Európai Unió : hírek magyarul

2016. január 18., hétfő
10.00 Találkozó Andrzej Duda lengyel elnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom – sajtószoba ±11.20)
15.00 Találkozó Bert Koenders holland külügyminiszterrel

2016. január 19., kedd
Strasbourg
15.00 Beszámoló az Európai Parlamentnek az Európai Tanács 2015. december 17–18-i üléséről

2016. január 21., csütörtök
11.00 Találkozó Tammam Szalám libanoni miniszterelnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom)

2016. január 22., péntek
20.00 Részvétel az Európai Unió Tanácsa holland elnökségének kezdete alkalmából rendezett koncerten (Bozar)

1.       ÜDVÖZLI a riasztási mechanizmus keretében készült ötödik bizottsági jelentést, amely a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás éves ciklusának kiindulópontja lesz a 2016. évi európai szemeszterben;

2.       SZÉLESKÖRŰEN EGYETÉRT a Bizottság horizontális elemzésével, amely a makrogazdasági egyensúlyhiányoknak az EU-ban és az euróövezetben való korrekciójáról szól; ÜDVÖZLI a tagállamok által a külső és belső egyensúlyhiányaik korrekciója terén tett további előrelépéseket, amivel hozzájárulnak az egyensúly helyreállításához az EU-ban és az euróövezeten belül; MEGJEGYZI, hogy a mérsékelt ütemű élénkülés és az alacsony infláció továbbra is nehezíti az egyensúlyhiányok csökkentését és hatással van a makrogazdasági kockázatokra; HANGSÚLYOZZA, hogy még mindig jelentős feladatok előtt állunk, és további szakpolitikai intézkedésekre van szükség az egyensúlyhiányok kezeléséhez, különös tekintettel az eladósodottság és a munkanélküliség magas szintjére, valamint a potenciális növekedés és a termelékenység növekedése terén észlelhető romló tendenciára. Ugyanakkor egyes tagállamokban a folyó fizetési mérleg jelentős többlete továbbra is viszonylag alacsony hitelállomány-leépítési szükséglettel párosul, és ez bizonyos körülmények között jelentős megtakarítási és befektetési egyensúlyhiányra utalhat, amit célszerű szakpolitikai intézkedésekkel kezelni; MEGÁLLAPÍTJA, hogy számos országban a hiány és a többlet közötti egyensúly helyreállítása, ezzel egyidejűleg pedig más országokban a tartós és jelentős többlet aszimmetrikus kiigazítással járt, és ennek eredményeként az euróövezet egészében jelentős és egyre növekvő többletpozíció keletkezett, amelynek következményei további figyelmet érdemelnek; összességében EGYETÉRT abban, hogy további határozott reformintézkedésekre van szükség a beruházások előmozdításához és a növekedési potenciál felszabadításához; 

3.       TUDOMÁSUL VESZI, hogy a riasztási mechanizmus keretében készült jelentésben szereplő, a Bizottság által ismertetett alapvető gazdasági átvilágítás szerint 18 olyan tagállam van, amelyek esetében további, részletes vizsgálatokból álló elemzést kell végezni az egyensúlyhiány fennállásának vagy tartós fennállásának, illetve jellegének megállapítása céljából; ELISMERI, hogy tovább kell elemezni az azon 16 tagállamban a közelmúltban bekövetkezett fejleményeket, amelyekben az elmúlt évben egyensúlyhiányt állapítottak meg, annak értékelése céljából, hogy az egyensúlyhiány mérséklődik, tartósan fennáll vagy súlyosbodik-e, figyelembe véve az egyensúlyhiány megszüntetése érdekében hozott intézkedések végrehajtását, beleértve az európai szemeszter keretében korábban javasolt intézkedéseket is; TUDOMÁSUL VESZI, hogy két további tagállamban a Bizottság részletesebben meg fogja vizsgálni az esetleges problémákat;

