Erdély FM (Románia/Erdély)

A Román Hírszerző Szolgálat volt vezetője azt mondta, Moszkva gesztusa olyan időkre emlékeztet, amelyekről azt hittük, már elmúltak, és ez nem segít az euroatlanti térség és Oroszország kapcsolatának rendezésében. George Maior szerint Romániának ellenintézkedéseket kellene hoznia. A május 26-án keltezett listán szerepel többek között Adrian Cioroianu, volt külügyminiszter, Traian Basescu volt államfő tanácsosa, Eugen Tomac képviselő, a Transgaz vállalat aligazgatója és a haditengerészet vezetője, de kitiltottak Oroszországból több német, spanyol, svéd, holland, lengyel, belga, bolgár, brit, francia EP-képviselőt és politikai vezetőt is.

Az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztályának ünnepi ülésén a hajdani oktatók emlékeztek az elmúlt 70 évre, majd a jelenlegi oktatók és diákok beszéltek az aktuális helyzetről és a jövőbeli kilátásokról. Az Itthon maradni nem elég című rövid előadásban az előadó arra biztatta a hallgatókat és mindazokat, akik a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetemen szándékoznak tanulni, hogy ne hagyják magukat, a legnagyobb ellenség ugyanis a saját kishitűsége az embernek. Az emlékülésen bemutatták a Marosvásárhelyi magyar orvos- és gyógyszerészképzés 70 éve emlékkötetet is, ezt Sebestyén Spielmann Mihály méltatta.

53 igen és 21 nem szavazattal ügyvezető elnöki mandátumot szerzett a volt RMDSZ-főtitkár, Kovács Péter. Korodi Zsuzsa tudósítását hallják.

„Tulajdonképpen az áprilisi kongresszuson döntöttek úgy, hogy a főtitkárságot átszervezik, és visszavezetik az ügyvezető elnökség struktúráját. Kovács Péter már előzőleg ismertette, hogy kikkel szeretne együtt dolgozni. Tulajdonképpen megőrzi a főtitkárság az előző struktúráját, tehát a kulturális főosztály élén továbbra is Hegedűs Csilla lesz, az oktatási főosztályt Magyari Tivadar vezeti, az önkormányzati főosztályt Ilyés Gyula, a program- és ifjúsági főosztályt Bodor László, a társadalomszervezési főosztályt pedig Székely István főtitkár-helyettes, csakhogy a következőkben ügyvezető alelnökökként.”

Az átszervezés keretében két új főosztályt hoznak létre, a területi szervezetekért felelős főosztályt, amelyet Nagy Zoltán irányít majd, és az ifjúsági főosztályt, amelyet Geréb Imre kolozsvári önkormányzati tanácsos vezet a továbbiakban, őt a Magyar Ifjúsági Értekezlet nevesítette. A strukturális változáson kívül az RMDSZ küldetésén is változtat, azaz nagyobb hangsúlyt fektet szociális kérdésekre, ennek keretében romák integrációjára, és a vidékfejlesztésre is jobban odafigyelnek majd.

A részleteket Korodi Zsuzsa kolléganőmtől hallják.

„Egy órás késéssel kezdődött az SZKT ülése, és ennek az ülésnek a legfontosabb napirendi pontja az ügyvezető elnöknek és az ügyvezető alelnöknek a megválasztása. Azelőtt azonban Kelemen Hunor szövetségi elnök megtartotta politikai beszámolóját, többek között kiemelte, hogy elégedettek a választási törvények kidolgozásával. Nagyon fontos, hogy számos RMDSZ-es javaslat bekerült ezekbe a törvényekbe. Kiemelte az alternatív küszöbnek a bekerülését is, ugye ezt azt jelenti, hogy amennyiben négy megyében húsz százalék fölötti eredményt ér el valamelyik politikai alakulat, akkor úgyis bekerül a parlamentbe, anélkül, hogy elérné az öt százalékos bejutási küszöböt. Kelemen Hunor szövetségi elnök hangsúlyozta, hogy a cél meghaladni ezt az 5 százalékot, de az alternatív küszöb egy biztonsági háló. A második legfontosabb kérdés a bizalmatlansági indítvány, a Nemzeti Liberális Párt a múlt héten jelentette be, hogy a levélben történő szavazás elmaradása miatt fog a PSD-kormány ellen bizalmatlansági indítványt benyújtani. Az RMDSZ elnöke egyrészt sérelmezte, hogy előzetes egyeztetés erről velük nem történt, a héten megkeresték őket, de úgy látja, hogy logikátlan ez a bizalmatlansági indítvány-szöveg. A harmadik kérdés, amiről a szövetségi elnök beszámolt az a kisebbségi kérdéskör, tulajdonképpen, ahogy az elmúlt időszakban a sajtóban is többször hangsúlyozták, elfogadhatatlannak tartják azt, hogy a külügyminisztérium Kolozsváron egy olyan kisebbségi konferenciát szervezett, amelyre nem hívják meg a kisebbségek képviselőit, így az RMDSZ képviselőit sem, és ezen a konferencián többek között az hangzott el, hogy Románia modell-értékű kisebbségpolitikával rendelkezik, amivel az RMDSZ nem tud egyetérteni, ezért levélben fordultak a velencei bizottság elnökéhez.”

