Európai Tanács hírei

Aki belép a Senato della Repubblica-ba, megérinti a Palazzo Madama falai közé zárt történelem. Nemcsak a mindenkit nap mint nap foglalkoztató politikai dráma jut eszünkbe róla, hanem jeles események több évszázadnyi sora, melyek Európát formálták. Például Cesare Maccari mesterműve, a Szenátus falait díszítő Cicerone denuncia Catilina kiválóan illusztrálja a mai napot. Politikai allegória a demokratikus intézmények populizmus elleni küzdelmére, melyben az előbbiek győzedelmeskednek.

Arra emlékeztet minket, hogy egyrészt minden politikai közösség ereje abban áll, hogy mennyire küzd a túlélésért, mennyire erős és bölcs. Másrészt arra, hogy a darwini politikai küzdelemben a leghatásosabb fegyver a szó, és ez mindig így volt és így is lesz.

Cicero szavaival „A szabadság nem más, mint részt venni a hatalomban”. Még az antik görögöknek és rómaiaknak is fejtörést okozott, hogy mit is jelent szabadnak lenni. Hatvan évvel ezelőtt hat ország államférfiai úgy döntöttek, hogy az igazi szabadság az együttes cselekvés szabadsága. Más szóval a szuverenitás helyet biztosított a tárgyalóasztalnál. Ezért írták alá 1957-ben a Római Szerződést. Én éppenséggel abban az évben születtem, és egész életemet a Római Szerződésre felépített világ határozta meg. Mindenki tudja, hogy nekem személyesen mennyire fontos, hogy ma itt lehetek Önökkel.

Természetesen a mából visszatekintve minden nemesebbnek, megtervezettnek és kiszámítottnak tűnik. Hajlamosak vagyunk úgy gondolni a Római Szerződés aláíróira mint az Egyesült Európa politikai zsenijeire és evangélistáira. Igazság szerint kételyekkel teli vezetők voltak, és e rendkívül sebezhető emberekre az események hihetetlen nagy nyomással nehezedtek. Együttműködésre kényszerítette őket az, hogy Európát a második világháború kollektív erőtlenségbe taszította. Minden egyéb alternatíva riasztó zsákutcának tűnt. A mindennapok szintjén még kézzelfoghatóan jelen volt a háború borzalmas pusztítása.

Európa rémült és sebezhető országai adták e vezetőknek az alázatot, a tisztánlátást és a bölcsességet, hogy aláírják a Római Szerződést. Ezzel pedig olyan folyamatot indítottak el, melynek révén azóta keleten és nyugaton is sok más ország lépett újra a szabadság és a jólét útjára. Ez a folyamat segített megértenünk azt, hogy ha Európa gyenge, akkor az európai országok önmagukban is gyengék. Ha azonban Európa erős, akkor a tagállamai is erősek. Csak egységben valósíthatjuk meg szuverenitásunkat, lehetünk valóban szabadok a szélesebb nagyvilágban. Ez igaz volt akkor, és ma is igaz. És még hatvan év múlva is igaz lesz.

A Római Szerződés a sikerét annak is köszönheti, hogy a kormányok demokratikus egyetértés alapján hozták létre és hajtották végre. A tagállami parlamentek, melyeknek Önök a képviselői, az Európai Közösségre ruházták át hatáskörüket, ezzel az üzenettel: „Mindnyájunk közös érdekét tartsák szem előtt”. A hatáskör átruházása azóta sokszorosan megtérült, a csalódások és késedelmek ellenére is.

Valaki egyszer így fogalmazott: „Európa olyan, mint egy fa. Minden nap egyre nő, de ez a folyamat szemmel láthatatlan.” Romantikus megfogalmazás, de nagyon igaz. A Római Szerződés által elvetett magok olyan változásokat eredményeztek, melyek gyökeresen megváltoztatták a minket körülvevő világot, úgy, hogy a legtöbben már nem is emlékszünk, milyen volt régen. A Szerződés nyitottá tette elménket és társadalmainkat. Természetesen neki köszönhetjük a világ legnagyobb piacát is, ami jólétünk alapja. A vasfüggöny árnyékában felnőve számomra szinte lehetetlen volt mindezt elképzelni, de álmaimban reméltem, hogy egy nap valóra válik.

A jövő heti évforduló nemcsak az ünneplés, hanem a józan mérlegelés ideje is egyben. Bár látjuk, hogy gazdaságunk sebei lassan kezdenek begyógyulni, a jelenlegi kihívások léptéke és száma sokakat kétségbe ejt. A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy az Egyesült Királyság néhány év múlva kilép az Európai Unióból. Ilyen nehézségekre a legjobb reakció az, ha magunkévá tesszük a Római Szerződés aláíróinak alázatát, tisztánlátását és bölcsességét. Csakis így dönthetünk helyesen a jövőnkről. A múlt arra tanít, hogy Európa éppen akkor a legeredményesebb és legleleményesebb, amikor a legsebezhetőbb, bármennyire paradox is ez. Sokkal többet képes elérni szerény, türelmes ambícióval, mint nagyratörő elképzelésekkel.

Ezért is örülök annak, hogy a De Gasperi Alapítvány elnöke, Maria Romana De Gasperi is eljött ma közénk. Remek alkalom ez, hogy felidézzük édesapja híres szavait: „A jövőt nem erővel építjük, sem a leigázás vágyával, hanem a demokratikus módszer türelmes alkalmazásával, a konstruktív szellemben kialakított megállapodásokkal és a szabadság tiszteletben tartásával.” Talán e szavak nem eléggé csattanósak a Twitter-politizálás korában. De rám nagy hatással van a bennük rejlő igazság és erő. Meggyőződésem, hogy ez a néhány szó elég ahhoz, hogy megmutassa nekünk a követendő utat. Köszönöm a figyelmüket! Grazie

2017. március 21., kedd
EU–Japán vezetői találkozó
11.55 Abe Sinzó miniszterelnök érkezése. Fogadja: Donald Tusk elnök és Jean-Claude Juncker elnök
12.00 Sajtónyilatkozatok
12.20 Vezetői találkozó
13.05 Munkaebéd

2017. március 22., szerda
10.30 A brüsszeli terrortámadások áldozatainak emlékére állított emlékmű felavatása
11.30 Találkozó Marcelo Rebelo de Sousával, Portugália elnökével

2017. március 24., péntek
Róma
15.30 Az európai szociális partnerek és az uniós intézmények rendkívüli ülése
18.00 Az uniós intézmények elnökeinek és az EU állam-, illetve kormányfőinek audienciája Ferenc pápánál
19.30 Kétoldalú találkozó Jüri Ratas észt miniszterelnökkel

2017. március 25., szombat
Róma – A Római Szerződések 60. évfordulója
9.00 Paolo Gentiloni, Olaszország miniszterelnöke és Joseph Muscat, Málta miniszterelnöke üdvözli az EU állam-, illetve kormányfőit
10.00 A Római Szerződések 60. évfordulójának megünneplése
11.50 Csoportkép
12.15 Közös sajtókonferencia Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Paolo Gentiloni, Olaszország miniszterelnöke és Joseph Muscat, Málta miniszterelnöke részvételével
13.00 Díszebéd, házigazda: Sergio Mattarella, az Olasz Köztársaság elnöke

Március 25-én ünnepeljük a Római Szerződések aláírásának 60. évfordulóját. Megállapodtunk abban, hogy ezen a napon együtt emlékezünk meg egy hosszú út kezdetéről, mégpedig a római Piazza del Campidoglión lévő Orazi e Curiazi teremben, vagyis azon a helyen, ahol a Szerződések aláírására 1957-ben sor került. Ez alkalmat kínál majd arra, hogy figyelmünket az Európai Unió aktuális helyzetére és az integrációs folyamat jövőjére irányítsuk.

Az ünnepélyes megemlékezésre a délelőtt folyamán fog sor kerülni az uniós állam-, illetve kormányfők ülésének keretében, amelyen az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke, valamint az intézmények képviselői is részt vesznek majd.

Az ülésen együtt ünnepelhetjük közös történelmünket és áttekinthetjük a hatvan éve zajló integrációs folyamatot. Nem titok, hogy olyan történelmi idők tanúi vagyunk, amelyben szükségessé vált, hogy nagyobb és alaposabb figyelmet szenteljünk az Unió előtt álló rövid és középtávú kihívásoknak, vagyis a belső és a külső biztonság (különösen a migráció), valamint a növekedés, a foglalkoztatás és a szociális fejlődés kérdésének. Az ünnepi ülést követően szándékaink szerint politikai nyilatkozatot fogadunk el, amelyben megerősítjük az európai integrációs projekt létjogosultságát és felvázoljuk az elkövetkező évekre vonatkozó közös jövőképünket.

Csoportképünk ez alkalommal a szabadban fog készülni, majd az intézmények vezetői megtartják szokásos sajtókonferenciájukat.

Ezt követően átvonulunk a Quirinale-palotába, ahol Sergio Mattarella, az Olasz Köztársaság elnöke munkaebéden lát vendégül bennünket. A munkaebédet követően alkalmunk lesz arra, hogy meghallgassuk a beszédét és véleményt cseréljünk arról a folyamatról, amely március 25-én Rómában reményeink szerint új lendületet nyer.

Érdeklődéssel várjuk március 25-i római találkozónkat.

Az EU lépéseket tesz a személyhajók utas-nyilvántartásának digitalizálására azt biztosítandó, hogy baleset esetén a kutató-mentő szolgálatok azonnal hozzáférhessenek a fedélzeten tartózkodó személyek adataihoz. Az áldozatoknak és hozzátartozóiknak való segítségnyújtás megkönnyítése érdekében az adatok között szerepelni fog az utas állampolgársága is.

Ezzel összefüggésben ma további előrelépés történt, mivel a Tanács elfogadta álláspontját az európai személyhajók utasainak és személyzetének nyilvántartásba vételére vonatkozó módosított követelményekről, amelyek tartalmazzák ezeket az új rendelkezéseket. Az utasinformációkhoz való azonnali hozzáférés döntő fontosságú lehet például a kutatási és mentési folyamat elősegítése szempontjából. Egyúttal a hozzátartozókat és a barátokat is megkímélheti a felesleges aggodalomtól.

„Az új szabályok javítják a biztonságot, ami értelemszerűen valamennyi tengeri közlekedési jogszabályunk kulcseleme” – közölte Joe Mizzi, a közlekedésért és infrastruktúráért felelős máltai miniszter.
„Mindemellett azonban ösztönzik az innovációt és a digitalizációt a személyszállítási ágazatban, ami – különösen az adminisztratív terhek csökkentése révén – hozzájárul a szektor versenyképességének növeléséhez.”

A hatályos szabályok értelmében az utas-nyilvántartási adatokat a hajózási társaság tárolja, és vészhelyzet esetén a kutató–mentő szolgálat a társaság felelős tisztviselőjéhez fordul. A rendszer működéséhez a kapcsolattartó személynek elérhetőnek kell lennie, így a mentési művelet megkezdése előtt értékes percek veszhetnek el.

