Európai Tanács hírei

A Tanács 2016. december 6-án irányelvet fogadott el, amelynek értelmében az adóhatóságok számára engedélyezni kell a hozzáférést a pénzmosás megelőzéséért felelős hatóságok birtokában lévő információkhoz.

Az irányelv értelmében a tagállamok kötelesek lesznek engedélyezni a hozzáférést a vállalkozások tényleges tulajdonosaira vonatkozó információkhoz. Így az adóhatóságok az adózási információk automatikus cseréjére vonatkozó szabályok helyes alkalmazásának figyelemmel kísérésekor hozzáférhetnek ezekhez az információkhoz.

Az irányelv ezzel hozzájárul az adókikerülés és az adócsalás megelőzéséhez.

Az irányelvet 2018. január 1-jétől kell majd alkalmazni. A jogszabály azon intézkedések közé tartozik, amelyeket a Bizottság a Panama-iratok 2016. áprilisi napfényre kerülése után 2016 júliusában előterjesztett.

Kihívások

Az EU az elmúlt években jelentős eredményeket ért el az adózás átláthatóságának javítása terén, és megerősítette az együttműködést a tagállami adóhatóságok között. A pénzmosás elleni jogszabályok közelmúltbeli módosításaiban a jogalkotók figyelembe vették a pénzmosás és az adókikerülés közötti összefüggéseket, valamint a megelőzés nehézségeit.

A médiának kiszivárogtatott információk, többek között a Panama-iratok rávilágítottak arra, hogy milyen nagy méreteket ölt az offshore alapok elrejtése, és hogy ennek megfelelően mely területeken van szükség további intézkedésekre. Az átláthatóságot szolgáló keretet mind uniós, mind nemzetközi szinten tovább kell erősíteni.

Automatikus információcsere

Az adóhatóságoknak elsősorban a közvetítő szervezetek tényleges tulajdonosaival kapcsolatos információkhoz és egyéb releváns ügyfél-átvilágítási információkhoz kell szélesebb körű hozzáféréssel rendelkezniük.

Az adózási információk automatikus cseréjére vonatkozó rendelkezéseket a 2014/107/EU irányelv tartalmazza.

Az irányelv előírja, hogy amennyiben egy pénzügyi számla tulajdonosa közvetítő szervezet, a bankok kötelesek megvizsgálni e szervezetet és jelenteni a tényleges tulajdonost. E rendelkezés alkalmazásának alapjául pedig a 2015/849/EU irányelv értelmében a pénzmosás megelőzéséért felelős hatóságok birtokában levő információ szolgál.

Az említett információhoz való hozzáférésnek köszönhetően az adóhatóságok jobb eszközökkel rendelkeznek majd ahhoz, hogy eleget tudjanak tenni a 2014/107/EU irányelv értelmében rájuk háruló figyelemmel kísérési kötelezettségnek.

Elfogadás és végrehajtás

Az irányelvet a Tanács a Gazdasági és Pénzügyi Tanács ülésén fogadta el, vita nélkül. Az Európai Parlament 2016. november 22-én nyilvánított véleményt.

A tagállamoknak 2017. december 31-ig kell átültetniük az irányelvet nemzeti jogszabályaikba.

A Tanács 2016. december 6-án határozatot hozott az EU és Kuba közötti politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás aláírásáról, valamint egyes részeinek ideiglenes alkalmazásáról. A szöveget továbbítják az Európai Parlamentnek, egyetértését kérve a megállapodás megkötéséhez. A megállapodást 2016. december 12-én 9.30-kor írja majd alá Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, továbbá az uniós külügyminiszterek, valamint Bruno Rodriguez Parrilla, Kuba külügyminisztere.

Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kijelentette: „Valódi fordulóponthoz érkeztünk az EU–Kuba kapcsolatok terén. Közösen egy olyan szorosabb és konstruktívabb partneri viszony kialakítására törekszünk, amely méltón tükrözi az Európát és Kubát összekötő erős történelmi, gazdasági és kulturális kötelékeket. Az EU készen áll arra, hogy az új megállapodás keretében támogassa Kubát a gazdasági és társadalmi modernizációban, jómagam pedig várakozással tekintek kétoldalú kapcsolataink további elmélyítése elé."

A politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás – az első megállapodás az EU és Kuba között – új jogi keretet teremt az EU–Kuba kapcsolatok számára. A megállapodás értelmében a felek megerősítik a politikai párbeszédet, szorosabbra fűzik kétoldalú együttműködésüket és együttesen lépnek fel multilaterális fórumokon.

A megállapodás célja a kubai gazdasági és társadalmi átmenet támogatása. Elősegíti a párbeszédet és az együttműködést a fenntartható fejlődés, a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartásának ösztönzése, valamint a globális kihívásokra adott közös megoldások kidolgozása végett.

A megállapodás három fő fejezetet tartalmaz, ezek a politikai párbeszédről, az együttműködésről és az ágazati szakpolitikai párbeszédről, valamint akereskedelemről és a kereskedelmi együttműködésről szólnak.

A tárgyalási irányelveket a Külügyek Tanácsa 2014. február 10-én fogadta el. A tárgyalások 2014 áprilisában kezdődtek és hét fordulót követően 2016 márciusában sikerrel zárultak. A főképviselő 2016. március 11-én látogatást tett Kubában az EU–Kuba politikai párbeszéd hetedik hivatalos fordulóján, ahol a felek hivatalosan parafálták a megállapodást.

A megállapodást „vegyes” megállapodásként írják alá és kötik meg. Ez azt jelenti, hogy az Unió részéről azt mind az EU-nak, mind pedig a tagállamoknak alá kell írniuk, és valamennyi releváns nemzeti és regionális parlamentnek meg kell azt erősítenie. Amíg minden tagállam meg nem erősíti a megállapodást, annak rendelkezéseit ideiglenes jelleggel fogják alkalmazni. Az ideiglenes alkalmazás az EU hatáskörébe tartozó rendelkezéseket érinti.

A Tanács egyúttal hatályon kívül helyezte a Kubáról szóló 1996. évi uniós közös álláspontot. Az EU 1996. évi közös álláspontjának fő célja az volt, hogy ösztönözze a plurális demokrácia felé vezető átmenet folyamatát, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartását, valamint a kubai nép életszínvonalának emelkedését és tartós javulását.

Aláírási ceremónia – Médiaesemények december 12-én, hétfőn:

• Az ünnepélyes aláírásra 9.30-kor kerül sor. A ceremóniát a http://video.consilium.europa.eu/en/webcasts címen élőben közvetítjük.
• Az ünnepséget követően (körülbelül 10.00 órakor) csoportkép készül. Az érdeklődő sajtóképviselőket kérjük, hogy írjanak a press.centre@consilium.europa.eu e-mail címre.
• Federica Mogherini külügyi és biztonságpolitikai főképviselő és Bruno Rodriguez Parrilla kubai külügyminiszter körülbelül 10.05-kor közös sajtókonferenciát tart a Justus Lipsius épület nagy sajtótermében. A sajtókonferencia a http://video.consilium.europa.eu/en/webcasts címen élőben követhető.
• Photos and videos of the event will be available on https://tvnewsroom.consilium.europa.eu/

A Tanács 2016. december 2-án elfogadott határozatával felhatalmazta az Európai Uniót, hogy megkösse az ún. adatvédelmi keretmegállapodást, amely átfogó adatvédelmi keretet hoz létre a bűnüldözési együttműködésre vonatkozóan. A megállapodás javítja az uniós polgárok jogait azzal, hogy számukra az USA állampolgáraival egyenlő jogokat biztosít a jogorvoslatra az ottani bíróságokon.

A Tanács szlovák elnöksége részéről Robert Kaliňák belügyminiszter így nyilatkozott: „Fontos lépés ez, mert nagyban javítja az USA és az EU bűnüldöző hatóságai közötti együttműködést a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus elleni küzdelem terén. A keretmegállapodás garantálni fogja az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartását minden olyan esetben, amikor a két fél egymás között személyes adatokat továbbít. Néhány nap múlva Washingtonban repülök, hogy tájékoztassam amerikai partnereinket arról, hogy az EU részéről nincs akadálya a megállapodás megkötésének.”

Az adatvédelmi keretmegállapodás minden olyan személyes adatra kiterjed, melyet az uniós rendőri szervek és büntető igazságszolgáltatási hatóságok, illetve az USA szövetségi hatóságai egymás között kicserélnek bűncselekmények, többek között terrorizmus megakadályozása, kivizsgálása, felderítése és büntetőeljárás alá vonása céljából.

A megállapodás elősegíti a bűnüldözési együttműködést, egyben biztosítékokat és garanciákat adva arra, hogy az adattovábbítás törvényes keretek között történjen. Például egyértelmű korlátokat szab az adatok felhasználásának, a harmadik fél részére történő adattovábbítás előzetes hozzájáruláshoz köti, megfelelő adatmegőrzési időszakok meghatározását írja elő, valamint rendelkezik a hozzáférés és a helyesbítés jogáról.

A megállapodás kiegészíti azokat az EU és az USA, illetve a valamely tagállam és az USA közötti meglévő és a jövőben kötendő a megállapodásokat, amelyek a bűnüldözési hatóságok közötti adattovábbításra vonatkoznak. Míg a megállapodás önmagában nem jelent jogalapot semmiféle, az Egyesült Államokba irányuló személyesadat-továbbításra, szükség esetén kiegészít bármilyen meglévő és jövőbeli adattovábbítási megállapodásban vagy ilyen adattovábbításra feljogosító nemzeti rendelkezésben szereplő adatvédelmi biztosítékot.

