Biztonságpiac

Mintegy 35 ezer főt számláló, önkéntesekből felállítandó területvédelmi erőt vonnak be Lengyelország védelmi struktúráiba annak a koncepciónak a jegyében, amelyet Antoni Macierewicz nemzetvédelmi miniszter írt alá.

Macierewicz a koncepcióról később a lengyel hadsereg évértékelő konferenciáján elmondta: ez a lengyel haderő átalakításának egyik legfontosabb feladatát valósítja meg.

A lengyel nemzetvédelmi miniszter a korszerű, a NATO több tagállamában hasonló módon megszervezett hadsereg elemének nevezte a területvédelmi erőket, melyek létrehozását Lengyelország geopolitikai helyzetével, az orosz fenyegetéssel is kapcsolatba hozta. “Oroszország nem rejti véka alá agresszív szándékait, és legalább 2008-tól kezdve következetesen arra törekszik, hogy az európai békerendszert destabilizálja, közvetlenül fenyegetve Lengyelországot és közvetlen szomszédait is” – jelentette ki Macierewicz.

Az első, a védelmi tárca szerint “több ezer fős” területvédelmi egységeket az év végéig három kelet-lengyelországi vajdaságban hozzák majd létre.

A lengyel sajtóban ismertetett koncepció szerint a lengyel hadsereg főparancsnokságán belül területvédelmi parancsnokságot létesítenek, ez a vajdasági szinten szervezett dandárokat, valamint a járási szinten felállítandó – mintegy százfős – zászlóaljakat irányítja. A tervek szerint 2019 végéig a 16 lengyelországi vajdaságban összesen 17 dandár és 364 zászlóalj jön létre. A legnagyobb vajdaságban, a mazóviaiban – amely a fővárost, Varsót is magában foglalja – két dandár fog működni.

Az alakulatokba jelentkező önkéntesek havonta egy hétvégét gyakorlatoznak majd, emellett évente egyszer valamely gyakorlótéren több napos kiképzésen vesznek részt. Évente így összesen mintegy harminc napot gyakorlatoznak.

A területvédelmi alakulatoknak a reguláris hadseregbe történő bevonását már az előző kormány is tervezte az ukrán válság kitörése után. Bronislaw Komorowski volt lengyel elnök 2014-ben úgy értékelte, ez különösen fontos lenne Lengyelország stratégiai védelmi képességének erősítése szempontjából az agresszió olyan, nem hagyományos formáival szemben, mint amilyen az Ukrajnában dúló “hibrid háború”.

Becslések szerint Lengyelországban jelenleg mintegy húsz-ötvenezren tartoznak különféle önkéntes katonai szervezetekhez, bár egyes sajtójelentések százezerre is becsülik azoknak a számát, akik önkéntes szervezetekben gyakorolják a fegyverforgatást és a partizánháború fortélyait.

Május 3-tól két-két kínai rendőr is részt vesz a járőrszolgálatban Róma és Milánó kínaiak lakta kerületeiben az olasz nagyvárosokban élő kínai közösség és a hatóságok viszonyának javítása érdekében.

Ez az első alkalom, hogy az olasz belügyminisztérium nem európai országgal folytat rendőrségi együttműködést. A közös járőrözés kísérleti jelleggel indul. Az első tizenöt nap után, az eredmények tükrében, a kínai rendőrök hosszabb időre is Olaszországban maradhatnának – közölte az olasz rendőrség.

Két kínai rendőr Róma belvárosában, a Termini pályaudvar és a Santa Maria Maggiore-bazilika térségében levő kínai negyedben vesz részt olasz kollégáikkal a járőrszolgálatban. Milánóban pedig az észak-olaszországi város Chinatown-nak nevezett negyedében, ahol a helyi kínai közösség nagy része él és dolgozik.

Az elképzelések szerint a kínai rendőrök jelenléte a kínai közösség és a helyi hatóságok közötti együttműködést hivatott elősegíteni a bűnmegelőzésben és az esetleges bűncselekmények felderítésében. Az olasz rendőrség tapasztalatai szerint az Olaszországban letelepedett kínaiak bizalmatlanok az olaszországi hatóságokkal szemben, gyakran erősebbnek bizonyul a kínai közösségen belüli összetartás az igazságszolgáltatással történő együttműködésnél. Ráadásul a kínaiak többsége olaszul ritkán vagy rosszul beszél, ez is megnehezíti a kommunikációt a hatóságokkal.

Az olasz statisztikai hivatal (Istat) tavalyi adatai szerint az Olaszországban élő több mint öt millió külföldiből több mint 265 ezer a kínai, és a negyedik legnagyobb nemzetiségi csoportot képviselik. A legtöbb kínai Milánóban és Rómában telepedett le.

Morális és jogi kérdéseket vetett fel Franciaországban, hogy Salah Abdeslamnak, a tavaly novemberi párizsi merényleteket elkövető kommandó egyetlen életben maradt tagjának magánzárkáját kamerákkal szerelték fel és 24 órán át megfigyelés alatt tartják.

Jean-Jacques Urvoas igazságügyi miniszter még azelőtt, hogy a belga hatóságok átadták a feltételezett terroristát Franciaországnak, ígéretet tett arra, hogy “minden védelmi és ellenőrzési intézkedést” életbe léptetnek Abdeslam esetében, annak érdekében, hogy “a perben ne legyen üres a széke”.

A francia igazságszolgáltatás elsősorban attól tart, hogy más őrizetbe vett dzsihadistákhoz hasonlóan Abdeslam is öngyilkossági kísérletet követ el a börtönben. Ez történt Yassin Salhival, aki miután lefejezte a munkáltatóját, majd a rendőrök letartóztatták, felakasztotta magát 2015 végén a Párizs közeli Fleury-Mérogis-i börtönben. Ugyanitt, Franciaország legvédettebb és Európa legnagyobb fegyházában helyezték el szerdán Abdeslamot, a negyedik emeleten egy magánzárkában, amelyet olyan fogvatartottak számára alakítottak ki, akiknél fennáll az öngyilkosság kockázata.

A kilenc négyzetméteres zárkában csak egy összetéphetetlen takarókkal ellátott ágy, egy, a falhoz és a földhöz erősített asztal, valamint egy, a vécékagylóhoz erősített mosdó, egy plexigömb alá helyezett televízió és két beépített kamera található, amelyek a fogvatartott minden mozdulatát rögzítik.

