You are here
Biztonságpolitika
2015.05.02
Április 28-án az olasz haditengerészet átvette a negyedik FREMM-osztályú fregattját. A tengeralattjárók elleni hadviselésre felkészített CARABINIERE (F 593) a Fincantierit La Spezia hajógyárában került a flotta fennhatósága alá az olasz csendőrség alapításának 200. évfordulóján.
Oroszországban egy kétéltű műszaki páncélos létrehozását határozták el. A 2017-re majd 7 millió dollárból testet öltő fejlesztés nagy eséllyel egy már létező páncélozott jármű bázisán fog megvalósulni. A csak géppuskákkal felfegyverzett jármű kezelőszemélyzete a parancsnokból és a vezetőből fog állni, őket két további műszaki katona segítheti, akik számára szintén a jármű páncélozott terében kerül kialakításra hely.
Az elkövetkező 18 hónapban eldőlhet a dél-afrikai Denel Aviation CSH2A Rooivalk harci helikopter sorsa a gyártó szerint. Már tárgyalásokat kezdtek több reménybeli vásárlóval is, így a lehetséges beszerzések miatt újra kell majd indítani a típus gyártósorát. Erre természetesen hajlandók, sőt a továbbfejlesztésekre is készek erőforrásokat áldozni. A Rooivalk az afrikai kontinensen, a Kongói Demokratikus Köztársaságban végzett békefenntartó műveletek során keltette fel több állam figyelmét is. Ide 2013 novemberének elején vezényeltek néhány példányt, amik jelentős támogatásban tudták részesíteni a földi csapatokat pár nappal megérkezésük után.
Kínában végrehajtotta első repülését a Szuhoj Szu-27-es egy újabb helyileg módosított változata. A J-11D sárkányszerkezetében további helyeken (szárnyak, farokrész) került alkalmazásra kompozit anyag, elektronikája a J-16-on alapszik, így egy AESA antennájú rádiólokátorral is ellátták, légi célok elleni fegyverzetét szintén a legmodernebb PL-10 és a PL-15 rakéták alkotják.
Bolívia a tervek szerint jelentős katonai beszerzés előtt áll, legalábbis az ország lehetőségeihez képest. A légierő gépállományát, aminek igen csak gyenge gerincét jelenleg 6 kínai Hongdu JL-8W Karakorum sugárhajtású kiképzőgép mellett 14 öreg Canadair CT-133 Silver Star alkotja, a tervek szerint 20 korszerű vadászgéppel fogják megerősíteni. A beszerzésre pályázó gépek listája még nem teljes, hogy Oroszország, Kína és Franciaország mely típusokat ajánlotta fel, az még nem derült ki. De Brazília és Argentína ajánlata már szerepelt egy közleményben, így tudható, hogy az Embraer EMB 314 Super Tucano mellett a modernizált, harciasabb, szerkezetileg is megerősített FAdeA (Fabrica Argentina de Aviones) IA-63 Pampa GT (Generation Tactics) könnyű támadógép változat került szóba.
Ennek a változatnak a szárnyai alatt két további felfüggesztési pontot alakítanak ki, így számuk összesen hétre fog növekedni. Megerősítik a futóművét és a Pampa III-nál is alkalmazott erősebb, 21%-al nagyobb tolóerőt biztosító Honeywell TFE731-40-N2 sugárhajtóművel szerelik fel a régebbi példányokba épített TFE731-2C sugárhajtóművek helyett, mivel üres tömege 3000 kg felett lesz, míg a legnagyobb felszálló súly 5000 kg körül fog alakulni. Igény szerint mód nyílhat egy fix csőcsonk kialakítására is az orr-részen, így megvalósulhatna légi üzemanyag-utántöltés.
Önvédelméről 360 fokos lefedettséget biztosító radar-besugárzásjelző és infra, valamint radarzavaró dipólkötegek gondoskodnak. Az orrba a lézeres távolságmérő és célmegjelölő mellé egy képalkotó infravörös kamera is kerül, mely a földi célpontok felderítésén túl a légi célok ellen is használható lesz. Ezt egészíti majd ki az adatátviteli rendszerrel megvalósuló virtuális radar. A Pampa GT pilótája számára a sisakkijelző is nagy előnyt fog jelenteni a feladatok végrehajtása során, a három kijelzővel ellátott műszerfal mellett. A szárnyak alatti három-három és a törzs alatti egy függesztési pont közül a szárnyak alatti legszélsők a légiharc-rakéták (Python IV, Python V, A-Darter) elhelyezésére szolgálnak, míg a másik négyre akár négy 317 literes póttartály is felszerelhető lenne. A törzs alattira a 30 mm-es DEFA gépágyút rejtő konténer kerülne.
A bolíviai döntésnél az egyik legfőbb tényező az ár lesz, mivel az elkölthető keret igen szűkös, nagyjából 140 millió dollár. A szárazföldi haderő részére 40000 lőfegyver kerülne beszerzésre, nagyjából 40 millió dollár értékben.
Peruban a légierő átvette az első helyben összeszerelt KT-1P Woong-Bee turbóprop kiképzőgépet. Peru 20 KT-1P beszerzését határozta el 2012 novemberében 208,8 millió dollár értékben. Ezekből csak négy épült meg Dél-Koreában, az első kettőt 2014. októberében, míg a másik kettőt három hónappal ezek után adták át. A Korea Aerospace Industries licence által a többit már helyben készíti el a Seman cég dél-koreai részegységekből 2016-ig.
Áprilisban, Chilében is átvételre került az első, az USA-ból használtan beszerzett Lockheed Martin KC-130R Hercules. A 2009 óta tartós tároláson lévő, egykori tengerészgyalogos gép 2012. szeptemberében került felajánlásra 700000 dollár ellenében. Egy további KC-130R Hercules is hamarosan a chilei légierő színeiben fog pompázni, ennek a beszerzéséről 2013-ban született döntés és még ebben az évben, vagy 2016 elején átadásra fog kerülni.
Izraeli segítséggel valósulhat meg az argentin FMA IA 58 Pucara repülőgépek korszerűsítése. Az Elbit és IAI szakemberei már dolgoznak Cordobában egy példány átalakításán. Ez a régóta nem gyártott Turbomeca Astazou XVIG erőforrások helyett a 950 lőerős Pratt&Whitney PT-6-62 gázturbinákat kapja meg. Az 1970-es és 1980-as években gyártott gépből jelenleg mintegy 30 példány van még szolgálatban a 978 lóerős Turbomeca Astazou XVIG gázturbinás sugárhajtóművekkel ellátva. Múlt hónap végén Uruguay átmenetileg földre parancsolta az évtizedekkel ezelőtt Argentínától vásárolt FMA IA-58 Pucara csatarepülőgépeit.
A 35 éves szolgálati múltra visszatekintő típus öt példányát a futóműveknél és a Turbomeca Aztazou XVIG turbólégcsavaros gázturbináknál fellépő akut alkatrészhiány miatt kellett leállítani. Az 1. repülőszázad állományában lévő repülőgépeket a FAdeA (egykori FMA) segítségével próbálják meg újra repképes állapotba hozni. A régi hajtóművek miatt a típus nehezen üzemeltethetővé vélt az utóbbi időben, ezen próbálnak meg most segíteni az izraeliek. Az első átépített példánnyal 2016 márciusáig fognak teszteket végezni. Továbbá a FAdeA is elkezdet a futómű áttervezését, hogy az még robusztusabb, ellenállóbb legyen.
NETARZENÁL GALÉRIA
Categories: Biztonságpolitika
Konferencia a Mediterrán térségről, de valójában a honvédség misszióiról
Jövő héten, május ötödikén konferencia lesz a Stefánia palotában, Mediterrán térség: múlt, jelen, jövő címmel. Általában nem szoktam konferenciákról írni, de miután megnéztem ennek a programját, két dolog jutott eszembe. (mivel nem tudok röviden írni, ezért itt a lényeg röviden: ez egy jó konferenciának tűnik a témák és az előadók alapján, május 5-én lesz, és a konferenciára regisztrálni itt kell: hvk.tkh@hm.gov.hu, itt a link
Egyrészt, hogy egy csomó új nevet látok benne, akiket ugyan többnyire ismerek, de még alig hallottam őket. Illetve vannak olyan előadók is, akiket még egyáltalán nem hallottam, de főleg a témájuk érdekes.
Bár nem egy szekcióban lesznek összegyűjtve, a Nyugat-Balkánról érdekesnek tűnő előadások lesznek, migráció, befektetési lehetőségek, iszlamisták, magyarok a KFORban, EU Altheaban stb. Ez nagyon jó, végre nem csak szokásos (jó az is érdekes) nemzetközi kapcsolatok.
Nyilván ami engem érdekel, azok a missziók, amikkel én is foglalkozom. A KFOR és az EU Althea megközelíthető téma, előbbit láttam már egy kicsit, úgyhogy ezektől kevesebbet várok. Bár az mindig érdekes, amikor résztvevők (katonák, rendőrök) beszélnek a missziójukról, az ugyanis kétféleképpen is elsülhet. Lehet szuperunalmas, mert nem mer semmi érdemlegeset megosztani a delikvens, és lehet szuperérdekes, hogy ha az előadó – másról nem tud beszélni – belemegy a részletekbe és mesél.
Ha otthon lennék, én az UNIFIL, UNFYCIP, MFO panelre ülnék be mindenképpen. Az UNIFIL nagyon érdekes, egy „tűzhányó” szélén fekszik, és van benne négy magyar. Egyszer meglátogattam a missziót, amolyan turistásan betértem, és a térképész katonák nagyon érdekes dolgokat meséltek. Tényleg még vissza kellene oda menni. Szóval ez érdekes, mi újat mondhat, mesél majd Dr. Kállai Attila alezredes. Ennek az előadásnak az a különlegessége, hogy tudtommal, erről a misszióról még nem volt ilyen.
Drót László ezredes „Az UNFICYP és a magyar ENSZ békefenntartó kiképzés” kicsit elbizonytalanít. Mit lehet 15 percben erről a két különböző dologról elmondani? A UNFICYPes részre azért vagyok kíváncsi, mert két vagy három éve írtam egy pazar tanulmányt – minden nagyképűség nélkül – erről a misszióról és a magyar részéről, és ezért mindig kíváncsi vagyok valaki überelni fogja-e.
Végül a panel harmadik érdekes előadása a most megszűnt MFO misszióról fog szólni. Ez a misszió személyesen is érint. Kétszer próbáltam meg eljutni ide, mindkétszer kudarcba fulladt (de legalább első alkalommal eljutotta helyette a ciprusi misszióba).
Az örök dilemma a következő. Mit csinálnak egy ilyen misszióban a magyar katonák (és rendőrök). Nagyrészt semmit (MFO-sok most felmordulnak), mert amit az MFO-ról szóló híradások mindig ugyanazokat a semmit mondó információkat tartalmazták: nyomoznak, gyorshajtás, stb. Mindig ugyanazok. Jellemző, hogy a 20 éves misszióról mennyire nincs semmi, hogy amikor elrabolták (véletlenül) az egyik magyar katonát, az is csak egy napig volt itthon hír. Most a napokban jelent meg egy hosszú cikk az utolsó váltás parancsnok helyettesével, Dr. Schultz Tamással és meglepődtem, hogy milyen hosszú. A missziós rendőr ismerősök sem tudtak hirtelen ilyen hosszú interjút felidézni. Szóval nagyon info nincs, legalábbis annak, aki benne van.
Igen ám, de itt van az, ami Cipruson történt. Amíg meg nem néztem, a honvedelem.hu-n mindig ugyanazok a semmitmondó hírek jelentek meg. Totál érdektelenség, unalom. Aztán amikor ott volt az ember, megnyíltak a katonák, értelmet nyertek mondatok és kiderült, hogy ez a maga szintjén egy érdekes, mozgalmas és félreértett misszió (mert mindenki Afganisztánból indult ki). És írtam róla vagy 10 oldalt! Arról, amiről addig max. 3 bekezdés semmitmondó ismétlés jelent meg.
