Európai Tanács hírei

A Tanács 9 személyt és 4 szervezetet – köztük az állami tulajdonban lévő Külkereskedelmi Bankot – vett fel a vagyoni eszközök befagyasztásáról és az utazási korlátozásról rendelkező jegyzékbe, átültetve ezzel a 2371 (2017) sz. ENSZ BT-határozatban foglalt új szankciók egy részét.

A Biztonsági Tanács 2017. augusztus 5-én fogadta el a határozatot, válaszul a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) atomfegyver-, illetve ballisztikusrakéta-fejlesztési programjaihoz kötődő tevékenységeire, amelyek sértik és nyíltan semmibe veszik a korábbi ENSZ BT-határozatokat.

A határozat nyomán összesen immár az ENSZ által jegyzékbe vett 62 személy és 50 szervezet áll a KNDK-t sújtó korlátozó intézkedések hatálya alatt. Az EU ezenfelül további 41 személyt és 7 szervezetet vett jegyzékbe saját kezdeményezés alapján.

A Tanács dolgozik azon, hogy a 2371 (2017) sz. ENSZ BT-határozatban foglalt többi szankciót is mielőbb átültesse az uniós jogba.

Az Unió végrehajtotta az ENSZ Biztonsági Tanácsának összes olyan határozatát, amelyeket a testület a KNDK nukleáris programjaira, illetve atomfegyverekhez, más tömegpusztító fegyverekhez, valamint ballisztikus rakétákhoz kapcsolódó programjaira válaszul fogadott el. Az EU emellett önálló korlátozó intézkedéseket is bevezetett a KNDK-val szemben, kiegészítve és megerősítve ezzel az ENSZ-szankciókat.

A jogi aktusokat írásbeli eljárással fogadták el, kihirdetésükre pedig a Hivatalos Lap augusztus 11-i kiadásában kerül majd sor.

A Tanács 2017. július 17-én elfogadta a 2013/255/KKBP tanácsi határozat végrehajtásáról szóló (KKBP) 2017/1341 határozatot[1].

A határozat 16 személy hozzáadásával módosítja a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeknek és szervezeteknek a 2013/255/KKBP határozat I. mellékletében foglalt jegyzékét.

A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró*, Szerbia és Albánia, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna és a Moldovai Köztársaság csatlakoznak e határozathoz.

A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti politikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.

Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.

[1] A határozatot 2017. július 18-án hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 185., 2017.7.18., 56. o.).

* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

A Tanács 2017. július 10-én elfogadta a 2013/255/KKBP tanácsi határozat végrehajtásáról szóló (KKBP) 2017/1245 határozatot[1].

A határozat módosítja a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeknek és szervezeteknek a 2013/255/KKBP határozat mellékletében foglalt jegyzékét.

A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró*, Szerbia és Albánia, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna és a Moldovai Köztársaság csatlakoznak e határozathoz.

A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti politikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.

Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.

[1] A határozatot 2017. július 11-én hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 178., 2017.7.11., 13. o.).

* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

Az ENSZ Közgyűlése tíz éve fogadta el az Egyesült Nemzetek nyilatkozatát az őslakos népek jogairól, amely keretet hozott létre az őslakos népek jogai, méltósága és jóléte számára.

Azóta egyre nagyobb elismerés és megértés övezi azokat a kihívásokat, amelyekkel az őslakos népek szembesülnek. A kedvező fejleményeket erősítik az államok, a tág értelemben vett civil társadalom és az őslakos népek közötti fokozott együttműködések és partnerségek. Ezeket a partnerségeket az is segíti, hogy az őslakos népek egyre inkább kiállnak jogaikért és a hátrányos megkülönböztetés valamennyi formájának megszüntetéséért, és felemelik hangjukat az emberi jogok megsértése és a visszaélések ellen.

Annak ellenére, hogy az őslakos népek a világ lakosságának csak kevesebb mint öt százalékát teszik ki, a világ legszegényebbjeinek 15 százaléka kerül ki közülük. Az őslakos népek gyakran az elsők között érzik meg az emberi jogi helyzet romlását.

Az őslakos népek jogairól elfogadott ENSZ-nyilatkozattal összhangban az Európai Unióban – az emberi jogokra vonatkozó politikától a fejlesztéspolitikáig és a finanszírozási eszközökig – több különböző szakpolitika hivatott támogatni az őslakos népek jogait. Az EU kétoldalú kapcsolatai számos ország esetében nagy hangsúlyt helyeznek az őslakos népek helyi és nemzeti szintű részvételére az otthonukként szolgáló országban. Emellett az EU fellép az őslakos népeket és az emberi jogok védelmezőit érő erőszakkal szemben, különösen azokban a helyzetekben, amikor a földterületek és a természeti erőforrások védelméről van szó. Az EU a demokrácia és az emberi jogok európai eszközén keresztül támogatást biztosít az őslakos népek emberi jogainak veszélyes helyzetbe került védelmezői számára.

Az Európai Uniónak a fenyegetésekkel és az erőszakkal szembeni védelem melletti elkötelezettségét az őslakos népekről ez év május 15-én elfogadott tanácsi következtetések is megerősítik.

Az EU a jövőben is az őslakos népek mellett lesz a hátrányos megkülönböztetés és az egyenlőtlenségek elleni küzdelemben. E gondolat jegyében az EU mélyen elkötelezett amellett, hogy az őslakos népek kérdésköre bekerüljön a 2030-ra szóló fenntartható fejlődési menetrendbe, éspedig olyan jogalapú megközelítést követve, amely valamennyi emberi jogra és minden őslakosra maradéktalanul kiterjed. Az EU ez irányú törekvéseinek irányát az új európai fejlesztéspolitikai konszenzus fogja megszabni.

Az EU várakozással tekint az őslakos népekkel az európai uniós együttműködés összes szintjén zajló párbeszéd folytatása elé, arra törekedve, hogy az elért hatás a lehető legnagyobb legyen. Valamennyi partnerünkkel – köztük kiemelten magukkal az őslakos népekkel – együtt arra fogunk törekedni, hogy az őslakos népek jogairól szóló ENSZ-nyilatkozat keretei között a nemzetközi közösség még többet vállaljon az elkövetkezendő években.

