Oroszország válaszintézkedésként nemkívánatos személynek nyilvánította Montenegró moszkvai nagykövetségének egyik munkatársát – közölte az orosz külügyminisztérium. A tárcához bekérették Montenegró nagykövetét, és átadták neki a minisztérium jegyzékét, amely a moszkvai montenegrói nagykövetség egyik alkalmazottját nemkívánatos személynek nyilvánította.
Az indoklás szerint az intézkedés válasz a montenegrói fél április 7-én hozott döntésére, miszerint kiutasítja a podgoricai orosz nagykövetség több diplomatáját a bécsi egyezmény 9. cikkének megsértése címén. Montenegró március 4-én is kiutasított egy orosz diplomatát. A NATO-tag és uniós tagjelölt ország elítélte Oroszországot az Ukrajna ellen indított invázió miatt.
Moszkva kiutasított nyolc görög diplomatátBekérették az orosz külügyminisztériumba hétfőn Görögország moszkvai nagykövetét, akit jegyzékben tájékoztattak arról, hogy válaszintézkedésként nyolc görög diplomáciai alkalmazott nemkívánatos személy státusba került, ezért nyolc napon belül el kell hagynia Oroszországot. A tárca határozottan tiltakozott a görög kormány Oroszországgal szembeni konfrontatív politikája ellen, beleértve a fegyverek és katonai felszerelések szállítását a “kijevi rezsimnek”, valamint azt, hogy kiutasították a Görögországban szolgálatot teljesítő orosz diplomaták egy csoportját.
A misszióvezetőt tájékoztatták az orosz fél által az oroszországi görög külképviseletek működésével kapcsolatban tett egyéb intézkedésekről is. Az orosz külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy mindez a görög hatóságok által kezdeményezett barátságtalan intézkedések közvetlen következménye, amiért minden felelősség kizárólag Athént terheli. A tárca közölte, hogy az oroszellenes politika folytatása esetén fenntartja magának a válaszlépés jogát.
Szófia kiutasított hetven orosz diplomatátKiril Petkov bolgár miniszterelnök bejelentette, hogy kiutasítottak Bulgáriából 70 orosz diplomatát, akik az ország érdekei ellen dolgoztak – írja a 444.hu, a Dnevnik.bg portálra hivatkozva. A kiutasítást megerősítette az Interfax orosz hírügynökség is. A kiutasítottak az orosz nagykövetség munkatársai voltak, de Petkov szerint a beosztásuk csak álca volt, és a hivatalos pozíciójukra nem jellemző tevékenységet folytattak. Előzőleg a szófiai orosz nagykövetség vitatott felhívást indított adományokért, hogy támogatni tudják az Ukrajnában harcoló orosz fegyveres erőket – írta meg a Balkan Insight. A kiutasítottak július 3-ig kaptak időt az ország elhagyására, a bolgár külügyminisztérium pedig bekérette Eleonora Mitrofanova szófiai orosz nagykövetet. Ideiglenesen bezárják a ruszei orosz főkonzulátust, Bulgária pedig átmenetileg bezárja jekatyerinburgi konzulátusát. Ilyesmire évtizedek óta nem volt példa a két ország kapcsolatában.
Oroszország a diplomáciai kapcsolatok megszakítását helyezte kilátásba, válaszul arra a döntésre, hogy Szófia “a nemzetközi joggal teljes összhangban” úgy döntött: kiutasít 70 olyan orosz nagykövetségi alkalmazottat, aki megsértette a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezményt.
The post Mindenki mindenkit kiutasít… 5. epizód appeared first on .
A rendelet alapján már többeket letartóztattak. Jelenleg a parlament előtt van, s várhatóan elfogadják azt a törvényjavaslatot is, melynek értelmében engedélyhez kötnék a kisállatok tartását. Az engedélykérelmeket egy külön erre a célra létrehozandó bizottság fogja elbírálni. A törvényjavaslatban felsorolt állatok – macskák, teknősök, nyulak vagy akár krokodilok – “az országba való beszállításáért, megvételéért, eladásáért, szállításáért, valamint tartásáért” legalább 800 dolláros (310 ezer forint) pénzbírságot szabhatnak ki.
“Több mint tíz éve kezdődött a vita ebben a témában, amikor iráni parlamenti képviselők egy csoportja át akart vinni a parlamenten egy olyan törvényjavaslatot, amely a kutyák és macskák elkobzását, majd állatkertbe vagy a sivatagba deportálását rendelte volna el” – mondta el Pajam Mohebi állatorvos, az iráni állatorvosok szövetségének elnöke a BBC-nek.
“Az évek során itt-ott megváltoztatták ezt a javaslatot, sőt még a kutyatulajdonosokra mérhető testi fenyítésről is szó esett, de végül kudarcba fulladt a törvény” – tette hozzá.
Askan Semiráni teheráni állatorvos a BBC-nek elmondta, hogy az új iráni rezsim szemében a kutyatartás, noha eddig egyfajta státuszszimbólumnak számított, manapság az “elnyugatiasodás” szimbólumaként él. Mint fogalmazott, emiatt ma már “kutyasétáltatás közben is letartóztatnak embereket, sőt azokat is, akiknek az autójában látják meg a kutyát”.
Az iráni hatóságok korábban már felléptek az “elnyugatiasodás” ellen: három éven keresztül tiltották az állateledelek importját. Ez az intézkedés azonban a belföldi termékek gyors drágulásához, valamint a kutya- és macskatápok illegális behozatalához és feketepiacához vezettek.
