You are here

Blogroll

374. Itt az első fontos mérés Fillon győzelme után

Na kérem, megszületett az első komolyabb felmérés az előválasztás után, amely a jövő áprilisi első fordulóban Fillonnak 28-34%-ot, Le Pennek 23-26%-ot, aztán másodikban pedig 66-34-es Fillon győzelmet jósol. Néhány apróságot azonban vegyünk figyelembe.

Először is, még senki nem támadta igazán François Fillont és konkrétan a programját, vagyis annak ismertsége nem feltétlenül nagy. Az előválasztási folyamatban Juppé és Sarkozy, de főleg Sarkozy voltak terítéken, Fillon szinte a surranópályán győzött. Kérdés, hogy a program részleteinek bekerülése a közbeszédbe milyen hatással lesz a népszerűségére, különösen akkor…

… ha, másodszor, a Nemzeti Front és Marine Le Pen szociális populizmussal reagál Fillon programjára, azt elitistának és globalistának bélyegzi, a jobboldali jelöltet meg mondjuk a globalizmus, Brüsszel és Berlin helytartójának nevezi. Fillon jobbolali populizmusában van bőven potenciál egy ilyen támadásra.

Egyelőre most úgy tűnik, hogy Le Pen rosszabbul szerepel Fillonnal szemben, mint Juppével szemben szerepelt volna, de várjuk ki a végét, az FN-nek egy hét alatt az egész elnökválasztási stratégiáját újra kellet gondolnia. Most úgy tűnik, hogy a baloldali szavazók a második körben Fillon számára jelentenek tartalékot, és ha az erőviszonyok változatlanok maradnak az első körben (mármint az élen), akkor Le Pen egyetlen feladata a következő hónapokban, hogy a tartalék-problémán változtasson.

Présidentielle 2017 : Intentions de vote (29 novembre 2016) de Kantar TNS

Harmadszor: egy-két nappal Fillon nagyarányú győzelme után még működhet a “győzteshez húzás” is, úgyhogy legyünk ezzel a méréssel óvatosak, mindenesetre már ezekből a számokból is látszik, hogy fél évvel a választás előtt Le Pen komoly jelölt. Fillon tudhatja ezt a legjobban, aki Le Penénél nagyobb hátrányt dolgozott le az előválasztás során, mindössze pár hét alatt (az első fordulóban meg simán hibahatáron belül vannak, ott is indokolt az óvatosság).

Negyedszer, a baloldali jelöltek osztódással szaporodnak, s a szocialista jelölt, ha az a közülük legjobban teljesítő Manuel Valls is, ötödik helyen végezne az első fordulóban (a függetlenként induló Emmanuel Macron viszont a harmadik helyen áll, de 13-17 pontjával a 20%-ot sem éri el).

Még nem tudjuk, hogy Valls egyáltalán indulna-e, és ki ellen… és mit csinál Hollande? Neki ez a mérés azt mutatja, hogy ha el is indul, kivégzéssel felérő vereséget szenved majd. Szóval azt mondom, várjunk, mert még nem tiszta a kép. De pillanatfelvételnek jó ez a netes mérés, legalább látjuk, nagyjából mi a helyzet. Aztán majd figyeljük a tendenciákat…

Nem felejtettél el valamit? Ha tetszett az írás, akkor kérlek, oszd meg barátaiddal, hagy olvashassák ők is (alább a gombok ).

Categories: Blogroll

373. Kormányválság készül Párizsban?

Most, hogy tudjuk, ki lesz a jobboldal elnökjelöltje, jobban figyelhetünk a baloldal helyzetére. Így tesz a francia sajtó is. A napokban exponenciálisan megnőtt azon cikkeknek a száma, amelyek azzal foglalkoznak, újraindul-e Hollande elnök, esetleg Manuel Valls miniszterelnök fellép-e politikailag ellene. Van, aki már az új miniszterelnök nevét is tudni vél. Az érintettek cáfolnak.

Claude Bartolone házelnök és mások bátorítják Manuel Valls miniszterelnököt, hogy induljon el a PS január 22-én és 29-én esedékes előválasztásán. A miniszterelnök egyébként egyre dühösebb a főnökére, különösen az elhíresült botrányos interjúkötet megjelenése óta, és mintha az általa sokat emlegetett lojalitásnak is lassan megtalálná a határait. A hévégén legalábbis nyitottnak mutatkozott a jelöltségre.

Stéphane Le Foll mezőgazdasági miniszter, a kormány szóvivője egy interjúban azt mondta, hogy ha Manuel Valls elindul az elnökségért Hollande-dal szemben, akkor nem lesz miniszterelnök, vagyis ki van zárva, hogy az elnök és a miniszterelnök között politikai versengés legyen. Ez egyénként teljesen jogos, mert egy ilyen csattanás aláásná az intézményrendszer lényegét, azt tudniillik, hogy az elnök a miniszterelnök felettese (a PS szóvivője nyilvánosan fel is háborodott a házelnök álláspontján, ami a párton belüli üzengetés miatt persze elég furcsa). Az állam élén való összecsapást és (furcsa módon a lemondást) Valls kizárta, miután Hollande-dal ebédelt.

Cáfolták azt is, hogy kormányátalakítás készülne, de a sajtó egy része tudni véli, hogy hamarosan új miniszterelnöke lesz az országnak Bernard Cazeneuve jelenlegi belügyminiszter személyében. Máshol arról cikkeznek, hogy Hollande úgy jelentheti be az újraindulását, hogy nem a szocialisták előválasztási folyamatán keresztül, hanem gyakorlatilag a párton kívül teszi. Ez utóbbi forgatókönyv különösen izgalmas, mert ebben az esetben a szocialistáknak dönteniük kellene, hogy beállnak a saját elnökük mögé, a saját szabályaikat és döntéseiket felülírva, vagy megkockáztatják az elnök – párt vitát.