A Tanács határozatot fogadott el, amelyben felhatalmazást ad a Mali középső területeit, a mopti és ségou-i kormányzóságot érintő stabilizációs fellépés végrehajtására. Az Európai Unió (EU) a mali hatóságok felkérésére szakértői csoportot küld a helyszínre, amelynek feladata a mali nemzeti tervek és szakpolitikák támogatása lesz. Az intézkedés célja, hogy fellépjenek a fokozódó bizonytalansággal szemben, valamint hogy helyreállítsák és fejlesszék a polgári közigazgatást ezekben a térségekben. A fellépéssel az EU mindenekelőtt a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és a nemek közötti egyenlőség megszilárdítását és támogatását kívánja elősegíteni azáltal, hogy a helyi lakosság érdekeit szem előtt tartva megerősíti a térség általános kormányzását.

Az EU stabilizációs egységének feladata, hogy tanáccsal lássa el a mopti és a ségou-i mali hatóságokat a kormányzással kapcsolatos kérdésekben, valamint hogy támogassa a mali hatóságokat azon tevékenységek tervezése és végrehajtása során, amelyek célja a polgári közigazgatás és az alapvető szolgáltatások helyreállítása a térségben. Többek között támogatni tudja majd a mali hatóságok és a helyi lakosság közötti fokozott párbeszédet is.

A stabilizációs egység 10 főből áll majd, és a kezdeti egyéves operatív szakaszban 3,25 millió eurós költségvetésből gazdálkodhat. Az egység székhelye az Unió mali küldöttségén lesz, működését pedig Bamako, Mopti és Ségou területén végzi. A fellépés kiegészíti az Unió mali küldöttségének tevékenységét, valamint az országba telepített KBVP-missziókat – az EUCAP Száhel Mali és az EUTM Mali missziót –, és az EU Malira irányuló integrált megközelítésének részét képezi. A stabilizációs egység mindemellett szorosan együtt fog működni a térségben jelen lévő más nemzetközi szereplőkkel is, különösen az ENSZ Maliban működő többdimenziós integrált stabilizációs missziójával (MINUSMA).

A stabilizációs fellépésre vonatkozó tanácsi határozat jogalapja az Európai Unióról szóló szerződés 28. cikke, amely kimondja, hogy „[a]mennyiben a nemzetközi helyzet műveleti fellépést tesz szükségessé, a Tanács elfogadja a szükséges határozatokat. A határozatban meg kell határozni annak céljait, hatókörét, az Unió rendelkezésére bocsátandó eszközöket és szükség esetén időtartamát, valamint végrehajtásának feltételeit.” Ez az első alkalom, hogy a Tanács e keretekben határozatot fogad el. Az elfogadásra írásbeli eljárással került sor.

Az Európai Unió és tagállamai mély sajnálattal veszik tudomásul a venezuelai hatóságok azon döntését, hogy továbbviszik az alkotmányozó nemzetgyűlés július 30-i megválasztásával elkezdődött folyamatot.

Az alkotmányozó nemzetgyűlés megválasztása miatt tartósabbá és még súlyosabbá vált a venezuelai válság. Veszélybe sodorhatja az alkotmányban előírt más legitim intézmények, például a nemzetgyűlés működését. A választásra olyan körülmények között került sor, amelyek erősen megkérdőjelezik, hogy az alkotmányozó nemzetgyűlés képes-e ténylegesen képviselni a venezuelai nép minden csoportját. A komoly tárgyalások ellenzői számára a kialakult helyzet csak további ürügyet jelent a konfliktus fokozására és a hatalom ellenőrizetlen gyakorlására. Emellett az sem világos, hogy az alkotmányozó nemzetgyűlésnek mire van jogi felhatalmazása.

Ennek alapján az Európai Unió és tagállamai nem tudják elismerni az alkotmányozó nemzetgyűlést, mivel kétségbe vonják annak valódi reprezentatív és legitim jellegét, és felszólítják Nicolas Maduro elnök kormányát, hogy sürgősen változtasson az események menetén. Először is fel kell függeszteni az alkotmányozó nemzetgyűlés tényleges felállítását, és kifejezetten el kell ismerni az alkotmányban előírt összes intézmény jogköreit.

További bizalomerősítő intézkedésekre van szükség, így például az összes bebörtönzött ellenzéki politikus szabadon engedésére. E tekintetben az EU és tagállamai mély aggodalmuknak adnak hangot amiatt, hogy a hírek szerint Leopoldo Lópezt és Antonio Ledezmát elszállították a házi őrizetükből, és felvilágosítást kérnek e két személy tartózkodási helyéről.

Az Európai Unió és tagállamai ezennel ünnepélyesen azzal a felhívással fordulnak minden venezuelaihoz, aki demokratikus kormányzási, törvényhozási vagy igazságszolgáltatási mandátummal rendelkezik, hogy gyakorolják jogköreiket és találjanak tárgyalásos kiutat a válságból. A sikeres tárgyalásokhoz kompromisszumkészségre és garanciákra van szükség. Emellett maradéktalanul tiszteletben kell tartani minden legitim állami intézménynek az alkotmányban biztosított jogait és feladatait, különös tekintettel a nemzetgyűlésre, de a legfelsőbb bíróságra és a főügyészre is.

Az Európai Unió és tagállamai üdvözlik, hogy a régió országai és más nemzetközi szereplők segítséget ajánlottak a tárgyalások létrejöttéhez és lefolytatásához, és további hasonló felajánlásokra ösztönöznek. Az EU és tagállamai készek aktívan támogatni az e cél elérése érdekében tett minden erőfeszítést.

Ezzel összefüggésben emlékeztetnek a 2016-os párbeszédben meghatározott négy pontra, amelyeket Pietro Parolin vatikáni államtitkár újólag hangsúlyozott a levelében: i. választási menetrend; ii. humanitárius csatorna megnyitása; iii. a bebörtönzött ellenzéki politikusok szabadon engedése; és iv. a nemzetgyűlés tiszteletben tartása.

