Európai Tanács hírei

2016. október 30-án Brüsszelben, a 16. EU–Kanada csúcstalálkozón találkozott egymással Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, és Justin Trudeau, Kanada miniszterelnöke. Aláírták az EU és Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodást (CETA) és a stratégiai partnerségi megállapodást, és együttes nyilatkozatot adtak ki az EU és Kanada közötti partnerségről.

A Tanács 2016. október 28-án írásbeli eljárással elfogadta a Kanadával való átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodásra vonatkozó határozatcsomagot, amely a következőket foglalja magában:

• a megállapodás aláírásáról szóló határozat
• a megállapodás ideiglenes alkalmazásáról szóló határozat
• döntés arra vonatkozóan, hogy a megállapodás megkötésével kapcsolatban kérni kell az Európai Parlament egyetértését

A tagállamok képviselői elfogadtak továbbá egy közös értelmező okmányt is. Ez a Kanadával közösen elfogadott szöveg kötelező értelmezéssel szolgál majd az átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodásban szereplő, konkrét kérdésekre vonatkozó feltételeket illetően.

„Örömömre szolgál, hogy megerősíthetem, hogy az EU kész aláírni a Kanadával való átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodást. Az EU kereskedelempolitikájának ez fontos mérföldkövét jelenti, ami egyúttal tanúsítja az iránta való elkötelezettségünket is” – mondta Robert Fico, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Szlovákia miniszterelnöke. „Az átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás korszerű és progresszív megállapodás, amely új lehetőségek előtt nyitja meg az ajtót, ugyanakkor védi a fontos érdekeinket. Megvan benne továbbá az ahhoz szükséges potenciál, hogy irányt mutasson a jövőbeli kereskedelmi megállapodások számára.”

A megállapodás eltörli az EU és Kanada között jelenleg fennálló kereskedelmi vámok több mint 99%-át, és szigorú előírásokat tartalmaz a fogyasztók, a környezet és a munkavállalók védelmével kapcsolatban.

A megállapodás az áruk, a szolgáltatások, a közbeszerzések és a beruházások előtti piacnyitás mellett olyan kérdésekről rendelkezik, mint a szellemitulajdon-jog, az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések, a fenntartható fejlődés, a szabályozási együttműködés, a kölcsönös elismerés, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítése, a nyersanyagokkal kapcsolatos együttműködés, a vitarendezés, valamint a kereskedelem technikai akadályai.

A Kanadával folytatandó tárgyalásokra vonatkozó megbízást a Tanács 2009-ben fogadta el. Miután 2011 szeptemberében sor került egy tanácsi határozat elfogadására, a megállapodásra irányuló tárgyalások kiegészültek a beruházások védelméről folytatott megbeszélésekkel.

A Bizottság 2016. július 5-én azt javasolta, hogy a megállapodást „vegyes” megállapodásként írják alá és kössék meg. Ez azt jelenti, hogy az Unió részéről azt mind az EU-nak, mind pedig a tagállamoknak alá kell írniuk, és valamennyi releváns nemzeti és regionális parlamentnek meg kell azt erősítenie.

Azt követően, hogy az Európai Parlament egyetértését adta a megállapodás megkötéséhez, az ideiglenesen alkalmazásra kerül mindaddig, amíg valamennyi tagállam meg nem erősíti. Az ideiglenes alkalmazás lényegében csak az EU kizárólagos hatáskörébe tartozó rendelkezéseket érinti.

Stratégiai partnerségi megállapodás

A Tanács határozatot fogadott el továbbá az EU és Kanada közötti stratégiai partnerségi megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról is. E megállapodás célja az EU és Kanada közötti politikai párbeszéd és együttműködés intenzívebbé tétele, és megerősíti a közöttünk fennálló kapcsolatokat az olyan területeken, mint például az emberi jogok, a nemzetközi béke és biztonság, a gazdasági növekedés és a fenntartható fejlődés, valamint a jogérvényesülés, a szabadság és a biztonság.

1. Mi, a Latin-amerikai és Karibi Államok Közösségének (CELAC) külügyminiszterei, az Európai Unió külügyminiszterei és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője 2016. október 25-én és 26-án a Dominikai Köztársaságban tartottuk a csúcstalálkozók közötti, első időközi találkozónkat.

2. Hangsúlyozzuk partnerségünk fontosságát és megerősítjük elkötelezettségünket az állam-, illetve kormányfőink csúcstalálkozóin az 1999. évi Rio de Janeiró-i csúcstalálkozó óta elfogadott valamennyi biregionális nyilatkozat mellett. E nyilatkozatok a nagy jelentőségű ügyekről alkotott közös elképzeléseinket tükrözik.

