Feed aggregator

Ausztriában a hadsereg megkapta az első három, távirányítású fegyverállvánnyal ellátott General Dynamics European Land Systems - Steyr-Daimler-Puch Pandur 1-es páncélozott szállító harcjárművét. Az eddig is használt 12,7 mm-es nehézgéppuskát éjjel-nappal célra irányozhatják a lézeres távolságmérővel ellátott elektro-optikai rendszer segítségével. Bécs a 6x6-os kerékképletű Pandurok további modernizálását is végre szeretné hajtani. Ehhez a svájci RUAG fog segítséget nyújtani a MinePro és SidePro-KE-IED páncélzatok szállítójaként. Ezekkel a rögtönzött aknák elleni védelmet is megerősíthetik, a tervek szerint 59 osztrák járművön ez év tavaszától 2020 végéig. Ehhez a programhoz Belgium is csatlakozik, ott 70 jármű védelmének megerősítésére lehet számítani.

Ukrajnában is erősíteni szándékoznak a páncélos erőket. Kijev majd 300 darab, eddig tartós tárolás alatt álló T-72-es modernizációját szeretné végrehajtani. A típus nem volt megtalálható az ukrán fegyveres erők eszköztárában, azonban a háborús helyzet miatt reaktiválásukat határozták el. A modernizált T-64BM mellett a korszerűsített T-72-ek megjelenésétől (is) várják a hadi helyzet számukra kedvezőbbé válását az ország vezetői. És hogy mit is takar a T-72-es modernizációja? Nem mást, mint a Lengyelországban használt PT-91 szabványt, ugyanis a lengyelek készséggel megmutatták nyugati segítséggel modernizált páncélosukat az ukránoknak, akik a kedvező tapasztalatok alapján most egy hasonló átalakítást szeretnének végrehajtani a szovjet örökségnek tekinthető harckocsikon.

Németországban a következő hónapba indul majd meg az első páncélgránátos egység átfegyverzése az új Puma gyalogsági harcjárművekre. A több évtizedes múltra és számos korszerűsítésre visszatekintő Marder gyalogsági harcjárművek leváltására 400 Puma beszerzését tervezte Berlin, ezt csökkentették le 350 darabra.

Svédországban hamarosan megszülethet az a régóta halogatott döntés, melynek értelmében megrendelésre kerül két új tengeralattjáró. 2010-ben az akkori svéd törvényhozás áldását adta két egység megrendelésére, azonban a gyártást vállaló Saab és a Svéd Védelmi Beszerzési Hivatal (FMV) között eddig kellett várni, hogy létrejöjjön a megállapodás. Az eltelt évek során gyaníthatóan az árszabás körül adódhattak nézeteltérések, mivel a Kockums 2005 óta a német ThyssenKrupp Marine Systems része, amely szintén érdekelt a tengeralattjárók piacán. Sokan már a svéd cég megvásárlásakor azt hangoztatták, hogy itt egyszerűen piacot vettek a németek, és a svéd tervezésű és építésű tengeralattjárók felett bealkonyult. A piacon a Saab nemrégiben bejelentett megjelenésével az 1930-as évek óta tartó tradíció nem szakadt meg, így a SÖDERMANLAND-osztály két egységének (a SÖDERMANLAND és az ÖSTERGÖTLAND) a 2020-2022 körül esedékes kivonásakor már hadrendbe állhat a két A26-os, amelyekért 945 millió dollárt fizetnek ki a katonai költségvetésből.

Indiában még februárban elkészültek az első helyben modernizált MiG-29UPG vadászbombázóval. Az ország légiereje még 2009-ben rendelte meg a régebbi Fulcrum-ok nagymérvű átalakítását az orosz gyártótól. A 62 példányt érintő munka első lépését hat 29-es oroszországi átalakítása jelentette. Indiában egyidejűleg négy gép található meg a munkafolyamat különböző részében.