4.      bár a kiigazítási programokban részt vevő országokat a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárásban nem értékelik, mivel azok a program szerinti megerősített felügyelet hatálya alá tartoznak, HANGSÚLYOZZA, hogy ezen országoknak a kiigazítási programjuk részeként meg kell őrizniük a megállapított egyensúlyhiány korrigálására irányuló reformok segítségével elért eredményeket; HELYESLI a Bizottság azon szándékát, hogy felmérje Ciprus helyzetét azt követően, hogy 2016 márciusában várhatóan lezárul a jelenlegi pénzügyi támogatási program, és az ország visszakerül a szokásos felügyeleti keret hatálya alá; ÚGY VÉLI, hogy ugyanezt az eljárást kellene majd követni a pénzügyi támogatási programba bevont többi ország esetében is, amint programjuk sikeresen lezárult;

5.       ÜDVÖZLI a Bizottság azon szándékát, hogy februárban közzétegye azokat a részletes vizsgálatokat, amelyek az országjelentésekben találhatók több más, az európai szemeszterhez kapcsolódó strukturális kérdésre vonatkozó további bizottsági elemzéssel együtt; KIEMELI, hogy a kulcsfontosságú feladatok megoldására kell koncentrálni, különösen a nagyfokú eladósodottságra, az alacsony potenciális növekedésre és a nagymértékű munkanélküliségre, ugyanakkor egyértelmű különbséget kell tenni az egyes tagállamok problémái között attól függően, hogy milyen típusú és mértékű kockázatok állnak fenn, és azokat milyen sürgősséggel kell kezelni, hogy ezáltal biztosítsuk a legnagyobb kockázatok kezelésére szolgáló gyors intézkedéseket; EGYETÉRT azzal, hogy a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárást teljes mértékben ki kell használni, adott esetben a korrekciós ág alkalmazásával;

6.       bár elismeri, hogy a szociális problémákat és a munkaerőpiac problémáit kezelni kell, AGGODALMÁNAK AD HANGOT amiatt, hogy a Bizottság három további foglalkoztatási mutatóval egészítette ki a fő eredménytáblát, ugyanis az eredménytáblára hatékony korai figyelmeztető eszközként van szükség, a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárásnak pedig meg kell őriznie azt a jellegét, hogy alapvetően a makrogazdasági egyensúlyhiány megállapítására, megelőzésérére és kiigazítására szolgál; HANGSÚLYOZZA, hogy a szociális és a munkaerőpiaci mutatók nem relevánsak a makrogazdasági pénzügyi kockázatok feltárása szempontjából, és e mutatók alakulására nem alapozhatók a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás lépései; KIEMELI, hogy folytatni kell azt a szakmai munkát, amely az eredménytábla megfelelőségének, illetve az egyensúlyhiányok kialakulásával és megszűnésével kapcsolatos fejlemények és a mögöttes okok vizsgálatára szolgáló analitikai eszközöknek és kereteknek a további javítására és fejlesztésére irányul, az elemzések és az eredmények további finomítása érdekében;

7.       ÜDVÖZLI a Bizottság azon szándékát, hogy tovább javítsa a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás végrehajtását, különösen egy olyan kiadvány révén, amely egyben tartalmazza és ismerteti az eljárás végrehajtásával kapcsolatos tudnivalókat, az egyensúlyhiányok kategorizálásának véglegesítésével, valamint azon kritériumok egyértelműsítésével, amelyek alapján a Bizottság megállapítja az egyensúlyhiányt, a következményeket az eljárás végrehajtására nézve, továbbá az ajánlásokat; HANGSÚLYOZZA, hogy a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás átláthatósága és kiszámíthatósága alapvetően fontos a tagállamoknak az eljárásban való szerepvállalása szempontjából, ez utóbbi pedig elengedhetetlen az eljárás eredményességéhez;

8.       ÜDVÖZLI az azon reformok terén elért eredményekről szóló megbeszéléseket, amelyeket a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás részeként egyrészt Horvátország, Bulgária, Franciaország és Olaszország esetében javasoltak, ezekben az országokban ugyanis túlzott egyensúlyhiány áll fenn, másrészt pedig Szlovénia, Spanyolország és Írország esetében, ahol az egyensúlyhiány határozott beavatkozást és egyedi nyomon követést igényel; MEGÁLLAPÍTJA, hogy Portugáliában az egyedi nyomon követésre 2016 elején kerül sor; TUDOMÁSUL VESZI a feltárt egyensúlyhiányok kezelésére szolgáló szakpolitikai intézkedéseket és fellépéseket;  ugyanakkor HANGSÚLYOZZA, hogy változatlanul jelentős problémákkal nézünk szembe, és további reformokra van szükség, amelyeket a reformok végrehajtásának további nyomon követésével kell kiegészíteni annak érdekében, hogy az egyensúlyhiány kiigazítása tartós legyen;

9.         végezetül FELKÉRI a tagállamokat, hogy ambiciózus és konkrét módon kezeljék a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében feltárt problémákat.