Szóval ugyanezt akartam az MFO-val. Hátha érdekes, hátha történnek ott dolgok. Mikor meghallottam, hogy bezárják a missziót 2015-én március végén, próbáltam szervezni egy látogatást magamnak decemberben elkezdtem, februári kiutazással. Minden okénak tűnt, a római nemzetközi parancsokság is engedélyt adott rá, és akkor az ÖHP vagy a vezérkar valamelyik illetékese azt találta, hogy 1. zavarnám a csomagoló katonákat 2. nagyon veszélyes ott kint. Ez utóbbi különösen rosszul érintett azok után, hogy Afganisztánban ez sosem volt gond, pedig ott ennél sokkalta veszélyesebb volt a helyzet (most jöttem meg Erbilből, egy nappal az érkezésem előtt öngyilkos merénylő robbantott, hűűűű). Cserébe az egy hetes kutatóut helyet, felajánlották, hogy kimehetek az ünnepélyes zászlólevonásra, ami jó lett volna, csakhogy nem voltam Budapesten az induláskor.
Fájt, de mindegy, nem sírni akarok itt, hanem elmondani, hogy azért lennék kíváncsi az MFOs előadásra, mert attól tartok, hogy ennek a missziónak is az lesz a sorsa, mint az összes többi olyannak, ahol kutató nem járt. Megy a feledés homályába.
Mondjuk vicces, hogy ezt épp a honvédség intézi el magának, amely közben olyan büszke a missziós tevékenységére. Nem ez lesz az első eset (ha így lesz), talán már írtam itt a blogon, a 2003-2004-es iraki misszió története csak nagyon foghíjasan dolgozható fel, mert egy másik okos illetékes hagyta leselejtezni annak a missziónak az anyagait. Lobotómia, igen ez az a szó, amit kerestem. Kész, kitöröltük, emléke velünk él, de más semmi. Abból a misszióból csak és kizárólag a leglényegtelenebb iratokat őrizte meg a HM/MH az utókornak, mégpedig, hogy a misszió kb. 500 napján, mikor ki volt ügyeletes a táborban. Kíváncsian várom, hogy 10 év múlva mi lesz kutatható az MFO-ból.
Lehűtöm magam. Nos, visszatérve a konferenciára, mert hiszen ezért kezdtem el írni, ezt a posztot, szerintem ez a legnagyobb érdeme. Ha bármit képes megőrizni (főleg ha utána kiadják, vagy legalább felveszik) az utókornak. Hogy ha majd egyszer valaki kutatni akar, de nem talál már semmit, akkor ezeknek a konferenciáknak az előadásai kulcsfontosságúak lesznek. Ezért örülök külön, hogy vannak, lesznek a missziós előadások, mivel az elmúlt 20 évben gyakorlatilag csak ezeken keresztül lehet prezentálni, hogy a Honvédség mit csinált az állandó leépülés és reform (inkább átalakulás) mellett.
Igazából annak is örülnöm kéne, hogy katonai és nem katonai előadók így egymás mellé vannak rakva. Próbálom visszaidézni emlékeim, hogy régen is volt-e, főleg katonák által szervezett konferencián, de nem nagyon rémlik. Most beugrott (mellékszál), amikor a Külügyi Intézetben konferenciát szerveztem a PRT-ról és ott voltak az előadók között tisztek is. Belegondolva, ez teljesen – jó értelemben véve – abnormális volt, mert nem gyakori katonáknak teljesen civil közönség előtt konferencián részt venni. Örülök, hogy azt megcsináltuk.
Erre a konferenciára másodszor is visszatérve, igazából két dolgot hiányolok: az afganisztáni missziót (közben rájöttem, hogy az nem-a Mediterrán, bocsánat) és az időt. Jó, ezt értem, két napos konferenciára senki nem megy el, és sok a téma, úgyhogy zsúfolni kellett, de a 15 perc nagyon kevés, én épp csak levegőt vesz ennyi idő alatt J
A puding próbája az előadások minősége lesz, de az előadók és a témák biztatóak. Külön örömnek tűnik, hogy a programot szervező, a Vezérkar tudományos műhelye ilyen komolyan veszi magát, és állítólag további hasonló volumenű konferenciák lesznek. (disclaimer: a műhely legtöbb kutatóját ismerem, többen a barátaim, úgyhogy nem is dicsérem őket tovább).
A konferenciára regisztrálni kell itt: hvk.tkh@hm.gov.hu
Aki kibírta idáig, annak a programot is iderakom
9.00-9.10 Elnöki megnyitó, köszöntők9.10-9.25 Topor István ezds. (MH ÖHP)A Magyar Honvédség műveletei a Mediterrán térségben9.25-9.40 Galli LászlóA líbiai dominó 2011-ben9.40-9.55 Orosz Anna (KKI)Befektetési lehetőségek a Nyugat-Balkánon: gazdasági és politikai keretek9.55-10.10 Speidl Bianka (HVK TKH)Szíria a hatalmi játszmák kereszttűzében10.10-10.25 Crisán Andrea (BM BÁH)Push és Pull faktorok a nyugat-balkáni migráció hátterében10.25-10.40 Kérdések - válaszok10.40-11.00 Kávészünet1. szekció (levezető elnök: Mező András alez.)11.00-11.15 Szpisják József ddtbk. (MH KDK):Magyar szerepvállalás az EUFOR égisze alatt11.15-11.30 Dr. Isaszegi János ny. vőrgy. (HM Zrínyi Kiadó)Háborúk és békeműveletek a Balkánon, 1897-től napjainkig11.30-11.45 Dr. Vogel Dávid fhdgy. (MH KDK)KFOR: 15 év a balkáni stabilitásért11.45-12.00 Dr. Kiss Álmos Péter (MH KDK)Balkáni iszlám fundamentalista szervezetek erősödésében rejlő kockázatok és kihívások12.00-12.15 Kérdések - válaszok2. szekció (levezető elnök: Dr. Besenyő János alez.)11.00-11.15 Sógor Dániel (ELTE TáTK)"Síita félhold"? Libanoni-szír-iraki-iráni együttműködés a terror árnyékában11.15-11.30 Dr. habil. Kalmár Zoltán (PE MFTK)Oroszország szerepe a szíriai konfliktusban11.30-11.45 Dr. Prantner Zoltán (SZTE BTK)A jemeni fegyveres erők az Arab Tavasz után11.45-12.00 Dr. Marsai Viktor (NKE NETK)Líbia 2015 tavaszán - Szomália Európa szomszédságában?12.00-12.15 Kérdések - válaszok12.15-13.15 Ebédszünet1. szekció (levezető elnök: Mező András alez.)13.15-13.30 Drót László ezredes (MH 5. BILD)Az UNFICYP és a magyar ENSZ békefenntartó kiképzés13.30-13.45 Kacziba Péter (MTA RKK)Békeépítési törekvések eredményei Cipruson13.45-14.00 Dr. Kállai Attila alez. (NKE HHK)Hazai katonai térképészek az UNIFIL misszióban14.00-14.15 Selmeczi Attila alez. (MH ÖHP)A Multinational Force of Observers szerepe, tevékenysége14.15-14.30 Kérdések - válaszok2. szekció (levezető elnök: Dr. Besenyő János alez.)13.15-13.30 Gömöri Roland (SZTE ÁJTK)A kopt kisebbség helyzete Egyiptomban az Arab Tavasz után13.30-13.45 Miletics Péter (MH GEOSZ)Az arab tavasz geopolitikai következményei a tágabb mediterrán nagytérben13.45-14.00 Prof. Dr. J. Nagy László (SZTE BTK)Iszlám és társadalom Algériában14.00-14.15 Oláh Péter (ELTE BTK)Egyedül vagyunk? - A keleti nyitásról török szemmel14.15-14.30 Kérdések - válaszok14.30-14.45 Kávészünet1. szekció (levezető elnök: Mező András alez.) 14.45-15.00 Dobos Edgár (MTA KKI)Etnopolitika és az állam működési zavarai Bosznia-Hercegovinában 15.00-15.15 Balogh Ádám (SZTE ÁJTK)A görög-macedón kérdés: egy történelmi konfliktus biztonságpolitikai hatásainapjainkban 15.15-15.30 Lóderer Balázs hdgy. (MH CKELMK)Multietnikus államok a Balkánon 15.30-15.45 Kérdések - válaszok2. szekció (levezető elnök: Dr. Besenyő János alez.) 14.45-15.00 Őexc. dr. Pólyi Csaba nagykövetSpanyolország migránspolitikájának változásai15.00-15.15 Dr. Rákóczi István (ELTE BTK)A migráció hatása Portugália társadalmára15.15-15.30 Dr. habil Molnár Anna (NKE NETK)Olaszország és az afrikai migránsok15.30-15.45 Kérdések - válaszok15.45-16.00 Zárszó
Egyrészt, hogy egy csomó új nevet látok benne, akiket ugyan többnyire ismerek, de még alig hallottam őket. Illetve vannak olyan előadók is, akiket még egyáltalán nem hallottam, de főleg a témájuk érdekes.
Bár nem egy szekcióban lesznek összegyűjtve, a Nyugat-Balkánról érdekesnek tűnő előadások lesznek, migráció, befektetési lehetőségek, iszlamisták, magyarok a KFORban, EU Altheaban stb. Ez nagyon jó, végre nem csak szokásos (jó az is érdekes) nemzetközi kapcsolatok.
Nyilván ami engem érdekel, azok a missziók, amikkel én is foglalkozom. A KFOR és az EU Althea megközelíthető téma, előbbit láttam már egy kicsit, úgyhogy ezektől kevesebbet várok. Bár az mindig érdekes, amikor résztvevők (katonák, rendőrök) beszélnek a missziójukról, az ugyanis kétféleképpen is elsülhet. Lehet szuperunalmas, mert nem mer semmi érdemlegeset megosztani a delikvens, és lehet szuperérdekes, hogy ha az előadó – másról nem tud beszélni – belemegy a részletekbe és mesél.
Ha otthon lennék, én az UNIFIL, UNFYCIP, MFO panelre ülnék be mindenképpen. Az UNIFIL nagyon érdekes, egy „tűzhányó” szélén fekszik, és van benne négy magyar. Egyszer meglátogattam a missziót, amolyan turistásan betértem, és a térképész katonák nagyon érdekes dolgokat meséltek. Tényleg még vissza kellene oda menni. Szóval ez érdekes, mi újat mondhat, mesél majd Dr. Kállai Attila alezredes. Ennek az előadásnak az a különlegessége, hogy tudtommal, erről a misszióról még nem volt ilyen.
Drót László ezredes „Az UNFICYP és a magyar ENSZ békefenntartó kiképzés” kicsit elbizonytalanít. Mit lehet 15 percben erről a két különböző dologról elmondani? A UNFICYPes részre azért vagyok kíváncsi, mert két vagy három éve írtam egy pazar tanulmányt – minden nagyképűség nélkül – erről a misszióról és a magyar részéről, és ezért mindig kíváncsi vagyok valaki überelni fogja-e.
Végül a panel harmadik érdekes előadása a most megszűnt MFO misszióról fog szólni. Ez a misszió személyesen is érint. Kétszer próbáltam meg eljutni ide, mindkétszer kudarcba fulladt (de legalább első alkalommal eljutotta helyette a ciprusi misszióba).
Az örök dilemma a következő. Mit csinálnak egy ilyen misszióban a magyar katonák (és rendőrök). Nagyrészt semmit (MFO-sok most felmordulnak), mert amit az MFO-ról szóló híradások mindig ugyanazokat a semmit mondó információkat tartalmazták: nyomoznak, gyorshajtás, stb. Mindig ugyanazok. Jellemző, hogy a 20 éves misszióról mennyire nincs semmi, hogy amikor elrabolták (véletlenül) az egyik magyar katonát, az is csak egy napig volt itthon hír. Most a napokban jelent meg egy hosszú cikk az utolsó váltás parancsnok helyettesével, Dr. Schultz Tamással és meglepődtem, hogy milyen hosszú. A missziós rendőr ismerősök sem tudtak hirtelen ilyen hosszú interjút felidézni. Szóval nagyon info nincs, legalábbis annak, aki benne van.
Igen ám, de itt van az, ami Cipruson történt. Amíg meg nem néztem, a honvedelem.hu-n mindig ugyanazok a semmitmondó hírek jelentek meg. Totál érdektelenség, unalom. Aztán amikor ott volt az ember, megnyíltak a katonák, értelmet nyertek mondatok és kiderült, hogy ez a maga szintjén egy érdekes, mozgalmas és félreértett misszió (mert mindenki Afganisztánból indult ki). És írtam róla vagy 10 oldalt! Arról, amiről addig max. 3 bekezdés semmitmondó ismétlés jelent meg.
