Biztonságpolitika

Néhány hete számoltunk be Az Ég Katonái Hagyományőrző Egyesület 2017-es terveiről. Akkor beszéltünk róla, hogy a MiG-23-as típus utolsó repülésének 20. évfordulója alkalmából, találkozót szerveznek Pápán. Erről kérdeztük az egyesület vezetőségét.

A francia szenátus is nagy többséggel megszavazta a tavaly novemberi terrortámadások után bevezetett rendkívüli állapot meghosszabbítását, s ezzel a parlament véglegesen elfogadta az ötödik hosszabbítást.

A nemzetgyűlés által már szerdán támogatott hosszabbítás értelmében 2017. július 15-ig, a tavaszi elnökválasztás és a nyári parlamenti választások utánig marad érvényben a rendkívüli állapot egész Franciaországban. A törvény különleges jogosítványt biztosít a rendőrségnek a biztonság fenntartására, egyebek mellett házi őrizetben tarthatnak olyan embereket, akikről a közrend megzavarását feltételezik.

Francois Hollande francia elnök tavaly november 13-án, a Párizsban végrehajtott, összehangolt terrortámadások után hirdette ki a rendkívüli állapotot az egész országban.

Hasszán Roháni iráni elnök szerint az amerikai kormányba vetett nemzetközi bizalom csökkenéséhez fog vezetni az a hozzáállás, amit Iránnal kapcsolatban képviselnek.

Tovább olvasom

A modern háborúkban, valamint a katonák, kötelékek műveleti alkalmazásakor a balesetek okozzák a veszteségek nagyobb részét, nem pedig az ellenséges tevékenység. Vagyis a hadfelszerelés és a védőeszközök alkalmassága, biztonságtechnikai állapota, valamint a kiképzettség döntően befolyásolhatja egy katona túlélő képességét. Mindezekről Gulyás András ezredest, a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatalának főigazgatóját kérdeztük.

— Amikor a katonák biztonságáról esik szó, harckocsira, fegyverre, repeszálló mellényre és fedezékre gondolunk, vagyis nehezen vonatkoztatunk el a harci cselekményektől.
— Ne feledjük, hogy a katonai hivatás is munka, amelynek megvannak a saját munkavédelmi rendszabályai. Ugyanakkor szinte az egyetlen olyan foglalkozás, ahol a legfőbb veszélyforrás, vagyis az ellenség szándékosan tör a munkavállaló életére, illetve veszélyezteti a testi épségét. Például egy külföldi misszióban szolgáló katona munkaképessége, harcképessége a kiképzés mellett alapvetően a felszerelésétől függ, amelynek éppen annyira részét képezik az egyéni védőeszközök (a sisaktól a bakancsig a védőszemüvegen át akár a tömegpusztító fegyverek és az ipari mérgező anyagok ellen védelmet nyújtó gázálarcig és védőruházatig), mint a fegyverzet vagy a ruházat – gondoljunk az időjárásnak való kitettségre. Ez utóbbi egyébként már a munkakörnyezet része, amihez hozzátartoznak a munkaeszközök, hadfelszerelések, adott esetben a – kollektív védelmet biztosító – harcjárművek is. Alapvetően fontos még a belső környezet, ami az egészségügyi ellátást, élelmezést és egyebek mellett a tisztálkodási, pihenési lehetőség biztosítását jelenti. E körülmények – néhány ezer kilométer távolságban és több hónapnyi igénybevétel esetén – nagyban befolyásolják a katonák aktuális fizikai, mentális állapotát, pszichikai hatásokkal, például összezártsággal, monotóniával szembeni ellenálló képességét.