A szocialista előválasztásra december 15-ig jelentkezhetnek a jelöltek, így a következő két hétben azért eldől, hogy lesz-e új miniszterelnök, mit lép Valls és Hollande, ki indul el ki ellen, és az előválasztás keretében, vagy sem. Már nem kell sokat aludni, és minden kiderül.

Nem felejtettél el valamit? Ha tetszett az írás, akkor kérlek, oszd meg barátaiddal, hagy olvashassák ők is (alább a gombok ).

Categories: Blogroll

A cserbenhagyottak: A Trump megválasztása utáni Amerikáról szóló elemzésem a mai Figyelőben

Atlantista (Fehér Zoltán) - Thu, 11/24/2016 - 14:54

"Az Egyesült Államok társadalma a választás óta eltelt három hét alatt teljesen felbolydult, megzavart méhkaptárként viselkedik."

"Trump szavazói... nem rasszisták, szexisták és idegengyűlölők. Többségük egyszerűen úgy érzi: az ország vezetői, a médiaelit, az „establishment” a globalizáció időszakában mind gazdaságilag, mind kulturálisan cserbenhagyta őket."

A többi a mai Figyelőben...


Categories: Blogroll

A cserbenhagyottak: A Trump megválasztása utáni Amerikáról szóló elemzésem a mai Figyelőben

Atlantista (Fehér Zoltán) - Thu, 11/24/2016 - 14:54

"Az Egyesült Államok társadalma a választás óta eltelt három hét alatt teljesen felbolydult, megzavart méhkaptárként viselkedik."

"Trump szavazói... nem rasszisták, szexisták és idegengyűlölők. Többségük egyszerűen úgy érzi: az ország vezetői, a médiaelit, az „establishment” a globalizáció időszakában mind gazdaságilag, mind kulturálisan cserbenhagyta őket."

A többi a mai Figyelőben...


Categories: Blogroll

372. Iszlám, bevándorlás, terrorizmus: a francia tapasztalatok: előadás a Szabadság és Reform Intézetnél

A Szabadság és Reform Intézet Alapítvány (SZRI) Bevándorlás, biztonság és beilleszkedés – Veszélyben van-e Magyarország és Európa? címmel 2016. november 19-én konferenciát tartott.

Többek között Jeszenszky Géza, Göncz Kinga és Bokros Lajos volt miniszterek társaságában beszéltem arról, hogy milyen hatásai voltak Franciaországban a bevándorlásnak.

Az előadásomban hosszan ecseteltem, hogy a francia társadalom és politika miért nem állt készen a multikulturális társadalom kihívásainak kezelésére. A részleteket az alábbi videóban meghallgathatjátok.

Nem felejtettél el valamit? Ha tetszett az írás, akkor kérlek, oszd meg barátaiddal, hagy olvashassák ők is (alább a gombok ).

Categories: Blogroll

371. Marine Le Pen elkezdte a kampányát

Nem is elkezdte, inkább mondjuk azt, hogy Marine Le Pen folyamatos kampányüzemmódban működik, de most felavatták a kampányközpontot és bemutatták a kampánycsapatot is.

A dolog még a múlt héten történt, és kicsit elvitte róla a figyelmet Emmanuel Macron jelöltsége, no meg a republikánus előválasztás, de ettől még fontos. Fontos információ, hogy a kampánycsapat Marine Le Pen párton belüli bizalmasait, vagy bizalmasainak a bizalmasait takarja, illetve gesztusként egyéb vezetőket is beemeltek a körbe.

Kisebb külön felhördülést okozott a kampánylogó, egy kék rózsa, amely egyes szocialisták szerint egy baloldali jelkép ellopását jelenti, de kritizálták mások is. Tény, hogy a rózsa a szocialisták jelképe, és nem véletlen, hogy a baloldali populizmusra nyitó FN-jelölt ezt választotta. De hát a rózsa nincs védjeggyel védve, mint tudjuk…

 

À quelques minutes de l’inauguration de mon local de campagne, je vous révèle en exclusivité mon logo de campagne. #AuNomDuPeuple #Marine2017

A photo posted by Marine Le Pen (@marine_lepen) on Nov 16, 2016 at 1:56am PST

 

A francia közvélemény-kutatók úgy vélik, hogy kidolgozták a módszereket a rejtőzködő FN-szavazók problémájának a korrekciójára, és úgy látják, hogy Le Pen nem nyerhet, az elemzői konszenzus viszont az (és ezzel én is egyetértek), hogy a Trump-hatás nagyon megdobta az elnöki esélyeit.

(A kiemelt kép forrása Marine Le Pen Facebook-oldala.)

Nem felejtettél el valamit? Ha tetszett az írás, akkor kérlek, oszd meg barátaiddal, hagy olvashassák ők is (alább a gombok ).

Categories: Blogroll

370. Miért Fillon?

Bár a közvélemény-kutatók érezték és mérték Fillon erősödését, sőt, pénteken már volt mérés, ahol vezetett, első fordulós győzelme (mármint annak 44%-os mértéke) meglepett engem is. Mi történhetett?

Mindig óvatos vagyok egy ilyen eset után, hiszen ezt az előválasztást évek múlva is elemzik majd, annyira érdekesre sikerült. 

