni a folyamatot, de hangsúlyozza, hogy a szomáliai politikai vezetésnek és valamennyi érdekelt félnek teljesítenie kell a vállalt kötelezettségeket.
5. Az ország biztonsága és stabilitása továbbra is elsődleges prioritás és előfeltétel a fenntartható államépítéshez és fejlődéshez. Az EU szigorúan elítéli az as-Sabáb által elkövetett valamennyi terrorista merényletet, ideértve az Afrikai Unió szomáliai missziója (AMISOM) ellen nemrégiben elkövetett nagyszabású támadásokat, és tiszteleg az AMISOM, a szomáliai nemzeti hadsereg csapatai és a szomáliai polgári lakosság által hozott áldozatok előtt. Az EU elismeri a szomáliai nemzeti hadsereg és – felállítása óta – az AMISOM által a szomáliai béke és biztonság helyreállításában és az as-Sabáb elleni küzdelemben elért jelentős területszerzési sikereket és az átfogó eredményeket, ugyanakkor aláhúzza, hogy az átfogó biztonsági helyzet továbbra is instabil.
   Az EU az Afrikai Békekeret révén 2007. óta meghatározó szerepet tölt be az AMISOM arra irányuló erőfeszítéseinek támogatásában, hogy teljesítse az as-Sabáb legyőzésére vonatkozó megbízatását. Újabb és nagyobb lendületet kell adni a misszió operatív hatékonyságának. Ezzel összefüggésben az EU emlékeztet az AU és az ENSZ által közösen végzett – és a 2232 (2015) sz. ENSZ BT-határozatban jóváhagyott – állapotfelmérés és -értékelés eredményeire, valamint az ajánlásokra. Hangsúlyozza annak fontosságát, hogy megfelelő koordináció mellett, az ENSZ BT által kért minőségjavítás és a hatályos nemzetközi jog maradéktalan tiszteletben tartásával folytatódjanak az as-Sabáb elleni offenzív műveletek.
   Javítani kell a műveleti hatékonyságot különösen a vezetési és irányítási struktúrák megerősítésének, a csapatokat biztosító országok között az AU irányításával folyó szorosabb együttműködésnek, valamint a szomáliai fegyveres és rendőri erők további koordinálásának révén. Az EU ezenfelül a kampánytervezésük további áttekintésére is ösztönöz.
   Az AMISOM-nak tiszteletben kell tartania a nemzetközi emberi jogokat és humanitárius jogot, és biztosítania kell a polgári lakosság védelmét. Ezzel összefüggésben az EU üdvözli, hogy az AMISOM keretében létrejött a polgári áldozatok nyomon követésére, a vonatkozó adatok elemzésére és az e területen való fellépésre szolgáló egység, és várakozással tekint az elért eredményekről szóló első jelentésének közzététele elé. A katonai sikereknek összhangban kell lenniük a szomáliai hatóságoknak a stabilitás támogatására irányuló erőfeszítéseivel annak érdekében, hogy a felszabadított térségekben kialakítsák, illetve megerősítsék az irányítási struktúrákat, és hogy biztosítsák az olyan alapszolgáltatásokat, mint például a biztonság. Fokozni kell a nők békét elősegítő szerepét és az irányítási struktúrákban való részvételét.
6. A biztonság és a stabilizáció csak akkor válhat fenntarthatóvá, ha azt hatékony szomáliai nemzeti hadsereg és olyan integrált polgári stabilizációs törekvés – többek között a szomáliai nemzeti rendőrség – támogatja, amelyet a polgári közigazgatás gyors kiépítése követ. Az EU ennélfogva sajnálattal veszi tudomásul, hogy csekély eredmények születtek a fenntartható biztonsági ágazat szempontjából létfontosságú átfogó nemzetbiztonsági struktúra létrehozása terén. Az Unió arra ösztönzi a szomáliai hatóságokat, hogy kezeljék sürgősséggel az as-Sabáb elleni küzdelmet és összpontosítsanak a regionális erők gyors, koordinált és fenntartható integrációjára, valamint arra, hogy hogy kötelezzék el magukat ismételten a biztonsági ágazat jelentős reformjaira vonatkozó elnöki ígéret mellett és hajtsák azokat végre, és mindeközben fordítsanak kiemelt figyelmet a pénzgazdálkodási rendszerekre. A szomáliai szövetségi kormány köteles fizetést folyósítani a biztonsági erőinek, továbbá célszerű felgyorsítani azt a folyamatot is, amely a biztonsági ágazat reális költségvetésének végrehajtására, valamint az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a polgári felügyelet fokozására irányul. A nem megfelelő pénzügyi elszámoltathatóság és a bérreform hiánya a jelenlegi eredmények aláásásának kockázatával jár. A Guulwade (Győzelmi) Terv gyors végrehajtása alapvető lesz az AMISOM esetleges kivonulási stratégiájához. A szomáliai nemzeti rendőrség megbízatása és modellje kialakulóban van, ezzel párhuzamosan véglegesíteni kell a Heegan (Készenléti) Tervet, biztosítani kell a politikai szintű támogatását, majd végre kell hajtani.
