Németország 2024-ben 3,5 milliárd euróval csökkenti Ukrajnának nyújtott katonai támogatását, a jövő évi költségvetés tervezete szerint. Az ország továbbra is az Egyesült Államok után a második legnagyobb támogatója Ukrajnának, de a csökkentés aggodalmat kelt Kijevben és az európai szövetségesek körében.
A német kormány szerdai ülésén elfogadott költségvetési terv szerint jövőre 4 milliárd eurót különítenek el Ukrajna katonai támogatására, szemben az idei 7,5 milliárd euróval. A döntés hátterében a német adósságtörvények szigora és a koalíciós partnerek közötti nézetkülönbségek állnak.
Christian Lindner német pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy Ukrajna finanszírozása „a belátható jövőben biztonságos” a G7-országok által létrehozott 50 milliárd dolláros alapnak köszönhetően. Az alap a befagyasztott orosz eszközök kamataiból és hozamaiból származik.
Az ukrajnai háború elhúzódása és az amerikai választások közeledte miatt az európai szövetségesek aggódnak a hosszú távú támogatás fenntarthatósága miatt. A német kormány igyekszik megnyugtatni őket, hogy a támogatás továbbra is folytatódik, de a csökkentés mértéke komoly aggodalmat kelt.
A költségvetési tervet még a Bundestagnak is jóvá kell hagynia, és a védelmi miniszter korábbi javaslata alapján a támogatás mértéke még változhat. A légvédelmi támogatás kérdése továbbra is nyitott, mivel Kijev sürgeti az IRIS-T rendszerek szállítását, míg Berlin az F-16 vadászgépek érkezéséig halasztaná azt.
A frontvonalak jelenleg stabilizálódtak, de Volodimir Zelenszkij ukrán elnök további fegyverszállításokat sürget, mivel Oroszország nem mutat hajlandóságot a visszavonulásra. A nyugati fegyverek beérkezése javította az ukrán katonák morálját, de senki sem számít a háború gyors befejezésére.
The post Németország megfelezi Ukrajna katonai támogatását 2024-ben appeared first on Biztonságpiac.
C'est une autre histoire de camps, ceux du XXIe siècle. L'UE finance des pays tiers, comme la Bosnie-Herzégovine, la Turquie ou la Libye, et des pays membres comme la Grèce et la Croatie, pour protéger ses frontières extérieures. Mais ces politiques violent le droit européen et les droits humains, montre Gianfranco Schiavone.
- Articles / Osservatorio Balcani e Caucaso, Bosnie-Herzégovine, Slovénie, Grèce, Migrants BalkansC'est une autre histoire de camps, ceux du XXIe siècle. L'UE finance des pays tiers, comme la Bosnie-Herzégovine, la Turquie ou la Libye, et des pays membres comme la Grèce et la Croatie, pour protéger ses frontières extérieures. Mais ces politiques violent le droit européen et les droits humains, montre Gianfranco Schiavone.
- Articles / Osservatorio Balcani e Caucaso, Bosnie-Herzégovine, Slovénie, Grèce, Migrants Balkans, Une - Diaporama