Bruxinfo

Az Európai Parlament gazdasági és pénzügyi bizottsága kedden egyetlen szavazattal elutasította az uniós bankszektor szerkezeti reformjáról szóló jogszabálytervezetről készült jelentést. A képviselők elé került szöveg tovább puhította volna a rendszerszintű bankok funkcionális szétválasztására irányuló bizottsági javaslatot.

Szócséplés helyett érdemi előrelépést sürgettek a délkelet-európai térség gázellátásának diverzifikálásában egy keddi brüsszeli szimpóziumon a regiós országok meghatározó energiacégeinek képviselői. A siker kulcsa, hogy az egyes országok ne mások érdekeinek rovására, hanem közösen próbáljanak választ adni a kihívásra – szögezte le az Európai Bizottság képviselője.

Fél szemmel Oroszországra figyeltek csütörtöki és pénteki rigai összejövetelükön a keleti partnerségi csúcs résztvevői, akik megerősítették, hogy az egyes partnerek ambícióihoz hozzáigazított együttműködés nem irányul egyetlen más ország ellen sem. Oroszország EU-nagykövete szerint a keleti partnerség egy pillanatra sem szólt a bővítésről, hanem arról, hogy a hat ország eltávolodjon Moszkvától.

A folytatódó ukrán konfliktus ellenére a másfél évvel ezelőtti viharos vilniusi találkozónál jóval nyugodtabb keleti partnerségi csúcstalálkozónak adhat otthont csütörtökön és pénteken a lett főváros. Moszkvának az a bejelentése is javíthatja az általános közérzetet, hogy már nem áll az EU és Ukrajna közötti mély- és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás 2015. január 1-i hatályba léptetésének az útjába, amit úgysem tudott volna megakadályozni.

„Azok, akiknek ma a segítségét kérik, holnap könnyen maguk is segítségre szorulhatnak” – jelentette ki Dmitrisz Avramopulosz, az EU bel- és menekültügyi biztosa a migrációs stratégiáról szóló szerdai EP plenáris vitán. A téma megvitatása feltárta, hogy a képviselőtestületet is megosztja az Európai Bizottság javaslata, mégpedig alapvetően a tagállami álláspontok és érdekek mentén.

Látszólag új témák – a bevándorlással kapcsolatos magyar kormányzati kérdőívek, és a halálbüntetés bevezetésének felvetése – mentén folyt a vita a „magyarországi helyzetről” az EP plenárisán, valójában a felszólalók többsége az Orbán-kormány politikája kapcsán évek óta hangoztatott frontok szerint formált véleményt, viszonylag kevés konkrétumot említve.

Az uniós jogalkotási folyamat minőségének és átláthatóságának javítását célzó programot fogadott el kedden az Európai Bizottság. Az egyik újítás értelmében a bizottsági jogszabályi javaslatok elfogadását követő nyolc héten belül bármely polgár és érintett fél reagálhat, és észrevételeiket a jogalkotás során figyelembe is vennék.

Saját kérésére Orbán Viktor magyar kormányfő is felszólal majd az EP keddi plenáris ülésén a magyarországi helyzetnek szentelt vitán – jelentették be hétfőn Strasbourgban. A miniszterelnök majdnem két éve, a Tavares-jelentés vitája alkalmával vívott szócsatát utoljára a képviselőkkel.

Akár a tíznél többet is elérheti azoknak a tagállamoknak a száma, amelyek ellenzik a kötelező menekültkvóták rendszerének bevezetését, ahogy azt múlt héten indítványozta az Európai Bizottság. A V4-ek közös álláspontjának értelmében kötelező kvóták helyett vissza kell kanyarodni az Európai Tanács áprilisi, önkéntes tehermegosztásról szóló döntéséhez.

Az EU külügy- és védelmi miniszterei együttes ülésükön áldásukat adták egy leendő földközi-tengeri katonai misszió előkészületeire. Eldőlt az is, hogy a műveletek főhadiszállása Rómában, a vezetője pedig egy olasz tábornok lesz. A misszió mandátumának tényleges súlya azonban továbbra is nagyban függ attól, hogy az ENSZ BT mire ad majd pontosan felhatalmazást.