3. Emlékeztetünk az állam-, illetve kormányfők által 2015 júniusában „Partnerség a következő nemzedékért” címmel elfogadott politikai nyilatkozatban kapott azon megbízatásunkra, hogy kötelezzük el magunkat a biregionális kapcsolatok jövőjének átfogó és inkluzív átgondolása mellett, régóta fennálló biregionális stratégiai partnerségünk elmélyítése érdekében, mely történelmi, kulturális és emberi kötelékeken, a nemzetközi jogon, az ENSZ Alapokmányban foglalt valamennyi cél és alapelv, valamint az emberi jogok és a területi integritás kivétel nélküli és teljes tiszteletben tartásán, illetve közös értékeken és elveken, továbbá egymás tiszteletén és közös érdekeken alapul. Ismételten leszögezzük, hogy elutasítunk minden olyan egyoldalú, extraterritoriális hatású kényszerítő intézkedést, amely ellentétes a nemzetközi joggal, és újólag megerősítjük elkötelezettségünket a vitás kérdések békés rendezése mellett.

4. Megerősítjük „A csúcstalálkozókon elfogadott programok és intézkedések értékelése” című dokumentum alapján megfogalmazott következtetéseket és ajánlásokat, amelyek jelentős mértékben hozzájárultak ehhez a reflexióhoz. Ez az értékelés pozitív hozzájárulásnak bizonyult a sikeres biregionális kezdeményezések feltérképezése, illetve azon területek meghatározása szempontjából, ahol további munkára van szükség, továbbá változtatási javaslatokat tartalmazott a munkamódszereinket illetően, melyeknek köszönhetően konkrétabb és értékesebb eredményeket tudunk majd elérni. Ezeket az ajánlásokat figyelembe kell venni az EU–CELAC cselekvési terv további végrehajtása és alakítása során. Abban is egyetértünk, hogy erősíteni kell az együttműködési programok és a CELAC–EU cselekvési terv közötti koordinációt.

5. Egyetértünk abban, hogy ezen az első időközi találkozónkon – annak érdekében, hogy egy ambiciózusabb, stratégiaibb és kiegyensúlyozottabb társulás kristályosodjon ki, amelynek alapját olyan egyértelműen meghatározott közös érdekek alkotják, amelyek keretét képezik majd biregionális kapcsolatunk jövőbeli alakulásának is – építeni fogunk azokra a következtetésekre, amelyekkel a csúcstalálkozókon elfogadott programok és intézkedések értékeléséről, a biregionális párbeszéd megerősítéséről és a kölcsönös kapcsolatok elmélyítéséről, valamint a fejlesztéssel és az éghajlatváltozással kapcsolatos finanszírozásról folytatott megbeszéléseink zárultak.

6. Meggyőződésünk, hogy együtt fontos politikai szerepet tölthetünk be az előttünk álló és az újonnan felmerülő globális kihívások közös kezelésében. Kötelezettséget vállalunk arra, hogy új lendülettel és nagyobb gyakorisággal folytatjuk a közös biregionális célkitűzéseinken alapuló politikai párbeszédet. Méltányoljuk a biregionális párbeszédet, amely a globális kérdésekkel foglalkozó, nagyszabású nemzetközi konferenciák, csúcstalálkozók és rendkívüli ülések előkészítéseképpen zajlik, így különösen a harmadik nemzetközi fejlesztésfinanszírozási konferencia, az ENSZ fenntartható fejlődésről szóló csúcstalálkozója (2015) – amelyen sor került a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend és a fenntartható fejlesztési célok elfogadására –, továbbá az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye Feleinek 21. Konferenciája (UNFCCC COP 21), az ENSZ-közgyűlésnek a globális kábítószer-problémáról szóló rendkívüli ülésszaka (UNGASS 2016) – , valamint az ENSZ-közgyűlésnek a menekültek és migránsok tömeges mozgásával foglalkozó magas szintű ülése (2016) kapcsán is. Kötelezettséget vállalunk arra, hogy – adott esetben – közös céljaink elérése érdekében továbbra is együttműködünk a többoldalú fórumokon, többek között az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye Feleinek 22. konferenciáján, melyre 2016 novemberében kerül sor Marrákesben, valamint a Nyílt Kormányzati Együttműködés 2016. decemberi párizsi csúcstalálkozóján.