Az új követelmények értelmében az adatokat nem a hajózási társaság tárolja majd, hanem elektronikus formátumban azonnal az illetékes hatóság rendelkezésére fognak állni. Az adattovábbítás két módja, azaz az egyablakos nemzeti rendszerek, valamint az automatikus hajóazonosítási rendszer már a Bizottság eredeti javaslatában is szerepelt, és azokat a Tanács megtartotta.

A javasolt új szabályok egyúttal azt is előírják, hogy az információk között az utas nevén, születési dátumán, nemén és – az utas kívánságára – a vészhelyzet esetén igényelt különleges segítségen túl az utas állampolgárságát is fel kell tüntetni. A nyilvántartásban jelenleg nem minden esetben szerepel az állampolgárság, ami megnehezíti az áldozatoknak és hozzátartozóiknak való segítségnyújtást.

A bizottsági javaslattal szemben a tanácsi szöveg egy évről három évre növeli az átültetési időszakot, amelynek végéig az új szabályokat be kell építeni a nemzeti jogszabályokba. A felesleges adminisztratív terhek elkerülése érdekében a Tanács mentesíti az irányelv átültetésének kötelezettsége alól azon tagállamokat, amelyek nem rendelkeznek tengeri kikötővel, illetve a lobogójuk alatt közlekedő hajóval.

A Bizottság tavaly júniusban nyújtotta be a javaslatot, amely a személyhajók biztonságára vonatkozó uniós jogi keret átfogó felülvizsgálatának részét képezi. A felülvizsgálat célja, hogy a szabályok egyszerűsítése és az adminisztratív terhek csökkentése mellett biztonságosabbá tegye a tengeri közlekedést.

A javaslat útja a jogszabállyá válásig

A ma elfogadott általános megközelítés képezi majd a Tanács álláspontját az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalások során. A Parlament még nem fogadta el a javaslatra vonatkozó álláspontját. Ahhoz, hogy a szöveg hatályba lépjen, mindkét intézmény egyetértése szükséges.

A Tanács 2017. március 20-án négy magas rangú katonai vezetőt vett fel a szíriai rezsimmel szembeni uniós korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jegyzékére. A Tanács – a vegyi fegyverek elterjedése és használata elleni küzdelmet célzó uniós törekvéssel összhangban – azért vette fel ezt a négy személyt az említett jegyzékre, mert szerepük volt abban, hogy Szíriában vegyi fegyvereket vetettek be a polgári lakossággal szemben.

A Tanács ezen határozatával 239-re emelkedett azon személyek száma, akikkel szemben amiatt vezettek be utazási tilalmat és amiatt fagyasztották be vagyoni eszközeiket, mert felelősek a szíriai polgári lakosság erőszakos elnyomásáért, a rezsim kedvezményezettjei vagy támogatói, illetve kapcsolatban állnak ilyen személyekkel.

Ezenfelül az EU 67 szervezetet is sújt vagyoni eszközeik befagyasztásával. A Szíriával szembeni jelenlegi szankciók szélesebb köréhez tartoznak a következők: olajembargó, bizonyos befektetésekre vonatkozó korlátozások, a Szíriai Központi Bank Unióban találhatóvagyoni eszközeinek befagyasztása, exportkorlátozás azon berendezések és technológiák esetében, amelyek a belső elnyomás céljára is használhatók, illetve amelyek az interneten vagy a telefonhálózaton keresztüli kommunikáció nyomon követésére, illetve lehallgatására is szolgálhatnak. E szankciók hatályát legutóbb 2016. május 27-én hosszabbították meg, és 2017. június 1-jéig vannak érvényben.

Az EU továbbra is eltökélten törekszik arra, hogy az ENSZ-ben jóváhagyott keretek között tartós politikai megoldás szülessen a szíriai konfliktusra, mivel a szíriai polgárháborúnak nincs katonai megoldása. Az EU emellett vezető szerepet tölt be a szíriai válságra adott nemzetközi válaszlépések területén. A konfliktus kezdete óta az EU és tagállamai összesen több mint 9,4 milliárd eurót fordítottak humanitárius és fejlesztési támogatásra. Az EU szerepvállalásának további fokozása érdekében az Európai Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a 2017. március 14-én elfogadott közös közleményükben Szíriával kapcsolatban előremutató uniós stratégiát javasolnak. A közös közleményt a Külügyek Tanácsának következő, április 3-i ülésén fogják ismertetni.

A Tanács által elfogadott jogi aktusokat – amelyekben szerepel az érintett személyek neve is – az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2017. március 21-i számában hirdetik ki. A jogi aktusok elfogadására írásbeli eljárással került sor.

Az egészséges és méltóságteljes élethez elengedhetetlen, hogy mindenki biztonságos ivóvízhez jusson és megfelelő higiéniás létesítményeket használhasson. Mégis világszerte még mindig 663 millió ember – azaz minden tizedik ember – él úgy, hogy nem jut biztonságos ivóvízhez, vagyis úgy, hogy megfosztják őt ettől az alapvető emberi jogtól. A megfelelő higiéniás létesítményekre irányuló célt sem sikerült teljesíteni: még mindig 2,4 milliárdra tehető azon személyek száma világszerte, akik nem férnek hozzá megfelelő higiéniás létesítményekhez, azaz minden harmadik embert érint a probléma. A tartósan fennálló vízhiány és vízproblémák az éghajlatváltozás és a demográfiai fejlemények következtében a jövőben valószínűsíthetően mind több és több embert fognak érinteni.

A víz világnapja alkalmából az Európai Unió újólag hangsúlyozza azon vállalását, hogy a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend révén mindenki – de ezen belül is mindenekelőtt a legkiszolgáltatottabb helyzetű csoportok – számára biztosítani fogja a vízhez való hozzáférést és a megfelelő higiéniás létesítmények rendelkezésre állását, valamint a fenntartható vízgazdálkodást. A „senkit sem szabad hátrahagyni” elv melletti elkötelezettségünk azt jelenti, hogy senkit sem hagyunk megfosztani a tiszta vízhez való hozzáférés jogától. Ismételten tanúbizonyságot teszünk továbbá a Párizsi Megállapodás és a marrákesi éghajlat-politikai program melletti elkötelezettségünkről. A két eszköz keretében a nemzetközi közösség megerősítette, hogy eltökélt az éghajlatváltozás elleni küzdelem, illetve amellett, hogy segítse az éghajlatváltozás hatásainak kezelését, a vízre gyakorolt hatásokat is beleértve.

A biztonságos ivóvíz és a megfelelő higiéniás létesítmények biztosítása alapvető szolgáltatásnak minősül. Ezek előfeltételei az egészségnek, a növekedésnek és a termelékenységnek. Az uniós tagállamok általi kétoldalú együttműködésen túl az Európai Unió 2007 óta több mint 2,2 milliárd EUR összeget fordított vízgazdálkodási és higiéniai projektekre több mint 62 országban világszerte. A növekvő humanitárius szükségletekre és a kényszerű lakóhelyelhagyások számának növekedésére válaszul az Uniónak határozott szándéka, hogy a továbbiakban is segítse a természeti és ember által előidézett katasztrófák által sújtott embereket, nevezetesen azzal, hogy hozzáférést biztosít számukra az életet mentő tiszta és biztonságos vízhez.

Az EU emellett – a vízdiplomáciáról szóló 2013. évi tanácsi következtetésekben foglaltak alapján és a regionális fejlesztés stratégiai megközelítése révén – a továbbiakban is támogatni fogja a fenntartható vízgazdálkodást, és ennek keretében világszerte elő fogja mozdítani a határokon átnyúló együttműködést, amely alapvető fontosságú a fejlődés, valamint a stabilitás, a reziliencia, a béke és a biztonság szempontjából. Ezzel összefüggésben kiemelt figyelmet kell fordítani a víz, az energia és az élelmezésbiztonság területe közötti kritikus jelentőségű összefonódásokra. Az EU továbbá szorgalmazza a vízügyi együttműködés területére vonatkozó nemzetközi megállapodásokhoz való csatlakozást. Ezek között külön is megemlítendő a határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelméről és használatáról szóló ENSZ–EGB-egyezmény, valamint a nemzetközi vízfolyások nem hajózási célú hasznosításának jogáról szóló ENSZ-egyezmény. A víz az élet forrása. Az életé, melyet kötelességünk a világ minden szegletében megvédeni.

 E nyilatkozat közzétételére a víz európai és világnapja (2017. március 22.) alkalmából került sor.

A Tanács február 28-án kialakította a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) felülvizsgálatára vonatkozó tárgyalási álláspontját (általános megközelítés). Az ETS az egyik legfontosabb eszköz az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésében. A felülvizsgálat hozzájárul azon uniós célkitűzéshez, hogy az EU – az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségeinek megfelelően – 2030-ra legalább 40%-kal csökkentse az ilyen gázok kibocsátását.

A tanácsi álláspont elfogadásával most megkezdődhetnek a tárgyalások az Európai Parlamenttel annak érdekében, hogy megállapodás szülessen a végleges szövegről.

„Fontos ez nekünk, bolygónknak és az utánunk jövő nemzedékeknek. A Párizsi Megállapodás mérföldkövet jelentett, de a szavakat most tettekre kell váltani. Egy jobban működő ETS nagyobb mértékben csökkenti a kibocsátásokat. Az EU teljesíti ígéreteit, mert szívén viseli mindenki jobb jövőjét.”

Jose A. Herrera, Málta környezetvédelmi minisztere, a Tanács soros elnökeAz EU ETS

A 2005-ben indított kibocsátáskereskedelmi rendszer úgy működik, hogy felső határértéket állapítanak meg a nagykibocsátású ipari ágazatokból és az erőművekből származó összes kibocsátásra. Az évente csökkenő határértéken belül a vállalkozások kibocsátási egységeket vásárolhatnak és adhatnak el. Egy egység egy tonna szén-dioxid – az üvegházhatáshoz elsősorban hozzájáruló gáz –, vagy azzal egyenértékű, más üvegházhatású gáz kibocsátására jogosít. Ez arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy költséghatékony módon csökkentsék a kibocsátásukat.

A vállalkozások alapesetben árverés útján juthatnak kibocsátási egységekhez, egyes ipari ágazatok azonban térítésmentesen kapnak egységeket. A térítésmentes kiosztás a teljesítményre vonatkozó referenciaértékek alapján történik. Ennek keretében az alacsony mértékű károsanyag-kibocsátással járó termelés bevált gyakorlatait jutalmazzák.

Ütemterv és a következő lépések

Az Európai Tanács a 2014. októberi következtetéseiben meghatározta az EU ETS felülvizsgálatának főbb elemeit. A Bizottság ezen iránymutatások alapján 2015 júliusában benyújtotta az irányelvjavaslatát.