De álljon itt előzetesen néhány -szerintem – fontos szempont:

  • Sokszor mondtam és írtam, hogy az előválasztás mozgósítási verseny is lesz, hogy számít, ki kit visz el, milyen arányban vesznek részt a választáson a szocialisták és a Front National szavazói. Emiatt a közvélemény-kutatásokkal egy ilyen előválasztás során kiemelt óvatossággal kell(ett volna) bánni. Érdekes lesz látni a részletes kutatásokat, hátha megtudunk valamit a választók összetételéről…
  • Az “esélytelen” Fillon emelkedése öngerjesztő folyamat is lehetett: ahogy nőtt a támogatottsága, úgy vélhette egyre több szavazó, hogy érdemes “szíve szerint” szavaznia, mert a szavazata nem elveszett szavazat.
  • Fillon a korrupciós ügyektől és más botrányoktól szenvedő Nicolas Sarkozy logikus alternatívája lehetett, mint egy hasonlóan “radikális” jobboldali jelölt.
  • Juppé nagyjából hozta, amit mértek neki (bár neki is folyamatosan csökkent a támogatottsága), de Sarkozy és a többiek inkább alulteljesítettek. Elképzelhető, hogy az utolsó pillanatban is  erősödött a “biztos szavazat” iránti igény.
  • A jelöltek között a programbéli különbségek inkább árnyalatnyiak, bár nem jelentéktelenek – a személyiség nagy szerepet játszhatott a választásban, s ez esetben az a kérdés, hogy miért a keményvonalas reformer győzedelmeskedett a kvázi-elnökkel szemben? Egyelőre nincs tökéletes válaszom.

(A kiemelt kép forrása a pixabay.com.)

Nem felejtettél el valamit? Ha tetszett az írás, akkor kérlek, oszd meg barátaiddal, hagy olvashassák ők is (alább a gombok ).

Categories: Blogroll

369. Érkezik Trump kedvenc lapja a franciákhoz

A Donald Trump kampányigazgatója és várható stratégiai főtanácsadója, Stephen Bannon által vezetett, magát “altright”-nak besoroló Breitbart médiacég bejelentette, hogy terjeszkedik Európában, így Franciaországban és Németországban is.
A radikális jobboldalinak, időnként fehér nacionalistának, muszlim-, zsidó-, nő- és migrációellenesnek tartott, időnként féligazságokat terjesztő oldal lehetséges érkezése a 2017-es francia elnökválasztás miatt különösen érdekes.

A Breitbart Franciaországban a Nemzeti Frontnak is egy újabb hasznos felület lehet, miközben közösségi médiában aktív a párt egyébként is igyekszik maximalizálni a megjelenéseit a választás előttre. Persze egy ilyen “erősítés” akkor is jól jön a radikális jobboldalnak, ha április után történik, hiszen Marine Le Pen elnöki esélyei növekedtek Donald Trump győzelmével – ha nem azonnal, 2017-re, akkor 2022-re mindenképpen.

Stephen Bannon (forrás: Daily Wire)

A Breitbart várható érkezésének a jelentőségét a párt érezheti, mert Marine Le Pen unokahúga, Marion Maréchal-Le Pen már nyilvánosan fel is ajánlotta, hogy szívesen együtt dolgozna a Breitbarttal, akármit is jelentsen ez (Steve Bannon pedig ugyancsak nyilvánosan dicsérte Maréchal-Le Pent, mint a francia radikális párt új csillagát).

Ezzel nem egy jelentéktelen, periferikus miniszereplő, egy jelentéktelen kis csoport érkezhet a francia piacra. Olvasgatva a francia radikális jobboldali sajtót, annak minőségét és alaposságát, és látva, hogy a Nemzeti Front mennyire nem fér hozzá a francia anyagi forrásokhoz, nem akármilyen dolog egy jelentős politikai befolyással és jelentős piaci forrásokkal, értsd, pénzzel rendelkező cég érkezése és belépése a radikális jobboldali piacára.

Mert a lényeg, hogy ez a cég nemcsak egyértelműen a republikánusok jobbszárnyához és a Nemzeti Fronthoz áll politikailag közel, de bizony piacilag is értelmezhető. Kérdés, hogy a többi politikai közösség mit lép erre a médiapiaci átrendeződésre. A labda fel van dobva.

A Tea Party-hoz és az altright mozgalomhoz kötődő Breitbart esetleges érkezése igen érdekes, de legalábbis kérdéseket felvető dolog lehet a francia zsidó közösség számára is. Az altright mozgalom követőit ugyanis sokan antiszemitának tartják, a CBS szerint például a Twitteren rendszeresen “zaklatnak újságírókat és konzervatívokat, különösen zsidókat”. A Rágalmazásellenes Liga (ADL) is jelezte, hogy Trump követői révén jelentősen nőttek az újságírókat célzó online antiszemita zaklatások, bár emögött az ADL szerint sem közvetlenül a kampányt állt (ezekről a támadásokról és az ADL jelentéséről itt olvashat).

A Breitbart maga nem feltétlenül nyíltan vagy végletesen antiszemita, bár zsidózások azért előfordultak az oldalon. Sőt, volt hogy egy republikánus közéleti figurát “renegát zsidó” jelzővel illettek. A frissen fehér házi főtanácsadóvá avanzsált Bannont a volt felesége a bíróság előtt vádolta meg antiszemita megjegyzések tételével, amelyet az érintett tagadott, így az állítások nem lettek bizonyítva – írja a Times of Israel.

(A kiemelt kép forrása a pixabay.com.)

Nem felejtettél el valamit? Ha tetszett az írás, akkor kérlek, oszd meg barátaiddal, hagy olvashassák ők is (alább a gombok ).

Categories: Blogroll

368. A Nagy Testvér figyeli a franciákat?

A november eleji hosszú hétvégén jelent meg az a rendelet, amely szépen csendben létrehozott egy összevont adatbázist a franciák útleveleiről és személyi igazolványairól. Mintegy 60 millió fő személyes adatait kezelheti így a kormányzat. A kritikákat azt sem fogta vissza, hogy évekkel ezelőtt, még a jobboldal kormányzása alatt született meg az ötlet.

