Feed aggregator

Boris Yeltsin resigned as Russian president in a surprise move on New Year's Eve of 1999, making way for 47-year-old Vladimir Putin, who at the time was relatively unknown. After 20 years - in which Putin alternated as president and prime minister - media outlets take stock of the leader's rule.

Les forces de l'ordre ont retrouvé une femme décédée dans son appartement à Locarno, peu après avoir reçu un appel de sa part.

Voilà exactement un an, le 3 janvier 2019, Louise Mushikiwabo prenait fonction comme Secrétaire générale de la Francophonie. Cette première année de son mandat sera jugée à l’aune d’un événement fondateur. 2020 marque en effet les cinquante ans de la création de l’Agence de coopération culturelle et technique (ACCT) en 1970 devenue par la suite […]

L’article L’An un de Louise Mushikiwabo à la Francophonie, comment va l’Organisation ? est apparu en premier sur Afrik.com.

In Locarno ist am Dienstagabend eine Frau tot in ihrer Wohnung aufgefunden worden. Die Staatsanwaltschaft und die Kantonspolizei Tessin schliessen eine Dritteinwirkung nicht aus. Ein Mann wurde festgenommen.

US-Präsident Donald Trump hat im Irak den iranischen Spitzengeneral Qassem Soleimani töten lassen. Soleimani leitete seit Jahren eine gefürchtete Truppe, die erst noch von den USA gelobt worden war.

A harminc éve véget ért hidegháború óta nem tapasztalt aktivitást mutat Oroszország tengeralattjáró flottája, főleg az Európa biztonsága szempontjából kulcsfontosságú területeken – emelte ki a NATO szóvivője egy hétfőn ismertetett nyilatkozatában, amely szerint az észak-atlanti szövetség nem hagyja válasz nélkül a fejleményt.

Oana Lungescu elmondta, hogy Oroszország folyamatosan erősíti aktivitását, főleg az Atlanti-óceán északi részén és a Norvég-tengeren. Ez a régió az Észak-Amerika és Európa közötti katonai utánpótlási és kereskedelmi útvonalakat, valamint a kommunikációs csatornákat tekintve “létfontosságú Európa biztonsága szempontjából”.

A NATO egyebek mellett több járőrözéssel válaszol a fejleményre, és növeli a légierőre támaszkodó tengeralattjáró-elhárítás fejlesztését szolgáló forrásokat – mondta a szóvivő a Madsack német médiacsoporthoz tartozó regionális lapok közös szerkesztőségének (RedaktionsNetzwerk Deutschland – RND).

A beszámoló szerint október közepén annyira erőteljes volt az orosz aktivitás a NATO tengeri védelmi vonalaként számon tartott Grönland-Izland-Nagy-Britannia tengely térségében, hogy a szövetség szakértői először nem is akarták elhinni saját felderítési adataikat; egy egész raj modern orosz tengeralattjáró lépte át ezt a vonalat nyugati irányban, majd mélytengeri szintre merültek és eltűntek.

NATO-körökben hivatalos értékelés szerint a bújócskával folytatott nyílt erődemonstráció azt jelzi, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök éppen abban az övezetben igyekszik megzavarni az Egyesült Államok és az Európai Unió együttműködését, amelyről katonai szövetségüket elnevezték, vagyis az észak-atlanti térségben.

A nyugati katonai tervezőket főleg a tengeralattjárók és a róluk indítható rakéták kettőssége aggasztja. Az orosz elnök mindkét területen jelentős fejlesztéseket hajtott végre, így a tengeralattjárók jóval halkabbak, a rakéták pedig gyorsabbak.

A NATO belső elemzései szerint Moszkva célja nyilvánvalóan az, hogy tengeralattjárói révén képes legyen a világ bármely pontjára csapást mérni, éppen úgy, mint az Egyesült Államok, amely más eszközökkel, főleg a jóval drágább repülőgép-hordozók révén tett szert erre a képességre.

Az újgenerációs tengeralattjárók és rakéták megjelenése az EU nyugati tengeri határánál vagy az Egyesült Államok keleti partvidékén egycsapásra új “stratégiai helyzetet” teremtene – áll az RND beszámolójában, amely szerint a NATO utánpótlási útvonalainak elvágása is fontos orosz cél lehet, és a katonai szövetségnél elemzett lehetséges forgatókönyvek között olyan is van, amely szerint Moszkva az Atlanti-óceán mélyén húzódó távközlési kábelek feletti ellenőrzést is megszerezheti tengeralattjárói révén.

Az RND beszámolója egybevág a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német lap minapi elemzésével, miszerint az 58 tengeralattjáróból álló flotta legutóbbi erődemonstrációjának az az egyértelmű üzenete, hogy az orosz haditengerészet bármikor képes áthatolni a Grönland-Izland-Nagy-Britannnia vonalon és csapást mérni az Egyesült Államok keleti partvidékére.