Egy másik közös indiai-orosz projektről is érkezett hír, ugyanis a BrahMos csapásmérő robotrepülőgép repülőgép fedélzeti változatával már a következő évben el szeretnék kezdeni a függesztési, majd a leoldási és az indítási próbákat is. Májustól már az első, indítóval felszerelt Szuhoj Szu-30MKI géppel terveznek felszállásokat végrehajtani.

23-a és 25-e között fogja megkapni Fülöp-szigetek az első C-295M katonai szállító repülőgépét. Az európai gyártású, két Pratt & Whitney PW127G turbólégcsavaros hajtóművel hajtott típusból 2014 februárjában rendelt meg Manila három darabot, 119 millió dollárért. Az Airbus Military várhatólag a Luzon szigetén lévő Clark légitámaszponton adja majd át a gépet. A fennmaradó két másik C-295-os a tervek szerint 2016-ban kerül majd átadásra.

India mellett egy másik Fulcrum tulajdonosnál is megpróbálkoznak további életet lehelni az ex-szovjet vasakba. Ez pedig Malajzia, ahol a légi járművek karbantartásával, felújításával foglakozó Airod Aerospace Technology Systems Corporation ajánlott egy korszerűsítési programot a légierő döntéshozóinak figyelmébe. Az idén újra a kivonás közelébe került 10 MiG-29N a Szuhoj segítségével kapna új radart, pilótafülkét és egyéb fedélzeti rendszereket (ezek nagyfokú rokonságot mutatnának a maláj Szu-30MKM gépeken használtakkal), valamint további 2000 órányi kirepülhető időt a gépek sárkányszerkezetébe. Az így már MiG-29NM jelölést viselő variáns egy illeszkedő üzemanyagtartályt is kapna gerincére, ami 30%-al növelné meg a hatótávját.

Brazíliába a sikeres lőpróbák után rendszeresítésre került a hazai CBC (Companhia Brasiliera de Cartuchos) lőszergyár 30x173 mm-es gépágyúlőszere. Az ATK MK44 Bushmaster gépágyújához gyártott lőszer különféle változataiból – gyakorló és fényjelzős, repesz-romboló–gyújtó – több mint 30000 darabot használtak fel a próbák során. A fegyvert és a hazai lőszert a VBTP-MR Guarani gyalogsági harcjárművekre szerleve tervezik alkalmazni.

Argentínában a hadsereg két, eddig civil célokra használt Aviocar C-212-200-as szállítógépet próbál beszerezni. A szárazföldi haderő a három Fiat G-222-es kivonása után megpróbálta a típust rendszeresíteni, azonban a tíz C-212-100-as változatú gép akkor Madrid miatt nem került eladásra.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

Sikorsky CH-148 Cyclone.

Vought RF-8G Crusader.

Sepecat Jaguar A.

Rockwell B-1B Lancer.

McDonnell Douglas RF-4E Phantom II.

Rafale.

MiG-29SMP.

General Dynamics F-111E Aardvark.

British Aerospace Harrier T.4.

Lockheed C-141B Starlifter.

Eurocopter EC-665 Tiger ARH.

Douglas EB-66C Destroyer.

Chinese Jonyang JY813 Articulated All-Terrain Tracked Carrier

Con il regolamento per utilizzare il “piano Juncker” si entra a piè pari in un tecnicismo comunitario da capogiro. E trattandosi di un sofisticato meccanismo di attivazione di risorse che non ci sono, si apre davanti a noi quel mon...

Les auteurs qui souhaitent proposer des textes à l'AFRI sont priés de respecter les indications suivantes. Les articles proposés seront soumis au Comité de rédaction et de lecture qui les acceptera ou non, et pourra demander précisions, corrections, compléments.

1. - Un article comprend au maximum 40 000 – 45 000 signes, espaces et notes compris. Sa présentation répond aux règles académiques et éditoriales ordinaires en ce qui concerne le plan, les notes et citations. Merci de respecter les règles de présentation suivante : Garamond 12, interligne 1, pas de style prédéfini, subdivisions en I, A, 1..., notes de bas de page en garamond 10 avec noms des auteurs référencés en petites majuscules soit, par exemple, Geneviève Dreyfus-Armand, L'exil des républicains espagnols en France, Albin Michel, 1999, 490 p.").