   Ezen az alapon lehet létrehozni országszerte a kiegyensúlyozott fejlesztés alapfeltételeit és hasznosítani a béke hozadékait. Az EU ismételten határozott és sürgős felhívásban szólítja fel az AU-t és a szomáliai hatóságokat, hogy kérjenek jelentős hozzájárulást a – különösen a közvetlen régióban található – partnereiktől az AMISOM-nak és a szomáliai biztonsági erőknek egyaránt nyújtott fenntartható és kiszámítható finanszírozáshoz.
7. Az EU üdvözli a Szomáliában és az Afrika szarván folytatott közös KBVP-missziók és -művelet hatékony munkáját. E szerepvállalás átfogó áttekintését követően a Tanács megerősíti, hogy három KBVP-misszió és -művelet megbízatását 2018 decemberéig meg kívánja hosszabbítani, azzal a céllal, hogy tovább erősítse a Szomáliával és az Afrika szarvával kapcsolatos átfogó uniós megközelítést, különösen a biztonság és a fejlesztés közötti kapcsolatot. E tekintetben az EU megerősíti, hogy mihamarabb végre kívánja hajtani „A biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítés” című kezdeményezését.
   Az EU ehhez kapcsolódóan különösen fontosnak tartja a szomáliai védelmi intézmények kapacitásának kiépítését, többek között a kellő kapacitás kiképzéséhez és fenntartásához szükséges felszerelés biztosítása révén. A szomáliai katonai KBVP képzési misszió (EUTM Szomália) ezért a továbbiakban is stratégiai tanácsadással szolgál az ország védelmi minisztériuma és személyzete számára, emellett pedig közvetlen képzési támogatást nyújt a szomáliai nemzeti hadsereg részére. Az EU nyugtázza továbbá azt a kiemelkedően fontos eredményt, hogy az Indiai-óceán nyugati részén sikerült a kalóztevékenységet jelentős mértékben visszaszorítani, és ezért elismerését fejezi ki a kalóztámadások elleni műveletek során végzett jelentős munkájáért többek között EU NAVFOR Atalanta műveletnek. Mindemellett azonban a parton tovább működnek a bűnszövetkezetek, ami miatt folyamatosa ott lappang a veszély, hogy a kalóztámadások ismét elharapóznak. Ezért az EU üdvözli, hogy az ATALANTA művelet továbbra is kiemelten foglalkozik a kalóztámadások elleni küzdelemmel Szomália partjainál, még ha jelenleg visszafogottabb erőráfordítással is, ugyanakkor készen arra, hogy amennyiben a kalóztámadások újraindulnak, fokozza az erre irányuló kapacitást. Az EU arra ösztönzi a szomáliai szövetségi kormányt, hogy növelje a kalóztámadások elleni küzdelemhez és a tengerhajózási biztonsághoz való hozzájárulását. Üdvözli továbbá az EUCAP Nesztór által – más szereplőkkel, így többek között az EU tengerhajózási biztonsági programjával és a kritikus tengeri útvonalakra vonatkozó programmal együtt – betöltött fontos szerepet abban, hogy megerősítsék Szomália polgári tengerhajózás-biztonsági kapacitását, többek között azáltal, hogy hozzájárulnak a kapcsolódó szomáliai jogállamisági kerethez. A misszió a jövőben új nevet és új feladatmeghatározást kap.