Felszólítják a feleket, hogy tartózkodjanak az erőszaktól, többek között az azonosítatlan felfegyverzett polgári személyek csoportjai által elkövetett erőszakos cselekményektől, és arra kérik a hatóságokat, hogy maradéktalanul tartsanak tiszteletben minden emberi jogot.

Az Európai Unió kész segítséget nyújtani minden olyan kérdés tekintetében, amelyektől könnyebbé válhat a venezuelai nép helyzete.

Az Európai Unió és tagállamai készen állnak arra, hogy egyre határozottabban lépjenek fel, amennyiben tovább sérülnek a demokratikus elvek, és nem tartják tiszteletben a venezuelai alkotmányt.

A Tanács 2017. június 28-án elfogadta a (KKBP) 2017/1148 tanácsi határozatot[1]. A Tanács e határozatával 2018. január 31-ig meghosszabbította az érvényben lévő korlátozó intézkedések hatályát.

A tagjelölt országok: Montenegró* és Albánia*, az Európai Gazdasági Térséghez tartozó EFTA-tagország: Norvégia, valamint Ukrajna csatlakoznak e tanácsi határozathoz.

A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti politikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.

Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.

[1] A határozatot 2017. június 29-én hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 166., 2017.6.29., 35. o.).

* Montenegró és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

Az EU a gázturbináknak a Krím félszigetre történő továbbításában részt vevő 3 orosz állampolgárt és 3 vállalatot vett fel azon személyek és szervezetek jegyzékébe, akik, illetve amelyek az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó intézkedések miatt bevezetett szankciók hatálya alá tartoznak.

Az EU nem ismeri el a Krímnek és Szevasztopolnak az Oroszországi Föderáció általi jogellenes annektálását. A Tanács az el nem ismerési politikájának részeként megtiltotta az egyes fontos ágazatokban – így például az energiaágazatban – a Krím félszigeten és Szevasztopolban megvalósuló infrastruktúraprojektekhez nélkülözhetetlen berendezések, köztük a gázturbinák szállítását. A Krím és Szevasztopol önálló áramellátásának megvalósítása elősegíti az Ukrajnától való különválásukat, ami aláássa az ország területi integritását, szuverenitását és függetlenségét. A gázturbinák az új erőművek kialakításának lényeges elemei.

A szóban forgó 3 személy azért került fel a szankciós jegyzékbe, mert felelősek abban, hogy a gázturbinák Oroszországból eljutottak a Krímbe. A turbinákat eredetileg a Siemens értékesítette azzal, hogy az Oroszországi Föderáció területén fogják őket felhasználni. Az, hogy a turbinákat ezt követően átszállították a Krímbe, a Siemensszel az eredeti értékesítésről kötött szerződés rendelkezéseinek a megsértését jelenti. A szankciók hatálya alá vont vállalatok a következők: az a szerződő fél, amely megvásárolta a gázturbinákat, és amely felelős a turbinák átadásáért, a gázturbinák jelenlegi tulajdonosa, valamint a többek között a szevasztopoli és a szimferopoli erőművek irányítási és kommunikációs rendszereire szakosodott vállalat.

Ezek a szankciók vagyoni eszközök befagyasztását és utazási tilalmat foglalnak magukban, és mostantól összesen 153 személyre és 40 szervezetre vonatkoznak majd. Az intézkedéseket az EU 2014 márciusában vezette be, és legutóbb 2017 márciusában hosszabbította meg, mégpedig 2017. szeptember 15-ig.

A jogi aktusok, amelyek az érintett személyek nevét és a jegyzékbe vételük indokolását tartalmazzák, az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2017. augusztus 4-i kiadásában találhatók. A Tanács az említett jogi aktusokat írásbeli eljárással fogadta el.

Tovább a Hivatalos Lapra

Az ukrajnai válság nyomán az EU egyéb intézkedéseket is bevezetett, így például:

• az orosz gazdaság bizonyos ágazatait célzó gazdasági szankciókat, amelyek jelen állás szerint 2018. január 31-ig vannak érvényben
• a Krím és Szevasztopol jogellenes annektálása miatti korlátozó intézkedéseket, amelyek a Krím és Szevasztopol területére korlátozódnak, és jelen állás szerint 2018. június 23-ig vannak érvényben.

Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) július 26-án megállapodott a harmadik országbeli, magasan képzett munkavállalók beutazási és tartózkodási feltételeit szabályozó irányelvtervezetre (a kékkártyáról szóló irányelv) vonatkozó tárgyalások megkezdésére szóló megbízatásról. A Tanács elnöksége e megbízatás alapján fog tárgyalásokat kezdeni az Európai Parlamenttel.

„A kékkártya célja, hogy az EU-t vonzóvá tegyük a magasan képzett munkavállalók számára. A világon erős a verseny a véges számú szakemberért és gazdasági újítóért. Ha Európába tudjuk hívni őket, az mindenképpen erősíteni fogja a versenyképességünket és hozzájárul a gazdasági növekedéshez” – jelentette ki Andres Anvelt, a Tanács soros elnökségét adó Észtország belügyminisztere. „Közös európai tartózkodási és munkavállalási engedélyre van szükség, amely egyszerűsíti és rugalmasabbá teszi a feltételeket, mert csak így versenyezhetünk az amerikai zöldkártyával vagy a kanadai pontrendszerrel” – tette hozzá a miniszter.

