Kurt Volker, az USA Ukrajnával kapcsolatos tárgyalásokért felelős különleges képviselője kedden első ízben tárgyalt Minszkben az orosz elnöki hivatal képviselőjével. A megbeszélés után kijelentette, hogy az Egyesült Államok maradéktalanul támogatja, hogy a tűzszünet egybeessen a tanévkezdettel. A tervről Németország, Franciaország, Ukrajna és Oroszország részvételével folynak a tárgyalások – írja az MTI.
„Tudom, hogy a tanévkezdethez időzített tűzszünet nagyon elöl szerepel a normandiai folyamat napirendjében” – mondta Kurt Volker Vilniuson átutazóban a BNS balti hírügynökségnek. A normandiai formátumnak nevezett egyeztetéseken Oroszország és Ukrajna mellett Franciaország és Németország vesz részt.
„Magától értetődően maradéktalanul támogatjuk (a tervet), abban a reményben, hogy a két félnek sikerül megvalósítania” – tette hozzá.
Volker építő jellegűnek nevezte a hétfőn tartott első találkozóját a Kreml szürke eminenciásaként emlegetett Vlagyiszlav Szurkov orosz elnöki tanácsadóval.
„Egyetértettünk abban, hogy a jelenlegi helyzet, a status quo senkinek sem jó” – tette hozzá.
Volker szerdán utazik Kijevbe, ahol csatlakozik majd a szintén Ukrajnába látogató James Mattis amerikai védelmi miniszterhez.
A három éve tartó ukrajnai konfliktusnak több mint tízezer halálos áldozata van. Kijev és a nyugati országok azzal vádolják Oroszországot, hogy pénzügyileg és katonailag támogatja a szakadárokat, amit Moszkva tagad.
A 2015 februárjában Minszkben aláírt egyezmények előirányozzák az oroszbarát szakadárok és a kijevi kormány közötti tűzszünetet és a politikai párbeszéd megindítását, de a megvalósításuk egyre csak húzódik.
Bonyolultabb kockázati tényezők felismerésére is alkalmas új számítógépes módszerrel vizsgálták az Alzheimer-kór és és az időskori demencia kialakulásának kockázatát az ELTE és a Semmelweis Egyetem kutatói Eredményeiket az Archives of Gerontology and Geriatrics című folyóiratban publikálták.
Ahogy nő a világon az idős emberek száma, úgy okoznak egyre nagyobb gondot az időskori demencia különböző fajtái, köztük az Alzheimer-kór. A betegek kezelése, felügyelete, a szellemi romlás lassítása nagy próba elé állítja a társadalmat. Ezért is fontos kutatási terület az Alzheimer-kór kialakulásához vezető folyamat feltárása, a hajlamosító tényezők azonosítása – olvasható az ELTE MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében.
Az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportjának és a Semmelweis Egyetem II. Belgyógyászati Klinikájának kutatói (Szalkai Balázs adjunktus, Grolmusz Vince egyetemi tanár és Grolmusz Vince Kornél, a SOTE kutatója) több mint 5800 alany adatait vizsgálták és olyan tényezőcsoportokat (tehát nem csak egyes tényezőket) kerestek, amelyek elemei együttesen növelik az Alzheimer-kór kockázatát.
Kimutatták például, hogy a normális vagy alacsony vércukorszint társulva a magas nátriumszinttel vagy pedig az alacsony koleszterinszinttel mintegy 3,7-szeresére növeli a demencia valószínűségét. Az alacsony koleszterinszintet általában egészségesnek szokták mondani. A kutatók új módszere – amelynek számítógépes programját is mellékelik a publikációhoz – az ilyen, bonyolultabb kockázati tényezők felismerésére is alkalmas.
A hasonló kutatások általában csak a néhány alanyról kapott információkat veszik figyelembe, ezzel szemben az ELTE és a SE kutatói csaknem 6000 ember nagyon jó minőségű adatait dolgozták fel. A jelentős anyagmennyiséghez a Coalition Against Major Diseases (Koalíció a jelentősebb betegségek ellen, CAMD) együttműködése révén jutottak hozzá. Ehhez a szervezethez számos amerikai egészségügyi intézmény tartozik.
Grolmusz Vince, az ELTE professzora elmondta, hogy a világon állandóan folynak klinikai gyógyszertesztek, amelyekkel új gyógyszervegyületek hatásosságát vizsgálják kórházakban és klinikákon, gyógyszergyárak megbízásából és finanszírozásával. Minden ilyen vizsgálatsorozatot elvégeznek a vizsgálandó vegyülettel és placebóval, azaz hatóanyagot nem tartalmazó szerrel is egészségeseken és betegeken is.