A gondot az jelenti, hogy a kamerás ellenőrzést engedélyező 2014. december 23-i rendelet csak olyan elítéltekre vonatkozik, akinél az azonnali öngyilkossági kísérlet kockázata fenyeget vagy pedig valamilyen válsághelyzetben vannak. Az intézkedés pedig 24 órára korlátozza a folyamatos filmezést. Ily módon kérdés, hogyan lehetséges, hogy Abdeslamot szerda óta 24 órában megfigyelik.

A börtönök nemzetközi megfigyelő intézete (OIP) szerint a 24 órás kamerás megfigyelésnek nincsenek meg a jogi keretei. Jogi szakértők szerint joghézagról van szó, s folyamatban van a hiányzó szabályozás kialakítása.

A francia igazságügyi tárca felkérte a szabadság- és informatikai jogok nemzeti bizottságát (CNIL), hogy alakítsa ki állásfoglalását a kérdésben, a testület május közepére fogalmazza meg az ajánlását.

“A kamerás ellenőrzés jelenleg működőképes. Nem tiltott. Kérdéseink vannak, és szükségünk van jogi felvilágosításra, amelyet a CNIL meg fog tenni” – mondta pénteken az igazságügyi miniszter. “Salah Abdeslamot illetően óriási a felelősségünk. Ami őt illeti, joga van a méltósághoz. Ami a társadalmat, az áldozatokat illeti, (Abdeslamnak) számot kell adnia az igazságszolgáltatásnak” – tette hozzá a tárcavezető.

Urvoas szerdán ígéretet tett arra, hogy a terrorista fogva tartása “az Emberi Jogok Európai Egyezménye és a személyes adatok védelmére vonatkozó francia jogszabályozás követelményeinek megfelelően” történik, megjegyezve, hogy a kamerás ellenőrzés “esetleges állandósítása még további elemzés tárgyát” képezi.

Az OIP arra emlékeztet, hogy az Európa Tanácshoz tartozó Kínzást és az Embertelen vagy Megalázó Bánásmódot vagy Büntetést Megelőzni Hivatott Európai Bizottság (CPT) korábban kérte az ilyen módszerek betiltását a fogvatartott személyek minimális intimitásának megőrzése érdekében. Az OIP szerint egyébként az ilyen fogva tartási körülmények emberileg nehezek elviselhetők, pszichológiailag kiszolgáltatottá tesznek és növelik az öngyilkosság kockázatát.

Magyarország a közte és Horvátország közötti védelmi együttműködés fokozása érdekében katonai attasé hivatalt nyit Zágrábban – jelentette be a honvédelmi miniszter. Hozzátette: Horvátország katonai attaséját is várják Budapestre.

A két ország honvédelmi minisztere, Simicskó István és Josip Buljevic péntek délelőtt egyeztetett a kétoldalú együttműködés megerősítéséről. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón Simicskó elmondta: közös képzésekről, továbbképzésekről és gyakorlatokról volt szó, például a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán a vezérkari tanfolyamra is várják a horvát tiszteket. A NATO integrált légtérvédelmi rendszerében való részvételben is erősítenék a két ország közötti együttműködést.

A védelmi miniszterek a katonai kérdések mellett a két nép közötti történelmi, kulturális kérdésekről is tárgyaltak. Simicskó közölte: horvát kollégája nyitottságát fejezte ki aziránt is, hogy az első világháborús centenárium jegyében az elesett hősök előtti tisztelet kifejezésére a zágrábi Mirogoj temetőben emléktáblát állítsanak a közeljövőben.

A miniszterek áttekintették napjaink biztonsági kihívásait, köztük kiemelten a migrációs kérdést. Egyetértettek abban, hogy ezt a helyzetet kizárólag humanitárius kérdésként kezelni “naivitás”, annak kulturális, civilizációs és biztonsági kockázatai is vannak – közölte Simicskó. Ebben az ügyben mindkét ország, mindkét nép számára szükségszerű az együttműködés, s ebben a két ország védelmi minisztereiként mindketten elkötelezettek – tette hozzá, megjegyezve: abban is egyetértettek, hogy stratégiai jelentőségű a görög-macedón határ védelme, ezért annak megerősítésében mindkét ország szerepet vállal.

Kérdésre válaszolva Simicskó azt is elmondta, a magyar-horvát határszakaszon jelenleg nyugodt a helyzet, a legnagyobb migrációs nyomás továbbra is a magyar-szerb szakaszon van.

Buljevic közölte, mindent megtesznek annak érdekében, hogy megszűnjenek azok az okok, amelyek indokolták a két ország között kerítés megépítését. Kérdésre válaszolva beszámolt a horvát haderő fejlesztési terveiről is. Példaként kiemelte, hogy olyan amerikai helikopterek beszerzését tervezik, amelyek többek között felderítésben jelentenek nagy segítséget, valamint határaik ellenőrzésében, védelmében is.

A horvát miniszter Simicskóval folytatott megbeszéléséről úgy nyilatkozott: a két országot, Európát és a NATO-t érintő biztonsági, katonai kérdésekben nagy egyetértésben tárgyaltak. Buljevic kiemelte: Horvátország számára stratégia fontosságú, hogy nemcsak katonai téren, hanem valamennyi területen erősítsék a kapcsolatot Magyarországgal. Példaként említette továbbá a kulturális együttműködés fontosságát, amelynek jelenleg is aktualitást ad a szigetvári csata közelgő évfordulója.

Évente több mint 15 ezer gyerek válik erőszakos bűncselekmény áldozatává Magyarországon – közölte az UNICEF (az ENSZ Gyermekalapja) Magyar Bizottság, amely online kutatást is készített a gyermekbántalmazásról.

Az UNICEF szerdai, az MTI-hez eljuttatott közleményében az áll: a kutatás adataiból látható, hogy “amíg a testi fenyítés egyre jobban visszaszorul, a lelki bántalmazás néhány formáját sok válaszadó nem is tekinti annak”. Hozzátették: bár a válaszadók 83 százaléka tudta, hogy Magyarországon is hatályos az ENSZ gyermekjogi egyezménye, közülük mégis minden ötödik úgy gondolja, hogy a fizikai fenyítést csak formájától függően tiltja törvény.