A kékkártyáról szóló irányelv reformja azt a célt szolgálja, hogy a harmadik országbeli, magasan képzett munkavállalók szívesebben jöjjenek az EU-ba dolgozni. További célja, hogy javuljon a különböző tagállamokban levő álláshelyek közötti mobilitás lehetősége. Az új irányelv a hatályos kékkártya-irányelv helyébe lépne, tovább harmonizálná a beutazási és tartózkodási feltételeket, és a következő előírásokkal javítaná a magasan képzett munkavállalók helyzetét:

• inkluzívabb fogadási kritériumokat határozna meg, többek között csökkentené a harmadik országbeli állampolgárok fogadásához a tagállamok által a bérre megszabható alsó összeghatárt, engedélyezné, hogy a tagállamok az összeghatárt a frissen végzettekre vonatkozóan is alacsonyabb szintben határozzák meg, és hat hónapra csökkentené a munkaszerződés minimális időtartamát
• gyorsítaná az eljárásokat, különösen azáltal, hogy az elismert munkaadók egyszerűsített eljárásokat vehetnének igénybe
• előírná, hogy a tagállamok engedélyezhetik az uniós kékkártya tulajdonosainak, hogy egyidejűleg önálló vállalkozásba fogjanak vagy a fő tevékenységüktől eltérő más szakmai tevékenységet is végezzenek
• megkönnyítené az Unión belüli mobilitást, többek között azáltal, hogy csökkentené az első tagállambeli jogszerű tartózkodás minimális időtartamát
• az irányelv hatálya kiterjedne az uniós polgárok nem uniós állampolgárságú családtagjaira és bizonyos esetekben a nemzetközi védelemben részesülőkre is

Az Európai Bizottság 2016 júniusában nyújtotta be a kékkártyáról szóló új irányelvre vonatkozó javaslatát. Az intézkedés azon erőfeszítések részét képezi, melyekkel az EU átfogó migrációs politikát kíván kialakítani, többek között a legális migráció területén.

A Tanács 2017. július 25-én 2018. december 31-ig meghosszabbította az EUNAVFOR MED Sophia művelet megbízatását. Az EUNAVFOR MED Sophia művelet az Unió haditengerészeti művelete, amely révén az EU törekszik ellehetetleníteni a migránscsempészek és emberkereskedők üzletszerű tevékenységét a Földközi-tenger déli-középső részén. Az EU a művelet keretében két támogató feladatot lát el: a líbiai parti őrség és haditengerészet kiképzése, illetve az ENSZ-fegyverembargó végrehajtásának elősegítése a líbiai partokhoz közeli nyílt tengeren, összhangban a 2292 (2016) és a 2357 (2017) sz. ENSZ BT-határozatokkal.

A Tanács egyúttal a következők érdekében módosította is a művelet megbízatását:

• a képzésben részt vevők nyomon követésére szolgáló mechanizmus létrehozása a líbiai parti őrségnek nyújtott képzés tartós hatékonyságnak biztosítása céljából;
• új megfigyelési tevékenységek végzése és információgyűjtés a líbiai export kőolaj illegális kereskedelméről a 2146 (2014) és a 2362 (2017) sz. ENSZ BT-határozatokkal összhangban;
• az emberkereskedelemre vonatkozó információknak a tagállami bűnüldöző hatóságokkal, a FRONTEX-szel és az EUROPOL-lal való megosztására szolgáló lehetőségek bővítése.

„Két évvel ezelőtt az Európai Unió tagállamai egyhangúlag úgy határoztak, hogy együttesen lépnek fel korunk egyik legaljasabb bűnözési formája, az emberkereskedelem ellen, és e célból elindították az EUNAVFOR MED Sophia műveletet. Számos, embercsempészettel gyanúsított személyt tartóztattak le, sok ember életét sikerült megmenteni a Földközi-tenger térségében; tavaly óta pedig az európai lobogó alatt szolgáló emberek feladatai közé tartozik a líbiai parti őrség kiképzése, valamint a líbiai partokhoz közeli nyílt tengeren a fegyverembargó betartatása is A mai napon különös büszkeséggel tölt el, hogy bejelenthetem: a Sophia művelet megbízatását egyhangúlag megújították, és további feladatokkal egészítették ki” – jelentette ki Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, majd hozzátette: „Kiemelten fontos, hogy az elkövetkező napokban megkezdjük az operatív terv felülvizsgálatát annak érdekében, hogy az tartalmazza az új feladatokat, például a líbiai parti őrség és haditengerészet kiképzés utáni tevékenységeinek nyomon követését szolgáló mechanizmust, valamint hogy fokozhassuk a misszió hatékonyságát és erősítsük a tagállamok közös felelősségvállalását.

Háttér-információk

Az EUNAVFOR MED Sophia műveletet az EU 2015. június 22-én indította annak az átfogó uniós megközelítésnek a részeként, amelynek célja, hogy elősegítse az irreguláris migráció jobb kezelését és a migránscsempész és -kereskedői hálózatok felszámolását.

2015 októberében megkezdődött a művelet második, aktív szakasza, amely lehetővé teszi a migránscsempészek, illetve emberkereskedők által használt vagy gyaníthatóan általuk használt hajók azonosítását, feltartóztatását és megsemmisítését. Azóta 470 hajó semlegesítéséhez és 110 feltételezett migránscsempész és emberkereskedő letartóztatásához és az olasz hatóságok részére történő átadásához járult hozzá. Mindemellett a művelet keretében sikerült közel 40 000 emberéletet is megmenteni.

A Tanács 2016. június 20-án két támogató feladattal bővítette a művelet megbízatását. Azóta a líbiai parti őrség és haditengerészet összesen 136 tagja részesült képzésben a művelet keretében. Emellett több mint 650 hajót tartóztattak fel, valamint 51 barátságos megközelítést, 7 lobogó szerinti országra vonatkozó ellenőrzést és 3 vizsgálatot hajtottak végre az ENSZ-fegyverembargó líbiai partokhoz közeli nyílt tengeren történő végrehajtása elősegítésének részeként.

Az EUNAVFOR MED Sophia műveleti parancsnoki tisztét az olasz Enrico Credendino ellentengernagy tölti be. A művelet parancsnokságának székhelye Rómában található.