Mivel a javaslat a rendes jogalkotási eljárás keretébe tartozik, a végleges szöveg kialakítása érdekében azt mind a Tanácsban, mind pedig az Európai Parlamentben meg kell vitatni. Az Európai Parlament a 2017. február 15-i plenáris ülésén szavazott saját módosításairól. Mivel most elfogadták a tanácsi általános megközelítést is, megkezdődhetnek a tárgyalások.

Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) 2017. március 2-án tárgyalási megbízatásról állapodott meg, amely alapján megkezdődnek a tárgyalások az Európai Parlamenttel a határregisztrációs rendszerről szóló javaslatról. A rendszer segítségével rögzíteni fogják a schengeni övezet külső határait átlépő, EU-n kívüli állampolgárok be- és kiutazására, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatokat.

A határregisztrációs rendszer elősegíti majd, hogy:

• a határforgalom-ellenőrzés zökkenőmentesebb és az utazók engedélyezett tartózkodási idejének automatikus kiszámításával hatékonyabb legyen
• szisztematikusan és megbízhatóan meg lehessen állapítani, kik azok, akik túllépik az engedélyezett tartózkodási időt, illetve már nem teljesítik a beutazási feltételeket
• javuljon a belső biztonság és hatékonyabb legyen a terrorizmus elleni küzdelem, ugyanis lehetővé teszi a bűnüldözési hatóságoknak az utas korábbi utazásainak lekérdezését

„Az uniós határellenőrzés naprakésszé tételével könnyebben fogunk tudni megbirkózni a növekvő utasforgalommal. Olyan alapvető eszközről van szó, amellyel egyrészt jobban tudjuk majd kezelni a migrációt, különösen a tartózkodási idő túllépését, másrészt hatékonyabban tudunk fellépni a napjainkban fenyegető terrorista veszéllyel szemben.”

Carmelo Abela, Málta nemzetbiztonsági és belügyminisztere

A Corepernek egy másik rendeletre vonatkozóan is sikerült megállapodnia a tárgyalási megbízatásról: ez a jogszabály a schengeni határ-ellenőrzési kódexet módosítaná a határregisztrációs rendszer alkalmazása tekintetében.

A máltai elnökség a megbízatások alapján meg fogja kezdeni a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel.

A tanácsi álláspont több fontos, az alábbiakban ismertetendő elemről rendelkezik.

A tárolt adatok

A határregisztrációs rendszer az EU-n kívüli országok azon vízummentességet élvező és nem élvező állampolgárai esetében alkalmazandó, akik jogosultak bármely 180 napos időszakban legfeljebb 90 napot tartózkodni az EU-ban. A rendszer be- és kiutazásukat, illetve beléptetésük megtagadását fogja rögzíteni.

Tárolni fogja továbbá a személyazonosító és az úti okmányaikra vonatkozó információkat, valamint biometrikus adataikat (négy ujjnyomat és arcképmás).

A rendelettervezet előírja továbbá a határregisztrációs rendszer és a Vízuminformációs Rendszer közötti interoperabilitást azon EU-n kívüli állampolgárok tekintetében, akiknek vízummal kell rendelkezniük a EU külső határainak átlépéséhez. Az információknak a Vízuminformációs Rendszerben való lekérdezése biztosítani fogja, hogy a határforgalom-ellenőrzés gyors és hatékony legyen.

A határregisztrációs rendszer az információkat tároló központi adatbázisból, valamint az ehhez csatlakozó egységes nemzeti interfészekből áll.

Az EU-n kívüli országokra vonatkozó adatokat öt éven keresztül tárolják határigazgatási célokból.

Hozzáférés az adatokhoz

A határregisztrációs rendszerben tárolt adatok a határellenőrző hatóságok, a vízumhatóságok és azon tagállami hatóságok számára lesznek elérhetők, amelyek hatáskörrel rendelkeznek annak ellenőrzésére, hogy egy EU-n kívüli ország állampolgára teljesíti-e a beutazási, illetve tartózkodási feltételeket.

Az adatokat ezenfelül a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása céljából az Europol és a kijelölt bűnüldöző hatóságok is lekérdezhetik a tanácsi álláspontban meghatározott feltételek mellett.

A határregisztrációs rendszerben tárolt adatokhoz való hozzáférésnek és az adatok kezelésének a kitűzött célokkal arányosnak és az illetékes hatóságok feladatainak elvégzéséhez szükséges mértékűnek kell lennie.

Háttér

A rendeletjavaslat egy 2013 februárjában a Bizottság által előterjesztett jogalkotási csomag felülvizsgált változata. Miután a társjogalkotók jelezték technikai, pénzügyi és működtetési fenntartásaikat a 2013-as javaslat egyes aspektusaival kapcsolatban, a Bizottság technikai vizsgálatot végzett, majd megbízta az eu-LISA-t, a nagyméretű informatikai rendszerek üzemeltetési igazgatásával foglalkozó uniós ügynökséget egy kísérleti projekt lefolytatásával. Ennek az előkészítő szakasznak az eredményei alapján a Bizottság 2016. április 6-án nyújtotta be a javaslat felülvizsgált változatát.

Az uniós nagykövetek 2017. március 2-án a Tanács nevében megerősítették a nem hivatalos megállapodást, amely a máltai elnökség és az Európai Parlament között 2017. február 28-án jött létre az ukrán állampolgárokra vonatkozó vízumliberalizációról.

A megállapodás az EU-ba utazó ukrán állampolgárok számára bármely 180 napos időszakban legfeljebb 90 napra vízummentes tartózkodást engedélyez.

Ukrajna teljesítette a vízummentes rendszer bevezetéséhez szükséges feltételeket, ezért határozottan kiálltunk az ukrán állampolgárok vízummentes utazása mellett. A felfüggesztési mechanizmus február 27-én elfogadott reformja lehetővé tette a megállapodás véglegesítését.

Carmelo Abela, Málta nemzetbiztonsági és belügyminisztere Következő lépések

Miután az uniós nagykövetek a Tanács nevében már jóváhagyták a megállapodást, a rendeletet benyújtják először az Európai Parlamentnek, amely első olvasatban szavaz róla, majd pedig elfogadásra a Tanácsnak.

Háttérinformációk

A Bizottság 2015 decemberében megállapította, hogy Ukrajna a vízumliberalizációs terv minden feltételét teljesítette, és így megfelelt a vízummentességi követelményeknek. A Bizottság 2016. április 20-án közzétette az ukrán útlevéllel rendelkezőkre vonatkozó vízumliberalizációs javaslatát.

Amint hivatalosan is sor kerül az Ukrajnára vonatkozó új vízumrendszer elfogadására, az ország az 539/2001/EK rendelet I. mellékletéből (azon országok, amelyek állampolgárai vízummal léphetnek be a schengeni övezetbe) átkerül ugyanazon rendelet II. mellékletébe (vízummentességet élvező országok).

Az Európai Unióban aktuálisan fennálló migrációs és biztonsági helyzet tükrében, továbbá figyelembe véve a Grúziával, Ukrajnával, Törökországgal és Koszovóval kötendő vízumliberalizációs megállapodásokra irányuló javaslatait, a Bizottság 2016 májusában úgy döntött, hogy rendeletjavaslatot terjeszt elő a jelenlegi felfüggesztési mechanizmus felülvizsgálatára vonatkozóan. A módosított felfüggesztési mechanizmus lehetővé teszi, hogy bizonyos körülmények között felfüggesszék egy adott ország állampolgárainak a vízummentességét.

A Coreper az ukrán állampolgárokra vonatkozó vízumliberalizáció tárgyában 2016. november 17-én elfogadott tárgyalási álláspontjában úgy vélekedett, hogy a jogi eszköznek a módosított felfüggesztési mechanizmus hatálybalépését megelőzően nem lenne szabad hatályba lépnie. A Tanács 2017. február 27-én elfogadta a módosított felfüggesztési mechanizmusról szóló rendeletet.

Írország és az Egyesült Királyság az EU-szerződésekhez csatolt jegyzőkönyvekkel összhangban nem vesz részt ezen intézkedések alkalmazásában. Ezekben a tagállamokban továbbra is a nemzeti jogszabályok alkalmazandók a vízumrendszerre.

A Tanács 2017. február 27-én következtetéseket fogadott el az ENSZ emberi jogi fórumain 2017-ben képviselendő uniós prioritásokról.

A következtetésekben a Tanács újólag megerősíti, hogy az Európai Unió határozottan elkötelezett az ENSZ emberi jogi rendszere mellett. Az EU a jövőben is tevékeny szerepet fog betölteni az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában és az ENSZ Közgyűlésének Harmadik Bizottságában, az emberi jogok egyetemességének, oszthatatlanságának, egymásrautaltságának és egymással való kölcsönös összefüggésének védelmére és előmozdítására törekedve. Az EU a jövőben is fel fogja hívni e fórumok figyelmét a világon bárhol elkövetett emberi jogi jogsértésekre, az elszámoltathatóság fontosságára, valamint a büntetlenség elleni küzdelem szükségességére. Emellett ki fogja emelni azokat a pozitív tapasztalatokat, amikor ténylegesen felléptek az emberi jogi jogsértések megakadályozása vagy orvoslása érdekében.

Ebben a témakörben a Tanács minden évben fogad el következtetéseket. Céljuk azoknak a főbb irányvonalaknak a meghatározása, amelyek mentén az EU a következő hónapokban fel kíván lépni az ENSZ emberi jogi fórumain.

1 A 2014. december 16-i következtetéseivel összhangban a Tanács megvizsgálta az Európai Unió és a Svájci Államszövetség közötti kapcsolatok általános állapotát. A Tanács szükség szerint 2018 végéig ismét megvizsgálja e kapcsolatoknak, valamint az egyéb nem uniós tagállam nyugat-európai országokkal ápolt kapcsolatainak az állapotát.

2 Az EU és Svájc egymás kulcsfontosságú gazdasági partnerei, továbbá társadalmaink is szorosan összefonódnak. E tekintetben a jó és megbízható kapcsolatok mindkét fél érdekeit szolgálják. A Tanács tudomásul veszi Svájc 2016. július 27-i levelét, amelyben arról tájékoztatja az EU-t, hogy visszavonta az uniós tagságra vonatkozó kérelmét. A Tanács ezzel kapcsolatban üdvözli, hogy a Svájci Szövetségi Tanács megerősítette az az iránti határozott elkötelezettségét, hogy fenntartsa és tovább erősítse az EU-val folytatott együttműködését, és bátorítja ezen együttműködés továbbfejlesztését, többek között a legfontosabb külpolitikai kérdésekben is.

3 A Tanács úgy véli, hogy a személyek szabad mozgása az uniós politika egyik alappillére, és hogy a belső piac és az ahhoz tartozó négy szabadság nem választható el egymástól. A Tanács szoros figyelemmel kísérte azt a jogalkotási folyamatot, amely a tömeges bevándorlás korlátozásáról 2014. február 9-én tartott népszavazás eredményeképpen kezdődött el Svájcban. A Svájci Szövetségi Gyűlés által 2016. december 16-án elfogadott szöveget akkor lehet az uniós polgárok jogaival összeegyeztethető módon, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás keretében végrehajtani, ha a szükséges végrehajtási rendelet tisztázza a még lezáratlan kérdéseket, így például a megüresedő álláshelyekkel kapcsolatos tájékoztatáshoz való jogot, valamint a további intézkedések elfogadására vonatkozó eljárást, különösen a határ menti ingázó munkavállalók jogainak tiszteletben tartása érdekében. A Tanácsra ösztönzőleg hat, hogy Svájc kész az ilyen, esetlegesen felmerülő kérdéseket az említett megállapodás által létrehozott EU–Svájc Vegyes Bizottság keretében megtárgyalni.

