Voici un ouvrage qui suscite l’intérêt. En effet, le « grand public cultivé » européen connaît bien sûr les philosophes grecs et il cite (puisque c’est court et facile à lire) le chinois Sun Tsu. Voici pour les Anciens, nous n’avons plus le goût de les lire comme au temps de Montaigne ou La Boétie. L’ouvrage présenté ici fut composé vers le 4ème siècle avant JC, dans une Inde déjà lointaine. Le traité de l’Arthashâstra fut alors rédigé par un certain Kautilya.
L’intérêt qu’il revêt est double. D’une part, ce traité de quinze livres comprend une longue partie sur la vie extérieure de l’Etat : diplomatie et stratégie, l’équivalent indien de l’Art de la guerre. D’autre part, une partie sur la politique intérieure, objet du présent volume. Comme le remarque J.-J. Boillot dans sa présentation, le traité est un tournant universel de la pensée politique puisqu’il isole le politique du religieux et en fait une science comme une autre : c’est du Machiavel avant l’heure. Aristote, à la même époque, ne s’intéresse qu’aux régimes politiques, pas vraiment à la question de la gestion de l’Etat.
Le cœur du traité vise à établir « le bon gouvernement d’un pays », au sens le plus large « des régulations permettant le fonctionnement des sociétés et non des seules réglementations légales ». Comme le remarque également l’auteur, « on retrouve ici une des sources de la laïcité à l’indienne, c’est-à-dire une neutralité politique positive et non négative, vis-à-vis de toutes les traditions et religions » (p. 14).
L’ouvrage est articulé en huit livres (sur quinze, les autres étant dédiés, on l’a dit, à la stratégie, voir l’ouvrage de G. Chaliand ici). Le premier s’intéresse aux qualités du bon souverain, le second à la bonne administration, le troisième à la justice, le suivant à la sécurité des biens et des personnes. Le cinquième s’intéresse au bon fonctionnement de l’Etat (face aux coups d’Etat ou aux crises), quand les deux derniers portent « sur les moyens d’assurer la stabilité du pouvoir en place et de régler les troubles dans le royaume ».
Je ne résiste pas au plaisir de vous donner un aperçu : « Ce qui gouverne le monde, ce sont soit des actions humaines – la bonne ou la mauvaise politique (naya et apanaya) – soit des événements providentiels –le hasard ou la malchance (aya et anaya). Ce qui est imprévisible est providentiel. Atteindre des résultats qui semblaient presque impossibles est ce qu’on appelle la chance. Ce qu’on peut anticiper relève par contre de l’humain et chercher à atteindre des résultats désirés relève de la politique. Ce qui permet d’obtenir des résultats favorables, c’est la bonne politique, tandis que des résultats désastreux sont le résultat d’une mauvaise politique : c’est prévisible. Par contre, la malchance due à la providence ne peut pas être anticipée » (p. 95).
Voici donc un bref ouvrage qui en 120 pages permet d’aborder l’œuvre d’un maître méconnu de la philosophie politique mais aussi de la stratégie. La présentation très claire faite par Jean-Jacques Boillot, spécialiste de l’Inde (nous avions remarqué à l’époque son Chindiafrique) permet d’entrer dans l’œuvre avec une typographie aérée. Enfin, j’ai confié l’ouvrage à un de mes proches, fasciné par l’Inde et pas du tout spécialiste de science politique : son témoignage ci-dessous permet de donner un autre angle de lecture, je l’en remercie vivement.
Comment interpréter « chevet » et définir « nos politiques » ? Cet ouvrage devrait être offert à quiconque se targue de devenir un responsable politique, mais chacun trouvera là matière à réflexion. Le philosophe comme le financier, le paysan comme le savant. Cet ouvrage est déroutant tant il semble en mesure d’être un guide pour l’homme de la Polis.
Alors revenons au mot de chevet. Oui, il pourrait être le guide de survie de nos politiques, tant comme individus que comme système de gouvernement. Cet écrit traverse les siècles et nos géographies comme pour réveiller les consciences, s’il en reste à nos dirigeants. Il demeure en effet tout à fait actuel, là est la grande surprise.