A vizsgálatok eredménye a megrendelő gyógyszergyárak tulajdonát képezi és a vegyülettel végzett vizsgálatok sikeressége esetén a vizsgálatok eredményeit a gyógyszerengedélyező-hatóságokhoz kell benyújtani. Ha a tesztelt vegyület hatástalan volt, nem nyújtják be az eredményeket. A placebóval végzett vizsgálatok azonban semmilyen információt nem nyújtanak a vizsgált vegyületről, ezért azokat a gyógyszergyárak kockázat nélkül nyilvánosságra hozhatják. Ilyen – nagyon gondosan és szigorú protokoll szerint placebókkal végzett – vizsgálatok eredményeit gyűjtötte össze a CAMD, és ebből az igen jó minőségű, nagy halmazból tudtak dolgozni a magyar kutatók.
Az elmúlt héten újabb megdöbbentő ténnyel szolgáltak a statisztikusok: 2017 januárja és júniusa között Ukrajna lakossága 117,5 ezer fővel csökkent, és 42 millió 467 ezer főt tett ki. A számok azonban senkit sem hatottak meg a közéleti szereplők közül, pedig kívánkozik a kérdés: meddig pusztul még a lakosság és miért?
Az Állami Statisztikai Szolgálat (Derzssztat) az adatok kapcsán rámutat, hogy az ország lakossága folyamatosan csökken, az elhalálozások száma lényegesen meghaladja a születésekét: 100 elhunytra 59 élve született jut.
A szolgálat közlése kitér arra is, hogy Ukrajna lakossága 4-5 évenként egymillió emberrel csökken. Ha ez a tendencia nem változik, 2050-re 30–32 millió főre zsugorodhat – derül ki Andrij Revenkónak a Dzerkalo Tizsnya (DT) hetilap internetes változata számára készített összeállításából, amely az ENSZ Népesedési Osztálya és hazai demográfusok számításain alapul.
A szakértők rendszerint a szegénységgel hozzák összefüggésbe a népességfogyást, ha röviden kell szólniuk az okokról. Emlékezhetünk rá, hogy idén tavasszal mekkora visszhangja volt Neal Walker, az ENSZ állandó ukrajnai képviselője bejelentésének, aki az ENSZ idei Emberi Fejlődési Jelentését ismertetve azt találta mondani, hogy országunkban a lakosság mintegy 60%-a szegénynek tekinthető. (Ez mintegy 25 millió főt jelent!) Pedig az ENSZ munkatársának mondandója ennél is drámaibban hangzott: „Ami Ukrajnát illeti, 1,7 millió belső menekültről, 2,8 millió rokkantról beszélünk és a lakosság 60%-áról, akik a szegénységi szint alatt találhatók.”
Az árnyaltabb kép megfestésében segíthet az emberi fejlettségi index (HDI). Az ENSZ által alkalmazott mutatószám lehetővé teszi a világ országainak összehasonlítását a születéskor várható élettartam, az írástudás, az oktatás és az életszínvonal alapján. A 2016-os adatokra alapozva összeállított idei rangsor értelmében az élmezőnyt Norvégia, Ausztrália, Svájc, Németország és Dánia alkotja. Oroszország a 49., Belarusz az 52., Kazahsztán az 56., Grúzia a 70., míg Ukrajna a 84. helyen osztozik Örményországgal. A rangsorbeli helyezéseket már csak azért is érdemes sorra venni, mert jól mutatják, hogy Ukrajna pillanatnyilag a posztszovjet térség országaihoz képest is lemaradóban van.
A DT írása rámutat, érdemes áttekinteni az ukrán HDI-mutató alakulását az elmúlt negyed században. Ebből kitűnik, hogy 25 évvel ezelőtt, tehát 1990 tájékán, amikor Ukrajnában a Szovjetunió felbomlása után először számították ki a HDI-t, az ország még az igen előkelő 45. helyen szerepelt a rangsorban. Ám a következő öt év során a 102. helyre zuhant, hogy azután 2000-re a 80. helyre küzdje fel magát. Az 1990-es évet követően a legjobb helyezést Ukrajna 2010-ben érte el (69. hely), hogy rövidesen a 84. helyre csússzon vissza.