2. - Au texte doivent s'ajouter :
(a) Un résumé en français (10 lignes max.) et un abstract en anglais (si vous ne pouvez pas le fournir, le résumé sera traduit par le Centre Thucydide)
(b) Une liste de mots clés pour l'index matières, et une liste des noms propres cités au texte (et non dans les notes) pour l'index des noms
(c) Une courte bio, publiée en fin de volume, et vos coordonnées postales pour l'envoi du volume et des tirés à part

3. - La date de remise des articles est fixée au 15 novembre, date qui est nécessaire à la mise au point du manuscrit en vue de sa publication au printemps suivant. Passé cette date, la publication de l'article ne peut plus être garantie.

4. - Des corrections et actualisations pourront être apportées au texte remis jusqu'au 15 janvier. Elles doivent figurer en gras dans le texte initial, afin de faciliter leur insertion dans le manuscrit.

5. - Les textes des articles, accompagnés des résumés, abstracts, mots clés, bio et adresse postale sont à envoyer, de préférence par courriel doc. joint au format Word, à Sophie Enos Attali, secrétaire de rédaction ou à Serge Sur, directeur de l'AFRI.

Adresses courriel : enatt@voila.fr, enattso@yahoo.fr ou sergesur@club-internet.fr

6. – Afin d'éviter toute confusion, il est demandé aux auteurs d'intituler les documents joints qui contiennent leurs articles de la façon suivante : AFRI (année en cours) – Auteur – Titre de l'article – Date d'envoi

7. - La mise au point du manuscrit (CDRom) est assurée par la direction et le secrétariat de rédaction de l'AFRI, et les épreuves papier sont corrigées par un correcteur professionnel.

8. - Un an après la publication du volume papier, l'AFRI est mis en ligne sur le site Internet du Centre Thucydide (afri-ct.org). Le sommaire et les résumés/abstracts du dernier volume, ainsi que la chronologie et la rubrique bibliographique sont quant à eux placés sans délai sur le site. L'ensemble des articles bénéficie ainsi d'une audience considérablement renforcée.


Avec les remerciements de la rédaction de l'AFRI dd

The new European Council president's style ruffles a few feathers.

Written by Marcin Grajewski

The recent interview by Jean-Claude Juncker, President of the European Commission, in which he advocated ‘a joint EU army’ as a means to strengthen European foreign policy and ‘allow Europe to take on responsibility in the world’ has revived an on-going debate in think-tank and academic circles about how to maximise the effectiveness of existing national and Europe-wide efforts in the field of Common Security and Defence Policy (CSDP). The European Council adopted an extensive set of conclusions on the subject in December 2013.

This note highlights a selection of recent studies, reports and commentaries by some of the major international think tanks and research institutes that analyse issues surrounding the development of CSDP.

Commentaries

© TebNad / Shutterstock

Federalist rhetoric or political tactics? The what, where, who, when and why of Juncker’s call for a common European army  European Policy Centre (EPC), March 12, 2015

Does the EU need its own army?  Carnegie Europe, March 11, 2015

The illusion of an independent EU army  Carnegie Europe, March 10, 2015

If not now, when? The Nordic EU battle-group

European Union Institute for Security Studies (ISS), February 17, 2015

The EU and the UN: together for peace

European Union Institute for Security Studies, December 18, 2014

Europe’s global power potential: locked in the EU28’s defence silos  Friends of Europe, December 4, 2014

2014: a centenary and a discovery  Egmont, December 2014

Analyses

The EU neighbourhood in shambles  Bertelsmann Stiftung, March 3, 2015

More Union in European defence  Centre for European Policy Studies (CEPS), February 26, 2015

European Defence Trends  Center for Strategic and International Studies (CSIS), January 6, 2015

Report: EU as a security provider  Clingendael, December 18, 2014

Why Europe must stop outsourcing its security

European Council on Foreign Relations (ECFR), December 15, 2014

Peacemaking: Can the EU meet expectations?  Norwegian Institute of International Affairs, December, 2014

Europe’s changing security landscape: What role will the EU play in security and defence?