— Hogyan látják el szervezeti szinten a katonák munkavédelmét?
— A terület gazdája a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal (HM HH) mint a honvédelmi ágazat országos illetékességű integrált katonai hatósága, amely a jogszabályban hatáskörébe utalt hatósági, szakhatósági, közigazgatási, egyeztetési, szakmai, irányítói feladatokat is ellátja. A HM HH szervezete igazgatóságokra tagolódik, ilyenek például az építésügy, a tűzvédelem vagy a veszélyes katonai objektum felügyelete, és értelemszerűen idetartozik a munkavédelem is, amelynek irányítási feladatait a Honvédelmi Munkafelügyeleti Igazgatóság (hatósági felügyelet) és a Szakirányítási Igazgatóság (szakirányítás szervezése) látja el. Itt zajlik például a munkavédelmi szakállomány felkészítése, továbbképzése, a munkavédelem ágazati követelményeinek és végrehajtás rendjének meghatározása, továbbá a szakterület átfogó stratégiájának meghatározása. A stratégiai megközelítés azért is fontos, mert a munkavédelemnek a megelőzésen túl helye, szerepe van a munkahelyek és a munkaeszközök megtervezésénél, kialakításánál és kiválasztásánál, sőt, a technológiák és a kiképzés rendszerének a katonai alkalmazáshoz történő adaptálásában is.

— Ebben a rendszerben munkavédelmi szempontból ki a munkáltató?
— A MH-ban megosztott munkáltatói felelősségi rendszer érvényesül, amelyben szerepet kap az alkalmazó, a rendszeresítésért és az üzemeltetésért felelős és az állományilletékes parancsnok egyaránt. Kötelezettségek és felelősség szempontjából a honvédelmi szervezet állományilletékes parancsnokának van a „civil” munkáltatóhoz leginkább hasonló jogköre, több másik honvédelmi szervezettel együttműködve. Például az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeit sem önállóan határozza meg. Nem vagy csak meghatározott körben szerezhet be munkaeszközöket, hadfelszereléseket, valamint katonai és egyéni védőeszközöket, azokat zömmel beszerzési, rendszeresítési eljárások eredményeként „kapja”. Az ő felelőssége – nagy részben – e folyamatok kezdeményezésében, valamint a hadfelszerelések rendeltetésszerű használati feltételeinek biztosításában jelenik meg. A szolgálatteljesítés biztonságának kialakításában kulcsszerepe van még a rendszeresítésért felelős szervezeti egységnek, amely például a munkaeszközök, hadfelszerelések beszerzési műszaki leírásainak, illetőleg harcászati és műszaki követelményeinek kidolgozását, koordinálását végzi a katonai alkalmazhatósághoz, illetve az eszközök biztonságos használatához szükséges vizsgálatok és csapatpróbák szervezésével együtt. Kiemelt szerepe van az üzemeltetésért felelős szervezetnek is, amely a szakterületi ellenőrzések végrehajtásával, valamint az időszakos ellenőrzések és vizsgálatok tervezésével, szervezésével biztosítja az építmények, munkahelyek, munkaeszközök, katonai védőeszközök, hadfelszerelések előírás szerinti üzemeltetését és használatát. Végül, de nem utolsósorban az alkalmazókat említeném meg, akik a hadfelszerelésekre, katonai technológiákra vonatkozó biztonsági előírások figyelembevételével meghatározzák a – hadműveleti igényeken alapuló – harcászati és műszaki követelményeket, előírásokat.

(Cikkünk nyomtatásban 2016 februárjában jelent meg a Biztonságpiac Évkönyvben. A -szerk- megj.)

2016. december 13-án megérkeztek az első F-15SA (Saudi Advanced) típusú vadászbombázók a King Khalid légibázisra.

Felavatták az első világháborús 5. honvéd gyalogezred magyar katonáinak emléktábláját a lengyelországi Przemyl erődrendszerhez tartozó Borek erődnél pénteken – jelentette be a hódmezővásárhelyi önkormányzat.

A hódmezővásárhelyi katonák törzsalakulatának számító 5. (szegedi) honvéd gyalogezred az elsők között vonult a frontra, a szerbiai hadszíntérre. Az orosz fronton kitört harcok azonban haderő-átcsoportosítást igényelték, ezért már 1914 augusztusában átirányították az ezredet a keleti frontra. Többek között a lengyelországi Przemyl erődrendszer védelmét kapták feladatul. 1914. szeptember 16. és 1915. március 22. között az 5. honvéd gyalogezred katonái 160 napig harcoltak az ellenséges túlerő szorításában. A Hódmezővásárhelyről, Szegedről és környékükről besorozott honvédek 1914. december 15. és 18. között sikeres kitörést hajtottak végre Cisowa és Bircza között. A Paportenka magaslaton 1914. december 16-án aratott győzelmük az ezred emléknapjává vált.

