Erdély FM (Románia/Erdély)

Klaus Johannis államfő ma azt mondta, választ kapott a Román Hírszerző Szolgálattól a múlt heti kérdésére, és a SRI szerint nincs arra utaló bizonyíték, hogy az államfőhöz közeli emberek közbenjártak volna a fakitermelő vállalatok érdekében az erdészeti törvény kapcsán. Múlt héten Victor Ponta kormányfő azzal vádolta a PNL-t, hogy egyes vezetői tárgyaltak a Schweighofer fafeldolgozó vállalat képviselőivel az erdőtörvény kapcsán, és ezt követően félreinformálták az államfőt. Klaus Johannis ma azt mondta, nem fogja beperelni a miniszterelnököt a rágalmakért.

Az itt található kőhíd már több mint 50 éve épült, két és fél éve pedig láthatóan meggyengült, az úttest széle is kezdett beszakadni. A felújítási munkálatokat hétfőn kezdték el, és június végéig kell befejezzék, tájékoztat a Székelyhon portál. A felújítás ideje alatt félpályás útlezárásra számíthatnak az autósok.

A Rózsák terén 80 kézműves és 25 termelő mutatja be termékeit, a standok vasárnapig látogathatók. A városnapok hivatalos megnyitója ma délután fél 6-kor lesz a Ligetben. Az itt felállított színpadon mától vasárnapig minden este koncerteken vehetnek részt az idelátogatók, a koncertek programja megtalálható a polgármesteri hivatal honlapján. A városnapok vasárnap este fél 10-kor tűzijátékkal érnek véget.

Ma küldték el a beadványt, amelynek összeállításában francia jogászok is részt vettek. A beadványban többek között azt sérelmezik, hogy a nemrég lezárult perben, a kollégium visszaállamosításáról döntő bíróság nem vette figyelembe, hogy a polgári bíróságok korábban jogerősen kimondták, a Székely Mikó Kollégium az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdona. Kató Bélát, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökét hallják.

„A tulajdonjog sérelménél az áll fenn, hogy az államosítást elrendelő 1948. évi 176-os rendelet, amely alapján a Mikó Kollégiumot államosították, az államosítást a református egyházzal szemben rendelte el. Ha a református egyház megfelel mint tulajdonos akkor, amikor megvonják a tulajdonjogát, miért nem felel meg tulajdonosnak akkor, amikor az ingatlant vissza kell szolgáltatni?”

Kató Béla azt is megjegyezte, hogy a méltányosság és a tisztességes elbírálásmód elve is sérült a romániai jogorvoslatban. Az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke szerint az ügy még éveken át elhúzódhat a strasbourgi bíróságon, de remélik, hogy az idősebb nemzedék is tanúja lehet az egyházi ingatlan visszaszolgáltatásának.

„Strasbourg nem ad vissza vagy vesz el ingatlanokat, de ha a döntése pozitív irányunkban, itthon kinyithatjuk a dossziét, és újrakezdhetjük a tárgyalást.”

- mondta Kató Béla püspök. Az Erdélyi Református Egyházkerület azért fordult jogorvoslatért a strasbourgi Európai Emberi Jogok Bíróságához, mert Romániában már nincs lehetősége fellebbezni a visszaállamosítási rendelet ellen.

A Boldogasszony zarándokvonat mintegy 800 utassal indult el reggel Budapestről, és a délután folyamán megáll Kolozsváron, majd este 6 óra 40 perckor befut Marosvásárhelyre, ahol Oláh Dénes főesperes köszönti a csíksomlyói búcsúba tartó zarándokokat. Az utasok este Gyergyószentmiklóson szállnak meg, holnap Gyimesbükkön, az ezeréves határnál lesz programjuk, szombaton pedig részt vesznek a csíksomlyói búcsún. A 4 napos zarándoklat a Gyergyószentmiklós főterén megrendezett szentmisével zárul, ezt követően a zarándokok hazautaznak Magyarországra. A Boldogasszony zarándokvonat mellett két másik vonattal is érkeznek zarándokok a búcsúra. A Csíksomlyó Expressz éjfélkor indul Szombathelyről, ehhez a járathoz holnap hajnalban hozzácsatolják a Székely Gyors szerelvényeit. A két járatot Össznemzeti zarándokvonatnak is nevezik, ezen mintegy 1000 utas érkezik a búcsúba, akiket Csíkszereda környéki falvakban szállásolnak el a zarándoklat idejére.