Az Európai Parlament december 1-jén egyetértését adta a megállapodás megkötéséhez. Mihelyst az USA hatóságai saját belső eljárásaikat lezárták, a megállapodás hatályba lép.

2016. december 5., hétfő
11.00 A nagykövetek megbízóleveleinek átadása

2016. december 6., kedd
11.00 Találkozó Josaia Voreqe Bainimaramával, a Fidzsi Köztársaság elnökével (hivatalos sajtófotó-alkalom)
13.00 Találkozó Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével

2016. december 8., csütörtök
09.30 Találkozó Patrice Talon benini elnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom)
11.00 Találkozó Kersti Kaljulaid észt elnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom)

2016. november 28., hétfő 13.30 Találkozó Mario Draghival, az Európai Központi Bank elnökével
15.00 Találkozó Pavel Filippel, a Moldovai Köztársaság miniszterelnökével (hivatalos sajtófotó-alkalom)

2016. november 30., szerda
13.00 Munkaebéd Jens Stoltenberggel, a NATO Főtitkárával és Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével

2016. december 1., csütörtök
13.30 Találkozó Giorgi Kvirikashvilivel, Grúzia miniszterelnökével (hivatalos sajtófotó-alkalom – sajtónyilatkozatok ±14.00)
15.00 Találkozó Bedzsi Káid esz-Szebszi tunéziai elnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom)
17:00 Találkozó Federica Mogherini főképviselővel

A Tanács 2016. december 2-án részleges általános megközelítést fogadott el arról a javaslatról, amely egy uniós finanszírozású, WiFi4EU elnevezésű program révén kívánja támogatni a helyi közösségek internethez való hozzáférését. A költségvetési kérdésekről, amelyek a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatához kapcsolódnak, majd később születik döntés.

A javaslat célja, hogy elősegítse az ingyenes WiFi bevezetését az önkormányzati épületekben, közparkokban és a közösségi élet egyéb központjaiban. A helyi vezeték nélküli hozzáférési pontok létesítését az EU fogja finanszírozni, a szolgáltatás fenntartása pedig a kedvezményezett feladata lesz. Az ingyenes hálózat könnyen felismerhető lesz a WiFi4EU elnevezésről.

Az ingyenes helyi kapcsolatnak köszönhetően azok is megtapasztalhatják a nagysebességű széles sáv előnyeit, akik – mint például a munkanélküliek vagy az idősek – máskülönben nehezen jutnának internethez. A WiFi4EU előmozdítja majd a digitális helyi szolgáltatásokat, például az elektronikus kormányzatot, és várhatóan népszerűbbé teszi a polgárok körében az internetkapcsolat és az online szolgáltatások igénybevételét.

„Az elnökség sikerként könyveli el a WiFi4EU-ról született mai megállapodást. Célunk az, hogy Európa a legfejlettebb gigabit-gazdaságok közé kerüljön. A döntés közvetlen előnyöket nyújt a polgárok számára, és bizonyítja, hogy Európa értük dolgozik. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy olyan területekre is el kell juttatnunk a nagysebességű internetet és az ingyenes nyilvános WiFi-kapcsolatot, ahol az emberek még nem rendelkeznek megfelelő hozzáféréssel. A legfejlettebb régióknál távolabbra kell tekintenünk, és mindenki számára biztosítanunk kell, hogy részesüljön az eredményekből.”

Peter Pellegrini, a beruházásokért és az információs társadalomért felelős szlovák miniszterelnök-helyettes

A program fedezetét az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz biztosítja. Az elszámolható költségek akár 100%-a is finanszírozható lesz olyan egyszerű megoldásokkal, mint például az utalványok. A rendelkezésre álló keretet földrajzilag kiegyensúlyozott módon kell szétosztani az egész Unióban, főszabály szerint „érkezési sorrend” alapján. A programból támogatható helyi közösségek száma a végleges költségvetéstől függ.

Támogatásra a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről szóló irányelvben meghatározott „közszférabeli szervezetek” jogosultak. A támogatás jóváhagyásához a WiFi-szolgáltatónak legalább nagysebességű (30Mbps feletti) összeköttetést kell biztosítania, és a létesítést követően állnia kell a működési költségeket. A versenyre vagy a magánberuházásokra gyakorolt káros következmények elkerülése érdekében nem támogatható olyan projekt, amely meglévő magán- vagy nyilvános internetkapcsolattal párhuzamosan épülne ki.

A javaslatot a Bizottság szeptemberben nyújtotta be az összeköttetés javítását szolgáló csomag részeként. A rendelettervezetet mind a Tanácsnak, mind az Európai Parlamentnek jóvá kell hagynia.

A Tanács 2016. december 2-án általános megközelítést fogadott el a barangolási szolgáltatások uniós nagykereskedelmi piacára vonatkozó új szabályokról, amelyek megnyitják az utat az előtt, hogy 2017-ben az EU eltörölje a barangolási díjakat. Az elfogadott szöveg kiindulópontként szolgál majd az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalásokhoz. A Tanács szeretné, hogy mielőbb megállapodás szülessen, hogy 2017 júniusában el lehessen törölni a barangolási díjakat.

A rendelettervezet megállapítja, hogy a szolgáltatók legfeljebb mekkora összegeket számíthatnak fel egymásnak akkor, ha barangolási szolgáltatások nyújtása céljából igénybe veszik egymás hálózatait. A jogszabály a hangátviteli, SMS- és adatátviteli szolgáltatásokra egyaránt meghatározza ezeket a plafonértékeket.

A cél az, hogy ezek az értékek olyan felső határon kerüljenek megállapításra, ami hozzájárul ahhoz, hogy az Unió egészében fenntartható módon megszűnjenek a roamingdíjak, annak ellenére, hogy a mobil eszközök használatát, az utazási szokásokat és az árszinteket illetően jelentős eltérések mutatkoznak a tagállamok között. Ennek megvalósítása érdekében a szabályok célja, hogy fenntartsák a hálózatokba irányuló beruházások ösztönzőit, és mind a hazai, mind a látogatott hálózat piacán megelőzzék a verseny torzulását.

„Mindannyiunk számára fontos, hogy utazás vagy nyaralás közben is tudjunk egy hálózathoz csatlakozni és kommunikálni. A roamingdíjak eltörlése sokak szemében az Unió kínálta előnyök közül az egyik legkézzelfoghatóbb. Ezért rendkívül fontos az, hogy megfeleljünk polgáraink elvárásainak. Örömömre szolgál, hogy a Tanács ma megállapodásra jutott a nagykereskedelmi barangolási díjplafonokról, aminek köszönhetően megkezdhetjük a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel, és ezzel a jövő évben valósággá válhat a belföldi díjas barangolás.”

Érsek Árpád, szlovák közlekedési, építésügyi és regionális fejlesztési miniszter, a Tanács soros elnöke
Nagykereskedelmi díjplafonok

Az adatforgalomra vonatkozó díjplafont illetően az általános megközelítés fokozatos csökkentést irányoz elő: 2017 közepétől maximum 0,01 EUR/MB lenne felszámítható, ami 2021 közepére fokozatosan 0,005 EUR/MB összegű díjra csökkenne. Ez a megközelítés azon a feltételezésen alapul, hogy a barangolási szolgáltatások nyújtásának nagykereskedelmi költségei a következő években vissza fognak esni.

Az adatforgalomra vonatkozó nagykereskedelmi díjplafon e felülvizsgálat egyik legfontosabb eleme. A mobil eszközökön bonyolított adatforgalom az elmúlt években ugrásszerűen növekedett, és várhatóan a jövőben is emelkedni fog. A roamingdíjak eltörlésével a külföldön bonyolított adatforgalom is minden bizonnyal hasonló tendenciát követ majd.

Ami a telefonhívásokat illeti, a maximális percenkénti díj 0,0353 euró lenne, a szöveges üzenetekért pedig 0,01 eurót kellene fizetni üzenetenként.

Nagykereskedelmi szintű fenntarthatósági mechanizmus

Az általános megközelítés egy új mechanizmust irányoz elő, amellyel nagykereskedelmi szinten kivételes körülmények között is biztosítani lehetne a fenntarthatóságot. Amennyiben a szolgáltatók nem tudják fedezni költségeiket, kérhetik a nemzeti szabályozó hatóságot, hogy engedélyezze a díjplafon feletti felár alkalmazását. Az adatforgalom nagykereskedelmi díja azonban e kivétel esetén sem haladhatja meg a 0,0085 EUR/MB összeget.

A szabályokat kétévente felül kell vizsgálni

A Bizottságnak kétévente jelentést kell tennie arról, hogyan működnek a gyakorlatban a szabályok, és adott esetben új szabályozásra kell javaslatot tennie.

Következő lépések

A reformnak 2017. június 15-ig életbe kell lépnie, hogy a barangolásról szóló, tavaly elfogadott rendeletben foglaltak szerint el lehessen törölni a roamingdíjakat. Ennek érdekében a szlovák elnökség decemberben megkezdi a Parlamenttel a háromoldalú egyeztető tárgyalásokat. Mindkét intézménynek meg kell állapodnia a végleges szövegről ahhoz, hogy a jogszabályt el lehessen fogadni.