Szóval ugyanezt akartam az MFO-val. Hátha érdekes, hátha történnek ott dolgok. Mikor meghallottam, hogy bezárják a missziót 2015-én március végén, próbáltam szervezni egy látogatást magamnak decemberben elkezdtem, februári kiutazással. Minden okénak tűnt, a római nemzetközi parancsokság is engedélyt adott rá, és akkor az ÖHP vagy a vezérkar valamelyik illetékese azt találta, hogy 1. zavarnám a csomagoló katonákat 2. nagyon veszélyes ott kint. Ez utóbbi különösen rosszul érintett azok után, hogy Afganisztánban ez sosem volt gond, pedig ott ennél sokkalta veszélyesebb volt a helyzet (most jöttem meg Erbilből, egy nappal az érkezésem előtt öngyilkos merénylő robbantott, hűűűű). Cserébe az egy hetes kutatóut helyet, felajánlották, hogy kimehetek az ünnepélyes zászlólevonásra, ami jó lett volna, csakhogy nem voltam Budapesten az induláskor.
Fájt, de mindegy, nem sírni akarok itt, hanem elmondani, hogy azért lennék kíváncsi az MFOs előadásra, mert attól tartok, hogy ennek a missziónak is az lesz a sorsa, mint az összes többi olyannak, ahol kutató nem járt. Megy a feledés homályába.
Mondjuk vicces, hogy ezt épp a honvédség intézi el magának, amely közben olyan büszke a missziós tevékenységére. Nem ez lesz az első eset (ha így lesz), talán már írtam itt a blogon, a 2003-2004-es iraki misszió története csak nagyon foghíjasan dolgozható fel, mert egy másik okos illetékes hagyta leselejtezni annak a missziónak az anyagait. Lobotómia, igen ez az a szó, amit kerestem. Kész, kitöröltük, emléke velünk él, de más semmi. Abból a misszióból csak és kizárólag a leglényegtelenebb iratokat őrizte meg a HM/MH az utókornak, mégpedig, hogy a misszió kb. 500 napján, mikor ki volt ügyeletes a táborban. Kíváncsian várom, hogy 10 év múlva mi lesz kutatható az MFO-ból.
Lehűtöm magam. Nos, visszatérve a konferenciára, mert hiszen ezért kezdtem el írni, ezt a posztot, szerintem ez a legnagyobb érdeme. Ha bármit képes megőrizni (főleg ha utána kiadják, vagy legalább felveszik) az utókornak. Hogy ha majd egyszer valaki kutatni akar, de nem talál már semmit, akkor ezeknek a konferenciáknak az előadásai kulcsfontosságúak lesznek. Ezért örülök külön, hogy vannak, lesznek a missziós előadások, mivel az elmúlt 20 évben gyakorlatilag csak ezeken keresztül lehet prezentálni, hogy a Honvédség mit csinált az állandó leépülés és reform (inkább átalakulás) mellett.
Igazából annak is örülnöm kéne, hogy katonai és nem katonai előadók így egymás mellé vannak rakva. Próbálom visszaidézni emlékeim, hogy régen is volt-e, főleg katonák által szervezett konferencián, de nem nagyon rémlik. Most beugrott (mellékszál), amikor a Külügyi Intézetben konferenciát szerveztem a PRT-ról és ott voltak az előadók között tisztek is. Belegondolva, ez teljesen – jó értelemben véve – abnormális volt, mert nem gyakori katonáknak teljesen civil közönség előtt konferencián részt venni. Örülök, hogy azt megcsináltuk.
Erre a konferenciára másodszor is visszatérve, igazából két dolgot hiányolok: az afganisztáni missziót (közben rájöttem, hogy az nem-a Mediterrán, bocsánat) és az időt. Jó, ezt értem, két napos konferenciára senki nem megy el, és sok a téma, úgyhogy zsúfolni kellett, de a 15 perc nagyon kevés, én épp csak levegőt vesz ennyi idő alatt J
A puding próbája az előadások minősége lesz, de az előadók és a témák biztatóak. Külön örömnek tűnik, hogy a programot szervező, a Vezérkar tudományos műhelye ilyen komolyan veszi magát, és állítólag további hasonló volumenű konferenciák lesznek. (disclaimer: a műhely legtöbb kutatóját ismerem, többen a barátaim, úgyhogy nem is dicsérem őket tovább).
A konferenciára regisztrálni kell itt: hvk.tkh@hm.gov.hu
Aki kibírta idáig, annak a programot is iderakom
9.00-9.10 Elnöki megnyitó, köszöntők9.10-9.25 Topor István ezds. (MH ÖHP)A Magyar Honvédség műveletei a Mediterrán térségben9.25-9.40 Galli LászlóA líbiai dominó 2011-ben9.40-9.55 Orosz Anna (KKI)Befektetési lehetőségek a Nyugat-Balkánon: gazdasági és politikai keretek9.55-10.10 Speidl Bianka (HVK TKH)Szíria a hatalmi játszmák kereszttűzében10.10-10.25 Crisán Andrea (BM BÁH)Push és Pull faktorok a nyugat-balkáni migráció hátterében10.25-10.40 Kérdések - válaszok10.40-11.00 Kávészünet1. szekció (levezető elnök: Mező András alez.)11.00-11.15 Szpisják József ddtbk. (MH KDK):Magyar szerepvállalás az EUFOR égisze alatt11.15-11.30 Dr. Isaszegi János ny. vőrgy. (HM Zrínyi Kiadó)Háborúk és békeműveletek a Balkánon, 1897-től napjainkig11.30-11.45 Dr. Vogel Dávid fhdgy. (MH KDK)KFOR: 15 év a balkáni stabilitásért11.45-12.00 Dr. Kiss Álmos Péter (MH KDK)Balkáni iszlám fundamentalista szervezetek erősödésében rejlő kockázatok és kihívások12.00-12.15 Kérdések - válaszok2. szekció (levezető elnök: Dr. Besenyő János alez.)11.00-11.15 Sógor Dániel (ELTE TáTK)"Síita félhold"? Libanoni-szír-iraki-iráni együttműködés a terror árnyékában11.15-11.30 Dr. habil. Kalmár Zoltán (PE MFTK)Oroszország szerepe a szíriai konfliktusban11.30-11.45 Dr. Prantner Zoltán (SZTE BTK)A jemeni fegyveres erők az Arab Tavasz után11.45-12.00 Dr. Marsai Viktor (NKE NETK)Líbia 2015 tavaszán - Szomália Európa szomszédságában?12.00-12.15 Kérdések - válaszok12.15-13.15 Ebédszünet1. szekció (levezető elnök: Mező András alez.)13.15-13.30 Drót László ezredes (MH 5. BILD)Az UNFICYP és a magyar ENSZ békefenntartó kiképzés13.30-13.45 Kacziba Péter (MTA RKK)Békeépítési törekvések eredményei Cipruson13.45-14.00 Dr. Kállai Attila alez. (NKE HHK)Hazai katonai térképészek az UNIFIL misszióban14.00-14.15 Selmeczi Attila alez. (MH ÖHP)A Multinational Force of Observers szerepe, tevékenysége14.15-14.30 Kérdések - válaszok2. szekció (levezető elnök: Dr. Besenyő János alez.)13.15-13.30 Gömöri Roland (SZTE ÁJTK)A kopt kisebbség helyzete Egyiptomban az Arab Tavasz után13.30-13.45 Miletics Péter (MH GEOSZ)Az arab tavasz geopolitikai következményei a tágabb mediterrán nagytérben13.45-14.00 Prof. Dr. J. Nagy László (SZTE BTK)Iszlám és társadalom Algériában14.00-14.15 Oláh Péter (ELTE BTK)Egyedül vagyunk? - A keleti nyitásról török szemmel14.15-14.30 Kérdések - válaszok14.30-14.45 Kávészünet1. szekció (levezető elnök: Mező András alez.) 14.45-15.00 Dobos Edgár (MTA KKI)Etnopolitika és az állam működési zavarai Bosznia-Hercegovinában 15.00-15.15 Balogh Ádám (SZTE ÁJTK)A görög-macedón kérdés: egy történelmi konfliktus biztonságpolitikai hatásainapjainkban 15.15-15.30 Lóderer Balázs hdgy. (MH CKELMK)Multietnikus államok a Balkánon 15.30-15.45 Kérdések - válaszok2. szekció (levezető elnök: Dr. Besenyő János alez.) 14.45-15.00 Őexc. dr. Pólyi Csaba nagykövetSpanyolország migránspolitikájának változásai15.00-15.15 Dr. Rákóczi István (ELTE BTK)A migráció hatása Portugália társadalmára15.15-15.30 Dr. habil Molnár Anna (NKE NETK)Olaszország és az afrikai migránsok15.30-15.45 Kérdések - válaszok15.45-16.00 Zárszó
Categories: Biztonságpolitika
Al-Sakina – dialógus vagy terjeszkedés?
Szaúd-Arábia egy új globális projekt megvalósításába kezd, melynek deklarált célja az lenne, hogy összefogja és mérsékelt irányba terelje a világ különböző országaiban szétszóródott muszlim közösségeket.
Categories: Biztonságpolitika
Átlátszó kritika politikailag motivált eljárásról
A Human Rights Watch emberi-jogi szervezet szerint az egyiptomi hatóságok politikailag motivált és elfogult büntetőeljárást folytattak le Mohamed Murszi volt államfő ellen.
Categories: Biztonságpolitika
Átkelés Chungaránál - Tóásó Előd kimenekítésének egyik mellékszála
A tegnapi nap egyik érdekes híre volt, hogy a Baptista Szeretetszolgálat "kimenekítette" Tóásó Elődöt Bolíviából. Mielőtt is felvetném magam és mások gondolatait a kimenekítésről, szeretném leszögezni (ez olyan hivatalosan hangzik), hogy nem Tóásó, és Mario Tadic kimenekítésével van gondom, ennek tökre örülök, becsülöm Lukács Csaba Magyar Nemzet újságíró/baptista munkatárs évek óta tartók, és kitartó figyelmét és segítőkészségét.
Itt most arról írnék, hogy mi jön át ebből a hírből, miért kell egy segélyezéssel, humanitárius segélyekkel foglalkozó szervezetnek "akciót" indítania, "konspiratív" módon egy "kimenekítésre" (idézetek az origo cikkből) Még a Külügyminisztérium is megjelent a hírben, mint "technikai segítséget" nyújtó fél, bármit jelentsen ez. Szerintem, az hogy a külügy még nem reagált semmit az ügyben még (kormany.hu-n éjjel 22.51 kor nincs semmi), hogy vagy nem tudták hogy segítenek, vagy érdemi szerepük nem volt az ügyben. Holnap, vasárnap talán kiderül.
Őszintén szólva nem tudom, mit hogyan értsek ebből a történetből. A Lemil blogon - profiljuknak megfelelően - abból indultak ki, hogy itt most ez akár egy titkosszolgálati akció lehetett, mert a tálalás olyan. Az ő konklúziójuk hasonlít az enyémhez (és ennek örülök) Mégegyszer pontosítok: nem a kimenekítés végrehajtását tartom elcseszettnek (a két ember kijutott, tehát végül is sikeres volt), hanem ezt az elképesztően erőltetett történetet, amit az arcunkba vágtak.
Ugyanakkor az is eszembe jut, ami 2011-ben történt Líbiában, amikor a TEK kimenekítette (vagy "kimenekítette") a magyar és EU-s állampolgárok egy részét Tripoliból. Írtam róla annak idején egy tanulmányt, (amit nyilván kb ötvenketten olvashattak, mert már a címe is unalmas volt, a szöveg meg nagyon szakszerű és hosszú) és amiben azt is írtam hogy (most 10 perc szünet, meg kell nézzem, fent van e még a neten): megtaláltam, sok érdekeset írta, de ami ide tartozik, az nem érdemes idézésre. Itt van fent: Magyar evakuáció Líbiában az EU polgári védelmi mechanizmusának részeként
Szóval azt írtam, hogy a baptisták rajta voltak a különgépen, ami akkor senkinek nem szúrt szemet - legalábbis annyira, hogy írjanak róla.