4 A Tanács üdvözli, hogy a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás immár Romániára, Bulgáriára és Horvátországra is alkalmazandó, és így ezen országok állampolgárai is élvezhetik a korlátozatlan szabad mozgás jogát Svájcban. Horvátországgal kapcsolatban a Tanács nyugtázza, hogy Svájc 2016. december 16-án teljesítette kötelezettségét, és letétbe helyezte a megerősítő okiratot. A Tanács ugyanakkor azt is megállapítja, hogy azáltal, hogy Svájc késedelmesen ratifikálta a III. sz. jegyzőkönyvet, késleltette a horvát állampolgárokra alkalmazott átmeneti időszakok megkezdését. Ezzel a kérdéssel foglalkozni kell a személyek szabad mozgásáról szóló új végrehajtási jogszabályban, és a helyzetet rendszeresen felül kell vizsgálni. A Tanács üdvözli, hogy Svájc teljes körűen csatlakozott a „Horizont 2020” keretprogramhoz, valamint azt is, hogy várhatóan folytatódni fognak a tárgyalások az Erasmus programban való svájci részvételről.

5 A Tanács tudomásul veszi, hogy Svájc ismételten megerősítette az ágazati megközelítés iránti elkötelezettségét. A Tanács azonban emlékeztet arra, hogy az ágazati megközelítés továbbfejlesztésének továbbra is előfeltétele, hogy – annak érdekében, hogy a polgárok és a vállalkozások számára biztosítani lehessen a homogenitást és a jogbiztonságot – létrejöjjön azon meglévő és jövőbeli megállapodások közös intézményi kerete, melyek révén Svájc az EU belső piacában részt vesz. A Tanács hangsúlyozza az EU és Svájc közötti közös egyetértés fontosságát a tekintetben, hogy minél hamarabb le kell zárni az intézményi keretről szóló megállapodásra vonatkozó tárgyalásokat. E tárgyalások lezárása lehetővé teszi majd, hogy maradéktalanul kiaknázzuk az EU és Svájc közötti átfogó partnerségben rejlő lehetőségeket.

6 Svájc az EU harmadik legnagyobb gazdasági partnere, az EU pedig Svájc legfontosabb kereskedelmi partnere. Napjainkban a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok rendszerint olajozottan, mindkét fél javát szolgálva működnek, ugyanakkor az uniós piaci szereplőknek – különösen az agrár-élelmiszeriparban és a szolgáltatási ágazatban – több olyan szabályozással kell szembenézniük, amelyek korlátozzák a svájci piacra való bejutásukat. A kétoldalú gazdasági kapcsolatokban fennálló aszimmetria felszámolása érdekében ezeket a korlátozásokat kezelni kell. A Tanács aggasztónak találja bizonyos megállapodások következetlen alkalmazását, valamint hogy Svájc ezek alapján olyan jogalkotási intézkedéseket és gyakorlatokat vezet be – szövetségi szinten vagy a kantonok szintjén –, amelyek nem egyeztethetők össze e megállapodásokkal, és különösen a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodással. A Tanács felszólítja Svájcot, hogy szüntesse meg ezeket a kísérő intézkedéseket, és tartózkodjon az említett megállapodással összeegyeztethetetlen új intézkedések elfogadásától.

7 A Tanács nyugtázza, hogy 2016. szeptember 30-án új jogalapot fogadtak el Svájc pénzügyi hozzájárulására vonatkozóan. E pénzügyi hozzájárulás célja az EU-n belüli gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, továbbá az, hogy a hozzájárulás arányos legyen azon jelentős előnyökkel, amelyekhez Svájc az egységes piacban való részvétele révén jut. A Tanács bátorítja Svájcot, hogy folytassa le a szükséges megbeszéléseket az EU-val annak érdekében, hogy minél hamarabb megállapodás szülessen a pénzügyi hozzájárulás megújításáról.

8 A Tanács üdvözli, hogy az ország ratifikálta és a kitűzött időpontban, 2017. január 1-jén hatályba léptette a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló 2003/48/EK tanácsi irányelvben meghatározott szabályokkal egyenértékű rendelkezések megállapításáról szóló, az Európai Közösség és Svájc között létrejött megállapodás módosító jegyzőkönyvét, amelyet 2015. május 27-én írtak alá.

9 A Tanács tudomásul veszi az egyes preferenciális adórendszerek és a káros adóversenyt eredményező gyakorlatok új intézkedésekkel történő felváltását célzó jogszabályokról 2017. február 12-én tartott népszavazás kedvezőtlen eredményét. A Tanács hangsúlyozza a tisztességes adóverseny fontosságát, és határozottan ösztönzi Svájcot, hogy teljesítse nemzetközi kötelezettségvállalásait, és az uniós tagállamok és Svájc adóügyi kérdésekről szóló, 2014. évi közös nyilatkozatával összhangban keressen alternatív megoldásokat az öt érintett adórendszer tényleges és gyors megszüntetésére. A Tanács továbbra is szoros figyelemmel fogja kísérni az ügy alakulását.

10 A Tanács üdvözli, hogy Svájc jelentős eredményeket ért el az Alpokon átvezető új vasútvonal (NRLA) létesítése terén, ami összhangban van az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a vasúti és közúti áru- és személyszállításról szóló megállapodás 34. cikkével. A Gotthárd-bázisalagútnak (a világ leghosszabb vasúti alagútjának) 2016. június 1-jei megnyitása olyan mérföldkő, amely még inkább elősegít az európai közlekedés eredményessé és környezetbaráttá tételét.

11 Svájc szoros partnere az Uniónak a bel- és igazságügy, különösen a schengeni vívmányok alkalmazása terén. Az Európába irányuló, példátlan nagyságrendű migrációs áramlás összefüggésében a Tanács elismeréssel tekint Svájc közreműködésére, valamint konstruktív és pozitív együttműködésére, különösen ami az európai migrációs stratégia végrehajtását illeti.

12 A Tanács nagyra értékeli az EU és Svájc között a KKBP területén folyó együttműködést és különösen Svájc részvételét a KBVP-missziókban, valamint szoros együttműködését a humanitárius és polgári védelem területén, és várakozással tekint a meglévő együttműködés elmélyítése elé. A Tanács üdvözli, hogy nemrégiben megállapodás született egyrészt az EU-nak az ukrajnai polgári biztonsági ágazati reformra vonatkozó tanácsadó missziójában, másrészt pedig az EU mali KBVP-missziójában (EUCAP Száhel Mali) való svájci részvételről. Ezenfelül a Tanács tudomásul veszi, hogy Svájc eseti alapon önkéntesen csatlakozik az uniós korlátozó intézkedésekhez. A Tanács arra bátorítja az országot, hogy továbbra is kísérje figyelemmel és következetesen alkalmazza a korlátozó intézkedéseket, és lépjen fel azok megkerülése ellen. A Tanács felszólítja Svájcot, hogy a jövőben is csatlakozzon az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések, illetve az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott uniós korlátozó intézkedésekhez, és javítsa azok alkalmazását.

A Szerbia csatlakozásáról tárgyaló miniszteri szintű konferenciának a mai napon Brüsszelben tartott ötödik ülésén megnyitották a 20. fejezetet (Vállalkozás- és iparpolitika), valamint megnyitották és ideiglenesen lezárták a 26. fejezetet (Oktatás és kultúra).

Az Európai Unió küldöttségét az Európai Unió Tanácsa máltai elnökségének nevében Louis Grech, a Máltai Köztársaság miniszterelnök-helyettese és Európa-ügyi és a választási program végrehajtásáért felelős minisztere vezette. Az Európai Bizottságot Johannes Hahn, az európai szomszédságpolitikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos képviselte. A szerb küldöttséget Jadranka Joksimović, európai integrációért felelős tárca nélküli miniszter vezette.

A mai konferenciát is figyelembe véve Szerbia az összesen 35 tárgyalási fejezetből eddig nyolcat nyitott meg, és ezek közül kettőt már ideiglenesen le is zártak. Adott esetben további csatlakozási konferenciák megtartását tervezik a csatlakozási folyamat továbbvitele érdekében. A csatlakozási tárgyalások 2014 januárjában kezdődtek.

Az érintett fejezetek

A napirenden szereplő fejezeteket illetően az Unió alaposan megvizsgálta Szerbia felkészültségének jelenlegi állapotát.

20. fejezet – Vállalkozás- és iparpolitika

Abból kiindulva, hogy Szerbiának további előrehaladást kell elérnie jogszabályainak az 20. fejezet (Vállalkozás- és iparpolitika) hatálya alá tartozó uniós vívmányokkal való összehangolása és e vívmányok végrehajtása terén, az EU megállapította, hogy e fejezet ideiglenes lezárásához egy bizonyos kritériumnak teljesülnie kell. Ez a kritérium a következő:

• Szerbia átfogó iparstratégiát alakít ki, és megkezdi annak végrehajtását; a stratégiát ki kell egészíteni egy értékelési mutatókat és referenciaértékeket tartalmazó rendszerrel, az ipar területére vonatkozó uniós szakpolitikákban javasoltaknak megfelelően.

26. fejezet – Oktatás és kultúra

A 26. fejezetet (Oktatás és kultúra) illetően az EU úgy ítélte meg, hogy e fejezet ideiglenes lezárásához kivételesen nincs szükség kritériumok meghatározására, tekintettel Szerbiának az oktatás és kultúra területén tapasztalt általánosan jó felkészültségére, valamint az e fejezet hatálya alá tartozó uniós vívmányokból fakadó kötelezettségek szűk körére és sajátos jellegére. Ezért az EU megállapította, hogy ez a fejezet ebben a szakaszban nem igényel további tárgyalásokat.

A napirenden szereplő mindkét fejezet esetében a tárgyalások során továbbra is folytatódik a jogszabályoknak az uniós vívmányokkal való összehangolásában és a vívmányok végrehajtásában elért előrehaladás nyomon követése. Az EU hangsúlyozta, hogy külön figyelmet fog szentelni a közös álláspontokban említett minden konkrét kérdés nyomon követésének. Az EU szükség esetén a megfelelő időpontban visszatér ezekhez a fejezetekhez.

A máltai elnökség és az Európai Parlament képviselői ideiglenes megállapodásra jutottak az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoportnak (EFRAG) juttatott uniós finanszírozás meghosszabbításáról.

A 2017–2020-as időszakra közel 14 millió eurót különítenek el az EFRAG folyamatos működésének biztosítása érdekében. Az EU hozzájárulása az EFRAG költségvetésének mintegy 60%-át teszi ki.

