Bruxinfo

A Bizottság szerint Moszkva rugalmatlansága miatt az utolsó esély is elillant hétfőn a háromoldalú megállapodásra az EU és Ukrajna közötti mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás január 1-i hatályba lépése előtt. Oroszország már néhány nappal ezelőtt bejelentette, hogy válaszul megvonja Ukrajnától a kedvezményes kereskedelmi feltételeket.

Az Európai Bizottság jövő év elején jogszabályi javaslatot terjeszt a Tanács és az Európai Parlament elé a biometrikus útlevelekkel rendelkező ukrán és grúz állampolgárok vízummentes utazásáról. Brüsszel jelentése szerint mindkét ország maradéktalanul teljesítette a vízumliberalizációs cselekvési terv által támasztott feltételeket.

Ahogy arra előzetesen számítani lehetett, kisebb kartácstűz alá került az EU-csúcs második napján elsősorban az olasz miniszterelnök részéről az Északi Áramlat gázvezeték kibővítését célzó projekt. Orbán Viktor ésszerű magyarázatot vár arra, hogy az orosz-német érdekeltségű beruházás miért jó, és miért nem volt az a Brüsszel által „blokkolt” Déli Áramlat.

Fontos csúcstalálkozóként jellemezte Orbán Viktor az Európai Tanács pénteken véget ért kétnapos ülését, amelyen szavai szerint „most először a legfontosabb kérdéssel, a külső határok védelmével foglakoztunk”. Magyarország támogatja a kapcsolódó javaslatokat, de csak úgy, ha a határvédelem nemzeti szuverenitását nem kérdőjelezik meg.

Élete leghosszabb európai tanácsi hozzászólását mondta el David Cameron a csütörtök esti csúcsvacsorán, midőn hírek szerint közel 40 percben részletezte a brit igényeket a többi tagországból érkezett kollégáinak. A brit kormányfő sajtóértekezletén bizakodóan kommentálta a vitát, és hasonlóan „optimistának” nevezte magát Donald Tusk EiT-elnök is. A cél most az, hogy a februári csúcson egyezségre jussanak.

A tagállamok vezetői azt szeretnék, ha a Tanács 2016 első félévében kialakítaná közös álláspontját az Európai Határ- és Parti Őrség létrehozásáról szóló bizottsági javaslatról. Az EU28-ak csütörtökön megsürgették azoknak az intézkedéseknek a végrehajtását, amelyek megítélésük szerint elengedhetetlenek a schengeni vívmányok megőrzéséhez.

Az EU-nak vissza kell szereznie az ellenőrzést a külső határai felett, ha meg akarja fékezni a migrációs hullámot és megakarja őrizni Schengent – áll az Európai Tanács elnökének a tagállamok vezetőihez írt levelében. Egyesek úgy vélik, hogy a Bizottság határőrségről szóló javaslata a tárgyalások időigényessége miatt nem alkalmas a görög probléma rövid távú megoldására.

Az EP plenárisa szerdán 327 szavazattal, 293 ellenében és 61 tartózkodás mellett határozatot fogadott el, amelyben felszólítja az Európai Bizottságot, hogy "haladéktalanul kezdje meg a magyarországi demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok mélyreható nyomon követési eljárását, ideértve számos intézkedés együttes hatását".

Egy európai és egy tagállami komponensből álló Európai Határ- és Parti Őrség (EHPŐ) felállítására tett javaslatot kedden az Európai Bizottság a schengeni külső határok integrált ellenőrzésének biztosítására. Az EHPŐ-t végső esetben a feladattal megbirkózni képtelen tagállam akarata és jóváhagyása ellenére is a helyszínre lehet majd vezényelni a javaslat értelmében.

Magyarország támogatja azt az (alapvetően szlovák és lengyel kezdeményezésre született) V4-igényt, hogy a csütörtök-pénteki EU-csúcson tekintsék át az európai energiaunió megteremtésének a jelenlegi állását, aminek kapcsán egyenlő elbánást vár a nagy energiaprojektek esetében – jelezte Takács Szabolcs európai ügyi államtitkár a tagállami tárcavezetők brüsszeli tanácsülése után.

A külügyminiszter nem tart jogi következményektől amiatt, hogy Magyarország a jelek szerint az EU tagjai közül kimondva egyedüliként nem kívánja külön címkékkel megjelölni a ciszjordániai zsidó telepekről származó árukat. Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a BruxInfo kérdésére nem adott egyértelmű választ arra, hogy milyen következményei lennének a végrehajtás elmulasztásának.

A magyar külügyminiszter helytelennek tartaná azt, ha egy tagállamba a saját akarata ellenére is vezényelni lehetne közös európai határőrkontingenst, mert a határok őrzését a nemzeti szuverenitás részének tekinti. Szijjártó Péter ugyanakkor kész lenne támogatni egy kötelező tagállami kvótát a Frontex megerősítésére.

Lezárult pénteken a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó 118 tagállami vidékfejlesztési program elfogadásának folyamata. A magyar program finanszírozásához a hét év alatt 3,4 milliárd euróval járul hozzá az Európai Unió.

Matteo Renzi olasz miniszterelnök uniós partnereit meglepve árukapcsolást hajtott végre az Oroszországot sújtó szankciók meghosszabbítása és a Gazprom nagy üzletének ígérkező Északi Áramlat gázvezeték között. A két téma így az eredeti terveket keresztülhúzva az eheti EU-csúcsot is megjárhatja.

A külső határokon ad hoc bevethető európai határőrtest létrehozását készül javasolni kedden az Európai Bizottság úgy, hogy az 1500-2000 fős erő telepítésének a tagállam meghívása és beleegyezése nem lenne többé előfeltétele. A határcsomag része lesz az EU-állampolgárok szisztematikus ellenőrzése, valahányszor átlépik az EU határait.

A külső határok őrizetének megerősítéséről szóló csomag részeként az Európai Bizottság kedden a menekültek önkéntes befogadásának mechanizmusára terjeszt majd elő egy ajánlást, ami formai és tartalmi eltéréseket is mutat az áttelepítési koncepcióhoz képest. A javaslatban azonban előreláthatóan nem lesz utalás a befogadandó menekültek számára. Ahmet Davutoglu török kormányfő is Brüsszelben lesz a csúcs napján.

Brüsszel arra szólította fel csütörtökön Magyarországot, Luxemburgot és Lengyelországot, hogy a pénzügyi konglomerátumok terén hajtsa végre az uniós szabályokat.

Az Európai Bizottság értesülésünk szerint elégedett az Altus féle konzorcium eddig végzett munkájával, a cég által elnyert két megbízás egyikénél sem tárt fel összeférhetetlenséget, és nem lát okot a keretszerződés felfüggesztésére vagy felmondására.

Az Európai Bizottság csütörtökön hivatalos felszólító levelet intézett Magyarországhoz a közelmúltban elfogadott magyar menekültügyi jogszabályok ügyében. Brüsszel szerint a magyar törvények egyes pontjai – például a menekültügyi eljárásokat illetően - nincsenek összhangban az uniós joggal. A Bizottság azt is világossá tette, hogy más korábban jelzett kifogások ügyében tovább vizsgálódik.

A jelek szerint a jövő év elejére halasztják, de nem kerül le végleg a napirendről egy „lengyel vita” lehetősége az EP-ben. Parlamenti körökben többen úgy vélik, hogy az új lengyel kormánynak rövid idő alatt sikerült meglepően sokak tyúkszemére lépnie. A politikai reakció az Orbán-kormány működését kísérő EP-reakciókra emlékeztet.