2016. november 28-án a Tanács 2018. december 31-ig meghosszabbította az EUNAVFOR Szomália művelet (az Atalanta művelet) megbízatását. A Tanács továbbá az úgynevezett közös költségekből 11,064 millió eurónyi költségvetést csoportosított át a művelet számára.
Az EUNAVFOR Szomália művelet (az Atalanta művelet) 2008 decemberében indult el a Szomália partjainál folytatott kalóztámadásoktól és fegyveres rablásoktól való elrettentéshez, azok megelőzéséhez és visszaszorításához való hozzájárulás céljából. A művelet a stabil, demokratikus és békés Szomália felépítését célzó átfogó uniós megközelítés része.
A művelet ezenfelül az Élelmezési Világprogram vízi járműveinek védelmét is biztosítja, és védelmez más veszélyeztetett szállítmányokat is, figyelemmel kíséri a Szomália partjainál zajló halászati tevékenységeket, valamint a térségben folytatott többi uniós missziót és programot is támogatja.
A Tanács 2016. november 28-án megállapodásra jutott az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás tiltását célzó rendelettervezetről.
A területi alapú tartalomkorlátozás olyan diszkriminatív gyakorlat, ami megakadályozza a vevőket abban, hogy egy másik tagállamban elérhető honlapon keresztül termékekhez vagy szolgáltatásokhoz férjenek hozzá, illetve termékeket vagy szolgáltatásokat vásároljanak.
A rendelettervezet célja, hogy megszüntesse a vevőkkel szemben az állampolgárságuk, lakóhelyük vagy székhelyük alapján alkalmazott diszkriminációt, és ezzel fellendítse az elektronikus kereskedelmet.
„Napjainkban sok polgár elvárja, hogy egy másik tagállamból ugyanúgy tudjon a kereskedők online felületein keresztül vásárolni, mint ahogyan azt a helyi lakosok teszik. Az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás felszámolását célzó új szabályok jelentős mértékben fellendítik majd az elektronikus kereskedelmet és lehetővé teszik a polgárok számára, hogy az áruk és szolgáltatások szélesebb köréből válogassanak. Mindez csak akkor valósulhat meg, ha mind a vásárlók, mind az eladók számára garantálni tudjuk a jogbiztonságot, és mindkét oldal bizalommal viseltetik egymás iránt. A Bizottság csak néhány hónappal ezelőtt nyújtotta be a vonatkozó javaslatot; azzal, hogy ilyen rövid időn belül sikerült megegyeznünk, megnyílt az út a Parlamenttel való tárgyalások gyors megkezdése előtt, amelyeket így a jövő évben akár le is tudunk zárni.”
Peter Žiga, Szlovákia gazdasági minisztere, a Tanács soros elnökeA tagállamok minősített többséggel hoztak döntést. A megállapodás egyben a Tanács közös álláspontjaként szolgál ahhoz, hogy az intézmény a rendes jogalkotási eljárás keretében megkezdje a rendeletről való tárgyalásokat az Európai Parlamenttel.
A Tanács által elfogadott szöveg főbb elemei a következők:
Cél és hatályA javaslat fő célja annak biztosítása, hogy a más tagállamban termékeket és szolgáltatásokat vásárolni kívánó ügyfeleket – fogyasztókat és vállalatokat – ne érhesse megkülönböztetés az árakat, valamint az értékesítési vagy fizetési feltételeket illetően.
A rendelet hatálya összhangban van a szolgáltatási irányelvvel, ami több tevékenységet kizár az alkalmazás köréből, köztük például a pénzügyi, az audiovizuális, a szállítási, az egészségügyi és a szociális szolgáltatásokat is.
Az új szabályok összeegyeztethetők lesznek a határokon átnyúló kereskedelem tekintetében hatályos többi uniós jogszabállyal, így a szerzői jogi szabályokkal, valamint a polgári ügyekben folytatott – mindenekelőtt a Róma I. és a Brüsszel I. rendelet által szabályozott – igazságügyi együttműködésre vonatkozó uniós joggal is.