Finnish Institute of International Affairs, December 12, 2014

Actors in the European defence policy area: roles and developments

Istituto Affari Internazionali, November 24, 2014

Constructing the defence dimension of the EU

International Security Information Service Europe, June, 2014

Security and defence: an issue for the European citizen?

Trans European Policy Studies Association (TEPSA), March, 2014

Livre blanc français de la défense 2013 : lignes de forces autour de la sécurité-défense européenne

L’Institut royal supérieur de défense, December, 2013

Why do Europeans need armed forces?  Fride, November, 2013

 Related publications

Why peacekeeping matters to Europe  Friends of Europe, March 11, 2015

The Wales pledge revisited: A preliminary analysis of 2015 budget decisions in NATO member states

European Leadership Network, February, 2015

In the belly of the beast: A European view on sending arms to Ukraine

Brookings Institution, February 4, 2015

Challenges for European Foreign Policy in 2015: How others deal with disorder  Fride, January 12, 2015

A new European security order: The Ukraine crisis and the missing post-Cold War bargain

Fondation pour la Recherche Strategique, December 8, 2014

Integrating EU defence and migration policies in the Mediterranean  Fride, November, 2014

EP publication

The Cost of Non-Europe in Common Security and Defence Policy

European Parliamentary Research Service (EPRS), European Added Value Unit, June 2013

Read this At a glance on Common Security and Defence Policy (CSDP) in PDF
Filed under: International Relations, PUBLICATIONS Tagged: Common Security and Defence Policy (CSDP), CSDP, Marcin Grajewski, what think tanks are thinking

L’alliance HAROPA s’est rendue au Sénégal les 11 et 12 mars afin de présenter à la communauté portuaire dakaroise les offres de transport et solutions logistiques proposées par les ports de l’axe Seine.

• Lire la suite de HAROPA en mission au Sénégal

Der griechische Premier wartete, bis Kanzlerin Merkel fertig war. Dann erst gab er seine Pressekonferenz – und stellte den EU-Gipfel als Erfolg dar. Zwar hat er nicht die erhoffte Soforthilfe gegen die drohende Pleite bekommen. Es war auch kein...

En cliquant sur un titre vous serez redirigé(e) soit vers la page correspondante de l'éditeur (pour les thèses publiées), soit vers la version pdf de la thèse soit vers son résumé

2015
Aurélien BARBE : La puissance et les relations internationales – Essai sur un concept controversé


2014
Yann BEDZIGUI : Normalisation de la relation euro-africaine (2000-2008) – D'une logique de développement à une logique sécuritaire

2013
Floriane PALAU-LEGUAY : Union européenne et aide humanitaire – la DG Echo à l'aune de la malnutrition au Sahel

2012
Maxime LEFEBVRE : Union européenne – La fédération d'Etats nations entre préférences nationales, jeux de puissance et coopération institutionnelle (thèse sur travaux)
Samir BATTISS : Les relations transatlantiques dans le cadre de la PESD – L'Alliance Atlantique face à l'émergence d'un acteur stratégique européen

2011
Fayçal BOUZENNOUT : Le double effet du phénomène terroriste sur le droit international humanitaire

2010
Juliette MAYALEH-MAYARD : Le programme nucléaire iranien – Les implications pour les pays arabes
Sophie AGOSTINI : La relation triangulaire entre la Chine, l'Inde et les Etats-Unis (1991-2008)
Vanessa BROCHOT : Etude comparée des normes antiterroristes – Canada – Espagne – Etats-Unis – France – Royaume-Uni
Maria LEONTE : L'institutionnalisation du Lobbying aux Etats-Unis et auprès de l'Union européenne

