Bruxinfo

Változtatás nélkül hagyta jóvá az Európai Bizottság által a 2015-ös európai szemeszter keretében hazánkhoz intézett országspecifikus ajánlásokat pénteken az EU pénzügyminiszteri tanácsa. Az ajánlások között idén GDP-arányosan 0,5, 2016-ban pedig 0,6 százalékos költségvetési kiigazítás is szerepel.

További változtatásokat tart szükségesnek a magyar médiaszabályozásban a sajtószabadság javítása érdekében a Velencei Bizottság, amely pénteken fogadta el a tárgyban készült véleményét.

Rendkívüli csúcstalálkozóra hívta össze az euróövezeti országok vezetőit Donald Tusk jövő hétfőre, miután csütörtök este eredménytelenül zárult az eurózóna pénzügyminisztereinek újabb próbálkozása, hogy megállapodásra jussanak a görög adósság kezeléséről.

Közel 190 ezer fő kért menedéket első alkalommal az idei év első három hónapjában az Európai Unió tagállamaiban. A menedékkérők több mint a fele Németországban és Magyarországban nyújtott be ilyen kérelmet – húzza alá az Eurostat első negyedéves jelentése.

Nem tartja kielégítőnek az almásfüzitői vörösiszap-tároló biztonságos működtetésére a magyar hatóságok által eddig hozott intézkedéseket, ezért új szintre emelte a Magyarország ellen korábban indított eljárást az Európai Bizottság.

A második szakaszba lépett csütörtökön a színlelt szerződéseket megszüntető magyar törvény miatt 2014 októberében indult kötelezettségszegési eljárás. Brüsszelnek továbbra is az a véleménye, hogy a tavaly májusban életbe lépett magyar szabályozás megsérti a tőke szabad áramlására és a letelepedés szabadságára vonatkozó uniós előírásokat és a tulajdonhoz való jogot is, ami az EU alapvető jogi chartában van rögzítve.

Az Európai Bizottság nem vitatja Magyarország ahhoz való jogát, hogy kerítéssel védje a határait, de nem találja szerencsésnek és nem is javasolja az ilyen és ehhez hasonló megoldásokat – közölte csütörtökön a Bizottság menekültpolitikáért felelős szóvivője.

A tagállamok nagykövetei megállapodtak szerdán az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági szankciók újabb hat hónappal, január 31-ig történő meghosszabbításáról – erősítették meg diplomáciai források a Reuters hírügynökség értesülését.

A társasági adózás uniós rendszerének mélyreható reformját célozza az a cselekvési terv, amit szerdán terjesztett elő az Európai Bizottság. Brüsszel többek között leporolja a közös konszolidált társaságiadó-alapra vonatkozó korábbi javaslatát, és arról is gondoskodni kíván, hogy a cégek ott fizessenek adót, ahol a nyereségük keletkezik.

A hétvégén 45 perc alatt sikertelenül véget ért újabb brüsszeli „görög forduló” óta megnőtt „görög-ügyben” a kommunikációs zaj, mindenki a csőd lehetőségéről beszél. Mario Draghi EKB-elnök ugyan hétfőn az EP szakbizottsága előtt további segítséget ígért, de ő is úgy vélte, hogy görög térfélen a labda, és „sürgős akciót” várt Athéntól, ahol viszont Ciprász a hitelezőket vádolta „politikai motiváltsággal”.

Politikai vitát tartottak a tagállami belügyminiszterek a migrációs válság kezeléséről, és ennek kapcsán a Bizottság közelmúltba tett kötelező áttelepítési és áthelyezési javaslatairól. A kötelező vagy önkéntes jelleg elfogadása kapcsán változatlanul teljes a megosztottság, jóllehet, diplomáciai források szerint „az önkéntes” vállalás támogatása mintha teret nyerne.

Különösen a német kormány számára, de kihatásában az egész euróövezet szempontjából fontos döntést hozott az Európai Bíróság, midőn kedden kinyilvánította, hogy az EKB szükség esetére kilátásba helyezett „korlátlan"” államkötvényvásárlási készsége még beleférhet a bank hivatalos mandátumába.

Négy évre több millió eurós frakció-zsebpénzt, több felszólalási időt, befolyásosabb szakbizottsági helyeket hozhat Marine Le Pennek és képviselőtársainak, hogy többszöri nekifutás után a francia Nemzeti Front elnökének vezetésével újabb eurószekptikus frakció alakult kedden az Európai Parlamentben. Magyar képviselő nincs közöttük.

A lett EU-elnökség is, a Bizottság is, és az Európai Parlament is ünnepelte hétfőn a tényt, hogy az igazságügyi miniszterek tanácsülésén három és fél év után egyetértés született a leendő adatvédelmi rendelet kompromisszumos szövegéről. Pedig közben sok ország azt is jelezte, az EP-vel most kezdődő viták során még sok minden „javítani” akarnak rajta. Magyarország külön nyilatkozatban rögzítette fenntartásait.

A Nemzetközi Valutaalap küldöttsége csütörtökön Brüsszelből visszatért Washingtonba, arra hivatkozva, hogy nincs értelme tovább tárgyalni a görög kormánnyal, az álláspontok túl távoliak. Eközben az IMF szóvivője úgy fogalmazott, hogy nem értek véget a tárgyalások, a Valutaalap kész visszatérni az asztalhoz, ha a görög kormány álláspontja konstruktívabbá válik.

Az intézmények az Európai Bizottsággal az élen kerek-perec elutasították a legújabb görög ajánlatot, elégtelennek nevezve a benne foglalt reformokat. A hitelezőknek napról-napra fogy a türelme az athéni kormánnyal szemben, amely magabiztosan azt hiszi, hogy a másik fél fog először pislogni. “Ahogy az euróövezet tagjai Ciprasszal bánni fognak, az lesz az irányadó a spanyol szélsőbaloldal esetében is – figyelmeztetett Brüsszelben a talán legnevesebb német közgazdász.

A “nagykoalíción” és a szocialista frakción belüli repedések miatt Martin Schulz parlamenti elnök az EU-USA közötti szabadkereskedelmi és beruházási megállapodásról szóló EP-állásfoglalás elhalasztása mellett döntött. A Ház pedig a jobbközép pártok kezdeményezésére minimális többséggel úgy határozott, hogy a plenáris vitát sem tartják meg. Több frakció is nagy felhördüléssel fogadta a döntést.

A magyarországi helyzet mielőbbi értékelését, és ennyiből a jogállamisági keret első fázisának aktiválását várja az EP az Európai Bizottságtól, amelyet egyúttal a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok állapotának éves felmérésére alkalmas mechanizmus létrehozására is felszólítottak. Az erről szóló állásfoglalást 362 szavazattal, 247 ellenszavazat és 88 tartózkodás mellett fogadta el szerdán az EP plenárisa.

Továbbra is nehezen akar összeállni a szükséges többség a kötelező bevándorló-megosztás elfogadásához. Egyes lapértesülések tudni vélik, hogy ha a következő napokban miniszteri és kormányfői szinten meg is vitatják a kérdést, a soros lett EU-elnökség azonban már lemondott róla, hogy a június végéig tartó mandátumuk alatt szavazzanak róla.

Két szakaszra bontott négyéves ütemterv keretében képzeli el a gazdasági és monetáris unió (EMU) kiteljesítését az a jelentés, amit a június végi EU-csúcs elé készül terjeszteni öt uniós intézmény vezetője. A terv 2019 félévéig egy eurózóna szintű fiskális stabilizációs mechanizmust, jogilag kötelező gazdasági konvergenciákat és az ESM átalakításával egy Európai Valutaalapot irányozna elő.