Erdély FM (Románia/Erdély)

Egy RMDSZ által kezdeményezett jogszabály megoldást kínálna azoknak az oktatóknak a helyzetére, akik 2008 és 2011 között nem részesültek fizetésemelésben. 2008-ban a tanügyben dolgozóknak 50 százalékos béremelést hagytak jóvá, de később ezt az intézkedést felfüggesztették. Mivel a törvényes keret előírta a fizetésemelést, a tanárok egy része beperelte a kormányt, és bírósági úton jogot nyertek a nagyobb fizetésre. Azok viszont, akik nem fordultak az igazságszolgáltatáshoz nem részesültek fizetésemelésben. Ezt az igazságtalan helyzetet orvosolná az RMDSZ, a szövetség által benyújtott törvénytervezet szerint az állam 5 év alatt kellene törlessze az elmaradt béreket. A már nyugdíjban lévő oktatók egyszerre kapnák kézbe a teljes összeget. A törvényterveztet egyelőre csak a parlament szakbizottságai tárgyalták, még hátravan a plénum szavazása.

Az erről szóló jogszabályt tegnap fogadta el a parlament. Moldován József képviselő, a módosító javaslat kidolgozója elmondta, ezáltal megoldódnak azok a félreérthető helyzetek, hogy kinek a kötelessége felújítani azokat az országos útszakaszokat, amelyek városokon haladnak át.

Ioan Rus tegnap azt mondta egy tévéműsorban, hogy a külföldön dolgozó romániaiaknak lehet 1500 eurónyi bérük, de gyermekeik csavargókká válnak, feleségük pedig utcanővé. Nyilatkozata közfelháborodást váltott ki, a szállítási miniszter ma sajtóközleményben nyilvánosan bocsánatot is kért, és úgy érvelt, hogy ő csak a helyzet súlyosságát akarta kiemelni. Victor Ponta elfogadta a lemondást, és közölte, hogy jövő héten egyeztetnek az új szállítási miniszter személyéről.

A Nemzeti Liberális Párt azért nyújtotta be múlt héten a Ponta-kormány elleni bizalmatlansági indítványát, mert a szociáldemokraták nem akarnak olyan törvénymódosítást végrehajtani, amely lehetővé tenné, hogy a külföldön dolgozó mintegy 3 millió román állampolgár is megfelelő parlamenti képviselethez jusson a jövő évi parlamenti választásokon. Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor már a május végi SZKT-n azt nyilatkozta rádiónknak, hogy mivel a kormánypártnak 58 fős többsége van a parlamentben, nem fog megbukni a kormány. A szövetségi elnök ugyanakkor azt is elmondta, hogy minden RMDSZ-es képviselő és szenátor maga dönti el, hogy megszavazza, vagy tartózkodik, ellene viszont nem szavaznak. A Szociáldemokrata Párt és a Románia Haladásáért Országos Szövetség tagjai tartózkodni fognak, tehát egyre kisebb az esélye annak, hogy átmegy a parlamenten a bizalmatlansági indítvány. A parlamenti vita holnap délelőtt 10 órakor kezdődik.

Az elmúlt időszakban röppentek fel hírek a Csíki Sör Manufaktúra eladásával kapcsolatban. Lénárd András tulajdonos szerint a híresztelések abból indultak ki, hogy több befektető is érdeklődött a társulási lehetőségek felől. A Csíki Sör Manufaktúra tulajdonosa azt nyilatkozta, a gyár jövőre épülhet fel és a jelenlegi gyárnál nagyobb lesz méreteit tekintve, írja a Transindex hírportál. Az új gyárat ugyancsak Csíkszentsimonban építik fel, mivel a sör sikere az ottani víznek köszönhető. A manufaktúra tavaly kezdte el működését,  a Heineken Románia pedig év végén pert indított a cég ellen ellen, mivel a Heineken szerint az Igazi Csíki Sör lopott márka, és összetéveszthető a Heineken által gyártott Ciuc Premium sörrel.

