Európai Tanács hírei

Council adopted conclusions on the progress of the Trans-European Transport Network (TEN-T) implementation and the Connecting Europe Facility for transport.

Nem nyithatom meg mai konferenciánkat anélkül, hogy ne rójam le tiszteletemet Daphne Caruana Galizia újságírónő előtt, aki hétfőn egy autóba rejtett robbanószerkezet miatt életét vesztette. Meggyőződésem, hogy a máltai hatóságok mindent meg fognak tenni, hogy felderítsék ennek a rettenetes bűncselekménynek a körülményeit. Ez a rendkívüli pillanat eszünkbe juttatja mindazokat az újságírókat, akik küldetésük teljesítése közben vesztették életüket. Korábban éveken át magam is újságíróként dolgoztam, így tudom, hogyan éreznek most Önök. Emlékezzünk meg egy perces csenddel Daphne Caruana Galiziáról.

Térjünk rá a mai nap feladataira. A háromoldalú szociális csúcstalálkozóra ezúttal is kedvező gazdasági fejlemények közepette került sor. Végre magához tért az európai gazdaság. A GDP növekedése uniós szinten 2 százalékpont feletti mértékű, a munkanélküliség pedig 8 százalék alá csökkent. Az euróövezet növekedési üteme 2011 óta nem volt ilyen erőteljes. Ami azt illeti, valójában már nem is beszélhetünk európai fellendülésről: jelenleg már az európai gazdaság expanziójának vagyunk a tanúi. 2017 gazdasági sikertörténetének, ha úgy tetszik.

Most közös feladatunk gondoskodni arról, hogy a gazdasági növekedés előnyeiből a társadalom lehető legszélesebb rétegei részesüljenek. Éppen ezért mai találkozónkon arról tárgyaltunk, konkrét elképzeléseket megvitatva, hogy a szociális partnereket hogyan lehet szorosabban bevonni a nemzeti szakpolitikai döntéshozatalba. Továbbra is meggyőződésem, hogy valódi haladás csak akkor érhető el, ha figyelembe vesszük a szociális partnerek véleményét. Ez napjainkban, a digitális korban különösen fontos, mivel minden polgárnak – fiatalnak és idősnek egyaránt – fel kell vérteznie magát a szükséges készségekkel a siker érdekében. Erről tárgyaltunk ma itt, a szociális partnerekkel, és megvitattam ezt a tallinni digitális csúcstalálkozón is, az európai vezetőkkel. Az Európai Tanács holnapi ülésén is Tallinn szellemisége adja politikai döntéseink vezérfonalát.

Az uniós vezetők a migráció kérdéséről is egyeztetni fognak. Amint azt Önök is jól tudják, Paolo Gentiloni miniszterelnök vezetésével az olasz kormány ténylegesen elkezdte visszaszorítani a Földközi-tenger középső térségében 2014 óta zajlott erőteljes migrációs áramlatokat. Olaszországnak köszönhetően végre csökkenőben van az irreguláris migránsok és a tengeren bekövetkező halálesetek száma. Nem állhatunk meg azonban az Olaszországnak való köszönetnyilvánításnál. Az Európai Unió egésze részéről fokozott erőfeszítésekre van szükség. Tagállamainknak készen kell állniuk arra, hogy több forrást biztosítsanak a Szükséghelyzeti Alap Afrikáért számára. Az alap kezeléséért felelős Európai Bizottságnak pedig gondoskodnia kell arról, hogy e források célirányos módon az irreguláris migráció megfékezése érdekében kerüljenek felhasználásra. Őszinte és komoly beszélgetést fogok javasolni a vezetők számára, hogy egyszer és mindenkorra rendezni tudjuk ezt a problémát.

Az Európai Tanács pénteken 27 tagú összetételben egyeztet a brexit kérdéséről. Igyekeztem gondoskodni arról, hogy ez a megbeszélés kiegyensúlyozott üzenettel záruljon majd. A remélt „kellő előrelépésre” egyértelműen nem került sor. Így tehát nem tudunk továbblépni a tárgyalások második szakaszába. Ugyanakkor, bár az elért előrelépés ehhez nem elegendő, amit sikerült elérni, az ígéretesnek mondható, különösen Theresa May miniszterelnök firenzei beszéde fényében. Azt fogom ezért javasolni az EU27-ek számára, hogy kezdjék meg a belső előkészületeket az átmenetről és a jövőbeli viszonyrendszerről való tárgyalásokra.

Tegnap este megküldtem az uniós vezetőknek az Európai Unió munkájának irányvonalát a 2019. júniusig tartó időszakra meghatározó új ütemtervet. Ennek alapját a vezetőkkel a tallinni találkozó óta, néhány hete lefolytatott teljes körű, egyenkénti konzultáció képezi. Mindenki részéről érezhető volt az akarat arra, hogy munkánknak új lendületet adjunk és elmélyítsük együttműködésünket, hogy nyitottak legyünk az új elképzelésekre, fenntartsuk egységességünket és dinamikusabbá tegyük az Unió működését. Arra fogom kérni az állam-, illetve kormányfőket, hogy szigorú ütemezés mentén dolgozzanak együtt azokon a közösen azonosított legsürgetőbb feladatokon – a migrációtól a GMU reformjáig –, amelyek esetében elakadt az egyeztetés, és a gordiuszi csomó átvágására van szükség.

A vezetői ütemterv célja az egységesség biztosítása. Éspedig azért, mert szilárd meggyőződésem, hogy az egységesség már önmagában is értéket képvisel, és hogy az ambíciókból nem szabad, hogy megosztottság fakadjon. A kiindulópontot tehát mindig az EU27-ek fogják jelenteni, illetve adott esetben az EU28-ak. Az egységesség ugyanakkor nem lehet a tétlenség szinonimája.

A szociális dimenzió fontos részét fogja képezni ennek az új ütemtervnek; a vezetőknek mindössze egy hónap múlva a tisztességes munkafeltételekről és a növekedésről szóló, Göteborgban tartandó szociális csúcstalálkozón alkalma fog nyílni a szociális kérdések megvitatására. E tekintetben pedig kiváló kezdetet jelent a mai csúcstalálkozón a szociális partnerekkel folytatott eszmecsere. Köszönöm a figyelmüket.

A mai napon megbeszélést folytattunk az elkövetkező két év munkájára vonatkozó vezetői ütemtervről. Örömömre szolgál, hogy valamennyi uniós vezető egyöntetűen támogatta e terv megvalósítását. Ez nem könnyű feladat, mivel a vezetői ütemterv a legvitatottabb kérdések – azaz az eurózóna reformja, a migrációs válság, a belső biztonság, a kereskedelem, valamint az EU jövőbeli finanszírozása – ügyében hivatott megoldást találni. Ezért új, a korábbinál talán célirányosabb, ugyanakkor kevésbé formális munkamódszert javasoltam: vizsgáljuk meg azokat a területeket, ahol az európai együttműködés nem jól működik, és őszintén nézzünk szembe azzal, hogy miért van ez így. A szembenézés jelentette konfliktus – mindaddig, amíg tiszteletet tanúsítunk egymás iránt – egészséges, és a segítségével előre tudunk majd lépni. Ebben a szellemben kell dolgoznunk a jövőben. Különös elégedettséggel tölt el, hogy egyetlen európai vezető sem kérdőjelezte meg azt, hogy közösen, szoros együttműködésben, minden tagállam részvételével kell folytatnunk a munkát.