L’Inde ancienne au chevet des politiques, Kautilya et Jean-Joseph Boillot. Editions du Félin, 2017, 125 pages, 12,5 €. 4ème de couverture : Écrit il y a plus de vingt-cinq siècles, l’Arthashâstra propose une véritable doctrine de l’État, moderne, bienveillant et efficace. Kautylia, surnommé le Machiavel indien, porteur d’un conservatisme éclairé y défend autant le bien-être du peuple que l’autorité de son Roi.
De cet immense traité, Jean-Joseph Boillot a extrait, traduit et adapté les grands principes de la bonne gouvernance. Parfaitement intemporelles, les questions qu’il aborde sont parfois même d’une étonnante actualité. Comment choisir ses ministres et mettre à l’épreuve leur moralité ? Comment assurer la sécurité des biens et des personnes ? Quel soin porter aux finances publiques et en prévenir les détournements ? Quelle place accorder à la justice ? Qu’est-ce que la souveraineté de l’État ?
Alors que les grandes démocraties occidentales souffrent d’une profonde crise de gouvernance, que leurs dirigeants et leurs programmes ne sont plus capables d’enrayer la montée des populismes, le citoyen trouvera peut-être un peu de réconfort et le politique un peu d’inspiration à la lecture de l’un des plus grands traités de l’Inde ancienne
O. Kempf
A hideg időjárási körülményeknek jobban megfelelő T-14 Armata harckocsi kerülhet majd rendszeresítésre, az Oroszországból érkező hírek szerint. Az akár -50 fokos hőmérsékleten is probléma nélküli motorindítást és a fedélzeti rendszerek áramellátását szuperkondenzátorok segítségével valósítják meg. Az akkumulátoroknál kisebb helyigényű, de nagyobb teljesítmény leadására képes áramforrás a motor indítása mellett képes lesz több elektromos rendszer működtetésére is, így a torony forgatására és a lövegcső emelésére-süllyesztésére is a generátort hajtó belsőégésű motor beindulásáig. Így a személyautókból már ismer "start-stop" technológiához hasonló megoldás fog megjelenni a páncélos járművek világában.
Jelenleg is tárgyalások folynak a MiG-35-ös (Fulcrum-F) leendő vásárlóival. A típus iránt jelenleg három ország érdeklődik élénken. Mianmar, Banglades és Peru számíthat a következő esetleges rendszeresítőnek a próbarepüléseit az idén megkezdő típus esetében. Az orosz légierő eddig egy 30 darabos megrendelést említett meg a 2019-től sorozatgyártásra kerülő MiG-35-ös esetében.
Nemcsak elkészült, de már a gyártó által végrehajtandó teszteken szerepel az első sorozatban gyártott Mil Mi-28UB Night Hunter harci helikopter. A pilótaképzésre is alkalmas, kettős vezérlőrendszerrel felszerelt variánsból ebben az évben nyolc példányt terveznek átadni az orosz hadsereg részére, amelyiknek távlati terveiben 60 példány hadrendbe állítása szerepel. Az energiaelnyelő üléseket, az avionikus és kommunikációs rendszereket is továbbfejlesztették az UB esetében, de jobb lett a műszerfalak ergonómiai kialakítása is és a páncélvédelem is erősítésre került.
Hamarosan átadásra kerülhet az első modernizált Kamov Ka-27M Helix helikopter is. Az elsőnek elkészült gép még 2012 októberében hajtotta végre első felszállását és már túl van a gyári berepülésen. A Ka-27M fedélzetén új az avionika, a tengeralattjárókat felderítő rendszerek és a radar is, mely amellett, hogy nagyobb távolságból képes a célpontok detektálására, már képes a követésbe vettek mellett továbbiak felderítésére is. Szintén korszerűvé vált a harcvezetési és a harcirányítási rendszer is, a hajókkal és helikopterekkel történő adatkapcsolatról is új berendezések gondoskodnak. Az elektronikai modernizáció mellett a Kamovokat szerkezetileg is átvizsgálják, így további 10-15 évnyi repült időt lesznek még képesek teljesíteni. Az orosz haditengerészet korábban kijelentette, hogy minden harci feladatokat ellátó Ka-27-es helikopter modernizálásra fog kerülni.
