Europäische Union

C'est donc Antoine Salles-Papou qui s'y est collé. Même si j'avoue continuer de ne pas comprendre quelle mouche a piqué la France insoumise à vouloir tout soudain se dire anticapitaliste — on ne lui avait rien demandé de tel —, il lui faut bien défendre sa nouvelle revendication maintenant qu'elle l'a lâchée dans la nature. A. S.-P. n'a donc ménagé ni sa peine ni son temps — on lui en sait gré. Quant à la réussite de son entreprise, c'est autre chose.

- La pompe à phynance / Idées, Parti politique, Politique

Qu'ont en commun des moines en prière, un défilé avec un gros rat et la Voie lactée ? Ils ont tous été photographiés de manière incroyable en 2025.

La photo prise par Bidyut Kalita fait partie des nombreuses photos hautement recommandées par le Wildlife Photographer of the Year de cette année.

De la photo impressionnante d'un surfeur à Tahiti à celle emblématique du président élu américain, Donald Trump, prise après une tentative d'assassinat, voici 12 des images les plus accrocheuses de l'année dernière.

Une octogénaire zambienne est adulée pour ses photos de mode saisissantes et ludiques.

Novák Katalin, köztársasági elnök Ruandába és Tanzániába tett látogtatást. A térség Afrika egyik legstabilabb és legdinamikusabban fejlődő régiója, amelyből Magyarország is profitálhat. Az elnöki vizitről,

Nagy örömmel osztjuk meg, hogy Kutatóközpontunk vezetője, Prof. Dr. Tarrósy István ettől az évtől kezdődően a Floridai Egyetem CAME (Center for Arts, Migration and Entrepreneurship)

Nagy boldogsággal adjuk hírül, hogy az Afrika Tanulmányok/ Hungarian Journal of African Studies folyóiratunk az MTA két bizottságának folyóiratlistáin is egy magasabb minőségi kategóriába került:

A krakkói Jagelló Egyetem Afrika Kutatóközpontja stabil együttműködő partnerévé vált a PTE Afrika Kutatóközpontnak. A tervezett jövőbeli egyre erősödő közös munka egyik fontos megtestesülése, hogy

„Élet az utak mentén” – Mindennapi afrikai valóságok 2012–2023 címmel nyílt meg Prof. Dr. Tarrósy István Afrika-kutató, egyetemi tanár első afrikai témájú egyéni fotókiállítása az

Immáron hagyományosan, a Pécsi Tudományegyetem International Seasons interkulturális programsorozat szervezésében, idén is megrendezésre került az Afrika Napok, amelynek során április 24. és 28. között számos

Örömmel osztjuk meg, hogy az Afrika Tanulmányok folyóirat nemzetközi viszonylatban is előrébb lépett és a 2020-as 69,26 ponthoz képest 77,78 pontot kapott az Index Copernicus

2022. szeptember 12-18. között rendezték meg a budapesti Magyar-Afrika hetet, amelyet 20 éves Afrikáért Alapítvány szervezett. Az eseménynek köszönhetően az elmúlt tíz évben komoly és

A Pécsi Tudományegyetem és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a 2018-ban aláírt megállapodásuk keretében közös kutatási programokkal, konferenciákkal, az elmélet és a gyakorlat összehangolásával, kölcsönös megosztásával

Des images prises du ciel montrent comment le paysage du continent est transformé par l'activité humaine.

Mi magyarok nagyon hozzá vagyunk szokva ahhoz, hogy semmi nem akar tud minket megölni, amikor a saját országunkban kirándulunk, nyaralunk. Ebből aztán mindenféle kacifántos helyzetek adódnak. Kénytelenek vagyunk például túl közelről megnézni egy barnamedvét, megmarnak minket dolgok, megcsípnek, megharapnak, ha elhagyjuk ezt a biztonságos kis helyet. Nem vagyunk rá felkészülve, hogy a természet nem mindenütt a barátságosan döngicsélő méhekről szól, és bizony van veszélyesebb dolog a kullancsnál.

Kevesen tudják, hogy nagyon nem árt észnél lenni például az Adriai tenger partján, mert nem a tengeri sün jelenti a legnagyobb veszélyt. A tengeri állatokra inkább nem térnék ki, a víz nyilván tele van mindennel, ami csak megmarhat. Ezekre többé-kevésbé számít az ember, a strandokon általában van gyors segítség, a magyarok meg általában nem akkora tengerészek, hogy tömegével hagyják el a biztonságos zónákat a partok mentén. Viszonylag jól megúszhatóak ezért a vízi problémák.

Sajnos azonban a szárazföld is borzasztó veszélyes, lába meg a legtöbbünknek van, egy jó erdei/hegyi túra általában belefér a nyaralásba. Na, itt már nem árt résen lenni, pláne, ha szaladgáló gyerekek is vannak velünk, esetleg mindent megszaglászó kutya.