Theresa May miniszterelnök tegnap esti beszéde és a brexitről szóló ma reggeli megbeszéléseink nyomán úgy találom, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti patthelyzetről szóló beszámolók túlzóak. És bár nem haladunk olyan jól, mint kellene, történtek előrelépések. A Tanács a mai napon megállapodott arról, hogy megkezdi a jövőbeli viszonyrendszer keretéről és az átmeneti intézkedésekről szóló megbeszélések belső előkészítését. Ez egyértelműen lehetetlen lett volna anélkül az új lendület nélkül, amelyet Theresa May miniszterelnök firenzei beszéde adott. Biztosítani kívánom brit barátainkat arról, hogy az előkészületek során figyelembe vesszük majd az e beszédben megfogalmazott javaslatokat. Tovább folytatódnak a tárgyalások, amelyekhez mi továbbra is pozitívan és konstruktívan állunk hozzá. Mivel mindannyian aktívan azon dolgozunk, hogy megállapodás jöjjön létre, remélem, hogy decemberben megkezdődhet a tárgyalások második szakasza.

Mindezeken túl, a Törökországról folytatott tegnap esti megbeszéléseink nyomán felkértük a Bizottságot, hogy fontolja meg az előcsatlakozási támogatások csökkentésének és átcsoportosításának lehetőségét. Érdemi vitát folytattunk a kérdésről: szeretnénk nyitva tartani az ajtót Ankara előtt, ám az ország jelenlegi állapota megnehezíti ezt. A megbeszélések során kiemeltük, hogy Törökország az Unióval fennálló kapcsolatai minden uniós tagállamra egyaránt vonatkoznak, és ezt az országnak – többek között a vámunióról szóló meglévő megállapodás végrehajtása során is – tiszteletben kell tartania. Meghallgattuk továbbá az Anasztasziádisz elnök által megfogalmazott aggályokat azzal kapcsolatban, ahogyan Törökország a görög ciprusiakkal és a maronitákkal bánik.

Éppen most fejeztük be megbeszéléseinket a migrációról és arról, hogy támogatnunk kell Olaszországot a Földközi-tenger középső térségében húzódó útvonal kezelésében. A vezetők megegyeztek abban, hogy erőteljesebb támogatást biztosítanak Paolo Gentiloni miniszterelnök úr számára ahhoz a munkához, amelyet Olaszország folytat a líbiai hatóságokkal. Valós lehetőség mutatkozik arra, hogy lezárjuk a Földközi-tenger középső térségében húzódó útvonalat. Ezért úgy határoztunk, hogy a tagállamok az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért észak-afrikai kerete révén biztosítják majd a megfelelő finanszírozást, a Bizottság pedig gondoskodik arról, hogy ezt a pénzt az illegális migráció visszaszorítására fordítsák. Heteken belül konkrét eredményekre számítunk. A vezetők továbbá úgy döntöttek, hogy a decemberi csúcstalálkozón visszatérnek a dublini rendszer reformjának kérdésére, törekedve arra, hogy 2018 első félévében konszenzus alakuljon ki a kérdésről. Ezt a menetrendet és módszert javasoltam a vezetői ütemtervben is.

Még egy megjegyzés a vezetői ütemtervről: az ütemterv célja az, hogy Európa előre tudjon lépni olyan alapvető kérdésekben, mint amilyen a biztonság vagy a migráció, ugyanakkor megőrizze az egységét. Határozottan ki szeretném jelenteni, hogy amíg hivatalban vagyok, az európai egység őreként fogok tevékenykedni. Ez nem csupán az Európai Tanács elnökének hivatalos szerepe, hanem – ami ennél sokkal fontosabb – személyes meggyőződésem is: hiszem, hogy egységben az erő.

2017. október 24., kedd
Strasbourg
9.00 Beszámoló az Európai Parlamentnek az Európai Tanács október 19–20-i üléséről és a vezetői ütemterv bemutatása
Brüsszel
15.00 Találkozó Dragan Čović-tyal, Bosznia-Hercegovina elnökségének elnökével

2017. október 25., szerda
12.00 Találkozó Gjorge Ivanovval, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság elnökével

A Tanács a mai napon három irányelv elfogadásával megerősítette az uniós személyhajók biztonságát. Ezek az irányelvek módosítják a személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályokat és követelményeket, előírják a személyhajók utas-nyilvántartásának digitalizálását, illetve egyértelmű keretet hoznak létre a ro-ro komphajók és gyorsjáratú személyszállító vízi járművek ellenőrzéséhez. Ez év júniusában informális megállapodásra sikerült jutni az Európai Parlamenttel ezekről a javaslatokról.

„Az új szabályok javítani fogják a tengereinken közlekedő személyek biztonságát. Emellett egyszerűsítik és gyorsítják a hajózási társaságokra vonatkozó eljárásokat többek között a digitalizáció révén, ami jó hír mind az üzleti vállalkozások, mind pedig általában véve a gazdaság számára” – nyilatkozta Kadri Simson észt gazdasági és infrastrukturális miniszter. „Szeretném megköszönni a máltai elnökségnek és az Európai Parlamentnek a javaslatokkal kapcsolatban végzett munkájukat.”

A személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályokról és követelményekről szóló „általános” irányelv minden eddiginél részletesebb szabályokat ír elő az Unióban a személyhajók biztonságára vonatkozóan. Ezeket a szabályokat a belföldi útvonalakon közlekedő hajókra kell alkalmazni. A jogszabály részletes műszaki követelményeket állapít meg a hajókra vonatkozóan, például a megépítésük, a stabilitásuk és a tűzvédelem tekintetében.

A személyhajókon utazó személyek nyilvántartásáról szóló irányelv előírja a hajózási társaságok számára a személyhajók utas-nyilvántartásának digitalizálását, így baleset esetén azonnal a kutató-mentő szolgálatok rendelkezésére állnak az utasok pontos számára vonatkozó adatok és más információk.

A harmadik irányelv, amely módosítja a ro-ro komphajók és a gyorsjáratú személyszállító vízi járművek ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, megszünteti mindazokat az átfedéseket, illetve szabályozási hiányosságokat, amelyek az e hajókra vonatkozó, eltérő tagállami ellenőrzési rendszerek alkalmazásából erednek.

A három irányelv a személyhajók biztonságát érintő, átfogó felülvizsgálat részét képezi, amelynek célja, hogy a jelenlegi szabályok egyszerűsítésével és az adminisztratív költségek csökkentésével párhuzamosan javuljanak a tengeri közlekedésre vonatkozó szabályok.

A Tanács által ma tartott zárószavazással mindhárom jogszabály tekintetében első olvasatban lezárult az eljárás. Az Európai Parlament 2017. október 4-én szavazott a javaslatokról. A jogi aktusokat novemberben mindkét intézmény aláírja, majd azokat az EU Hivatalos Lapjában néhány héttel később kihirdetik. A jogszabályok 20 nappal a kihirdetésüket követően lépnek hatályba, ezt követően két év áll a tagállamok rendelkezésére ahhoz, hogy az új szabályokat a nemzeti jogukba beépítsék.

Az idei őszi szociális csúcstalálkozót a következő témának szentelték: „Európa jövőjének alakítása a reziliencia növelése és a mindenkire kiterjedő gazdasági és társadalmi haladás révén”. A megbeszélések három altéma köré szerveződtek: a szociális dimenzió Európában; a szociális partnerek bevonása a szakpolitikák és a reformok alakításába nemzeti szinten – az eddigi eredmények és a jobbítás lehetőségei; valamint a tanulásba való beruházás a digitális gazdaság és társadalom kontextusában.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke beszédében kiemelte: „Most az a közös feladatunk, hogy gondoskodjunk arról, hogy a gazdasági növekedés előnyeiből a lehető legszélesebb rétegek részesüljenek. Éppen ezért mai találkozónkon arról tárgyaltunk, konkrét elképzeléseket megvitatva, hogy a szociális partnereket hogyan lehet szorosabban bevonni a nemzeti szakpolitikai döntéshozatalba. Továbbra is meggyőződésem, hogy valódi haladás csak akkor érhető el, ha figyelembe vesszük a szociális partnerek véleményét. Ez napjainkban, a digitális korban különösen fontos, hiszen minden polgárnak – fiatalnak és idősnek egyaránt – fel kell vérteznie magát a szükséges készségekkel a siker érdekében. Mivel a digitális korban az egy helyben toporgás egyenlő a visszalépéssel. Erről tárgyaltunk ma itt, a szociális partnerekkel és megvitattam ezt a tallinni digitális csúcstalálkozón is, az európai vezetőkkel. Az Európai Tanács holnapi ülésén is Tallinn szellemisége adja politikai döntéseink vezérfonalát.”