A Tanács 2016. december 1-jén általános megközelítést fogadott el két olyan javaslatról, amelyek célja a személyhajók biztonságára vonatkozó közös szabályok naprakésszé tétele és felülvizsgálata. A személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályok és követelmények módosításáról szóló irányelvtervezet minden eddiginél részletesebb szabályokat ír elő a személyhajók biztonságára vonatkozóan. A ro-ro komphajók és gyorsjáratú vízi járművek ellenőrzéséről szóló irányelvtervezet az ilyen típusú vízi járművek sajátos biztonsági kockázatait hivatott kezelni.

A felülvizsgálat célja a szabályok egyszerűsítése és az adminisztratív költségek csökkentése, és ezzel párhuzamosan a tengeri közlekedés biztonságosabbá tétele. A javaslatokat a Bizottság 2016 júniusában nyújtotta be a személyhajók biztonságára vonatkozó átfogó felülvizsgálatot követően.

„A személyhajók biztonsága rendkívül fontos kérdés. A mai napon megállapodtunk a személyhajók biztonságát garantálni hivatott részletes technikai szabályokról. Célunk, hogy az uniós szabályozás továbbra is magas szintű biztonságot nyújtson, ugyanakkor a szabályok alkalmazása egyszerűbbé, az ellenőrzés pedig hatékonyabbá váljon. Azokban az esetekben, amikor ez a helyi üzemeltetési feltételek okán célravezetőbb, a hajók feletti ellenőrzés visszakerül a nemzeti hatóságok hatáskörébe. Remélem, hogy a személyhajók biztonságának fokozása iránti közös elkötelezettségünk segít abban, hogy mielőbb megállapodásra jussunk az Európai Parlamenttel.”

Érsek Árpád, szlovák közlekedési, építésügyi és regionális fejlesztési miniszter, a Tanács soros elnöke

A személyhajók biztonságára vonatkozó szabályokról és követelményekről szóló általános irányelv részletes műszaki követelményeket határoz meg többek között az építésre, a stabilitásra és a tűzvédelemre vonatkozóan. A jogszabályt az acélból vagy azzal egyenértékű anyagból készült hajókra kell alkalmazni, így az kiterjed a modern személyhajók többségére. A felülvizsgálat egyértelművé teszi és egyszerűsíti ezeket a szabályokat és követelményeket, hogy könnyebben lehessen naprakésszé tenni, nyomon követni és érvényesíteni őket. A 24 méter alatti kis hajók továbbra is a nemzeti szintű szabályozás alá tartoznának, figyelemmel arra a tényre, hogy ezeket a hajókat sokkal inkább érintik a helyi üzemeltetési feltételek és általában kisebb kockázatot jelentenek.

A ro-ro komphajókra és gyorsjáratú vízi járművekre vonatkozó ellenőrzésekről szóló jelenlegi irányelv e vízi járművek tekintetében különböző típusú ellenőrzéseket ír elő. Az új szabályok egyszerűsített, de szilárd felügyeleti rendszert teremtenek, ami megszünteti az átfedéseket, csökkenti a hajótulajdonosokra háruló adminisztratív terheket és növeli azt az időtartamot, amíg egy hajót kereskedelmi céllal használni lehet. Ezzel egyidejűleg racionalizálja a tagállami hatóságok felügyeleti erőfeszítéseit, és a biztonság magas szintjét garantálja a jövőre nézve is.

Az általános megközelítés képezi a Tanács álláspontját az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalások során. Ahhoz, hogy a szövegek hatályba lépjenek, mindkét intézmény egyetértése szükséges.

A Tanács 2016. december 1-jén általános megközelítést fogadott el a polgári légi közlekedésre vonatkozó módosított biztonsági szabályokról, valamint az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) új megbízatásáról. A rendelettervezet elsőként állapít meg uniós szintű szabályokat a polgári célokra használt drónokra azzal a céllal, hogy az ilyen járművek közlekedését biztonságossá tegye az európai légtérben.

Ez az ún. EASA-alaprendelet lehetővé teszi majd a légi közlekedési ágazat biztonságos fejlesztését a jövőben. Meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a légi közlekedési ágazat a világpiacon belül megőrizheti versenyképességét és innovatív módon fejlődhet. Mivel az elkövetkező húsz évben az Unióban várhatóan 50%-kal növekszik a légi forgalom, meg kell reformálni a szabályokat, hogy az ágazati szereplők helyt tudjanak állni az erős globális versenyben.

„A polgári repülés reformja fontos elemet jelent egy versenyképes, innovatív és a jövő kihívásainak megfelelni tudó légi közlekedési ágazat szempontjából. Üdvözlendő, hogy a szabályok a kockázatokkal arányosak, és az ágazat nyitott az innováció és az olyan jövőbeli fejlesztések előtt, mint például a drónok. Mindemellett a tagállamok összevonhatják és megoszthatják egymással erőforrásaikat, ami döntő jelentőségű a szakértelem megosztása szempontjából.”

Érsek Árpád, szlovák közlekedési, építésügyi és regionális fejlesztési miniszter
Arányosabb biztonsági szabályozás az innováció ösztönzésére

Annak fényében, hogy a polgári repülés különböző területein más-más jellegű kockázatok állnak fenn, a reform arányos és kockázatalapú szabályokat vezet be a bürokrácia csökkentése és az innováció ösztönzése érdekében. Az alacsonyabb kockázatot jelentő légi járművekre, például a helikopterekre és a könnyű sportrepülőgépekre egyszerűbb és olcsóbb jóváhagyási eljárások vonatkoznak majd, mint a kereskedelmi célú légi közlekedésre.

A drónok szabályozása: védelem, biztonság és a magánélet védelme

A drónokra vonatkozó uniós szintű szabályok a védelmet, a biztonságot és a magánélet védelmét garantáló alapelveket írnak elő. A szöveg jogbiztonságot teremt ennek a gyorsan fejlődő és bővülő iparágnak, amelyben számos kis- és középvállalkozás és induló vállalkozás érdekelt.

Biztonsági okokból a rendelet hatálya alá tartozik majd minden drón, a mindössze néhány gramm tömegű, kis „játékoktól” a nagy, pilóta nélküli légi járművekig, amelyek akár ugyanolyan nehezek lehetnek és ugyanakkora sebességgel repülhetnek, mint a repülőgépek. A jelenlegi uniós szabályozás hatálya alá csak a 150 kg feletti pilóta nélküli légi járművek tartoznak,az ennél kisebb súlyú drónokra ma még nemzeti szabályok vonatkoznak.

Mivel a drónokkal végzett műveletekhez kapcsolódó kockázatok nagyon eltérőek, a szabályokat úgy kell megállapítani, hogy e kockázatokkal arányosak legyenek. Így többek között figyelembe kell venniük azt is, hogy az adott kockázat milyen mértékű veszélyt jelent a légi közlekedés többi résztvevőjére vagy a földön tartózkodó emberekre nézve. A nagyobb kockázattal járó műveletek tanúsítást igényelnek majd, míg az alacsonyabb kockázatot jelentő műveletek tekintetében csak az uniós piacfelügyeleti mechanizmusoknak való megfelelésre lesz szükség.

Ami a környezet védelmét illeti, a drónok esetében is – minden más légi járműhöz hasonlóan – be kell majd tartani a zajszintekre és a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó szabályokat.

A fenti elvek alapján az EASA részletesebb szabályokat dolgoz majd ki a drónokról. Ezeket a szabályokat a Bizottság végrehajtási jogi aktusokba foglalja majd, hogy adott esetben a technológiai fejlődés fényében könnyebben lehessen őket naprakésszé tenni. Az EASA már közzétett egy a drónokra vonatkozó „prototípus-szabályozást” .

A végrehajtási intézkedéseknek a tagállamok bevált gyakorlataira kell épülniük, és azokban figyelembe kell venni a tagállamok olyan sajátosságait, mint például a népsűrűség. A tagállamoknak emellett jogukban áll majd, hogy biztonsági, adatvédelmi, környezetvédelmi okokból vagy a magánélet védelmére hivatkozva korlátozzák a drónokkal végzett műveleteket, ahogyan ezt már most is teszik a légi műveletek más típusai esetében.

A javaslat egyéb elemei

Az új szabályoknak köszönhetően szorosabbá válik majd az uniós országok, a Bizottság és az EASA között a polgári repüléshez fűződő biztonsági kérdésekben – például a kiberbiztonság és a konfliktusövezetek feletti repülés kapcsán – folytatott együttműködés. Mivel a tisztán nemzetbiztonsági jellegű kérdések a tagállamok hatáskörébe tartoznak, az EASA kérésre olyan kérdésekben nyújt technikai segítséget, amelyekben kölcsönhatás áll fenn a biztonság és a védelem között. Az eredeti javaslat útvonaldíj formájában új finanszírozási forrást rendelt az EASA költségvetéséhez, de mivel ez felvetette a költségsemlegesség kérdését, továbbá jogi és gyakorlati nehézségek merültek fel, az EASA finanszírozása változatlan marad. Az érvényben lévő rendszer szerint az EASA finanszírozási forrásainak 70%-át az ágazat, a fennmaradó részt pedig az EU költségvetése biztosítja. Új ellenőrzési mechanizmusra sincs szükség, mivel nem kerülnek át ellenőrzési feladatok az EASA-hoz A biztonsági hiányosságokat a jogalkotó ehelyett más eszközökkel kívánja kezelni: a lehető legnagyobb mértékben ki kell használni a rendelkezésre álló erőforrásokat, például a nemzeti szakértőket hálózatba kell szervezni, a nemzeti illetékes hatóságoknak pedig közös felügyeleti tevékenységeket kell végezniük. A tagállamoknak mindemellett lehetőségük lesz forrásaik összevonására és megosztására: egy legfeljebb öt tagállamból álló csoport közösen felügyelhet egy légitársaságot.