A Tanács (ECOFIN):

I.        A 2016. ÉVI EURÓPAI SZEMESZTER

1.             ÜDVÖZLI a Bizottság 2016. évi éves növekedési jelentését, amely átfogó szakpolitikai prioritásokat határoz meg az uniós és a tagállami munkahelyteremtés és növekedés tekintetében, és amely egyben a 2016. évi európai szemeszter kiindulópontja is; 

2.             NAGYRÉSZT EGYETÉRT a Bizottságnak az EU gazdasági helyzetére és szakpolitikai kihívásaira vonatkozó elemzésével. Sok tagállam gazdaságában messzire ható strukturális szakpolitikai kihívásokkal kell szembenézni annak ellenére, hogy már megindult a mérsékelt fellendülés, ami várhatóan fokozatosan fel is gyorsul majd. A növekedést és a foglalkoztatást tartós makrogazdasági egyensúlyhiányok hátráltatják. Több tagállamban is magas a tartós és az ifjúsági munkanélküliség mértéke, a termelékenység lassú növekedése pedig kedvezőtlen hatást gyakorol a versenyképességre és az életszínvonalra. A magánszektorbeli eladósodottság és az államadósság magas szintje, amihez gyenge növekedési kilátások társulnak, visszafogja a beruházásokat;

3.             ezzel összefüggésben HANGSÚLYOZZA, hogy a szakpolitikának a fellendülés megerősítésére, valamint a makrogazdasági egyensúlyhiányok kezelésére kell irányulnia. A fellendülés részben az elmúlt években végrehajtott reformok egyre fokozódó hatását tükrözi; a tagállamoknak a továbbiakban is ambiciózus reformokat kell végrehajtaniuk és felelősségteljes költségvetési politikát kell folytatniuk; HANGSÚLYOZZA, hogy egész évben fontos a teljesítménynek és a szakpolitikák – köztük az országspecifikus és az euróövezetre vonatkozó ajánlások – végrehajtásának a nyomon követése; FELKÉRI a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságot és a Gazdaságpolitikai Bizottságot, hogy a Bizottság és a tagállamok által rendelkezésre bocsátott információkat alapul véve végezze el a fenti nyomon követést, és VÁRAKOZÁSSAL TEKINT az országspecifikus ajánlások végrehajtásáról folytatott megbeszélések elé, amelyekre az érintett tanácsi formációk keretében az elkövetkező hónapokban kerül majd sor;  

4.            EGYETÉRT azokkal az átfogó szakpolitikai területekkel, amelyeket a Bizottság kiemelten kezelendőként megjelölt és amelyekre a nemzeti és uniós szintű erőfeszítéseknek 2016-ban összpontosulniuk kell. Ezek a területek a következők: a beruházások újraindítása, a tagállamok gazdaságainak korszerűsítését célzó strukturális reformok folytatása, valamint felelős államháztartási gazdálkodás; ELISMERI, hogy jobban előtérbe kerültek a foglalkoztatás és a szociális teljesítmény kérdései. 

5.             Bár várhatóan fokozatosan gyorsul majd a gazdasági fellendülés, jelenleg különböző átmeneti tényezők gyakorolnak rá erőteljes pozitív hatást, köztük az alacsony olajárak, a gyengébb euró és az igen megengedő monetáris politikák. A biztonsággal kapcsolatos aggodalmak és a geopolitikai feszültségek ugyanakkor felerősödtek, és a világgazdasági kilátások is egyre több problémára hívják fel a figyelmet, ezért az Unió gazdasági kilátásait érintő lefelé mutató kockázatok is fokozódtak; ezzel összefüggésben KIEMELI, hogy minden érintett szereplő szerepét maradéktalanul tiszteletben tartva olyan gazdaságpolitikát kell folytatnunk, amely még jobban elősegíti az erőteljesebb, fenntartható növekedést;