7. Üdvözöljük a régóta tartó gazdasági kapcsolataink dinamizmusát, ugyanakkor elismerjük, hogy gazdasági partnerségünknek új lendületre van szüksége. Emlékeztetünk a Santiago de Chilében és Brüsszelben tett korábbi kötelezettségvállalásainkra, melyek értelmében térségeinkben előmozdítjuk a fenntartható fejlődést és az inkluzív gazdasági növekedést, többek között a beruházások növelése és diverzifikálása révén. Elismerjük, hogy a fenntartható és inkluzív fejlődéshez elengedhetetlen, hogy a gazdasági növekedés a környezeti és társadalmi felelősségvállalást szem előtt tartó szakpolitikai kereten belül valósuljon meg. Országaink számára közös kihívást jelent a termelékenységnövekedés fokozása, és mindannyian nyernénk azzal, ha szorosabbra fűznénk az e téren folytatott együttműködésünket. Javasoljuk egy olyan, katalizáló hatású környezet kialakítását, amely a biregionális kapcsolatoknak a 2015-ben elfogadott brüsszeli EU–CELAC-nyilatkozat 45–49. pontjában meghatározott termelékenységgel kapcsolatos összes aspektusára kiterjed. Ennek megfelelően megbízzuk a CELAC–EU vezető tisztviselőket, hogy egy esetleges, e területen létrehozandó CELAC–EU partnerség céljainak és feltételeinek a feltérképezése céljából több különböző szinten szervezzenek konzultációt az üzleti élet képviselőivel és más érdekelt felekkel, és a következő csúcstalálkozón számoljanak be az eredményről.

8. Elismerjük, hogy adóügyi kérdésekben nyitott, konstruktív párbeszédre és szorosabb együttműködésre van szükség, és megoldást kell találni az adókijátszással, valamint az adóalap-erózióval és a nyereségátcsoportosítással kapcsolatos kérdésekre. Elismerjük továbbá, hogy e párbeszédet valamennyi fél oldaláról meg kell erősíteni, és nyugtázzuk, hogy egyes országok már tettek bizonyos vállalásokat az adóügyi átláthatósággal és információcserével foglalkozó globális fórum által felügyelt és értékelt standardoknak megfelelően.

9. Hangsúlyozzuk a biregionális együttműködés fokozásának szükségességét, valamint azt, hogy ennek érdekében integrált módon igénybe kell venni minden rendelkezésre álló eszközt. Az EU–CELAC cselekvési terv kialakítása és végrehajtása során figyelembe kell venni a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend végrehajtásával kapcsolatos új kihívásokat Ezért megbízzuk a CELAC–EU vezető tisztviselőket, hogy indítsanak el erről a kérdésről egy közös gondolkodási, illetve konzultációs folyamatot valamennyi érintett partnerrel, és 2016 vége előtt ismertessék az első eredményeket annak érdekében, hogy a konzultációk eredményét a 2017. évi csúcstalálkozó elé lehessen terjeszteni. Tekintettel arra, hogy a hivatalos fejlesztési támogatás (ODA) milyen jelentős ösztönző a fenntartható fejlesztési célok eredményes végrehajtása szempontjából, ennek a gondolkodási folyamatnak ki kell terjednie a fokozatosság szempontjára is annak érdekében, hogy megfelelően érvényesüljenek a latin-amerikai és a karibi államok lakosságát érintő kihívások és realitások, valamint a biregionális együttműködésünket érintő esetleges mellékhatások.

10. Elismerjük, hogy a társadalom valamennyi szegmensét és az érintett szervezeteket széles körű részvételre kell ösztönözni, valamint hogy a biregionális kapcsolatok előbbrevitele elkötelezettséget kíván. Biztosítani kívánjuk továbbá az ifjúság és a nők megfelelő képviseletét, valamint meg kívánjuk vizsgálni, hogy – közös stratégiai célkitűzéseink megvalósításának előmozdítása érdekében – partnerségünk hogyan tehető hatékonyabbá, láthatóbbá, fokozottabb részvételen alapulóvá és inkluzívabbá.

11. Üdvözöljük az EU–LAC Alapítvány kormányközi jelleggel működő nemzetközi szervezetté alakulásáról szóló megállapodás aláírását, amelynek révén fontos eszközzel gazdagodtak biregionális kapcsolataink. Elismerjük, hogy a megállapodás alapján nyújtott pénzügyi hozzájárulások önkéntes alapúak, és arra ösztönzünk minden országot, hogy segítsék elő az EU–LAC alapítvány feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi, jogi és politikai támogatását.