Ok, ezen majd elvitatkozunk erre arra, de ez a poszt valami olyan dologról akar szólni, ami tény (szemben a sok találgatással), amelyet személyesen megtapasztaltam, és amelynek köze van a Tóásó Előd meneküléséhez. Ez pedig a Chungara határátkelőhely.
2010-ben jártam ezen a vidéken, a határátkelőhelyhez közel van a Chungara tó, 4517 méterrel a tengeszint felett igazi kihívás minden 0-100 méter tengerszint körüli magasságokhoz szokott embernek, turistának, utazónak. Mi Aricából fizettünk be egy egynapos kirándulásra, és kiütött minket teljesen. Én gyakorlatilag az első órák után csak szenvedtem a buszban (bár utólag rájöttem, hogy lázas is voltam), utitársam jobban bírta egészen a tóig, de ő is furcsa érzésekről számolt be utólag. A poszt hátralevő része, az akkori rövid naplót idézi vissza és a képeket, mert fantasztikus volt a hely.
Így utólag visszanézve a képeket egészen megszépülnek az emlékek, de azért azt tudni kell, hogy ezeket mind a rosszulléttől már-már öntudatlan állapotban készítettem.
A túravezetők mindenféle taktikákkal igyekeztek enyhíteni az utasok oxigénhiányból adódó bajait. Az első fokozat a kokaleveles tea volt:
Ez állítólag jó a nyomáskülönbségre, de természetesen senkin sem segített.
A második fokozat a citrom harapása, a harmadik pedig valamilyen ismeretlen vegyszer szagolgatása volt. Egyetlen néni volt, aki igénybe vette az utolsó fokozatot, az oxigénpalackot. De hatott rá a dolog, mert az ebédnél (még mindig 3500 méteren) már derűsen falatozott.
A táj fölfelé menet folyamatosan változott. Aricából, a sivatagból indultunk:
Ez itt a híres kandeláberkaktusz, ami csak 2800 méterig él meg. Évente egy centit nő, úgyhogy a chileiek inkább nem is engedik a közelébe a turistákat:
Aztán a táj már kicsit élettel telibb lett, olyan tőzeges vagy milyen, mindenhol ugrándozó "kamelita" csapatokkal. A kamelitáknak négy fajtája van: a láma, a guanaco, a vicuna és az alpaka. Ezen állatfajok megkülönböztetésében még kezdők vagyunk, de a Peru-Bolívia útvonalon várhatóan nagyon belejövünk majd.
Itt éppen egy gyerekvicuna szökell:
Egy helyen megálltunk "lámákat nézni". Hamar kiderült, hogy a lámákat a Népi Nénik turistacsapdának használják, ezzekkel az állatokkal csalogatják ide az óvatlan utazókat.
Én Loli vagyok, a láma, a turisták mind hülyék, én csak a kekszükre utazom:
A népművészeti termékek bódéja mögé beosonva végre kettesben maradtam ezekkel az állatokkal.
Ez itt ismét Loli:
Ennek nem tudom a nevét, de modellt állt nekem a vulkán előtt:
Aztán odajött az egyik népi néni, szólt a lámáinak, hogy menjenek vissza, mert így nem jönnek a turisták. Én hülye megkértem, hogy hadd fényképezzem le, mondta, hogy fizessek érte, mondtam OK.
Miután elkészült a kép gondoltam adok 200-at, elvégre a láma nem kért pénzt, pedig az sokkal különlegesebb számomra, de a népi néni ennél többet akart. Mondtam hogy ok, adok egy ezrest, adjon vissza a kétezresemből. Erre odajött egy másik népi néni is, azzal, hogy ők bizony nem adnak vissza, mert ma este "csirkécskét" akarnak enni. Elég félelmetes volt két láma, egy kutya és két néni fogságában. Erre gyorsan elvettem a nénitől a 2000-est, odaadtam neki fémpénzben egy ezrest és elrohantam. Nem azért, szívesen hozzájárulok én a csirkécskéjükhöz, de ezek a nénik elég agresszívak voltak.
Aztán végre odaértünk a Chungara tóhoz, itt tettem meg hősiesen azt a 150 métert bódult állapotban.
Ha ezt valami hegymászó olvassa, biztos röhög rajtam, de ebben a magashegyi betegségben az a szörnyű, hogy nem csak a testet, hanem az agyat is letompítja. A tónál megkérdezte tőlem az egyik chilei utitársunk, hogy hol voltunk már eddig Chilében. Emlékszem, annyi jutott eszembe, hogy Argentinából jöttünk, és hogy Santiago Chile fővárosa. De hogy hol is voltunk eddig, azt egyszerűen nem tudtam felidézni.
De mire leértünk Aricába este 10 felé már kutya bajom sem volt, milyen csodálatosan rugalmas is az emberi szervezet.
Egyébként tényleg fantasztikus volt az élővilág, már amire emlékszem belőle. Csináltunk néhány tényleg pazar képet, a levegő meg valahogy tényleg krisztálytiszta, harapható volt. Maga a kirándulás egyébként a szokásos lehúzós (ha hagyod) parasztvakítós volt, ahol a turistabusz megállóira a népi néniktől kezdve az összes árus, állatdiomár és vendéglős rá volt szervezve. Itt még van néhány kép:
Végül az utolsó kép. Nem tudom, átjön-e hogy inkább csak vonszoltam porhüvelyemet és legszívesebbe visszaülnék a buszra aludni.
Disclaimer: A poszt szerzője korábban kapcsolatban állt a Baptista Szeretetszolgálattal. 2006 novemberében egy tapasztalat szerző út keretében segítette a szervezetet, hogy megfelelő információkat és kapcsolatrendszert tudjanak kialakítani a magyar Tartományi Újjáépítési Csoport tevékenységéhez kapcsolódó, egészségügyi projektek kialakításában.
Itt most arról írnék, hogy mi jön át ebből a hírből, miért kell egy segélyezéssel, humanitárius segélyekkel foglalkozó szervezetnek "akciót" indítania, "konspiratív" módon egy "kimenekítésre" (idézetek az origo cikkből) Még a Külügyminisztérium is megjelent a hírben, mint "technikai segítséget" nyújtó fél, bármit jelentsen ez. Szerintem, az hogy a külügy még nem reagált semmit az ügyben még (kormany.hu-n éjjel 22.51 kor nincs semmi), hogy vagy nem tudták hogy segítenek, vagy érdemi szerepük nem volt az ügyben. Holnap, vasárnap talán kiderül.
Őszintén szólva nem tudom, mit hogyan értsek ebből a történetből. A Lemil blogon - profiljuknak megfelelően - abból indultak ki, hogy itt most ez akár egy titkosszolgálati akció lehetett, mert a tálalás olyan. Az ő konklúziójuk hasonlít az enyémhez (és ennek örülök) Mégegyszer pontosítok: nem a kimenekítés végrehajtását tartom elcseszettnek (a két ember kijutott, tehát végül is sikeres volt), hanem ezt az elképesztően erőltetett történetet, amit az arcunkba vágtak.
Ugyanakkor az is eszembe jut, ami 2011-ben történt Líbiában, amikor a TEK kimenekítette (vagy "kimenekítette") a magyar és EU-s állampolgárok egy részét Tripoliból. Írtam róla annak idején egy tanulmányt, (amit nyilván kb ötvenketten olvashattak, mert már a címe is unalmas volt, a szöveg meg nagyon szakszerű és hosszú) és amiben azt is írtam hogy (most 10 perc szünet, meg kell nézzem, fent van e még a neten): megtaláltam, sok érdekeset írta, de ami ide tartozik, az nem érdemes idézésre. Itt van fent: Magyar evakuáció Líbiában az EU polgári védelmi mechanizmusának részeként
Szóval azt írtam, hogy a baptisták rajta voltak a különgépen, ami akkor senkinek nem szúrt szemet - legalábbis annyira, hogy írjanak róla.
Ok, ezen majd elvitatkozunk erre arra, de ez a poszt valami olyan dologról akar szólni, ami tény (szemben a sok találgatással), amelyet személyesen megtapasztaltam, és amelynek köze van a Tóásó Előd meneküléséhez. Ez pedig a Chungara határátkelőhely.
2010-ben jártam ezen a vidéken, a határátkelőhelyhez közel van a Chungara tó, 4517 méterrel a tengeszint felett igazi kihívás minden 0-100 méter tengerszint körüli magasságokhoz szokott embernek, turistának, utazónak. Mi Aricából fizettünk be egy egynapos kirándulásra, és kiütött minket teljesen. Én gyakorlatilag az első órák után csak szenvedtem a buszban (bár utólag rájöttem, hogy lázas is voltam), utitársam jobban bírta egészen a tóig, de ő is furcsa érzésekről számolt be utólag. A poszt hátralevő része, az akkori rövid naplót idézi vissza és a képeket, mert fantasztikus volt a hely.
Így utólag visszanézve a képeket egészen megszépülnek az emlékek, de azért azt tudni kell, hogy ezeket mind a rosszulléttől már-már öntudatlan állapotban készítettem.
A túravezetők mindenféle taktikákkal igyekeztek enyhíteni az utasok oxigénhiányból adódó bajait. Az első fokozat a kokaleveles tea volt:
Ez állítólag jó a nyomáskülönbségre, de természetesen senkin sem segített.
A második fokozat a citrom harapása, a harmadik pedig valamilyen ismeretlen vegyszer szagolgatása volt. Egyetlen néni volt, aki igénybe vette az utolsó fokozatot, az oxigénpalackot. De hatott rá a dolog, mert az ebédnél (még mindig 3500 méteren) már derűsen falatozott.
A táj fölfelé menet folyamatosan változott. Aricából, a sivatagból indultunk:
Ez itt a híres kandeláberkaktusz, ami csak 2800 méterig él meg. Évente egy centit nő, úgyhogy a chileiek inkább nem is engedik a közelébe a turistákat:
Aztán a táj már kicsit élettel telibb lett, olyan tőzeges vagy milyen, mindenhol ugrándozó "kamelita" csapatokkal. A kamelitáknak négy fajtája van: a láma, a guanaco, a vicuna és az alpaka. Ezen állatfajok megkülönböztetésében még kezdők vagyunk, de a Peru-Bolívia útvonalon várhatóan nagyon belejövünk majd.
Itt éppen egy gyerekvicuna szökell:
Egy helyen megálltunk "lámákat nézni". Hamar kiderült, hogy a lámákat a Népi Nénik turistacsapdának használják, ezzekkel az állatokkal csalogatják ide az óvatlan utazókat.
Én Loli vagyok, a láma, a turisták mind hülyék, én csak a kekszükre utazom:
A népművészeti termékek bódéja mögé beosonva végre kettesben maradtam ezekkel az állatokkal.
Ez itt ismét Loli:
Ennek nem tudom a nevét, de modellt állt nekem a vulkán előtt:
Aztán odajött az egyik népi néni, szólt a lámáinak, hogy menjenek vissza, mert így nem jönnek a turisták. Én hülye megkértem, hogy hadd fényképezzem le, mondta, hogy fizessek érte, mondtam OK.
Miután elkészült a kép gondoltam adok 200-at, elvégre a láma nem kért pénzt, pedig az sokkal különlegesebb számomra, de a népi néni ennél többet akart. Mondtam hogy ok, adok egy ezrest, adjon vissza a kétezresemből. Erre odajött egy másik népi néni is, azzal, hogy ők bizony nem adnak vissza, mert ma este "csirkécskét" akarnak enni. Elég félelmetes volt két láma, egy kutya és két néni fogságában. Erre gyorsan elvettem a nénitől a 2000-est, odaadtam neki fémpénzben egy ezrest és elrohantam. Nem azért, szívesen hozzájárulok én a csirkécskéjükhöz, de ezek a nénik elég agresszívak voltak.
Aztán végre odaértünk a Chungara tóhoz, itt tettem meg hősiesen azt a 150 métert bódult állapotban.