Kelemen Hunor elmondta, hogy jövő héten Washingtonba utazik, ahol a magyar közösséget ért jogsértésekről számol be amerikai kongresszusi képviselőknek, magas rangú külügyminisztériumi tisztviselőknek, emberi jogi és vallásügyi szakértőknek, valamint az amerikai magyar közösség tagjainak. Politikai beszámolója végén kijelentette, hogy az RMDSZ szolidáris Csíkszereda elöljáróival, Ráduly Róbert Kálmánnal és Szőke Domokossal.

Tavaly Székelyvéckén rendezték meg, idén a bözödújfalui víztározó partján várják az érdeklődőket. A lovas rendezvényen nem csak a lovassportok rajongói voltak jelen az előző két évben, változatos családi programként is értékelték. A pozitív visszajelzések és a kezdeti ötlet népszerűsége arra sarkallták a szervezőket, hogy idénre még gazdagabb programot állítsanak össze.

A holnapi dohányzásellenes világnap alkalmából ismertetett felmérésből az derül ki, hogy 28-ról 26 százalékra csökkent a dohányosok aránya az Unióban. Az Európai Bizottság közleményében az áll, hogy a 15-24 évesek körében csökkenő a tendencia, 29-ről 24 százalékra csökkent ugyanis a dohányosok aránya. Az MTI által közzétett felmérés adatai szerint legtöbben a déli országokban gyújtanak rá, míg Svédországban lakosság 11 százaléka dohányzik, a görögöknek 38 százaléka cigarettázik. A felmérésben az elektronikus cigarettára is rákérdeztek, erről az derült ki, hogy nem hatékony eszköze a dohányzásról való leszokásnak, és a megkérdezettek nagy hányada azért választotta az e-cigarettát, hogy ott is rágyújthasson, ahol tilos. 27-ről 52 százalékra emelkedett azok aránya, akik az e-cigarettákat is ártalmasnak tartják. A passzív dohányzásra vonatkozó kérdések arra mutattak rá, hogy vendéglátóhelyeken és munkahelyen egyre kevesebben találkoznak dohányfüsttel.

A délelőtt 10 órakor kezdődő ülést a Kultúrpalotában azért tartják röviddel az áprilisi RMDSZ-kongresszus után, mert ezen a szövetség felszámolta a főtitkárságot, helyette az ügyvezető elnökséget vezette be. Az ülés Kelemen Hunor szövetségi elnök politikai tájékoztatójával kezdődik. Ezt követi a főtitkárság négy éves beszámolója, majd az ügyvezető elnök és ügyvezető alelnökök megválasztása.

A Ziarul Financiar gazdasági napilap írása szerint a befektetők inkább a túltelített piacokat választják, mintsem Romániát, ahol az infrastruktúra és a perspektívák hiánya ellehetetleníti a termelést. A Ford után a Land Rover mellőzte Romániát arról a listáról, amelyen új üzemének potenciális helyszíneit sorakoztatta fel. A nyár folyamán dönti majd el az autógyártó, hogy melyik közép-kelet európai ország lesz a mintegy 8000 új munkahelyet kínáló üzem telephelye. A beruházás értéke több száz millió euró, Szlovákia és Lengyelország mellett Magyarország is esélyes, itt van érdekeltsége a Mercedesnek és az Audinak is.

