Biztonságpolitika

Kedves Olvasó!

Üdvözlöm az Atlantista blogon, amelynek alcíme: Külpolitika magyar szemmel Amerikából.

Engedje meg, hogy röviden bemutatkozzam. A nevem dr. Fehér Zoltán és idestova 20 éve foglalkozom külpolitikával.

Egyetemi éveim alatt az ELTE Bölcsészkarán Magyarics Tamás és Frank Tibor professzoroktól az amerikai történelem és külpolitika, Bayer Józseftől a politikatudomány és a nemzetközi kapcsolatok elmélete, a Pázmány jogi karán pedig Szabó Marceltől a nemzetközi jog legfontosabb ismereteit sajátítottam el. 2001-2002-ben a New York állambeli Bard College-ban a legendás James Chace professzor (nemzetközi kapcsolatok) tanítványa lehettem.

2002-től 12 éven át diplomataként dolgoztam. Magyarországot először Washingtonban képviseltem, ahol külpolitikai elemzőként és sajtóattaséként is szolgáltam. Törökországban nagykövet-helyettes, majd ideiglenes ügyvivő voltam 2014-ig.

Az elmúlt évben a Harvard Kennedy Schoolban posztgraduális tanulmányokat folytattam. Lehetőségem volt az amerikai külpolitikai szakma olyan sztárjaitól tanulni, mint a „soft power” koncepció megalkotója, Joseph Nye, a korábbi külügyminiszter-helyettes Nicholas Burns, a brit történész és Kissinger-életrajzíró Niall Ferguson, vagy a Washington Postban is publikáló elemző, Daniel Drezner. Két hónapja vehettem át „Master in Public Administration” diplomámat. 

Jelenleg Bostonban élek, a Harvard Kennedy Schoolban Joseph Nye professzor mellett dolgozom és szeptembertől doktori tanulmányokat folytatok a Fletcher School of Law and Diplomacy-ban nemzetközi kapcsolatokból.

Vendégelőadóként tanítottam az ELTÉ-n, a Pázmányon és a Zsigmond Király Főiskolán, de tartottam előadásokat a budapesti Andrássy Egyetemen és a CEU-n, az ankarai Bilkent Egyetemen, a prágai Károly Egyetemen, Berlinben a Német Külkapcsolati Tanácsnál (DGAP), az Iowa-i Egyetemen, a Bard College-ban és a Harvardon is. Írásaim megjelentek a Politikatudományi Szemlében, a Kül-Világban, a Társadalom & Politikában és a Bard Journal of Social Studiesban, a Washington Times pedig diplomáciai munkámat méltatta.

Blogomban az olvasó tájékozódhat az amerikai bel- és külpolitika, valamint a világpolitika legfrissebb fejleményeiről, trendjeiről. Az első időszakban az amerikai elnökválasztásra, valamint a Törökországban zajló történésekre fókuszálok majd.

Bízom benne, hogy az Atlantista blog a nemzetközi politikáról szóló hazai diskurzus meghatározó fórumává válhat, ehhez azonban szükségem van olvasóim visszajelzéseire. Tekintettel arra, hogy a témával foglalkozó magyar kutatók közül sokan régi barátaim-kollégáim, időről-időre az ő gondolataikat is szívesen megosztom majd, vitáknak is helyet szeretnék adni.

Jó olvasást kívánva és megtisztelő figyelmét megköszönve,
üdvözli Önt:

Fehér Zoltán („Atlantista”)

Az osztrák Szabadságpárt szerint az Európai Unió le kell állítsa a Törökország csatlakozásával kapcsolatos tárgyalásokat, és szankciókat kell hozzon Törökország ellen az Erdogan által kezdett politikai tisztogatás miatt.

Tovább olvasom

2016. július 14-én csütörtökön, felszállás közben kigyulladt az Ukrán Légierő egyik Szu-25 típusú csatarepülőgépe.

Török politikusok a sikertelen puccskísérletet követően kijelentették, hogy háborúban állnak minden országgal, amely nyíltan támogatja Fethullah Gülent, a pénteki puccskísérletért felelőssé tett hitszónokot. Gülen jelenleg is az USA területén él, és az amerikaiak nem adják ki a török hatóságoknak.