Az állatok nagy része az iszlám vallás szerint tisztátalan lénynek számít, az 1979-es iráni forradalom óta a konzervatívabb muszlimok kizárólag vadászati vagy házőrzési célra tartják a kutyákat, szigorúan a házon kívül. Ezt megelőzően ugyanakkor Irán volt az egyik első közel-keleti ország, amely állatvédelmi törvényeket fogalmazott meg a második világháború után.
A Perzsa-öböl túloldalán fekvő Szaúd-Arábiában a kétezres években hasonló szabályozást indítványoztak, ugyancsak a “nyugati eszmék elterjedésének megakadályozása érdekében”. Az al-Dzsazíra katari székhelyű, közel-keleti csatorna hírportálja 2006-ban számolt be róla, hogy Mekkában és Dzsiddában is betiltották a kutyák és a macskák árusítását, itt azonban azóta sincs kilátásban a kisállattartás szabályozása vagy a házikedvencek elkobzása.
The post Jelentősen megszigorították a kutyák és macskák tartását Teheránban appeared first on .
Milley a lap szerint egy minapi sajtónyilatkozatban azt mondta, hogy “az ukránok nagyon hatékonyan kezelik ezeket a nagy pontosságú fegyvereket az (orosz) célpontok ellen.” Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) korábban azt közölte, hogy a HIMARS-rendszerek “jelentős hatást gyakorolnak a frontvonalon történő eseményekre” Ukrajnában.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője viszont a pénteki orosz hadijelentést ismertetve arról beszélt: az orosz hadsereg négy amerikai HIMARS rakéta-sorozatvetőt, valamint egy hozzá tartozó szállító és töltőberendezést semmisített meg nagy pontosságú fegyverekkel július 5. és 20. között Ukrajnában.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter a hét közepén bejelentette, hogy az Egyesült Államok további négy M142-es típusú HIMARS rakétarendszert küld Ukrajnának, ezzel összesen 16-ra növelve az ilyen fegyverzetek számát.
A miniszter azt is elmondta, hogy az amerikai kormányzat a rakétaindító rendszerek mellett hamarosan további HIMARS-rakétákat is szállít Kijevnek, valamint “nagy pontosságú, távvezérelt tüzérségi rakétákat, taktikai katonai járműveket és egyéb olyan felszerelést, amelyre nagy szüksége van az ukrán hadseregnek”. Szerhij Hajdaj, Luhanszk megye kormányzója a Newsweek magazinnak azt mondta, hogy az orosz katonai erők “pánik üzemmódban” vannak, amióta a HIMARS rendszerek megérkeztek Ukrajnába.
The post Orosz agresszió: a Pentagon szerint az oroszok hazudnak a HIMARS rakétarendszerek megsemmisítéséről appeared first on .
A közlemény szerint a sátortábor elleni támadással orosz haditechnikai eszközöket semmisítettek meg, köztük egy járművet légelhárító ágyúkkal és egy Grad típusú rakéta-sorozatvetőt. Maga a sátortábor is megsemmisült, a csapás következében ugyanis tűz ütött ki, amit hosszú ideig oltottak. Az ukrán titkosszolgálat videofelvételt is közzétett a támadásról és a kigyulladt orosz táborról.
Az ukrán vezérkar esti harctéri helyzetjelentésében arról adott hírt, hogy az ukrán katonák feltartóztatták az orosz erők előrenyomulását a Donyec-medencében Bahmut és Kramatorszk irányába, továbbá az ország déli részén Andrijivka és Bilohorivka települések felé, továbbá visszaverték a Donyeck megyei rohamműveleteiket Veszele és Vogyane falvak irányába.
Az Europol pénteki közleményében pontosította egy korábbi állítását az Ukrajnából folyó fegyvercsempészettel kapcsolatban. Mint írták, ők ennek “potenciális veszélyére” hívták fel a figyelmet, konkrét eseteket még nem jegyeztek fel. “Az Europol szorosan együttműködik az ukrán tisztségviselőkkel az Európai Unióba irányuló illegális fegyvereladások veszélyének csökkentése érdekében. Teljesen megbízunk bennük, mivel új lépéseket tesznek a lőfegyverek megfigyelésére és nyomon követésére” – írta közleményében a rendőri együttműködést koordináló európai uniós szervezet.
A Jevropejszka Pravda hírportál a brit miniszterelnök hivatalára hivatkozva beszámolt arról, hogy Boris Johnson pénteken telefonbeszélgetést folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Johnson üdvözölte az Ukrajnából a Fekete-tengeren keresztül tervezett gabonaexportról szóló megállapodás aláírását. Egyetértettek abban, hogy a megállapodást valamennyi félnek maradéktalanul végre kell hajtania.
“Állandó kapcsolatban vagyok Ukrajna nagy barátjával, Boris Johnsonnal. Beszéltünk az ukrán katonák Nagy-Britanniában történő kiképzésének növeléséről és a katonai együttműködés egyéb területeiről” – írta tárgyalásuk után Zelenszkij a Twitteren. Hozzátette: meggyőződött afelől, hogy “az Egyesült Királyság támogatása Ukrajnának továbbra is erős és feltétel nélküli”.
Zelenszkijjel közölt interjút pénteken a The Wall Street Journal című amerikai lap. Az ukrán elnök ebben azt mondta, tartós megoldást csak az hozhat, ha Oroszország kivonul a háború kezdete óta elfoglalt valamennyi területről. Úgy vélte, enélkül egy fegyverszünet is csak kitolná a háborút, mert Oroszországnak is lehetőséget adna arra, hogy rendezze sorait.
The post Orosz agresszió: az ukrán erők csapást mértek a zaporizzsjai atomerőmű melletti orosz katonai táborra appeared first on .