Egy rendkívül veszélyes balkáni lakosra szeretném felhívni azoknak a figyelmét, akik mostanság tervezik betuszkolni a felfújható unikornist a csomagtartóba. A találkozás megúszható körültekintéssel és elővigyázatossággal, de okozhat akár tragédiát is.

A vipera ammodytes, azaz a homoki vipera, szerbhorvátul poszkok. Ez a vipera mindössze 80-100 cm hosszúra nő, nagyon kedveli a dombok déli lejtőit, kövek, bozót, bokrok... Minden, ami egy kirándulás alkalmával körülvesz minket a Balkánon, az az ő kedvenc élőhelye. Jellegzetes szarvszerű "orráról" lehet felismerni, rendkívül erős mérge van, Európa legerősebb mérgét fecskendezi belénk, ha nem vigyázunk.

Egészen elképesztő hülyék is vannak amúgy például Horvátországban a nyáron. Ezt biztos sokan tapasztalták. A horvát hegyimentők kedvencei azok, akik elindulnak tangapapucsban mondjuk a Velebitre túrázni. Az ő esetükben a legtöbbször légi mentésre is szükség lesz.

Egészen különleges fajtája azonban a turistának az, aki elkezdi piszkálni az idegen országban talált kígyókat. A poskok például nem olyan, hogy érdemes bottal bökdösni, vagy kézzel csesztetni. Hagyni kell, hogy menjen a dolgára, ha van olyan szerencsénk, hogy észrevesszük időben. A kígyó amúgy a lábunk döngését érzékeli, és védett helyre húzódik általában mire odaérünk, nyilván nem várja a túrázókat az ösvény közepén harcra készen. Ennek ellenére egy elgurult labda, egy gyors pisilés a bozótban hozhat meglepetéseket. A Füstlakók című (Hrvoje Hitrec írta) jugoszláv ifjúsági regény szereplőjét, Dunját is így marja meg egy bokor ágán napozó poskok, pisilés közben. Na, mindegy. A lényeg, hogy nézzünk a lábunk elé és, ha találkozunk vele, ne bökdössük, ne csesztessük, ne akarjunk közös fotót vele, hagyjuk békén, a gyerek meg ne futkosson a dzsindzsában, mert ott lapulhat egy példány. 

Néhány éve egész Horvátország a hasát fogva röhögött, amikor az alábbi videó felkerült. Egy holland turista döntött úgy, hogy megfogja ezt a rendkívül veszélyes kígyót. Különdíjas, hogy a marás után elkezdi szívogatni a mérget az ujjából, hogy a száján át is bejusson egy adag a szervezetébe.

A poskoktól a helyiek  is nagyon félnek, a történelem során legendákat gyártottak róla, mindenféle nem létező tulajdonsággal ruházták fel. A nép úgy tartja, hogy a kígyó karikává tud hajlani, és úgy gurul le a domboldalon, meg nagyot tud ugrani, mint valami rugó, úgy csapódik ki. Ez nem igaz, ez egy közönséges vipera, de ezek a kitalált szuperképességek is jól mutatják, hogy mennyire nem játék a dolog. A kígyót az elmúlt században többször is irtották államilag, sokszor fizettek minden egyes megölt példányért, szinte kiirtották a Balkánról, de napjainkban már természetesen nem üldözik. Igaz, a helybeliek még ma is sokszor agyonverik, ha meglátják. Az alábbi videón egy poskok látható, akit idomárja hiába próbál ugratni, az csak nem akar (ez egy vicc).

A lényeg, hogy nézz a lábad elé, és ne rohangálj a bozótosban!

Ott lakik ráadásul az európai fekete özvegy is, ami meg ugyan egy gemkapocsnál nem nagyobb kis pókocska, de akkorát mar seggedbe... izomgörcsök, meg bénulás. Elég para, érdemes utánanézni.

Kevin Shannon bizony alaposan megszívatta Szerbiát. A brit férfi 2016-ban gyalogolta végig az országot, túrájáról beszámolt a média, jól rápörgött mindenki. Végre valaki, aki nem fél a szakállas kalasnyikovos szerbektől.

Shannon el is mondta, hogy milyen fantasztikus nemzet is a szerb, meg ilyen hasonló szívmelengető dolgokat, ami nagyon jól szokott esni Szerbiának. Ezúttal olyannyira jól esett, hogy miután a brit fiatalember belengette, hogy könyvet fog írni az utazásáról és a "meg nem értett országról", a Kickstarteren több mint 8500 fontot dobtak neki össze a projektre.

Vitathatatlan, hogy mintegy 900 kilométeres gyaloglása során Shannon jól megismerte Szerbiát, sőt kiismerte a szerb néplélek rejett zugait is. A durva átverés legalábbis erre enged következtetni.