Az európai szemeszterre emlékeztető módszerrel, köztük országspecifikus ajánlásokkal kívánja előremozdítani az energia uniós projekt szekerét az Európai Bizottság. A kezdeményezésért felelős alelnök, Maros Sefcovic az EU valamennyi tagállamát felölelő országjárásba kezd, a tervek szerint június 16-án látogat Budapestre.

A héten elfogadott migrációs stratégia végrehajtásának első akkordjaként a tagállamok külügyminiszterei hétfőn döntést hoznak az EU földközi-tengeri katonai missziójának létrehozásáról. Az EUNAVFOR MED felállításával az Unió nem várja meg, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsától mandátumot kapjon az embercsempészek elleni katonai fellépésre, bár ennek végleges hiányában csak meglehetősen fapados műveletről lehetne szó.

A Máltával és Lengyelországgal szemben folyó deficiteljárás lezárását javasolta a héten az Európai Bizottság, amely a Nagy-Britanniának a túlzott mértékű hiány megszüntetésére adott határidőt további két évvel történő meghosszabbítását is indokoltnak tartja. Finnország ellen viszont rövidesen elindulhat a deficiteljárás.

Az embercsempészek elleni küzdelem, a menekültek védelme és az emberi életek oltalma közötti „érzékeny egyensúlynak” minősítette Dimitrisz Avramopulosz belügyi biztos a szerdán Brüsszelben bemutatott bizottsági javaslatot egy új európai „menekültügyi stratégiáról”, ami egyebek között a tagállamok közötti kötelező kvótarendszert is javasol vészhelyzetekben a menekültek befogadására, és amit a tagországok miniszteri tanácsának is el kell még fogadnia.

Idén GDP-arányosan fél, 2016-ban pedig 0,6 százalékos költségvetési kiigazítást javasolt Magyarországnak a szerdán elfogadott országspecifikus ajánlások részeként az Európai Bizottság. A testület 2015-re a középtávú költségvetési céltól való jelentős eltérés kockázatát látja hazánk esetében.

Az Eurostat kedden közzé tett adatai szerint az EU tagállamai közül Magyarországon volt a legalacsonyabb 2014-ben a pozitívan elbírált menedékjogi kérelmek aránya. Az Európai Bizottság szerdán elfogadandó új migrációs stratégiája a védelemre szoruló személyek EU-tagállamok közötti elosztásának kötelező rendszerére vonatkozó javaslatot is tartalmaz.

A korábbiaknál optimistább hangot ütött meg a görög tárgyalások alakulásával kapcsolatban hétfőn az Eurócsoport, amely ugyanakkor azt is világossá tette, hogy még rengeteg munka van hátra a megállapodásig és újabb kölcsönök folyósításáig.

Két tárgyalási forduló után jottányit sem közeledett egymáshoz az Európai Parlament és a Tanács álláspontja a Juncker-terv középpontjában álló európai stratégiai befektetési alap (EFSI) fő szabályairól. A képviselők a 2014 és 2020 közötti többéves keretköltségvetésről kötött alku felrúgásával vádolják a tagállamokat.

Az IMF európai igazgató-helyettese szerint a magyar kormánynak a monetáris lazítást a fokozatos költségvetési kiigazítással ötvöző makrogazdasági politikáját nem lehet unortodoxnak nevezni. Az IMF-nek továbbra is kételyei vannak a szektorspecifikus állami beavatkozás hasznosságát illetően, és arról sincs meggyőződve, hogy fenntartható lenne a 2014-es dinamikus növekedés – nyilatkozta Jörg Decressin a BruxInfónak.

Miközben az európai intézmények és pártok vezetői pénteken sorra gratuláltak a brit konzervatívok biztos választási győzelméhez, egyes szakértők már arról értekeztek, hogy az ismétlő David Cameron számára nem is annyira követeléseinek az EU-val való elfogadtatása, hanem a skót nacionalisták kezelése jelentheti a fő kihívást.