A Szegedi Napló 1919-ben megjelent tudósítása szerint a “Nagy Háború” során a gyalogezred 8754 katonája járta meg a harctereket, közülük 185 tiszt és 972 honvéd elesett vagy eltűnt.

A hódmezővásárhelyi és a szegedi önkormányzat által állított emléktábla avatásán Grezsa István, a Miniszterelnökség határon átnyúló beruházások ellenőrzéséért felelős miniszteri biztosa úgy fogalmazott, “a katonák küzdelme és hősi halála nem volt hiábavaló, hisz ma is itt vagyunk. Lengyelként és magyarként maradtunk meg Közép-Európában, soha nem feledve évezredes barátságunkat”.

A politikus hangsúlyozta, száz évvel az első világháború, majd az azt követő országcsonkítás után egyre erősödő nemzetként élünk Közép-Európában, történelmi kiegyezésben a visegrádi országokkal. Emelt fővel, büszkén tekinthetünk az európai jövőbe, ahol a töretlen és megbonthatatlan lengyel-magyar barátságnak kulcsszerep jut kontinensünkön.

Körmendy Adrienne Magyarország krakkói főkonzulja az ünnepségen elmondta, a lengyelek mindig is megőrizték az itt harcoló magyar katonák emlékét, abban a korszakban is, amikor ezt hivatalosan tiltották.

Januártól tovább nő a rendőrök és a katonák bére – erről a belügyi és a honvédelmi tárca államtitkárai beszéltek közös sajtótájékoztatójukon. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta: minden dolgozó és minden közszolga megérdemli, hogy előre léphessen, különösen igaz ez azokra, akik a magyar emberek biztonságáért szolgálnak és akik az elmúlt másfél évben megvédték az országot az illegális bevándorlóktól.

Az államtitkár arról is beszélt, az illetményemelés mellett a jobb munkakörülményekért is tenni kívánnak annak érdekében, hogy erősebb rendőrség és erősebb honvédség kötelékében szolgálhassanak az érintettek.

A belügyi tárca vonatkozásában ismertette: az illetményemelés érinti a rendőröket, a tűzoltókat, a büntetés-végrehajtási dolgozókat, a Terrorelhárítási Központ, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, valamint a különböző titkosszolgálatok hivatásos állományú tagjait. Emlékeztetett: a 2015 júliusától indult rendvédelmi életpályamodellnek köszönhetően először harminc százalékkal nőtt az érintettek bére, amit évente újabb öt-öt százalékkal növelnek, így összességében 2019-ig átlagosan ötven százalékos béremelés valósul meg.

Kontrát elmondta: az intézkedés mintegy hatvanezer hivatásos állományú dolgozót érint, a jövő évi költségvetésben pedig 18 milliárd forint pluszforrást jelent. Megjegyezte, az életpályamodellnek köszönhető béremelés összköltsége 250 milliárd forint.

Példaként említette, hogy egy tiszthelyettesi átlagbér az életpályamodell bevezetése előtt, 2015. január 1-jén 220 591 forint volt, ez 2015. július 1-jétől 285 886 forintra nőtt, majd idén januártól 287 797 forintra, jövőre pedig 308 827 forint lesz. Ugyancsak példaként említette, hogy egy járőr bére 2015 januárjához képest 2019 januárjára 160 242 forintról 313 065 forintra, egy főnyomozó tiszté 301 664 forintról 456 070 forintra nő, és mindkettejük esetében ehhez még 100-300 ezer forintos teljesítményjuttatás adódhat hozzá.

Az államtitkár beszámolt arról is, a kormány korábban meghirdette, hogy háromezerrel növeli a határvadászok számát, erre eddig mintegy 2500-an jelentkeztek. Két turnusban már megkezdődött a képzésük: egy ötszáz fős csoportnak novemberben, egy másik, csaknem ötszáz fősnek pedig december 1-jén. Kontrát úgy vélte, az illetményemeléseknek is köszönhető a határvadászképzés iránti érdeklődés.

Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt: erősödik a honvédelmi költségvetés is, 2016-tól évente a GDP 0,1 százalékával, aminek révén 2026-ra eléri a NATO szövetségi rendszerében elvárt két százalékot. Hozzátette: 2016-ot megelőzően már a szinten tartás sem volt kis teljesítmény, mivel több ország erőteljesen csökkentette a honvédelmi költségvetését.

Felidézte: 2015-től a rendőrök életpályamodelljéhez hasonlóan honvédelmi életpályamodellt alakítottak ki, ennek keretében ugyancsak először harminc, majd évente öt-öt százalékkal nő a katonák illetménye. Ilyenre 2011, az első Orbán-kormány óta nem volt példa – tette hozzá.

Példaként említette, hogy egy altiszt, a hadsereg gerincének számító főtörzsőrmester az illetményemelést megelőzően mintegy 180 ezer forintot keresett, 2017 januárjától ez 114 ezerrel több, 294 ezer forint lesz. A legénységi állományban egy szakaszvezető 2015 elején még 150 ezer forintot keresett, 2017 januárjától 221 ezer forintra számíthat.

Felidézte azt is, hogy idén szeptembertől a legénységi állomány érettségizett és nem érettségizett tagjaira is tekintettel munkaerőpiaci pótlékot vezettek be, amely jövőre beépül az illetménybe. Ez egy érettségizett, legénységi állományú katona esetében azt jelenti, hogy 166 ezer forintos bruttó illetménye 200 ezer forintra nő, egy közkatonáé 180 ezerre, egy őrvezetőé 190 ezerre, egy tizedesé 200 ezerre, egy szakaszvezetőé pedig 220 ezerre – tette hozzá.

Az illetményemelés harmadik pillérének nevezte a béren kívüli juttatások rendszerét, emlékeztetve arra, hogy nemrég írta alá Simicskó István, a tárca vezetője a szakszervezetekkel az erről szóló jövő évi megállapodást. Ennek értelmében 2017-ben a természetbeni ellátásra nem jogosultak részére havi 8 ezer forintot fizetnek ki és 4000 forintot utalnak SZÉP-kártyára. Ez összességében 1000 forinttal jelent többet a múlt évinél.

Beszámolt arról is, hogy januárban lép életbe a honvédelmi egészségkárosodási ellátás rendszere, amelyben azoknak, akik legalább 10 éve szolgálják a hazájukat, de önhibájukon kívül baleset vagy betegség miatt alkalmatlanná válnak a feladatuk ellátására, további foglalkoztatási lehetőséget kínálnak, vagy ha ez az egészségi állapotuk miatt nem lehetséges, akkor károsodási járadékra válnak jogosulttá.

Kontrát Károly ehhez hozzátette: a rendvédelmi területen is bevezetnek ilyen járadékrendszert.

A napokban befejeződött az amerikai, a japán és az ausztrál légierő közös, egy héten át tartó, Christmas Drop elnevezésű művelete. Régi hagyományról van szó, amely 1952-ig nyúlik vissza. Ekkor dobott először csomagot egy időjárás felderítésre átalakított WB-29 Superfortress személyzete a mikronéziai Kapingamarangi atoll lakosainak.

A Mikronéziai Szövetségi Államokat, az Észak-Mariana szigeteket és Palaut érintő művelet során a C-130 Hercules szállítógépek rakteréből idén közel 20 tonna adomány jutott el a szigetlakókhoz. Az ejtőernyővel földre juttatott csomagokban ruhák, gyógyszerek, játékok, tanszerek, szerszámok és tartós élelmiszerek voltak.   

Amerikai és japán C-130H és egy ausztrál C-130J Guamon, az Andersen légierő bázison. A dobásra kijelölt szigetek Guam körül helyezkednek el, ezért települtek a résztvevő szállítógépek az amerikai bázisra.

A műveletnek természetesen saját logója van.

Az amerikai légierő C-130-asa Japánból, a Jokota légibázisról települt Guamra.

Az amerikai navigátorok utoljára repültek Christmas Drop feladaton. A jokotai alakulat jövőre C-130J-re cseréli a jelenleg használt H változatot és a modernebb Hercules fedélzetén már nincs szükség navigátorra.

Szigetlakók, csomagokra várva.

Pontos célzás kell, hogy a csomag ne a fák közé vagy a vízbe érkezzen, hanem a keskeny tengerparti sávra. A szigetlakók gyakran a homokba kirakott THANK YOU felirattal köszönik meg az ajándékot.