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta: „A tisztességes és szociálisabb Európa meghatározó eleme az Unió jövője alakításának. Ez jogos elvárás polgárainktól. Azt várom az EU-tól, hogy a gyorsan változó világban kiálljon a polgárai jogaiért. Erről szól a szociális jogok európai pillére. Bízom abban, hogy a november 17-i göteborgi szociális csúcstalálkozón sikerül elfogadnunk e dokumentumot.”

A soros elnökséget betöltő Észtország részéről Jüri Ratas miniszterelnök a következőket nyilatkozta: „Még nincs három hete, hogy büszke házigazdája lehettem a Tallinnban megrendezett legelső európai uniós digitális csúcstalálkozónak. Egyik témánk a gazdaság és a társadalom jövője volt. Az uniós vezetők tisztában vannak vele, hogy hatalmas változás megy végbe a társadalomban, és hogy a szociális partnerekre igen fontos szerep hárul ebben a folyamatban. A szociális partnerek támogatása létfontosságú az uniós munkaerőpiac és az uniós jóléti rendszerek megfelelő működésének fenntartásához. Már ma is digitális társadalomban élünk, ahol gyorsan kell alkalmazkodnunk annak érdekében, hogy megragadhassuk a digitalizációban rejlő gazdasági lehetőségeket anélkül, hogy bárkit hátrahagynánk. Minden embert el kell látnunk a szükséges készségekkel és szociális védelemmel, akár hagyományos vállalatoknál, akár a digitális gazdaság élvonalában dolgozik. A szociális partnerek alaposan tanulmányozták ezeket a kérdéseket. Mindannyian elkötelezettek vagyunk amellett, hogy az uniós és a nemzeti jogszabályokat és szakpolitikákat hozzáigazítsuk a digitális kor követelményeihez”.

Emma Marcegaglia, a BusinessEurope elnöke a munkaadók (BusinessEurope, CEEP, UEAPME) képviseletében kifejtette, hogy „Európa a világ azon helyei közé tartozik, ahol ma a legjobb élni, dolgozni és vállalkozni. Ezt az európai projektnek köszönhetjük. Ki kell használnunk a mostani lendületünket – amelynek az európai projektet övező támogatás és a javuló gazdasági helyzet adja a hátszelet – annak érdekében, hogy az európai gazdaságok és társadalmak modernizálásához szükséges uniós és nemzeti reformok elindulhassanak. Fontos lépés ebben az iparpolitika újbóli előtérbe kerülése. Ezt a stratégiát meg kell töltenünk tartalommal, strukturált módon előrehaladva. Az EU-nak vonzóbb befektetési hellyé kell válnia és meg kell őriznie tisztességes és ambiciózus kereskedelmi programját, új piacokat nyitva, fenntartható növekedést biztosítva és új üzleti lehetőségeket teremtve a vállalkozások számára, bármilyen méretűek is azok. Ami Európa szociális dimenzióját illeti, a legnagyobb kihívás az, hogy mozgásba lendüljön egy olyan, reformokat elindító partnerség, amelynek célja a foglalkoztatási teljesítmény javítása. Az EU fellépése akkor indokolt, ha közös nézet, hogy az értéktöbbletet jelent; a szubszidiaritás elvét és a szociális partnerek autonómiáját mindenkor tiszteletben kell tartani.

„Az európai szakszervezetek célja, hogy meggyőzzék arról az uniós tagállamokat, hogy fogadják el a szociális jogok – ambiciózus és szilárd – európai pillérét, az Európai Bizottságot pedig arról, hogy szigorúan kövesse azt nyomon a teljes körű végrehajtás érdekében” – mondta Luca Visentini, az Európai Szakszervezetek Szövetségének (ETUC) főtitkára. „Kézzelfoghatóbb intézkedések kellenek, hogy a dolgozó emberek életébe valódi változást hozzunk. Sok munkavállaló még semmi jelét nem érzi a fellendülésnek, és komoly bizonyítékra van szüksége, hogy elhiggye, az EU elkötelezett a társadalmi igazságosság és a társadalmi haladás mellett. Az EU-nak be kell pótolnia a válság elveszett éveit, és a dekarbonizáció és a digitalizáció okozta várható változásokra is fel kell készülnie úgy, hogy egyetlen dolgozó ember se maradjon le.”

Az ebben a szövegben idézett vélemények az érintett magánszemélyek / szervezetek álláspontját tükrözik, és nem jelentik együttesen a Tanács, illetve az Európai Tanács állásfoglalását.

A Tanács 2017. szeptember 14-én elfogadta a (KKBP) 2017/1560 határozatot[1].

A tanácsi határozat a (KKBP) 2016/1693 határozatban előírt, jelenlegi korlátozó intézkedések hatályát 2018. október 31-ig meghosszabbítja.

A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró* és Albánia*, a stabilizációs és társulási folyamat országa és egyben potenciális jelölt: Bosznia-Hercegovina, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Izland és Liechtenstein, továbbá Ukrajna, a Moldovai Köztársaság, Örményország és Grúzia csatlakoznak e tanácsi határozatokhoz.

A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti politikáik összhangban legyenek e tanácsi határozatokkal.

Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.

[1] Az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2017. szeptember 15-én hirdették ki (HL L 237., 2017.9.15., 71. o.)
* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

Az Európai Tanács 2017. október 19-én következtetéseket fogadott el a migrációról, a digitális Európáról, a biztonságról és a védelemről, valamint a külkapcsolatokról.

Az Európai Tanács (50. cikk) 2017. október 20-án következtetéseket fogadott el a brexit-tárgyalások állásáról.

Szeretném megosztani Önökkel néhány gondolatomat, mielőtt találkozunk az Európai Tanács csütörtöki és pénteki ülésén.

Az Európai Tanács októberi ülésének menete

Délután három órakor kezdődik szokásos eszmecserénk az Európai Parlament elnökével, Antonio Tajanival, majd Jüri Ratas miniszterelnök úr ad tájékoztatást arról, hogy hol tart a korábbi következtetéseink végrehajtása. Ezután politikai vitát tartunk majd a migráció külső vonatkozásairól, melynek során különös figyelmet fordítunk majd arra, hogy milyen pénzügyi eszközökre van szükség az Afrikából érkező illegális migránsok beáramlásának megfékezéséhez. Ezután következtetéseket fogadunk majd el a digitális Európát illető elképzelésekről azzal a céllal, hogy átültessük a gyakorlatba a közelmúltban Tallinnban megrendezett csúcstalálkozón folytatott sikeres megbeszéléseink eredményeit. A következtetések védelemről és a biztonságról szóló részében biztosítanunk kell, hogy fennmaradjon a múlt júniusi lendület, különös tekintettel arra az elhatározásunkra, hogy az év végéig elindítjuk az állandó strukturált együttműködést. A munkavacsora során áttekintjük a súlyos aggodalomra okot adó észak-koreai fejleményeket, valamint az Iránnal, illetve a Törökországgal kapcsolatos helyzetet. Ezek mellett Emmanuel Macron elnök úr beszédet fog tartani a kereskedelmi tárgyalásokról, Theresa May miniszterelnök asszony pedig ismerteti nézeteit a brexitről folytatott tárgyalások jelenlegi állásáról.