Federica Mogherini főképviselő nyilatkozata az Európai Unió nevében az alkotmányozó gyűlés tagjainak 2017. július 30-i megválasztására tekintettel a venezuelai helyzetről

A venezuelai politikai feszültség és erőszak fokozódása következtében már eddig is rengetegen vesztették életüket és megszámlálhatatlanul sokan sérültek meg a szinte mindennapossá vált tüntetéseken. Ezért legfőbb ideje véget vetni az erőszaknak. Aggodalomra ad okot, hogy számos híradás szól az emberi jogok megsértéséről, a túlzott erőszak alkalmazásáról és arról, hogy tömegével veszik őrizetbe a polgárokat és indítanak katonai bíróság előtti eljárást velük szemben. Az EU elvárja, hogy a venezuelai hatóságok tiszteletben tartsák az ország alkotmányát és a jogállamiságot, továbbá hogy garantálják az alapvető jogokat és szabadságokat, beleértve a békés tüntetéshez való jogot is.

Ahhoz, hogy a polgárok megőrizzék az állami szervekbe és az igazságszolgáltatási rendszerbe vetett bizalmukat, elengedhetetlen a nemzetgyűlés mint legitim törvényhozó szerv tiszteletben tartása és a legfőbb ügyész függetlenségének biztosítása. A legfőbb ügyésznek akadályok, valamint a megfélemlítéstől vagy a fenyegetéstől való félelem nélkül kell tudnia eljárni.

Valamennyi közigazgatási szervnek és politikai szereplőnek teljesítenie kell kötelezettségeit. A venezuelai lakosság nagyon nehéz körülmények között él, súlyos az élelmiszer- és a gyógyszerhiány. A lakosság helyzetének enyhítése érdekében haladéktalanul közös megegyezésen alapuló megoldásokra van szükség.

A venezuelai társadalom megosztottan vélekedik az alkotmányozó gyűlés összehívásáról, ami így azzal a kockázattal jár, hogy az országban tovább fognak éleződni az ellentétek és fokozódni fognak az összetűzések. Leopoldo López fogva tartásának megszüntetéséhez és házi őrizetbe vételéhez hasonlóan a kormánynak mérlegelnie kellene olyan sürgős, még július 30. előtt meghozandó bizalomépítő intézkedéseket, amelyek enyhítenék a feszültségeket és jobb feltételeket teremtenének ahhoz, hogy folytatni lehessen a törekvéseket a helyzet békés és tárgyalásos rendezésére.

Az EU felszólítja a kormányt és az ellenzéket, hogy az ország egészének érdekeit szem előtt tartva újból nyissák meg a párbeszéd csatornáit és újból indítsanak komoly politikai tárgyalásokat.

Ezzel összefüggésben az EU ösztönzi egy olyan regionális „baráti csoport” létrehozását, amelyet a kormány és az ellenzék egyaránt elfogad. Készen áll arra, hogy ehhez minden lehetséges támogatást megadjon. A csoport feladata az lenne, hogy támogassa a venezuelai politikai szereplők arra irányuló törekvéseit, hogy békés, demokratikus és inkluzív megoldás szülessen az országot sújtó válság rendezésére. A válság sikeres rendezéséhez a következő négy alapfeltételnek mindenképpen teljesülnie kell: a hatalmi ágak megosztásának tiszteletben tartása, a politikai ellenzék bebörtönzött tagjainak szabadon bocsátása, külső együttműködés a lakosság legsürgetőbb szükségleteinek kielégítése érdekében, valamint egyértelmű ütemterv kidolgozása az alkotmány alapján megtartandó választásokhoz annak érdekében, hogy a venezuelaiak közvetlen és általános választójog alapján történő választáson, szabadon kinyilváníthassák akaratukat.

Az EU ismételten kijelenti: készen áll arra, hogy együttműködjön a venezuelai hatóságokkal abban, hogy az országban tartózkodó minden európai polgár segítséget kapjon, védelmet élvezzen és biztonságban legyen.

Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) 2017. július 19-én a Tanács nevében jóváhagyta a kvalifikációs előírásokról, a menekültek és oltalmazottak jogállásáról, valamint a nekik nyújtott védelemről szóló rendeletre vonatkozó tárgyalási megbízást. Az elnökség e megbízás alapján mihamarabb tárgyalásokat fog kezdeni az Európai Parlamenttel.

„A közös európai menekültügyi rendszer reformja az Unió átfogó migrációs politikájának egyik legfontosabb része, és mint ilyen kiemelkedő a jelentősége Európa szempontjából. Amellett, hogy a reformnak köszönhetően a menedékkérőket és a nemzetközi védelemben részesülő személyeket Európa-szerte egyenlő jogok és kötelezettségek fogják megilletni, illetve terhelni, a továbbutazások aránya is csökkenni fog és a valóban védelemre szorulók segítséget fognak kapni. A szociális juttatások tényleges összegéről azonban továbbra is az egyes tagállamok döntenek majd” – jelentette ki Andres Anvelt észt belügyminiszter azt követően, hogy a mai napon megállapodás jött létre a kvalifikációs és a védelemre vonatkozó előírásokról. „Egyúttal elismeréssel szeretnék adózni a máltai elnökségnek, amely rengeteget dolgozott a javaslaton” – tette hozzá a belügyminiszter.

Az uniós nagykövetek azzal hagyták jóvá a megbízás szövegét, hogy a közös európai menekültügyi rendszer (KEMR) reformjával kapcsolatos más javaslatokhoz kötődő részeket újra meg fogják vizsgálni, mihelyt az említett javaslatokról megállapodás született.

A rendelettervezet legfontosabb céljai a következők:

• annak biztosítása, hogy a tagállamok a valóban nemzetközi védelemre szoruló személyek beazonosításához közös kritériumokat alkalmazzanak
• annak biztosítása, hogy az említett személyeket valamennyi tagállamban ugyanazok a közös jogok illessék meg

A rendelet elfogadását követően minden kérelmezőt egyenlő bánásmódban kell részesíteni az összes uniós tagállamban, aminek köszönhetően a kérelmezők várhatóan nem fognak továbbutazni.

A rendelettervezet a menekült és az oltalmazotti jogállásra vonatkozóan egyaránt meghatározza a kvalifikációs előírásokat. Meghatározza azt is, hogy a kérelmek megvizsgálásakor milyen tényezőket kell figyelembe venni.