A tervek szerint az új egységnek 926 alkalmazottja lesz, a hatóság működtetése pedig mintegy 500 millió lejes plusz költséget jelent az államnak 2015-ben. Az erdészeti őrség létrehozásáról a Környezetvédelmi Minisztérium dolgozott ki egy sürgősségi rendeletet, miután a legfelső védelmi tanács nemzetbiztonsági kérdésnek minősítette az illegális fakivágásokat. A sürgősségi rendeletben az új őrség létrehozását azzal indokolják, hogy Romániában évente 8,8 millió köbméter fát vágnak ki törvénytelenül, ez pedig az országban kitermelt famennyiség egyharmadát jelenti. Az új alakulat célja az illegális erdőkitermelés visszaszorítása, de a kormány nem határozott meg pontos célértékeket.

Maros megyében az érintettek több mint fele benyújtotta már kérelmét. Az igénylések jelenlegi állapotáról a Maros Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség aligazgatója, Bordi Kacsó Zsolt tájékoztatta az Erdély FM-et:

„Tehát Maros megyében eddig átvettünk 18400 kérést a 30700-ból, és elég nagy a gazdák száma, akik utolsó pillanatban teszik le kérésüket. A kritikus helyzet a szászrégeni központnál van, ott vannak a legtöbben, oda kértük a csendőrség segítségét, tehát tegnaptól, mert tegnaptól indult be a nagy tömeg. Máshol nem mondhatni, mert elég jól megszerveztük, és igyekszünk a torlódást elkerülni. A megyei központnál például programálás szerint vesszük át a nagygazdák kérelmeit.”

Bordi Kacsó Zsolt azt is elmondta, hogy a Maros megyei központnál azokat a gazdákat várják, akiknek 50 hektárnál nagyobb területük van, a marosvásárhelyi központban pedig a kisebb területtel rendelkező gazdákat fogadják. Az aligazgató szerint a helyi irodában sincsenek fennakadások, itt a kérelmek többségét már leadták. A Maros megyei központtól eltérően a Hargita megyei központban csendőrök segítenek a rendfenntartásban.

„Jelen pillanatban is mintegy 90 ember várakozik az APIA ügynökség épülete előtt, jobban mondva a kertje előtt, mert most már az épület főbejáratához sem engedik be őket. Az ügyintézés kezdete úgy zajlik, hogy valaki kijön és akkor települések szerint öt embert fogadnak. A rendet két csendőr valamint egy biztonsági cég 4 embere őrzi, hogy ne történjen rendbontás. Az igénylők többsége nem érti, hogy hogy lehet ilyen katasztrofális adminisztrációs helyzet az APIA-nál, hogy miért nem lehet elintézni a dolgokat gyorsan, problémamentesen, viszont azt elismerik, hogy ők is az utolsó pillanatban jöttek az igénylésükkel, mivel úgy gondolták, hogy határidő előtt kell leadni, ezért ráér még.”

Tankó Lehel kollégánkat hallották.

A Hargita megyei APIA-nál eddig 15 ezer területalapú támogatási kérelmet iktattak, ami körül-belül felét jelenti a korábbi években regisztrált kéréseknek. A munkaprogramot az APIA minden kirendeltségén meghosszabbították, sőt még hétvégén is fogadják a gazdák kéréseit. Az uniós területalapú támogatást június 16. és július 10-e között is lehet még igényelni, de ebben az időszakban minden napi késedelem után 1 százalékos támogatáscsökkentéssel büntetik a kérvényezőket.

Az állami fegyvergyárnak, a Romarmnak tavaly 23 és fél millió eurós üzleti forgalma volt, kétszerese az egy évvel ezelőtti eladásainak. A gyár azonban akár háromszor vagy négyszer több fegyvert is el tudna adni, ha növelné a termelései kapacitását, nyilatkozta a Ziarul Financiar napilapnak a Romarm igazgatója. Floarea Serban szerint nagyon sok megrendelésük van a Közel-Keletről, elsősorban lőszerek és gyalogsági fegyverek iránt van kereslet. A Romarmnak 15 fiókegysége van az országban. A legtöbb esetében a berendezések korszerűsítésére és a gyártási vonal bővítésére lenne szükség, ahhoz, hogy növeljék a termelést. Az is felvetődött, hogy harci járműveket is gyárthatnának, ha lenne rá elég megrendelő. Jelenleg ugyanis sem tankokat, sem páncélautókat nem gyártanak Romániában.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elnöke tegnap jelentette be, hogy megjelent a Hivatalos Közlönyben az a rendelet, amely a gyógyszerárak kiszámításának új módszertanát tartalmazza. Vasile Ciurchea az Evenimentul Zilei napilapnak azt nyilatkozta, az első csökkentett áru gyógyszerek már akár a jövő héten megjelenhetnek a gyógyszertárakban, de legkésőbb a hónap végétől mindenkinek alkalmaznia kell az új árszabást. Becsléseik szerint az új rendelkezések hatására 15-20 százalékkal lesznek olcsóbbak a gyógyszerek. Az Egészségügyi Minisztérium korábban már többször is kitolta a határidőt, amikortól bevezetik az új árszabást.