Tovább olvasom

A LégierőBlogger a napokban az északkeleti országrészben járt, és random belefutott pár hadtörténeti emlékbe.

BARSz-állomás az Ecskend magaslatán az M3-asról nézve. Galgamácsaiként ismerik a legtöbben az 501-est.

A Lillafüredi Szikla.

Zord

Július 8-án és 9-én került megrendezésre a NATO Észak-Atlanti Tanácsának állam- és kormányfői szintű tanácskozása, melynek a varsói Lengyel Nemzeti Stadion adott otthont. A szervezet főtitkára, Jens Stoltenberg már a konferencia előtt mérföldkőnek nevezte a közelgő tárgyalássorozatot, a későbbiekben pedig történelmi jelentőséget tulajdonított az eseménynek. A csúcstalálkozón részt vett az immár tagjelölt Montenegró is, amivel a NATO újfent bizonyította, hogy a kapuja továbbra is nyitva áll a csatlakozni vágyók számára.

A csúcstalálkozón a tagállamok állam- és kormányfői mellett részt vettek többek között az Európai Unió, az ENSZ, Svédország, Norvégia, Afganisztán, Japán és Dél-Korea vezető politikusai és képviselői is. (Forrás: twitter.com/NATOsummits)

A csúcstalálkozón világossá vált, hogy a NATO-nak alkalmazkodnia kell napjaink változó kihívásaihoz, fenyegetéseihez, illetve a folyamatosan alakuló biztonsági környezethez, melyet az egyre növekvő bizonytalanság jellemez.  A konferencia végén elfogadott nyilatkozat hűen tükrözi, hogy e bizonytalanság okát a tagállamok egyfelől Oroszország erőszakos magatartásában, másfelől pedig a terrorista cselekmények fokozódó és előre nem látható intenzitásában vélik felfedezni. Ennek megfelelően a tárgyalások két fő vonalat követve, egyrészt az elrettentésre és védelemre, másrészt pedig – a NATO szomszédjai kapcsán – a biztonság és a stabilitás kiterjesztésére fókuszáltak.

Az Észak-atlanti Szövetség perifériáján történő agresszív és provokatív orosz lépésekre reagálva a lengyel fővárosban döntés született az elrettentő és a kollektív védelmi képességek jelentős mértékű növeléséről. A tagállamok megállapodtak a NATO keleti szárnyának megerősítéséről, mely az úgynevezett Előretolt rotációs jelenét (Forward presence on a rotational basis) keretei között fog megvalósulni. Ennek értelmében 2017-től négy, egyenként 1000 fős, többnemzetiségű zászlóaljharccsoport telepítésére kerül sor Lettország, Litvánia, Észtország és Lengyelország területén Kanada, Németország, az Egyesült Királyság, illetve az Egyesült Államok vezetésével. A Szövetség délkeleti területei a Fekete-tenger mentén szintén az előretolt jelenlét keretei között kerülnek majd megerősítésre, ám a pontos részletekről szóló tárgyalásokat elhalasztották októberig.

A tanácskozás során áttekintésre kerültek a nukleáris fegyverekkel kapcsolatos kérdések is, azonban nem került sor a NATO ehhez kapcsolódó szakpolitikájának felülvizsgálatára: a nukleáris kapacitás elsődleges célja továbbra is az elrettentés és a béke garantálása. Ugyanakkor jelentős előrelépés történt a nukleáris elrettentéshez szorosan kapcsolódó ballisztikus rakétavédelem területén. A tagállamok deklarálták ugyanis a Kezdeti műveleti képesség (Initial Operational Capability) elérését, melynek égisze alatt üdvözölték a romániai Deveselu városában átadott Aegis Ashore rakétavédelmi komplexumot, a Törökországban felállított előrejelző radart, illetve a 2018-tól Lengyelországban telepítésre kerülő Aegis Ashore rendszert. Ezek együttes, összehangolt működése nagymértékben erősíti a NATO elrettentő képességét, valamint az euroatlanti térség biztonságát.