A szervezet szerint ezt támasztják alá a hivatalos adatok is, amelyekből kiderül, hogy az elmúlt öt évben csaknem 80 ezer bűncselekményt követtek el gyerekek ellen. A bűncselekmények közül nemi erőszak mintegy háromszáz esetben, kiskorú veszélyeztetése pedig több mint nyolcezer esetben történt – ismertették.

Az internetes kutatás – amelynek kérdőívét egy hónap alatt csaknem hétezer felnőtt töltötte ki – eredményeit ismertetve közölték: bár fizikai bántalmazásnak számít a pofon és a gyermek bezárása is, előbbit a felnőttek tizenhat, utóbbit kilenc százaléka nem tartja annak. A bántalmazás formáiról azt írták: magyar és nemzetközi vizsgálatok szerint az esetek 48-50 százaléka elhanyagolás, huszonöt százaléka fizikai, húsz százaléka érzelmi bántalmazás, öt százaléka szexuális visszaélés.

Mint írták, a lelki bántalmazás kategóriájába tartozik a szidalmazás, a kirekesztés, a közöny és a gyermek megalázása is. A kutatásból kiderült: a válaszadók 6 százaléka szerint nem gyerekbántalmazás, ha azt mondják gyereküknek, hogy “bárcsak meg se születtél volna”. Minden harmadik válaszadó szerint az is “rendben van”, ha ráüvölt gyermekére. A gyermek megszégyenítéséről pedig minden 8. válaszadó gondolja, hogy nem tartozik a gyermekbántalmazás kategóriájába.

Közölték: a magyar UNICEF arra akarta felhívni a figyelmet a kutatással, hogy az erőszak sok gyerek közvetlen környezetében történik, a családban, az edzésen, a négy fal között. Hangsúlyozták: a gyermekek védelme az erőszak valamennyi formájától alapvető jog, amelyet a gyermekjogi egyezmény és a magyar törvények is biztosítanak.

A szervezet ezért elindítja jogsegélyoldalát, ahol azok a felnőttek vagy gyerekek küldhetnek üzenetet, akiknek kérdésük van a gyerekbántalmazásról.

Két F-22 Raptor típusú amerikai harci gép szállt le Romániában a Fekete-tengerhez közeli Mihail Kogalniceanu légi támaszponton hétfőn, az Atlantic Resolve fedőnevű, a Krím félsziget orosz elcsatolása után 2014-ben elindított állandó rotációs hadgyakorlat keretében.

Az Agerpres román közszolgálati hírügynökség szerint az F-22-esek még hétfőn elhagyják a román repülőteret.

Az amerikai légierő parancsnoka már tavaly júniusban jelezte: elképzelhető, hogy az Egyesült Államok Európába vezényel néhányat a legfejlettebb, F-22-es típusú harci gépéből, hogy erődemonstrációval válaszoljon Oroszország ukrajnai fellépésére.

A két amerikai harci repülőgép érkezésére a román hadsereg vezérkari főnöke és az Egyesült Államok bukaresti nagykövete a sajtót is meghívta. Az eseményen a román légierő parancsnoka az újságírókat arról tájékoztatta: az idén már négyszer kellett riadóztatni a román vadászrepülőket, mivel az orosz légierő gépei “veszélyes közelségben” manővereztek, bár – mint hozzátette – egyszer sem sértették meg az ország légterét. A Mihail Kogalniceanu támaszpont 380 kilométernyire van a Krím-félszigettől, és itt azt tekintik “aggasztónak”, ha az orosz gépek több mint száz kilométernyire távolodnak el nyugati irányban a Krím félszigettől.

Az F-22-esek érkezése napján kezdte meg látogatását Bukarestben Alexander Vershbow, a NATO főtitkár-helyettese, hogy a júliusi varsói NATO-csúcs előkészületeiről egyeztessen a román vezetőkkel. A román védelmi minisztériumban tartott sajtótájékoztatón Vershbow úgy fogalmazott: Románia a NATO-küldetésekben változatos módon résztvevő, erős szövetséges.

A főtitkár-helyettes szerint a NATO-nak keleten a határokat erőszakkal megváltoztató, “revizionista” Oroszország jelent kihívást, déli szárnyát pedig a térségben tapasztalt instabilitás és erőszakos cselekmények veszélyeztetik: ezekre kell majd megfelelő választ adnia az észak-atlanti szövetség varsói csúcsértekezletének.

Az Egyesült Államok nem először demonstrálta a román nyilvánosság előtt a keleti NATO-szövetségesek védelme iránti elkötelezettségét: tavaly májusban az amerikai hadsereg egy páncélos-konvoja közúton tette meg az utat a Fekete-tenger partjáról az erdélyi Nagysinkig (Cincu), hogy ott egy nemzetközi hadgyakorlaton vegyen részt.

A menekültválság kezeléséről Törökországgal kötött megállapodásnál szélesebb körű, akár “migránsbörtönök” közös üzemeltetésére is kiterjedő egyezményt köthetne az Európai Unió Líbiával, hogy már az észak-afrikai országban megállítsa a területére készülő embereket – vetette fel az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) a Spiegel Online német hírportál pénteki jelentése szerint.

Az EU diplomáciai testülete a tagországoknak nemrégiben megküldött nem nyilvános vitaanyagában kifejtette, hogy az EU a líbiai hatóságokkal közösen működtethetne “átmeneti befogadótáborokat migránsok és menekültek számára”, és azt is végig lehetne gondolni, hogy emberek “őrizetben tartására szolgáló intézményeket” is létesítsenek Líbiában.

Azonban egyelőre áttekinthetetlen a líbiai helyzet, nem lehet felmérni, hogy milyen képességekkel rendelkeznek a helyi hatóságok és milyen állapotban van a migrációs helyzet kezeléséhez szükséges infrastruktúra — emelte ki a nem uniós országokkal kialakított diplomáciai kapcsolatok ápolásával foglalkozó szervezet az esetleges EU-Líbia menekültügyi megállapodást felvázoló 17 oldalas elemzésében.

Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini vezette szervezet szerint első lépésként a Sophia nevű uniós haditengerészeti művelet kiterjesztésével támogatni kellene Líbiát parti őrsége és haditengerészete kiépítésében, és segíteni kellene a rendvédelmi szervek és az igazságszolgáltatási rendszer megerősítésében.

A Spiegel Online felidézte: már elkezdődött az egyeztetés arról, hogy a Sophia mandátumát kiterjesztik a líbiai felségvizekre, és Fájez esz-Szarrádzs, a márciusban alakult egységkormány vezetője jelezte, hogy nyitott a felvetésre.

Az uniós hajók feltartóztathatják, átkutathatják és el is kobozhatják az embercsempészek hajóit, de csak nemzetközi vizeken. A művelet kiterjesztéséhez Líbia beleegyezése mellett az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazására is szükség lenne.

A német kormány szerint az embercsempészek építenek arra, hogy a Líbiából Olaszország felé útnak indított embereket kimentik a térségben cirkáló uniós hajók vagy a segélyszervezetek hajói. Így a Sophia művelet kezdete óta egyre gyakrabban indítanak el a nyílt tengeren közlekedésre kevéssé alkalmas gumicsónakokat, és utasaikat kevesebb üzemanyaggal, élelemmel és vízzel látják el, mint korábban. Ilyen feltételek mellett “rendszerint nem lenne lehetséges az átkelés a Földközi-tengeren” – írta a kormány a Spiegel Online szerint az ellenzéki Baloldal szövetségi parlamenti (Bundestag) frakciójának írásbeli kérdésére adott válaszában,.

Líbiában becslések szerint 200-500 ezer ember várakozik arra, hogy embercsempészek segítségével elindulhasson az EU-ba. Tömegesen nyáron vághatnak neki a tengeri útnak. A legközelebbi uniós terület az Olaszországhoz tartozó Lampedusa, a sziget nagyjából 300 kilométerre fekszik a líbiai partoktól.

Aknavető-támadás érte pénteken Oroszország főkonzulátusát a szíriai Aleppó városában – közölte pénteken az orosz külügyminisztérium. Az incidensnek szerencsére nincsenek halottjai, sérültjei.

A moszkvai hivatalos tájékoztatás szerint a főkonzulátus területére egy akna hullott, további három pedig a kerítésen kívül robbant fel. Az anyagi kár felmérése folyamatban van.

Az orosz diplomáciai tárca tájékoztatása szerint az aleppói főkonzulátus tevékenységét 2013-ban biztonsági megfontolásokból felfüggesztették, a munkatársak egy részét evakuálták, egy másik részét pedig Damaszkuszba irányították át. A képviseletre jelenleg szíriai állampolgárságú műszaki személyzet felügyel.

Az orosz diplomácia tárca határozottan elítélte a terrortámadást, amelyet értesülései szerint az an-Núszra Front és a vele szövetséges szervezetek hajtottak végre. A külügyminisztérium szándékosnak minősítette az incidenst, és rendkívül fontosnak nevezte az ilyen akciók visszaszorítását, valamint a február 22-én meghirdetett tűzszünet betartását közvetlenül felügyelő Szíriát Támogató Nemzetközi Csoport két társelnöke, Oroszország és az Egyesült Államok közötti koordináció erősítését.

A külügyminisztérium felhívást intézett a támogató csoport minden tagjához, hogy tegyenek meg mindent, amit tudnak a tűzszünet tiszteletben tartása érdekében, és annak részesei minden értelemben, így földrajzilag is határolódjanak el a terroristáktól.

Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága is részletesen tárgyal majd a Belügyminisztérium terrorellenes javaslatcsomagjáról – mondta a testület hétfői ülésén Firtl Mátyás, a bizottság alelnöke.

Pintér Sándor belügyminiszter múlt kedden nyújtotta be az Országgyűlés elé a BM terrorellenes javaslatcsomagját. Az intézkedési csomag – amelyről az elmúlt hetekben több ötpárti és szakértői egyeztetést is tartottak – egyik lényegi eleme, hogy az eddigi Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ nemzetbiztonsági szolgálatként, Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) néven működik majd tovább.

A javaslat rendelkezik a kódolt telefonos szolgáltatások korlátozásáról is. A rendőrségről szóló törvény módosításai között kiterjesztik a terrorizmust elhárító szerv feladatkörét is, így a Terrorelhárítási Központ (TEK) a személyvédelmen túl létesítményvédelmi feladatok ellátására is jogosult lesz.

Kövér László házelnök a parlament nemzetbiztonsági bizottságát jelölte ki a részletes vita lefolytatására. Az Országgyűlés plenáris ülésén szerdán kerül napirendre a javaslat.

A honvédelmi bizottság eredetileg csak egységes szerkezetben szavazott volna a javaslatról. A bizottság hétfői ülésén viszont Vadai Ágnes azt indítványozta, hogy a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium képviselőivel együtt az ő bizottságuk is részletesen, “paragrafusról-paragrafusra” vitassa meg a javaslatcsomagot. A képviselő ezt azzal indokolta, hogy a csomagnak több, a honvédséget és rendőrséget érintő része is van. Példaként említette, hogy a javaslat szerint a TEK objektumvédelmet is elfog látni. Kiemelte továbbá, hogy az újonnan felálló TIBEK sem csak terrorelhárítással, titkosszolgálati tevékenységgel, hanem szervezett bűnözéssel kapcsolatos tevékenységgel is foglalkozni fog. Ezen felül Vadai hangsúlyozta: az új titkosszolgálat a magyar állampolgárok adatait is kezelheti, ami szabadságjogokat érintő kérdés, ezért szükséges, hogy a “lehető legnagyobb nyilvánosság előtt” vitassák meg a terrorellenes javaslatokat.

Firtl  képviselő felhívta a figyelmet, hogy a BM terrorellenes javaslatcsomagjáról az elmúlt időszakban többfordulós ötpárti egyeztetést tartottak. A testület alelnöke ugyanakkor elismerte, hogy a javaslatcsomag valóban több honvédelmi és rendészeti kérdést tartalmaz, így megígérte, hogy a testület elnökének és Kövér László házelnöknek is jelzi a felvetést. Ennek nyomán lehetőség lesz rá, hogy az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága is rövidesen részletesen megvitassa a csomagot – tette hozzá.