A rendelettervezet részletesen ismerteti a jogosultaknak nyújtott védelmet, ideértve az engedélyek időtartamát, valamint a munkavállaláshoz, az oktatáshoz, a szociális biztonsághoz, az egészségügyi ellátáshoz, az elszállásoláshoz való jogaikat, továbbá az integrációs intézkedéseket. A tervezet értelmében a nemzetközi védelemben részesülő személyek csak abban a tagállamban lesznek jogosultak tartózkodni, amely a védelmet számukra megadta.

A rendelettervezet emellett külön szempontokat tartalmaz a kiskorúak helyzetének értékeléséhez, különös tekintettel a kísérő nélküli kiskorúakra.

Háttér-információk

A Bizottság azt követően, hogy 2016. április 6-án közleményt adott ki a közös európai menekültügyi rendszer reformjáról, májusban és júliusban hét jogalkotási javaslatot nyújtott be, köztük a fenti javaslatot is, amellyel:

• a közös európai menekültügyi rendszer működésének javítását célozta, és ennek keretében azt kívánta elérni, hogy a tagállamoktól függően ne legyen eltérő a menedékkérőkkel szembeni bánásmód és megszűnjön az, hogy egyes tagállamok sok, míg mások kevés kérelemnek adnak helyt;
• csökkenteni kívánta a továbbutazások számát, valamint elő akarta segíteni azt, hogy a tagállamok egyenlőbben osztozzanak a rászorulóknak nyújtandó védelem felelősségében.

  

A Tanács következtetéseket fogadott el Pakisztánról, melyben kijelentette, hogy az EU-nak egyértelmű érdeke, hogy Pakisztán stabil, biztonságos és demokratikus ország legyen.

Az elmúlt években az EU és Pakisztán a 2012-ben elfogadott ötéves együttműködési terv végrehajtása révén szorosabbra fűzte kétoldalú kapcsolatait. Az EU intenzívebbé tette továbbá a következő kiemelt területekkel kapcsolatos intézményesített párbeszédet: politikai együttműködés, biztonság, emberi jogok, migráció, kereskedelem és energia. Ezenfelül párbeszéd alakult ki olyan új területeken is, mint a terrorizmus elleni küzdelem, a nonproliferáció és a leszerelés.

Folyamatban van a munka az EU és Pakisztán között egy olyan politikai keret kialakítása céljából, amely az ötéves együttműködési tervet egy új EU–Pakisztán stratégiai együttműködési tervvel váltaná fel.

A Tanács következtetéseket fogadott el az éhínség kockázatának kezeléséről. A következtetésekben megállapította, hogy a humanitárius szükségletek 2017-ben soha nem látott mértéket értek el. Több helyütt krónikus élelmezésbiztonsági válság alakult ki, és négy országban (Jemenben, Északkelet-Nigériában, Szomáliában és Dél-Szudánban) riasztó szintet ért el, mivel ezekben összesen 20 millió embert fenyeget az éhínség kockázata.

A következtetésekben a Tanács emlékeztet arra, hogy az EU és tagállamai csak ebben az évben együttesen több mint 1,2 milliárd EUR humanitárius segítséget nyújtottak az éhínség veszélyének kitett négy országnak, és valamennyi hagyományos és új támogatót további erőfeszítésekre szólít fel. A Tanács mindazonáltal megjegyzi, hogy a finanszírozás csak egy része a megoldásnak. A konfliktusban gyökerező e válságok okozója az ember, ezért a humanitárius segítségnyújtáson túl politikai megoldásokra is szükség van.

A Tanács 2017. július 17-én megállapodott az Ukrajnának biztosítandó ideiglenes autonóm kereskedelmi kedvezményekről. Az intézkedések szeptember végén lépnek hatályba, és három évig lesznek alkalmazandók.

„A mai döntéssel lehetővé tesszük, hogy Ukrajna többet exportáljon az EU-ba. Kötelességünk Ukrajnát támogatni és megerősíteni gazdasági és politikai kapcsolatainkat, az ország területén zajló konfliktusra tekintettel is.”

Sven Mikser, a Tanács soros elnökségét jelenleg ellátó Észtország külügyminisztere

A javaslat célja, hogy javuljon az ukrán exportőröknek az uniós piachoz való hozzáférése, tekintettel Ukrajna nehéz gazdasági helyzetére és a gazdasági reform területén az ország által tett erőfeszítésekre.

E kedvezmények mellett 2016. január 1-je óta ideiglenesen már eddig is érvényben voltak az EU–Ukrajna társulási megállapodással bevezetett kereskedelmi rendelkezések, amelyek 2017. szeptember 1-jén immár hivatalosan is hatályba lépnek.

A mai megállapodás eredményeképpen sor kerülhet a rendelet hivatalos elfogadására. Az Európai Parlament július 4-én elfogadta a szöveget, amelyet azután, hogy a Parlament szeptemberi plenáris ülésen a társ-jogalkotók aláírták, ki kell hirdetni és mihamarabb hatályba kell léptetni.

A Tanács elfogadta az új iraki polgári KBVP-misszió válságkezelési koncepcióját.

A misszió célja, hogy segítse az iraki hatóságokat az iraki biztonsági stratégia polgári vonatkozásainak végrehajtásában. Az uniós szakértők tanácsot és támogatást fognak nyújtani az érintett hatságoknak a kiemelt tevékenységi területeken.

A nemzetbiztonsági stratégia – amellett, hogy felvázol több nemzetbiztonsági fenyegetést, ideértve a terrorizmust, a korrupciót, a politikai instabilitást, valamint az etnikai és vallási polarizálódást – arra irányul, hogy a jogállamiság keretei között a biztonság és a béke megszilárdítására és a konfliktusok megelőzésére képes állami intézményeket hozzon létre.

Válaszul az iraki hatóságok megkeresésére, amelyben támogatást kértek a polgári biztonsági ágazat reformjához, és összhangban a június 19-i tanácsi következtetésekkel, az EU megállapodott arról, hogy előkészít egy Bagdadba küldendő polgári KBVP-missziót. Az új KBVP-misszió elindításának első lépése a válságkezelési koncepció elfogadása, amelyet követően megkezdődnek a misszió telepítésének előkészületei.