Péntek reggel kötetlen munkareggeli keretében tartunk eszmecserét a vezetői ütemtervről. A munkareggeli után az Európai Tanács 27 tagja folytatja majd a tanácskozást az Egyesült Királyság EU-ból való kilépéséről szóló tárgyalások következő lépéseiről. A megbeszélések során Jüri Ratas miniszterelnök úr tájékoztat majd azokról a tárgyalásokról, amelyek az Egyesült Királyságban található uniós ügynökségek áthelyezéséről folynak a Tanácsban. Az ülés várhatóan ebédidőben ér majd véget.

A vezetői ütemterv

Tallinni találkozónkon abban állapodtunk meg, hogy kidolgozunk egy vezetői ütemtervet az elkövetkezendő két évre. Erről külön is beszéltem Önökkel, és szeretném ismertetni, hogyan képzelem el a következő lépéseket.

Az eszmecserék során az derült ki számomra, hogy amellett, hogy meg kell valósítanunk a Pozsonyban és Rómában kitűzött célokat, szándék mutatkozik arra is, hogy új lendületet adjunk munkánknak és elmélyítsük együttműködésünket, többek között új elképzelésekből ihletet merítve. Úgy gondolom, hogy az erre irányuló munkánkat három alapelvnek kellene vezérelnie:

Elsősorban az uniós polgárok valós problémáira adandó pragmatikus megoldásokra kell összpontosítanunk. Ez olyan változásokkal fog járni, amelyek nem önmagukért valók, hanem azt a célt szolgálják, hogy az emberek életét ismét a stabilitás, a biztonság és a kiszámíthatóság jellemezze, valamint hogy visszatérjen a jövőbe vetett hitük. Egyes esetekben az intézményi innováció e cél elérésének egyik eszköze lehet, ugyanakkor ügyelnünk kell arra, hogy ne süllyedjünk felesleges intézményi és elméleti vitákba.

Másodsorban lépésről lépésre kell haladnunk. Egyes témákban mostanra megérett a döntés lehetősége, és az ilyenekkel kapcsolatban azonnal cselekedni kell, gyorsan, határozottan, ambiciózus módon, hogy tényleges haladást érjünk el. Más kérdésekben további előkészületekre van szükség, mielőtt megvitatásukra sor kerülhet.

Harmadsorban meg kell őriznünk az elmúlt év során sikeresen kialakított egységünket. Erre az egységre szükség van a migrációs válság megoldásához, a globalizációból származó egyenlőtlenségek leküzdéséhez, az agresszív harmadik országokkal szembeni fellépéshez és a brexit által okozott károk mérsékléséhez éppúgy, mint ahhoz, hogy fenn tudjuk tartani a szabályokon alapuló nemzetközi rendet ebben a nehéz időszakban. Csak akkor tudjuk leküzdeni korunk bizonytalanságait, ha egységben cselekszünk, hiszen az egyes országok nem elég nagyok ahhoz, hogy egyedül szembe tudjanak szállni velük. Egyesek szerint talán megszállottja vagyok az egységnek, de mély meggyőződéssel vallom, hogy a legnagyobb erőnk Európa egysége – nem csak az általam betöltött tisztségnél fogva, de személyes élményeimből fakadóan is.

Az egység és a dinamizmus összeegyeztethetőségének dilemmája nyilvánvalóan fennáll, csakúgy, mint az a kérdés, hogy hogyan használjuk ezt az új energiát olyan módon, hogy az ne megosszon, hanem további egységbe forrasszon bennünket. Előzetes megbeszéléseim nyomán az a meggyőződésem alakult ki, hogy fel tudjuk gyorsítani a munkánkat anélkül, hogy veszélybe sodornánk egységünket. Ezért a döntéseinket – a témától függően – a továbbiakban is a 27, illetve a 28 tagállam részvételével rendezett ülések keretében kell meghoznunk. Ahogyan azt a Római Nyilatkozatban is rögzítettük, ez a megközelítés nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy a Szerződésekkel összhangban bizonyos területeken gyorsabban haladjanak, ugyanakkor meg kell tartani annak lehetőségét is, hogy a későbbiekben a többi tagállam is csatlakozzon hozzájuk. Világosan fogalmazva: az egység nem lehet kifogás a haladás hiányára, ugyanakkor az ambíció nem vezethet megosztottsághoz.

Módszerek

Munkamódszereinket illetően három javaslatot tennék.

Először is, örömömre szolgál, hogy Önök készek felgyorsítani a munkánkat és túllépni a tehetetlenség érzésén, amelyet a politikai érdekek ütközése vagy a bürokratikus útvesztők okoznak. Ennek sikere érdekében azt javaslom, erősítsük tanácskozásaink politikai jellegét, és tartsunk több találkozót, amikor csak szükséges. Ahhoz, hogy a politikailag érzékeny kérdésekkel érdemben tudjunk foglalkozni és valódi eredményeket érjünk el, késznek kell lenniük arra, hogy a viták a Miniszterek Tanácsában elmozduljanak a holtpontról. Korábban már bebizonyosodott, hogy képesek vagyunk erre, például a szigorúbb dömpingellenes szabályok kapcsán, amelyekről immár az Európai Parlamenttel is megállapodtunk. Ennek szellemében több olyan vitát javaslok, amelyektől azt várom, hogy sikerül átvágni a gordiuszi csomót a legérzékenyebb kérdésekben, úgymint a migráció és a GMU reformja kérdésében.

Önök is jól tudják, két fő oka van annak, hogy bizonyos kérdésekben nem jutunk előbbre. Az első ok az, hogy a vezetők ahelyett, hogy foglalkoznának az adott problémákkal, hagyják azokat elsikkadni a munkafolyamatban részt vevők között vagy a döntéshozatali rendszerben. Rendkívüli örömömre szolgál, hogy Tallinnban egyetértettünk abban, hogy ideje kézbe vennünk az irányítást. A második ok az, hogy Önök között és kormányaik között érdekellentétek és nézetkülönbségek állnak fenn, mind az egyes problémák lényegét, mind a patthelyzetből való kimozdulás komoly szándékát illetően. Ahhoz, hogy előbbre lépjünk és gyorsan megállapodásra jussunk, új módszerre van szükségünk: olyanra, amely nem a következtetéseink hosszadalmas megszövegezéséből áll. Ezért olyan módszert javaslok, amely a valódi problémák megoldására összpontosít. A módszer lényege, hogy – a vezetői ütemtervben foglaltaknak megfelelően – döntéselőkészítő feljegyzés alapján fogunk megbeszéléseket tartani, melyeket előzetesen megküldök majd Önöknek, elsőként a göteborgi találkozónk előtt. Ez a döntéselőkészítő feljegyzés ismerteti majd az eltérő álláspontokat, konkrétan leírva a konfliktus mibenlétét, hogy érdemi, politikai tanácskozást folytathassunk. Célunk a holtpontról való elmozdulás lesz. Ha az első tanácskozásunk nem jár sikerrel, döntenünk kell arról, hogy tegyünk-e még egy próbát a probléma megoldására, vagy hogy az egyetlen járható út a Szerződések szerinti megerősített együttműködés az abban részt venni kívánó országok között.