Elkezdték a Mil Mi-38-as helikopter katonai feladatok ellátására képes variánsának, a Mi-38T prototípusának építését. Az Orosz Védelmi Minisztériummal megkötött szerződés értelmében 2019 végéig két Mi-38T helikopternek kell elkészülnie. A katonai változat nagyobb és robbanás biztossá tett üzemanyagtartályokkal lesz felszerelve, ezáltal hatótávolsága is megnövekedik, valamint a hadsereg által megkövetelt kommunikációs rendszerek is beszerelésre kerülnek. További elvárás vele szemben, hogy csak Oroszországban gyártott alkatrészeket, összetevőket használhatnak fel megalkotása során.
A fejlesztés és a tesztek végeztével elkezdte az UMTAS-IIR (Uzun Menzilli Tanksavar Sistemi), hűtés nélküli infravörös képalkotó irányítórendszerrel ellátott rakéták gyártását a Roketsan. Az elmúlt évtizedekben a Roketsan jelentős tapasztalatra tett szert az irányítás nélküli rakéták világában és ezt felhasználva kezdték meg az irányított rakéták fejlesztését. A munkálatokban azonban több török cég is bekapcsolódott, legjelentősebb mértékben az Aselsan vállalat vett részt a fejlesztésben. Az UMTAS vagy TAM-LR nagy hatótávolságú páncéltörő rakétát szánja a Roketsan a T-129 ATAK harci helikopter fő fegyverzetéül is.
Az UMTAS rakéta a 1,8 m hosszú és 16 cm átmérőjű. Indulótömege 37,5 kg, hatótávolsága 500-8000 méter. Az UMTAS irányítását, egy az orrába szerelt hűtés nélküli infravörös képalkotó végzi, melyet az Aselsan fejlesztett ki. Az UMTAS képes indítás után is befogni a célpontot. Helikopterekre két rakétát tartalmazó blokkokban lehet majd függeszteni. Szárazföldi járműre, vagy hadihajóra az UMTAS, egy négy rakétát indítani képes rendszeren nyer elhelyezést. A hadseregtől érkezett megrendelés egy öt éves gyártási periódusra szól, az első darabok a következő évben kerülnek majd átadásra.
Augusztus 24-én újra levegőbe emelkedhettek az izraeli AH-64 Apache harci helikopterek. Ugyanis a típus augusztus 7. óta felszállási tilalom alatt állt. A hónap elején egy Apache a Ramon légi bázishoz közeledve zuhant le, ami után az AH-64-ek nem repülhettek. Mint kiderült a legutóbbi eset nem volt visszavezethető a farokrotorlapátoknál fellépő repedéshez vezető ez évi problémához.
Bár a hajózószemélyzet képzése még nem fejeződött be, a földi kiszolgálók első csoportja már visszaérkezett Egyiptomba Oroszországból, ahol a Kamov Ka-52K Kartan harci helikopterekre történő átképzésen vettek részt. Ez a tanfolyam június elsején vette kezdetét és 10 hajózón felül 24 főnyi földi személyzet vett rajta részt. A pilóták és a fegyverzetkezelő navigátorok várhatólag szeptemberben zárják le az oktatási periódust. Az egyiptomiak képzését három csoportban tervezik végrehajtani, így összesen 30 repülős beosztású és 70 földi beosztású katona ismerkedhet meg a Ka-52K rejtelmeivel. A típusból az első három példány már leszállításra került, mennyiségük az év végére 15 darabra fog emelkedni.
Egyre élesebb a harc a Botswanából érkező megrendelésért a svéd Saab és a dél-koreai Korean Aerospace Industries (KAI) között. Az ázsiai gyártótól származó információk alapján (mily meglepő) a FA-50 kedvezőbb lehetőség lesz Botswana számára, mint az ex-svéd JAS 39C/D Gripen vadászbombázó. Mindezt azzal támasztják alá, hogy a teljes élettartamra számított üzemeltetési költség a svéd gép esetében majd háromszorosa lesz az FA-50-es hasonló költségeihez képest. A még kedvezőbb ajánlat miatt a dél-koreaiak turbólégcsavaros gépek mellett a T-50 Golden Eagle sugárhajtású gépek bevonását is felajánlották a botswanai pilóták képzéséhez.