Különösen nagy értékre elkövetett pénzhamisítás bűntette miatt vádat emeltek két férfi ellen, aki hamis amerikai dollárt és ukrán hrivnyát nyomtatott csaknem 160 millió forint értékben Miskolcon — tájékoztatta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség szóvivője az MTI-t.

Martossy György közölte: egy hatvanéves férfi ismeretlenektől kapott megbízást tavaly év elején arra, hogy hamis húszdolláros bankjegyeket állítson elő ukrajnai forgalmazásra. A vádlott ezután megállapodott 54 éves ismerősével, hogy a munkahelyén, egy miskolci nyomdában gyártják majd le a hamis pénzt. Az idősebb férfi beszerezte a bankjegyfestéket, a speciális UV-jelzőfestéket és a húszdolláros bankjegy képfájljait.

Rávették a nyomda üzemeltetőjét – aki nem tudott a vádlottak terveiről – egy drága digitális nyomdagép vásárlására azzal, hogy nagyobb megbízást ígértek neki. A pénz előállításához szükséges grafikai és digitális háttéranyagot a fiatalabb vádlott készítette el. A próbanyomatokat bemutatták a megrendelőknek, és tavaly januártól júliusig folyamatosan nyomtatták a hamis pénzt.

A szóvivő emlékeztetett arra, hogy a rendőrök tavaly júliusban rajtaütöttek a pénzhamisítókon, lefoglalták a festékeket, a nyomólemezeket, a papírokat és a kész hamis bankjegyeket, a két vádlottat pedig őrizetbe vették.

Kitért arra is, hogy fél év alatt mintegy 123 millió forint értékű hamis dollárt és 36 millió forint értékben hamis ukrán kétszáz hrivnyást készítettek. A közepes minőségű hamis bankjegyekből pontosan meg nem állapítható mennyiség forgalomba is került, nyíregyházi pénzváltókban felbukkant.

A karcsai templom perselyét lopta el két féri, a rendőrök elfogták őket – közölte a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense az MTI-vel.

Dobi Tamás elmondta: egy 54 és egy 26 éves karcsai férfit gyanúsítanak azzal, hogy a helyi templomban elhelyezett adománygyűjtő perselyt, a benne lévő, valamivel több, mint tízezer forinttal együtt ellopták.

Ellenük lopás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indítottak eljárást.

A biometrikus adatok használatával egyszerűsítené a repülőtéri utaskezelést a légiközlekedési informatikai rendszereket fejlesztő svájci SITA (Société Internationale de Télécommunications Aéronautiques).

A társaság közleménye szerint legújabb fejlesztésük lényege, hogy az utas biometrikus és utazási adatait a repülőtérre érkezéskor felveszik, majd az utazás további szakaszaiban már nem kell semmilyen dokumentumot felmutatni, a beazonosítás arcfelismerés alapján működik. Így az utasnak sem az utasfelvételnél, sem a biztonsági ellenőrzésnél, határellenőrzésnél, sem pedig a beszállításnál nem kell útlevelet, vagy személyi igazolványt, illetve beszállókártyát felmutatnia.

A SITA közölte továbbá, hogy a Smart path névre keresztelt megoldás könnyen csatlakoztatható a már meglévő repülőtéri infrastruktúrához (például a beszállókártya-nyomtatókhoz, automata útlevél-ellenőrzőkhöz), de igény esetén hatósági rendszerhez is csatlakoztatható, ha a határellenőrzés azt megkívánja.

A légiközlekedési informatikai rendszereket gyártó genfi székhelyű SITA jelenleg kétszáz országban van jelen, 2800 vevőjük van és 4500 embert alkalmaznak.

Hatvannégyre emelkedett a tavaly október végén a bukaresti Colectiv klubban keletkezett tűzvész áldozatainak száma, miután hétfőn újabb áldozat halt meg a kórházban.

A Digi24.ro hírtelevízió szerint egy 22 éves fiatalemberről van szó, aki az utolsó volt azon sérültek közül, akiket romániai kórházakban ápoltak. Jelenleg öt személy szorul még kórházi ellátásra külföldön.

A sérültek egy részét azt követően szállították belgiumi, brit, izraeli, német és osztrák kórházakba, hogy a román hatóságok segítséget kértek az áldozatok magas száma és az esetek rendkívüli súlyossága miatt. A tűzvész legutóbbi áldozata tavaly decemberben hunyt el egy angliai kórházban.

A szórakozó helyiség egy pirotechnikai eszköz miatt gyúlt ki. A hangszigetelésre használt szivacs rendkívül gyúlékonynak bizonyult, a klub pár perc alatt kiégett, így már október 30-án éjszaka 27-en vesztették életüket.

Közvetlenül a baleset után több tízezer ember vonult utcára Bukarestben. Ők az illetékes önkormányzati és állami intézmények felelősségre vonását követelték, mert működési engedélyt adtak és nem ellenőrizték megfelelően a klubot. A tüntetések nyomán mondott le november elején a szociáldemokrata Victor Ponta volt miniszterelnök.

Az ügyészség büntetőjogi vizsgálatot indított kilenc személy ellen, többek között a klub tulajdonosai ellen. Az eljárás még folyamatban van.

Az orosz katonai repülőgépek első köteléke elhagyta Szíriát a Moszkva által bejelentett részleges csapatkivonás keretében – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium. A tárca helyettes vezetője ugyanakkor jelezte, hogy az orosz légierő folytatja csapásait az Iszlám Állam (IÁ) és más terrorszervezetek ellen.

A Hmejmimből feszállt első orosz kötelék egy Tu-154-es vezérgépből és SzU-34-es bombázókból állt. A többi repülő is hasonló formációkban fog távozni, élükön Tu-154-es vagy Il-76-os csapat- illetve hadfelszerelést szállító gépekkel. Oroszország határát átlépve a repülőgépek önállóan térnek majd vissza állandó támaszpontjaikra.

Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn rendelte el, hogy keddtől kezdjék meg a Szíriában harcoló orosz katonai egységek fő részének kivonását. A művelet, melynek ütemezését nem hozták nyilvánosságra, nem érinti a Latakia tartománybeli Hmejmimben lévő orosz légi bázist és a tartuszi kikötőben működő orosz haditengerészeti létesítmény tevékenységét.

