Bruxinfo

A digitális tartalom és termékek értékesítésére vonatkozó szerződéses jogok egész EU-ra kiterjedő harmonizálását javasolta szerdán az Európai Bizottság, amely azt is kezdeményezte, hogy az európaiaknak ideiglenes külföldi tartózkodásuk alatt is hozzáférésük legyen az általuk odahaza vásárolt filmekhez, sportközvetítésekhez vagy játékokhoz. A szerzői jogok modernizálásáról szóló cselekvési terv teszi teljessé az első digitális egységes piaci csomagot.

A bankunióban résztvevő tagállamok pénzügyminiszterei kedden egy olyan áthidaló hitelkonstrukcióban állapodtak meg, amely biztosítani fogja, hogy az egységes bankszanálási alap (SRF) nyolc év múlva esedékes teljes feltöltéséig elegendő forrással rendelkezzen a banki beavatkozásokhoz.

Február előtt nem várható megállapodás a Nagy-Britannia által az EU-ban maradásért cserébe kért reformcsomagról. Többek között ez áll abban a levélben, amiben Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke adott áttekintést az EU vezetőinek a tárgyalások állásáról.

A külső versenytársak korlátozása helyett az európai légiközlekedési szektor globális piacokon történő terjeszkedése előtt egyengetné az utat az Európai Bizottság európai légiközlekedési stratégiáról szóló közleménye.

Schengen szétdarabolása helyett a schengeni övezet egységének megőrzése mellett tettek hitet pénteken az EU 28 tagállamának belügyminiszterei. Ettől még fennáll a veszély, hogy tavasszal egyes országok az uniós szabályok adta kereteken kívül próbálják majd meg fenntartani az átmenetinek szént belső határellenőrzéseket.

Az EU-belügyminiszterek pénteki tanácsülésén véglegesítették az EU-intézmények közötti egyeztetésben körvonalazódott kompromisszumot a légiutas-nyilvántartási irányelvről (PNR). A majdani jogszabály az EU-külső és belső járatokra egyaránt vonatkozni fog, az adatokat pedig titkosítás nélkül fél évig teszik elérhetővé a hatóságok számára.

A dánok 53 százaléka arra szavazott, hogy nem kérnek az EU bel- és igazságügyi együttműködési rendszeréből, és továbbra is meg kívánják őrizni a skandináv ország által még 1992-re kitárgyalt formális kimaradási lehetőséget (opt out) ebből az EU-integrációs területből.

A luxemburgi soros elnökség belügyminiszterek elé kerülő javaslata egyes értelmezések szerint a schengeni belső határellenőrzés akár két éves időtartamra történő visszaállítását is legalizálná. A történet már nem csak Görögországról szól, amely csütörtökön végül megállapodott a Frontex-szel a menekültek Macedóniával közös határon való regisztrálásáról.

Az év elején még 1 milliárd euró magyar felzárkóztatási forrás forgott veszélyben. Mostanra 250 millió euróra sikerült csökkenteni a nettó forrásvesztés kockázatát, és a Bizottság az év hátralevő részében még lehetőséget lát a mérleg további javítására.

Előreláthatóan még decemberben dönt a további lépésekről az Európai Bizottság a szeptember közepén hatályba lépett magyar menekültügyi, határrendészeti és büntetőeljárásra vonatkozó törvények ügyében, és új kötelezettségszegési eljárás(ok) indítása is az opciók között szerepel – értesült megbízható forrásból a BruxInfo.

Vera Jourova igazságügyi biztos az EP plenárisán szóban is megerősítette a Bizottság néhány nappal ezelőtti állásfoglalását arról, hogy a testület szerint a magyarországi helyzet nem veti fel a jogállamisági mechanizmus aktiválását, még kevésbé a 7. cikk alkalmazását.

December 15-ig kapott haladékot Görögország európai partnereitől az érdemi együttműködésre a külső határok ellenőrzésében, ellenkező esetben felfüggeszthetik schengeni tagságát. A fenyegetés inkább nyomásgyakorlás, mint a görögök kizárása, amelynek esetén Magyarország is frontországgá válna. Igaz, ez de facto semmin sem változtatna.

Az élelmiszerekből származó hulladékok 2030-ig történő megfelezése, a műanyagok lebomlására vonatkozó stratégia elfogadása, a városi hulladékok 65 százalékos újrahasznosítási arányának elérése és a szemétlerakókba kerülő hulladékok részarányának 10 százalékra való csökkentése 2030-ig. Íme körkörös gazdaságra való fokozatos áttérést megcélzó jogszabályi csomag néhány fontos célkitűzése.

Optimistán értékelte a többi EU-intézménnyel folyó tárgyalások előrehaladását a légiutas-nyilvántartási irányelvről a téma európai parlamenti jelentéstevője, Timothy Kirkhope (brit, konzervatív), és elképzelhetőnek nevezte, hogy a jogszabály tartalmáról még az év végéig sikerül megállapodásra jutni.

A biztosok nem kelhetnek annak a kormánynak a védelmére, amely a kinevezésükre javaslatot tett. Többek között ezt válaszolta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke arra a levélre, amelyben Navracsics Tibor kifogást emelt egy Magyarországot érintő európai polgári kezdeményezésnek a biztosi testület által távollétében történő elfogadása miatt.

Az Északi Áramlat gázvezeték tervezett kiterjesztésének az európai energia geopolitikára kifejtett potenciálisan káros hatásaira hívja fel az Európai Bizottság figyelmét az a levél, amit hét tagállam – köztük Magyarország – nevében küldött Maros Sefcovic energia unióért felelős alelnöknek a szlovák energiaügyi miniszter. A héten a V4-ek vezetői is levelet írnak energiatémában az Európai Tanács elnökének.

Az Európai Bizottság nyilvántartásba vette hétfőn azt az európai polgári kezdeményezést, amely a szerződés 7-ik cikke szerinti eljárás elindítására vonatkozó javaslat megtételére kéri fel a testületet Magyarországgal szemben az uniós alapértékek feltételezett súlyos megsértése miatt.

Az EU-török csúcs mellett Angela Merkel kezdeményezésére külön is egyeztetést tartott annak a nyolc tagállamnak a vezetője, amelyek a hírek szerint készek lehetnek a következő években több százezer törökországi szír és afgán menekült ideiglenes befogadására. A csoport igazából kilenc tagot számlál, de a francia elnök nem tudott részt venni a különtalálkozón.

Magyarország továbbra is határozottan elutasít minden kényszerbetelepítést, de egy esetleges EU-török támogatási programban kész megfizetni a részét – jelentette ki Orbán Viktor a vasárnapi brüsszeli EU-török csúcstalálkozó előtt.

Az Európai Bizottság megítélése szerint jelenleg nem forognak fenn olyan körülmények, amelyek a jogállamisági keret alkalmazását indokolnák Magyarország esetében. Ezt a következtetést tartalmazza az a válasz, amit a Bizottság november 5-én adott az Európai Parlament júniusban Magyarországról elfogadott állásfoglalására.