A javaslat útja a jogszabállyá válásig

Az általános megközelítés képezi majd a Tanács álláspontját az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalások során. A jogi aktus elfogadásához mindkét intézmény egyetértése szükséges.

A Tanács 2016. november 28-án jóváhagyta az Európai Parlamenttel november 17-én elért megállapodást, és ezzel végleges hozzájárulását adta az Unió 2017. évi költségvetéséhez. Amennyiben a megállapodást a december 1-jei szavazás alkalmával az Európai Parlament is jóváhagyja, az EU 2017. évi költségvetése elfogadottnak minősül.

„A 2017. évi uniós költségvetés a jövőnk záloga. A költségvetés jól kidolgozott, a megfelelő területekre összpontosul és szolidáris. A migrációs kihívások orvoslásával, a biztonság megerősítésével, valamint a növekedés fellendítésével és a munkahelyteremtéssel a polgárok számára legnagyobb aggályokat okozó problémák elhárítására irányul. Emellett jelentősen növeli az olyan programokra szánt forrásokat, mint az Erasmus+, amely főként a fiatalokat segíti” – mondta el Ivan Lesay szlovák gazdasági államtitkár, a Tanács soros elnöke.

A 2017. évi költségvetés 157,86 milliárd EUR kötelezettségvállalást irányoz elő, amelyből 1,1 milliárd EUR a előre nem látható szükségletek fedezésére szolgál. A kifizetéseket 134,49 milliárd EUR-ban határozza meg, amely a 2016-os költségvetésnél 1,6%-kal alacsonyabb. Ez annak köszönhető, hogy a forrásokat a valós igények kielégítésére használja fel.

Kétjegyű növekedés a kiemelkedően fontos területeken

A kiemelkedően fontos területekre szánt források tíz százalék feletti többletforrásban részesülnek:

• a migrációs nyomás kezelésére és az európai polgárok biztonságának növelésére előirányzott kötelezettségvállalás közel 6 milliárd EUR, ami körülbelül 11.3%-kal több, mint a 2016-ban erre rendelkezésre álló források; ez az összeg fogja segíteni a tagállamokat a menekülteknek az EU határain kívülről történő áttelepítésében, befogadóállomások létrehozásában, a tartózkodásra jogosult személyek integrációjában és az arra nem jogosultak visszaküldésében; felhasználható továbbá a határvédelem erősítésére, a bűnmegelőzés és a terrorista cselekmények elleni küzdelem fokozására, valamint a kritikus infrastruktúra védelmére
• az 1a. alfejezeten belül (Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért) 21,3 milliárd EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzat szolgálja a gazdasági növekedés fellendítését és munkahelyteremtést; ez 2016-hoz viszonyítva mintegy12%-os növekedést jelent; a költségvetés e részébe tartoznak az olyan eszközök, mint a 19%-kal több forrásban részesülő – 2,1 milliárd EUR összeggel támogatott – Erasmus+ és az Európai Stratégiai Beruházási Alap, amelyek költségvetése 25%-kal – 2,7 milliárd EUR összegre – nőtt

Több pénz a fiataloknak

Az Erasmus+ jelentős támogatásnövekedése mellett a 2017. évi költségvetés számos olyan intézkedést vezet be, amely kifejezetten a fiatalok javát szolgálja. Ilyen többek között az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés, amelynek keretében további 500 millió EUR áll rendelkezésre a fiatalok munkakeresésének támogatására. A 2017. évi költségvetés teszi lehetővé a Bizottság azon kezdeményezésének útjára indítását is, amelynek keretében a fiatalok támogatást kapnak az európai országokba való utazásra és azok megismerésére.

Egy júliusi bejelentés értelmében a 2017-es EU költségvetés továbbá 500 millió EUR értékű segélycsomagot irányoz elő a tejtermelők és állattenyésztők támogatására.

  FejezetekAz EU 2017. évi költségvetése (millió EUR)  KötelezettségvállalásokKifizetések 1. Intelligens és inkluzív növekedés74 89956 522 – 1a. Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért21 31219 321 – 1b. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió53 58737 201 2. Fenntartható növekedés: természeti erőforrások58 58454 914 3. Biztonság és uniós polgárság4 2843 787 4. Globális Európa10 1629 483 5. Igazgatás9 3959 395 Speciális eszközök534390 ÖSSZESEN157 858134 490Következő lépések

A 2017-es uniós költségvetést az Európai Parlament várhatóan december 1-jén fogadja el hivatalosan. Amennyiben a Parlament elutasítja a megállapodást, a Bizottságnak új költségvetés-tervezetet kell benyújtania a 2017. évre. Ha a költségvetést nem fogadják el 2017 elejéig, akkor a költségvetés egyes alcímeinek tekintetében havonta a 2016-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetésben vagy a Bizottság által javasolt költségvetés-tervezetben szereplő előirányzatok legfeljebb egytizenketted részét kitevő összeg költhető el, attól függően, hogy melyik a kisebb összeg.

Az EU–Grúzia Társulási Tanács harmadik ülését 2016. december 2-án Brüsszelben rendezik.

Az ülés elnöki tisztét az Európai Unió részéről Federica Mogherini külügyi és biztonságpolitikai főképviselő látja el. Grúziát miniszterelnöke, Giorgi Kvirikasvili képviseli.

Az ülést követően sajtókonferenciára kerül sor a Justus Lipsius épület nagy sajtótermében (december 2., péntek 11.00 óra).

A Társulási Tanács megvitatja az EU és Grúzia közötti kapcsolatokat, ezen belül is az alábbi témákat:

• politikai párbeszéd és reform, politikai társulás
• gazdasági és ágazati együttműködés, valamint kereskedelem és kereskedelmi vonatkozású kérdések, ideértve a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodást
• kül- és biztonságpolitika: a konfliktusok békés rendezése, ideértve az el nem ismerési és kötelezettségvállalási politikát

Az uniós főképviselő és a grúz miniszterelnök tárgyalni fog továbbá az EU globális stratégiájáról, a keleti partnerségről és az európai szomszédságpolitikáról is.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a Társulási Tanács előtti napon, december 1-jén találkozik Giorgi Kvirikasvili miniszterelnökkel (hivatalos sajtófotó-alkalom: +/- 13.30, sajtónyilatkozatok: +/- 14.00 Justus Lipsius épület, VIP bejáró).

A Tanács 2016. november 29-én következtetéseket fogadott el a fiatal kutatók támogatását célzó intézkedésekről és a tudományos karrierek vonzóbbá tételéről. A következtetések az uniós kutatási miniszterek múlt nyári ülésére előterjesztett pozsonyi nyilatkozaton alapulnak, és céljuk támogatni a kutatók és tudósok új generációját, akik arra hivatottak, hogy hozzájáruljanak Európa jólétéhez.

A Tanács 2016. december 1-jén elfogadta a Bizottság arra irányuló megbízatását, hogy átfogó légiközlekedési megállapodásra irányuló tárgyalásokat kezdjen Örményországgal.

Az uniós szintű átfogó légiközlekedési megállapodások célja, hogy fokozzák Európa nemzetközi összeköttetéseit, színvonalas szolgáltatást és nagyobb választási lehetőséget biztosítsanak az utasok számára, valamint hogy fokozzák az uniós légiközlekedési ágazat nemzetközi versenyképességét.

Az Örményországgal történő megállapodás közös légtér létrehozásáról szóló megállapodás formájában valósul majd meg, mivel Örményország az egyik olyan partner, akivel az EU a szomszédságpolitikája keretében szorosabb kapcsolatok kialakításán dolgozik.

„Manapság az utazás már alig képzelhető el légi közlekedés nélkül. A légiközlekedési megállapodások kiváló lehetőséget biztosítanak Európa számára, hogy kiaknázza a határain kívül eső, növekvő piacokban rejlő lehetőségeket, és hogy közvetlen összeköttetést alakítson ki más régiókkal. Szívből örülök annak, hogy a mai napon a Tanács zöld utat adott az Örményországgal való tárgyalások megkezdéséhez. A megállapodás elősegíti majd az utasforgalom megélénkülését, az árak csökkenését, és új üzleti lehetőségeket fog biztosítani az uniós vállalkozások számára. Ez a megállapodás ékes példája lesz az EU és Örményország között a keleti partnerség keretében folytatott együttműködésnek.”

Érsek Árpád, Szlovákia közlekedési, építésügyi és területfejlesztési minisztere, a Tanács elnöke

Az EU és tagállamai nevében a Bizottság folytatja le a tárgyalásokat.

2016. november 28-án a Tanács 2018. december 31-ig meghosszabbította az EUNAVFOR Szomália művelet (az Atalanta művelet) megbízatását. A Tanács továbbá az úgynevezett közös költségekből 11,064 millió eurónyi költségvetést csoportosított át a művelet számára.

Az EUNAVFOR Szomália művelet (az Atalanta művelet) 2008 decemberében indult el a Szomália partjainál folytatott kalóztámadásoktól és fegyveres rablásoktól való elrettentéshez, azok megelőzéséhez és visszaszorításához való hozzájárulás céljából. A művelet a stabil, demokratikus és békés Szomália felépítését célzó átfogó uniós megközelítés része.