A szenátorok azzal indokolják a büntető törvénykönyv ilyen irányú módosítási tervét, mert múlt évben 9000 nőt és 600 gyermeket bántalmaztak a családban, de kevesebb mint 300 elkövetőt ítéltek el. Az Egészégügyi Világszervezet statisztikái szerint minden harmadik nő válik fizikai, verbális vagy szexuális bántalmazás áldozatává Romániában, a román rendőrség adatai szerint a gyilkosságok 25 százaléka családban történik. A szenátorok szerint megoldás volna a büntetések szigorítása, az elkövetőket már akkor is le kellene tartóztatni, ha az áldozat 30 napos kórházi ellátásra szorul. Jelenleg az elkövetőket csak akkor tartóztatják le, ha 90 napig tartó kórházi ellátás szükség. Az utóbbi két évben 4000 nő kérte távoltartási rendelet kibocsátását, ezt 6 hónapra állítják ki. Paradox módon ugyanennyi a várakozási idő is, amíg kibocsátják a rendeletet, tájékoztat a digi 24 hírtévé.

E legújabb intézkedést arra alapozzák, hogy a belföldi faipar nem tudja feldolgozni az évente kivágott 27 millió köbméter fát. Az export betiltása révén a cégek kevesebb fát vágnának ki, tehát kevesebb törvénytelenséget követnének el, egyszerűsít az érvelésen a digi24 hírtelevízió. A faipari termelők ellenzik az indítványt, szerintük másként kellene az illegalitást megfékezni. A kormány 10 nappal ezelőtt   döntött arról, hogy a nyár végéig felfüggesztik minden feldolgozatlan faáru, azaz a rönkfa, a tűzifa és a fűrészáru külföldi értékesítését. Az intézkedést az elmúlt hetekben az erdészeti törvény kapcsán zajló viták miatt hozták meg.

Hivatalos értesülés szerint a herceg Klaus Johannis államfővel találkozik, és kilátásba helyeztek egy találkozót Victor Ponta miniszterelnökkel is, amelynek időpontját még nem szögezték le. Charles herceg gyakran látogat Romániába, Erdélyben több birtoka is van.

A négy éves kisfiút 2013 szeptemberében marcangolták szét a kóbor kutyák egy park melletti magánterületen. A terület ügyintézőjét most alapfokon 3 év felfüggesztett börtönre és közel 2 és fél millió euró kártérítés kifizetésére ítélte a bíróság. Emellett egyenként 300 ezer euró kártérítést kell fizetnie a telektulajdonos cégnek, illetve a 2. kerület közterület-fenntartójának gondatlanságból elkövetett emberölés miatt. A döntés nem végleges.

Történelmi minimumnak számít az 50 bani, amit a tej literéért fizetnek az állattenyésztőknek. Ezért vonulnak utcára szerdán, Sepsiszentgyörgyön hat erdélyi megye állattartói. A tüntetés délelőtt 10 órakor kezdődik a sepsiszentgyörgyi sportcsarnok előtt, majd a Hargita, Kovászna, Maros, Brassó, Szeben és Kolozs megyei gazdák a prefektúra épülete előtt tiltakoznak Románia agrárpolitikája ellen. A mezőgazdasági miniszterhez eljuttatott petícióban nem csak az alacsony tejfelvásárlási árat kifogásolják a gazdák, kérik többek között a megkésett mezőgazdasági támogatások átutalását, az üzemanyagpótlékot. A szervező mezőgazdasági egyesület elnöke arra kéri a tehéntartó gazdákat, hozzanak magukkal egy-egy palack tejet, amelyet kiöntenek a prefektúra előtti téren, tiltakozásként a tejpiac összeomlása miatt. Az eseményre több száz gazdát várnak.

Ahhoz ugyanis, hogy hétfőtől ismét adómentes legyen a borravaló, az adóról szóló jogszabályt vissza kellett volna vonnia a parlamentnek, és ezt ki kellett volna már hirdetnie az államfőnek. Eugen Teodorovici két hete bejelentette, hogy törlik a borravaló megadózására vonatkozó kormányrendeletet, mindössze egy héttel azután, hogy bevezették azt. A tárcavezető akkor azt mondta, a turisztikai szolgáltatók képviselői kérték, hogy töröljék el az intézkedést, vagy legalább jövő év elejéig halasszák el a 16 százalékos adó bevezetését.

A szövetségi elnök a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány meghívására látogat Washingtonba és amerikai kongresszusi képviselőket, magas rangú külügyminisztériumi tisztviselőket, emberi jogi és vallásügyi szakértőket, valamint az amerikai magyar közösség tagjait tájékoztatja többek között a Mikó-ügyről. Az Magyar Emberi Jogok Alapítvány hónapok óta dolgozik azon, hogy Markó Attila számára lehetőséget biztosítson arra, hogy az Egyesült Államokban ismertesse a romániai restitúciós folyamatok visszásságait. Az előkészített látogatást azért kellett elhalasztani, mert időközben a román hatóságok nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki Markó Attila ellen. Az alapítvány ezt követően döntött úgy, hogy Markó Attila helyett Kelemen Hunor szövetségi elnök ismertesse a magyarsággal szembeni visszaéléseket. Az erdélyi küldöttséget meghívták a Tom Lantos Emberjogi Bizottsághoz is, mindkét alkalommal videó-közvetítéssel bekapcsolják Markó Attilát is.