A csúcstalálkozón az állam- és kormányfők kiemelt figyelmet szenteltek a kiberbiztonságnak. A tagállamok a kiberteret új műveleti környezetként ismerték el, melyben a NATO-nak ugyanúgy védelemre kell berendezkednie, mint a szárazföldön, a tengeren vagy a levegőben. Célul tűzték ki a kibervédelem tervezési folyamatokba történő nagyobb fokú integrálását, a nemzeti és szövetséges hálózatok fokozott védelmét, valamint a 2014-es walesi csúcstalálkozó után újból deklarálták a kollektív védelem kibertérre történő kiterjesztését.

A politikai vezetők ismételten hitet tettek a védelmi kiadások növekedésének fontossága mellett, ugyanakkor hosszú idő után először történt meg, hogy a főtitkár nem a védelmi költségvetések emelésére szólította fel a tagállamokat, hanem üdvözölte, hogy 2015 volt az első év, amely a védelmi célokra fordított kiadások növekedését hozta.

Történelmi pillanat: az egyik legfőbb varsói szimbólum, a Szovjetuniótól ajándékba kapott Kultúra és Tudomány Palotája a Szövetség zászlajával és színeivel kivilágítva.
(Forrás: twitter.com/NATOsummits)

A NATO csúcstalálkozó másik kulcsfontosságú területe – a stabilitás és biztonság kiterjesztése a Szövetség partnereire és szomszédjaira – az Iraki és Levantei Iszlám állam (ISIL) egyre aggasztóbb terrorcselekményeire kíván választ adni. A terrorizmus ellen küzdve és az ISIL végleges felszámolására törekedve döntés született a terrorszervezet ellen harcoló nemzetközi koalíció támogatásáról, amelyhez a NATO AWACS repülőgépek biztosításával fog hozzájárulni. Emellett egy tunéziai hírszerzőközpont felállítása, illetve egy-egy iraki és líbiai katonai és terrorellenes kiképzőmisszió indítása is bejelentésre került.

A szövetségesek továbbá az eredeti, 2017-es kivonulást célzó koncepcióval ellentétben az afganisztáni Eltökélt támogatás művelet (Operation Resolute Support) folytatása mellett kötelezték el magukat és megegyeztek az Afgán Biztonsági Erők további pénzügyi támogatásában.

A konferencia fontos eredményeként könyvelhető el a Tengeri őr művelet (Operation Sea Guardian) meghirdetése a Földközi-tengeren. Ez a művelet az EU-val szoros együttműködésben olyan területeket is magába fog foglalni, mint a terrorelhárítás, az emberkereskedelem megakadályozása vagy a képességépítés.

Végül, de nem utolsó sorban kiemelendő a csúcstalálkozó keretei között tető alá hozott NATO-EU közös nyilatkozat, mely az eddigieknél magasabb szintre emeli a két szervezet közötti együttműködést, kapcsolatukat stratégiai partnerségként jellemzi. A dokumentum széleskörű kooperációt irányoz elő a hibrid fenyegetések, a kibervédelem, a tengeri védelem, és a védelmi képességek fejlesztésének kapcsán.

A varsói csúcstalálkozó valóban új dimenziókat nyit meg a Szövetség életében, hiszen egyrészt – ahogy azt a főtitkár is kiemelte egy interjúban – a kollektív védelem ilyen magas szintű megerősítésére a hidegháború óta nem került sor, másrészt pedig egy az ISIL ellen határozottan fellépő NATO képét vetíti előre, melynek vezetői 2017-ben Brüsszelben ülnek össze újra a következő csúcstalálkozó keretei között.

(Szerkesztette: Szabó Márk)

Több tízezer fővel zajló tüntetés kezdődött szombat délután Isztambulban, ahol a török elnök támogatói vonulnak fel, a sikertelen puccskísérletet követően.

Tovább olvasom

Törökországban pénteken sikertelenül próbálta megragadni a hatalmat a hadsereg egy része, miután puccskísérletük elbukott az Erdogan elnök által utcára hívott tömegek ellenállásán. A hatalomátvételi kísérlet Bővebben ...

Az amerikai légierő hosszú évek óta hajt végre légicsapásokat Törökországból, az Incirlik légibázisról kiindulva. Két héttel azután, hogy a külügyminiszter bejelentette, Oroszország is hozzáférést kap a létesítményhez, a bázis parancsnoka részt vett a kormány elleni puccskísérletben.