Brassai Zsombor ma azt mondta, az esemény közös szervezése is azt igazolja, hogy erősödik Marosvásárhelyen a politikai összefogás. Az RMDSZ Maros megyei elnöke szerint nem lehet szó nélkül elmenni a magyarságot a történelem során és napjainkban ért igazságtalanságok mellett, ezekre a nemzeti összefogás a legjobb válasz.

„Ha Marosvásárhelyre gondolok, napjaink eseményeire, akkor nem tudok elmenni az aprónak tűnő csúsztatások révén történő igazságtalanságok mellett. Lásd az orvosi egyetemen történt eseményeket, ahol elvitatják az orvosi egyetemnek a magyar múltját, és a Mihály királynak emelt mellszobor is csak román nyelven tünteti fel az általuk egyetem-alapítónak nevezett fejedelmet. Sok más csúsztatás a kétnyelvűség kapcsán fogalmazódott meg az elmúlt időszakban.”

A nemzeti összetartozás napi rendezvényen részt vesz a Nemzeti Összetartozás Bizottság is, amelynek tagjait tájékoztatják a marosvásárhelyi magyarságot ért igazságtalanságokról. Az eseményre július 4-én kerül sor, a Maros Művészegyüttes előadótermében. Itt bemutatják a Maros Művészegyüttes Imádság Háború után első világháborús tematikájú előadását. Az eseményen való részvétel ingyenes. Július 4-ét 2010-ben nyilvánították a nemzeti összetartozás napjának. Az emléknap jelentőségéről Soós Zoltánt, a Maros Megyei Múzeum igazgatóját hallják.

„Július 4-nek a jelentősége az az 1920-as trianoni szerződés, aminek az elsődleges vesztese a magyar nemzet volt. A Trianon téma több mint 8 évtizedig egy tabutémának számított. Nagyon sok sérelem abból fakadt, hogy sosem volt megnyugtatóan tárgyalva. Ez egy elfojtott sérelem volt, ami a legrosszabb, emiatt nagyon pusztító is volt”

Soós Zoltán szerint ezért fontos, hogy 5 éve ünnepeljük a nemzeti összetartozás napját, amikor nyíltan lehet beszélni a történelmi esemény előzményeiről és következményeiről.

A népszavazást az MPP helyi szervezete kezdeményezi, de ezt támogatja az RMDSZ is, jelentették be ma a két politikai szervezet közös sajtótájékoztatóján. Hármasfalu az 50-es években jött létre Atosfalva, Csókfalva és Székelyszentistván egyesítésével. Ahhoz, hogy ezek a falvak újra bekerüljenek a települések jegyzékébe, el kell indítani a közigazgatási újraszervezést szabályozó törvényes procedúrát. Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke elmondta, az eljárás első lépése a népszavazás kiírása, amelyen a helyi közösség dönt arról, hogy szeretné-e a falvak szétválasztását. Amennyiben ezt támogatja a prefektúra is, akkor az RMDSZ törvénymódosító javaslatot terjeszt be a parlamentbe, amelyben kéri a települések országos névjegyzékének módosítását. Bíró Zsolt, az MPP elnöke szerint a kezdeményezés sikeres lehet, hiszen van már precedens hasonló átszervezésekre.

„Az 1990-es évek óta több példa van Maros megyében is arra, hogy váltak sézt települések, jöttek létre új községek népszavazás útján. Az MPP makkfalvi szervezete kezdeményezi a népszavazást, és örülünk annak, hogy megkeresésünkre az RMDSZ ehhez a kérdéshez pozitívan viszonyult, ez az első garanciája annak, hogy a népszavazás sikeres lesz, hiszen így a parlamenti beterjesztése is garantált.”

A Hármasfalút alkotó falvak szétválasztásának gondolata azután merült fel, hogy a prefektus nem engedélyezte, hogy helyiségnévtáblákkal jelöljék a falvak határát. A Csókfalva, Atosfalva és Székelyszentistván helységneveket turisztikai céllal helyezték ki tavaly, a Maros megyei prefektus azonban április elején felszólította a polgármesteri hivatalt, hogy távolítsák el a táblákat, mert ezek megtévesztőek és zavarják a közúti forgalmat.