6.             ÜDVÖZLI a gazdasági kormányzásról szóló 2015. októberi csomagban rögzített, az európai szemeszter átalakítását célzó bizottsági javaslatokat;

II.        KÖLTSÉGVETÉSI ÉS MAKROGAZDASÁGI KÉRDÉSEKRE VONATKOZÓ SZAKPOLITIKAI IRÁNYMUTATÁS

A beruházások újraindítása

7.             TUDOMÁSUL VESZI, hogy részben a válság következményeként a beruházások szintje jelentősen visszaesett. A beruházások szintje az alacsony kamatok, a pénzügyi piacokon tapasztalható bőséges likviditás, valamint a hitelállomány leépítésének folyamatában elért előrehaladás ellenére is alacsony; HANGSÚLYOZZA, hogy egyrészt sürgős szükség van a beruházások fellendítésére, és ehhez oly módon kell javítani az általános beruházási környezetet, hogy az elősegítse a gazdasági fellendülést, másrészt pedig fokozni kell a termelékenységet és a növekedési potenciált;

8.             ÜDVÖZLI az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Beruházási Bank között annak érdekében folytatott együttműködést, hogy az európai beruházási terv egy éven belül működőképessé váljon; ÜDVÖZLI a magán- és állami beruházások mobilizálása terén elért eredményeket, és MEGÁLLAPÍTJA, hogy további magánszektorbeli források mozgósításához olyan stratégiai projekteket kell kiválasztani az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) általi támogatásra, amelyek kockázat-megtérülési profilja magas; FELSZÓLÍTJA a tagállamokat, hogy nemzeti szinten fokozottan hívják fel a figyelmet az ESBA tevékenységére, valamint magán- és állami beruházási projektek kidolgozására;

9.             HANGSÚLYOZZA, hogy mind nemzeti, mind pedig európai szinten jobb szabályozási környezetet kell teremteni, meg kell szüntetni a magánberuházásokat hátráltató szabályozási, adminisztratív és egyéb akadályokat, ki kell aknázni a kiszámítható szabályozásból adódó előnyöket, valamint növelni és diverzifikálni kell a finanszírozási forrásokat és meg kell erősíteni az Unión belüli egyenlő versenyfeltételeket; KIEMELI, hogy a közbeszerzések terén kellő figyelmet kell fordítani megfelelő igazgatási kapacitások kialakítására, valamint az átláthatóság, a hatékonyság és az elszámoltathatóság fokozására;

10.         EGYETÉRT a Bizottság arra vonatkozó elemzésével, hogy javítani kell a reálgazdaságba irányuló finanszírozás feltételeit, továbbá ELISMERI, hogy a pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében gyors előrehaladásra van szükség a bankunió megvalósítása terén; ÜDVÖZLI a Bizottság által a tőkepiaci unió kiépítésére vonatkozóan előterjesztett cselekvési tervet, és felszólítja valamennyi érdekelt felet, hogy biztosítsák annak mielőbbi végrehajtását. 

III.     A gazdaságaink korszerűsítését célzó strukturális reformok végrehajtása

11.         ÜDVÖZLI, hogy a tagállamok előrelépést értek el gazdaságuk korszerűsítése és a korábbi években megállapított makrogazdasági egyensúlyhiányok megszüntetése terén; KIEMELI, hogy a tagállamok teljesítménye jelentősen eltér bizonyos olyan területeken, amelyek a termelékenység és a konvergencia szempontjából alapvető fontosságúak, és ÉRDEKLŐDÉSSEL VÁRJA az annak vizsgálatára irányuló bizottsági kezdeményezést, hogy a referenciaértékek használata és a bevált módszerek cseréje miként alkalmazható a különböző szakpolitikai területeken annak érdekében, hogy előmozdítsuk a legjobban teljesítő szereplőkhöz közelítő és az ellenállóképesebb gazdasági struktúrák irányába tartó konvergencia folyamatát, megerősítve és fenntarthatóbbá téve ezzel a termelékenység, a foglalkoztatás és a kibocsátás növekedését; HANGSÚLYOZZA, ahhoz, hogy a referenciaértékeket eredményesen lehessen alkalmazni a gazdasági kormányzás keretében, részletes egyeztetéseket kell folytatni azok megfelelőségéről, és KIEMELI, hogy az eredményes végrehajtás kulcsaként biztosítani és támogatni kell a strukturális reformok iránti nemzeti felelősségvállalást, többek között a nemzeti hatáskörbe tartozó területeken is;