 

A biometrikus adatokat is tartalmazó TES-adatbázis azonban politikai támadások kereszttüzébe került, nem a legális, de adatvédelmileg vitatható tartalom, hanem elsősorban a módszer miatt (az új adatbázist bármilyen kormány szabályozhatná rendeleti úton, és sokak fejében ott van a kérdés: mi történik, ha az a “bármilyen kormány” előbb-utóbb egy Nemzeti Front-kormány lesz?). Egyesek attól is tartanak, hogy az ujjlenyomatokat, a szemszínt, arcképet stb. tartalmazó adatbázis felhasználását kiszélesíthetik, ami a rendőrségnek és egyéb hatóságoknak adhat soha nem látott (visszaélési) lehetőségeket.

A Nemzeti Digitális Tanács a végrehajtás felfüggesztését kérte, és a digitalizációért és az innovációért felelős államtitkár, Axelle Lemarie is azt állította – szemben Bernard Cazeneuve belügyminiszter állításával, miszerint a kormány tavaly kommünikében jelezte a létrehozást -, hogy nem tudott a rendeletről. Vagyis kormánytagként Lemaire nyilvánosan kritizálta azt.

Bernard Cazeneuve miniszter és Axelle Lemaire államtitkár a kritikák hatására két módosítást jelentettek be az eredeti rendelethez képest. Először is az informatikai rendszerek biztonságával foglalkozó nemzeti hatóságnak jóvá kell hagynia a az adatbázist, csak azután jöhet létre. Másrészt a polgárok lehetőséget kapnak arra, hogy az ujjlenyomataik feltöltését (de nem a levételét) megtagadják.

A rendelet annyira kiverte a biztosítékot, hogy a parlament két háza is igyekezett a lehető leggyorsabban vitát rendezni róluk e hét elején. A vita mintha nem nyugtatta volna meg a képviselőket, különösen az információbiztonság és a később visszaélési lehetőségek terén. Az pedig külön érdekes, hogy a miniszter a személyazonosság-lopások magas számával érvelt az egységes adatbázis mellett, de az ilyen bűncselekmények számát igencsak felemelte az érvelésében, mert minden elveszett és ellopott dokumentumot személyazonosság-lopásnak tekintett (a Le Monde szerint tehát nem mondott igazat).

(A kiemelt kép forrása a pixabay.com.)

Nem felejtettél el valamit? Ha tetszett az írás, akkor kérlek, oszd meg barátaiddal, hagy olvashassák ők is (alább a gombok ).

Categories: Blogroll

367. Emmanuel Macron elnökjelölt

Emmanuel Macron volt gazdasági miniszter alaposan beleköpött a jobboldali előválasztás, de François Hollande levesébe is, amikor bejelentette, hogy függetlenként az En Marche-mozgalommal elindul az elnökségért. Én ebben a pillanatban még mindig nem hiszem, hogy egy friss szervezet élén nyerhet, szemben a nagy pártokkal, de építgetheti magát 2022-re – és közben tárgyalási pozícióba kerülve sok borsot törhet nagyjából mindenki orra alá.

Egyelőre úgy tűnik, hogy Emmanuel Macron jelöltsége Valls miniszterelnök környezetét zavarja a legjobban, ő volt a leggyorsabb, aki reagált rá. A 38 éves jelöltet állítólag a háttérben magánéleti érvekkel is támadják (például azzal, hogy idősebb a felesége, Macron tanára volt ugyanis, és kora miatt neki lenne sürgős az Élysée).

Állítólag ráragadt a volt gazdasági miniszterre a szocialisták által kitalált “Microbe” becenév is, a már jobb- és baloldalon egyaránt használják. A Macron-csapat viszont nem elégedetlen ezekkel a támadásokkal, mert a jobb- és baloldali Macron-ellenes nagykoalíciót annak a bizonyítékaként látják, hogy mindenki fél  jelölttől (Hollande egyes hírek szerint még reméli, hogy a Macron-kérdést tudja majd kezelni, az Obs pedig úgy tudja, Macron várta, hogy Hollande felhívja).

A közbölcsesség most az, hogy Macron Alain Juppére, az ő mozgósítási képességére lehet veszélyes, ráadásul érdeke lenne Sarkozy előválasztási győzelme, mert az megnyitná a centrumban neki a teret (no meg Bayrou-nak).  Bár népszerű, az igazán érdekes az lesz, amikor kijönnek az első mérések arról, hogy az első fordulóban, áprilisban mennyien szavaznának rá.

Bár Macron egyelőre nem a baloldali előválasztásra jelentkezett be, nem szerepelne rosszul, ahogy Hollande sem. Manuel Valls viszont jobban szerepelne, mint Hollande. De hát ez még messze van, és Macron valószínűleg most zavart össze mindent…

(A kiemelt kép forrása a pixabay.com.)

Nem felejtettél el valamit? Ha tetszett az írás, akkor kérlek, oszd meg barátaiddal, hagy olvashassák ők is (alább a gombok ).

Categories: Blogroll

366. Sarkozy komoly bajban: korrupciós vádak és erősödő Fillon

 A napokban már jeleztem, hogy Fillon volt miniszterelnök csillaga emelkedőben van, és közelít Nicolas Sarkozy támogatottságához. A napokban a tendencia folytatódott. Közben előkerült egy Sarkozy számára roppant kellemetlen ügy is: a 2007-es kampány illegális líbiai finanszírozása.

Egy “közvetítőként” ismert üzletember, Ziad Takieddine egy videóban szalagra mondta, gyakorlatilag bevallotta, hogy 2006 vége és 2007 eleje között bőröndökben (!) 5 millió eurót adott át Nicolas Sarkozy-nek és munkatársának, kabinet- és kampányfőnökének, Claude Guéant-nak a volt elnök 2007-es kampányának a finanszírozására.