* * *

Fotó: U.S. Air Force

December 13-án a Leonardo-Finmeccanica átadta az olasz légierő első két P-72A tengeri járőrgépét. Az ATR 72MP-ből, (mely az ATR 72-600-as kereskedelmi repülőgépen alapul) olasz megrendelésre négy darabot gyártanak le a mára elavult Breguet Atlantic gépek felváltására 2020-ig. A hat és félórás repülési időre képes P-72A kutató-mentő, és megfigyelő feladatokra kerül felhasználásra.

Németországban a 177 darabos 1A8-as szintre korszerűsített Fuchs páncélozott szállító harcjármű mellé további 90-et korszerűsítenek. A 135 millió eurós szerződést természetesen a Rheinmetall nyerte el. A lövedékek és repeszek mellett a jármű alatt robbanó aknák elleni védelemmel egyaránt megerősített 1A8 verzió újabb példányai 2017 és 2020 között kerülnek átadásra.

A különleges műveleti erők számára átalakított NHIndustries NH90TTH variáns kifejlesztési lehetőségeiről és igényéről folynak tárgyalások a gyártó és öt rendszeresítő ország (Ausztrália, Franciaország, Németország, Olaszország és Új-Zéland) képviselői között. Eme változat létrehozásának ötletét elsőként Ausztrália és Franciaország támogatta, az ő elképzeléseik szerint a padlón egy jókora nyílás kerülne kialakításra a gyorsköteles ereszkedés végrehajtására, valamint a törzsön lévő legutolsó ablak méretét növelnék meg, hogy ott egy géppuska elhelyezhető legyen.

Egyiptom december 12-én átvette első Type 209/1400-as osztályú tengeralattjáróját. A S41-es jelzést viselő egységet, három testvérhajójával együtt még 2012 augusztusában rendelte meg Kairó a ThyssenKrupp Marine Systems-től, ahol hosszú ideig nem közöltek semmit sem a gyártásba vett tengeralattjáró jövőbeli tulajdonosának kilétéről. A 30 fős legénységgel hajózó, lemerülve 1594 tonna vízkiszorítású, 62 méter hosszú, 6,2 méteres átmérőjű törzzsel rendelkező egységek fegyverzetében a huzalvezérlésű DM2A4 Seehecht, exportra SeaHake mod4 néven kerülő torpedók mellett az amerikai UGM-84L Harpoon Block II hajók elleni robotrepülőgép is megtalálható lesz.

Ez utóbbiakból eddig 20 éles, valamint két oktatásra szolgáló példány mellett tároló és szállító konténerek, pót- és cserealkatrészek, logisztikai támogatás és vizsgálati eszközök, oktató és műszaki dokumentáció és a személyzet képzése is megvásárlása került 143 millió dollár értékben. Napjaik egyik legkorszerűbb, nem nukleáris meghajtású egységei a kínai gyártású, bár több, korszerű nyugati felszereléssel és fegyverzettel ellátott Type 033-as ROMEO-osztályú tengeralattjárók pótlását fogják szolgálni.

Megérkezett Szaúd-Arábiába az első négy Boeing F-15SA (Saudi Advanced) vadászbombázó. A nagyjából 12 hónapos késében lévő fejlesztés első kézzel fogható darabjai körül kettő vadonatúj gyártású példány (12-1006 és 12-1010) mellett kettő régebbi gép (93-0857 és 93-0899) alapos modernizáláson átesett példány volt. A két további felfüggesztési ponttal, erősebb hajtóművekkel és Raytheon AN/APG-63(V)3 AESA antennájú rádiólokátorral, valamint számos más továbbfejlesztéssel ellátott változatból Rijád terveiben 152 példány (84 új és 68 felújított) rendszeresítése szerepel.

Némi kis repüléstörténeti megemlékezés: december 11-én volt 30 év annak, hogy első alkalommal emelkedett a levegőbe a McDonnell Douglas F-15E Strike Eagle vadászbombázó. Az F-111-es pótlására szánt típus az elmúlt évtizedekben fényesen beváltotta a hozzá fűzött reményeket.