12.         ELISMERI, hogy az uniós finanszírozás és technikai segítségnyújtás elősegítheti a reformok végrehajtását; NYUGTÁZZA, hogy a Bizottság ezzel összefüggésben fokozni kívánja az európai strukturális és beruházási alapok igénybevételét;

13.         RÁMUTAT, hogy a szociális partnerek szerepét is tiszteletben tartva a munkaerőpiacon néhány kulcsfontosságú reformot kell előtérbe helyezni a fiatalkori és a tartós munkanélküliség felszámolása érdekében; középtávon elő kell segíteni a reálbéreknek a termelékenység változásait követő kiigazítását; korszerűsíteni kell a munkahelyvédelmi jogszabályokat és elő kell mozdítani a zökkenőmentes munkaerő-piaci átmeneteket; meg kell erősíteni a humántőke fejlesztését, valamint fokozni kell a szociális védelmi rendszerek eredményességét; ELISMERI, hogy a migránsok és a közelmúltban tömegesen érkező menekültek integrációjához és a munkaerőpiacra való belépésük elősegítéséhez átfogó megközelítésre van szükség;

14.         HANGSÚLYOZZA, hogy fokozottabban kell törekedni a termékek és szolgáltatások nyitott, verseny alapú piacainak a megteremtésére, továbbá az uniós egységes piac működésének javítására;  ELISMERI, hogy az új technológiák és üzleti modellek olyan új növekedési forrást jelenthetnek, amelyek alkalmazása jelentős munkahelyteremtéshez vezethet;

IV.    Felelős költségvetési politika

15.         ÜDVÖZLI a költségvetési konszolidáció terén elért előrelépést, ugyanakkor TUDOMÁSUL VESZI, hogy az államadósság szintje a legtöbb tagállamban továbbra is magas, és hogy további erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a hiány- és adósságszintet hosszú távon ellenőrzés alatt lehessen tartani; NYOMATÉKOSÍTJA, hogy a tagállamoknak a Stabilitási és Növekedési Paktumnak megfelelően kell folytatniuk költségvetési politikájuk végrehajtását, ami lehetővé teszi, hogy az automatikus stabilizátorok a jóváhagyott strukturális kiigazítási pálya mentén működjenek, a lehető legjobban kihasználva ugyanakkor a Stabilitási és Növekedési Paktum hatályos szabályai által lehetővé tett rugalmasságot, és biztosítva az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát. A Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeivel összhangban az egyes tagállamok tekintetében a költségvetési kiigazításokat differenciáltan kell meghatározni, figyelembe véve a stabilizációs szükségleteket, egyúttal pedig a tagállamok közötti esetleges továbbgyűrűző hatásokat is, többek között az euróövezet egészére vonatkozóan; MEGJEGYZI, hogy a Bizottság értékelése szerint a 2015. és 2016. évi költségvetési irányvonal – a rövid távú stabilizáció és a hosszú távú fenntarthatóság közötti egyensúlynak köszönhetően – mind az euróövezetet, mind az EU egészét tekintve nagyjából semleges és megfelelő; ÜDVÖZLI, hogy a Bizottság a Stabilitási és Növekedési Paktum előírásai szerint figyelembe fogja venni a rendkívüli menekültválsághoz kapcsolódó kiadásnövekedés költségvetésre gyakorolt hatását; HANGSÚLYOZZA, hogy a fiskális politikákat a bizalom növelése, a szükséges költségvetési tartalékok helyreállítása, valamint a prociklikus költségvetési politikák elkerülése érdekében hatékony nemzeti kormányzási keretekben kell rögzíteni; NYOMATÉKOSÍTJA, hogy a felelősségteljes költségvetési gazdálkodás biztosítása során fenn kell tartani a hitelességet és a hatékonyságot; HANGSÚLYOZZA, hogy az alacsony kamatkörnyezetből eredő többletbevételeket elsősorban az adósságráta csökkentésére vagy a rendkívül alacsony infláció adósságrátára gyakorolt hatásának ellensúlyozására kell felhasználni, különösen azokban a tagállamokban, ahol magas az államadósság szintje, ugyanakkor az adott ország költségvetési helyzetétől függően adott esetben beruházásokra vagy strukturális reformokra is fordíthatók;