8. Az EU emlékeztet az Afrika szarva térségre vonatkozó, 2015 októberében elfogadott uniós cselekvési tervre (2015–2020), és megállapítja, hogy a régiókon átnyúló fenyegetések – például az emberkereskedelem és a kábítószerkereskedelem, a migránscsempészet, az illegális faszén-kereskedelem, a jogellenes halászat, valamint a kézi- és könnyűfegyverek elterjedése – fokozott figyelmet követelnek, különösen, ha ezek a jogellenes tevékenységek bevételi forrást jelentenek az as-Sabábnak és a folyamat más akadályozóinak is. Az EU szerint a jemeni konfliktus lehetséges továbbgyűrűző hatásai, valamint a jelenleg tapasztalható jelentős regionális ellenségeskedések aggodalomra adhatnak okot a Szomália stabilizációjára irányuló törekvések tekintetében, és minden partnerét felszólítja annak biztosítására, hogy a közreműködésük az ország sikeres átmenetét segítsék elő.
9. Az EU-t aggodalommal tölti el a nemzetközi humanitárius jog folyamatos és súlyos megsértése, valamint az emberi jogok súlyos megsértésének esetei, köztük a nők és a gyermekek elleni erőszak és az újságírók elleni támadások. Elengedhetetlen a felelősök bíróság elé állítása. Az EU ösztönzi a szövetségi kormányt, hogy a 2013 augusztusában elfogadott emberi jogi ütemtervének maradéktalan végrehajtása érdekében hozzon konkrét intézkedéseket, fokozza a gyermekekkel és a fegyveres konfliktussal kapcsolatos cselekvési terveinek végrehajtására irányuló erőfeszítéseit és alkalmazzon moratóriumot a halálbüntetéssel kapcsolatban. Az EU emellett arra ösztönzi a szomáliai hatóságokat, hogy iktassák törvénybe az emberi jogi bizottságuk működéséhez szükséges jogszabályokat.
10. Az EU sürgeti a szövetségi kormányt, hogy folytassa a pénzügyi irányítási reformok végrehajtását, így javítandó az államháztartás átláthatóságát és elszámoltathatóságát annak érdekében, hogy növekedjen a lakosság és a támogatók bizalma. Az államháztartási gazdálkodási rendszerek megerősítésére irányuló erőfeszítések fontos építőelemei az adósságelengedés folyamatának. A küszöbön álló nemzeti fejlesztési terv minden bizonnyal lehetővé teszi majd a szomáliai szerepvállalást és kapacitásfejlesztést, és elősegíti a decentralizált végrehajtást.
11. A vallettai cselekvési terv és a kartúmi folyamat összefüggésében az EU várakozással tekint az elé, hogy együttműködjön a szövetségi kormánnyal a menekültek és a belső menekültek önkéntes visszatérésének és reintegrációjának előmozdításában és megkönnyítésében – az országos helyzet alakulásának függvényében –, valamint azon szomáliaiak visszatérésében, akik nem rendelkeznek jogalappal az EU-ban maradásra. Az EU a 2015-ös brüsszeli konferencia alatt megújította azon kötelezettségvállalását, amelynek értelmében az afrikai stabilitás és az irreguláris migráció okainak kezelésével foglalkozó szükséghelyzeti alapból segítséget nyújt a Kenya és Szomália kormánya, illetve az UNHCR közötti, a szomáliai menekültek Kenyából való önkéntes hazatelepüléséről szóló, 2013. évi háromoldalú megállapodás támogatásához.
12. Az EU véleménye szerint aggodalomra ad okot a szomáliai humanitárius szükségletek folyamatosan magas mértéke, amelyet az El Niño jelenleg még súlyosbít. Az EU továbbra is elkötelezett az elveken nyugvó és a szükségletekre alapuló humanitárius segítségnyújtás mellett, amelynek semleges, pártatlan és független módon kell történnie, továbbá megállapítja, hogy az EU és tagállamai 2015 óta összesen 166 millió EUR összegű humanitárius segítséget nyújtottak. Az EU tisztában van azzal, hogy tartós megoldásokat kell találni a humanitárius segítség iránti, szüntelenül jelentkező igények kiváltó okainak orvoslására. Az EU emellett azt is felismeri, hogy állandó jelleggel erősíteni kell a lakosság kiszolgáltatott rétegeinek ellenálló képességét és a veszélyhelyzeti felkészültség fokozását. 