Az előadást népszerűsítő kolozsvári sajtótájékoztatón jelen volt G. Nagy Ilián, a rockopera szerzője, Szőcs Géza költő, Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere. Szőcs Géza azt nyilatkozta, hogy azért vesz részt a rockopera népszerűsítésében, mert egyrészt olyan eseményről van szó, amely 26 évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, másrészt Attila hun király fia, Csaba királyfi alakja foglalkoztatja a székelység képzeletét. G. Nagy Ilián, a rockopera szerzője bejelentette, hogy a díszbemutatóra meghívta Klaus Johannis államfőt és Orbán Viktor miniszterelnököt is.

Erről tegnap döntött kormány. Eszerint a nyár végéig felfüggesztették minden feldolgozatlan faáru, azaz a rönkfa, a tűzifa és a fűrészáru külföldi értékesítését. Az intézkedést az elmúlt hetekben az erdészeti törvény kapcsán zajló viták miatt hozták meg. Tegnap Victor Ponta azt nyilatkozta, hogy a faexport betiltását törvénybe kellene foglalni, mert az kevésbé támadható. A környezetvédők szerint Romániában évente 27 millió köbméter fát termelnek ki, ennek egyharmadát illegálisan. Ami a legálisan kitermelt fát illeti, a mintegy 19 millió köbméter fa egy részét fűtésre használják, a többit feldolgozzák.

A kormány elfogadott egy jogszabályt, amely szerint azok, akik 15 napon belül rendezik a tartozásukat, a feljegyzett büntetés felét kell csak befizessék. Eddig 2 napon belül lehetett kedvezményesen fizetni a bírságot. A jogszabály emellett előírja egy olyan elektronikus rendszer létrehozását, amely megkönnyíti a bírságok nyomon követését és befizetését. Ennek adatai a hatóságok és a lakosság számára is hozzáférhetőek lesznek. Az intézkedést a parlament is meg szavazza.

Az EME Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya ünnepi ülést szervez jövő héten, pénteken, délután 5 órától a Kultúrpalota Nagytermében. Az eseményen a hajdani oktatók emlékeznek az elmúlt 70 évre, majd a jelenlegi oktatók és diákok beszélnek az aktuális helyzetről és a jövőbeli kilátásokról. Rövid videókat is bejátszanak majd, amin az idős tanárok mesélik el emlékeiket az egyetem alakulásáról. Az emlékülésen a Marosvásárhelyi magyar orvos- és gyógyszerészképzés 70 éve emlékkötetet is bemutatják.

Az államfő tegnap azt nyilatkozta, hogy tárgyalt a kormányfővel arról, hogy milyen alapokból fedezik a törvény gyakorlatba ültetését, és bizakodón jelentette ki, hogy találnak megoldásokat. Victor Ponta elmondta, hogy a szociáldemokraták támogatták a liberálisok erre vonatkozó javaslatát, de megjegyezte, hogy a kezdeményezők nem nevesítették az erőforrásokat, amelyekből az évi 1,8 milliárd lejre becsült költségvetési hiányt fedeznék, ennyibe kerül ugyanis évente a gyermekpénz megduplázása.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Szakképzés – Gazdaság – Társadalom címmel egyeztető fórumsorozatot indított, ennek második állomása volt tegnap Csíkszereda. Itt a csíki, gyergyói, maroshévízi, borszéki és csángóföldi szakoktatásban érdekelt szakemberek vettek részt, tájékoztat a Hargita Népe. A fórumsorozat célja, hogy stratégiai terv készüljön a romániai magyar szakképzés számára. Ennek érdekében kérdőívet küldtek el minden romániai magyar szakoktatási intézménybe, ennek alapján mérik fel, hogyan látják a szakoktatás jövőjét az intézményvezetők. A szakemberek a szakképzési formák térségenkénti fejlesztését javasolták, mivel a gyermeklétszám állandó csökkenése miatt hatékonyabb volna, ha a különböző régiókban más-más típusú képzésekre fektetnének hangsúlyt. Borboly Csaba megyeelnök szerint részletesebben kell a fiatalokat és szülőket tájékoztatni a szakoktatási formákról és új magyar nyelvű szakképzési tankönyvekre van szükség. A következő fórumra június 10-én kerül sor.

A jogszabály lehetővé teszi, hogy az eladósodott magánszemélyek adósságaik törlesztését átütemezzék, és egy legfeljebb ötéves adósságtörlesztő ütemterv révén rendezzék tartozásukat. Bár az Unió tagállamainak egyharmadában és az Egyesült Államokban is létezik a fizetésképtelenségről szóló törvény, a Nemzetközi Valutaalap aggályait fejezte ki áprilisban a törvénytervezet miatt. Máté András Levente, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője tegnap a szavazást követően elmondta, hogy a törvény megszavazása által Románia felzárkózik az Európai Uniós tagországok mellé, és kijelentette, a jogszabály támasz lehet azoknak is, akik svájci frank alapú hitelt vettek fel, és nem tudják törleszteni.