A művelet ezenfelül az Élelmezési Világprogram vízi járműveinek védelmét is biztosítja, és védelmez más veszélyeztetett szállítmányokat is, figyelemmel kíséri a Szomália partjainál zajló halászati tevékenységeket, valamint a térségben folytatott többi uniós missziót és programot is támogatja.

A Tanács 2016. november 28-án megállapodásra jutott az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás tiltását célzó rendelettervezetről.

A területi alapú tartalomkorlátozás olyan diszkriminatív gyakorlat, ami megakadályozza a vevőket abban, hogy egy másik tagállamban elérhető honlapon keresztül termékekhez vagy szolgáltatásokhoz férjenek hozzá, illetve termékeket vagy szolgáltatásokat vásároljanak.

A rendelettervezet célja, hogy megszüntesse a vevőkkel szemben az állampolgárságuk, lakóhelyük vagy székhelyük alapján alkalmazott diszkriminációt, és ezzel fellendítse az elektronikus kereskedelmet.

„Napjainkban sok polgár elvárja, hogy egy másik tagállamból ugyanúgy tudjon a kereskedők online felületein keresztül vásárolni, mint ahogyan azt a helyi lakosok teszik. Az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás felszámolását célzó új szabályok jelentős mértékben fellendítik majd az elektronikus kereskedelmet és lehetővé teszik a polgárok számára, hogy az áruk és szolgáltatások szélesebb köréből válogassanak. Mindez csak akkor valósulhat meg, ha mind a vásárlók, mind az eladók számára garantálni tudjuk a jogbiztonságot, és mindkét oldal bizalommal viseltetik egymás iránt. A Bizottság csak néhány hónappal ezelőtt nyújtotta be a vonatkozó javaslatot; azzal, hogy ilyen rövid időn belül sikerült megegyeznünk, megnyílt az út a Parlamenttel való tárgyalások gyors megkezdése előtt, amelyeket így a jövő évben akár le is tudunk zárni.”

Peter Žiga, Szlovákia gazdasági minisztere, a Tanács soros elnöke

A tagállamok minősített többséggel hoztak döntést. A megállapodás egyben a Tanács közös álláspontjaként szolgál ahhoz, hogy az intézmény a rendes jogalkotási eljárás keretében megkezdje a rendeletről való tárgyalásokat az Európai Parlamenttel.

A Tanács által elfogadott szöveg főbb elemei a következők:

Cél és hatály

A javaslat fő célja annak biztosítása, hogy a más tagállamban termékeket és szolgáltatásokat vásárolni kívánó ügyfeleket – fogyasztókat és vállalatokat – ne érhesse megkülönböztetés az árakat, valamint az értékesítési vagy fizetési feltételeket illetően.

A rendelet hatálya összhangban van a szolgáltatási irányelvvel, ami több tevékenységet kizár az alkalmazás köréből, köztük például a pénzügyi, az audiovizuális, a szállítási, az egészségügyi és a szociális szolgáltatásokat is.

Az új szabályok összeegyeztethetők lesznek a határokon átnyúló kereskedelem tekintetében hatályos többi uniós jogszabállyal, így a szerzői jogi szabályokkal, valamint a polgári ügyekben folytatott – mindenekelőtt a Róma I. és a Brüsszel I. rendelet által szabályozott – igazságügyi együttműködésre vonatkozó uniós joggal is.

Egyenlő hozzáférés az árukhoz és szolgáltatásokhoz

Az új szabályok szerint a kereskedők a jövőben nem alkalmazhatnak megkülönböztetést a vevőkkel szemben az áruk vagy szolgáltatások értékesítésének általános feltételeit – így például az árat – illetően. A szöveg vázolja azt a három konkrét kereskedelmi helyzetet, amelyben ennek az elvnek kell érvényesülnie:

1. a kereskedő egy olyan tagállamban értékesíti az árukat,ahová kínál szállítást, vagy az árut a kereskedő és a vevő közötti megállapodás szerinti helyszínen veszik át;

2. a kereskedő elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokat biztosít (például felhőalapú szolgáltatás, adattárolási szolgáltatás, weboldaltárhely-szolgáltatás vagy tűzfalszolgáltatás). Ez nem érvényes azokra a szolgáltatásokra, amelyek fő jellemzője a szerzői jogi védelem alatt álló művekhez vagy egyéb védett tartalmakhoz való hozzáférés, valamint ezek használatának biztosítása, vagy pedig szerzői jogi védelem alatt álló művek immateriális formában való értékesítése (például elektronikus könyv vagy online zene formájában);

3. a kereskedő szolgáltatásokat nyújt, és e szolgáltatásokat a vevő valamely olyan ország területén veszi igénybe, amelyben a kereskedő szakmai tevékenységet folytat (ilyen szolgáltatás például a szállodai elhelyezés, az autókölcsönzés, a sporteseményekre, zenei fesztiválokra vagy szabadidőparkokba szóló belépőjegyek értékesítése).

Az árdiszkriminációval szemben a rendelet ugyanakkor nem tiltja eltérő árak alkalmazását, vagyis nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a kereskedő különböző értékesítési feltételeket, például eltérő árakat kínáljon, és bizonyos területeken a fogyasztók bizonyos csoportjait vegye célba.

Ezenfelül nem kötelezi a kereskedőt arra, hogy az árut kiszállítsa a vevő számára egy olyan tagállamba, ahová az értékesítési feltételek értelmében nem kínál kiszállítást.

Fizetési műveletek

A rendelet a fizetési mód tekintetében is tiltja az ügyfelek közötti indokolatlan megkülönböztetést. A kereskedők nem alkalmazhatnak különböző fizetési feltételeket a vevőkkel szemben azok állampolgársága, lakóhelye vagy székhelye alapján.

Megkülönböztetéstől mentes hozzáférés az online interfészekhez

A kereskedők nem tilthatják vagy nem korlátozhatják az állampolgárság vagy a lakóhely alapján az ügyfelek hozzáférését az online felületeikhez.

Amennyiben a kereskedő tiltja vagy korlátozza a vevők hozzáférését valamely online interfészhez vagy átirányítja a vevőket az online interfész másik verziójára, akkor világosan magyarázatot kell adnia arról, hogy miért tesz így.

Passzív értékesítés

Az általános megközelítés értelmében az uniós versenyjogban biztosított néhány kivétel továbbra is érvényben marad. Erre egy példa, amikor a kereskedőket a beszállítójukkal kötött megállapodás kötelezi arra, hogy korlátozzák passzív eladásaikat (vagyis az olyan értékesítést, amelynek tekintetében a kereskedő nem törekszik aktívan konkrét vevők elérésére). Ebben az esetben az új rendeletet nem kell alkalmazni.

Következő lépések

Ha a Parlament kialakítja álláspontját, megkezdődhetnek a Tanács, a Parlament és a Bizottság közötti tárgyalások.

Háttérinformációk

A Bizottság 2016. május 25-én nyújtotta be ezt a javaslatát a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek. A javaslat az Európai Unióról szóló szerződés 114. cikkén alapul.

A Bizottság a valóban integrált egységes piac célját szem előtt tartva a javaslattal együtt benyújtott más, azt kiegészítő jogalkotási javaslatokat is: ezek közül az egyik a határokon átnyúló csomagkézbesítési szolgáltatásokra, a másik pedig a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet felülvizsgálatára irányul.

A Európai Tanács a 2015. június 25-i és 26-i következtetéseiben hangsúlyozta a digitális egységes piaci stratégia fontosságát, és felszólított a stratégiai főbb elemeinek megvalósítására irányuló lépések megtételére, így többek között az online értékesített áruk és szolgáltatások szabad áramlásának útjában álló akadályok felszámolására és a földrajzi elhelyezkedés alapján történő indokolatlan megkülönböztetés gyakorlatának megszüntetésére.

2016. november 14., hétfő
13.00 Találkozó Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével (Berlaymont épület)

2016. november 16., szerda
10.00 Találkozó Joseph Muscattal, Málta miniszterelnökével (hivatalos sajtófotó-alkalom)

2016. november 18., péntek
12.00 Telefonbeszélgetés Petro Porosenkóval, Ukrajna elnökével
16.30 Telefonbeszélgetés Donald Trumppal, az Egyesült Államok leendő elnökével

2016. november 24., csütörtök
EU-Ukrajna csúcstalálkozó
11.00 Petro Porosenko elnök érkezése (hivatalos sajtófotó-alkalom)
11.05 Vezetői találkozó
12.10 Munkaebéd
13.40 Sajtókonferencia

A Tanács és az Európai Parlament 2016. november 17-én megállapodott a 2017-es uniós költségvetésről, amely határozottan tükrözi az EU szakpolitikai prioritásait. A kötelezettségvállalások teljes összegét 157,88 milliárd euróban, a kifizetéseket pedig 134,49 milliárd euróban állapították meg.

„A 2017-es költségvetés erőssége abban rejlik, hogy olyan kiemelt területekre összpontosít, mint a migráció kezelése, beleértve a kiváltó okok megszüntetését is, valamint a beruházások ösztönzése a növekedés és a munkahelyteremtés elősegítése érdekében. Ezáltal a költségvetés a lehető legjobban szolgálja az uniós adófizetők, az európai polgárok és a vállalkozások érdekeit. Emellett tekintetbe veszi az államháztartás konszolidációja érdekében hozott folyamatos tagállami erőfeszítéseket” – mondta Ivan Lesay szlovák pénzügyi államtitkár, a Tanács elnöke.