Christian Cardona, Málta gazdasági, beruházási és a kisvállalkozásokért felelős minisztere így nyilatkozott: „A megfelelő finanszírozás lehetővé teszi majd, hogy az EFRAG hatékonyan láthassa el feladatait. Az EFRAG-nak így ma minden lehetősége megvan arra, hogy az európai projekt érdekében továbbra is tanácsokkal lássa el az Európai Bizottságot a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok terén. A függetlenség és az átláthatóság elengedhetetlen a pénzügyi szolgáltatások és a tőke egységes piacának megerősítéséhez.”

Az EFRAG küldetése, hogy a pénzügyi beszámolás területén európai álláspontokat dolgozzon ki és előmozdítsa azokat. Törekszik annak biztosítására is, hogy ezeket az álláspontokat kellőképpen figyelembe vegyék a Nemzetközi Számviteli Standardok Testületében. Ez a független szerv a felelős a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) megalkotásáért.

2009-ben az EU programot indított a pénzügyi szolgáltatások, a pénzügyi beszámolás és az audit területén végzett tevékenységek támogatása céljából. A program kedvezményezettje az IFRS Alapítvány, az EFRAG és a Közérdekű Felügyeleti Tanács (PIOB) volt.

A programot a 258/2014/EU rendelet kiterjesztette a 2014–2020-as időszakra, de csak az IFRS Alapítvány és a PIOB vonatkozásában.

Az EFRAG tekintetében a Tanács és a Parlament úgy döntött, hogy megvárja, amíg lezárul néhány, az EFRAG irányítását érintő reform. Az EFRAG irányítását érintő reformot – amely a nemzetközi számviteli standardok kidolgozásához nyújtott uniós hozzájárulást volt hivatott megerősíteni – 2014. október 31-én hajtották végre.

A mai napon elfogadott ideiglenes megállapodást az elkövetkező hetekben még meg kell majd erősítenie a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek. E megerősítést követően az uniós költségvetésből az EFRAG számára elkülönített teljes összeg 23 millió eurót tesz majd ki a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozóan, ami megfelel a Bizottság kezdeti becslésének.

A Tanács 2017. február 27-én vízumliberalizációs rendeletet fogadott el, amelynek értelmében a grúziai állampolgárok bármely 180 napos időszakban legfeljebb 90 napra vízummentesen utazhatnak az EU-ba.

„Ez a megállapodás közelebb hozza egymáshoz a Grúziában és az EU-ban élő embereket, valamint erősíti a turizmust és az üzleti kapcsolatokat. A megállapodás azt követően jöhetett létre, hogy Grúzia végrehajtotta az okmányok biztonságosságával, a határigazgatással, a migrációval és a menekültüggyel kapcsolatos elengedhetetlen reformokat, továbbá a felfüggesztési mechanizmus közelmúltbeli módosítása is szükséges volt hozzá.”

Carmelo Abela, Málta nemzetbiztonsági és belügyminisztere

A Tanácsnak és az Európai Parlamentnek most alá kell írnia az elfogadott rendeletet. A szöveg ezután megjelenik az EU Hivatalos Lapjában, majd 20 nappal később, a vízummentesség felfüggesztésének új mechanizmusával egyidejűleg hatályba lép.

A rendelet az 539/2001/EK rendeletet módosítja, aminek eredményeképpen Grúzia átkerül az I. mellékletből (azon országok, amelyek állampolgárai vízummal léphetnek be a schengeni övezetbe) a II. mellékletbe (vízummentességet élvező országok). Ezentúl a biometrikus útlevéllel rendelkező grúziai állampolgárok üzleti, turista vagy családlátogatási célból legfeljebb 90 napra vízummentesen utazhatnak be az EU-ba.

Ezek a rendelkezések a Szerződésekhez csatolt jegyzőkönyvekkel összhangban nem vonatkoznak Írországra és az Egyesült Királyságra. Ezekben a tagállamokban továbbra is a nemzeti jogszabályok alkalmazandók a vízumrendszerre.

2017. február 27-én a Tanács elfogadta azt a rendeletet, amely a hatályos vízumliberalizációs megállapodások felfüggesztését lehetővé tevő mechanizmust módosítja.

„A vízumliberalizáció komoly előnyökkel jár az EU és a harmadik országok számára. Ugyanakkor az Uniónak képesnek kell lennie arra, hogy hatékonyan lépjen fel, ha a szabályokat nem tartják be. A felfüggesztési mechanizmus ma elfogadott módosítása révén könnyebben kivédhetjük a rendszerrel való visszaélést.”

Carmelo Abela, , Málta nemzetbiztonsági és belügyminisztere

A felülvizsgált rendelet célja a felfüggesztési mechanizmus megerősítése. A rendelet ezt úgy éri el, hogy a tagállamok számára egyszerűbbé teszi a felfüggesztést indokoló körülményekről szóló értesítést, a Bizottság számára pedig lehetővé teszi, hogy saját kezdeményezésére indítsa meg a mechanizmust, továbbá a Bizottság feladatául jelöli meg, hogy küldjön éves jelentéseket az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak arról, hogy a vízummentességet élvező harmadik országok milyen mértékben teljesítik az előírt kritériumokat.

A felfüggesztéshez vezető lehetséges indokok köre bővült, és most már kiterjed azokra az esetekre is, amikor a visszafogadás terén gyengül az együttműködés, vagy amikor jelentősen megnő az elutasított visszafogadási kérelmek aránya, többek között az érintett harmadik ország területén átutazó más harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozóan, valamint amikor jelentősen megnőnek a tagállamok közrendjét vagy belső biztonságát fenyegető kockázatok.

A mechanizmus alkalmazását az is megkönnyíti majd, hogy az eljárás felgyorsítása érdekében lerövidítették a referenciaidőszakokat és a határidőket. Különösen lényeges, hogy a felfüggesztéshez vezető körülményeknek és az előző év azonos időszakában vagy a vízummentesség alkalmazását megelőző időszakban fennálló helyzetnek az összevetésekor a korábbi hat hónap helyett mindössze két hónap a referenciaidőszak.

A felfüggesztési mechanizmus vagy valamely tagállam által küldött értesítés alapján, vagy a Bizottság kezdeményezésére indul. Amennyiben a tagállamok egyszerű többsége értesítést küld a Bizottságnak, annak végrehajtási határozatot kell elfogadnia, amellyel az érintett harmadik országbeli állampolgárok bizonyos kategóriái tekintetében kilenc hónapos időtartamra ideiglenesen felfüggeszti a vízummentességet. Ezen időszak alatt a Bizottság megerősített párbeszédet kezd az érintett harmadik országgal annak érdekében, hogy orvosolja a szóban forgó körülményeket.

Amennyiben a kifogásolt körülmények továbbra is fennállnak, a Bizottság (az említett kilenc hónapos időszak vége előtt legalább két hónappal) felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el, amely további 18 hónapra ideiglenesen felfüggeszti a vízummentességet az érintett harmadik ország valamennyi állampolgára tekintetében. A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus időbeli hatályának lejárta előtt jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. E jelentést jogalkotási javaslat is kísérheti, amelynek célja az érintett harmadik ország áthelyezése a II. mellékletből (vízummentességet élvező országok jegyzéke) az I. mellékletbe (azon országok jegyzéke, amelyek állampolgárai csak vízummal utazhatnak be a schengeni térségbe).

Annak biztosítása érdekében, hogy a vízumliberalizációs párbeszédet követően vízummentességet kapó harmadik országok folytatólagosan teljesítsék a vízummentességet megalapozó kritériumokat, a rendelet monitoringmechanizmust vezet be.

Írország és az Egyesült Királyság az EU-szerződésekhez csatolt jegyzőkönyvekkel összhangban nem vesz részt ezen intézkedések alkalmazásában. Ezekben a tagállamokban továbbra is a nemzeti jogszabályok alkalmazandók a vízumrendszerre.

Következő lépések

A Tanácsnak és az Európai Parlamentnek még alá kell írnia az elfogadott rendeletet. Az aláírt szöveg megjelenik az EU Hivatalos Lapjában, majd 20 nappal később hatályba lép.

A Tanács 2017. február 27-én úgy határozott, hogy egy évvel, 2018. február 28-ig meghosszabbítja a Belarusszal szembeni korlátozó intézkedéseket. Ezen intézkedések keretében az EU egyrészt fegyverembargót rendelt el, másrészt a vagyoni eszközök befagyasztását és utazási tilalmat négy olyan személlyel szemben, akiket két ellenzéki politikus, egy üzletember és egy újságíró 1999. és 2000. évi, máig nem tisztázott eltűnésével összefüggésben vett jegyzékbe. A Tanács egyúttal mentességet biztosított a korlátozó intézkedések alól a biatlonfelszerelések Belaruszba irányuló kivitele számára, amelyet azonban az illetékes nemzeti hatóságoknak eseti alapon előzetesen engedélyezniük kell.

Amint az a Tanács a 2016. február 15-i következtetéseiben is szerepel, a Belarusszal szembeni jövőbeli uniós politika alakulása szempontjából továbbra is kulcsfontosságúak azok a kézzelfogható lépések, amelyeket az ország az egyetemes alapvető szabadságok, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása érdekében tesz.

Az EU első alkalommal 2004-ben rendelt el korlátozó intézkedéseket Belarusszal szemben a fent említett négy személy eltűnésével összefüggésében. A Tanács később további korlátozó intézkedéseket is elfogadott a nemzetközi választási normáknak és az emberi jogok nemzetközi jogának megsértésében, valamint a civil társadalommal és a demokratikus ellenzékkel szembeni elnyomásban érintett személyekkel szemben. A fegyverembargó elrendelésére 2011-ben került sor. 2016. február 15-én a Tanács úgy határozott, hogy 170 személlyel és három vállalattal szemben megszünteti a korlátozó intézkedéseket, ugyanakkor fenntartotta a fegyverembargót és négy személlyel szemben a szankciókat is. A határozattal egyidejűleg a Tanács nyugtázta a Belarusz által tett azon lépéseket, amelyek hozzájárultak az Unióval fennálló kapcsolatai javulásához.

A Tanács 2017. február 27-én jogi aktusokat fogadott el további korlátozó intézkedések bevezetéséről a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal (KNDK) szemben. A jogi aktusok azokat az új korlátozó intézkedéseket ültetik át, melyeket az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa a 2016. november 30-án elfogadott 2321 (2016) sz. határozatával vezetett be.

Az intézkedések korlátozásokat tartalmaznak a KNDK-ból kiinduló, szenet, vasat és vasércet érintő ügyletekre, valamint a réz, a nikkel, az ezüst, a cink, illetve szobrok KNDK-ból történő behozatalára vonatkozóan. Az intézkedések közé tartozik az új helikopterek és vízi járművek KNDK-ba való exportjának tilalma, valamint a már hatályban lévő korlátozások szigorítása a közlekedési ágazatban és a pénzügyi szektorban, mint például annak tilalma, hogy a KNDK-beli diplomáciai képviseletek és a KNDK-beli diplomaták az EU-ban egynél több bankszámlával rendelkezzenek, illetve az arra vonatkozó korlátozások, hogy a KNDK milyen célokra használhat ingatlanokat az EU-ban.