Jó eséllyel akár csúszást is szenvedhet az első kínai tervezésű repülőgép-hordozó, a Type 002-es építése. Ugyanis a flotta vezetése az elektromagetikus katapultot (EMALS) szeretné a repülőfedélzetbe építve látni, méghozzá teljesen működőképes állapotban. Ez pedig jelentős kihívást jelenthet a fejlesztőkre nézve, főleg úgy, hogy nem csekély tömeget kell majd 300 kilométer per órás sebesség körülire gyorsítania. A Szuhoj Szu-33-as kínai változatainak több tíz tonnányi tömege mellett a még fejlesztése alatt álló kétmotoros légtérellenőrző repülőgép felszállását is ez biztosítaná. Ez szintén igen termetes darab lesz, legalábbis az eddig nyilvánosságra került fotók és makettek alapján. Persze 2023-ig, a hajó tervezett vízre bocsátásig van még idő, de az EMALS nem éppen egy könnyedén megvalósítható rendszer, bár számos előnnyel rendelkezik, így mindenképpen érhető a kínai döntéshozók állásfoglalása.
Új variánsát mutatta be a VP10-es páncélozott szállító harcjárműnek a NORINCO. Az úszóképes, 8x8-as kerékképletű páncélos 12,7 milliméteres géppuskája helyett egy 105 milliméteres löveg képezi a fegyverzetet az új változatnál, amit a 12 főnyi szállított lövész helyére épített toronyba helyeztek el. A löveg mellé természetesen egy párhuzamosított 7,62 milliméteres géppuska is beépítésre került. Az első képek alapján a jármű elvesztette úszóképességét a löveg és a torony jelentette plusz súly miatt, ezért hiányoznak a páncéltest hátuljára épített, a vízi meghajtást biztosító propellerek.
Akár már a következő költségvetési évben egy jelentős összeget különíthetnek el az Egyesült Államokban a harckocsik aktív páncélzatának beszerzésére. Az évekkel ezelőtt lezajlott próbák eredményeit figyelembe véve az izraeli Trophy lehet a legesélyesebb a megrendelésre, mely a Rafael Advanced Defense Systems és az Israel Aircraft Industries leányvállalata, az Elta közös fejlesztése. A készletenként 350000-500000 dollárba kerülő Trophy megvásárlására igen nagy a hajlandóság, hiszen egy már harci körülmények között is kipróbált és bizonyított aktív páncélzattal lehetne erősebbé tenni az amerikai harckocsik védelmét.
Az első acéllemezen ejtett vágással ezen a héten kezdetét veszi a CVN 80-as jelzést viselő repülőgép-hordozó építése az Egyesült Államokban. A GERALD R. FORD –osztály harmadik tagja a nagy hagyománnyal rendelkező ENTERPRISE nevet kapja majd, az amerikai haditengerészet történetében immáron kilencedeik egységként. A név mellett más is újrahasznosításra fog kerülni, ugyanis az előző ENTERPRISE, a CVN 65-ös hordozó bontásából származó és újraöntött acél is a CVN 80-ban került majd felhasználásra.
Peruban egyre inkább hajlanak arra, hogy két Lockheed C-130J Super Hercules szállítógépet vásároljanak meg. A gond csak az, hogy honnan teremtsenek elő pénzt a beszerzésre. Ugyanis a szűkös katonai költségvetés nem teszi lehetővé a viszonylag könnyedén történő megvásárlást. A katonai döntéshozók egyértelműen a nagyobb törzshosszal rendelkező változat, a C-130J-30-as rendszeresítését szeretnék elérni, mivel ez jobban használható természeti katasztrófák esetén.
A katonai költségvetésben szintén nem túl jó eleresztett Argentína továbbra is partraszállító hajót keres haditengerészete számára. Most az amerikai haditengerészet állományából már 2014 óta kivont, de még további szolgálatra alkalmas AUSTIN-osztály egységeivel szemezgetnek. Az első tárgyalások már lezajlottak a felek között, ezekről konkrét adatokat eddig nem hoztak nyilvánosságra.
NETARZENÁL GALÉRIA
Eurocopter AS-350B-2 Ecureuil.
McDonnell Douglas F-4G Phantom II.
Lockheed Martin F-35A Lightning II.
Alenia Aermacchi T-346A Master.
Fairchild A-10A Thunderbolt II.
McDonnell Douglas F-15E Strike Eagle.
McDonnell Douglas F/A-18C Hornet.
Boeing AH-64DN Apache Longbow.
English Electric Lightning F.6.