Az illegális finanszírozás gyanúja eddig is keringett, de ez most egy új elemnek számít a 2013 óta tartó nyomozásban.

Sarkozy tagadja a korrupciós vádat

Sarkozy tagadja Takkieddine állítását és perrel fenyegetőzik. A vallomást a baloldali Mediapart vette videóra, a volt köztársasági elnök most ezt az online újságot is erőteljesen támadja, nyilván politikai célú és választást befolyásoló támadásnak beállítva az ügyet (az időzítésnek mindenképpen vannak politikai következményei, ezt kár lenne tagadni).

Takkiedine-t a nyomozók a cikk megjelenése után gyanúsítottként kihallgatták, de nem vették őrizetbe.

Fillon lendületben, Sarkozy bajban

A héten készült közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy François Fillon emelkedése és erősödése folytatódik.

Szerdai Elabe-számok a biztos szavazók között: Juppé 34; Sarkozy 30; Fillon 21. De ez ugye átlag, mert a republikánus szavazók között így néz ki a sorrend: Sarkozy 41; Juppé 26; Fillon 25.  Az emelkedés Sarkozy-nál és Fillonnál figyelhető meg, Juppé esik a részvételüket biztosra mondók számának változása miatt. Nyilván fontos, hogy ki ki tud mozgósítani, és a biztos szavazók tényleg biztos szavazók-e, mennyi szocialista és front-szavazó szól bele a játékba.

Az Opinonway azt mutatja, hogy Juppé még tartja az előnyét, de Fillon már beérte Sarkozy-t, s a három jelölt a republikánusok között is 6 ponton belül van (Sarkozy 33; Fillon 28; Juppé 27). Juppé a centristák és a balosok között tűnik igen erősnek ebben a mérésben, ami valóban érdemben csökkenti az esélyeit, hiszen őket a legnehezebb mobilizálni a jobboldal előválasztására.  (A második fordulóban Fillon Juppé-t és Sarkozy-t is verné az intézet szerint.)

A BVA mérése is érdekes. Ők a biztos szavazók között 37%-ot mértek Juppének, 29-et Sarkozy-nak, és 18%-ot Fillonnak. A republikánusok között náluk is Sarkozy vezet, Juppé második (Sarkozy 39; Juppé 29; Fillon 19).

Még egy érdekes adatot mondok: a megkérdezett franciák szerint Juppé jelenítené meg a leginkább az elnöki funkciót / szerepet: 56% vélekedik így Juppéről, és csak 27% Sarkozy-ről. Fillon 38%-on áll ebben a kérdésben. Ez egy netes, teljes népességre vonatkozó mérés, sokat nem szűrhetünk le belőle, de azért érdekes.

Én napok óta úgy látom, hogy ez egy háromesélyes mozgósítási verseny lesz, és a fentiek alapján ezt tartom is.

Hollande örülne?

Állítólag Hollande-nak sem lenne ellenére Fillon emelkedése és esetleges győzelme. Az elnök úgy véli, egy gazdaságilag liberális jelölt ellen könnyebben kampányolhatna. Én a viták alapján a többieket sem tartom balosnak (itt össze lehet hasonlítani a programokat és az árnyalatokat), de ha Fillon Hollande-nak örömet okoz, ki vagyok én, hogy elvegyem tőle ezt az örömöt?

(A kiemelt kép forrása: részlet az egyik vitából.)

Nem felejtettél el valamit? Ha tetszett az írás, akkor kérlek, oszd meg barátaiddal, hagy olvashassák ők is (alább a gombok ).

Categories: Blogroll

365. Egy évvel a Bataclan és egy héttel Trump után

Íme a hétfő reggeli beszélgetésem a Klubrádióban, ahogy ígértem. Természetesen a Bataclan-támadás egy éves évfordulója volt az apropó, de beszéltünk arról is, hogy mit jelent Donald Trump elnöksége a 2017-es francia választásra nézve.  A nemzetközi sajtót olvasva a múlt héten lendületből megírt véleményem Marine Le Pen esetleges elnökségéről lassan elemzői konszenzussá válik.

Tehát íme a videó / hangfelvétel:

(A kiemelt kép forrása a pixabay.com.)

Nem felejtettél el valamit? Ha tetszett az írás, akkor kérlek, oszd meg barátaiddal, hagy olvashassák ők is (alább a gombok ).

Categories: Blogroll

364. Forr a francia kommunista világ 2017 miatt

Pierre Laurent, a Francia Kommunista Párt (PCF) főtitkára (igen, még mindig van ilyen!) azt javasolta pártja kongresszusának, hogy támogassák a radikális baloldali, ex-szocialista Jean-Luc Mélenchon 2017-es elnökjelöltségét. Leszavazták.  

A párt tisztviselői majdnem 56%-kal inkább az önálló kommunista indulást javasolták, de ez a döntés még nem végleges.

November végén a párttagok szavaznak arról, hogy a PCF idén is a 2012-es jelöltje mögé áll-e, vagy ezúttal megmutatja magát egyedül.  Mélenchon és a PCF között gyakoriak a súrlódások egyébként, és Mélenchon most is meglehetősen indignáltan reagált a helyzetre.

Elemzők szerint a PCF külön indulása igen rosszul sülhet el – ráadásul nem lenne “nagy” partnere, akiktől befutó nemzetgyűlési helyeket lehetne kapni az elnökválasztás utáni nemzetgyűlési választáson. A Szocialista Párt főtitkára egy beszélgetésben jelezte is, hogy a parlamenti jelentéktelenség lehet a PCF kalandjainak a vége.

A párszavazásra november 24-26. között kerül sor.