12. Üdvözöljük a külügyminisztereknek a csúcstalálkozók közötti, ezen első időközi találkozóján született eredményeket, amelyek maguk is hozzájárulnak a stratégiai partnerség erősítéséhez. Az állam-, illetve kormányfőinknek a 2015. évi EU–CELAC csúcstalálkozón született határozata értelmében a csúcstalálkozók között rendszeres, időközi miniszteri találkozókat fogunk tartani a csúcstalálkozókon hozott határozatok átfogó nyomon követésének biztosítása, valamint a két régió közötti rendszeres magas szintű párbeszéd fenntartása érdekében.

13. Elismeréssel adózunk a Dominikai Köztársaságnak e miniszteri találkozó megrendezéséért, amely gazdagította a biregionális menetrendet és lényeges szerepet töltött be abban, hogy jelentős előrelépéseket érhessünk el, valamint jelentősen hozzájárult a 2017 második felében, El Salvadorban megrendezésre kerülő következő CELAC–EU csúcstalálkozó előkészítéséhez.

Az Európai Tanács a múlt heti ülésén három fő témával foglalkozott: a migrációval, a kereskedelemmel, valamint Oroszországgal, ezen belül is Oroszország szíriai szerepével

A migráció kérdésével kezdem. Több mint egy éve ez volt az első olyan alkalom, hogy az Európai Tanács nem válságülést tartott e témában. A görög szigetekre 98%-kal kevesebben érkeztek,mint egy évvel korábban. A Földközi-tenger középső térségében húzódó, azaz Afrikából Olaszországba tartó útvonalon érkező irreguláris migránsok száma azonban még mindig rendkívül magas, és nem is igen változott az elmúlt két évben. Ezért megbeszéléseink középpontjában javarészt az Afrikával való együttműködés állt. A vezetők meghallgatták a főképviselő beszámolóját arról, hogy milyen kezdeti eredményeket hoztak azok az erőfeszítések, melyeket az EU a kulcsfontosságú országokkal partnerségben végez a Földközi-tenger középső térségén áthaladó menekültáramlások megfékezésére. Sikerült jó alapokra helyezni az együttműködést Szenegállal, Malival, Nigerrel, Nigériával és Etiópiával az ún. „migrációs paktumokkal” kapcsolatban. Az Európai Tanács decemberben áttekinti az első eredményeket. A cél az, hogy megelőzzük az Olaszországba és Európa többi részébe irányuló illegális migrációt, és biztosítsuk az irreguláris migránsok tényleges visszaküldését.

A vezetők a schengeni rendszer visszaállításáról is tárgyaltak. Célunk továbbra is az, hogy idővel megszűnjenek az ideiglenesen bevezetett belső határellenőrzések. Ehhez azonban a külső határok további megerősítésének kell társulnia. A Bizottság továbbra is figyelemmel kíséri és értékeli a helyzetet, és annak alapján tesz majd ajánlásokat.

A közös európai menekültügyi rendszer reformjának kérdése is terítékre került, többek között az, hogy a jövőben hogyan érvényesítsük a szolidaritás és a felelősségvállalás elveit. Megegyeztünk abban, hogy decemberben visszatérünk erre az érzékeny kérdésre, a szlovák elnökség konkrét javaslatai alapján.

Témánk volt Oroszország is. Több vezető elmondta, hogy országa milyen cselekményeket tapasztalt: félretájékoztatási kampányok, kibertámadások, beavatkozás a politikai folyamatokba az EU-n belül és másutt, a légtér megsértése, közösségi konfliktusok szítása Ukrajnában, a Balkánon és másutt a térségben. Az MH17-re vonatkozó vizsgálat fejleményei is zavaró kérdéseket vetnek fel. Ez a realitás: helyzetértékelésünk józan, és nincsenek illúzióink. Nem célunk, hogy kiélezzük a viszonyt Oroszországgal. Egyszerűen csak reagálunk azokra a lépésekre, amelyeket Oroszország tesz, komoly és koncentrált energiát fektetve abba, hogy gyengítse és megossza az EU-t. Tartósan továbbra is arra törekszünk, hogy megtaláljuk az együttélés módját. Ez azt jelenti, hogy ragaszkodunk az értékeinkhez és érdekeinkhez, de nyitva hagyjuk az ajtót a párbeszéd előtt. Mindannyian egyetértettünk abban, hogy Oroszországgal való viszonyában Európa legnagyobb ereje az egysége. Ezért tehát továbbra is egységet fogunk alkotni.

Szíriát is megvitattuk. Határozottan elítéljük a szíriai rezsim és szövetségesei, különösen Oroszország által végrehajtott támadásokat az aleppói civil lakosság ellen. Az EU felszólítja az érintetteket, hogy vessenek véget az atrocitásoknak és haladéktalanul szüntessék be az összetűzéseket. Felkértük a főképviselőt, hogy folytassa diplomáciai és humanitárius munkáját. Amennyiben tovább folytatódnak az atrocitások, minden lehetőséget mérlegelni fogunk. A szíriai nép érdekében azonnali és tartós tűzszünetet kell bevezetni, és újra meg kell nyitni a légifolyosókat a humanitárius segélyek szállításához.