1. A nemzetközi közösség valamennyi erőfeszítése ellenére továbbra is patthelyzet van Burindiban. Az országban rendszeresen előfordul az erőszak és az emberi jogok megsértése. Az Európai Unió (EU) határozottan elítéli az erőszaknak a burundi válság rendezését célzó bárminemű alkalmazását. A politikai megoldás perspektívájának hiánya fokozza az álláspontok szélsőségessé válásának és az erőszakos konfrontációnak a kockázatát. Fennáll annak kockázata, hogy a gazdasági instabilitás tovább súlyosbítja a helyzetet. Mindezekre tekintettel az EU újólag hangsúlyozza, hogy prioritásként kezeli a lakosság védelmét és támogatását.
2. Kizárólag egy nemzetközi közvetítés mellett zajló, az arushai megállapodást és Burundi alkotmányát tiszteletben tartó inkluzív politikai párbeszéd fogja lehetővé tenni a válság megoldását. Az EU üdvözli a Kelet-afrikai Közösség (EAC) közvetítési törekvéseit, amelyek lehetővé tették, hogy december 28-án Entebbe-ben sor kerüljön a burundi felek közötti párbeszéd első fordulójára. Valóban inkluzív keretek között és előfeltételek nélkül, sürgősen folytatni kell a burundi felek közötti párbeszédet. Az EU felszólít minden felet – és különösen a burundi hatóságokat –, hogy kövessék ezt az irányvonalat.
3. Az EU nyugtázza az Afrikai Unió (AU) Béke és Biztonsági Tanácsa által a 2016. január 29-i 571. ülésén állam-, illetve kormányfői szinten elfogadott határozatokat. Az EU üdvözli az AU azon döntését, hogy nagyon magas szintű afrikai uniós delegációt küld Burundiba annak érdekében, hogy az párbeszédet folytasson a Burundi Köztársaság legmagasabb szintű hatóságaival és az egyéb burundi érdekelt felekkel. Ez a delegáció a lehető legrövidebb időn belül elindul Burundiba annak érdekében, hogy konzultációkat kezdjen a burundi felek közötti inkluzív párbeszédről. Az EU üdvözli, hogy az összes burundi érdekelt felet felszólították arra, hogy valódi és inkluzív párbeszéd folytatása érdekében előzetes feltételek és késlekedés nélkül reagáljanak a közvetítési felhívásra. Az EU biztatónak tekinti továbbá, hogy az AU az elkövetők kilététől függetlenül határozottan elítél minden erőszakos cselekményt, valamint a büntetlenség folytatódását.
4. Az EU üdvözli, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának (ENSZ BT) delegációja 2016. január 21–22-én látogatást tett Burundiban, és hangsúlyozza, hogy az ENSZ BT tagjai mennyire fontosnak tartják, hogy Burundi vonatkozásában nemzetközi jelenléttel támogatott politikai megoldás szülessen. Az EU e tekintetben elismerését fejezi ki az ENSZ-főtitkár különleges tanácsadója által végzett munka iránt. Az EU támogatja az ENSZ, az AU és a Kelet-afrikai Közösség erőteljesebb szerepvállalását a közvetítési törekvésekben, és újólag hangsúlyozza a közvetítés melletti elkötelezettségét.
   Az EU – emlékeztetve a nemzetközi közösséget arra, hogy tudnia kell kezelni a helyzet rosszabbra fordulását – kiemeli az e tekintetben végzett munka folytatásának fontosságát, valamint emlékeztet arra, hogy elkötelezetten támogatja az ENSZ és az AU azt célzó intézkedéseit, hogy vészhelyzet esetére koordinált tervekkel rendelkezzenek.
5. Kedvező jelek hiányában az EU meg fogja hozni a szükségessé váló intézkedéseket. A Cotonoui Megállapodás 96. cikke szerinti, december 8-án Brüsszelben tartott konzultációkon nem sikerült elérni, hogy véget érjen a partnerség alapvető elemeinek Burundi általi megsértése. Elengedhetetlen a burundi kormánynak a burundi felek közötti párbeszédben való tényleges részvétele, ahogyan azt az ENSZ BT és az AU Béke és Biztonsági Tanácsa is kéri. A megbékülést és a politikai nyitást célzó bármely egyéb intézkedés szintén nagyon fontos kedvező jelnek számítana. Az EU – Burundi egyik fő fejlesztési partnereként – megerősíti, hogy fejlesztési programjain keresztül továbbra is támogatni kívánja Burundi lakosságát.