Szergej Ivanov, az orosz elnök kabinetfőnöke közölte, hogy a hátra maradó erők védelmében Szíriában hagyják az Sz-400-as légelhárító rendszereket is. Ezek telepítéséről azt követően döntöttek Moszkvában, hogy egy török F-16-os vadászgép lelőtt egy orosz Szu-24-est.

Putyin értékelése szerint az öt és fél hónapja megkezdett orosz katonai beavatkozás összességében teljesítette a kitűzött célokat, és a hátramaradó erők feladata a tűzszünet betartásának ellenőrzése lesz. Az orosz elnök egyúttal elrendelte, hogy Oroszország vállaljon intenzívebb szerepet a békefolyamatban a szíriai konfliktus lezárása érdekében.

Döntéséről Putyin moszkvai közlés szerint Bassár el-Aszad szíriai elnökkel “koordinált”, és arról Barack Obama amerikai elnököt is tájékoztatta.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden Moszkvában kijelentette: Oroszország azt tapasztalja a szíriai rendezésről folytatott genfi béketárgyalásokon, hogy az Egyesült Államok kész befolyást gyakorolni a szíriai ellenzékre a politikai folyamatban való részvétel és a törékeny tűzszünet fenntartása érdekében.

Dmitrij Peszkovnak, a Kreml szóvivőjének keddi bejelentése szerint Putyin elnök, mint az orosz fegyveres erők főparancsnoka önállóan döntött a csapatkivonásról, arról más államok vezetőivel nem konzultált. Peszkov cáfolta, hogy az elhatározás hátterében Aszaddal szembeni elégedetlenség állna, és hogy ezáltal Moszkva nyomást próbálna gyakorolni Damaszkuszra.

A szóvivő bonyolult folyamatnak nevezte a szíriai tűzszünet orosz és amerikai katonák által elvégzett ellenőrzését. Szavai szerint a Kreml most a legfőbb feladatot a szíriai konfliktus Genfben elkezdődött békés rendezésének maximális támogatásában látja.

Peszkov kitért annak a kérdésnek a megválaszolása elől, hogy elképzelhető-e az orosz katonai műveletek felújítása Szíriában.

Nyikolaj Pankov orosz védelmi miniszterhelyettes a hmejmimi bázison a részleges csapatkivonás alkalmából megtartott ünnepségen kijelentette, hogy az orosz légierő folytatja csapásait az Iszlám Állam (IÁ) és más terrorszervezetek ellen. Az eseményen állami kitűntetést kaptak a szíriai műveletekben érdemeket szerzett orosz katonák.

A szíriai hadműveletek során az orosz pilóták több mint 9 ezer bevetésen vettek részt, amelyeknek köszönhetően a RIA Novosztyi hírügynökség szerint sikerült elvágni az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet fő fegyver- és lőszer-utánpótlási útvonalait, valamint a fegyveresek Törökországba irányuló olajszállítmányainak útját. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter kedden arról számolt be, hogy a szíriai kormányerők az orosz légierő támogatásával mintegy négyszáz települést, 10 ezer négyzetkilométernyi területet “szabadítottak fel”.

Sojgu szerint a légicsapásokkal több mint 2 ezer, Oroszországból érkezett militánst öltek meg.

A szíriai orosz kontingens létszámáról, a csapatkivonás útvonaláról és az orosz erők által elszenvedett veszteségekről nem hangzott el hivatalos tájékoztatás. Az orosz katonai erők Aszad elnök felkérése alapján 2015. szeptember 30-án avatkoztak be a harcokba az arab ország területén, Szíriában 2016. február 27. óta fegyvernyugvás lépett életbe, amelyről Oroszország és az Egyesült Államok állapodott meg. A tűzszünet az IÁ-ra az an-Nuszra Frontra és több más, az ENSZ Biztonsági Tanácsa által terrorszervezetnek minősített csoportra nem terjed ki.

Az orosz média egyre újabb részleteket hoz nyilvánosságra az Armata, az új orosz szupertank képességeiről. A Szputnyik most a nehézpáncélos védelmi rendszerét méltatta.

A T-14-es tank mellett a T-15-ös nehéz csapatszállító is megkapja az új, ultraibolya (UV) érzékelőkre épülő rendszert, amely bármely irányból képes felfedezni a közeledő rakétákat, lövedékeket, drámaian növelve a páncélos aktív védelmi rendszerének hatékonyságát.

Az év végéig tervezik befejezni a kísérleteket az Afganit aktív védelmi rendszerbe való integrálását. Ez eddig a jármű négy oldalán elhelyezett kis radarokra épült, ezt azonban elméletileg viszonylag könnyű volt megzavarni elektronikus eszközökkel – az UV detektorokra azonban ezek nem hatnak.

A Russia Beyond the Headlines (RBTH) a páncélosok gyártója, az Uralvagonzavod tájékoztatása alapján a védelem négy rétegéről számolt be, amelyek közül az első láthatatlanná teszi a tankot a GALS technológia felhasználásával. A speciális fényvisszaverő bevonat miatt nem azonosítható az objektum sem a radar, sem az infravörös, sem az optikai hullámsávokon.

A következő réteg a közeledő rakéták, lövedékek kilövése, a harmadikról semmit sem árultak el, a negyedik a személyzet fizikai védelmét szolgáló páncél kabin, amelyben ülnek. Az orosz szakértők szerint a nyugatiaknak nyolc-tíz évre lesz szükségük, hogy olyan páncélossal álljanak elő, amely versenyképes az Armatával.
Barabás T. János

A lengyel nemzetvédelmi miniszter szerint Oroszország gerjeszti a migrációs válságot, és ugyancsak Moszkva felelős a 2010. április 10-i szmolenszki légikatasztrófáért – jelentette a lengyel sajtó hétfőn a tárcavezető, Antoni Macierewicz előadását idézve.

A miniszter a közép-lengyelországi Torunban rendezett biztonságpolitikai konferencián az Európát érő terrortámadásokról szólva úgy vélte, hogy Európa destabilizációját “gerjesztett migrációhullámok” okozzák. Hasonló véleményt fogalmazott meg március elején Andrzej Duda lengyel államfő, mondván: Oroszország “erőteljesen bekapcsolódott a szíriai konfliktusba, gerjesztve a migrációt, megnehezítve és destabilizálva az európai helyzetet”. A lengyel elnök Philip Breedlove amerikai tábornoknak, a NATO európai erői főparancsnokának szavait visszhangozta, miszerint az európai menekültválságot Oroszország szíriai bombázása okozza.