Megbeszéléseinket a kereskedelem témájával zártuk. Polgáraink körében egyre nő az aggodalom annak kapcsán, hogy az általunk kialkudott kereskedelmi megállapodások valóban az ő érdekeiket szolgálják-e. Attól tartok, hogy a jövőben nem tudunk szabadkereskedelmi megállapodásokra irányuló tárgyalásokat folytatni, ha nem teszünk tanúbizonyságot arról, hogy komolyan gondoljuk az európai fogyasztók, munkavállalók és vállalatok érdekeinek védelmét. Vitánk során éles választóvonalat húztunk a védelem és a protekcionizmus között. Ennek szellemében a vezetők kifejezték elkötelezettségüket az iránt, hogy a lehető leghamarabb megállapodás jöjjön létre az EU piacvédelmi eszközeinek korszerűsítéséről. Tudom, hogy Önök, az Európai Parlament kész minket támogatni ebben. Azzal bíztuk meg kereskedelmi minisztereinket, hogy lendítsék ki a holtpontról a tárgyalásokat.

Ami a CETA-t illeti, az EU még mindig nem áll készen a Kanadával kötendő megállapodás aláírására. Belgium azonban ma délelőtt is folytatja az egyeztetéseket. Köszönetet szeretnék mondani mindazoknak, akik elősegítették ezeket a megbeszéléseket: kiváltképp Martin Schulznak és Jean-Claude Junckernek, akik valódi vezetői képességükről és felelősségérzetükről tettek tanúbizonyságot. Köszönet a segítségükért. De végső soron csak Belgium dönthet a belga álláspontról. Mély benyomást tett rám, ahogy az utolsó órákban is eltökélten igyekeznek megegyezésre jutni. Még mindig remélem, hogy Belgium bebizonyítja, hogy a konszenzusteremtés bajnoka, és így rövidesen véglegesíthetjük a megállapodást. Hálával tartozunk továbbá a kanadai félnek együttműködési készségéért és kitartásáért. Ha nem leszünk képesek megkötni a szabadkereskedelmi megállapodást Kanadával, a legeurópaibb országgal Európán kívül, szoros barátunkkal és szövetségesünkkel, annak nyilvánvaló következményei lesznek Európa világban betöltött pozíciójára nézve. De még korai erről beszélni. Még mindig, ebben a pillanatban is van esély arra, hogy holnap megtartsuk a csúcstalálkozót.

Az Ukrajnával kötött társulási megállapodást, valamint mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodást illetően a holland miniszterelnök tájékoztatta az Európai Tanácsot a megerősítés nehézségeiről. Mark Rutte miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy a következő napokban igyekszik megoldást találni a holland parlamenttel a vitás kérdésekre. Bármi is lesz a hollandiai vita kimenetele, világos, hogy olyan megoldást kell találnunk, amely a többi 27 tagállam és Ukrajna számára is elfogadható.

Végül hadd mondjam el, hogy örömmel köszöntöttük az Európai Tanács ülésén Theresa May miniszterelnököt, aki megerősítette, hogy az Egyesült Királyság a jövő év március végéig aktiválni fogja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkét. Következetesen betartva azon elvünket, hogy a hivatalos értesítésig nem tárgyalunk, a Brexit nem került szóba. Tekintve azonban, hogy Theresa May miniszterelnök megerősítette az 50. cikk jövőbeli aktiválását, hadd idézzem fel az EU-27 június 29-i álláspontját. Szándékunk, hogy a lehető legszorosabb kapcsolatot alakítsuk ki az Egyesült Királysággal. Egyensúlyt kell teremtenünk a jogok és a kötelezettségek között. Az Egyesült Királyság továbbra is részese lehet az egységes piacnak, ehhez azonban el kell fogadnia mind a négy szabadságot.