Ha ezt valami hegymászó olvassa, biztos röhög rajtam, de ebben a magashegyi betegségben az a szörnyű, hogy nem csak a testet, hanem az agyat is letompítja. A tónál megkérdezte tőlem az egyik chilei utitársunk, hogy hol voltunk már eddig Chilében. Emlékszem, annyi jutott eszembe, hogy Argentinából jöttünk, és hogy Santiago Chile fővárosa. De hogy hol is voltunk eddig, azt egyszerűen nem tudtam felidézni.
De mire leértünk Aricába este 10 felé már kutya bajom sem volt, milyen csodálatosan rugalmas is az emberi szervezet.
Egyébként tényleg fantasztikus volt az élővilág, már amire emlékszem belőle. Csináltunk néhány tényleg pazar képet, a levegő meg valahogy tényleg krisztálytiszta, harapható volt. Maga a kirándulás egyébként a szokásos lehúzós (ha hagyod) parasztvakítós volt, ahol a turistabusz megállóira a népi néniktől kezdve az összes árus, állatdiomár és vendéglős rá volt szervezve. Itt még van néhány kép:
Végül az utolsó kép. Nem tudom, átjön-e hogy inkább csak vonszoltam porhüvelyemet és legszívesebbe visszaülnék a buszra aludni.
Disclaimer: A poszt szerzője korábban kapcsolatban állt a Baptista Szeretetszolgálattal. 2006 novemberében egy tapasztalat szerző út keretében segítette a szervezetet, hogy megfelelő információkat és kapcsolatrendszert tudjanak kialakítani a magyar Tartományi Újjáépítési Csoport tevékenységéhez kapcsolódó, egészségügyi projektek kialakításában.
Categories: Biztonságpolitika
A rendőrség szerepéről
"A rendőrség a szuverenitás és biztonság záloga, ami mindenfajta nyugati ideológiai befolyástól függetlenül, erővel kell garantálja a társadalmi rend stabilitását."
Categories: Biztonságpolitika
2015.04.25
Az április 14. és 17. között Rio de Janeiro-ban megrendezett Laad 2015-ös kiállításon, már külföldi megrendelők számára is eladásra kínálta az RPG-30-as páncéltörő rakétáját az orosz Bazalt. A 1135 milliméter hosszú, 10,3 kilogramm súlyú fegyver egy 105 milliméteres PG-30-as tandem kumulatív robbanófejjel szerelt rakétát indít a páncélozott célok ellen, de csak az aktív páncélok ellen csaliként szolgáló 42 milliméter átmérőjű rakéta után. A tervezők szerint a csalirakétát 0,2-0,4 másodperccel követő PG-30-t éppen ez az időintervallum juttatja nyerő helyzetbe, mivel az aktív páncélok reakcióideje ennél nagyobb. Ennek köszönhetően a több mint 600 milliméter vastag hengerelt acélpáncél átégetésére képes, 200 méteres hatótávolságú PG-30-as sikerrel semmisítheti meg a legújabb védelmi rendszerekkel felszerelt páncélosokat is.
Moszkvában egy másik tervet is fontolgatnak, amivel sok borsot törhetnek a nyugatiak orra alá. A hírek szerint a 8 szolgálatban álló Project 949A Antey, vagy OSCAR II-es robotrepülőgép-hordozó nukleáris meghajtású egységek új fegyverzetet kapnának. A 24 P-700 Granit, vagy SS-N-19 Shipwreck hajók elleni 7 tonnás indulótömegű, 10 méter hosszú, 750 kilogrammos hagyományos, vagy 500 kilotonnás nukleáris fejjel szerelt fegyverrel 625 kilométeres távolságon belül jelentettek veszélyt a szerencsétlenül járt KURSZK tengeralattjáró testvérhajói az ellenséges felszíni egységekre.
A régi csapásmérő robotrepülőgépek helyét a tengeralattjáró testének oldalán lévő indítókban a P-800 Oniks és a 3M-54 Klub veheti át. A modernebb fegyverek nagyobb szállítható menyiséget is jelentenek, így egy-egy OSCAR II-es akár 72 darabot is szállíthat belőlük. További előny, a nagyobb hatótávolság, ami 1500-1800 kilométer is lehet egyes változatok esetében és ezek a fegyverek a szárazföldi célpontok elleni bevethetőséget is megteremtenék az orosz tengeralattjárók további egységeinek fedélzetén.
Még az idén átadhatják a modernizált elektronikával legyártott első Pancir Sz-2-es légvédelmi komplexumot az orosz haderő részére. a júniusban megérkező első Sz-2-es még ebben az évben szolgálatba is állhat.
Nagy-Britanniában befejeződtek a CT40-es toronnyal felszerelt Warrior gyalogsági harcjárművel folytatott lövészetek. Az eredeti 30 milliméteres L21A1 Raden gépágyú lőszerénél háromszor nagyobb pusztításra képes 40 milliméteres gépágyú mellett a célfelderítést és a célzást is jelentősen megkönnyítik az elektrooptikai rendszerek. A brit tervek szerint 380 Warrior gyalogsági harcjármű fog korszerűsödni az elkövetkező években.
Indiában április 20-án a Mazagon Dockyard Limited hajógyárában vízre került az első Projekt 15B romboló. A 7300 tonnás VISHAKHAPATNAM a Projekt 15A rombolók (KOLKATA, KOCHI és CHENNAI) továbbfejlesztett, javított változata lesz, további három testvérhajójával együtt. A 2018-ban hadrendbe álló VISHAKHAPATNAM új szonárt, radart és 163 méter hosszú és 17,4 méter széles hajótestet kap, de a felépítményén is változtattak a Projekt 15A-hoz képest, javítva a lopakodó képességét.
Az új rombolók 65%-a már hazai gyártásban készül, de a több mint 30 csomós sebességet biztosító négy DT-59 gázturbina Ukrajnából, míg a hajócsavarok Oroszországból érkeznek. Rádiólokátorokból az IAI-Elta EL/M-2248 és a EL/M-2238-as kerül felszerelésre a Thales LW-08-as gyártmánya mellé. Fegyverzetét Barak-8-as légvédelmi rakéták és BrahMos csapásmérő robotrepülőgépek alkotják. A licencben gyártott 76 milliméteres Oto Melara Super Rapid Gun hajóágyú mellett négy orosz AK-630 gépágyú is felszerelésre kerül. További lehetőség az Oto Melara 127 milliméteres hajóágyúk 64-es kaliberhosszal készült Mk45-ös változatának alkalmazása is, de erről még folynak a tárgyalások az olasz gyártóval.
Április 22-én első alkalommal vételezett üzemanyagot repülés közben emberi beavatkozás nélkül egy pilóta nélküli repülőgép. A Northrop Grumman X-47B a marylandi partok mellett repülve a tenger felett csatlakozott rá az Omega K-707-es tankerére. Az 18010 kilogrammnyi üzemanyag felvételét április 15-én több sikeres, de még üzemanyag átadás nélküli kapcsolódás előzte meg.
Továbbra is napirenden van újabb Boeing F/A-18E/F Super Hornet vadászbombázók beszerzése az amerikai haditengerészet számára. Az F-35C szolgálatba állásáig a régebbi Hornet-ek nem biztos, hogy kihúzzák bárhogy is próbálnak velük spórolni a flotta illetékesei. Napjainkra az új variáns lett a domináns a repülőgép-hordozók fedélzetén, mivel a négy századból kettő-kettő repüli a régi és az új változatot. De míg a Super Hornet századok gépállománya 12- 12 gépes, addig a régebbi típusból csak 10-10 alkot egy-egy századot, de százalékos arányban mégis kicsit több, 54%-ot tesznek ki a régebbi Hornet-ek (A, B, C, D) a flotta repülőgép-állományából. A (rep)idő múlásával azonban nem lehet örökké sikeres harcot folytatni, így két-három század átfegyverzésére elegendő Super Hornet megrendelésén gondolkodnak, az eddig 563 példány mellé.
Tovább bővülhet a Bell-Boeing MV-22B Osprey fegyvertára. A közelmúltban ugyanis a konvertiplán hátsó rámpáról indították az AeroVironment Switchblade mini UAV-ját. A 2011 óta Afganisztánban is használt 610 milliméter hosszú, 2,7 kilogrammos gép elektromos motorjával 10 percig képes a levegőben tartózkodni és színes kamerájának képét közvetíteni. A földről egy csőből indítható Switchblade becsapódás által képes a pusztításra is, igaz a fedélzetén lévő robbanószer nagyjából egy 40 milliméteres gránáténak megfelelő rombolásra képes. Az indítás csak az indítási és eltávolodási folyamat ellenőrzésére szolgált.
A csökkenő tengeralattjáró-flotta mennyiségi növelését szeretné elérni az amerikai haditengerészet. Most az építésben érdekelteket kérdezték meg, képesek lennének-e az évi két VIRGINIA-osztályú egység elkészülési ütemét évenkénti háromra emelni. Az 1980-as években volt olyan időszak Amerikában, amikor egy év alatt három vadász és egy rakétahordozó tengeralattjáró került megépítésre. A gyártók válasza várhatólag májusban fog megérkezni.
Elkészült egy tanulmány az USAF-nál, melyben az áll, hogy a Lockheed Martin U-2 felderítő repülőgép kulcsfontosságú felderítő eszközeinek hordozására képes lehet a Northrop Grumman RQ-4 Global Hawk pilóta nélküli légi jármű. Az integráció megvalósíthatóságát a szűkös költségvetési keret akadályozhatja. Az átépítéshez szükséges összeg minél pontosabb becslését jelenleg végzik a szakértők.
NETARZENÁL GALÉRIA
Főpróbán.
Vickers Valiant BK.1.
Bell OH-58D Kiowa Warrior.
Berijev Be-12 Csajka.
General Dynamics F-111F Aardvark.
Saab AJSH37 Viggen.
McDonnell Douglas F-4EJ Kai Phantom II.
Eurocopter EC665 Tiger ARH.
Lockheed F-104G Starfighter.
Szuhoj Szu-34.
Aerospatiale SA-321 Super Frelon.
Eurofighter EF-2000 Typhoon T.3.
Mil Mi-24D.
Alenia Aermacchi M-346 Lavi.
Categories: Biztonságpolitika
Izraeli fegyvereket találtak a terrorsejtnél
Izraeli fegyvereket találtak az Irakban működő terrorszervezet, az ISIS állásainak biztosításakor. A nyugati országok és Izrael fegyverrel, kiképzéssel támogatják a terrorszervezetet.
Categories: Biztonságpolitika
Washington munkahelyteremtésként tekint a háborúra
Az Egyesült Államoknak újabb nagy fegyverüzletet sikerült összehoznia az orosz veszélyre hivatkozva; Lengyelország épp az imént jelentette be, hogy megveszi a Raytheon Patriot rakétarendszerét.
Categories: Biztonságpolitika
Obama légvédelem ellenére is lebombázza, amit akar
Barack Obama reakciója az orosz légvédelmi rendszer Iránnak eladásáról: "nem gond, át tudunk ütni rajta".
Categories: Biztonságpolitika
20 év börtön a tüntetők elleni agresszív fellépés miatt
Az egyiptomi legfelsőbb bíróság kedden 20 évi szabadságvesztésre ítélte Mohamed Murszit és 12 másik személyt, elfogott tüntetők ellen elkövetett kínvallatások miatt.
Categories: Biztonságpolitika
Az amerikai flotta is aggódik a jemeni demokráciáért
Az Egyesült Államok haditengerészete egy repülőgép-hordozót és egy rombolót küld Jemen partjaihoz, válaszként arra, hogy Irán bejelentette, egy kilenc hajóból álló flottát indít a területre.
Categories: Biztonságpolitika
Magyar katonák Irakban
Bár ma más sokkal okosabb vagyok a KTCC és a magyar katonák leendő tevékenységét illetően, ez a cikk sem volt rossz, amit a héten írtam és amit a Hir 24 oldalán lehet elolvasni.
Bonyolultabb lesz a magyar katonák feladata, mint hinnénk
A parlamenti felhatalmazás elég bonyolultan fogalmaz, de a kormányzati kommunikáció révén tudni lehet, hogy a magyar katonák alapvető feladata a kurdisztáni főváros, Erbil mellett épülő katonai bázis őrzés-védelme és a kiképzők kísérése. Túl sok részletet már csak azért sem lehet tudni az nemzetközi kiképző misszió kurdisztáni része, a Kurdisztáni Kiképzési Koordinációs Központ (KTCC) annyira új, hogy csak most nyeri el végső formáját. Annyit lehet tudni, hogy német és olasz parancsnokság alatt működik majd felválta, de lesznek britek, amerikaiak és hollandok meg norvég kiképzők is.