A pártok vezetőinek tegnapi találkozóján az új parlamenti választási törvény alapelveiről tárgyaltak. Megállapodtak a kétkamarás parlament létszámáról, eszerint a képviselőház létszáma 336-ra csökken, a szenátusé pedig 136-ra. Kelemen Hunor a tanácskozás után arról is beszámolt, hogy az RMDSZ által javasolt alternatív parlamenti küszöb bevezetésében is egyetértettek, így azok a pártok is bejutnak majd a parlamentbe, amelyek legalább négy megyében húsz százalékos támogatottságot érnek el, de országos szinten nem lépik át az ötszázalékos küszöböt. Arról, hogy legalább két szenátora és 4 képviselője lesz minden megyének azt nyilatkozta, hogy pozitív diszkriminációnak számít az átlagosnál kisebb megyékben.

A szenátus után a képviselőház is elutasította ma az államfő kérését, hogy elemezzék újra és módosítsák az erdészeti kerettörvényt. Klaus Johannis többek között azt a cikkelyt kifogásolta, amely megakadályozná, hogy egy cégcsoport monopolhelyzetbe jusson a favásárlás során. Az államfő a versenytanács felhívása nyomán azt mondta, ez a korlátozás sérti az uniós piaci versenyre vonatkozó törvényeket. Mivel a parlament elutasította az államfő kifogásait, Klaus Johannisnak az eredeti formában kell kihirdetnie a törvényt. Másodszor már nem fordíthatja vissza a parlamentben. Az erdészeti törvény körül kialakult vita és az illegális fakivágások elleni országos tüntetések következtében az államfő bejelentette, hogy az illegális erdőkitermelés kérdését a Legfelsőbb Védelmi Tanács is megvitatja a júniusi ülésén.

A Gazdasági Világfórum által kétévente felállított ranglistán 141 ország szerepel. A besorolásuk nem arra vonatkozik, hogy melyik országokat érdemes meglátogatni, hanem arra, hogy melyik országban éri meg leginkább a turisztikai ágazatba befektetni. A világranglistát a nyugat-európai államok vezetik, az első három helyezett Spanyolország, Franciaország és Németország. Románia ezzel szemben nem csak világszinten, hanem a régióban is rosszul teljesít, Magyarország és Bulgária több pozícióval is megelőzi országunkat. A Transindex portálon közölt elemzés szerint Románia a viszonylag rossz helyezését leginkább a légi és közúti infrastruktúrában és az üzleti környezetben tapasztalt hiányosságok, illetve a természeti erőforrásokhoz való viszonyulás miatt kapta.

A képviselőház illetékes szakbizottságai pozitívan véleményezték azt a jogszabálytervezetet, amely szerint július 1-től a munkáltatók legtöbb 6000 lejes vakációs jegyet kell adjanak alkalmazottaiknak. Az intézkedés az állami és a magánszektorra egyaránt vonatkozna. A cégek az így elköltött összeget leírhatnák adójukból. A munkavállalók csak a hazai üdülőközpontokban használhatnák fel az értékjegyet. A kezdeményezést a parlamentnek is el kell még fogadnia.

Így az eddigi 42 lej helyett ezután 84 lej lesz a támogatás. Az erről szóló jogszabályt ma szavazta meg a parlament. Victor Ponta kormányfő azt mondta, jónak tartja a PNL kezdeményezését, de ez évi 1,8 milliárd lejbe fog kerülni az államnak.

A kormány már a mai ülésén jóváhagyja az erre vonatkozó tervezetet, jelentette ma be a miniszterelnök. Hétvégén a kormány még azt közölte, hogy sürgősségi kormányrendelettel vezetik be az export ideiglenes felfüggesztését, de Victor Ponta ma azt mondta, egy törvénytervezet kevésbé támadható, ezért döntöttek emellett. A kormányfő szerint a jogszabálytervezetet már két héten belül jóváhagyná a parlament. Szombaton a környezetvédelmi minisztérium közzétett egy sürgősségi kormányrendeletet, amely a faexport betiltásáról rendelkezett, eszerint minden feldolgozatlan faáru, azaz a rönkfa, a tűzifa és a fűrészáru külföldi értékesítését is felfüggesztenék.