Tovább olvasom

Donald Trump a belföldi problémák megoldására koncentrálna, hiszen az Amerikai Egyesült Államok számos társadalmi problémával küzd, ami mellett egy felelős amerikai elnök nem engedhetné meg magának, hogy más országok problémáival foglalkozzon.

Tovább olvasom

Kína kibővíti a katonai támogatását az Afgán Nemzeti Védelmi és Biztonsági Erők (ANDSF) részére, annak érdekében, hogy hatékonyabban tudjon küzdeni az országban lévő terrorizmussal szemben. Ennek keretében július 3-án landolt Kabulban az a repülőgép, amely többek között szállítójárműveket és egyéb katonai felszereléseket szállított a Közép-ázsiai országba.

Kína  afganisztáni nagykövete, Yao Jing a támogatással kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy szeretnének  egy jól működő bilaterális kapcsolatot kiépíteni a két kormányzat között, ami a gazdaságin túl a katonai területre is kiterjed.

“Afganisztán területén több, Kína számára fontos kereskedelmi útvonalat veszélyeztetnek terrorcsoportok, amelynek következtében kulcsfontosságú a Közép-ázsiai ország ilyen irányú támogatása is” – ezt már a kínai hadsereg vezérkarfőnöke, Fang Fenghui tette hozzá a szállítmány megérkezésekor. A kínai katonai vezetés már korábban bejelentette, hogy 70 millió dollárral támogatja az ANDSF tevékenységét.

Mohamed Hamit Atmar, afgán nemzetbiztonsági tanácsadó a pekingi segítségnyújtással kapcsolatban hozzá tette, hogy a következő szállítmány az év vége felé lesz esedékes. Ez különböző berendezéseket is tartalmazni fog, például szkennereket az afgán rendőrség számára, melyek lehetővé teszik, hogy a rögtönzött házi robbanószerkezeteket és bombákat még időben észlelni tudják, ezzel megmentve számos emberi életet.

Kína a bilaterális együttműködés mellet – Afganisztánnal, Pakisztánnal és az Egyesült Államokkal karöltve – tagja a Négynemzeti Együttműködési Csoportnak (Quadrilateral Cooperation Group). A csoportosulás célja az afganisztáni béke diplomáciai úton történő előmozdítása, azonban a résztvevő államok jelentősen eltérő rendezési elképzelései miatt, mindeddig semmilyen sikert nem tudott felmutatni.

(Szerkesztette: Szabó Márk)

Egy NATO-országban kérnek politikai menedékjogot azok a személyek, akik részt vettek a törökországi puccskísérletben, majd annak bukását követően elhagyták az országot. A tegnap történtek hatására tisztogatás kezdődik a török politikai-katonai elit soraiban.

Tovább olvasom

A svéd légierő után a sorban a cseh lesz az, melynek JAS-39 C/D Gripen vadászbombázóinak fedélzetére telepítésre fog kerülni az MS20-as (Materiel System 20) szoftvercsomag, valamint kiegészítői. Ezekkel lehetővé fog válni a MBDA Meteor aktív radaros önirányítású, torlósugárhajtóműves, látóhatáron túlról bevethető légiharc-rakéta (BVRAAM) alkalmazása. Svédország Franciaországgal, Németországgal, Olaszországgal, Spanyolországgal és Nagy-Britanniával működött együtt a jelenleg legnagyobb, több mint 100 kilométeres hatótávolságú nyugati légiharc-rakéta, a Meteor kifejlesztésében, míg az MBDA fővállalkozóként vett részt a projektben.

Természetesen az MS20-as több egyéb fejlesztést is tartalmaz, többek között a Boeing GBU-39 (SDB) precíziós vezérlésű kis átmérőjű bombája is megjelenik a földi célpontok ellen bevethető fegyverarzenálban, ráadásul többzáras tartókon hordozva. Ezek segítségével akár 16 bomba bevetésére is képessé válik a Gripen. A felderítési képességben is előrelépést hoz az MS20-as, hiszen az infravörös kamerák képeit valós időben teszi megjeleníthetővé a pilótafülke kijelzőin, de a Link 16-os rendszeren is gyorsabb adatforgalom bonyolítható le segítségével. A földdel történő összeütközés esélyét tovább csökkenti az új szoftvercsomag, de a vegyi, biológia, és sugárszennyezett környezetbeli ellenállóságon is fejlesztést hoz.