Végezetül hadd ejtsek pár szót a 27 uniós vezető részvételével szeptemberben megtartott pozsonyi találkozóról. Nem hivatalos találkozónkon azt vitattuk meg, hogy milyen jövő áll Európa előtt a Brexitről tartott egyesült királysági népszavazás eredményének fényében. A csúcstalálkozón több intézkedést is felvázoltunk az európai polgárok legfőbb aggályainak eloszlatása érdekében, és ezt a pozsonyi ütemtervben rögzítettük. Ezek az aggályok főként a migrációval, a belső és külső biztonsággal és a gazdasági nehézségekkel kapcsolatosak. Most a tagállamokon és az uniós intézményeken a sor, hogy az ütemtervet meg is valósítsák. Ez valójában már meg is kezdődött. Október 5-én az EU ratifikálta az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodást. Másnap – rekordidőn belül – megkezdte működését az Európai Határ- és Parti Őrség. Hadd köszönjem meg ezzel kapcsolatban az Európai Parlamentnek a kitűnő, gyors együttműködést. Múlt héten pedig a bolgár miniszterelnök, Bojko Boriszov mondott köszönetet kollégáinak, amiért segítettek országának a Törökországgal közös határok védelmében, a Pozsonyban hozott döntés nyomán. Köszönöm figyelmüket.

A Tanács 2016. október 27-én további 10 személyt vett fel a szíriai rezsimmel szembeni uniós korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jegyzékébe, annak okán, hogy e személyek felelősek a szíriai civil lakosság erőszakos elnyomásáért, a rezsim kedvezményezettjei vagy támogatói, illetve összeköttetésben állnak ilyen személyekkel.

Ez a határozat a Tanács 2016. október 17-i következtetései és az Európai Tanács 2016. október 20–21-i következtetései nyomán született.

A listára vett újabb személyek között magas rangú katonai tisztségviselők és a rezsimhez kapcsolódó vezető személyiségek is szerepelnek. Ezzel a határozattal immár összesen 217 személyre vonatkozik utazási tilalom és eszközbefagyasztás a szíriai civil lakosság erőszakos elnyomásért.

Ezenfelül az EU 69 szervezetet sújt vagyoni eszközök befagyasztával. Általánosabb szinten, a Szíriát sújtó jelenlegi szankciók értelmében többek között olajembargó van érvényben, egyes befektetésekre korlátozások vonatkoznak, a Szíriai Központi Bank eszközei be vannak fagyasztva az EU-n belül, továbbá kiviteli korlátozás vonatkozik azokra a berendezésekre és technológiára, amelyek potenciálisan belső elnyomás céljára alkalmazhatók, illetve amelyek az internet vagy a telefonbeszélgetések ellenőrzésére és lehallgatására szolgálnak. Ezeket az intézkedéseket legutóbb 2016. május 27-én hosszabbították meg, és 2017. június 27-ig vannak érvényben.

Az EU továbbra is eltökélten törekszik arra, hogy a szíriai konfliktus tartósan rendeződjön, mivel nincs katonai megoldása a szíriai polgárháborúnak. Az EU-nak eltökélt szándéka, hogy életeket mentsen, ezért folytatja intenzív humanitárius diplomáciai erőfeszítéseit annak érdekében, hogy a segély eljusson Aleppóba és mindenhová, ahol arra szükség van, és a sebesülteket kimenekítsék az érintett területekről.

A Tanács által elfogadott jogi aktusok – melyekben szerepel az érintett személyek neve is – a Hivatalos Lap 2016. október 28-i számában jelennek meg. A határozatot írásbeli eljárással fogadták el.

A Tanács 2016. október 26-án értesítette az Európai Parlamentet, hogy nem tudja elfogadni az EU 2017. évi költségvetéséhez előterjesztett, a Parlament által aznap elfogadott módosításokat.

Ezzel háromhetes egyeztetési időszak veszi kezdetét, melynek során – október 28-tól – a Tanács és a Parlament rendezheti a nézetkülönbségeket.

„Örömmel látom, hogy a Tanács és a Parlament azonos célokra törekszik az EU 2017. évi költségvetése kapcsán: mindkét intézmény képessé akarja tenni az Uniót a migrációs válság kezelésére, a biztonság megerősítésére, valamint a növekedés fellendítésére és új munkahelyek teremtésére. Ennélfogva biztos vagyok abban, hogy meg fogunk tudni egyezni az EU szempontjából a lehető legjobb költségvetésről – egy olyan költségvetésről, amely előnyös az EU adófizetői, az európai polgárok és vállalkozások számára” – nyilatkozott Ivan Lesay szlovák pénzügyi államtitkár, a Tanács elnöke.