16.         NYOMATÉKOSÍTJA, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a költségvetési kiigazítás minőségére és összetételére, valamint a fiskális politikának a növekedésre gyakorolt befolyására – mégpedig az állami kiadások esetében többek között a humántőke területén a kiadások hatékonyságának javításával és a termelőberuházások kiemelt kezelésével, hatékonyabb és nagyobb mértékben növekedésbarát adózási rendszer irányába való elmozdulással –, illetve az adócsalás és az adókikerülés kezelésére és az agresszív adótervezés csökkentésére; ÜDVÖZLI a 2015. júniusban előterjesztett bizottsági cselekvési tervet, amelynek célja, hogy helyreállítsa a kapcsolatot az adózás, illetve a gazdasági tevékenység és az értékteremtés helye között;

17.         ELISMERI, hogy demográfiai nehézségekkel küzdünk, amelyeket olyan körültekintő költségvetés-tervezés és felelősségteljes szakpolitikák révén kell orvosolni, amelyek biztosítják a nyugdíj-, az egészségügyi és a tartós ápolási-gondozási rendszerek fenntarthatóságát; KIEMELI, hogy a reformok iránti nemzeti felelősségvállalás biztosítása érdekében fontos a szociális partnerek és más meghatározó érdekelt felek nemzeti gyakorlatnak megfelelő szerepvállalása, és HANGSÚLYOZZA, hogy a szociális védelmi rendszereknek költségvetési szempontból fenntarthatónak kell lenniük.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok feloldotta valamennyi iráni nukleáris programmal összefüggő gazdasági és pénzügyi szankcióját, miután a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség jelentése megállapította, hogy Irán maradéktalanul teljesítette a nagyhatalmakkal júliusban kötött megállapodást.

2015 végéig 7 és fél milliárd euró közpénzből nagyjából 50 milliárd eurónyi beruházást sikerült mobilizálnia az Európai Stratégiai Beruházási Alapnak (EFSI), amely 22 tagállamban finanszíroz különböző projekteket. Magyarországnak eddig 2,4 millió euró hitelt sikerült megcsípnie a K&H Bank közvetítésével, ami várakozások szerint 135 millió euró kölcsönt generálhat 1500 magyar kkv és start up számára.

Művészeti terápiával gyógyítanák a mélypontra süllyedt német-lengyel viszonyt a városban, ahol annak idején Mátyás király brillírozott.

Az európai vezetők mai generációja nem ér Kohl, Mitterrand, vagy Delors nyomába. „Mi a silány örökösök generációja vagyunk, akik gyorsan elfelejtik azokat a tragédiákat, amelyeket egy európai zűrzavar előidézhet” – fogalmazott újévi sajtótájékoztatóján Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, aki elfogadhatatlannak nevezte a menekültek áthelyezésének néhány tagállam által történő elutasítását.

2016. január 14-én a Tanács 2016. január 28-ig meghosszabbította egyes Iránnal szembeni uniós korlátozó intézkedések felfüggesztését. Ezeket a korlátozó intézkedéseket a 2013. novemberi együttes cselekvési tervben rögzítették.

Annak nyomán, hogy Kína, Franciaország, Németország, Oroszország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok ideiglenes megállapodást kötött Iránnal, az országgal szembeni több uniós szankció alkalmazását felfüggesztették; a 2013. november 24-i együttes cselekvési tervben határozták meg azt a megközelítést, amelynek révén tartós és átfogó megoldás születhet az iráni nukleáris kérdésre.

2015. július 14-én az említett országok átfogó közös cselekvési tervet hagytak jóvá az iráni nukleáris program teljes mértékben békés jellegének biztosítására. Ebben egyúttal rendelkeztek arról is, hogy amennyiben Irán végrehajtja az előre meghatározott intézkedések sorát, a nukleáris programjával kapcsolatos valamennyi ENSZ BT-szankció, valamint uniós és az USA által kiszabott szankció megszüntetésre kerül.