Másodsorban Önök közül sokan ragaszkodnak az üléseinken hozott határozatok szigorú nyomon követéséhez, biztosítandó azok megfelelő végrehajtását. Pozsonyban megállapodtunk arról, hogy nagyobb hangsúlyt helyezünk a végrehajtásra, és úgy döntöttünk, hogy a soros elnökséget képviselő állam-, illetve kormányfő az Európai Tanács minden rendes ülésén beszámol az elért eredményekről. Ennek a gyakorlatnak a továbbfejlesztését javaslom: világosabb beszámolókat, amelyek jobb kiindulópontként szolgálnak ahhoz, hogy politikai következtetéseket vonjunk le a munkánk szempontjából. Mindezek fényében csatolom a pozsonyi ütemterv végrehajtásának áttekintését. Tekintve, hogy félúton járunk a Pozsonyban kitűzött célok teljesítésében, úgy állítottam össze a vezetői ütemtervet, hogy az ne legyen átfedésben az előző ütemtervvel, hanem kiegészítse azt, amiről már közösen döntöttünk.

Végezetül Önök közül többen is helyesen rámutattak arra, hogy gondoskodnunk kell arról, hogy az általunk hozott határozatok beágyazódjanak az egyes tagállamok belső politikai rendszerébe. Mindannyiuk számára bevett gyakorlat, hogy saját parlamentjeikkel szoros kapcsolatot ápolnak és tájékoztatják a nyilvánosságot, alkotmányos hagyományaiknak és a politikai körülményeknek megfelelően. Ezen nem változtatunk. Ugyanakkor az Európáról szóló közbeszéd megújításához inspirációt meríthetünk a közelmúltban elhangzott új felvetésekből.

Közös céljaink elérése érdekében javaslom, hogy munkánkat a csatolt vezetői ütemterv alapján szervezzük. Ez természetesen egy dinamikusan alakítható irat, amelyet folyamatosan frissítenünk és bővítenünk kell. Őszintén várom észrevételeiket és javaslataikat péntek délelőtti megbeszélésünkön. Mindazonáltal nem tervezem, hogy a vezetői ütemterv megszövegezésével foglalkozzunk, ehelyett politika véleménycserét szeretnék arról, hogy az elkövetkező hónapok feladataira hogyan készüljünk fel. Gondoskodni fogok arról, hogy az ütemterv a továbbiakról kialakított közös megegyezés alapján módosításra kerüljön.

A brüsszeli viszontlátás reményében,

Az észt elnökség október 18-án ideiglenes megállapodásra jutott az Európai Parlament képviselőivel arról a rendeletről, amelynek értelmében az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben (ETS) a légiközlekedési tevékenységekre vonatkozóan előírt rendelkezések hatályát kiterjesztik a 2016 utáni időszakra, valamint előkészítik a globális piaci alapú intézkedés 2021-től kezdődő végrehajtását. Az ideiglenes szöveget politikai jóváhagyás céljából az uniós nagykövetek elé fogják terjeszteni.

Az új rendeletről szóló javaslatot azt követően terjesztették elő, hogy a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) 2016 októberében úgy határozott, hogy 2021-től globális piaci alapú intézkedés bevezetésére kerül sor a nemzetközi légi közlekedésből származó kibocsátások ellentételezési rendszeren keresztül történő szabályozása céljából. A rendszer neve CORSIA (Carbon Offsetting and Reduction Scheme for International Aviation – a nemzetközi légi közlekedés kibocsátáskompenzációra és a kibocsátás csökkentésére vonatkozó rendszere). Az EU támogatja ezt az intézkedést és 2021-ben önkéntes alapon csatlakozni kíván a kísérleti szakaszhoz.

Addig is azonban még az év vége előtt mindenképp el kellett fogadni ezt az új rendeletet annak érdekében, hogy ne alakulhasson ki jogbizonytalansága jelenleg hatályos ETS-rendeletnek való megfelelés tekintetében 2017 vonatkozásában. A ma létrejött megállapodásnak köszönhetően még időben sor kerülhet a javaslat elfogadására. A 2017-es kibocsátások bejelentésének és ezek alapján a kibocsátási egységek leadásának határideje 2018. március 31., illetve április 30. lenne.

„Az EU meggyőződése, hogy minden légi járatnak hozzá kell járulnia az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséhez. Teljes mértékben támogatjuk az ICAO keretén belül jelenleg folyamatban lévő tárgyalásokat, melyek célja az ennek megvalósítását lehetővé tevő átfogó és egységes nemzetközi szabályok kidolgozása. Azonban addig is ezt a rendeletet mindenképpen el kellett fogadni. Ennek köszönhetően nem sérül majd a jogbiztonság a légijármű-üzemeltetők számára, és biztosítható lesz, hogy az európai légi járatok 2016 után is csökkentsék a kibocsátásaikat.”

Siim Kiisler, az Észt Köztársaság környezetvédelmi minisztere

Az ideiglenes megállapodás főbb elemei a következők:

• fenn kell tartani a légiközlekedési tevékenységekre vonatkozó hatály jelenlegi korlátozásait az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerén belül, nevezetesen annak révén, hogy 2023. december 31-ig, azaz a CORSIA első szakaszának elindításáig meghosszabbítják az EGT-n kívüli repülésekre vonatkozó eltérést;
• rendelkezni kell arról, hogy a globális piaci alapú intézkedés uniós végrehajtása céljából – azt követően, hogy az ICAO valamennyi határozatát meghozta – kerüljön sor egy mindenekelőtt a kibocsátáskereskedelmi irányelvet érintő felülvizsgálatra;
• továbbá a felülvizsgálat függvényében elő kell irányozni, hogy az ETS-irányelvben foglaltaknak megfelelően 2021-től a lineáris csökkentési tényezőt alkalmazzák a légiközlekedési ágazatra.

A felek emellett elfogadtak egy nyilatkozatot is, amely szerint az ICAO-nak teljes mértékben átláthatóan kell eljárnia, és minden érdekelt felet időben tájékoztatnia kell az elért előrehaladásról és a meghozott döntésekről.

Ezen túlmenően a Parlament és a Tanács olyan védőintézkedésekről is megállapodott, amelyek célja az EU ETS integritásának megóvása abban az esetben, ha a légijármű-üzemeltetők és egyéb tagállami üzemeltetők kötelezettségei megszűnnének.

Az eddigi és a következő lépések

A Bizottság 2017. február 3-án terjesztette elő javaslatát, és február 28-án nyújtotta be azt a Környezetvédelmi Tanácsnak. Június 21-én az uniós nagykövetek megállapodtak az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalásokra vonatkozó tanácsi megbízásról. A Parlament a szeptember 13-i plenáris ülésen szavazott a javaslatról. Ezt követően a társjogalkotók szeptember 25-én részt vettek az első háromoldalú egyeztetésen.

Amint az uniós nagykövetek jóváhagyták a megállapodást, a Parlament és a Tanács felkérést fog kapni arra, hogy első olvasatban fogadják el az új rendeletet. Ezután a rendelet a Hivatalos Lapban való kihirdetésének napján hatályba fog lépni.

A kibocsátáskereskedelmi rendszer és az ICAO – háttér

A kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) 2005-ben jött létre azzal a céllal, hogy uniós szinten elősegítse az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését. A hatályos kibocsátáskereskedelmi szabályozás a légi közlekedésre is vonatkozik. A légi közlekedésből származó kibocsátásokat beleszámítják az EU által meghatározott azon célba is, amelynek értelmében 2020-ig az 1990-es szintekhez képest 20%-kal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Az EU 2014-ben úgy határozott, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszer hatályát az Európai Gazdasági Térségen (EGT) belüli repülésekre szűkíti, egyrészről az ICAO keretében folytatott tárgyalások előmozdítása érdekében, másrészről pedig abban a reményben, hogy ezáltal tiszta helyzetet teremt az EGT-t harmadik országokkal összekötő nemzetközi járatok kibocsátásait illetően. Akkor arról is döntés született, hogy az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívüli repülésekre vonatkozó eltérés csak 2016 végéig marad hatályban.