Igaz, az idei helyezés eggyel jobb a tavalyi 85.-nél, ám a szakértők megjegyzik: a mutató alapján összeállított rangsor elsősorban a média szempontjából fontos, a szakembereknek sokkal többet mond, hogy mekkora a különbség az egyes részösszetevők tekintetében a vezető országok és Ukrajna között. Ha például a 25. helyezett és Ukrajna között csupán 2-3% volna a különbség a születéskor várható élettartam, vagy mondjuk az életszínvonal alapján, a rangsorbeli helyezéstől függetlenül elégedettek lehetnénk, a helyzetünkkel. Képzelhetjük, hogy a különbség ennél – sajnos – jelentősebb.
Gondoljunk arra, hogy ha csupán a várható élettartam alapján rangsorolnánk az országokat, Ukrajna mindössze a 126. lenne! Még egy szomorú adat: Ukrajnában a 60 év felett várható átlagos élettartam 18,1 év, míg a világátlag 20,4 esztendő volt 2015-ben.
Képzelhetjük, hogy a bruttó nemzeti termék vonatkozásában hasonlóan gyászos az ukrajnai helyzet. Viszonyításképpen: negyedszázaddal a függetlenség elnyerése után Ukrajna gazdasága még a második világháború utáni szintet sem éri el, holott annak idején 1965-re, tehát mintegy 20 év alatt az országot sikerült helyreállítani a háborús pusztítások után.
Ha csupán a várható élettartamot és a bruttó nemzeti terméket vesszük figyelembe, Ukrajna a 120. hely körül tanyázna a HDI alapján összeállított rangsorban, ám az ország helyezésén sokat lendít az oktatás megítélése, holott az idevágó adatok kétséget ébreszthetnek az olvasóban. Az ENSZ erre vonatkozó információit a UNESCO-tól szerzi, amely viszont azt a népszámlálási adatok alapján számítja ki. Csakhogy Ukrajnában legutóbb 2001-ben, tehát 17 éve volt utoljára népszámlálás, miközben a nemzetközi ajánlások 10 évente javasolják megejteni az országos összeírást.
Amikor annak idején Neal Walker bejelentette, hogy az ország lakosságának 60%-a szegénységben él, a hír egy órán belül megjelent televíziós hírekben, s az egyik csatorna telefonos felmérést készített, azt kérdezve nézőitől, ők is úgy tartják-e, hogy az átlagnál szegényebben élnek. A kérdésre a válaszadók 85%-a igennel válaszolt, s csupán 15% felelt nemmel. Megjegyzendő, hogy több mint 30 ezer ember tartotta fontosnak betelefonálni a műsorba.
A Derzssztatnak a háztartások életkörülményeiről 2015-ben készített mintavételes felméréséből kitűnik, hogy az ukrán háztartások 72,3%-a szegények közé sorolta magát, ezen belül a városiak 70,8%-a és a falusiak 75,5%-a. Részletesebb adataink azonban alig vannak a témáról. Érdemes volna azzal kezdeni a népességfogyás okainak feltárását, hogy nyíltan beszélünk a szegénységről.
Viele Deutsche sind der Meinung, dass es in Deutschland nicht gut um die soziale Gerechtigkeit steht. Die SPD wählen würden sie deshalb trotzdem nicht, zeigt eine Umfrage.
The post Wahlkampfthema soziale Gerechtigkeit: Rente und Terror-Abwehr gehen vor appeared first on EURACTIV.de.
Der russische TV-Sender RT (ehemals Russia Today) sendet ab Dezember auch aus Paris. Der Kreml scheint seinen Informationskrieg auszuweiten.
The post Russia Today: Russische „Propagandamaschine“ startet in Frankreich appeared first on EURACTIV.de.
Die Ukraine hat Vorwürfe, ukrainische Technologie werde im nordkoreanischen Atomraketenprogramm verwendet, als „russische Provokation“ zurückgewiesen.
The post Nutzt Nordkorea ukrainische Raketentechnologie? Kiew sieht sich als Opfer „russischer Provokation“ appeared first on EURACTIV.de.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) megújítja az 1000 forintos bankjegyeket, a lakosság 2018. március 1-jétől fizethet azokkal, a régi ezreseket 2018. október 31-ig lehet használni fizetésre, de a hitelintézetek és a posta még három évig, a jegybank pedig húsz évig díjmentesen váltja át azokat az új 1000 forintosokra.
Gerhardt Ferenc, a jegybank alelnöke szerdán Budapesten sajtótájékoztatón elmondta hogy a jegybank az ezerforintosokkal folytatja a forint bankjegyek 2014-ben megkezdett cseréjét, mostantól a megújított 1000 forintos címletű bankjegyeket bocsátja ki. Hozzátette, a legtöbb ország húszévenként megújítja bankjegy sorozatát, amit többek között a technika, például a bankjegykiadó és -elfogadó automaták fejlődése, a korszerűbb bankjegy-felismerés, illetve az új hamisítási módszerek elleni védekezés indokol.