A Tanács álláspontja szerint a 2017. évi uniós költségvetésről való egyezségre jutás legfőbb kihívásai az alábbi tényezők tiszteletben tartásával függenek össze:

• a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves uniós pénzügyi keret: a Parlament jóval a többéves keret kiadásokra szabott felső összeghatárát meghaladó kötelezettségvállalási szintet kíván rögzíteni, ez azonban súlyosan veszélyeztetné az EU azon képességét, hogy előre nem látott szükségletekre reagáljon
• a 2017-ben jelentkező kifizetési igények becsült szintje: a Parlament a kifizetések esetében is az igények becsült szintjét meghaladó szintet kívánna rögzíteni, így a tagállamok kénytelenek volnának a szükséges szintet meghaladó hozzájárulásokat befizetni az EU költségvetésébe, miközben maguk is nehézségekkel küzdenek államháztartásuk konszolidálása terén
• a Tanáccsal az Európai Stratégiai Beruházási Alap finanszírozásáról 2015-ben elért megállapodás: a Parlament a megállapodásról való tárgyalások újbóli megnyitását kéri, aminek következtében csökkenne az EU mozgástere a kutatások, illetve egyéb jövőorientált kiadások iránti váratlan igények kielégítése terén
• az EU intézményeinek a 2017-re megvalósítandó 5%-os létszámcsökkentéssel kapcsolatos vállalása: a Parlament jóval e célszint alatti mértékűre korlátozná saját létszámcsökkentését, ez pedig alááshatja a Parlament és általában az Európai Unió hitelességét is
• az egyeztető tárgyalások hatóköre: a Parlament egy csomagként kíván egyeztetni az EU éves költségvetéséről és a többéves uniós pénzügyi keret félidős értékeléséről; ez két olyan dosszié összevonását jelentené, amelyekre nagyon eltérő döntéshozatali eljárások vonatkoznak, és amelyekkel ennélfogva külön tárgyalási folyamat keretében kellene foglalkozni

Háttér

A 2017. évre szóló költségvetési tervezetében a Bizottság azt javasolta, hogy a kötelezettségvállalások összértékét 157,66 milliárd euróban, a kifizetések összértékét pedig 134,90 milliárd euróban állapítsák meg.

A szeptember 12-én elfogadott tanácsi álláspont 156,38 milliárd EUR kötelezettségvállalást és 133,79 milliárd EUR kifizetést irányoz elő.

A Parlament azt kéri, hogy a kötelezettségvállalások teljes összegét emeljék 162,42 milliárd euróra, a kifizetések teljes összegét pedig 138,03 milliárd euróra. Ez a többéves uniós keretet 3,26 milliárd euróval meghaladó teljes kötelezettségvállalást jelentene.

Ami az alkalmazottak létszámát illeti, a Bizottság által az intézmények mindegyike tekintetében egyenlően alkalmazott módszertan szerint 2013 és 2017 között a Tanács és a Bizottság 5,0%-kal csökkenti a létszámtervében szereplő álláshelyek számát; a Parlament létszámcsökkentése ezzel szemben ugyanazon időszakban az 1,8%-ot fogja elérni. 2013 decemberében mindhárom intézmény vállalta, hogy 2013 és 2017 között 5%-kal csökkenti személyzeti állományát.

Az egyeztetések során szó lesz az 1/2017. sz. módosító indítványról is, amelynek célja a növekedés fellendítését célzó támogatás növelése, a munkahelyteremtés és a migráció kiváltó okainak kezelése, valamint a költségvetés-tervezetnek a mezőgazdaságra vonatkozó legfrissebb igénybecslések fényében való kiigazítása. Sem a Tanács, sem a Parlament nem alakított még ki álláspontot a módosító indítvánnyal kapcsolatban.

A következő lépések

Az egyeztetőbizottság november 8-án és 16-án fog ülésezni. Ez utóbbi ülés alkalmával az ECOFIN Tanács (Költségvetés) ülésére is sor kerül majd, hogy a miniszterek iránymutatással szolgálhassanak az elnökség számára a Parlamenttel folytatandó tárgyalásokhoz. Amennyiben az egyeztetési időszak végéig, azaz november 17-ig nem jön létre egyezség, a Bizottságnak új költségvetés-tervezetet kell benyújtania 2017-re vonatkozóan.

Az EU és a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC) október 25-én Santo Domingóban (Dominikai Köztársaság) megállapodást írt alá az Európai Unió–Latin-Amerika és Karib-térség Alapítvány (EU–LAC Alapítvány) mint nemzetközi szervezet létrehozásáról. A megállapodás az EU, valamint a Latin-amerikai és Karibi Államok külügyminiszterei találkozójának az egyik legfontosabb eredménye.

Az ünnepélyes aláíráson részt vett Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és Miguel Vargas a Dominikai Köztársaság külügyminisztere, továbbá jelen voltak az EU és a CELAC-országok külügyminiszterei. A rendezvényen ott volt az EU–LAC alapítvány elnöke, Leonel Fernández is.