Mit fognak a magyar katonák Irakban csinálni?Az őrzés-védelmi feladatok bár a kemény és monoton rutin miatt egyszerű feladatnak tűnhetnek, épp a váratlanság és a kiszámíthatatlan környezet miatt érdekesek. Ha tetszik, a Magyar Honvédség egyik specialitásává vált ez a feladattípus az 1999-es NATO-csatlakozás óta.
Koszovóban 1999 és 2005 között majd 300 emberrel őriztük a KFOR fő bázisát, Afganisztánban 2006 és 2013 között a magyar Tartományi Újjáépítési Csoport (PRT) bázisát, és 2012-ben Kabulban a NATO-erők fő bázisát védték magyar katonák.
Ami általában mindenkinek beugrik az őrzés-védelmi feladatokról, az az, hogy a katonák őrzik a tábor bejáratát, beléptetik az embereket és a járműveket, szigorúan néznek az őrtornyokból kifelé. Ennél azért kicsit összetettebb a feladat, ami például függ a technikai őrzés-védelem minőségétől (mozgásérzékelők, kamerák, riasztók, behatolásjelzők). Emellett a katonáknak biztosítaniuk kell egy úgynevezett QRF-t, azaz gyorsreagálású egységet, amely képes a nap 24 órájában pár percen belül útnak indulni és megtámogatni azokat, akiket megtámadtak.
Bonyolultabb lesz a magyar katonák feladata, mint hinnénk
A parlamenti felhatalmazás elég bonyolultan fogalmaz, de a kormányzati kommunikáció révén tudni lehet, hogy a magyar katonák alapvető feladata a kurdisztáni főváros, Erbil mellett épülő katonai bázis őrzés-védelme és a kiképzők kísérése. Túl sok részletet már csak azért sem lehet tudni az nemzetközi kiképző misszió kurdisztáni része, a Kurdisztáni Kiképzési Koordinációs Központ (KTCC) annyira új, hogy csak most nyeri el végső formáját. Annyit lehet tudni, hogy német és olasz parancsnokság alatt működik majd felválta, de lesznek britek, amerikaiak és hollandok meg norvég kiképzők is.
Mit fognak a magyar katonák Irakban csinálni?Az őrzés-védelmi feladatok bár a kemény és monoton rutin miatt egyszerű feladatnak tűnhetnek, épp a váratlanság és a kiszámíthatatlan környezet miatt érdekesek. Ha tetszik, a Magyar Honvédség egyik specialitásává vált ez a feladattípus az 1999-es NATO-csatlakozás óta.
Koszovóban 1999 és 2005 között majd 300 emberrel őriztük a KFOR fő bázisát, Afganisztánban 2006 és 2013 között a magyar Tartományi Újjáépítési Csoport (PRT) bázisát, és 2012-ben Kabulban a NATO-erők fő bázisát védték magyar katonák.
Ami általában mindenkinek beugrik az őrzés-védelmi feladatokról, az az, hogy a katonák őrzik a tábor bejáratát, beléptetik az embereket és a járműveket, szigorúan néznek az őrtornyokból kifelé. Ennél azért kicsit összetettebb a feladat, ami például függ a technikai őrzés-védelem minőségétől (mozgásérzékelők, kamerák, riasztók, behatolásjelzők). Emellett a katonáknak biztosítaniuk kell egy úgynevezett QRF-t, azaz gyorsreagálású egységet, amely képes a nap 24 órájában pár percen belül útnak indulni és megtámogatni azokat, akiket megtámadtak.
Categories: Biztonságpolitika
Iráni tisztviselő: az USA le kell álljon a terroristák támogatásával
Az ISIS mára a legjobban felszerelt és leggazdagabb terrorszervezetté vált, köszönhetően a nyugati koalíció rendszeres támogatásainak.
Categories: Biztonságpolitika
2015.04.18
Teljesítette első útját Németország által elsőként, még tavaly év végén átvett Airbus Military A400M Atlas teherszállító repülőgépe. A 54+01 lajstromú példány repült a wunstorfi bázisról a szenegáli Dakar repülőterére, rakterében egy mobil víztisztító berendezést szállítva.
Egyre nagyobb hangsúly helyeződik glóbuszunk északi részére. Ennek köszönhetően az orosz Pantsir Sz-1 (SA-22 Greyhound) önjáró rövid hatótávolságú légvédelmi komplexum is továbbfejlesztésen fog átesni. A sarki régióban is megkövetelt mozgékonyság érdekében egy a helyi terepviszonyokkal jobban megbirkózni képes lánctalpas alváz kerülhet a jól ismert rendszer alá. Korábban az Egyesült Arab Emírségekből várt megrendelés miatt már egy GMZ-352M1E alvázra szerelt verzió is létrehozásra került. Továbbá a zord klimatikus viszonyokkal szemben is megpróbálják ellenállóbbá tenni az új változatot.
Jelentősen lecsökken a Svájc által hadrendben tartható Northrop F-5E Tiger vadászgépek mennyisége. A típus szerkezetének átvizsgálása során 10-nél nem javítható repedést találtak, így ezeket kénytelenek lesznek kivonni. Másik hat gép javíthatónak lett ítélve, ezek 2016 első negyedévének végéig visszatérhetnek a szolgálatba. Így összesen 20 együléses maradhat továbbra is az ország légierejének kötelékében az eddig meglévő 30-ból. A kétüléses példányoknál nem találtak repedéseket.
A svéd légierő számára gyártandó első 60 Saab JAS-39E Gripen vadászbombázó mindegyikén megtalálható lesz a Selex Skyward-G infravörös szenzor a héten aláírt megállapodásnak köszönhetően. A légi és földi célpontok azonosítására képes Skyward-G a szélvédő előtt nyert elhelyezést a középvonaltól kissé jobbra eltolva a továbbfejlesztett Gripen változaton.
Olaszország megrendelte a 9. és a 10. FREMM-osztályú fregattját is. A csökkenő költségvetési vetési lehetőségek ellenére is találtak Rómában 764 millió eurót a két, eddig opcióként szereplő egység beszerzésére.
Litvániában viszont a szárazföldi haderő fog új harceszközöket kapni, hiszen 12 Panzerhaubitze 2000 (PZH 2000) 155 mm-es önjáró tarack beszerzését határozták el a balti országban. A Németországtól beszerzésre kerülő páncélos technika közeljövőben még gyarapodhat is, hiszen Vilnius Berlintől ARTEC Boxer 8x8-as gyalogsági harcjárművek megvásárlási lehetőségét is várja. Jelenleg annyi tűnik biztosnak, hogy a PZH 2000-ek eladása elől nem zárkózott el a német fél, a konkrét tárgyalások májusban veszik majd kezdetüket.
Dél-Afrikában az egyre korosabb Lockheed C-130BZ Hercules szállítógépek lecserélése került újra reflektorfénybe. A SAAF 1963-ban szerzett be hét Lockheed C-130B Hercules-t, ezek közül hat még jelenleg is szolgálatban van. Ezek mellé 1996-ban érkezett meg három ex-US Navy C-130F, valamint két év múlva további két ex-US Air Force C-130B változat. Az F variánsok hamar kivonásra kerültek, de a kilenc B 1996 és 2009 között egy nagyjavításon és modernizáláson esett át, így korszerű képernyős pilótafülkét is kaptak. Ezek a gépek már a C-130BZ jelölést viselik. Már közel egy éve aktívan kampányol az országban a Lockheed Martin a jelenleg legkorszerűbb J Super Hercules eladása ügyében, eddig vajmi kevés sikerrel. Most egy akciósnak is tekinthető árral próbálják meg a számukra kedvező döntést kicsikarni a döntéshozókból. A hírek szerint gépenkénti 60 millió dollár, vagy még ez alatti ár körüli összeggel szeretnék a megrendelést elérni.
Ausztráliában igen sikeresen zajlanak a BAE Systems Advanced Precision Kill Weapon System (APKWS) lézeres félaktív irányítású rakétáival végzett tesztlövészetek. A Tiger harci helikopterek fegyverzetébe szánt eszközzel a földről hét példányt indítottak 100%-os találati eredményt produkálva. A légi próbák során 10 rakétát használtak fel, ezeket 1500 - 4500 méteres távolságokból, illetve 60 és 460 méteres repülési magasságból indították el, maximum 295 km/h-s sebesség mellett. Ezek során is hibátlannak bizonyult az APKWS. A hadsereg mellett a haditengerészet is szeretné hadrendbe állítani az APKWS-t, ott a Sikorsky MH-60R helikopterekről alkalmaznák.
NETARZENÁL GALÉRIA
Eurocopter EC-725AP Cougar Mk2+.
McDonnell Douglas F-4G Phantom II.
English Electric Lightning F.6.
Categories: Biztonságpolitika
Putyin saját népe érdekét képviseli – elismerte a CNN
A CNN egyik alapítója, Reese Schonfeld szerint a Nyugat hatalmas hibát követ el azzal, hogy Vlagyimir Putyint a "gonosz megtestesülésének" és elsőszámú ellenségképnek nyilvánítja.
Categories: Biztonságpolitika
Szaúd-Arábia megnyitja a tőzsdét a külföldi befektetők előtt
Szaúd-Arábia június 25-től megnyitja mintegy 532 milliárd dolláros tőzsdei kereskedelmét a külföldi befektetők előtt, melynek részeként lehetővé teszik, hogy külföldi intézményi befektetők is vásároljanak szaúdi részvényeket.
Categories: Biztonságpolitika
Az Országgyűlés bizottságainak lehetőségei az iraki misszió kapcsán
A címe elég semmit mondó megint, de nehéz is megragadni egy mondatban, amiről írni akarok.
2006 óta követem kívülállóként a Parlament külügyi és honvédelmi bizottságának munkáját. Jó nem teljesen kívülállóként, mert az elmúlt években volt szerencsém a jegyzőkönyvek olvasása mellett részt venni nyilvános üléseken, sőt az a megtiszteltetés ért (talán többször), hogy meghívott szakértőként, HM-es, külügyes és KFH-s arcokkal együtt kommentálhattam afganisztáni folyamatokat. Írtam egy-egy szakértői anyagot az évek során.
Az évek során az a meglátás alakult ki bennem, hogy ez a két parlamenti bizottság (lehet a többi, de azokat nem ismerem), messze nem él azokkal a lehetőségeivel, amelyekkel élhetne a nyilvánosság biztosítása tekintetében.
Politológiát tanultam és tanultunk a parlament egyik szerepéről, mint a politikai nyilvánosság biztosításának eszközéről. Ezek a fejezetek általában arra vannak kihegyezve, hogy a parlamentnek ellenőriznie kell. Persze, igen, de tudjuk mi van akkor, ha az egyik oldal vizsgálni akar, vagy ellenőrizni: a másik oldal szabotálni fogja.
Ami nekem hiányzik a tankönyvek leírásából és a gyakorlatból, az az a funkció, amelynek révén a bizottságok információkat kérhetnek ki a kormánytól adott szakpolitikai döntés előkészítése kapcsán: Nem azért, hogy rajtakapják valami mulasztáson, hanem azért, mert hozzájuk képviselőkhöz másképp viszonyul a bürokrácia, mintha egy mezei ember kérdez.
Itt a konkrét példa, hogy lehessen érteni, miről is magyarázok.
Dánia tavaly szeptemberben, Magyarország tegnap döntött arról, hogy katonákat küld Irakba. Mindkét esetben a kormánynak a parlament jóváhagyását kellett kérni a döntéshez, s a javaslat a szabályoknak megfelelően átfutott a honvédelmi bizottságon keresztül.
A magyar dokumentum itt található, az indoklás rész 3/4 oldal, hat bekezdés, kb 2400 karakter. Elvileg ennyiből tudnak tájékozódni a bizottság tagjai, ha nem hallgatják meg a zárt ülésen a minisztert, a hírszerzést, TEK-et, stb. A lényeg, hogy ennyi marad a nyilvánosságnak is. Szerintem (ezt tényleg nem tudom) a bizottság kérhetné, hogy alaposabb indoklást fűzzenek a határozati javaslat mellé. Mit tartalmaz az anyag?