Több pénz jut a migrációra és a biztonságra

A kötelezettségvállalások összegét 5,91 milliárd euróban határozták meg, ami azt jelenti, hogy mintegy 11,3%-kal több pénz áll majd rendelkezésre a migrációs válság kezelésére és a biztonság növelésére, mint 2016-ban. Az összegből a tagállamok segítséget kapnak a menekültek áttelepítéséhez, befogadóállomások létrehozásához, a menekültek beilleszkedésének támogatásához, valamint a jogszerűtlenül itt tartózkodók visszaküldéséhez. Felhasználható továbbá a határvédelem erősítésére, bűnmegelőzésre, a terrorista cselekmények elleni küzdelemre és a kritikus infrastruktúra védelmére.

Beruházás a növekedésbe és a munkahelyteremtésbe

Az intézmények az 1a. alfejezeten belül (Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért) 21,3 milliárd EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatot hagytak jóvá a gazdasági növekedés fellendítésére és munkahelyteremtésre. Ez 2016-hoz viszonyítva mintegy12%-os növekedést jelent. A költségvetés e részébe tartoznak az olyan eszközök, mint az Erasmus+ és az Európai Stratégiai Beruházási Alap, amelyek költségvetését 19%-kal 2,1 milliárd euróra, illetve 25%-kal 2,7 milliárd euróra növelték. A 2017-es uniós költségvetés 500,00 millió EUR kötelezettségvállalási előirányzatot foglal magában az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés céljára, amelynek feladata a fiatalok munkába állásának elősegítése. További 500,00 millió eurót hagytak jóvá a tejtermelők és más állattenyésztők támogatására júliusban bejelentett kiegészítő támogatási intézkedések fedezésére.

A Tanács és a Parlament emlékeztette az uniós intézményeket arra, hogy a tagállami konszolidációs intézkedésekhez igazodva 2017-ig végre kell hajtaniuk a 2013-ban elhatározott 5%-os létszámcsökkentést.

  FejezetekAz EU 2017. évi költségvetése (millió EUR)  KötelezettségvállalásokKifizetések 1. Intelligens és inkluzív növekedés74 89856 521 – 1a. Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért21 31219 321 – 1b. Gazdasági, társadalmi és területi kohézió53 58737 201 2. Fenntartható növekedés58 58737 101 3. Biztonság és uniós polgárság4 2843 787 4. Globális Európa10 1879 483 5. Igazgatás9 3959 395 Speciális eszközök534390 ÖSSZESEN157 883134 490Következő lépések

A 2017-es uniós költségvetést a Tanács várhatóan november 29-én, a Parlament pedig december 1-jén fogadja el hivatalosan.

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

1. EMLÉKEZTETVE a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról és a növekedést és a munkahelyteremtést szolgáló beruházásokról szóló hatodik jelentésről szóló, 2014. november 19-i következtetéseire[1], a kohéziós politika (2014–2020) végrehajtásával kapcsolatos kihívásokról szóló, 2015. június 23-i következtetéseire[2], az „Egyszerűsítés: A tagállamok prioritásai és várakozásai az európai strukturális és beruházási alapok tekintetében” című, 2015. november 18-i következtetéseire[3], a „Beruházás a növekedésbe és a munkahelyteremtésbe – az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása” című bizottsági közleményről szóló, 2016. március 15-i következtetéseire[4], valamint a kutatást és az innovációt jobban elősegítő, intelligensebb és egyszerűbb kohéziós politikáról és általában az európai strukturális és beruházási alapokról szóló, 2016. június 24-i következtetéseire[5];

2. EMLÉKEZTETVE arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 174. cikkében foglaltaknak megfelelően az Uniónak úgy kell alakítania és folytatnia tevékenységét, hogy erősítse az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohézióját, továbbá, hogy a kohéziós politika sajátos célja a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségek csökkentése;

3. TUDATÁBAN VAN ANNAK, hogy uniós szinten a kohéziós politika jelenti azt a fő beruházási politikát, amellyel az Európa 2020 stratégiában kitűzött célok megvalósíthatók; továbbá HANGSÚLYOZZA a kohéziós politika és az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) hozzáadott értékét, különösen az alábbiak terén:

a) szilárd, hosszú távú uniós keretet és pénzügyi eszközöket biztosítanak a foglalkoztatást és a növekedést célzó beruházásokhoz, valamint a strukturális reformok megvalósításához az Unió tagállamainak és különböző régióinak helyzetéhez igazított, integrált beavatkozásokkal;

b) a megosztott irányítási mód keretében mozgósítják és koordinálják a tagállami és az az alatti szintet képviselő szereplőket oly módon, hogy a partnerség elvére alapozva társfinanszírozott projektek révén közvetlenül bevonják őket az uniós prioritások megvalósításába;

c) elsőként alkalmaznak tényeken alapuló, eredményorientált megközelítést az uniós beruházásokra vonatkozóan;

d) pozitív ösztönzőket biztosítanak számos tagállam és a tagállam alatti szintet képviselő számos szereplő számára a strukturális reformok végrehajtásához, valamint a stratégiai tervezés, az adminisztratív kapacitás és az együttműködés erősítéséhez.

I. A kohéziós politika 2007 és 2013 közötti programjainak értékelése

4. ÜDVÖZLI az ERFA és a Kohéziós Alap (2007–2013) utólagos értékeléséről szóló bizottsági szolgálati munkadokumentumot[6], amely arról tanúskodik, hogy a 2007–2013-as programozási időszakban a kohéziós politika számottevő mértékben hozzájárult a növekedéshez, a foglalkoztatáshoz és a társadalmi befogadás lehetőségeihez az Unió különböző típusú régióiban, az uniós stratégiákban meghatározott célokhoz, valamint a tagállamok közötti regionális egyenlőtlenségek csökkentéséhez;

5. HANGSÚLYOZZA, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és a Kohéziós Alap utólagos értékelésében szereplő eredményeket olyan helyzetben sikerült elérni, amelyben gazdasági és társadalmi kihívásokkal kellett szembenézni: többek között egy mély, globális gazdasági és pénzügyi válsággal, a gazdasági, infrastrukturális és adminisztratív kapacitások erősítésének szükségességével – különösen az Unióhoz 2004-től csatlakozó 13 tagállam esetében –, továbbá azzal, hogy uniós szinten módosultak a stratégiai politikai prioritások és új kihívások merültek fel;

6. FELHÍVJA A FIGYELMET különösen az ERFA és a Kohéziós Alap utólagos értékelésében szereplő alábbi megállapításokra:

a) a Bizottság által elvégzett gazdasági modellezés becslése szerint a 2007–2013-as időszakban az ERFA-ból és a Kohéziós Alapból finanszírozott 270 milliárd EUR összegű beruházás a nemzeti társfinanszírozással együtt 2023-ig 1 billió EUR összegű GDP-növekedést fog eredményezni a tagállamokban;

b) a tagállamok irányító hatóságaitól származó adatok azt mutatják, hogy az ERFA és a Kohéziós Alap közel egy millió új munkahelyet fog eredményezni, ami az uniós gazdaságban az időszakban létrejött összesen nettó 3 millió munkahely jelentős hányadát képviseli;

c) az ERFA-programok keretében nyújtott pénzügyi támogatás 400 000 kkv számára jelentett segítséget ahhoz, hogy ellen tudjon állni a gazdasági és pénzügyi válság hatásainak, valamint innováció révén növelni tudja versenyképességét és kivitelét;

d) a kohéziós politika hozzájárult az uniós belső piac szorosabb integrációjához – különösen a közlekedési összeköttetések (elsősorban a TEN-T folyosók) fejlesztése révén –, az energiahatékonyság, a víz- és a szennyvízkezelés, valamint a hulladékgazdálkodás javításához, az oktatási és az egészségügyi infrastruktúra modernizálásához, továbbá a kutatás és az innováció erősítéséhez;

e) az európai területi együttműködési programok (Interreg) keretében rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségek révén fokozódott az együttműködés a különböző tagállamok szomszédos régiói között, Unió-szerte az egyes tagállamok között, valamint a tagállamok és a nem uniós országok között is; e finanszírozás hatásai ugyanakkor szélesebb körűek is voltak, mindenekelőtt a különböző ágazatok közötti együttműködést gátló, meghatározott akadályok csökkentése, valamint a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi integráció javítása révén, ily módon az uniós hozzáadott érték kiváló példáját jelenti;

7. a kohéziós politika 2007 és 2013 közötti pozitív eredményei ellenére MEGÁLLAPÍTJA, hogy az időszakban hiányosságok is tapasztalhatók voltak, különösen:

• az intézkedések helytállósága, nyomon követése, eredményessége és koherenciája több esetben elégtelennek bizonyult, ami azt mutatja, hogy nem kapott kellő hangsúlyt az eredményorientáltság; valamint
• a programok irányítási szintjén nem állt rendelkezésre kellő adminisztratív kapacitás, az adminisztratív terhek és költségek pedig túlzottak voltak;

8. MEGJEGYZI, hogy a szolgálati munkadokumentum alapjául szolgáló értékelések a 2014 végi állapotot tükrözik, amikor a programok keretében még nem kerülhetett sor a teljes körű jelentéstételre a célok és a célértékek teljesítéséről;