Fegyverzet terén biztos lábon áll a héten a Boeing-től megrendelt 50 darab brit AH-64E Apache harci helikopterek programja, hiszen a próbalövészetek az MBDA Brimstone 2-es kettős üzemmódú (radar és félaktív lézeres irányítási móddal is ellátott) földi célok elleni irányított rakétákkal már befejeződtek. Ezeket kilenc hónap alatt Arizonában hajtották végre, egy az Egyesült Államok kormányától bérbe vett AH-64E segítségével, amelyről lebegésből és repülésből indítottak rakétákat álló és mozgó célpontok ellen. Ez a fegyver egyébként ettől a héttől immáron hivatalosan is megtalálható a Panavia Tornado GR.4-es vadászbombázók fegyverzetében.

Már folynak az angliai Warton-ban a Eurofigher Typoon vadászbombázók új radarjával a repülési tesztek. Az Captor-E rádiólokátort az IPA-5-ös tesztgépbe építették be, amellyel július 8-án emelkedett elsőször a levegőbe. Egy további példány, méghozzá a németországi IPA-8-as fogja megkapni az Captor-E radart, mely elsőként a kuvaiti légierő számára gyártott példányokba kerül beépítésre.

Török fegyverzet is kerül majd az Airbus C295W csatarepülőgépek felfüggesztőire a héten megkötésre került szerződés értelmében. Az Airbus Defence and Space és Roketsan kooperációjában megvalósuló program során a 70 milliméteres Cirit rakéta lesz az egyik integrációra kerülő fegyver. A Cirit a jól ismert 70 mm-es irányítás nélküli rakéta félaktív lézeres irányítású megfelelője. A 2004-ben indult program az AH-1P Cobra és az AH-1W Super Cobra harci helikopterek pontosabb csapásmérésnek lehetőségét próbálta megteremteni Törökországban. A fejlesztés során azonban nem sikerült a 70 mm-es rakéta méreteinek megfelelően kialakítani a Cirit méreteit, némileg hosszabb lett. A Roketsan ezért kénytelen volt egy új rakétát létrehozni, ami így nem lett kompatibilis a régi rakéták indítóblokkjával.

Az 1,9 méter hosszú 15 kg-os Cirit maximális hatótávolsága 8000 méter, ebben a távolságban még képes becsapódni egy 3x3 méteres területen. Minimálisan 1500 méterre lévő célok ellen alkalmazható. A rakéta orrában a lézersugár visszaverődését érzékelő fej, mögötte az irányítást végző vezérsíkok és az ezeket mozgató rendszer lett elhelyezve az energiaellátás biztosító rendszerrel együtt. Ezután következik a többcélú harci rész mely kombinált páncéltörő, repesz és gyújtó hatású. A Cirit hátsó részét a kevés füstöt fejlesztő rakétamotor és a négy stabilizátor foglalja el. Mivel a Cirit nem lett kompatibilis a 70 mm-es rakéták indítóblokkjával, így ezt is megalkotta a Roketsan, mindjárt két változatban. Az egyikbe kettő, míg a másikba négy Cirit helyezhető el. A gép szintén bevetheti majd a LUMTAS irányított páncéltörő rakétát, de akár a Teber szintén lézerirányítású bombát is.

Internetre felkerült fotók alapján kijelenthető, megérkeztek Marokkóba az első M1A1-es Abrams harckocsik. A páncélosokat némi álcahálóval lefedve örökítették meg az Oshkosh M1070A1-es nyerges vontatók által húzott trélereken. Az észak-afrikai ország legalább 50 darab M1A1 Abrams használt harckocsit kap az Egyesült Államoktól az FMS program keretén belül. A használt páncélosok átadásáról három évvel ezelőtt kezdődtek meg a konkrét tárgyalások. Ez előtt, még 2012 júniusában az amerikai Védelmi Biztonsági Együttműködési Ügynökség 200 harckocsi eladásának kérelmével fordult a döntéshozókhoz. Marokkó páncélos ereje jelenleg 48 T-72-ből, 320 M60-ból (beleértve 120 M60A3TTS-t), 184 M-48A5-ből, és 116 osztrák SK-105 Kürassier-ből áll.