Egyenlő hozzáférés az árukhoz és szolgáltatásokhozAz új szabályok szerint a kereskedők a jövőben nem alkalmazhatnak megkülönböztetést a vevőkkel szemben az áruk vagy szolgáltatások értékesítésének általános feltételeit – így például az árat – illetően. A szöveg vázolja azt a három konkrét kereskedelmi helyzetet, amelyben ennek az elvnek kell érvényesülnie:
1. a kereskedő egy olyan tagállamban értékesíti az árukat,ahová kínál szállítást, vagy az árut a kereskedő és a vevő közötti megállapodás szerinti helyszínen veszik át;
2. a kereskedő elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokat biztosít (például felhőalapú szolgáltatás, adattárolási szolgáltatás, weboldaltárhely-szolgáltatás vagy tűzfalszolgáltatás). Ez nem érvényes azokra a szolgáltatásokra, amelyek fő jellemzője a szerzői jogi védelem alatt álló művekhez vagy egyéb védett tartalmakhoz való hozzáférés, valamint ezek használatának biztosítása, vagy pedig szerzői jogi védelem alatt álló művek immateriális formában való értékesítése (például elektronikus könyv vagy online zene formájában);
3. a kereskedő szolgáltatásokat nyújt, és e szolgáltatásokat a vevő valamely olyan ország területén veszi igénybe, amelyben a kereskedő szakmai tevékenységet folytat (ilyen szolgáltatás például a szállodai elhelyezés, az autókölcsönzés, a sporteseményekre, zenei fesztiválokra vagy szabadidőparkokba szóló belépőjegyek értékesítése).
Az árdiszkriminációval szemben a rendelet ugyanakkor nem tiltja eltérő árak alkalmazását, vagyis nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a kereskedő különböző értékesítési feltételeket, például eltérő árakat kínáljon, és bizonyos területeken a fogyasztók bizonyos csoportjait vegye célba.
Ezenfelül nem kötelezi a kereskedőt arra, hogy az árut kiszállítsa a vevő számára egy olyan tagállamba, ahová az értékesítési feltételek értelmében nem kínál kiszállítást.
Fizetési műveletekA rendelet a fizetési mód tekintetében is tiltja az ügyfelek közötti indokolatlan megkülönböztetést. A kereskedők nem alkalmazhatnak különböző fizetési feltételeket a vevőkkel szemben azok állampolgársága, lakóhelye vagy székhelye alapján.
Megkülönböztetéstől mentes hozzáférés az online interfészekhezA kereskedők nem tilthatják vagy nem korlátozhatják az állampolgárság vagy a lakóhely alapján az ügyfelek hozzáférését az online felületeikhez.
Amennyiben a kereskedő tiltja vagy korlátozza a vevők hozzáférését valamely online interfészhez vagy átirányítja a vevőket az online interfész másik verziójára, akkor világosan magyarázatot kell adnia arról, hogy miért tesz így.
Passzív értékesítésAz általános megközelítés értelmében az uniós versenyjogban biztosított néhány kivétel továbbra is érvényben marad. Erre egy példa, amikor a kereskedőket a beszállítójukkal kötött megállapodás kötelezi arra, hogy korlátozzák passzív eladásaikat (vagyis az olyan értékesítést, amelynek tekintetében a kereskedő nem törekszik aktívan konkrét vevők elérésére). Ebben az esetben az új rendeletet nem kell alkalmazni.
Következő lépésekHa a Parlament kialakítja álláspontját, megkezdődhetnek a Tanács, a Parlament és a Bizottság közötti tárgyalások.
HáttérinformációkA Bizottság 2016. május 25-én nyújtotta be ezt a javaslatát a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek. A javaslat az Európai Unióról szóló szerződés 114. cikkén alapul.
A Bizottság a valóban integrált egységes piac célját szem előtt tartva a javaslattal együtt benyújtott más, azt kiegészítő jogalkotási javaslatokat is: ezek közül az egyik a határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatásokra, a másik pedig a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet felülvizsgálatára irányul.
A Európai Tanács a 2015. június 25-i és 26-i következtetéseiben hangsúlyozta a digitális egységes piaci stratégia fontosságát, és felszólított a stratégiai főbb elemeinek megvalósítására irányuló lépések megtételére, így többek között az online értékesített áruk és szolgáltatások szabad áramlásának útjában álló akadályok felszámolására és a földrajzi elhelyezkedés alapján történő indokolatlan megkülönböztetés gyakorlatának megszüntetésére.