A 2017-es évben elkezdődő teszteken résztvevő 16 prototípus közül négyet már megkapott az amerikai tengerészgyalogság a BAE Systems által gyártott páncélozott szállító harcjárművéből. A kétéltű létrehozására, mellyel a tengerészgyalogság ACV tenderén indultak, a BAE Systems összeállt az olasz Iveco Defence-el, mely a kiindulási alapot biztosította. Az 13 lövész szállítására képes 3 fős legénységű ACV 1.1 kétéltű 700 lóerős FPT Industrial Cursor 16 motorjával kiválóan elboldogul a homokos tengerpartokon is. A bőrnyakúak kegyeinek elnyerésért a SAIC társult a Singapore Technologies Kinetics (STK) vállalattal így a Terrex 2-es továbbfejlesztett variánsa lesz az olasz eredetű jármű kihívója.

 

NETARZENÁL GALÉRIA

 

Rockwell B-1B Lancer.

Dassault-Dornier Alpha Jet 1B.

Northrop F-5E Tiger II.

English Electric Lightning F.6.

McDonnell Douglas F/A-18C Hornet.

Embraer A-29B Super Tucano.

General Dynamics F-16BM Fighting Falcon.

Hawker Hunter F.58.

Grumman F-14B Tomcat.

Saab J35J Draken.

McDonnell Douglas AV-8B Harrier II+.

Aerospatiale SA-365F Dauphin 2.

LTV A-7B Corsair II.

Korea Aerospace FA-50PH Golden Eagle.

Westland Wessex HC.2.

Információk szerint, 2016. december 9-én visszatért a Moszkva melletti Cskalovszkij légibázisra az egyik orosz Tu-214 R típusú elektronikai felderítő és hírszerző repülőgép. A RF-64514 lajstromot viselő gép 2016. július 28 óta segítette a Szíriában állomásozó orosz csapatokat.

Dr. Simicskó István honvédelmi miniszter még év elején tett ígéretet arra, hogy idén ismét teljessé válik a Magyar Honvédség Gripen-flottája.

A tavaly futóműrendszer meghibásodás miatt vészhelyzetbe került és Kádár Sándor őrnagy által hasraszállással megmentett 30-as oldalszámú Gripen a tervek szerint hazatér Kecskemétre.

Kritikus pillanatok.

Zord

Az Egyesült Államok légierejének bemutatócsapata 2016. június 2-án veszítette el a #6-os számú F-16-os repülőgépét, miután Colorado Springsben, a légierő akadémiájának ünnepélyes diplomaosztóján hajtottak végre áthúzást. Az eseményen Barack Obama elnök is tiszteletét tette.

Meg nem erősített információk szerint, 2016. november 24-én, minden hírverés nélkül, megkezdte berepülési programját az első előszériás MiG-35-ös. A repülőgépről, mely a 702-es oldalszámot kapta, a russianplanes.net oldalon a napokban jelentek meg képek.

Szíria elnöke, Bassár el Aszad a Russia Today hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy a nyugati országok minden egyes Szíriába küldött segélyszállítmányt terrorszervezetnek küldtek.

Tovább olvasom

2016. december 7-én, az asztanai repülőbázison ünnepélyes keretek között vehetett át Kazahsztán újabb 2 darab Mi-171S típusú forgószárnyast. Az ünnepségen jelen volt a légierő vezetése és számos veterán is.

2016. december 12-én az esti órákban lezuhant a Török Légierő egy F-16 harci repülőgépe.

Idén decemberben már a 11 milliomodik utasát köszönthette a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. A légikikötő forgalma már a harmadik egymást követő évben döntött rekordot, idén eddig 10 %-kal bővült az utasszám.

A „Berijev” Taganrogi Aviatikai Tudományos-Technikai Intézetben (TANTK) új projekt indult, mely célja a Be-101 típusjelzésű négyszemélyes, kétéltű repülőgép kialakítása.

Az ivóvízhiányt tartja a XXI. század egyik legmeghatározóbb problémájának a World Resources Institute; a szomjúság a bevándorlás ösztönzője, és 2030-ra pont azokat az országokat sújthatja a szárazság, ahonnan egyébként is fiatal migránsok százezrei özönlenek Európába.

Tovább olvasom