Jelenleg nincs állandó ügyelet a kórházban, mivel június elsejétől felmondott Varga Péter, a korábbi osztályvezető főorvos, aki most csak részmunkaidőben dolgozik a kórházban. Így az osztály két másik orvosa nem tud állandó ügyeletet biztosítani, tájékoztatta a Hargita Népe napilapot Demeter Ferenc. A kórházmenedzser azonban azt is elmondta, hogy júliustól két fiatal orvost várnak a kórházba, harmad és negyedéves rezidenseket, és velük sikerül majd újra állandó ügyeletet biztosítani az intenzív osztályon. Emellett több más orvossal is tárgyalnak, hogy vállaljanak ügyeletet a kórházban. Az intenzív terápiás osztály egyébként még mindig nem tudott beköltözni új helyére. A felújítás alatt lévő épületrész átadása évek óta szinte hónapról hónapra halasztódik.

A sürgősségi rendelet 2015. január elsejétől írja elő az egészségügyi alkalmazottak bruttó alapbérének növelését. A fizetésemelést a PSD kezdeményezte, de a többi párt is támogatta. Horia Cristian, PNL-s képviselő megjegyezte, bár támogatják a béremelést, nem lehet tudni, hogy ezt miből fogják fedezni. Kiemelte, hogy az állami kórházak költségvetését nem növelték, így biztos, hogy az év második felében fizetési nehézségekkel fognak küzdeni.

A tiltakozó akció délelőtt 10 órakor kezdődik a Victoria téren, és 1 óráig tart. A nyugdíjasok azt kérik, hogy sürgősségi eljárással hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek tisztes megélhetést biztosítanak az időseknek. A szervezők által kiadott közlemény szerint a nyugdíjak reál értéke tavaly kisebb volt, mint 2009-ben, a nyugdíjasoknak biztosított kedvezményes üdülőjegyek pedig az elmúlt 10 évben 360 ezerről 200 ezerre csökkentek.

A Hotnews információi szerint az UnitiSalvam csoport által szervezett tegnapi tüntetésen felvetették, vasárnap is utcára vonulnak a kormányfő lemondását követelni, amiért a DNA bűnvádi eljárást kezdeményezett ellene. A hírportál szerint a tegnapi megmozduláson legalább 700-an vettek részt.

Az államfő tegnap a cotroceni-i palotában fogadta a kormányfőt. Állítása szerint a beszélgetésük során Victor Ponta azt mondta, el fog gondolkodni azon, hogy benyújtsa a lemondását. Klaus Johannis szerint a kormányfő valószínűleg egyeztetni fog döntéséről a párttársaival. Tegnap több PSD-s politikus is azt nyilatkozta, véleménye szerint nem kell lemondania a kormányfőnek, amiért a DNA bűnvádi eljárást kezdeményezett ellene. Gianni Pittella, az Európai Parlament szocialista és demokrata frakciójának vezetője is azt mondta tegnap, semmi oka lemondani Victor Pontának.

Tudorel Andrei, az Országos Statisztikai Hivatal vezetője tegnap azt mondta, már idén elkezdik az előkészületeket. Úgy nyilatkozott, a 2011-es népszámlálás eredményei elfogadhatóak, de a legközelebbit úgy szeretnék megszervezni, hogy jóval egyértelműbbek legyenek az eredményei. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint Románia stabil lakossága meghaladja a 20 milliót, 51,4 százaléka nő.

A tüntetésen elhangzott, hogy nem a fakitermeléssel van a gond, hanem annak módjával és a hiányos, kiskapukat hagyó törvénykezéssel, amely szinte képtelen korlátozni a fakitermelés mértékét. A résztvevők négy nyelvű transzparensekkel adták minden illetékes tudtára, hogy nem megfelelő jelenlegi formájában az erdőtörvény, valamint, hogy nem kérnek az osztrák Schweighofer vállalat rétyi beruházásából sem. Benedek Ágnes, a megmozdulás főszervezője a civil szféra szerepének fontosságáról beszélt.