2009
Ali LAIDI : La guerre économique dans les relations internationales – La France à la recherche d'une doctrine d'intelligence économique
Leah PISAR : Orage sur l'Atlantique : la confrontation diplomatique entre les Etats-Unis et la France au sujet de la guerre en Iraq (2001-2003)
Célia BELIN : Religion et politique étrangère – Etude de cas : le sionisme chrétien et la politique étrangère américaine à l'égard d'Israël
Julian FERNANDEZ : La politique extérieure des Etats-Unis à l'égard de la CPI, Éditions Pédone, Paris, 2010, 650 p.
Paul DAHAN : Romain Gary à l'épreuve de la diplomatie et des relations internationales
Jean-Marie CHASLES : Le mythe de la démocratisation internationale

2008
Dorothée SCHMID : Le partenariat euro-méditerranéen – Une politique étrangère libérale
Xavier PACREAU : La légitime défense préventive
Elizabeth CAREY : Origines, objectifs et implications de l'intervention politico-militaire dans les crises des Balkans (1991-2003)

2007
Frédéric JORAM : Les opérations de paix et l'obligation de respecter le droit humanitaire

2006
Rolla MOUMNE : La clause sociale dans les échanges internationaux
Mathea GIACOMETTI : L'évolution des dispositifs de contrôle des exportations des produits de défense en Europe – Conséquences sur les relations entre Etats et entreprises

2005
Baskar ROSAZ : L'Inde : une diplomatie nucléaire au service de la puissance
Georges AYACHE : La puissance et l'influence dans les relations internationales (thèse sur travaux)
Marie GHANTOUS : Les hameaux de Chebaa – Contribution à l'étude des territoires contestés en droit international
Baptiste CHATRE : La question minoritaire en Europe centrale et orientale

2001
Abdalla ALASHAAL : La mise en oeuvre des mesures coercitives du Conseil de sécurité en droit international et en droit interne

2000
Pascal LOROT : Thèse sur travaux

1999
Virgile PACE : L'OMC et le renforcement de la réglementation juridique des échanges commerciaux internationaux
Juliette CHAMPAGNE : Contribution à une théorie générale des instruments concertés non conventionnels
Chantal DE JONGE OUDRAAT : Les Nations Unies et les conflits internes - Mesures économiques coercitives et force armée
Alexandra NOVOSSELOFF : Le Conseil de sécurité des Nations unies et la maîtrise de la force armée. Dialectique du politique et du militaire en matière de paix et de sécurité internationales, Bruylant, Bruxelles, 2003, 660 p.

1998
Shyong LU : Les relations entre Taiwan et les communautés européennes

Le ministère de la Défense parle d'un «changement d'échelle» en matière de surveillance comme de contrôle des services.

Chile ist zweifelsohne das am weitesten entwickelte Land Lateinamerikas. Dennoch besteht beispielsweise bei der Dezentralisierung und der Förderung des politischen Nachwuchses noch immer Handlungsbedarf.

L'état-major de la marine quittera les lieux avant la fin de l'année.

Parti lundi pour sa première campagne d’essais en mer, le second bâtiment de projection et de commandement réalisé pour le compte de la Russie doit rentrer ce vendredi à Saint-Nazaire. Le Sevastopol (Sébastopol)  réalisera d’autres sorties dans les prochaines semaines. 

 

Le Sevastopol à son appareillage lundi (© MER ET MARINE)

• Lire la suite de Le BPC Sevastopol achève ses premiers essais en mer

For Immediate Release:
March 19, 2015Contact: info@humanrightsvoices.org
Follow us on Twitter


Top Violator Of Women's Rights Around The World?
It's Israel Says UN



This article by Anne Bayefsky originally appeared on FoxNews.



Guess who is the number one violator of women's rights in the world today? Israel. Violating the rights of Palestinian women.

At least that is the view of the UN's top women's rights body, the Commission on the Status of Women (CSW). CSW ends its annual meeting on Friday, March 20 by condemning only one of the 193 UN member states for violating women's rights – Israel.

Not Syria. Where government forces routinely employ rape and other sexual violence and torture against women as a tactic of war. Where in 2014 the Assad regime starved, tortured and killed at least 24,000 civilians, and three million people – mostly women and children – are refugees.


Not Saudi Arabia. Where women are physically punished if not wearing compulsory clothing, are almost entirely excluded from political life, cannot drive, cannot travel without a male relative, receive half the inheritance of their brothers, and where their testimony counts for half that of a man's.