A jogi aktusok azt is előírják a tagállamoknak, hogy további intézkedéseket hozzanak annak megakadályozására, hogy a KNDK-beli állampolgárok olyan tudományágakkal kapcsolatos speciális oktatásban vagy képzésben részesüljenek, melyek elősegítenék a KNDK nukleáris vagy ballisztikusrakéta-programjait. Ezenfelül a tagállamok – az orvosi célú cserék kivételével – felfüggesztik az olyan személyek vagy csoportok részvételével folytatott tudományos és műszaki együttműködést, akiket vagy amelyeket a KNDK hivatalosan támogat, illetve akik vagy amelyek a KNDK-t képviselik.

A már hatályban lévő szankciókhoz hasonlóan ezeket a korlátozó intézkedéseket oly módon alakították ki, hogy elkerüljék, hogy azok az ország polgári lakosságára nézve humanitárius következményekkel járjanak. Ezért adott esetben mentességeket tartalmaznak megélhetési vagy humanitárius célból.

Az ENSZ BT határozatával 11 újabb személyt és 10 újabb szervezetet vett fel az azon személyek és szervezetek jegyzékébe, akik, illetve amelyek vagyoni eszközök befagyasztásának, illetve a személyekre vonatkozó utazási korlátozásoknak a hatálya alá tartoznak. Ezt a kiegészítést a Tanács a 2016. december 8-án elfogadott határozatával ültette át az uniós jogba.

Az EU 2006. december 22-én vezetett be korlátozó intézkedéseket Észak-Koreával szemben. A meglévő intézkedések mindazokat a határozatokat végrehajtják, amelyeket az ENSZ BT a KNDK ballisztikus rakétatechnológiát alkalmazó nukleáris kísérleteire és rakétakilövéseire válaszul fogadott el, valamint további önálló uniós intézkedéseket is tartalmaznak. Az intézkedések Észak-Korea nukleáris fegyverekkel kapcsolatos programjára és nukleáris programjára, illetve más tömegpusztító fegyverekkel és ballisztikus rakétákkal kapcsolatos programjára irányulnak. Többek között az olyan fegyverek, áruk, szolgáltatások és technológia exportjára és importjára vonatkozó tilalmakat is magukban foglalnak, amelyek felhasználhatók ezekben a programokban.

Az elnökség, az EKB és a Bizottság képviselői 2017. február 21-én találkoztak a szociális partnerekkel, hogy megbeszélést folytassanak a jelenlegi gazdasági feltételekről és kilátásokról, valamint a költségvetési irányvonalnak a gazdasági növekedés támogatásában betöltendő szerepéről.

Edward Scicluna, Málta pénzügyminisztere, a Tanács elnöke a következőkkel nyitotta meg az ülést:

„A gazdasági tevékenység az EU-ban továbbra is mérsékelt, de javuló tendenciát mutat. A gazdasági fellendülést azonban továbbra is egyenetlen növekedés, valamint az államháztartások állapota tekintetében a tagállamok között fennálló számottevő különbségek jellemzik. Ezért felvetődik a kérdés, hogy milyen szerepet játszhat a költségvetési politika a gazdasági növekedés támogatásában. Ezzel összefüggésben meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a költségvetési politika stabilizáló szerepe, illetve a fenntarthatóságot támogató aspektusa között.”

Valdis Dombrovskis, a Bizottság alelnöke a következőket mondta:

„Európában immár ötödik éve tart a folyamatos gazdasági fellendülés. Minden uniós tagállam visszatért a gazdasági növekedési pályára. A mai bizonytalan időkben azonban nagyon fontos, hogy az európai gazdaságok versenyképesek maradjanak és alkalmazkodni tudjanak a változó körülményekhez. Folytatnunk kell tehát a strukturális reformokra irányuló intézkedéseket. Gondoskodnunk kell továbbá arról, hogy a növekedés inkluzív legyen, hogy a fellendülés hatását mindenki érezhesse, különös tekintettel a társadalom legnehezebb helyzetben lévő tagjaira. Számos tagállamban magas az államháztartási hiány és az államadósság; ezeknek az országoknak folytatniuk kell a hiány és az adósság csökkentését, hogy gazdaságaik ellenállóbbá váljanak a belső és külső gazdasági sokkhatásokkal szemben. Több tagállamnak is kezelnie kell a bankszektorban fennálló hiányosságokat, többek között csökkenteniük kell a nemteljesítő hitelek nagy arányát.”

Luca Visentini, az Európai Szakszervezetek Szövetségének (ESZSZ) főtitkára a következő észrevételeket tette:

„Az ESZSZ üdvözli a Bizottság expanzív költségvetési politika alkalmazására vonatkozó felhívását. A jelenlegi helyzetre, amelyet csekély kereslet, alacsony infláció és nagy munkanélküliség jellemez, a költségvetési ösztönzés lehet a helyes válasz. A Stabilitási és Növekedési Paktum szabályai azonban nem teszik lehetővé a tagállamok számára, hogy expanzív költségvetési politikát folytassanak. Az ESZSZ a Stabilitási és Növekedési Paktum felülvizsgálatára, valamint jobb gazdasági kormányzásra hív fel, mivel ez teremtené meg gazdaságaink helyreállításának és a fenntartható növekedésnek a lehetőségét. Az ESZSZ a belső kereslet növelése, valamint a növekedés és a munkahelyteremtés fokozása érdekében szükségesnek tartja az állami beruházások növelését és az egész Európára és minden dolgozóra kiterjedő béremelést. Ez az a politika, amit az Uniónak meg kell valósítania.”

Az Európai Vállalkozói Szövetség, a BusinessEurope nevében felszólaló Markus J. Beyrer főigazgató a következőket mondta:

„Világosan látható, hogy az uniós gazdaság új erőre kapott az elmúlt hónapokban, aminek része az is, hogy az elmúlt egy évben az Unióban létrejött 3 millió új munkahely többségét a vállalkozások hozták létre. De a növekedést támogató tényezők közül több továbbra is átmeneti jellegű. Számunkra aggodalomra ad okot az, hogy az uniós tagállamok túl keveset tesznek a kedvező gazdasági feltételek kihasználása érdekében. A tagállamoknak fokozniuk kell reform-erőfeszítéseiket, hogy a jelenlegi bizonytalan globális politikai környezetben javítsák a növekedési kilátásokat és erősítsék az uniós gazdaság ellenálló képességét.”

Az Állami és Közszolgáltatási Vállalatok Európai Központja (CEEP) nevében felszólaló Valeria Ronzitti főtitkár a következőkről beszélt:

„A CEEP üdvözli az Európai Bizottságnak az euróövezeti költségvetési irányvonal meghatározására vonatkozó javaslatát. Véleményünk szerint a Bizottság legújabb közleménye felhívás a tagállamokhoz arra vonatkozóan, hogy az euróövezetre egységes egészként, és ne csupán az egyes tagok összességeként tekintsenek. A Stabilitási és Növekedési Paktum azonban önmagában nem tudja arra kötelezni a költségvetési mozgástérrel rendelkező országokat, hogy e mozgásteret ki is használják. Ezért ezt a Bizottság által tett, igen üdvözlendő első lépést meg kell erősíteni a gazdasági és monetáris unió (GMU) kiteljesítési folyamata során. Most már ténylegesen elegendő bizonyítékkal rendelkezünk arra vonatkozóan, hogy ha a tagállamok hatékony beruházásokat eszközölnek az állami infrastruktúrák területén, azzal irányt mutatnak nem csupán saját maguk, hanem az EU egésze számára is. Ily módon küzdhetjük le a gazdasági válság utóhatásait úgy, hogy közben az európai gazdaság jövőjét tartjuk szem előtt.”

Az európai kkv-k nevében felszólaló Veronique Willems, az Európai Kis- és Középvállalkozások Szövetségének (UEAPME ) főtitkára az alábbiakról számolt be:

„A kkv-k jelenleg a belső kereslet által vezérelt növekedés előnyeit élvezik, ám azt is látnunk kell, hogy ez a dinamika fokozatosan veszít az erejéből. Ezért Európának fokoznia kell az egyrészről az állami beruházások növelésére, másrészről a magánberuházások ösztönzésére irányuló erőfeszítéseit. Ehhez a jövőbeli növekedést támogató költségvetési politikákra, valamint a beruházási terv valamennyi pillérének végrehajtására van szükség.”

Az euróövezeti költségvetési irányvonalról folytatott vitával kapcsolatban Veronique Willems kijelentette: „Nem gondoljuk, hogy egy konkrét költségvetési irányvonal meghatározása lenne a legfontosabb politikai cél, inkább a ráfordítások minőségére kell helyeznünk a hangsúlyt, ha a jövőbeli növekedést és foglalkoztatást tartjuk szem előtt.”

A soron következő észt elnökség (2017. júliustól decemberig) nevében Sven Sester pénzügyminiszter az alábbiakat jegyezte meg:

„A Stabilitási és Növekedési Paktum továbbra is az uniós költségvetési politikák euróövezeti koordinációjának sarokköve, és e koordináció keretében már eddig is jelentősen tágítottuk a rugalmasság értelmezésének kereteit. Tekintve, hogy a fellendülés megszilárdulni látszik és a kibocsátási rések fokozatosan megszűnnek, nem feltétlenül tartjuk szükségesnek a további költségvetési ösztönzést. A számos országban továbbra is magas és növekvő adósságállományt fenntartható módon kezelni kell, a jelenlegi alacsony kamatkörnyezet pedig lendületet is ad az e cél elérésére irányuló törekvéseknek. Ezért növekedésbarát költségvetési politikát kell folytatni, kiegyensúlyozott gazdaságpolitikai kombináció megvalósításával. E tekintetben a strukturális reformokat, a beruházásokat és az államháztartás színvonalát kell előtérbe helyezni.”

A jövőbeli bolgár elnökség (2018. januártól júniusig) nevében Marinela Petrova pénzügyminiszter-helyettes az alábbiakat mondta el:

„Az európai projektnek mind gazdasági, mind politikai kihívásokkal szembe kell néznie, és mindehhez némi bizonytalanság is társul a jövőbeli növekedési kilátásokat illetően. A jelenlegi – nagyon alacsony infláció és zéró kamat jellemezte – makrogazdasági környezetben az állami beruházások a többlettel, így költségvetési mozgástérrel rendelkező országok számára is hatékonyabbak lehetnek, ugyanakkor azon országok számára is, amelyek e hatások következményeit tartják szem előtt. A kicsi és nyitott gazdaságok számára azonban továbbra is a költségvetési stabilitásnak kell a fő szakpolitikai célnak lennie, mivel esetükben kisebb jelentőségűek a költségvetési multiplikátorok. Másrészről pedig a hosszú távú gazdasági növekedés és a stabil költségvetési politika kéz a kézben jár. Ezért annak eldöntésekor, hogy expanzív vagy restriktív költségvetési politikára van-e szükség, elsősorban az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságára kell összpontosítani.”