(A kiemlet kép forrása a pixabay.com.)

Nem felejtettél el valamit? Ha tetszett az írás, akkor kérlek, oszd meg barátaiddal, hagy olvashassák ők is (alább a gombok ).

Categories: Blogroll

President Trump: top takeaways of the US elections

Stratego Blog (Gergely Varga) - Wed, 11/16/2016 - 11:42

Donald Trump’s victory in the US presidential election is historical. Without any political experience, in defiance of the political establishment and the mainstream media, relying mostly on his own political instincts, he beat all the odds. Change is indeed coming to Washington, however, whether his presidency will be truly transformational remains to be seen. Here are my top 7 takeaways:

The most important dividing lines in the election were urban – rural, rich – poor and racial contrasts. Note that from the top ten richest states per capita only two went for Trump (rarely populated Alaska and North Dakota, rich because of petrol-industry), while he won all of the ten poorest states except for Maine. There are scores of indicators pointing at the economic hardships of rural America, here I would like to point to just one: while between 2002-2006 50 percent of the new jobs that were created in the US were dispersed throughout 120 counties– out of the 3143 -, between 2010 - 2014 the same figure dropped to 73 counties in and around only a handful of major cities, mostly in blue states.

Although the democrats lost, the American electoral map is changing: none-white votes, especially the Latino ones will matter more and more. The problem for the Clinton campaign was that the democrats forgot about their traditional hinterland: rural – industrial America, “the rustbelt”, populated mostly still by working class-whites. The democrat’s agenda of too much focus on minorities and liberal social issues has failed, and will fail again if more attention will not be given to the economic inequalities between classes and regions all across the board.
Trump will seek to balance between his radical right base and the republican establishment. Without the first he will lose popular support, without the latter he cannot govern. His first appointments and his backtracking on some major policy issues confirm this dual approach. However, with so conflicting ideas and world views in the White House, we can expect intensified conflicts to come within the Trump administration and the Republicans.

It will not be the end of America’s global engagement, but expect change. To potential adversaries such as China and Russia, the glass is half full, half empty: likely less American ‘World policing’, less scrutiny on human rights, but more problems on trade and arms buildup. There could be deeper cooperation with Russia on certain issues, but no one should set high hopes on a successful Reset 2.0. There is one thing Donald Trump likes better than making good deals: win. And the list of issues for potential conflict with President Putin or with China is long. As for NATO, it will not be dissolved, but if Europeans will not deliver much more on defense, instead of the other organization in Brussels, it will be just another organization.

Trump’s election does not mean much good for multilateralism, for trade liberalization, for arms control, for fighting climate change, for open door on migration – signature issues of the Obama presidency. Many of these issues will spark strong debates with European partners. A Trump administration might be good news for parties striving to gain back powers from Brussels into purely national hands. But how far would this nationalist wave go in terms of European disintegration? And what would this mean for Europe’s power structure and for small European countries? Complex questions with highly uncertain answers.

The success of Trump’s presidency will be measured primarily on how he tackles economic inequality, the urban-rural dived in American society, its budget deficit, the challenges of illegal immigration and terrorism. If President Trump would succeed in making progress on some of these issues, that would make America stronger, but the foundation of the transatlantic Alliance stronger.

Language Undefined Tag: USelectionsTrump
Categories: Blogroll, Stratego Blog

363. Liberális-e a francia bevándorláspolitika?

Néhány nappal ezelőtt azt a kérdést tette fel nekem egy újságíró, hogy a liberális bevándorláspolitika szigorodik-e Franciaországban. Meglepődtem a kérdésen, és elkezdtem agyalni, valójában mennyire liberális ez a politika. Szerintem – most már – semennyire.

A hetvenes és a nyolcvanas évek francia bevándorláspolitikáján el lehet vitatkozni, de 2012 óta biztosan nem érzek ilyen típusú nagy liberalizmust, amennyiben liberalizmus alatt azt az értelmezést értjük, hogy bárki jöhet, aki jönni szeretne…

2015-ben mindössze kb. 80 000 menekültkérelem érkezett Franciaországba, ami nem túl magas, és ez a szám idén is csak (?) 100 000-ig emelkedhet. Mivel – az amerikai külügy jelentése szerint legalábbis – a kérelmeket franciául kell kitölteni, nyilván csak a nagyon elszántak, vagy a nyelvet jól beszélők teszik meg.

A francia kormány egyébként egyértelműen elutasítja a gazdasági migránsok befogadását, sőt az illegálisok deportálását is szükségesnek tartja (azt is lehet tudni, hogy az illegális migráció egyik nagy forrása, hogy az elutasított menekült-kérelmezőket nem deportálják, hanem papírok nélkül az ország területén maradnak, erről volt egy komolyabb politikai vita tavaly). A legális migráció, vagyis például a legálisan érkező tanulók, munkavállalók stb. évi 200 000 fő, de nyilván sokan el is mennek az országból.

Érdekesség, hogy a – többek között – az illegális migránsok orvosi ellátását szolgáló francia programban 2014-ben 264 000 fő “vett részt”, és ez a szám növekszik (a program közegészségügyi és humanitárius okokból létezik, de a jobboldal hosszú évek óta támadja).

A menekültjogot azonban a francia kormány nem tekinti potenciális kvóták tárgyának, vagyis úgy véli, hogy nem lehet maximalizálni azoknak a számát, akik nemzetközi védelemre jogosultak. A miniszterelnök azonban jelezte, hogy Franciaország nem tud minden szírt fogadni, ami értelemszerűen ellentmondás, hiszen a menekültjog vagy alapjog, vagy nem.