Mindössze 8 sor (egy bekezdés) a helyzet leírása Irakban. Ennyi, és ennyi elég a képviselőknek. Ha én lennék parlamenti képviselő, ezer kérdésem lenne. Utána egy bekezdés a jogi megalapozásról, egy bekezdés, hogy mire kaptunk felkérést és egy bekezdés, hogy mire kér a kormány felhatalmazását.
Nézzük meg a dán parlament honvédelmi bizottságához benyújtott anyagot. Ismétlem, ez nyilvános, fent van a neten. Dánul van a cucc természetesen, úgyhogy google fordítót használok angolra, az egész megbízható.
Az indoklás 2,5 oldal, kis betűkkel, 16.000 karakter, a magyar indoklás 6-7 szerese. Mit lehet ennyit írni? Először is, majd egy oldal hosszan leírja az eseményeket, amelyek 2014 szeptemberéhez (a döntés ideje) vezettek, mi az Iszlám Állam, mennyi halott és menekült, az iraki kormány először mit bénázott, majd hogyan váltott irányt, új miniszterelnök, segítségkérés, stb.
Végül ezek fontos részletek lehetnek azoknak a döntéshozóknak, akik a katonáikat, a harcmezőre küldik, nem?
A III-as pont megint egy jó oldalon keresztül részletezi, hogy mit küldenek, hányat, milyen feladatra, például::
The military contribution consists of three components: an F-16 fighter aircraft, which will include up to approximately 140 people. A staff consisting of up to about 20 people. And finally a capacity-building contributions, incl. logistics contributions expected to include up to approximately 120 people. The Danish contingent will consist of four operational F-16 combat aircraft and up to three F-16 fighter aircraft in logistical reserve. The contribution will include include liaison and staff officers at relevant headquarters. F-16 contribution will cover up to a total of about 140 people, with the exact number including will depend on on the specific location and command structure. In addition, will be in establishing the troop on an air base in the region be a need for temporary secondment of additional people to unpack, setup, creation of communications and workshops, etc. The Danish aircraft will be deployed in the full spectrum of air operations within Iraqi territory, which could involve participation in both the information gathering as offensive air operations.
Vannak még további érdekes pontok, de nekem nyilvánvalóan ez kedvencem, amikor a dán katonai hírszerzés ebben ismétlem nyilvános dokumentumban rövid értékelést ad a biztonsági helyzetről. Ha nálunk kinyitja a száját a katonai hírszerző egy bizottsági meghallgatáson, akkor 10 évre titkosítják az ülés jegyzőkönyvét minimum. Nekem csak kevés személyes élményem van, hogy mi hangzik el ilyenkor, de ezek alapján elmondhatom, hogy az info 90 százalékát én is tudtam, 5 százaléka pedig olyan kvantitativ adat volt, amelyet csak azért nem tudtam, mert nem állt rendelkezésemre elemzői, humán és technikai, kapacitás.
De miért ne adhatna egy ennyire általános - de mégiscsak valamilyen - értékelést egy hírszerző szervezet nyilvánosan (mindjárt bemásolom)? Azt hiszem itt a rossz magyar (kelet-európai) beidegződés, és a politikai elit felé meglevő bizalmatlanság lehetnek az okok (de minden egyéb tippet várok), amiért ennyire általánosságokat mondanak a hírszerző szervek egy nyilvános meghallgatáson.
(Ok, ez így nem igaz. Nagyon sok mindent mondtak, amikor hallottam, top quality elemzések voltak, csak nekem nem tartalmaztak sok újdonságot Afganisztánról. Ez egyrészt jó, mert azt jelenti, hogy ők is azt gondolják, amit a világ szakértői krémje, másrészt az is igaz, hogy nem mentünk bele Baghlan tartomány faluvezéreinek, tálib sub-commanderjeinek az CV-jébe, amiről ők sokkal többet tudtak, mint én).
Nézzük tehát a dán katonai hírszerzés értékelését:
VII. Defence Intelligence Service (FE) have provided the following threat assessment for coalition forces: Generally speaking, the security situation locally change very fast throughout Iraq. The threat of ISIL against coalition forces in regions and cities, which is controlled by ISIL is VERY HIGH. The threat of fire from helicopters and planes, located near combat operations throughout Iraq, HIGH below 5,000 feet (AGL). The threat of shelling of all aircraft flying in Iraqi airspace are generally AVERAGE below 5,000 feet (AGL). FE further assesses that the threat of shelling of aircraft flying over 5,000 meters (AGL) throughout Iraq, is LOW. The threat of indirect and direct fire in Iraq is HIGH in areas of combat. In areas where there is direct combat, including Baghdad city, the threat from indirect and direct shelling MEANS. In areas that are not threatened by ISIL, the threat from indirect and direct fire LOW. The threat of terrorism in Iraq, including the threat of detention, kidnappings and IEDs, is HIGH. The threat of civil unrest Iraq is MEDIUM. The threat of attacks with improvised chemical weapons in Iraq is MEDIUM in areas of combat operations and in areas controlled by ISIL. In other areas there is the threat of attacks using improvised chemical weapons
LOW. The threat of espionage in Iraq is HIGH. The threat from Iraq security forces is LOW. However assesses FE that the threat from insider attacks among the Iraqi security forces are MEDITERRANEAN. The threat of terrorism directed against the Defenders in Denmark is MEDIUM.
A FE a dán katonai hírszerzés bár ott egy kicsit másképp van a rendszer. Az ország határain túl, minden hírszerző feladatot a katonai hírszerzés csinál (tehát a nem katonait is). Elhárítási a polgári titkosszolgálat (PET) tevékenységének a része, akkor is katonákról van szó.
A szöveg maga katonásan velős és áttekinthető. Egy ilyen szöveg 1. megnyugtathatja az állampolgárt és képviselőt, hogy a hírszerzésük, képben van, mindenre figyel, képes prognózisokat felállítani (az nem elég a bízalomhoz, hogy tudjuk, hogy tudják) - ergo nyugodtabb mindenki, mert nincs homályban tartva. 2, nem árul el semmilyen érdemi titkot, mert több kevesebb sikerrel egy civil elemző is össze tudna rakni egy ilyet. Most hirtelen több érv nem jut az eszembe.
El kell mondjam, hogy Dánia szakértőktől hallottam egy olyan verziót a határozati javaslat "bőbeszédűségére", hogy ott mindig koalíciós kormányok vannak gyenge parlamenti többséggel. Azaz a kormány adott minisztere részéről mindig kényszer van a konszenzus (parlamenti többség) megteremtése érdekében, és azért kell bőkezűen bánnia az infokkal, hogy senki ne mondhassa azt (ésszerű keretek között), hogy "ha nem kapok elég infot, akkor nem szavazom meg!" Nem tudom, szerintem a brit parlament meg persze az amerikait látva, nekem az a benyomásom, hogy nyugaton a dolgok transzparensebben mennek. Ez az utóbbi egy valós szempont lehet, de nem csak azért informálnak mert kell. Ha nem tennék, a parlamenti képviselők és a sajtó magától is elkezdenek kérdéseket feltenni.
Summa summarum: Javaslom a két magyar parlamenti bizottságnak, hogy ők a jövőben ők is kérjenek az ilyen katonai missziók mellé, egy hasonlóan rövid és velős biztonsági értékelést, hogy a közvélemény is jobban informált legyen, meg a képviselők is, és ne csak a magamfajta szakértők okoskodására kelljen alapozniuk a véleményüket. Precedens, mint látjuk van rá a szakmaibb megoldásra.
Utóirat: Ez a jelenség nem kormányfüggő, hanem struktúrális. Érdemes kihangsúlyoznom az esetlegesen idetévedő kommentelők miatt. Szekeres miniszter annak idején szeretett PPT prezentációkat tartani a honvédelmi bizottság előtt, ez tény, én is élveztem, mert informatív volt. De maguk a beterjesztések missziók indítására ugyanilyen rövidek, sőt gyakran rövidebbek, semmitmondóbbak voltak.
2006 óta követem kívülállóként a Parlament külügyi és honvédelmi bizottságának munkáját. Jó nem teljesen kívülállóként, mert az elmúlt években volt szerencsém a jegyzőkönyvek olvasása mellett részt venni nyilvános üléseken, sőt az a megtiszteltetés ért (talán többször), hogy meghívott szakértőként, HM-es, külügyes és KFH-s arcokkal együtt kommentálhattam afganisztáni folyamatokat. Írtam egy-egy szakértői anyagot az évek során.
Az évek során az a meglátás alakult ki bennem, hogy ez a két parlamenti bizottság (lehet a többi, de azokat nem ismerem), messze nem él azokkal a lehetőségeivel, amelyekkel élhetne a nyilvánosság biztosítása tekintetében.
Politológiát tanultam és tanultunk a parlament egyik szerepéről, mint a politikai nyilvánosság biztosításának eszközéről. Ezek a fejezetek általában arra vannak kihegyezve, hogy a parlamentnek ellenőriznie kell. Persze, igen, de tudjuk mi van akkor, ha az egyik oldal vizsgálni akar, vagy ellenőrizni: a másik oldal szabotálni fogja.
Ami nekem hiányzik a tankönyvek leírásából és a gyakorlatból, az az a funkció, amelynek révén a bizottságok információkat kérhetnek ki a kormánytól adott szakpolitikai döntés előkészítése kapcsán: Nem azért, hogy rajtakapják valami mulasztáson, hanem azért, mert hozzájuk képviselőkhöz másképp viszonyul a bürokrácia, mintha egy mezei ember kérdez.
Itt a konkrét példa, hogy lehessen érteni, miről is magyarázok.
Dánia tavaly szeptemberben, Magyarország tegnap döntött arról, hogy katonákat küld Irakba. Mindkét esetben a kormánynak a parlament jóváhagyását kellett kérni a döntéshez, s a javaslat a szabályoknak megfelelően átfutott a honvédelmi bizottságon keresztül.
A magyar dokumentum itt található, az indoklás rész 3/4 oldal, hat bekezdés, kb 2400 karakter. Elvileg ennyiből tudnak tájékozódni a bizottság tagjai, ha nem hallgatják meg a zárt ülésen a minisztert, a hírszerzést, TEK-et, stb. A lényeg, hogy ennyi marad a nyilvánosságnak is. Szerintem (ezt tényleg nem tudom) a bizottság kérhetné, hogy alaposabb indoklást fűzzenek a határozati javaslat mellé. Mit tartalmaz az anyag?
Mindössze 8 sor (egy bekezdés) a helyzet leírása Irakban. Ennyi, és ennyi elég a képviselőknek. Ha én lennék parlamenti képviselő, ezer kérdésem lenne. Utána egy bekezdés a jogi megalapozásról, egy bekezdés, hogy mire kaptunk felkérést és egy bekezdés, hogy mire kér a kormány felhatalmazását.
Nézzük meg a dán parlament honvédelmi bizottságához benyújtott anyagot. Ismétlem, ez nyilvános, fent van a neten. Dánul van a cucc természetesen, úgyhogy google fordítót használok angolra, az egész megbízható.
Az indoklás 2,5 oldal, kis betűkkel, 16.000 karakter, a magyar indoklás 6-7 szerese. Mit lehet ennyit írni? Először is, majd egy oldal hosszan leírja az eseményeket, amelyek 2014 szeptemberéhez (a döntés ideje) vezettek, mi az Iszlám Állam, mennyi halott és menekült, az iraki kormány először mit bénázott, majd hogyan váltott irányt, új miniszterelnök, segítségkérés, stb.
Végül ezek fontos részletek lehetnek azoknak a döntéshozóknak, akik a katonáikat, a harcmezőre küldik, nem?
A III-as pont megint egy jó oldalon keresztül részletezi, hogy mit küldenek, hányat, milyen feladatra, például::
The military contribution consists of three components: an F-16 fighter aircraft, which will include up to approximately 140 people. A staff consisting of up to about 20 people. And finally a capacity-building contributions, incl. logistics contributions expected to include up to approximately 120 people. The Danish contingent will consist of four operational F-16 combat aircraft and up to three F-16 fighter aircraft in logistical reserve. The contribution will include include liaison and staff officers at relevant headquarters. F-16 contribution will cover up to a total of about 140 people, with the exact number including will depend on on the specific location and command structure. In addition, will be in establishing the troop on an air base in the region be a need for temporary secondment of additional people to unpack, setup, creation of communications and workshops, etc. The Danish aircraft will be deployed in the full spectrum of air operations within Iraqi territory, which could involve participation in both the information gathering as offensive air operations.