Jelenleg folynak a tárgyalások a kibocsátáskereskedelmi rendszer 2021 és 2030 közötti időszakra vonatkozó reformjáról. E reformot a tervek szerint felülvizsgálják majd, amint egyértelművé válnak a globális piaci alapú intézkedés végrehajtásával kapcsolatban az ICAO által előírt jogi kötelezettségek. Az EU gondoskodni fog arról is, hogy a rendszer összhangban álljon azzal a Párizsi Megállapodás keretében tett uniós kötelezettségvállalással, amely szerint 2030-ig az 1990. évi szinthez képest legalább 40%-kal fogjuk csökkenteni kibocsátásainkat.

Az ICAO globális piaci alapú intézkedésének célja a légiközlekedési ágazatból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátások növekedésének lelassítása és a kibocsátások azonos szinten való stabilizálása 2020-tól kezdődően. Az intézkedést a jelentős légiközlekedési ágazattal rendelkező országoknak 2027-től kötelezően alkalmazniuk kell, de 2021-től önkéntes alapon kísérleti szakasz indul.

2016-ban jelentősen növekedtek azok a hozzájárulások, amelyeket az Unió és tagállamai nyújtottak a fejlődő országok részére az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni fellépéshez.

A hozzájárulások teljes összegét az EU Gazdaságpolitikai Bizottsága 2017. október 16-án erősítette meg, az ENSZ bonni COP23 éghajlatváltozási konferenciáját megelőzően.

A 2016. évi uniós és tagállami hozzájárulások összesen 20,2 milliárd EUR-t[1] tettek ki, ami 2015-hez képest jelentős növekedés. Ezt a pénzt ténylegesen a fejlődő országokban folyó, az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó kezdeményezésekre fordították.

A hozzájárulásokkal komoly előrelépést sikerült elérni a 2015 decemberében Párizsban létrejött, jogilag kötelező erejű éghajlatváltozási megállapodás végrehajtásában.

Az említett legfrissebb adat számszerűleg igazolja, hogy az EU elkötelezett az iránt, hogy továbbra is fokozatosan növelje az éghajlatváltozás kezelésére irányuló nemzetközi pénzügyi hozzájárulását. A cél az, hogy a fejlett országok által nyújtott támogatás 2020-ra elérje az évi 100 milliárd USD-t, és ezt követően 2025-ig legalább ezen a szinten maradjon. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének részes felei még 2025 előtt új kollektív célösszeget fognak meghatározni. Az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást szolgáló hozzájárulásokat egyszerre számos különböző forrásból – így magán- és közpénzekből, két- és többoldalú eszközökből, többek között alternatív finanszírozási forrásokból – biztosítják majd, szavatolva egyúttal a végrehajtás átláthatóságát.

[1] Ebbe az összegbe egyrészről azok az állami költségvetésekből és egyéb fejlesztésfinanszírozási intézményektől származó, az éghajlatváltozás finanszírozását célzó források tartoznak bele, amelyekről a tagállamok a 2013. május 21-i 525/2013/EU rendelet 16. cikke alapján számoltak be. Másrészről szerepel benne az uniós költségvetés és az Európai Fejlesztési Alap 2,7 milliárd EUR összegű, valamint az Európai Beruházási Bank 1,9 milliárd EUR összegű klímafinanszírozási kerete.

2017. október 2., hétfő
15.30 Telefonbeszélgetés Mariano Rajoy spanyol miniszterelnökkel

2017. október 4., szerda
(Luxembourg)
8.30 Találkozó Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnökkel
(Brüsszel)
15.00 Találkozó Charles Michel belga miniszterelnökkel (Lambermont)
20.00 Találkozó Mark Rutte holland miniszterelnökkel

2017. október 6., péntek
Újdelhi
EU–India csútcstalálkozó
(helyi idő)
10.15 Látogatás Szusma Szvarádzs külügyminiszternél
10.55 Koszorúzás Mahátma Gandhi emlékművénél
11.25 Érkezés és Naréndra Módi miniszterelnök köszöntője
11.30 Zártkörű ülés
12.15 Plenáris ülés
13.00 Munkaebéd
14.00 Kétoldalú megállapodások kicserélése és sajtónyilatkozatok

A Tanács (az uniós nagykövetek szintjén) október 4-én tárgyalási álláspontról állapodott meg arra a határozatra vonatkozóan, amely a jelentések egységesítéséről szóló (91/692/EGK) irányelvet hivatott hatályon kívül helyezni és hat kapcsolódó jogi aktust hivatott módosítani. A határozat alapvető jelentősége abban áll, hogy a környezetvédelmi jelentéstétel területén elősegíti az egyértelmű jogi helyzet biztosítását, az átláthatóság növelését, valamint az adminisztrációs terhek csökkentését.

A jelentések egységesítéséről szóló irányelv a jelenleg hatályos legfontosabb olyan jogi aktus, amely a jelentéstételi kötelezettségek egyszerűsítését célozza valamennyi uniós környezetvédelmi jogszabály tekintetében. Nem határozza meg ugyanakkor az összes jelentéstételi követelményt, nem beszélve arról, hogy az évek során a legtöbb rendelkezése el is avult.

Az irányelv összesen huszonnyolc környezetvédelmi jogi aktusra történő konkrét hivatkozást tartalmaz. Emellett egyéb jogalkotási aktusok is támaszkodnak az irányelvre. Ezek közül egy rendelet, 9 irányelv és 23 határozat továbbra is hatályos, annak ellenére, hogy nem bír joghatással.

„Az új jogszabály fontos lépést jelent a környezetvédelmi jelentéstétel egyértelműbbé és hatékonyabbá tétele irányában. Az adminisztratív terhek csökkentése az egyik átfogó célkitűzésünk. Az EU jogrendszerében nem kaphat helyet elavult jogszabály. Biztosítanunk kell, hogy a jogszabályaink kivétel nélkül »megfeleljenek a célnak«, és ennek érdekében az Európai Parlamenttel együttműködve törekszünk arra, hogy erről a dossziéról mielőbb megállapodás szülessen.”

Siim Kiisler, az Észt Köztársaság környezetvédelmi minisztere

A határozat a jelentések egységesítéséről szóló irányelvet hatályon kívül helyező, a Bizottság által 2016-ban előterjesztett csomag részét képezi. Két másik olyan kezdeményezést is magában foglal, amelyek hozzájárulnak a felesleges jogszabályok felszámolásához.

A Tanács összességében támogatja a javasolt határozatot, és egyetért a Bizottság által előterjesztett főbb elemekkel. A tartalmat illetően a javaslat arra irányul, hogy egyes jogi aktusok komitológiára vonatkozó rendelkezéseit a Lisszaboni Szerződéshez és a jelenlegi intézményközi megállapodáshoz igazítsa.

A két társjogalkotó álláspontja nagyon közel állt egymáshoz, és a Tanács várakozással tekint az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalások elé, remélve, hogy mielőbb és minél könnyebben megállapodást lehet elérni az első olvasatban.

További lépések

A tárgyalásokra már a közeljövőben megkezdődhetnek, mivel az Európai Parlament az ENVI Bizottság 2017. július 11-i ülésén történt szavazást követően a 2017. szeptember 13-i plenáris ülésén már elfogadta a jogszabályra vonatkozó álláspontját. A háromoldalú egyeztetésre valószínűsíthetően novemberben kerül majd sor.