Noha az orosz haditengerészet teljes egészében véve elöregedett, és csak árnyéka szovjet elődjének, a tengeralattjáró-flotta ismét igen ütőképes, és a NATO brüsszeli központjában használt megfogalmazás szerint “jelentős kihívás” a szövetségnek. Mindenekelőtt a nukleáris fegyverrel felszerelt tengeralattjárók, közöttük is különösen a Borej osztályú hadászati rakétahordozó tengeralattjárók.

Három ilyet már hadrendbe is helyeztek, a negyedik a próbaüzemnél tart. Valamennyi 16 darab interkontinentális rakétát hordoz, amelyeket egyenként akár hat nukleáris robbanófejjel is fel lehet szerelni. Ezek a célterület felett szétválnak, és egy 8000 kilométer kerületű körben egyszerre akár 72 célpontra tudnak csapást mérni. Valamennyi tízszer nagyobb pusztítást végez, mint a Hirosimára ledobott amerikai atombomba – írta a FAZ.

Ugyancsak rendkívüli képességekkel rendelkezik a Yasen osztály első tagja, amely akár 4500 kilométeres távolságra is el tudja juttatni rakétáit. Az orosz tengeralattjáróknak így nem is igen kell messze behatolniuk az Atlanti-óceánra. Egy nagyobb válság idején Moszkvának “bőven megfelel, ha tengeralattjáróit felállítja Grönland és Izland között, valamint a Norvég-tengeren, mert onnan mindent elérnek, ami fontos nekik” – mondta a FAZ-nak Magnus Nordman svéd elemző.

További különleges fejlesztés a Poszeidón nevű vízalatti drón, amelyet állítólag jelenleg tesztelnek, és “ha nem a Kreml propagandisztikus hazugságáról van szó, akkor a NATO tehetetlen vele szemben” – írta a német lap. Leírása szerint ez egy automatikus torpedó, amely több, egyenként több száz megatonna erejű nukleáris robbanófejet szállít, akár ezer méteres mélységben és óránkénti kétszáz kilométeres sebességgel halad, és tízezer kilométert képes megtenni.

Szintén veszélyes a tudományos célokra fejlesztett tengeralattjárók csoportja, köztük a Losarik, amelynek fedélzetén ugyan júliusban súlyos szerencsétlenség történt, de minden bizonnyal ismét “akut fenyegetést” jelent majd arra a 282 kábelrendszerből – 1,23 millió kilométernyi távközlési kábelből – álló hálózatra, amely az Atlenti-óceán és a Balti-tenger mélyén fut, továbbítva a globális adatforgalom mintegy kilencven százalékát.

Az akár hatezer méteres mélységre merülni képes Losarik és a Mélytengeri Kutatások Igazgatóságának (GUGI) további, formálisan civil járművei rácsatlakozhatnak a hálózatra, vagy akár meg is szakíthatják az adatok áramlását, amivel beláthatatlan időre megszakadhat az Európa és Amerika közötti internetes összeköttetés – írta a FAZ, megjegyezve, hogy az orosz haditengerészetnél a digitális korszakban is ügyelnek az analóg kommunikáció, köztük a zászló-, és a fényjelzések ismeretének megőrzésére.

Anno 1945 wurde die Automobil- und Motoren AG – kurz Amag – neu gegründet. Damals mit 59 Mitarbeitern und 1,7 Millionen Franken Umsatz. Heute, 75 Jahre später, beschäftigt die Amag Group AG über 6500 Mitarbeiter und macht über 4,6 Milliarden Franken Umsatz.

Vor dem Spiel gegen die Lakers hält Christian Wohlwend eine Ansprache, die im Lärm der Rappi-Fans untergeht. BLICK hat beim HCD-Trainer nachgefragt.

Die Tötung eines der wichtigsten iranischen Generäle durch die USA versetzt die Börsen in Unruhe. Dort kamen am Freitag Ängste vor einem direkten militärischen Konflikt zwischen beiden Ländern auf.

Francetvinfo - Le raid américain, qui a visé un convoi de véhicules dans l'enceinte de l'aéroport de Bagdad, a tué en tout au moins neuf...

Besoffen und ohne Billett steigt ein 17-Jähriger in Flumserberg in einen fremden Traktor und will damit nach Hause fahren. Doch der Trip endet nach wenigen Metern an einem Hang.

Nach dem tödlichen US-Schlag gegen den iranischen General Ghassem Soleimani im Irak stehen die Zeichen auf Krieg. Nahost-Experte Erich Gysling beantwortet die wichtigsten Fragen zum Konflikt.

L’accord entre la Grèce, Chypre et Israël pour construire le gazoduc EastMed constitue un « développement bienvenu » selon l'exécutif européen. Qui insiste toutefois sur la nécessité d’étudier toutes les options sur la table.