Macierewicz kijelentette, hogy Lengyelország a katyni mészárlás révén a terrorizmus első európai áldozata lett. A miniszter a lengyel tartalékos tisztek 1940-es tömeggyilkosságára utalt, amikor az NKVD szovjet állambiztonsági szervezet a Szmolenszk melletti katinyi (Katyn) erdőben és más helyszíneken mintegy 22 ezer lengyel hadifoglyot és civilt végzett ki.

A miniszter rámutatott: a katyni mészárlás körülményeinek teljes körű felderítését Lech Kaczynski néhai lengyel államfő szorgalmazta. Ez “olyan reakciót váltott ki, melynek ára az egész lengyel politikai elit halála lett” – utalt a miniszter a Tu-154-es lengyel kormánygép Szmolenszk mellett bekövetkezett katasztrófájára. “Szmolenszk után kimondhatjuk: a terrorizmus első nagy áldozata lettünk a mai, a szemünk előtt lejátszódó konfliktusban is” — tette hozzá.

“Kétségtelen, hogy annak, ami Szmolenszk felett történt, az volt a célja, hogy Lengyelországot megfosszák attól a vezetésétől, amely a függetlenséghez vezette nemzetünket” – érvelt Macierewicz. A szmolenszki légikatasztrófában Kaczynski elnök és felesége mellett további 94 személy, köztük számos magas rangú politikai, katonai, gazdasági, egyházi vezető veszítette életét.

A Macierewicz vezette nemzetvédelmi tárca februárban új bizottságot állított fel a légikatasztrófa vizsgálatára. A miniszter úgy látja: az eddigi lengyel- és oroszországi vizsgálatok alapvető tényeket és információkat hallgattak el, amelyek lényegesen módosítják az események megítélését.

A katasztrófa okait illetően az orosz és a lengyel vizsgálóhatóságok eddig eltérő részeredményekre jutottak, Oroszország a lengyel pilótákra hárította a teljes felelősséget. A bűnügyi vizsgálat mindkét országban jelenleg is folyik, ezeket az orosz szövetségi nyomozó bizottság, illetve a lengyel katonai ügyészség folytatja. Az orosz nyomozás lezárásának határidejét eredetileg múlt csütörtökre tűzték ki, a lengyel hatóságokat azonban egyelőre nem értesítették ennek eredményéről.

A tavaly novemberi párizsi terrortámadások feltételezett főszervezője, Salah Abedslam mellett két másik gyanúsítottat is őrizetbe vettek a péntek délutáni brüsszeli rendőrségi akció során – tájékoztatott Charles Michel belga kormányfő.

A miniszterelnök újságírók előtt leszögezte, komoly sikert értek el a terrorizmus elleni harc terén. A közösen tartott sajtótájékoztatón Francois Hollande francia államfő gratulált a belga hatóságoknak, és elmondta, hogy a korábban feltételezettnél sokkal többen vettek részt a párizsi merényletekben. Mint mondta, a terrorhálózat rendkívül kiterjedt és számos országot érint.

Hollande hangsúlyozta, biztosak benne, hogy a magát Yassine Baghlinak is nevező, belgiumi születésű Abdeslam közvetlenül részt vett a terrorcselekményekben. Hozzátette, országa Salah Abdeslam minél előbbi kiadatását fogja kezdeményezni.

A francia elnök tényként kezelte, hogy a párizsi támadóknak közük van az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezethez. Francois Hollande emellett arra figyelmeztetett, hogy a terrorfenyegetettség szintje rendkívül magas. A párizsi elnöki hivatal egyik szóvivője arról számolt be, hogy Barack Obama amerikai elnök telefonon gratulált Hollande-nak és Michelnek a terroristák elleni művelethez.

Salah Abdeslamot pénteken fogták el a brüsszeli Molenbeek negyedben. A 26 éves férfit a rendőri akcióban a lábán meglőtték.

A Le Monde című francia napilap szerint Salah Abdeslam a szükséges kórházi kezelések és maximum 24 óráig tartó őrizetbe vétel után először várhatóan egy belga bíró elé kerül, aki ismerteti vele a belgiumi lövöldözésekkel kapcsolatos vádakat. Ezt követően a belga hatóságok az uniós együttműködésnek köszönhetően várhatóan nagyon gyorsan kiadják Franciaországnak. Ehhez azonban a gyanúsítottnak is hozzá kell járulnia, ellenkező esetben hetekig is eltarthat a kiadatási eljárás.

A francia fővárosban hét helyszínen elkövetett november 13-i terrorcselekményeknek százharminc halálos áldozata volt.

Elfogtak a rendőrök két tiszaújvárosi kábítószer-kereskedőt, aki új pszichoaktív anyagot adott el több fiatalnak – közölte a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense az MTI-vel.

Dobi Tamás elmondta: a tiszaújvárosi kapitányság járőrei Nemesbikk községben ellenőriztek egy autót és annak utasait. A kocsiban ülőknél zöld növényi törmeléket találtak, a jármű utasai azt mondták, hogy az anyagot nem sokkal korábban vették Tiszaújvárosban egy lánytól és annak barátjától.

A nyomozók eljutottak a dílerekhez, akiket előállítottak. Egy 18 éves sajóörösi lány és egy 20 éves tiszaújvárosi férfi ellen új pszichoaktív anyaggal visszaélés vétségének, illetve bűntettének gyanúja miatt indult büntetőeljárás.

Magyar rendőrkontingens indult útnak Macedóniába szerda reggel, a húszfős egység a macedón-görög határszakaszon teljesít majd szolgálatot.

Papp Károly országos rendőr-főkapitány a kontingens útba indításakor a Készenléti Rendőrség budapesti központjában elmondta: azzal, hogy néhány hete lezárták a macedón-görög határt, az illegális bevándorlással összefüggésben jelentősen megváltozott a helyzet, a macedón rendőrség támogatására nem csak Magyarország, de Csehország, Szlovákia, Ausztria és Németország is küldött egységeket.