Ismertetése szerint a bankjegycsere költségei mintegy 4-5 milliárd forintot tesznek ki.
Pataki Tibor, az MNB készpénzlogisztikai igazgatóságának vezetője elmondta: augusztus 24-től az új 1000 forintosok törvényes fizetőeszközzé válnak, (az MNB már csak az új bankjegyeket bocsátja ki, a forgalomban azonban csak márciustól jelennek meg ), a jegybank féléves felkészülési időt biztosít a készpénzellátás szereplőinek, így a bankjegyelfogadó és feldolgozó automaták üzemeltetőinek az új bankjegyek kezelésére.
Pataki Tibor ismertette: az új ezresek megőrzik a régi ezerforintosok kék színét és nem változtatták meg az illusztrációkat sem, így Mátyás király és a visegrádi Hercules-kút szerepelnek az új bankjegyeken is. Változást jelent, hogy színváltó festékkel a bankjegyen megjelenik a Corvin-jelkép, a holló ( a madár az UV-A és UV-C fényben eltérő színben is látható lesz), az is újdonság a pénzen, hogy a hologram-csík a bankjegy szélén található.
Kifejtette: a forgalomban lévő bankjegyek kétharmada már új papírpénz, a 2000 és 5000 forintos bankjegyek bevonása sikeresen lezajlott, az 5000 forintosokból 20 százalék, a 2000 forintosokból 14 százalék az az arány, amely a régi, már a kereskedelmi forgalomban nem használható bankjegyekből még nem érkezett vissza a jegybankba.
Idén december 31-ig még lehet fizetni a régi 20 ezer forintosokkal, a forgalomban lévő új 20 ezresek aránya mintegy 95 százalékot ér el.
Pataki Tibor kiemelte: a régi 10 ezer forintosok bevonásáról még nem döntöttek a jegybankban, ezeket a bankjegyeket 2019 előtt várhatóan nem vonják be.
Kérdésre az MNB szakemberei elmondták: mintegy 460 millió darab bankjegy van forgalomban, ezek döntő részét a nagy címletek adják, a 10 ezresek az összes forgalomban lévő bankjegy 35 százalékát teszik ki. Ezerforintosból hozzávetőleg 68 millió darab van forgalomban, ez nagyjából 15 százalékos arány – tette hozzá.
A bankjegyek cseréje során utoljára az 500 forintosokat cserélik le, várhatóan jövőre – mondta.
Pataki Tibor kifejtette: évente 50-70 tonna elhasznált bankjegyet semmisít meg a jegybank, ezek pótlása, illetve a készpénz-szükséglet emelkedése adja a megújításra szoruló bankjegyek mennyiségét.
Egy kérdésre elmondta: évente 2000 darabot sem ér el a hamisított bankjegyek száma, idén 1500 körül lehet a hamisított papírpénzek száma, csak régi bankjegyet hamisítanak, jellemzően a 10 ezer és 20 ezer forintosokat.
Trotil töltetű, detonátorral és időzítővel felszerelt robbanószerkezetet fedeztek fel a hatóságok a Kárpátaljával szomszédos, nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyeszékhely városban, egy fürdőhely melletti gyalogoshíd alatt – jelentette szerdán az Ukrán Biztonsági Szolgálat.
A közlemény szerint egy helyi lakos vette észre a Bisztricja-Szolotvinszka folyó fölötti híd alá rejtett gyanús tárgyat, és értesítette a hatóságokat.
A hívásra kiérkező tűzszerészek a helyszínen felrobbantották a szerkezetet.
Ukrajnában szerdán a nemzeti zászló ünnepnapja van, csütörtökön pedig az ország legnagyobb nemzeti ünnepe, a függetlenség napja. A napokban ezért számos köztéri tömegrendezvényt tartanak, a csütörtöki munkaszüneti napon és a rá következő hétvégét sokan töltik a szabadba szervezett programokkal.
Az SZBU közleményében köszönetet mondott a hasonlóan gyanús tárgyakról, csomagokról bejelentést tevő lakosoknak, egyúttal arra kért mindenkit, hogy legyenek fokozottan éberek az ünnepek alatt.
Ukrajnában gyakoriak a hamis bombariadók is, különösen a kijevi metrót érintőek, amelyek több órás fennakadásokat okoznak a tömegközlekedésben.