Az Iránnal szembeni egyes uniós korlátozó intézkedések jelenlegi felfüggesztésére az együttes cselekvési tervvel összhangban került sor. Ennek nyomán megkezdődhetnek az átfogó közös cselekvési terv végrehajtásának előkészületei. Amint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség megerősíti, hogy Irán teljesítette az átfogó közös cselekvési terv nukleáris tevékenységekre vonatkozó előírásait, a Tanács hatályon kívül helyezi a szankciók korlátozott felfüggesztésének a mai napon jóváhagyott meghosszabbítását, és megszünteti az iráni nukleáris porgrammal kapcsolatban kivetett valamennyi uniós gazdasági és pénzügyi szankciót.

Az EU-ba érkező menedékkérők „kvázi-automatikus” elosztását akarja az Európai Bizottság.

Mert az Európai Bizottság fél az arcvesztéstől. Nem fogják beismerni, hogy korábban elkúrták.

Előzetes felmérést és tájékozódást kezd formálisan is az Európai Bizottság a lengyelországi jogállamisági helyzetről. A testület pillanatnyilag „intenzív párbeszédet” indít Varsóval. A fő gondot változatlanul a lengyel alkotmánybíróság összetételének megváltoztatása jelenti.

Több európai bizottsági tag is kihagyogatja a kötelező üléseket.

Beindítják a jogállamisági vizsgálatot az alkotmánybíróság és a média átszabása miatt. Ez az első alkalom, hogy ehhez az eszközhöz nyúl a brüsszeli testület.

Tényszerű ismeretek hiányát rótta föl az Európai Bizottságnak, amikor a gyanús körülmények között kinevezett új alkotmánybírókról kérdezték a lengyel kormányt.

Nem hoztak áttörést a miniszter megbeszélései a paksi bővítést ellenőrző EU-biztosokkal.

„Megdöbbentő tájékozatlanságot” ró fel a lengyel igazságügyi miniszter válaszlevele Frans Timmermans európai bizottsági első alelnöknek a lengyelországi alkotmányos és intézményi reformok kapcsán. A decemberi Timmermans-levélre válaszul született varsói irat hétfőn este érkezett Brüsszelbe, tartalma kedden vált ismertté.

„Megdöbbentő tájékozatlanságot” ró fel a lengyel igazságügyi miniszter válaszlevele Frans Timmermans európai bizottsági első alelnöknek a lengyelországi alkotmányos és intézményi reformok kapcsán. A decemberi Timmermans-levélre válaszul született varsói irat hétfőn este érkezett Brüsszelbe, tartalma kedden vált ismertté.

The priorities of the incoming Dutch presidency of the EU Council are being outlined to parliamentary committees by Dutch ministers at a series of meetings this week.
Committee on Civil Liberties, Justice and Home Affairs
Committee on the Environment, Public Health and Food Safety
Committee on Legal Affairs
Committee on Employment and Social Affairs
Committee on Constitutional Affairs
Committee on Industry, Research and Energy
Committee on Regional Development
Committee on Fisheries
Committee on Agriculture and Rural Development

Source : © European Union, 2016 - EP

Általános : 2016-ban is sűrű az Európai Parlament programja. Az EP-képviselők számos témával foglalkoznak, amelyek közül kiemelt hangsúlyt kap idén a menekültválság kezelése és az EU klímamegállapodásban foglalt vállalásainak teljesítése. Fontos, hogy nagyobb hatáskört kapjanak a bűnüldöző szervek a terrortámadások kivédése érdekében, igazságosabb legyen a vállalati adózás az Unióban, valamint hatékonyabb legyen a személyes adatok védelme. Összefoglaló 2016 fő témáiról.

Forrás : © Európai Unió, 2016 - EP

2016 should be the year of corporate tax reform and fiscal transparency, tax Commissioner Pierre Moscovici told MEPs from the Special Committee on Tax Rulings and the Economic and Monetary Affairs Committee at a hearing on Monday evening. “We have a serious problem with tax avoidance and lack of transparency. Too many people have looked the other way”, Mr Moscovici said.
Special Committee on Tax Rulings and Other Measures Similar in Nature or Effect (TAXE 2)
Committee on Economic and Monetary Affairs

Source : © European Union, 2016 - EP