Vannak még további érdekes pontok, de nekem nyilvánvalóan ez kedvencem, amikor a dán katonai hírszerzés ebben ismétlem nyilvános dokumentumban rövid értékelést ad a biztonsági helyzetről. Ha nálunk kinyitja a száját a katonai hírszerző egy bizottsági meghallgatáson, akkor 10 évre titkosítják az ülés jegyzőkönyvét minimum. Nekem csak kevés személyes élményem van, hogy mi hangzik el ilyenkor, de ezek alapján elmondhatom, hogy az info 90 százalékát én is tudtam, 5 százaléka pedig olyan kvantitativ adat volt, amelyet csak azért nem tudtam, mert nem állt rendelkezésemre elemzői, humán és technikai, kapacitás.
De miért ne adhatna egy ennyire általános - de mégiscsak valamilyen - értékelést egy hírszerző szervezet nyilvánosan (mindjárt bemásolom)? Azt hiszem itt a rossz magyar (kelet-európai) beidegződés, és a politikai elit felé meglevő bizalmatlanság lehetnek az okok (de minden egyéb tippet várok), amiért ennyire általánosságokat mondanak a hírszerző szervek egy nyilvános meghallgatáson.
(Ok, ez így nem igaz. Nagyon sok mindent mondtak, amikor hallottam, top quality elemzések voltak, csak nekem nem tartalmaztak sok újdonságot Afganisztánról. Ez egyrészt jó, mert azt jelenti, hogy ők is azt gondolják, amit a világ szakértői krémje, másrészt az is igaz, hogy nem mentünk bele Baghlan tartomány faluvezéreinek, tálib sub-commanderjeinek az CV-jébe, amiről ők sokkal többet tudtak, mint én).
Nézzük tehát a dán katonai hírszerzés értékelését:
VII. Defence Intelligence Service (FE) have provided the following threat assessment for coalition forces: Generally speaking, the security situation locally change very fast throughout Iraq. The threat of ISIL against coalition forces in regions and cities, which is controlled by ISIL is VERY HIGH. The threat of fire from helicopters and planes, located near combat operations throughout Iraq, HIGH below 5,000 feet (AGL). The threat of shelling of all aircraft flying in Iraqi airspace are generally AVERAGE below 5,000 feet (AGL). FE further assesses that the threat of shelling of aircraft flying over 5,000 meters (AGL) throughout Iraq, is LOW. The threat of indirect and direct fire in Iraq is HIGH in areas of combat. In areas where there is direct combat, including Baghdad city, the threat from indirect and direct shelling MEANS. In areas that are not threatened by ISIL, the threat from indirect and direct fire LOW. The threat of terrorism in Iraq, including the threat of detention, kidnappings and IEDs, is HIGH. The threat of civil unrest Iraq is MEDIUM. The threat of attacks with improvised chemical weapons in Iraq is MEDIUM in areas of combat operations and in areas controlled by ISIL. In other areas there is the threat of attacks using improvised chemical weapons
LOW. The threat of espionage in Iraq is HIGH. The threat from Iraq security forces is LOW. However assesses FE that the threat from insider attacks among the Iraqi security forces are MEDITERRANEAN. The threat of terrorism directed against the Defenders in Denmark is MEDIUM.
A FE a dán katonai hírszerzés bár ott egy kicsit másképp van a rendszer. Az ország határain túl, minden hírszerző feladatot a katonai hírszerzés csinál (tehát a nem katonait is). Elhárítási a polgári titkosszolgálat (PET) tevékenységének a része, akkor is katonákról van szó.
A szöveg maga katonásan velős és áttekinthető. Egy ilyen szöveg 1. megnyugtathatja az állampolgárt és képviselőt, hogy a hírszerzésük, képben van, mindenre figyel, képes prognózisokat felállítani (az nem elég a bízalomhoz, hogy tudjuk, hogy tudják) - ergo nyugodtabb mindenki, mert nincs homályban tartva. 2, nem árul el semmilyen érdemi titkot, mert több kevesebb sikerrel egy civil elemző is össze tudna rakni egy ilyet. Most hirtelen több érv nem jut az eszembe.
El kell mondjam, hogy Dánia szakértőktől hallottam egy olyan verziót a határozati javaslat "bőbeszédűségére", hogy ott mindig koalíciós kormányok vannak gyenge parlamenti többséggel. Azaz a kormány adott minisztere részéről mindig kényszer van a konszenzus (parlamenti többség) megteremtése érdekében, és azért kell bőkezűen bánnia az infokkal, hogy senki ne mondhassa azt (ésszerű keretek között), hogy "ha nem kapok elég infot, akkor nem szavazom meg!" Nem tudom, szerintem a brit parlament meg persze az amerikait látva, nekem az a benyomásom, hogy nyugaton a dolgok transzparensebben mennek. Ez az utóbbi egy valós szempont lehet, de nem csak azért informálnak mert kell. Ha nem tennék, a parlamenti képviselők és a sajtó magától is elkezdenek kérdéseket feltenni.
Summa summarum: Javaslom a két magyar parlamenti bizottságnak, hogy ők a jövőben ők is kérjenek az ilyen katonai missziók mellé, egy hasonlóan rövid és velős biztonsági értékelést, hogy a közvélemény is jobban informált legyen, meg a képviselők is, és ne csak a magamfajta szakértők okoskodására kelljen alapozniuk a véleményüket. Precedens, mint látjuk van rá a szakmaibb megoldásra.
Utóirat: Ez a jelenség nem kormányfüggő, hanem struktúrális. Érdemes kihangsúlyoznom az esetlegesen idetévedő kommentelők miatt. Szekeres miniszter annak idején szeretett PPT prezentációkat tartani a honvédelmi bizottság előtt, ez tény, én is élveztem, mert informatív volt. De maguk a beterjesztések missziók indítására ugyanilyen rövidek, sőt gyakran rövidebbek, semmitmondóbbak voltak.
Categories: Biztonságpolitika
2015.04.11
Horvátországban nem tervezik felszámolni a légierő merevszárnyú kapacitását. A régi MiG-21 BISD/UMD repülőgépek cseréje továbbra is napirenden van. Legvalószínűbb, hogy a svéd Gripen, vagy az amerikai F-16-os fogja leváltania koros vadászgépeket, ez utóbbiak amerikai, vagy holland használatban edződött példányok lehetnek. További még vizsgált lehetőségek az Israel Aerospace Industries Kfir és a Korea Aerospace Industries T-50, valamint a Dassault Mirage 2000, ez utóbbiakkal kapcsolatban felvetődött a Brazíliában használt gépek megvásárlásának lehetősége is, bár talán ez lenne a lehető legkedvezőtlenebb megoldás.
Bulgáriában is régóta esedékes már a típusváltás. Ebben a témában a héten érkezett újabb hír, ugyanis Pakisztán is ajánlatot tett a JF-17 Thunder vadászbombázóval a MiG-29 Fulcrum és a Szuhoj Szu- 25 Frogfoot leváltására. A napvilágra került információk eddig nem tartalmaztak költségeket, illetve esetleges szállítási határidők
Másutt viszont már előrébb járnak a típusváltás kérdésében, ugyanis a brit tengerészet Yeovilton-i bázisára megérkeztek az első AgustaWestland Merlin HC.4/4A szállítóhelikopterek. A Westland Sea King HC.4-es forgószárnyasok utódjai 846. század kötelékébe kerülnek elsőként. Ezekkel került átadásra hat, eddig a RAF által használt Merlin HC.3/3A is, ezeket a Boeing CH-47 Chinook helikopterek legújabb példányainak megjelenése tett feleslegessé a légierőnél és majd a jövőben fogják átalakítani a flotta igényeinek megfelelően. Így a HC.3/3A és HC.4/4A variánsok a haditengerészeti HM.2-es Merlinek pilótafülkéjét fogják megkapni az összecsukható rotorlapátokkal és a farokrésszel és az erősített futóművekkel együtt.
Algériában az eddig korszerűsített több mint 400 BMP-1 mellé további 360 kerül modernizálásra, továbbra is orosz közreműködéssel. A két-három év alatt befejeződő helyben elvégzett munkák során a gyalogsági harcjárművek a BMP-2M-ről ismert Berezhok harci modult kapják meg, ez a régi torony lecserélését jelenti, a fegyverzettel együtt. A négy 9M133 Kornet-E irányított páncéltörő rakétát egy 30 mm-es 2A42 gépágyú, egy AGS-30 30 mm-es automata gránátvető és egy 7,62mm-es PKT géppuska egészíti ki, modern tűzvezető és célfelderítő rendszerekkel együtt.
Ausztráliában a 2014 októberében bejelentett C-17-es flottafejlesztés kezd alakot ölteni, ugyanis az akkor említett négy újabb gépből kettő Globemaster III-as beszerzéséről megszületett a döntés. Így egy 770 millió dolláros kiadással nyolc darabra növekedett az ország Boeing által készített Big Mac állománya. Ebből az összegből 300 millió a típus otthonául szolgáló RAAF Amberley bázisának fejlesztésére lesz költve, ahol egy új karbantartóhangár is felépítésre kerül.
Március végén az amerikai hadsereg átvette a 100. Boeing AH-64E Apache harci helikopterét. A legújabb variánssal már több mint 11000 órát gyűjtöttek össze harci körülmények között és ezek alatt nem esett 80% alá a hadrafoghatóságuk. A típusból a tervek szerint összesen 690 darabot fog vásárolni Washington a szárazföldi erők számára.
Két sikeres lövészetet is végrehajtottak hajófedélzetről indítva a Tomahawk csapásmérő robotrepülőgép Block IV-es verziójával A USS KIDD romboló fedélzetéről útjára bocsátott 1800 km-es hatótávolságú fegyver célpontját út közben változtatták meg. A mozgó hajót imitáló célpont koordinátáit egy repülőgép fedélzetéről juttatták el a hadihajó fedélzetére, majd innen került a Tomahawk számítógépes irányítórendszerébe. A második teszt során egy újabb váratlanul felbukkanó célt semmisített meg a Tomahawk, de most az a szárazföldön volt és az adatokat a közelben lévő megfigyelőktől kapta.
Még az idén szeretné befejezni az integrációs munkákat a Raytheon AIM-120D AMRAAM légiharc-rakétával az amerikai haditengerészet. A légierőnél már ezekkel végeztek, míg a flottánál még csak a repülőgépre függesztve történő repüléseknél tartanak. Ezeket viszont a F/A-18 Hornet és a Super Hornet változatokkal egyidejűleg végzik.
NETARZENÁL GALÉRIA
McDonnell Douglas F/A-18B Hornet.
Eurofighter EF-2000 Typhoon FGR.4.
Categories: Biztonságpolitika
[Műsorajánló] Az átkozott sötét hadak
Figyelem, kedves olvasók! Ezen a héten két szerkesztőnk, Rammjaeger83 és SchA ismét a Szent Korona Rádió Hadak útján c. hadtörténeti műsorának vendége lesz. A beszélgetés témája az Iszlám Állam, amely ismert módon dobogós helyen áll a médiában szereplő aktuális biztonságpolitikai fenyegetések között, és a dolgok jelenlegi állása szerint az ellene való többoldalú fellépésben Magyarország is szerepet fog vállalni. Igyekeztünk átfogó képet adni az elhíresült szervezetről, amennyire az időkeret engedte. Az adás április 11-én, szombaton 17:30-tól, ill. vasárnap 02:00-től és 09:00-től hallgatható meg itt. A hanganyag később letölthető lesz a műsor archívumából. Jó szórakozást!
UPDATE: letölthető a műsor.
Categories: Biztonságpolitika
Pages
© 2012-2018 Europa Varietas Foundation © 2015-2018 Europa Varietas Association
www.europavarietas.org | info(@)europavarietas(dot)org | Switzerland
We are looking for sponsors for the English translation of these books, please contact turkeandras(at)gmail(dot)com