A Tanács 2017. február 21-én elfogadta az azokra a szabályokra vonatkozó álláspontját, melyeknek célja a harmadik országok adórendszereivel való, „hibrid struktúrából adódó diszkrepanciák” megszüntetése.

Az irányelvtervezet a legfrissebb azoknak az intézkedéseknek a sorában, amelyek a nagyvállalatok által folytatott adókikerülés megelőzését szolgálják.

Azt hivatott megelőzni, hogy a vállalatok a két vagy több adójogrendszer közötti eltéréseket kihasználva csökkentsék teljes adókötelezettségüket. Az ilyen megoldásokkal ugyanis az uniós társaságiadó-alanyok jelentős adóalap-eróziót érhetnek el.

Az irányelv hozzájárul majd a társaságiadóalap-erózióval és a nyereségátcsoportosítással kapcsolatos 2015. évi OECD-ajánlások végrehajtásához.

„Az EU élen jár az adókikerülés elleni küzdelemben. Mindent megteszünk azért, hogy az uniós jogban biztosítsuk az OECD adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással kapcsolatos cselekvési tervének koherens végrehajtását.”

jelentette ki Edward Scicluna máltai pénzügyminiszter, a Tanács elnöke.

A javaslat a harmadik országokkal összefüggésben kezeli a hibrid struktúrából adódó diszkrepanciákat, mivel az Unión belüli diszkrepanciákra már megoldást nyújt a 2016 júliusában elfogadott „adókikerülés elleni irányelv”. A mostani javaslat ennek megfelelően kiegészíti és módosítja az említett irányelvet.

A Tanácsnak a következő kérdésekben sikerült kompromisszumra jutnia:

• a hibrid instrumentumnak minősülő szavatolótőke-elemek tekintetében a bankszektor számára kivételt állapítanak meg a szabályok alól. A kivétel időben korlátozott lesz, és a Bizottság felkérést kap majd arra, hogy jelentésben értékelje a következményeket;
• a pénzügyi kereskedők tekintetében az OECD által alkalmazott megközelítéssel összhangban körülhatárolt megközelítést követnek majd;
• a végrehajtást illetően a 2016. júliusi irányelv esetében megjelöltnél hosszabb határidőt állapítanak meg. Az irányelv végrehajtásának megjelölt határideje 2020. január 1. (azaz egy évvel később), egy külön meghatározott rendelkezés vonatkozásában pedig 2022. január 1.

Következő lépések

Az irányelv a Bizottság által 2016 októberében előterjesztett társasági adózási javaslatcsomag része.

A megállapodás a Gazdasági és Pénzügyi Tanács ülésén született. A Tanács azt követően fogadja el az irányelvet, hogy az Európai Parlament véleményt nyilvánított.

A tagállamoknak 2019. december 31-ig kell átültetniük az irányelvet nemzeti jogszabályaikba és rendelkezéseikbe.

Az irányelv elfogadásához a Parlamenttel folytatott konzultációt követően egyhangú döntés szükséges a Tanácsban. (Jogalap: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 115. cikke.)

„Bevezetés

A Tanács úgy véli, hogy a 2018. évi költségvetésnek megfelelő forrásokat kell biztosítania a hagyományos és a változó uniós prioritások további támogatására, nevezetesen az európai gazdaság fellendítésére, az EU határain belül és kívül jelentkező humanitárius és biztonsági problémák kezelésére, valamint a folyó és a korábbi programozási időszakok alatt vállalt kötelezettségek teljesítésére.

A Tanács emlékeztet a szolidaritás elvére, és hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetés átlátható és hatékony felhasználása hozzájárul az uniós célkitűzések megvalósításához és helyreállítja az Unió hitelességét az európai polgárok szemében.

A 2018. évi költségvetési eljárásra várhatóan olyan környezetben kerül majd sor, amelyben több tagállamnak költségvetési megszorításokat kell alkalmaznia. A Tanács ezért hangsúlyozza, hogy fokozni kell az uniós költségvetéshez való tagállami hozzájárulások kiszámíthatóságát. A Tanács úgy véli, hogy az uniós költségvetésben törekedni kell a növekedés fellendítésére, a foglalkoztatás előmozdítására és új munkahelyek teremtésére, a hatékony uniós kohézió erősítésére, a versenyképesség fokozására, valamint a migrációs és biztonsági válságok kezelésére, minden szinten betartva azonban a költségvetési fegyelmet. Ez a kettős elvárás a célkitűzések fontossági sorrendjének megállapításával, valamint a rendelkezésre álló forrásoknak az e célok eléréséhez leginkább hozzájáruló programokra és intézkedésekre fordításával teljesíthető.

A Tanács felkéri a Bizottságot, hogy olyan költségvetést nyújtson be, amely összhangban van a fenti célkitűzésekkel, beleértve azt is, hogy kiemelten kezeli az uniós értéktöbbletet biztosító területeket.

A 2018. évi költségvetés legfontosabb elemei

A Tanács ismételten hangsúlyozza, hogy a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint az évenkéntiség elvét tiszteletben tartó, realisztikus költségvetésre van szükség. A kötelezettségvállalási és a kifizetési előirányzatok szintjét egyaránt szigorú ellenőrzés alatt kell tartani, és azoknak meg kell felelniük a valós igényeknek. A kifizetési előirányzatok szintjének megfelelőnek kell lennie és tükröznie kell valamennyi program kifizetési profilját, továbbá egyértelműen a jelenlegi programozási időszak várható igényeire kell összpontosítania.

A Tanács kiemeli, hogy a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló rendeletnek megfelelően a 2018. évi költségvetésben és a korrekciós költségvetési eszközökben szigorúan tiszteletben kell tartani a releváns felső összeghatárokat1. A Tanács ezenkívül ismételten hangsúlyozza, hogy a felső összeghatár alatt megfelelő tartaléksávot kell biztosítani annak érdekében, hogy kezelni lehessen az előre nem látható eseményeket.

A Tanács üdvözli az előző programozási időszakból fennmaradt kifizetetlen kötelezettségállomány fokozatos megszüntetését. Felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is kísérje figyelemmel a 2014–2020-as programok végrehajtását annak érdekében, hogy biztosítsa a kifizetési előirányzatoknak az engedélyezett kötelezettségvállalási előirányzatokkal összhangban levő rendezett alakulását, és így elejét vegye a kifizetetlen kötelezettségállomány jövőbeli felhalmozódásának.

A Tanács elvárja a Bizottságtól, hogy megtegyen minden erőfeszítést annak érdekében, hogy a költségvetés végrehajtására az éves költségvetésben jóváhagyott előirányzatoknak megfelelően kerüljön sor, beleértve azt is, hogy adott esetben csoportosítson át forrásokat. A korrekciós költségvetési eszközöket, így például a költségvetés-módosításokat szigorúan a minimális szintre kell korlátozni, és azoknak összhangban kell lenniük a költségvetési rendelettel2. A Tanács ösztönzi a Bizottságot, hogy továbbra is észszerűen kezelje a költségvetésmódosítás-tervezetek előterjesztését, kiszámíthatóbbá téve ezáltal a költségvetési ciklust. A Tanács újólag megerősíti azon kötelezettségvállalását, hogy amennyiben korrekciós intézkedések meghozatalára lenne szükség, amint lehetséges, állást foglal a költségvetésmódosítás-tervezetekről.

A korábbi évekhez hasonlóan a Tanács felkéri a Bizottságot, hogy a bevételek és a kiadások tekintetében a költségvetés-tervezetben és a költségvetési eljárás egésze során jó minőségű előrejelzéseket készítsen, továbbá hogy időszerű, pontos és átlátható tájékoztatást nyújtson a költségvetés-tervezet alapjául szolgáló feltételezésekről és a költségvetés adatairól3. A költségvetés alul-, illetve túlméretezésének, valamint az indokolatlan és túlzott előirányzat-átviteleknek az elkerüléséhez elengedhetetlen valamennyi bevételi forrás, valamint a korábbi és a tervezett költségvetési végrehajtás megbízható és pontos előrejelzése. Ezen túlmenően ez lehetővé teszi az Európai Parlament és a Tanács számára, hogy felmérjék a további előirányzatok vagy a meglévő források átcsoportosítása iránti esetleges igényeket.

A pontos költségvetés-tervezet elengedhetetlen ahhoz, hogy a tagállamok előzetesen nagyon pontos információkkal rendelkezzenek az uniós költségvetéshez való hozzájárulásuk mértékéről. Ebben az összefüggésben a Tanács felszólítja valamennyi szereplőt, és különösen a Bizottságot, hogy tegyék meg a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy ne kelljen a tagállamoktól váratlanul kiegészítő hozzájárulásokat lehívni, különösen abban az esetben, ha ez jelentős hatást gyakorolhat a nemzeti költségvetésekre.

A Tanács emlékeztet az egységesség elvére, és felszólítja a Bizottságot, hogy gondoskodjon a szükséges pénzügyi eszközökről annak érdekében, hogy az uniós szakpolitikákat az Unió költségvetésén belül lehessen végrehajtani. A Tanács úgy véli, hogy az uniós pénzeszközökkel való hatékony és eredményes gazdálkodás érdekében alapvetően fontos a teljes körű átláthatóság biztosítása a címzett bevételek területén. Felszólítja az összes intézményt, ügynökséget és egyéb szervet, hogy továbbra is késlekedés nélkül és rendszeresen tegyék hozzáférhetővé az összes releváns információt.

A Tanács emlékeztet arra, hogy a Bizottság által kiszabott pénzbírságokat, büntetéseket és felhalmozódott kamatokat a költségvetési alaprendelet rendelkezéseivel összhangban és átlátható módon költségvetési bevételként kell elkönyvelni.

A Tanács továbbra is felügyeli a fennálló kötelezettségvállalások (RAL) szintjét4. Felszólítja a Bizottságot, hogy folytassa a RAL alakulásának megnevezésenként és programonként történő rendszeres nyomon követését, valamint hogy időben és a vonatkozó szabályoknak megfelelően rendezze azokat vagy vonja vissza a kötelezettségvállalásokat. A költségvetés-tervezet elkészítése során a Bizottságnak figyelembe kell vennie a kötelezettségvállalások és a kifizetések szintje közötti szoros kapcsolatot, a fennálló kötelezettségvállalások mértékét, a többéves pénzügyi keretben foglalt felső összeghatárok tiszteletben tartásának szükségességét, a felvevő képességet és a korábbi teljesítési arányokat.