Befejeződtek az amerikai haditengerészet Patuxent River-i támaszpontján végzett síugrósáncos felszállási tesztek a Lockheed Martin F-35B Lightning II-es vadászbombázójával. Az első ilyen felszállásra még 2015. június 19-én került sor a BF-04-es jelzésű példánnyal. A próbákba a későbbiek folyamán a BF-01-es is bekapcsolódott. A nekifutásokat 100 és 200 méteres távolságokról kezdték meg különféle felszállótömeg mellett, utánégetővel és anélkül.

Nagyjából egyéves csúszást lesznek kénytelenek elfogadni a legújabb amerikai repülőgép-hordozó,  a USS GERALD R. FORD (CVN 78) estében a haditengerészet vezetői. Az építést végző Huntington Ingalls Industries a számos újdonságot felvonultató egységet talán idén novemberében fogja átadni a flotta számára. Jelenleg a legnagyobb lemaradásban a radarok, a repülőgépek fegyverzetét felemelő liftek és a repülőgépek megfogását biztosító rendszer terén vannak.

Július 11-én a bolíviai légierő megkapta a negyedik és a ötödik Eurocopter AS 332C1e Super Puma helikopterét is. A hat forgószárnyast La Paz még 2013 decemberében rendelte meg.

Brazíliából érkezett megrendelés a Lockheed C-130J Super Hercules katonai teherszállító repülőgép polgári változatára, az LM-100J-re megrendelés. A vásárló a Bravo Industries, mely 10 gépet szerezne be, melyekkel különféle szállítási feladatokat fognak végrehajtani a hatalmas ország legeldugottabb zugaiba.

Elkészült az első L-3 Communications által korszerűsített argentin C-130H Hercules teherszállító repülőgép a texasi Waco-ban.  A dél-amerikai ország öt Hercules modernizációjára kötött szerződést az amerikai céggel 2011-ben. A többi négy példány esetében a modernizációt helyben, vagyis a Cordobában található  FAdeA a (Fábrica Argentina de Aviones) üzemében fogják végrehajtani, az L-3 felügyeletével.

Szintén befejeződött a 2013-ban használtan megvásárolt, 1981-ben gyártott Learjet 35A bizjet átalakítása. Ez a gép ELINT és COMINT feladatokra, vagyis rádióelektronikai hírszerzésre és lehallgatásra vált képessé. A gép fedélzetére a Thales Vigile 2000-es rendszere került beépítésre. A C-től a J sávig érzékelni képes vevőegység memóriájában 500 minta tárolható, ezzel is meggyorsítva a rádióhullámok eredetének beazonosítását. A SCORPENE-osztályú tengeralattjárókon is alkalmazott Vigile 100/200-as sorozat továbbfejlesztésével létrehozandó Vigile 2000-es rendszer integrációs munkáit a REDIMEC SRL végezte el, míg a gép átalakításában a AvCon Industries működött közre.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Boeing EA-18G Growler.

Kawasaki T-4.

Eurocopter EC-665 Tiger UHT.

Canadair NF-5A.

Dassault Rafale B.

McDonnell Douglas AV-8B Harrier II.

MiG-29A.

Lockheed Martin F-35A Lightning II.

Alenia Aermacchi M-346FT Master.

Gulfstream G550AEW.

Kawasaki P-1.

Sud SE-3130 Alouette II.

Lockheed Martin F-22A Raptor.

Kawasaki C-1.

Dassault Mirage 2000D.

Sikorsky MH-60S Nighthawk.

Szuhoj Szu-22UM-3K.

BAE Systems Hawk T.2.

Sepecat Jaguar A.

A török kormány visszavette az ellenőrzést azoktól a katonai köröktől, melyek az éjszaka folyamán puccskísérletet hajtottak végre és megpróbálták magukhoz ragadni a hatalmat. A miniszterelnök bejelentése szerint az ország teljes légterét lezárták. A puccsisták egy az Amerikai Egyesült Államokban élő hitszónok követői közül kerültek ki.