Not Sudan. Where domestic violence is not prohibited. There is no minimum age for "consensual" sex. The legal age of marriage for girls is ten. 88% of women under 50 have undergone female genital mutilation. And women are denied equal rights in marriage, inheritance and divorce.

Not Iran. Where every woman who registered as a presidential candidate in the last election was disqualified. "Adultery" is punishable by death by stoning. Women who fight back against rapists and kill their attackers are executed. The constitution bars female judges. And women must obtain the consent of their husbands to work outside the home.

In fact, not only is there no possibility that the UN Commission on the Status of Women will criticize Iran, Iran is an elected member of CSW. Sudan – whose president has been indicted for genocide and crimes against humanity – is currently a CSW Vice-Chair.

The 2015 CSW resolution on Israel will repeat, as it does every year, that "the Israeli occupation remains the major obstacle for Palestinian women with regard to their advancement, self-reliance and integration in the development of their society..."

Not Palestinian men. Not religious edicts and traditions. Not a culture of violence. Not an educational system steeped in rejection of peaceful coexistence and of tolerance.

Instead, the fault for a UN statistic like this one – an average of 17% of Palestinian women are in the labor force as compared to 70% of Palestinian men – lies with the Jewish scapegoat.

That fact comes from one of only nine official documents produced by the UN for the 2015 annual CSW meeting. Eight were procedural or general in nature, and one was entitled: "Situation of and assistance to Palestinian women."

By comparison, there was no report on Chinese women and girls, half a billion people without elementary civil and political rights, who still face the prospect of forced abortion and sterilization.

There was no report on women in Somalia, where female genital mutilation is ubiquitous, sexual violence is rampant, and women are systematically subordinate to men.

There was no report on women in Yemen, where the penal code goes easy on the killers of women for "immodest" or "defiant" behavior, there is no minimum age for "marriage," and women have no equal rights to property, employment, credit, pay, education, or housing.

And the women's rights scene is not the only liberal sham at the UN.

The UN's top human rights body, the Human Rights Council (HRC), will wrap up a major session next week by adopting a minimum of four times as many resolutions slamming Israel than any other country on earth.

Condemnations of Israel will include a resolution demanding Israel immediately give back the Golan Heights to Syria – the place where Syrians run from their own government for life-saving Israeli medical care.

Tallying all the resolutions and decisions condemning a specific state over the history of the Human Rights Council, one-third has been directed at Israel alone.

Remember Ukraine? In the past year, there have been at least 5,500 confirmed killed – with recent reports from Germany suggesting the total may be as high as 50,000 dead – in addition to a million people displaced. But the score is 67 Council resolutions and decisions attacking Israel and zero on Russia.

So who is calling the shots at the Council? A closer look at its members reveals human rights luminaries like Qatar – that bankrolls the terrorist organization Hamas – along with China, Pakistan, Russia and Saudi Arabia.

It is impossible to add this all up and conclude that the UN's treatment of Israel is anything but wildly discriminatory. In the twisted language of UN rights, the means is the verbiage of equality, while the end game is prejudice.

The Obama administration has an answer to this dilemma. Vote against the resolutions, while paying the fees to run the bodies that adopt them. Join and legitimize the institution, while consoling the delegitimized that it feels their pain.

As Secretary Kerry told the Council on March 2, 2015: "President Obama and I support the HRC..." and "the HRC's obsession with Israel actually risks undermining the credibility of the entire organization." "Risks undermining" – as opposed to "has grossly undermined already."

This attitude towards the UN's demonization of Israel foreshadows the administration's Israel policy in the days ahead – a policy unaffected by Israeli election results.

The Palestinians will continue to use the UN and the International Criminal Court to attempt to accomplish with lethal politics what they have never been able to do with lethal force. And President Obama will hold open the door.

Anne Bayefsky is director of the Touro Institute on Human Rights and the Holocaust. Follow her@AnneBayefsky.

-----
If you found this post interesting or informative, please it below. Thanks!

Technorati Tag: Israel and Women's Rights and United Nations.