6. Az EU továbbra is kész finanszírozást nyújtani a burundi lakosságot célzó humanitárius tevékenységekhez, és felkéri a burundi hatóságokat annak biztosítására, hogy az országban dolgozó humanitárius szereplők haladéktalanul, biztonságosan és akadálytalanul eljuthassanak a segítségre szorulókhoz.
7. Elfogadhatatlanok a fegyveres lázadó csoportok által az ország biztonsági erői és intézményei ellen a közelmúltban elkövetett támadások, csakúgy mint az, hogy a belbiztonsági erők megtorlásképpen aránytalan mértékű erőszakot alkalmaznak. Az EU szolidáris az erőszak valamennyi áldozatával.
8. Az EU emlékeztet arra, hogy minden olyan személynek, aki erőszakos cselekményeket, illetve az emberi jogok súlyos megsértését okozó cselekményeket – így például gyűlöletre uszítást – követett el, bíróság előtt kell felelnie tetteiért. Emlékeztetve a 2015. október 1-jén elfogadott korlátozó intézkedésekre, az EU kész további korlátozó intézkedéseket hozni azokkal szemben, akiknek a cselekményei feltételezhetően erőszakot és elnyomást, illetve súlyos emberijog-sértést okoztak vagy okoznak, és/vagy akadályozzák azt, hogy az Afrikai Unió és a Kelet-afrikai Közösség által javasolt keretek között politikai megállapodás szülessen.
9. Az EU-t továbbra is rendkívüli aggodalommal tölti el, hogy a beszámolók szerint az országban egyre nagyobb számban követnek el emberijog-sértéseket, többek között a biztonsági erők is. Aggasztóak az ENSZ emberi jogi főbiztosának közleményei is, melyekben állítólagos tömegsírokról, szexuális erőszakról, önkényes fogva tartásról, eltűnésekről és azonnali kivégzésekről számol be; mindezek fényében elengedhetetlen, hogy egy alapos, pártatlan és hiteles vizsgálat során teljes mértékben feltárják ezeket az eseményeket.
10. Az Európai Unió mélységes aggodalmát fejezi ki az ellenzéki és civil társadalmi szereplők folytatódó megfélemlítése és zaklatása miatt is. Emlékezteti a burundi kormányt a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányából fakadó kötelezettségeire, nevezetesen az alapvető szabadságok és a jogállamiság tiszteletben tartását, valamint az igazságszolgáltatást, ezen belül is a tisztességes és pártatlan eljáráshoz való jogot illetően. Ösztönzi a burundi kormányt, hogy biztosítsa a véleménynyilvánítás szabadságát és a sajtószabadságot, lehetővé téve ezáltal a burundi és külföldi újságírók számára, hogy akadálytalanul és megfélemlítés nélkül készíthessenek tényfeltáró cikkeket és riportokat. Az ellenzéknek tartózkodnia kell az erőszak alkalmazásától.
11. E tekintetben az EU teljes mértékben támogatja az Afrikai Unió szakértőinek kirendelését, valamint azt, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2015. december 17-i rendkívüli ülésén elfogadott határozatnak megfelelően az ENSZ emberi jogi főbiztosa szakértői missziót küldjön az országba. Az EU felszólítja a burundi hatóságokat, hogy – tekintettel többek között arra, hogy az ország a közelmúltban az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának tagjává vált – haladéktalanul tegyék lehetővé az érintett szakértők bejutását; jelenlétük az EU álláspontja szerint hozzá fog járulni a megbékéléshez és a lakosság védelméhez.
12. A korábbi években a Nagy-tavak régiójában jelentős eredmények születtek az együttműködés és a fejődés terén. A burundi válság veszélyezteti ezeket az eredményeket. Az EU ezért felszólítja a térség összes országát, hogy felelős módon eljárva vállaljon szerepet a válság megoldásában, és semmilyen módon ne támogassa fegyveres csoportok akcióit.