Tovább olvasom

A török miniszterelnök, Binali Yildirim szerint a hadsereg egy része megpróbálja magához ragadni a hatalmat.

Tovább olvasom

Philip Breedlove, a NATO európai erőinek volt amerikai főparancsnoka szerint a jövőben fokozódni fog az atomfegyverek szerepe, és újra nemzetközi versengés indulhat a nukleáris fegyverkezés terén.

Tovább olvasom

A Norvég Királyi Légierő intenzíven érdeklődik a Boeing P-8A Poseidon típusú tengerészeti járőrgép után.

Az Amerikai Haditengerészet a közelmúltban hozott nyilvánosságra egy videofelvételt.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 26 részt vevő államának képviselői ötnapos magyarországi látogatásuk során - a 2011. évi Bécsi Dokumentum előírásai alapján - repülőbázis látogatáson vettek részt. A látogatás része volt egy RENEGADE bemutató.

A légvédelmi rendszerek 2001. szeptember 11-e óta másképpen tekintenek az eltérített repülőgépekre. A szeptember 11-én történt események hatására, a terrorcselekmény céljából eltérített repülőgépek elleni tevékenységre a NATO kialakította a RENEGADE műveleti koncepciót. A tagállamok nemzeti sajátosságaiknak megfelelő RENEGADE műveleti rendszereket dolgoztak ki; a döntéshozatal nemzeti hatáskörben van.

A művelet akkor kezdődik, amikor egy polgári repülőgép megkapja a RENEGADE minősítést, vagyis levegőben van, terrorcselekmény céljából térítették el és minden kétséget kizárólag fegyverként kívánják használni, és addig tart, amíg a terroristák elállnak szándékuktól illetve a készültségi erők megakadályozták a repülőgép fegyverként történő alkalmazását. A cél a terrorcselekmény, a gépeltérítők által tervezett pusztítás megakadályozása, elsődlegesen a légijármű földre kényszerítése révén. Egy ilyen földre kényszerítés és a földi eljárás szimulációját láthattuk a kecskeméti repülőbázison június 30-án.

A készültségi Gripenek egyike köröz a RENEGADE szerepére kijelölt An-26-os felett. 

Földet érés előtt. A földön fegyveresek várják a gépet.

Talán ez az egyetlen mozzanat, amely ugyanígy történik normál esetben is; az idegen gépet felvezető kocsi vezeti az állóhelyre.

A Gripenek addig maradnak az immár földön álló repülőgép felett, amíg az leállítja a hajtóműveit. Azután a földi fegyveres szolgálat veszi át a terepet.  

Megérkeznek a tűzoltók is. Ők rendelkeznek sugárzásmérővel és a mérgező vegyi anyagok kimutatására alkalmas műszerekkel.

Egyikük vegyivédelmi öltözékben vizsgálja át a gépet. 

Minden rendben - legalábbis ebből a szempontból. Jöhetnek a többiek.

Közben a háttérben leszállnak az elfogás és földre kényszerítés szimulációját végrehajtó vadászgépek.

Még egy utolsó külső ellenőrzés, mielőtt elkezdődik a földi akció.

A fegyveres szolgálat előtt feltárul az eltérített gép belseje. 

 A fedélzetről két gépeltérítőt kell leparancsolni.

Az elfogott gépeltérítőket először a gép oldalához támasztják, majd megbilincselik őket.

A bilincselés után személyi motozás következik.

A két gépeltérítő fejére csuklya kerül és a terepjárókkal elszállítják őket. 

Immár biztonságban az eltérített gép. Végződhetett volna rosszabbul is.

Az EBESZ megfigyelők nem először láttak ilyen bemutatót Kecskeméten, 2006-ban és 2009-ben egy katonai repülőgép (defektor) személyzetével szemben alkalmazott eljárást mutattak be nekik.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

Az amerikai védelmi ipar egyik óriása, a Lockheed Martin cég a tervek szerint Indiában fogja gyártani a már ikonikus F-16 legutolsó verzióját a „Gyártsd Indiában” program keretében.