Franciaország amúgy 2015-ben azt jelezte, 30 000 menekültet hajlandó átvenni az EU-s program keretében, ami nem különösebben liberális vagy megengedő, látva az ország gazdasági képességeit, no meg látva a szomszédos Németországra nehezülő milliós nyomást…

(A kiemelt kép forrása a pixabay.com.)

Nem felejtettél el valamit? Ha tetszett az írás, akkor kérlek, oszd meg barátaiddal, hagy olvashassák ők is (alább a gombok ).

Categories: Blogroll

362. A médiaszabályokkal trükközik az FN?

A médiaszabályokkal trükközik az FN, vagy éppen nagyon ügyesen kihasználja a rendelkezésre álló mozgásteret, írja a JDD.

Mivel a francia rendszerben pontosan számolják, hogy melyik politikai erő hány percet beszél a televízióban, a Nemzeti Front igyekszik úgy intézni, hogy a számlálók januári nullázása (és az elnökválasztás) előtt érje el a megjelenések maximumát. Ezt a France Télévisions hírigazgatója jelezte egy levélben, illetve erről a panaszkodott. (Az üzenetről – előzetesen – már korábban is lehetett olvasni.)

A megszólalások arányát 2017. február 1. előtt kell kiegyensúlyozni, ami természetesen a Nemzeti Frontnak kiváló, hiszen a kampány elején mutathatja meg magát a leginkább (ugyanakkor a joggyakorlat szerint az előzetesen elfogadott, majd lemondott felvételeket nem kell pótolni, és ilyen is van bőven). A dolog a republikánusoknak, akik az előválasztás miatt máris eszik “az antenna-időt”, kevésbé kedvező a helyzet (és Le Pen most amúgy is kapott egy lökést a Trump-effektus miatt).

Elemzőileg erre csak annyit tudok mondani, hogy a Nemzeti Front nagyon ügyesen gazdálkodik a rendelkezésre álló idővel és ügyesen használja a szabályok adta kereteket. Politikai profizmusra utal az, ha valaki képes a rendelkezésre álló erőforrásokat arra a pillanatra összpontosítani, amikor az a pártnak a leginkább kedvező. Én ezt nem becsülném alá.

(A kiemelt kép forrása a pixabay.com.)

Nem felejtettél el valamit? Ha tetszett az írás, akkor kérlek, oszd meg barátaiddal, hagy olvashassák ők is (alább a gombok ).

Categories: Blogroll

361. Fillon lendületben, Sarkozy aggódhat

François Fillon volt miniszterelnök jelenleg csak harmadik a republikánus előválasztás mezőnyében, de lendületben van.

Az Odoxa felmérése szerint 9 pontot ugrott Fillon a republikánus mezőnyben, ami mindenképpen jelentős erősödés. Eközben Juppé 7 pontot esett, de ez még mindig 10 pontos előnyt jelent számára Sarkozy-vel szemben (36%-26%-20% most az állás az első három jelölt között). Vagyis:

  • Fillon lendületben van,
  • a 10 pontos előnnyel Juppé nem lehet különösebben nyugodt,
  • Sarkozy viszont egyenesen idegeskedhet Fillon közeledése miatt.

A második fordulóban a Juppé-Sarkozy meccs egyelőre 58-42%-ra áll.

A felmérés november 9-11. között készült, vagyis a Trump-effektus részben hatással lehetett már rá. A hibahatár +/- 3,3%, azaz végső soron akár 6,6 pont is lehet.

Mint tudjuk, egy mérés nem mérés, és Donald Trump óta megint bőven van értelme a régi bölcsességet emlegetni, miszerint ha a különbség nem 10 pont körül van, akkor az elől állónak is érdemes aggódni.

Ám ennek a hírnek a lényege nem elsősorban a konkrét adat, hanem hogy a francia sajtó tele van azzal, hogy Fillon lendületben. Ez azért fontos, mert egy ilyen, a sajtón végigfutó hír esélyt ad Fillonnak, hogy sokakat meggyőzzön, a rá adott szavazat nincsen elveszve.

Az előválasztás első fordulója november 20-án lesz. Hét nap!

(A kiemelt kép forrása a pixabay.com.)

Nem felejtettél el valamit? Ha tetszett az írás, akkor kérlek, oszd meg barátaiddal, hagy olvashassák ők is (alább a gombok ).

Categories: Blogroll

360. Sértett-e államtitkot Hollande?

79 – főleg republikánus – képviselő indítványt nyújtott be Hollande elnök politikai felelősségre vonására és elmozdítására az alkotmány 68.§ értelmében. Később a republikánus frakció további képviselői jelezték, csatlakoznak a javaslathoz. Az indítvány mögé álló képviselők szerint az elnök államtitkot sértett a híres-hírhedt interjúkötetében, amikor olyan dolgokról beszélt, amilyenekről – a kötet címéhez híven – egy elnöknek nem kellene beszélnie.

A francia sajtó kevés esélyt lát az indítvány elfogadására (jogosan, mivel nincs meg ehhez a szükséges parlamenti többség), de ettől még súlyos az ügy.

Hollande a kötetben olyan kínos ügyeket tárgyal, mint egy szíriai légicsapás tervei, a francia hadsereg célzott gyilkosságai (az elnök “legalább négyet” elrendelt), vagy éppen hogy miként fizettek váltságdíjat francia újságírókért.

Eric Ciotti republikánus képviselő ezzel párhuzamosan az ügyészséghez fordult, mivel a híres-hírhedt Hollande-féle interjúkötet szerzői – a Le Monde újságírói – nyilvánosságra is hoztak egy államtitkot képező tervet a szíriai légicsapásról.