9. NYUGTÁZZA, hogy a Bizottság az Európai Szociális Alap (ESZA) utólagos értékelését is elvégezte, és VÁRAKOZÁSSAL TEKINT az elé, hogy a Bizottság a kapcsolódó szolgálati munkadokumentumban beszámoljon az eredményekről; FELKÉRI a Bizottságot arra, hogy az esb-alapok jövőbeli értékeléseinek eredményeit koordinált módon ismertesse a teljes körű értékelés megkönnyítése érdekében, ugyanakkor adott esetben szenteljen különös figyelmet a helyi adottságokból kiinduló megközelítésnek;

10. HANGSÚLYOZZA, hogy a – szigorú értékelések átfogó rendszerével kiegészülő – kohéziós politika a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal bevált gyakorlatát képviseli, mely példaként szolgálhat az uniós költségvetésből finanszírozott más uniós politikák számára is;

11. FELKÉRI a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az összes érdekelt féllel együttműködésben széles körben tájékoztassák a nyilvánosságot a kohéziós politikának a rendelkezésre álló értékelésekkel alátámasztható eredményeiről és előnyeiről;

II. A kohéziós politika és az európai strukturális és beruházási alapok vonatkozásában a 2014 és 2020 közötti időszakra bevezetett egyes új elemek értékelése

12. KIEMELI azt, hogy a 2007 és 2013 közötti programozási időszakhoz viszonyítva új elemekkel egészült ki a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó jogszabályi keret az esb-alapok hatékonyságának és eredményorientáltságának fokozása, valamint uniós hozzáadott értékének növelése érdekében. Az egyes új elemekkel, így különösen az eredményességmérési kerettel, a tematikus koncentrációval, az előzetes feltételrendszerrel és az uniós gazdasági kormányzással fennálló kapcsolattal összefüggő első konkrét tapasztalatok a tagállamokban jelentkeztek a partnerségi megállapodásaik és a programjaik kidolgozása során. Az új elemek gyakorlati alkalmazása gondos előkészítést igényelt mind időben, mind pedig a forrásokat illetően, így lehetett ugyanis biztosítani a források hatékony felhasználásához szükséges feltételek kialakítását, beleértve az új irányítási és kontrollrendszereket is. Mindazonáltal a jogi keret új eszközei, például az együttes cselekvési tervek, az integrált területi beruházások vagy a közösségi irányítású helyi fejlesztési stratégiák új lehetőségeket nyitnak meg a tagállamok előtt;

13. MEGÁLLAPÍTJA, hogy a 2014 és 2020 közötti időszak végrehajtási szakasza késedelmet szenvedett, ami az átfogó programozásnak, valamint az ahhoz társuló olyan egyéb körülményeknek tudható be, mint a jogi aktusok tervezettnél későbbi elfogadása, a 2007 és 2013 közötti időszak lezárásának párhuzamos előkészítése, továbbá a hatóságok kijelölésének a vártnál hosszabb ideig történő elhúzódása; ARRA SZÁMÍT ugyanakkor, hogy az elkövetkező években megtérülnek majd a tagállamok és a Bizottság által a programozási folyamat során tett erőfeszítések azáltal, hogy kiváló minőségű programok hatékonyabban kerülnek végrehajtásra és a mostani időszakban elért minőségi javulásra a jövőben is építhetünk; FELSZÓLÍTJA a tagállamokat és a Bizottságot arra, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy felgyorsuljon a jelenleg futó programok végrehajtása és az azok előrehaladásáról szóló jelentések elkészítése;

14. EMLÉKEZTET arra, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (IFK) – az ESZA által támogatott hagyományos fellépések mellett és a nemzeti stratégiai kereteket többek között az ifjúsági garancia végrehajtása révén kiegészítve – célzott támogatást biztosít az ifjúsági munkanélküliség kezeléséhez; valamint NYUGTÁZZA a Bizottságnak azt a nemrégiben közzétett közleményét[7], amelyben beszámol az ifjúsági garancia és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés 2013 óta tartó végrehajtásának eredményeiről;

15. FELSZÓLÍTJA a Bizottságot arra, hogy a 2018-as évben minél hamarabb terjessze elő az esb-alapok soron következő programozási időszakára vonatkozó jogalkotási javaslatait, hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy a társjogalkotók időben megállapodásra juthassanak és korán megkezdődhessen a programozási folyamat;

16. FELSZÓLÍTJA a Bizottságot annak megfontolására, hogy célszerű lenne-e az uniós költségvetésből finanszírozott egyéb uniós szakpolitikák számára követendő példaként megjelölni az európai strukturális és beruházási alapok új elemeit a 2015-ben „Eredményközpontú uniós költségvetés” címmel útjára indított kezdeményezése[8] keretében;

Eredményességmérési keret

17. EMLÉKEZTET arra, hogy az európai strukturális és beruházási alapok képezték az első olyan uniós finanszírozási eszközt, amely mérhető mutatókra épülő eredményességmérési keretet és eredményességi tartalékkal párosuló értékelést vezetett be, amely tartalékot a 2019-es év folyamán a tagállami programoknak kizárólag azon prioritásai céljára fognak odaítélni, amelyek esetében sikerült elérni a programok eredményességmérési keretében meghatározott mérföldköveket;

18. ELISMERI a tagállamok és a Bizottság által az esb-alapokhoz tartozó programok intervenciós logikájának és eredményességmérési keretének – és különösen megbízható mutatóknak, valamint az azokhoz kapcsolódó alap- és célértékeknek – a kifejlesztése érdekében tett erőfeszítéseket, valamint az általuk e célokra fordított forrásokat; NYUGTÁZZA, hogy ennek a folyamatnak a nyomán hasznos elmélkedés és eszmecsere indult el a célok meghatározásáról és az előrehaladás nyomon követéséről, továbbá az hozzájárult ahhoz a szemléletváltáshoz, amelynek következtében a tagállamokban és a Bizottságon belül nagyobb hangsúly helyeződött az eredményekre és az eredményességre;

Tematikus koncentráció

19. EMLÉKEZTET arra, hogy az esb-alapok vonatkozásában a tematikus koncentráció jogi követelményei érvényesülnek, aminek következtében egyrészt a pénzügyi támogatás kevesebb területen, nagyobb mértékben koncentrálódik, ezzel a lehető legjobban hozzájárulva az Európa 2020 stratégia keretében kitűzött célok eléréséhez, másrészt pedig várhatóan jobb eredmények születnek;

20. ÜDVÖZLI, hogy a tagállamoknak az ERFA és az ESZA keretében kidolgozott programjaiban sikerült megvalósítani a tematikus koncentrációt, és több esetben a minimálisan elvárt mértéknél is nagyobb mértékben; ÚGY ÍTÉLI MEG azonban, hogy egyensúlyban kell tartani egyrészt azt a szempontot, hogy az előre meghatározott követelményeknek megfelelően korlátozott számú tematikus területen kell megvalósulnia a koncentrációnak, másrészt pedig azt, hogy a tagállamoknak mire van szükségük, ideértve azt is, hogy a programozási időszak alatt szükség lehet annyi rugalmasságra, amely lehetővé teszi egyes meghatározott nemzeti és regionális kihívásoknak a kezelését;

Előzetes feltételrendszer

21. EMLÉKEZTET arra, hogy az előzetes feltételrendszert a 2014 és 2020 közötti időszakban annak biztosítására vezették be, hogy az esb-alapokból finanszírozott beruházásokat megelőzően a tagállamokban már ki legyenek alakítva a források eredményes felhasználásához szükséges feltételek;

22. ÚGY ÍTÉLI MEG, hogy ugyan az előzetes feltételrendszernek bizonyos esetekben a jogszabályi változtatások vagy komplex reformok végrehajtásához szükséges jelentős mértékű idő- és forrásráfordítás árán lehet megfelelni, mindez azonban több tagállamban kedvező hatást gyakorol a beruházási környezet egészére, az adminisztratív kapacitás erősítésére és a jó kormányzásra; ÜDVÖZLI azt, hogy az előzetes feltételrendszer megkönnyíti a tervezett projektek és a stratégiai dokumentumok, így az intelligens szakosodási stratégiák előkészítését, továbbá az uniós vívmányok gyorsabb végrehajtásához is hozzájárul;

Az uniós gazdasági kormányzással fennálló kapcsolat

23. EMLÉKEZTET arra, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó jogszabályi keretben olyan intézkedések kerültek bevezetésre, amelyek biztosítják, hogy az esb-alapokból finanszírozott többéves beruházások vegyék figyelembe a vonatkozó országspecifikus ajánlásokat. A programozás eredményeként az esb-alapok jelenleg futó programjait úgy alakították ki, hogy az európai szemeszter folyamatának keretében kijelölt uniós prioritásokkal összhangban támogassák a strukturális reformokat;

24. ÚGY ÍTÉLI MEG, hogy a releváns országspecifikus ajánlásokat figyelembe vevő beruházások hozzájárulnak a strukturális reformok megvalósításához és az érintett tagállamok átfogó makrogazdasági helyzetének javításához;

25. ÚGY ÍTÉLI MEG, hogy a jövőben arra kell törekedni, hogy az esb-alapok hatékonyságát a gazdasági kormányzással összekötő különféle intézkedések konzisztensebbek legyenek, és ennek során az előzetes feltételrendszer bevezetésével kapcsolatos első pozitív tapasztalatokra kell építeni és figyelembe kell venni azt, hogy választ kell adni a társadalmi, gazdasági és területi kihívásokra, valamint biztosítani kell a többéves programok folyamatosságát és stabilitását;