A Tanács elfogadta az alábbi következtetéseket:

„1. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) változatlanul gyorsítja a nukleáris és ballisztikusrakéta-programjait. Legutóbb 2017. július 4-én lőtt fel egy interkontinentális hatótávolságú rakétát. A Tanács határozottan elítéli ezeket a lépéseket, amelyekkel a KNDK nyíltan megszegi az ENSZ Biztonsági Tanácsának több határozata szerinti nemzetközi kötelezettségeit, és súlyosan veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot.

2. A KNDK fellépései aláássák a globális nonproliferációs és leszerelési rendszert, amelyet az Unió évtizedek óta eltökélten támogat, és még inkább szükségessé teszik az Átfogó Atomcsend Szerződés egyetemessé tételét.

3. A Tanács felszólítja a KNDK-t, hogy azonnal, maradéktalanul és feltétel nélkül teljesítse az összes vonatkozó ENSZ BT-határozat szerinti kötelezettségeit, és tartózkodjon minden olyan újabb provokatív lépéstől, amely tovább fokozhatja a feszültségeket a térségben és az egész világon.

4. A KNDK-val szemben alkalmazott uniós szankciórendszer jelenleg a legszigorúbbak közé sorolható. A Tanács – szorosan egyeztetve kulcsfontosságú partnereivel és összhangban az ENSZ Biztonsági Tanácsában folytatott tanácskozásokkal – fontolóra fogja venni további megfelelő válaszlépések megtételét, mindenekelőtt újabb autonóm korlátozó intézkedések bevezetése révén. A Tanács – emlékeztetve a 2321 (2016) sz. ENSZ BT-határozatra – aggodalmának ad hangot a KNDK-beli rezsim azon tevékenységei miatt, amelyekkel konvertibilis valutát kíván beszerezni a nukleáris és ballisztikusrakéta-programjainak finanszírozásához, és a Tanács ezért minden államot arra szólít fel, hogy tanúsítson éberséget.

5. A Tanács támogatja a Koreai Köztársaság vezető szerepét és a KNDK-hoz intézett azon felhívását, hogy – többek között bizalomépítő intézkedések révén – folytasson hiteles és érdemi párbeszédet a feszültség enyhítésére, valamint a Koreai-félsziget teljes körű, ellenőrizhető és visszafordíthatatlan nukleáris leszerelésének lehetővé tétele érdekében, továbbá hogy a KNDK hiánytalanul végrehajtsa az összes vonatkozó ENSZ BT-határozatot. Az EU készen áll arra, hogy legfontosabb partnereivel konzultálva támogassa ezt a folyamatot.

6. A Tanács szilárd meggyőződése, hogy a Koreai-félszigeten békés eszközökkel kell megvalósítani a tartós békét és a nukleáris leszerelést. A Tanács újólag megerősíti, hogy az EU a KNDK-val szemben a kritikát is megfogalmazó közeledés politikáját folytatja, amely a nyomásgyakorlást szankciókkal és egyéb intézkedésekkel ötvözi, egyúttal azonban nem zárkózik el a kommunikációtól és a párbeszédtől sem. Az EU kritikát is megfogalmazó közeledési politikája nem öncélú, hanem egy annak előmozdítását szolgáló eszköz, hogy a KNDK maradéktalanul megfeleljen az ENSZ BT-határozatokban foglaltaknak, azaz teljeskörűen, ellenőrizhetően és visszafordíthatatlanul felhagyjon nukleáris, tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos és ballisztikusrakéta-programjaival, és hogy előrelépés történjen az aggodalomra okot adó egyéb kérdések tekintetében is. A Tanács sürgeti a KNDK-t, hogy mutasson fel hiteles eredményeket a nukleáris leszerelési kötelezettségei teljesítése terén, ami lehetővé tenné a békés megoldáshoz vezető tárgyalásokat.

7. A Tanács hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a nemzetközi közösség egységesen lépjen fel e kihívás kezelése érdekében. E tekintetben szorosabban együtt kell működni az EU legfontosabb partnereivel a térségben és az egész világon, többek között fokozott tájékoztatás révén és annak elősegítésével, hogy minden ország teljeskörűen végrehajtsa az ENSZ-szankciókat.

8. A KNDK nukleárisfegyver- és ballisztikusrakéta-programjai elvonják a forrásokat a társadalmi és gazdasági fejlődést szolgáló szükséges beruházások és reformok elől, amelyek a teljes lakosság érdekében állnának. Ezzel összefüggésben a Tanács támogatja a Koreai Köztársaság azon törekvését, hogy újrakezdje a két Korea közötti, humanitárius kérdésekről szóló párbeszédet.

9. A Tanács sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a KNDK-beli rezsim folyamatosan és súlyosan megsérti az emberi jogokat, ezért elkötelezett amellett, hogy együttműködjön partnereivel abból a célból, hogy ráirányítsa a figyelmet ezekre a jogsértésekre, biztosítsa a nemzetközi elszámoltathatóságot, és továbbra is nyomást gyakoroljon a KNDK-ra az emberi jogok megsértésének megszüntetése érdekében.”

A Tanács 2017. július 17-én újabb 16 személyt vett fel a szíriai rezsimmel szembeni uniós korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jegyzékére. Az EU – a vegyi fegyverek elterjedése és használata elleni küzdelmet célzó uniós törekvéssel összhangban – azért vette fel ezt a tizenhat személyt az említett jegyzékre, mert szerepük volt abban, hogy Szíriában vegyi fegyvereket fejlesztettek ki és vetettek be a polgári lakossággal szemben. A jegyzékre most felvettek közé tartozik nyolc magas rangú katonai vezető és nyolc tudós, akik mindannyian elősegítették a vegyi fegyverek elterjedését és szállítását. Az EU már korábban – például legutóbb 2017. március 4-én – is hozott korlátozó intézkedéseket magas rangú katonai vezetőkkel szemben vegyi fegyverek használata miatt.