Ugyanakkor van, aki azt is kétségbe vonja, hogy az elnök – aki a végső titokgazda a végrehajtó hatalomban – egyáltalán sérthet-e államtitkot, vagy egyszerűen azt csinál és azt mond, amit jónak lát, azt a titok feloldásának lehet tekinteni (bár elvben, mondják ugyanitt a szakértők, a Nemzetközi Büntetőbíróság előtti felelősség felmerülhet a célzott gyilkosságok miatt, csak éppen az eljárásnak minimális az esélye).

Tehát jogilag nem túl érdekes ez a javaslat, de a politikailag meggyengült elnök ellen ez egy újabb izgalmas támadás. Amelyet ráadásul saját magára húzott, teljesen feleslegesen, a mesélős interjúkötettel…

Nem felejtettél el valamit? Ha tetszett az írás, akkor kérlek, oszd meg barátaiddal, hagy olvashassák ők is (alább a gombok ).

Categories: Blogroll

358. Most ugrottak meg Marine Le Pen esélyei az elnökségre

Ha kérdezték, eddig mindig azt mondtam, hogy aki a november 27-i jobboldali előválasztás győztese, valószínűleg az lesz a következő francia elnök. Ebben a mondatban a kulcsszó az “eddig”. Donald J. Trump amerikai elnökválasztási győzelme új helyzetet teremt, mentálisan egészen biztos. Marine Le Pen esélyei pár óra leforgása alatt jelentősen megnőttek a francia elnökségre, függetlenül attól, hogy az éppen aktuális mérések mit mutatnak.

Azt különösebb elemzői tehetség nélkül kimondhatjuk, hogy Donald Trumpot nem az aprólékos szakmai programja és igazmondási képessége miatt választották meg elnökké (ebből a szempontból nagyon tanulságos a Politifact fact-check oldal Trump “igazmondási statisztikáiról” szóló összefoglalója).

Azt állítom, hogy ezek után a francia választáson sem feltétlenül a program, az igazmondás és a tények fognak dönteni, hanem olyan érzelmek és indulatok, amelyek a New York-i milliárdost is az Ovális Irodáig repítették. Hogy mik ezek az érzelmek és indulatok? A düh, a meg nem értettség, a magára hagyottság kétségbeesése, no meg az újdonság, a tisztaság és a kemény kéz iránti igény, amely a francia fehér alsó középosztályt éppen annyira kínozza, mint az amerikai alsó középosztályt, vagy a Brexitet megszavazó briteket.

Aki a leginkább el tudja hitetni, hogy ezekre az érzelmekre és félelmekre válaszolni tud, az lehet a befutó, függetlenül attól, hogy valójában milyen (Trump győzelme amúgy a jobboldali-republikánus előválasztás kimenetét is átrajzolhatja, de erről majd egy másik írásban).

Trump győzelme elsősorban abban segíthet a Nemzeti Frontnak, hogy elhiteti: Marine Le Pen győzelme reális. Azt sugallja, hogy nyugodtan szavazz a szíved szerint, akármit hallasz a médiában, a politikusoktól stb., mert a végén a Front jelöltjére adott szavazat nem lesz elveszett szavazat. Trump tehát azt üzeni a francia csalódottaknak, hogy semmi sem irreális, a legvalószínűtlenebb, legkockázatosabb jelölt is odaérhet, ha elég sokan akarják. Márpedig a Nemzeti Front, mint populista-radikális párt, nyilván csak a “sokra” számíthat, hiszen médiára, szakértői támogatásra, az “írástudók”, egyházak stb. csatlakozására nem.

Ne becsüljük alá ezt a potenciális mentális váltást! Ne gondoljuk, hogy a “köztársasági front”, a két nagy párt összefogása áttörhetetlen! Nem az. Sokszor mondtam és írtam már, hogy ha Marine Le Pen valaha francia elnök lesz, akkor az éppen azért lesz, mert az a közbölcsesség, hogy nem lehet. Marine L Pen – értsd: a Nemzeti Front jelöltje – lehet elnök. Hosszú idő óta meggyőződésem, hogy előbb-utóbb lesz is.

De ma, 2016. november 9-én délelőtt csak azt mondom, hogy a “Marine Le Pen elnök”-nek most, ebben a pillanatban nagyobb az esélye, mint a francia történelem során bármikor.

Nem véletlenül triumfált a Nemzeti Front elsők között. Florian Philippot, a párt alelnöke Marine Le Pen fotójával kísérve azt írta ki a Twitterre: “Összeomlik a világuk. A miénk épül.”. A Frontnál valószínűleg pontosan értik, hogy mi történt.

Leur monde s’effondre. Le nôtre se construit. #PlaceAuxPeuples pic.twitter.com/zpRlXqZnlC

— Florian Philippot (@f_philippot) November 9, 2016

(A kiemelt kép forrása a pixabay.com.)

Nem felejtettél el valamit? Ha tetszett az írás, akkor kérlek, oszd meg barátaiddal, hagy olvashassák ők is (alább a gombok ).

Categories: Blogroll

Trump vs. Clinton: Elnökválasztási est a Pázmány Jogi Karán

Atlantista (Fehér Zoltán) - Sun, 11/06/2016 - 18:01

https://www.facebook.com/events/205240999913518/

Trump vs. Clinton: Elnökválasztási est a Pázmányon november 8-án 18 órától

Helszín: Pázmány Jogi Kar, 1088 Budapest, Szentkirályi u. 28. E3

Szerinted mi lesz a vége? És mi lesz utána? Miért fontos nekünk itt, Európában az amerikai elnökválasztás végeredménye?

Az eseményen részt vesz, és az az aktuális helyzetbe betekintést enged:
Ádány Tamás tanszékvezető e. docens, PPKE JÁK Nemzetközi Közjogi Tanszék
Fehér Zoltán diplomata, külpolitikai elemző (Boston)
Pintér Károly e. docens, PPKE BTK Angol-Amerikai Intézet


Categories: Blogroll

Pages