„Elsődleges célunk, az hogy megmutassuk az ország vezetőségének, hogy nekünk nem mindegy, hogy milyen döntéseket hoznak a parlamentben, és ragaszkodunk az erdőinkhez, ragaszkodunk az országunk jelenlegi képéhez. Hogyha nem akarunk természeti katasztrófákat, akkor az opportunizmust a háttérbe kell szorítani. Elsősorban arra kell gondolni, hogy szükségünk van levegőre, szükségünk van arra, hogy a talaj megmaradjon alattunk. A kisvállalkozóknak szükségük van arra, hogy ne legyen az a tudatuk, hogy mellettük a külföldi nagyvállalatok meggazdagodnak a mi országunkban, a mi földünkön, a helyi emberek meg éhen pusztulnak. A civil szféra lépéseket kell tegyen annak érdekében, hogy a politikusainkat visszatartsuk attól, hogy csak a mai pénzérdekeket vegyék figyelembe.”

Benedek Ágnes szerint fontos lenne az is, hogy átláthatóbbá tegyék az erdőradar rendszert, valamint hogy hatékonyabban védjék az érintetlen erdőket és a nemzeti parkokat. A hétvégén egyébkén több városban is tüntetnek a fakitermelés ellen. Tegnap Brassóban is néhány tízen vonultak utcára, holnap pedig Bukarestben, Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen is tüntetést szerveznek. Közben tegnap az elnöki hivatal közölte, az államfő kihirdette az új erdőtörvényt, amely megakadályozza, hogy egy cégcsoport monopolhelyzetbe jusson a favásárlás során.

Ezt módosítások nélkül kapta vissza a parlamenttől. Az államfő márciusban a jogszabályt visszaküldte a törvényhozásnak, hogy elemezzék újra és módosítsák azt. Klaus Johannis többek között azt a cikkelyt kifogásolta, amely megakadályozná, hogy egy cégcsoport monopolhelyzetbe jusson a favásárlás során. Az államfő szerint ez a korlátozás sérti az uniós piaci versenyre vonatkozó törvényeket. Mivel a parlament elutasította az államfő kifogásait, Klaus Johannisnak az eredeti formában kellett kihirdetnie a törvényt. A civilek, akik az elmúlt hetekben több nagyvárosban is tiltakoztak az erdőirtások ellen, azzal vádolták az államfőt, ő maga is bűnrészes az erdők pusztításban, hiszen visszaküldte a parlamentbe azt a törvényt, amely véget vet az osztrák Schweighofer cég monopóliumának.

A Mediafax hírügynökség szerint mintegy 300-an gyűltek össze a kormány székháza előtt. A Transindex tájékoztatása szerint Kolozsváron is tüntettek páran a kormányfő lemondását követelve, miután a DNA bűnvádi eljárást kezdeményezett ellene.

Rendhagyó nyitvatartási programja este 8 órától kezdődik, és éjfél utánig tart. Az érdeklődők belátást nyerhetnek az állatkert lakóinak éjszakai szokásaiba. A látogatók az éjszakai etetésen is részt vehetnek, írja a vasarhely.ro portál.

Ma van a környezetvédelem világnapja. Ez alkalomból, június 5-7. között több helyen szerveznek tiltakozó megmozdulásokat az erdőpusztítások miatt. Sepsiszentgyörgyön vasárnap, a Mihai Viteazul szoborcsoport előtti téren tiltakoznak, főként a Holzindustrie Schweighofer fűrészüzemének engedélyeztetési eljárása ellen. Ha a rétyi fűrészüzem megkezdi tevékenységét, akkor az évi 800 ezer köbméter feldolgozott fenyő mintegy 2 971 hektár erdő letarolását okozza majd évente.Csíkszeredában ezekben a percekben kezdődik a tiltakozó akció, Brassóban ma este hat órától tüntetnek a prefektúra előtt.  Marosvásárhelyen felvonulást szerveznek vasárnap délután fél hatkor az illegális erdőkitermelés ellen. Emellett a Vársétány és a zöld övezetek megőrzéséért is tüntetnek. A menetelés a Bolyai parkból indul, és a főtér megkerülése után a virágóránál ér véget. Május folyamán az ország több városában is tüntettek az illegális erdőirtások ellen.