Felidézte azt is: nem először küld rendőröket Magyarország Macedóniába, az előző egység február elején tért vissza egyhónapos kiküldetéséből, munkájukról elismerően nyilatkoztak a macedón rendőrök.

Az országos rendőr-főkapitány hangsúlyozta: a magyar rendőrök nem csak Macedónia közbiztonságára fognak figyelni, nem csak Macedóniát védik, de munkájuk során a Magyarországot és az Európai Uniót is. A magyar rendőrök hőkamerás gépkocsikat, terepjárót és éjjellátó készülékeket visznek magukkal, az eszközöket egyeztették a macedón a rendőrökkel.

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója múlt pénteki sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy a nyugat-balkáni útvonal lezárása után már csak érvényes schengeni vízummal juthatnak el a migránsok Nyugat-Európába. Ez egyben azt is jelenti, hogy jelentős számú menekült rekedt a nyugat-balkáni útvonal államaiban – tette hozzá.

A főtanácsadó elmondta, hogy Görögországban 36 ezer illegális bevándorló tartózkodik és naponta két-hároezer érkezik a görög szigetekre Törökországból. Az idomeni görög-macedón áteresztési pontnál mintegy 15 ezer ember halmozódott fel. Macedóniában 1500, Szerbiában kétezer, Horvátországban pedig ötszáz migráns tartózkodik, akiknek egyelőre bizonytalan a sorsuk – mondta.

Hazaárulás, szolgálati titok megsértése és korrupció miatt nyolc év börtönbüntetésre ítélte csütörtökön a müncheni tartományi felsőbíróság a német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) egy volt munkatársát, amiért információkat juttatott el a szervezet munkájáról az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA).

A Markus R. néven azonosított férfit 2014-ben tartóztatták le, de nem azért, mert kémkedett az amerikaiaknak, hanem azért, mert a hatóságok arra gyanakodtak, hogy orosz titkosszolgálatoknak szivárogtat.

“Hogyhogy az oroszoknak? Én az amerikaiaknak dolgozom!” – sajtóbeszámolók szerint ez volt az első két mondata, amikor 2014 nyarán őrizetbe vették, és közölték vele, hogy mivel gyanúsítják. Nemcsak ő lepődött meg, hanem a nyomozók is, akik semmit nem tudtak arról, hogy 2008 óta rendszeresen juttat el a BND-től dokumentumokat a CIA-nak.

A szolgálatnál irodai, adminisztrációs munkát végző férfi számos dokumentumot lefénymásolt és hazavitt a munkahelyéről, majd otthon beszkennelte és különböző megoldásokat alkalmazva elküldte őket Alex fedőnevű CIA-s kapcsolatának. Az anyagokért cserébe legkevesebb nyolcvanezer eurót kapott, a pénzt rendszerint Ausztriában kapta meg, konspiratív körülmények között.

Azért bukott le, mert 2014-ben elküldött a berlini orosz nagykövetségre egy e-mailt, amelyben együttműködést ajánlott az orosz szolgálatoknak, és a német hatóságok olvasták a levelét.

Markus R. részletes beismerő vallomást tett, állítása szerint azért árult el államtitkokat a CIA-nak, mert unatkozott és izgalomra vágyott. Azt nem hozták nyilvánosságra, hogy pontosan milyen dokumentumokat adott el az amerikai titkosszolgálatnak.

Több korábbi sajtóbeszámoló szerint 218 anyagról lehet szó, köztük rendkívül érzékeny ügyekről szóló dokumentumok. A Der Spiegel című hírmagazin egy 2014-es beszámolója szerint az egyik egy leirat egy 2012 februári telefonbeszélgetésről, amelyet Hillary Clinton akkori amerikai külügyminiszter és Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár folytatott műholdas mobilszolgáltatás révén. Annan akkor az ENSZ és az Arab Liga közös szíriai különmegbízottjaként dolgozott, és egy megbeszélésről számolt be Clintonnak, aki éppen repülőn utazott, ezért műholdas mobilt használt.

A BND hosszabb ideje figyeli a Közel-Keleten műholdas kapcsolattal folytatott mobiltelefonos kommunikációt, hogy minél többet megtudjon az iszlamista terrorista szervezetekről. Clinton és Annan beszélgetése így “véletlen találat” volt. A leirat a BND-nél bevett gyakorlat szerint a szervezet vezetősége elé került, ahol – ugyancsak a bevett gyakorlatot követve – elrendelték a dokumentum megsemmisítését. Ez Markus R. feladata volt, ő azonban készített egy másolatot és eljuttatta a CIA-nak.

A Der Spiegel szerint az amerikaiak fel is használták az értesülést az informatikai adatgyűjtésre szakosodott Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) Edward Snowden által leleplezett széleskörű adatgyűjtő tevékenysége körüli német vonatkozású ügyek rendezését célzó kormányközi egyeztetéseken, álszentséggel vádolva meg a berlini vezetést, amiért nyilvánosan felháborodást mutat az NSA németországi tevékenysége – egyebek között Angela Merkel kancellár hivatali mobiltelefonjának lehallgatása – miatt, miközben hírszerzői Washington ellen kémkednek.

A müncheni tartományi felsőbíróság kétrendbeli hazaárulásért és szolgálati titok megsértéséért, valamint korrupciós bűncselekmény ötrendbeli elkövetéséért ítélte el Markus R.-t, a nyolc év szabadságvesztés mellékbüntetéseként öt évre megvonták választójogát.

A bíróság méltányolta, hogy Markus R. büntetlen előéletű és beismerő vallomást tett, és súlyosbító körülményként vette számításba, hogy senki nem igyekezett rávenni őt a kémkedésre, hanem önállóan, “saját kezdeményezésére kereste a kapcsolatot az amerikai, illetve az orosz képviselettel”, és több éven keresztül “jelentős számú dokumentumot” juttatott el az Egyesült Államoknak pénzért cserébe – áll a bíróság közleményében, amely szerint az ítélet nem jogerős, egy héten belül lehet fellebbezni ellene.

Az ügyészség az súlyosabb büntetés, tíz év szabadságvesztés kiszabását indítványozta, Markus R. védői enyhébb büntetést javasoltak.