A Tanács mai határozatával 255-re emelkedett azon személyek száma, akikkel szemben amiatt vezettek be utazási tilalmat és amiatt fagyasztották be vagyoni eszközeiket, mert felelősek a szíriai polgári lakosság erőszakos elnyomásáért, a rezsim kedvezményezettjei vagy támogatói, illetve kapcsolatban állnak ilyen személyekkel.

Ezenfelül az EU 67 szervezetet is sújt vagyoni eszközeik befagyasztásával. A Szíriával szembeni jelenlegi szankciók szélesebb köréhez tartoznak a következők: olajembargó, bizonyos befektetésekre vonatkozó korlátozások, a Szíriai Központi Bank Unióban találhatóvagyoni eszközeinek befagyasztása, exportkorlátozás azon berendezések és technológiák esetében, amelyek a belső elnyomás céljára is használhatók, illetve amelyek az interneten vagy a telefonhálózaton keresztüli kommunikáció nyomon követésére, illetve lehallgatására is szolgálhatnak. E szankciók hatályát legutóbb 2017. május 29-én hosszabbították meg, és 2018. június 1-jéig vannak érvényben.

Az Unió továbbra is elkötelezett amellett, hogy az ENSZ-ben jóváhagyott keretek között tartós politikai megoldás szülessen a szíriai konfliktus rendezésére. Ahogyan az a 2017 áprilisában elfogadott, a Szíriára vonatkozó uniós stratégiában is szerepel, az Uniónak meggyőződése, hogy a konfliktus nem oldható meg katonai úton, ezért határozottan támogatja az ENSZ különmegbízottjának munkáját és a szíriai felek genfi párbeszédét.

Az EU vezető adományozóként fontos szerepet játszik a szíriai válság kezelését célzó nemzetközi törekvésekben: a konfliktus kezdete óta az EU és tagállamai összesen több mint 9,4 milliárd eurót fordítottak humanitárius és fejlesztési támogatásra. Mindemellett továbbra is támogatást nyújt ahhoz, hogy a humanitárius segélyeket el lehessen juttatni valamennyi szír polgárhoz, így az ostromlott és más nehezen megközelíthető területeken élőkhöz is. Az EU válaszlépése emellett azon nemzetközi intézmények támogatását is magában foglalja, amelyek az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog megsértéséért való elszámoltathatóság biztosítása érdekében működnek együtt.

Az EU csak akkor tud majd segíteni Szíria újjáépítésében, amikor a konfliktusban érintett szíriai felek a 2254 (2015) sz. ENSZ BT-határozat és a 2012. évi genfi nyilatkozat alapján már megállapodásra jutottak, és ennek eredményeként egyértelműen elindult az átfogó, valódi és inkluzív politikai átmenet folyamata.

A Tanács által elfogadott jogi aktusokat – amelyekben szerepel az érintett személyek neve is – az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2017. július 18-i számában hirdetik ki.

2017. július 17., hétfő
10.00 A nagykövetek megbízóleveleinek átadása
14.00 Találkozó Dragan Čović-csal, Bosznia-Hercegovina államelnökségének tagjával

A Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútuma 1998-ban július 17-én került elfogadásra. Ez a nap egyrészt a nemzetközi büntető igazságszolgáltatás intézményeivel kapcsolatos fejlemények és eredmények ünnepe, másrészt emlékeztet arra, hogy mind nemzeti, mind nemzetközi szinten folytatnunk kell a munkát annak biztosítása érdekében, hogy a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőit bíróság elé állítsák és elszámoltassák.

Ennek alkalmából az Európai Unió és tagállamai megerősítik, hogy teljes körűen támogatják a Nemzetközi Büntetőbíróságot, továbbá a bűncselekmények elkövetésétől való visszatartást, a büntetlenség elleni küzdelmet és az áldozatok jogai védelmének biztosítását szolgáló nemzetközi büntető igazságszolgáltatási rendszer megerősítését.

Az igazságszolgáltatás a megbékélés és a tartós béke megteremtésének egyik alapvető eleme. Igazságszolgáltatás nélkül a leggyalázatosabb bűncselekmények büntetlenül maradnak, az áldozatok nem jutnak jogorvoslathoz, a béke pedig elérhetetlen cél marad, hiszen a büntetlenség újabb gyűlöletet szül, amely bosszúállást és még több szenvedést eredményez.

Az Európai Unió világszerte az egyik legnagyobb támogatója az igazságügyi ágazat reformjának, a bűnüldöző és igazságügyi intézmények megerősítésének, a független és pártatlan igazságszolgáltatás előmozdításának, valamint annak, hogy mindenki számára érvényesüljön az igazságszolgáltatáshoz való jog. 2000 óta 37 millió EUR összegű közvetlen támogatást biztosítottunk a Nemzetközi Büntetőbíróságnak.

Az Európai Unió az átmeneti igazságszolgáltatásra irányuló kezdeményezésekhez, valamint meghatározott országokra vonatkozó nemzetközi igazságszolgáltatási mechanizmusokhoz is támogatást nyújt. Szíria esetében az EU a közelmúltban 1,5 millió EUR összegű forrást biztosított azon nemzetközi, pártatlan és független mechanizmus számára, amely a Szíriában elkövetett, a nemzetközi jog hatálya alá tartozó legsúlyosabb bűncselekményekért felelős személyek ellen folytatott nyomozást és e személyek büntetőeljárás alá vonását segíti. Az EU felszólítja a nemzetközi közösséget, hogy – többek között megfelelő pénzügyi eszközökkel – támogassa ezt a mechanizmust, hogy az a lehető leghamarabb megkezdhesse a munkát és teljesíthesse megbízatását az egyetemesség elvével összhangban és a legmagasabb fokú szakmai színvonalon.

Az Európai Unió továbbra is maradéktalanul támogatja a nemzetközi jogon, az emberi jogokon és az erős nemzetközi intézményeken alapuló többoldalú globális kormányzást. E tekintetben továbbra is elkötelezettek maradunk a büntetlenség elleni küzdelem folytatása és a Római Statútum egyetemes megerősítésének előmozdítása mellett.