A tárgyalások végeztével és azt követően, hogy mindkét intézmény elfogadta a jogszabályt, a határozat a benne foglalt rendelkezéseknek megfelelően az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon hatályba lép. Mindazonáltal a teljes körű következetesség biztosítása és a joghézagok elkerülése érdekében a határozat tényleges kihirdetésére még nem kerül sor, mégpedig annak érdekében, hogy hulladékokról szóló csomag részét képező azon jogalkotási aktusokkal egyidejűleg lépjen hatályba, amelyekről jelenleg a két jogalkotó megbeszéléseket folytat.

Háttér-információk

A Bizottság a célravezető és hatásos szabályozás programról (REFIT) szóló, 2014. évi közleményében vállalta, hogy a környezetvédelmi jelentéstétellel kapcsolatos elavult jogszabályok felszámolására irányuló konkrét javaslatokat fog kidolgozni.

Az ezt követő két évben a Bizottság közleményt fogadott el a jogalkotás minőségének javításáról (2015 májusa), továbbá a REFIT keretében (a 2016. évi munkaprogram részeként) elindította a környezetvédelmi felügyelet és jelentéstétel célravezetőségi vizsgálatát, amely jelenleg is tart.

E kötelezettségvállalások eredményeként a Bizottság 2016. december 15-én előterjesztette a jelentések egységesítéséről szóló irányelvet hatályon kívül helyező csomagot, amely három kezdeményezésből áll, és közülük a harmadik ez a határozat. Az első egy bizottsági közlemény, ami a feleslegessé vált végrehajtási jogi aktusokat azonosítja, a második pedig egy olyan javaslat, amely két végrehajtási jogi aktus hatályon kívül helyezésére irányul.

Az EU Politikai és Biztonsági Bizottsága Kauko Aaltomaat, a finn belügyminisztérium magas rangú tisztviselőjét nevezte ki az Európai Unió palesztin területeken folytatott rendőri missziójának (EUPOL COPPS) új vezetőjévé. Kauko Aaltomaa 2017. október 1-jén foglalja el hivatalát.

Az EUPOL COPPS a palesztin államépítés támogatására irányuló széles körű uniós erőfeszítések részeként jött létre az izraeli–palesztin konfliktus átfogó, a kétállamos megoldáson alapuló rendezését elősegítendő. Az EUPOL COPPS 2006 januárja óta támogatja a Palesztin Hatóságot a jövőbeli palesztin állam intézményeinek a rendőrségi tevékenységek és a büntető igazságszolgáltatás területén történő kiépítésében. A biztonsági és az igazságszolgáltatási ágazat reformjához való hozzájárulása révén a misszió támogatja a palesztin nép biztonságának fokozására és a jogállamiság megszilárdítására irányuló erőfeszítéseket. Az EUPOL COPPS jelenlegi megbízatása 2018. június 30-ig tart. A művelet parancsnokságának székhelye Rámalláhban található.

Kauko Aaltomaa (a francia állampolgárságú) Rodolphe Mauget utóda lesz, aki 2015. február 17. óta töltötte be ezt a hivatalt.

A Tanács jogi aktusok formájában átültette az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 2374 (2017). sz. határozatát, amelyek lehetővé teszik szankciók alkalmazását azokkal szemben, akik tevékenyen hátráltatják a mali békéről és megbékélésről szóló, 2015-ben aláírt megállapodás végrehajtását.

Az érintett személyeket és szervezeteket az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa vagy szankcióbizottsága adott esetben jegyzékbe veszi olyan személyekként vagy szervezetekként, akik, illetve amelyek felelősek a Mali békéjét, biztonságát, illetve stabilitását fenyegető tevékenységekért vagy politikákért, vagy bűnrészesek azokban.

Ilyen tevékenységek lehetnek például a következők: részvétel a mali békéről és megbékélésről szóló megállapodást megsértő összetűzésekben, illetve a mali intézményekkel és biztonsági és védelmi erőkkel vagy a nemzetközi erőkkel szembeni támadásokban. E nemzetközi erők közé értendők az ENSZ Maliban működő többdimenziós integrált stabilizációs missziójának (MINUSMA) békefenntartói, a Száhel-övezeti G5-ök (G5-Száhel) közös erői, az európai uniós missziók és a francia erők.

A szankciók vonatkoznak továbbá a következőkre is: a Maliba irányuló humanitárius segélyek célba juttatásának akadályozása, az emberi jogi jogsértésekben való részvétel, illetve a mali fegyveres konfliktussal összefüggésben gyermekek fegyveres csoportok vagy fegyveres erők általi bevetése vagy toborzása.

A jegyzékbe vett személyekkel szembeni szankciók magukban foglalják majd az érintett személyek belépésére vonatkozó korlátozásokat (beutazási tilalom az EU területére), a szankciók által érintett személyek és szervezetek Unióban található vagyoni eszközeinek befagyasztását, valamint az uniós személyek és szervezetek számára annak tilalmát, hogy pénzeszközöket bocsássanak az érintett személyek és szervezetek rendelkezésére.

A rendelkezések teljes listáját a Hivatalos Lap 2017. szeptember 29-i számában kihirdetésre kerülő jogi aktusok fogják tartalmazni. A jogi aktusokat írásbeli eljárással fogadták el.

A Tanács 2017. szeptember 25-én elfogadta az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA) létrehozásáról szóló rendeletet. Az alap szeptember 28-án jön létre.

Az EFFA lesz az afrikai és a szomszédos országokban eszközölt beruházások támogatását szolgáló európai külső beruházási terv végrehajtásának legfőbb eszköze. E terv elsődleges célja az, hogy a munkahelyteremtés és a növekedés ösztönzése, és ezzel egyidejűleg a migráció kiváltó okainak kezelése révén hozzájáruljon a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend fenntartható fejlesztési céljainak megvalósításához.

Az alap 3 350 millió EUR összegű kezdeti költségvetéssel rendelkezik majd, és a tervek szerint 44 milliárd EUR értékben fog beruházásokat beindítani. Ez az összeg akár meg is duplázható, ha a tagállamok és más támogatók az uniós hozzájáruláshoz hasonló mértékű felajánlásokat tesznek. Az alap többek között a következő ágazatokban indítandó projektek finanszírozásához járul majd hozzá: energetika, közlekedés, szociális infrastruktúra, digitális gazdaság, a természeti erőforrások fenntartható használata, mezőgazdaság és helyi szolgáltatások.

Az EFFA ösztönözni fogja a magánszektor beruházásait olyan országokban, illetve ágazatokban, amelyekben máskülönben nem kerülne sor magánberuházásokra – ez a helyzet például az instabil vagy a konfliktusok sújtotta országokban. Az EU-n belüli beruházásokat támogató Európai Stratégiai Beruházási Alaphoz hasonlóan az EFFA garancia biztosításával és támogatásötvözési mechanizmusok igénybevételének segítésével támogatja a kockázatosabb projektek megvalósítását. Az EFFA „egyablakos rendszerként” működik majd, fogadva a pénzügyi intézményektől és az állami vagy magánbefektetőktől érkező finanszírozási javaslatokat, és széles körű pénzügyi támogatást biztosítva a támogatható beruházások számára.

Az Európai Parlament július 6-án fogadta el a rendelet szövegét. A rendeletet 2017. szeptember 27-én hirdetik ki a Hivatalos Lapban. Az EFFA stratégiai testülete szeptember 28-án megtartja első ülését, amelynek során megvitatja majd az alap átfogó stratégiáját és beruházási prioritásait.