Erről Andrei Mureşan, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal titkára tájékoztatta tegnap a helyi tanácsot. A tulajdonos Romarta cég szerint az, hogy kulturális központtá alakítanák a volt Aranykakas vendéglőt, nem indokolja, hogy közhasznúvá nyilvánítsák az ingatlant. A cég előzetes felszólítást küldött, amelyben kérte az illető tanácsi határozat visszavonását. Ez a felszólítás a kötelező előzetes eljárás ahhoz, hogy a közigazgatási bírósághoz fordulhasson. A tanácsülésen felmerült, van-e arra lehetőség, hogy az önkormányzat elővásárlási joggal éljen, hiszen a tulajdonos árverésre bocsátotta az Aranykakast. Andrei Mureşan azonban azt mondta, nem tudja, lehetséges-e ez, hiszen gyakorlatilag már perben állnak a tulajdonossal. A Romarta a héten közölte, június 10-én elárverezik az ingatlant. Az Aranykakas kikiáltási ára 700 ezer euró.

Ezt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár közölte, a következő két hónapban az ártámogatott gyógyszerek megvásárlásához sem feltétlenül szükséges a kártya. A halasztás oka, hogy 350 ezer biztosított még mindig nem kapta kézhez egészségügyi kártyáját. Az elmúlt egy hónapban nyújtott orvosi szolgáltatások 70 százalékánál használták az egészségügyi kártyát.

A középiskolai vagy egyetemi tanulmányaikat befejező fiataloknak 60 nap áll rendelkezésükre, hogy benyújtsák kérésüket a megyei munkaerő-elhelyező ügynökségekhez. A 60 napos határidőt az egyetemisták esetében az államvizsgától számolják. A tanulmányaikat befejező fiatalok 6 hónapig 250 lej támogatásra jogosultak, amennyiben az iskola befejezése után nem találnak állást maguknak. A Hargita megyei munkaerő-elhelyező ügynökség 2000-3000 igénylőre számít, tudósít a Hargita Népe napilap.

Az alkalomból az EME Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya ünnepi ülést szervez délután 5 órától a Kultúrpalota Nagytermében. Az eseményen a hajdani oktatók emlékeznek az elmúlt 70 évre, majd a jelenlegi oktatók és diákok beszélnek az aktuális helyzetről és a jövőbeli kilátásokról. Rövid videókat is bejátszanak majd, amin az idős tanárok mesélik el emlékeiket az egyetem alakulásáról. Az emlékülésen a Marosvásárhelyi magyar orvos- és gyógyszerészképzés 70 éve emlékkötetet is bemutatják. A marosvásárhelyi orvos és gyógyszerészképzés 70 éves évfordulója alkalmából az egyetem vezetősége is ünnepséget szervezett múlt héten. Ezen az eseményen nem vettek részt a magyar tagozat oktatói.

A Rise Projekt újságírói oknyomozó riportban számolnak be arról, hogy kik az osztrák vállalkozás legnagyobb romániai beszállítói. A riport szerint a Holzindustrie Schweighofer 2013-ban 240 millió euró értékben vásárolt rönkfát Romániában. 70 eurós köbméterenkénti átlagárral számolva ez 3 és fél millió köbméter fát jelent egyetlen év alatt. Ha ebben az ütemben folytatódik a rönkeladás, harminc éven belül eltűnhet Románia tűlevelű erdőinek 22%-a. A riportban megállapítják, hogy a Schweighofer egyik legnagyobb beszállítója a ROMSILVA. Az állami erdészet 2013-ban 168 millió lej értékben adott el fát az osztrák vállalatnak. A Schweighofer a központi igazgatósággal kötött szerződés mellett az erdészet egyes helyi igazgatóságaival is szerződéses viszonyban volt, többek között a marosvásárhelyi erdészettől is vásárolt rönkárút 3,7 millió lej értékben. A Romsilva vezérigazgatója, Adam Crăciunescu ennek kapcsán azt mondta, érthető, hogy ők a legnagyobb beszállítók, hiszen az állami erdészet kezeli a hazai erdők felét.