Egyszerűsítés

26. SAJNÁLATOSNAK TARTJA, hogy az esb-alapokra vonatkozó jogszabályi keretnek a hatékonysága és eredményorientáltsága a túlszabályozás és a túlzottan sokszintű szabályok és a sokszereplős ellenőrzés (EU, nemzeti és regionális szint) miatt nem tud teljes mértékben kibontakozni; EMLÉKEZTET arra, hogy a szereplők közötti bizalom alapvető fontosságú a megosztott irányítási mód hatékony működéséhez, amelyet az esb-alapok egyszerűsítése, valamint a polgárok, a vállalkozások és a közigazgatások számára hozzáférhetőbbé és érthetőbbé tétele révén tovább kell erősíteni; ebben a tekintetben ÚJÓLAG HANGSÚLYOZZA, hogy nagy a jelentősége a korai előrejelző mechanizmusoknak, valamint annak, hogy megerősödjön az audit uniós és nemzeti szinten betöltött megelőző szerepe;

27. ÜDVÖZLI az esb-alapok kedvezményezettjeit szolgáló egyszerűsítések nyomon követésével foglalkozó, a Bizottság által létrehozott magas szintű munkacsoport által eddig közzétett megállapításokat és ajánlásokat és VÁRAKOZÁSSAL TEKINT annak jövőbeli, a 2020 utáni programozási időszak előkészítésével foglalkozó munkája elé;

28. TUDOMÁSUL VESZI a Bizottság által a Tanácsnak 2016 szeptemberében benyújtott azon jogalkotási javaslatot, amelynek célja az esb-alapoknak a jelenleg futó programozási időszakra vonatkozó egyszerűsítése, és TOVÁBBRA IS ELKÖTELEZETT annak gyors elfogadása mellett; FESZÓLÍTJA a Bizottságot és a tagállamokat arra, hogy optimálisan vegyék igénybe a jogszabályi keretben rendelkezésre álló összes olyan lehetőséget (beleértve a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok korai szakaszban történő előkészítését is), amelyek elősegítik az esb-alapok jelenleg futó programjai végrehajtásának az egyszerűsítését;

29. ELKÖTELEZETT a jelentős mértékű egyszerűsítés mellett, amelynek során egyensúlyba kell hozni a stabilitás és a folytonosság igényét és az adminisztratív terheknek és költségeknek a 2020 utáni időszakra vonatkozó jelentős lecsökkentését; ÚGY ÍTÉLI MEG, hogy – az e tárgyban a jövőben hozandó döntések sérelme nélkül – az alább felsorolt irányokat és új utakat kellene alaposan megvizsgálni:

a) egyszerű, világos és könnyített szabályozás bevezetése az esb-alapok vonatkozásában, amelynek keretében nagyobb hangsúlyt kap az integrált megközelítés (pl. több alapból finanszírozott programok és közös szabályok az esb-alapok közé tartozó valamennyi alap esetében), biztosítva ugyanakkor azt, hogy az esb-alapok közé tartozó minden egyes alap képes legyen hatékonyan és eredményesen teljesíteni a saját küldetését, továbbá azt, hogy a szóba jöhető megoldások közül a legegyszerűbb kerüljön kiválasztásra;

b) még jobban egymáshoz kellene igazítani az esb-alapokra vonatkozó szabályokat és a többi uniós alapra, valamint az esb-alapok végrehajtását befolyásoló egyéb uniós politikákra vonatkozó szabályokat (különösen az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat) annak érdekében, hogy a kedvezményezettek számára könnyebbé váljon az uniós alapok végrehajtása, szinergia és komplementaritás alakuljon ki a különböző programok között és egyesülhessenek a különböző források, valamint annak érdekében is, hogy a hatékonyságuk és az eredményességük szempontjából összehasonlíthatóvá váljanak a különböző uniós finanszírozási eszközök;

c) az egyszerűsített költségopciók teljes skálája átvételének és hatékony alkalmazásának további elősegítése, amit az azok ellenőrzésére és auditjára vonatkozó világos követelmények kísérnek;

d) egyszerűbb és ésszerűbb megosztott irányítási modell bevezetése, amely a megfelelés helyett az eredményességen alapul, annak érdekében, hogy javuljon az esb-alapok eredményorientáltsága, nem tévesztve szem elől ugyanakkor a megelőzés, az arányosság és az ár-érték arány elvének a jelentőségét;

e) annak értékelése, hogy a más uniós szakpolitikai területeken alkalmazott végrehajtási mechanizmusokból levont tanulságok hozzá tudnak-e járulni a kohéziós politika és az esb-alapok hatékonyságának javításához;

f) az arányosság elvének szélesebb körű alkalmazása, valamint annak a bevezetése, hogy az esb-alapokhoz tartozó programok végrehajtása a programokra vonatkozó objektív kritériumok és pozitív ösztönzők alapján differenciálttá váljon;

30. TOVÁBBRA IS ELKÖTELEZETT amellett, hogy az Általános Ügyek Tanácsában ülésező megfelelő miniszterek rendszeresen politikai szinten megvitassák a kohéziós politika és az esb-alapok végrehajtását és eredményeit, valamint támogassák a 2020 utáni időszakra szóló szakpolitikai keret előkészítését.

[1] 15802/14.
[2] 9622/1/15 REV 1.
[3] 14266/1/15 REV 1.
[4] 7075/16.
[5] 10668/16.
[6] 12371/16.
[7] 12749/16 + ADD 1-3.
[8] http://ec.europa.eu/budget/budget4results/index_en.cfm

 

Az elnökség 2016. november 14-én ideiglenes megállapodásra jutott az Európai Parlament képviselőivel a pénzpiaci alapokról (PPA-k) szóló rendelettervezetről. A rendelet célja, hogy a pénzpiaci alapok ellenállóbbá váljanak a pénzügyi sokkhatásokkal szemben.

A rendelettervezet a rövid távú finanszírozási piac zökkenőmentes működését hivatott biztosítani, fenntartva ezzel a pénzpiaci alapoknak a reálgazdaság finanszírozásában betöltött alapvető szerepét. A tervezet a G20-ak és a Pénzügyi Stabilitási Tanács azon törekvéseiből következik, melyek célja a bankrendszeren kívüli hitelezés felügyeletének és szabályozásának megerősítése.

A PPA-k megközelítőleg 1 billió EUR értékű eszközt kezelnek, és főként a készpénztöbblet rövid távú befektetésére használják őket. Fontos eszközt jelentenek a befektetők számára, mivel a likviditás magas szintjének megőrzése mellett lehetővé teszik a fölös készpénzállomány diverzifikálását.

Bár politikai szinten átfogó megállapodás jött létre, az elkövetkező napokban még a rendelettervezethez kapcsoló több technikai jellegű kérdésben kell végleges megoldást találni. A megállapodás ezt követően az Állandó Képviselők Bizottsága elé kerül, hogy a Tanács nevében jóváhagyja azt. A Parlament és a Tanács ezt követően felkérést kap arra, hogy első olvasatban fogadja el a rendeletet.

A PPA-k szerepe és típusai

Jelenleg a PPA-k két típusát alkalmazzák a vállalatok és a kormányzati szervek rövid távú finanszírozására:

• a változó nettó eszközértékű PPA-k főként a piaci ingadozásokat követik
• az állandó nettó eszközértékű PPA-k részvényvásárlást és rögzített áron történő visszaváltást tesznek lehetővé.

Piaci stresszhelyzet 

A 2007–2008-as pénzügyi válság során kiderült, hogy a PPA-k sérülékenyek lehetnek a sokkhatásokkal szemben, sőt terjeszthetik vagy felerősíthetik a kockázatokat a pénzügyi rendszer egészében. A befektetők hajlamosak arra, hogy kockázat észlelése esetén visszaváltsák a befektetésüket. A visszaváltási kérelmek teljesítése pedig az eszközök gyors értékesítésére kényszerítheti az alapokat. Ez „befektetői pánikot” válthat ki és likviditási válságot idézhet elő a PPA-k körében, ami további kedvezőtlen hatásokat válthat ki a pénzügyi rendszer egyéb részein.

Egységes előírások 

A rendelettervezet szabályozza a PPA-k működését, különösen a portfóliójuk összetételét és az eszközeik értékének meghatározását. Ez biztosítja a PPA-k struktúráinak stabilitását és azt, hogy a legjobb hitelminőségű, megfelelően diverzifikált eszközökbe fektessenek.

A rendelettervezet az alapok likviditásának fokozása érdekében is bevezet egységes előírásokat, hogy garantálható legyen, hogy a PPA-k piaci stresszhelyzet esetén teljesíteni tudják a hirtelen érkező visszaváltási kérelmeket. A szöveg emellett egységes szabályokat határoz meg annak érdekében, hogy az alapkezelő kellő ismeretekkel rendelkezzen a befektetői magatartásról, és így fel tudjon készülni a későbbi visszaváltási kérelmekre. A szöveg emellett megfelelő és átlátható tájékoztatást biztosít a befektetők és a felügyelet számára.

Lezárt kérdések 

A „politikai” tárgyaló felek utolsó ülésén létrejött megállapodás elsősorban a PPA-król szóló rendelet alapvető kérdéseire terjed ki, úgymint a likviditási és diverzifikálási követelmények, azok az eszközök, amelyekbe a PPA-k befektethetnek, az államadósság szerepét is beleértve, valamint az átláthatóság. A tervezet továbbá előírja a Bizottság számára, hogy készítsen jelentést a rendelet működéséről, és felülvizsgálati záradékról is rendelkezik.