Szerbia megítélését hosszú időre tönkretette a 90-es évek háborúkkal tarkított időszaka, és a szerbekre jól rászáradt az összes ellenük folytatott propaganda is. Róluk mindenkinek tömegsírok, gyújtogató szabadcsapatok és maffiózók jutnak eszébe. Világszinten ment tönkre az imidzsük.

Gondoljunk csak bele, még a legendás Grand Theft Auto IV. című világhírű játék bűnöző főszereplője is szerb volt: Niko Bellic. Niko a történet szerint persze harcolt a boszniai háborúban és Koszovóban is, meg a többi unásig ismételt klisé.

A világ a kilencvenes évek óta max bottal piszkálja őket, a szerbek pedig alig várják, hogy valaki végre azt mondja rájuk, hogy ez egy barátságos és vendégszerető nemzet. Kevin Shannont is a vállára vette az ünneplő tömeg, amikor bemondta, hogy ő ír egy könyvet, amiben kicsit javítja majd az országról kialakult képet. Össze is gyűlt sitty-sutty a pénz, amivel Shannon ugyancsak sitty-sutty köddé vált.

A Kiskstarter még őrzi a projekt sokat ígérő leírását, ahol borítótervek, digitális kiadás és külön fényképes kiadvány is szerel a célok között. Minden jel arra mutat azonban, hogy Kevin fantasztikus kalandjait a szerbek között senki sem fogja olvasni.

Százával próbálnak a boszniai hegyi ösvényeken Horvátországba jutni a migránsok. Ez derül ki a legújabb videóból, amely a helyi internetes lapokban bukkant fel. Egy kerékpáros testkamerája rögzítette a szokatlan túrázó csoportot.

Boszniából érkező hírek eddig is elég aggasztóak voltak, nem egy balesetről számoltak be a szarajevói lapok az utóbbi időben. Szakadékba zuhant, kőomlás alatt rekedt migránsokról szóló történetek heti rendszerességgel jelennek meg.

A horvátok az utóbbi időben a megnövekedett forgalom miatt jobban őrzik a határt, ez lehet az oka annak, hogy a migránsok a hegyeken át próbálnak az EU területére jutni. A tél közeledtével ez az eleve nem veszélytelen vállalkozás még sokkal rizikósabbá fog válni - figyelmeztet cikkében a Jutarnji.hr hírportál.

Rendhagyó, de nem túl hatékony módszerrel hosszabbították meg a forgalmikat Szerbiában. Ahelyett, hogy az új érvényességi időt a műanyag kártyára írták volna, adtak a regi forgalmi mellé egy igazolást. Ezen az igazoláson az szerepel, hogy a forgalmit meghosszabbították, és az igazolás alkalmas arra, hogy belföldön és külföldön is bizonyítsa ezt a tényt. Ott a szöveg nem ragozom.

Csakhogy ez nem igaz. Egészen ostoba helyzetbe kerültem emiatt a családommal. A beregsurányi határákelőn leszerelték a rendszámomat és elvették az érvényes forgalmit is. Végül a nyolchónapos gyerekemmel az éjszaka közepén ott találtam magam az ukrán határon az árokparton az áprilisi éjszakában.

Nem nagyon tudtam, hogy mit csináljak, csak azt tudtam, hogy ugyanezzel az igazolással jöttem be Magyarországra Röszkénél, és ott ugyanolyan rendőrök engedtek be, mint akik elvették a forgalmimat Beregsuránynál.

Kiderült, hogy a problémájuk a regisztrált, biztosított, érvényes müszakival rendelkező autómmal az volt, hogy a forgalmi érvényességét külön dokumentumban hosszabbították meg. Ez pedig a Bécsi egyezménnyel ellentétes. Most a szerb nagykövetségre várunk, mert magyar rendörök szerint csak trailerrel vihetem el a kocsit a pusztából.

Elég nagy a káosz a fejekben, mert még a szerb nagykövetségnél is elhangzott, hogy ez az igazolás csak belföldre jó. Ezzel a magyar hatóság is érvelt, ami ugyancsak totális abszurdum, hiszen a papíron ANGOLUL írja, hogy a KÜLFÖLDI HATÓSÁGOK SZÁMÁRA készült. Eleve milyen hülyeség ez? Meghosszabbítani a forgalmit BELFÖLDRE. Vicc. Semmi értelme. A lényeg, hogy mind, akik ilyen papírt kaptatok, ne menjetek vele külföldre, mert leszedik a rendszámotokat és hosszú napokat vesz el az életetekből mások hanyagsága.

Megdöbbentő alkotást lepleztek le Belgrádban. Nem kisebb alak kapott szobrot a szerb fővárosban mint Jurij Alekszejevics Gagarin. A szobor talapzatán azt írja: az ember, aki meghódította a világűrt. Minden kommentár felesleges.