Konkrét kérdésekMindenre kiterjedő költségvetési dokumentumok

A Tanács arra ösztönzi a Bizottságot, hogy folyamatosan javítsa a költségvetési dokumentumok tartalmát annak érdekében, hogy egyszerűbbé, tömörebbé és átláthatóvá tegye azokat, világosan megindokolva a kért előirányzatokat, beleértve azoknak a 2020-ig tartó és az azt követő évek során a kifizetési profilokat érintő következményeit is. Ezzel összefüggésben a Tanács felkéri a Bizottságot, hogy a kötelezettségvállalási előirányzatok elfogadott szintjét módosító valamennyi javaslathoz mellékelje annak a vizsgálatát, hogy a jelenlegi és a következő programozási időszakok folyamán az milyen hatással lesz a kifizetésekre.

A Tanács megállapítja, hogy a Bizottságnak a költségvetés-végrehajtás aktív nyomon követésére és előrejelzésére vonatkozó rendszere hasznos szerepet tölt be többek között a túlzott mértékű hátralék esetleges felhalmozódásának megelőzésében. Emlékeztet arra, hogy e jelentéseknek rendszeresen frissített kifizetési előrejelzéseket kell tartalmazniuk, amelyeket az e célból összehívott intézményközi üléseken meg kell tárgyalni a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló intézményközi megállapodás melléklete 36. pontjának harmadik bekezdésével összhangban5.

A Tanács felkéri a Bizottságot, hogy a költségvetés-tervezethez csatolja azoknak a még el nem fogadott bizottsági javaslatoknak a teljes listáját, amelyek kihatással lehetnek a költségvetésre, és költségvetési soronként adja meg, hogy mely előirányzatok milyen mértékben érintettek.

A Tanács ezenkívül arra is felkéri a Bizottságot, hogy a költségvetés-tervezethez mellékeljen egyrészt egy 2018-ra vonatkozó átfogó táblázatot, amelyben költségvetési soronként összegzi minden típusú belső címzett bevétel tervezetét, valamint egy áttekintést a költségvetési bevételként elkönyvelendő pénzbírságokról.

A Tanács üdvözli azt a bevált gyakorlatot, hogy a Bizottság az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap és a sürgősségisegély-tartalék igénybevételéhez kapcsolódó valamennyi előirányzat-átcsoportosítási javaslathoz mellékeli az adott speciális eszköz tekintetében meghatározott éves maximális összegnek a szóban forgó pénzügyi évben megvalósult aktualizált végrehajtási szintjét. A Tanács hasonlóképpen felkéri a Bizottságot, hogy rendszeresen aktualizálja az Európai Unió Szolidaritási Alapjához kapcsolódó előlegfizetések teljesítésének szintjét.

A Tanács felkéri a Bizottságot, hogy amikor egy speciális eszköz igénybevételére tesz javaslatot, mellékelje az adott speciális eszközhöz tartozó kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatainak aktualizált végrehajtási szintjét.

A Tanács hangsúlyozza, hogy a kiváló minőségű programindokolások és a kiadási javaslatokra vonatkozó, kellő időben nyújtott pénzügyi információk elengedhetetlenek ahhoz, hogy az Európai Parlament és a Tanács megállapítsa, megerősítse vagy módosítsa a költségvetési prioritásokat. A programindokolásokban különösen a teljesítményadatokra és azok javításának lehetőségeire – így például az elért eredményekre –, az igényelt előirányzatok szintjének indokolására és az uniós tevékenységek jelentette értéktöbbletre kell összpontosítani. A költségvetési döntéshozatali folyamat támogatása érdekében ennek az elemzésnek egyértelműen kapcsolódnia kell a vonatkozó költségvetési sorokhoz.

Intézményközi együttműködés a költségvetési eljárás során

A Tanács valamennyi intézményt arra ösztönzi, hogy hatékonyan és konstruktívan működjenek együtt, lehetővé téve, hogy a költségvetési eljárás zökkenőmentes legyen, és hogy a 2018. évi költségvetés megállapítása az intézményközi megállapodás rendelkezéseivel összhangban, az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (EUMSZ) megállapított határidőre megtörténjen.

A Tanács felszólítja a Bizottságot, hogy gondoskodjon a 2018-as tervezett kimutatások időben történő benyújtásáról, hogy ezáltal minden intézménynek elegendő idő álljon a rendelkezésére a szétküldött tervezetek részletes technikai megvizsgálására és álláspontjának a megegyezés szerinti pragmatikus ütemezés szerinti alapos kidolgozására.

A Tanács hangsúlyozza, hogy meg kell őrizni a költségvetési eljárás évenkénti jellegét, és el kell kerülni az olyan kérdésekről való vitákat, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül az éves költségvetésről folytatott tárgyalásokhoz. Emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 314. cikke alapján felállított egyeztetőbizottság feladata a 2018. évi költségvetés megállapítása.

Ezen túlmenően, a Tanács felszólítja a Bizottságot, hogy az egyeztető tárgyalások valamennyi szakaszában biztosítson egyenlő módon és időben hozzáférést az átlátható és objektív információkhoz és dokumentumokhoz.

Igazgatási kiadások

A tagállami költségvetési konszolidációval összefüggésben a nemzeti közigazgatások kötelesek optimalizálni a szűk források felhasználását. Racionalizálni kell továbbá az EU igazgatási kiadásait is. A Tanács ezért valamennyi intézményt, szervet és ügynökséget arra ösztönzi, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkentsék vagy fagyasszák be az igazgatási kiadásaikat, és kizárólag indokolt igények finanszírozását kérelmezzék.

A Tanács minden intézményt és uniós szervet felszólít arra, hogy az igazgatási kiadásaikra vonatkozóan időben nyújtsanak be a Bizottságnak egyértelmű, átfogó és konszolidált információkat. A költségvetési rendelettel összhangban a Bizottság csatolja a költségvetés-tervezethez azokat a dokumentumokat, amelyek lehetővé teszik az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, hogy értékeljék a helyzetet, és hogy megalapozott döntéseket hozzanak a források elosztásáról és felhasználásáról. Kellő figyelmet kell fordítani arra, hogy a benyújtott információk értelmezhetők, valamint időben és az egyes intézmények között összehasonlíthatók legyenek.

A Tanács úgy ítéli meg, hogy az intézmények, szervek és ügynökségek létszámát folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A Tanács emlékeztet arra, hogy az intézményközi megállapodás 27. pontjában foglaltak szerint 2017 az utolsó év annak a célkitűzésnek a teljesítésére, melynek értelmében valamennyi intézmény, szerv és ügynökség személyi állományát fokozatosan 5 %-kal le kell építeni. Ezzel összefüggésben a Tanács azt javasolja, hogy az Európai Számvevőszék minden intézményre, szervre és ügynökségre kiterjedően végezze el az eredmények független értékelését. A Tanács felkéri a Bizottságot, hogy az értékelés megállapításai alapján nyújtsa be a megfelelő követő intézkedésekre vonatkozó javaslatot.

Decentralizált ügynökségek

A Tanács elismeri egyes decentralizált ügynökségek által végrehajtott intézkedések többéves jellegét, ugyanakkor emlékeztet arra, hogy a költségvetés túlméretezése gyakran jelentős és indokolatlan méretű előirányzat-átvitelekhez vezetett. A Tanács újólag hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az ügynökségek finanszírozását szigorú kontroll alatt kell tartani és kizárólag a megalapozott igényekre kell korlátozni. A Tanács felszólítja a Bizottságot, hogy az ügynökségek éves többleteinek csökkentése céljából a 2018. évi költségvetés-tervezet megállapítása során továbbra is vegye figyelembe a fel nem használt előirányzatokat és a túlzott mértékű felhalmozott készpénzegyenlegeket. A Tanács felkéri továbbá a Bizottságot arra, hogy – a korábbi végrehajtásnak, a betöltetlen álláshelyek arányának, valamint a személyi állomány 5 %-os csökkentésére vonatkozó célkitűzés teljesítésének a figyelembevétele mellett – gondosan ellenőrizze és szükség esetén vizsgálja felül az ügynökségek által igényelt forrásokat és álláshelyeket.

A Tanács ezzel összefüggésben nyugtázza annak az intézményközi munkacsoportnak a munkáját, amelynek célja a decentralizált ügynökségek működésének szigorúbb és állandóbb jellegű ellenőrzése.

A Tanács elvárja, hogy a Bizottság a 2018. évi költségvetés-tervezettel együtt továbbra is átfogó tájékoztatást nyújtson az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az ügynökségekről, többek között azok épületekkel kapcsolatos politikájáról.

Összegzés

A Tanács véleménye szerint az uniós költségvetésnek prudensnek kell lennie, egyúttal azonban elegendő forrást kell biztosítania az intelligens és inkluzív növekedés és a munkahelyteremtés megerősítésére, a jelenlegi és a jövőbeli kihívások hatékony kezelésére, ideértve a migrációs és biztonsági válságok kezelésére szolgáló intézkedéseket, valamint az EU-val szomszédos országok politikai és gazdasági stabilitásának elősegítésére. Hangsúlyozza, hogy az uniós források átlátható, pontos és elszámoltatható módon történő felhasználása alapvetően fontos ahhoz, hogy az uniós polgárokat közelebb hozzuk az európai projekthez.

A Tanács a korábbi évekhez hasonlóan támogatni fogja egy olyan realisztikus 2018. évi költségvetés elfogadását, amely megfelelő egyensúlyt teremt a prudens költségvetési politika, valamint a növekedést és a munkahelyteremtést elősegítő új beruházások között. Hangsúlyozza, hogy az igényeknek az átfogó költségvetési információkon alapuló, időben történő, kiszámítható, átlátható és pontos felmérése elengedhetetlen eszköz e cél eléréséhez.

A Tanács ismételten hangsúlyozza, hogy a felső összeghatár alatt megfelelő tartaléksávot kell biztosítani annak érdekében, hogy kezelni lehessen az előre nem látható körülményeket, emellett pedig biztosítani kell a megfelelő mértékű finanszírozást, és tiszteletben kell tartani a már megtett kötelezettségvállalásokat. A Tanács ezen túlmenően hangsúlyozza a bevételek megbízható és pontos előrejelzésének fontosságát, ami lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy kellő időben felmérjék az uniós költségvetéshez való várható hozzájárulásuk mértékét.

A Tanács újólag megerősíti, hogy nagy jelentőséget tulajdonít ezeknek az iránymutatásoknak, és elvárja, hogy a 2018. évi költségvetés-tervezet elkészítésekor azokat kellően figyelembe vegyék.

Ezeket az iránymutatásokat továbbítjuk az Európai Parlamentnek és a Bizottságnak, valamint a többi intézménynek.”

__________________________________________________________________________________________________________________________________________________

(1) A Tanács 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom rendelete a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(3) Amint a mellékletben található ábra mutatja, a kifizetési előirányzatok ideiglenes végrehajtása 2016-ban jelentősen csökkent.

(4) A Bizottság 2017. január 18-i végrehajtási jelentése szerint a Bizottság fennálló kötelezettségvállalásainak (RAL) összege 2016 végén 237,5 milliárd EUR volt.

(5) A 2013. december 2-i intézményközi megállapodás az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról (HL C 373., 2013.12.20., 1. o.).