2017. szeptember 26., kedd
09.00 Találkozó Michel Barnier-vel, a brexit-tárgyalásokat folytató uniós küldöttség vezetőjével
London
(helyi idő szerint)
12.30 Találkozó Theresa May miniszterelnökkel

2017. szeptember 28., csütörtök
13.30 Telefonbeszélgetés Jeroen Dijsselbloemmal, az eurócsoport elnökével
Tallinn
(helyi idő szerint)
21.00 Nem hivatalos munkavacsora az uniós állam-, illetve kormányfőkkel

2017. szeptember 29., péntek
Tallinni digitális csúcstalálkozó
(helyi idő szerint)
10.00 Találkozó Bojko Boriszovval, Bulgária miniszterelnökével
11.00 Érkezés és Jüri Ratas miniszterelnök köszöntője a tallinni kreatív központban (Tallinn Creative Hub)
11.10 Találkozó Andrej Plenković horvát miniszterelnökkel
11.30 Találkozó Kersti Kaljulaid észt elnökkel
12.00 Kersti Kaljulaid elnök nyitóbeszéde
12.30 Első ülésszak: Munkaebéd – A kormányok jövője
15.00 Csoportkép
15.15 Találkozó Angela Merkel német szövetségi kancellárral
15.45 Második ülésszak: A gazdaság és a társadalom jövője
18.15 Sajtókonferencia

Ratas miniszterelnök úr felkért arra, hogy a tallinni digitális csúcstalálkozó előtti vacsoránkon lássam el a levezető elnöki feladatokat. Ezért írok most Önöknek.

2016. június 29-én, néhány nappal az Egyesült Királyságban tartott brexit-szavazás után úgy döntöttünk, hogy gondolkodási folyamatot indítunk a 27 tagú Európai Unió jövőjéről. 2016 szeptemberében tartottuk az első ennek szentelt ülésünket, amelynek záródokumentumaként megszületett a pozsonyi ütemterv. Megállapodtunk abban, hogy a polgárainkat aggasztó legsürgetőbb kérdésekkel foglalkozunk elsőként: a migrációval, a biztonsággal, valamint gazdasági és társadalmi kérdésekkel. A pozsonyi menetrendet tovább pontosítottuk az idei máltai és brüsszeli találkozónkon, aminek eredményeként jött létre a Római Nyilatkozat. Ebben részletesebben is meghatároztuk az elkövetkező évekre szóló jövőképünket.

Ezzel párhuzamosan a rendszeres európai tanácsi üléseinken is visszatértünk e menetrend megvalósításának kérdésére. Több témát illetően is sikerült megoldást találnunk, aminek köszönhetően javult az Európai Unió helyzete, és optimistábban tekinthetünk a jövőbe. Nézzük a migrációt: elsőként a kelet-mediterrán útvonalra, azután pedig a közép-mediterrán útvonalra összpontosítottunk. Visszanyertük ellenőrzésünket a külső határaink felett, és sikerült elérnünk, hogy csökkent az irreguláris migránsok, valamint a tengeren történt halálesetek száma. Ami a biztonságot illeti, folytattuk a terrorizmus elleni eszköztárunk megerősítését és fontos előrelépést tettünk az európai védelem területén, ideértve a NATO-val való együttműködést is. A gazdasági vonalon a globalizáció negatív hatásainak mérséklése érdekében új irányt szabtunk kereskedelempolitikánknak. Továbbra is komoly törekvésünk a piacnyitás (kereskedelmi megállapodások Kanadával és Japánnal), ugyanakkor szigorítjuk a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni fellépésünket.

Ezekben a kérdésekben sok és kemény munka vár még ránk. Meg kell szilárdítanunk külső migrációs politikánkat, javítanunk kell a visszaküldésekre szolgáló kapacitásainkat, és tartós megoldást kell találnunk menekültügyi rendszerünk megreformálására. Folytatnunk kell az európai védelem megerősítését, első körben az állandó strukturált együttműködés decemberi elindításával. Hasonlóképpen folytatnunk kell gazdasági bázisunk megerősítését, többek között a digitális egységes piac segítségével (erről szól a tallinni csúcstalálkozó), ugyanakkor gondoskodnunk kell arról, hogy az szociális szempontból kiegyensúlyozott legyen (ez pedig a novemberi göteburgi csúcstalálkozó témája lesz).

Döntenünk kell az euróövezet továbbfejlesztéséről is. Nem létezik olyan megoldás, amellyel a gazdasági és monetáris unió varázsütésre, egyszer és mindenkorra megvalósítható. Meggyőződésem azonban, hogy kötelességünk a GMU működésének javítása és fokozatos megerősítése. Első lépésben a bankunió kiteljesítésével kell foglalkoznunk, melyet az elfogadott ütemtervvel összhangban kell megvalósítani az euróövezet strukturális megerősítése érdekében. Ez azt jelenti, hogy ki kell alakítanunk egy közös védőhálót a bankunió számára a kockázatok további csökkentése és az európai betétbiztosítási rendszer előkészítése céljából. Emellett növelnünk kell Európa cselekvőképességét, melynek keretében az Európai Stabilitási Mechanizmust tovább lehetne fejleszteni egy európai valutaalappá. A kormányzásra és a költségvetési forrásokra vonatkozóan több olyan elképzelés is felmerült, amelyek sajátosan az euróövezethez kapcsolódnak. Ezekről további megbeszéléseket kell folytatni. Ennek előmozdítása érdekében decemberre euróövezeti csúcstalálkozót fogok összehívni az euróövezeten kívüli tagállamok részvételével. Ezekről a kérdésekről legkésőbb a jövő évben, az Európai Tanács júniusi ülésén konkrét döntéseket kell hozni.

Tovább kell fejlesztenünk az Unió nemzetközi szerepvállalását is, mind a szomszédságunkban, mind pedig globális szinten. Javaslom, hogy az Európai Tanács októberi ülésén vitassuk meg, hogy miként reagáljunk a Törökországgal fenntartott kapcsolataink terén bekövetkezett fejleményekre, jövő év májusában pedig – Bojko Boriszov miniszterelnök úr egyetértésével – Bulgáriában tartsunk nyugat-balkáni csúcstalálkozót. A kereskedelem is kiemelt kérdés marad a munkánkban.

E sürgető prioritásokon túl előttünk áll egy további nagy feladat: a következő többéves uniós költségvetés. Az erre vonatkozó tanácskozások, amelyek meghatározóak lesznek az uniós szakpolitikák szempontjából az elkövetkező években, ténylegesen akkor kezdődhetnek majd meg, miután megkötöttük a megállapodást az Egyesült Királyság kilépéséről. Ez fontos napirendi pont lesz mindaddig, amíg meg nem születik a konszenzus, időben ahhoz, hogy 2021-ben hatályba léphessen az új többéves pénzügyi keret.

Tallinnban nem tudunk e kérdések mindegyikével foglalkozni, még kevésbé azokról döntést hozni. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy ez az ülés jó alkalom lesz annak megvitatására, hogy milyen megközelítést alkalmazzunk ezeken a megbeszéléseken, különös tekintettel arra, hogy a közelmúltban számos érdekes felvetés hangzott el a fenti kérdéskörök tartalmát, a módszereket és a célokat illetően. Az iránymutatásukat fogom kérni ahhoz a döntéshez, hogy a megbeszélésünket követően miként szervezzem az Európai Tanács munkáját e tekintetben. Annak érdekében, hogy nyílt, őszinte és kötetlen megbeszéléseket tudjunk folytatni e kérdésekről, nem lesz írásbeli előterjesztés, sem pedig írásbeli következtetés a megbeszéléseinket követően.

Végezetül tisztában kell lennünk azzal, hogy továbbra is a brexit jelenti az egyik legfontosabb feladatot számunkra. Ez lesz a témája a 27-ek 50. cikk szerinti, következő ülésének, melyre októberben kerül sor.