Az EU–LAC Alapítványban az Európai Unió és 28 tagállama, valamint a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC) és 33 tagállama vesz részt az alábbi célokkal:

– a két régió közötti további kölcsönös megismerés és megértés ösztönzése;

– a CELAC–EU biregionális partnerségi folyamat erősítése a civil társadalom fokozott részvételével;

– a két régió, valamint maga a biregionális partnerség kölcsönös láthatóságának javítása.

Az EU–LAC Alapítvány céljai többek között a következő tevékenységek révén valósulnak meg: a vita ösztönzése szemináriumok, konferenciák és publikációk révén; a CELAC–EU csúcstalálkozók témáihoz kapcsolódó rendezvények előmozdítása; biregionális programok indítása és cserék szervezése; tanulmányok ösztönzése és új kapcsolatteremtési lehetőségek kialakítása.

Az EU–LAC Alapítvány székhelye Hamburgban (Németország) található. A 2011-ben létrehozott átmeneti EU–LAC Alapítvány ezzel megszűnik.

A Tanács 2016. szeptember 29-én elfogadta a 2013/255/KKBP tanácsi határozat végrehajtásáról szóló (KKBP) 2016/1746 határozatot[1].

A határozat módosítja a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeknek és szervezeteknek a 2013/255/KKBP határozat I. mellékletében foglalt jegyzékét.

A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró*, Szerbia és Albánia, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Izland, Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna és a Moldovai Köztársaság csatlakoznak e tanácsi határozathoz.

A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti politikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.

Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.

[1] A határozatot 2016. szeptember 30-án hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 264., 30. o.).

* – Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

A Tanács 2016. szeptember 29-én elfogadta a (KKBP) 2016/1745 határozatot[1].

A tanácsi határozat a 2017. október 31-ig tartó idoszakra megújítja a hatályos intézkedéseket.

A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró*, Szerbia* és Albánia*, a stabilizációs és társulási folyamat országa és egyben potenciális jelölt: Bosznia-Hercegovina, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Izland, Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna és a Moldovai Köztársaság csatlakoznak e tanácsi határozathoz.

A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti politikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.

Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.

[1] – A határozatot 2016. szeptember 30-án hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 264., 29. o.).
* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

Az Európai Unió őszinte sajnálatának ad hangot a Dél-afrikai Köztársaság azon döntése miatt, hogy kezdeményezi a Római Statútumból való kilépését. Ugyanígy mély aggodalommal vesszük tudomásul, hogy Burundi is hivatalos lépéseket tett a Római Statútumból való kilépés céljából. Ez idáig soha egyetlen állam sem lépett ki a Római Statútumból.

Dél-Afrika jelentős szerepet töltött be a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) létrehozásában, és a Római Statútum egyik első aláírója volt. Mindkét országgal folytatjuk az arra irányuló párbeszédet, hogy hogyan őrizhetik meg partneri viszonyukat a Római Statútummal.

Az NBB kulcsszerepet tölt be annak elősegítésében, hogy – amikor az nemzeti szinten nem lehetséges – a polgárok jogorvoslatot kaphassanak a legsúlyosabb bűncselekmények ügyében. Az afrikai keresetek java részét az érintett nemzeti hatóságok nyújtották be. Az NBB világszerte kivizsgál helyzeteket.

Mindannyiunk közös érdeke a jogállamiság megszilárdítása és az NBB-vel való együttműködés, többek között a Római Statútum Részes Államai Közgyűlésének elnöke által javasolt módon.

Az EU és tagállamai továbbra is töretlenül támogatják az NBB-t és elkötelezték magukat amellett, hogy teljes körűen együttműködjenek vele a joghatósága alá tartozó súlyos bűncselekmények megelőzésében. A Római Statútum keretein belül felmerülő aggályok esetében továbbra is nyitottak vagyunk a konstruktív megbeszélésekre.

2016. október 24., hétfo
18.15 Telefonbeszélgetés Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel

2016. október 25., kedd
Strasbourg
18.00 Beszéd a Becsületrend Lovagja kitüntetés átadási ünnepségén; kitüntetett: Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke

2016. október 26., szerda
Strasbourg
09.00 Beszámoló az Európai Parlamentnek az Európai Tanács 2016. október 20–21-i ülésérol

2015-ben ugrásszerűen megnőtt az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni fellépéshez a fejlődő országok részére nyújtott uniós és tagállami hozzájárulások mértéke, különösen az alkalmazkodásra szánt források tekintetében.

A teljes összeget az EU Gazdasági és Pénzügyi Bizottsága 2016. október 24-én erősítette meg, az ENSZ márrákesi éghajlatváltozási konferenciáját megelőzően.

A 2015. évi uniós és tagállami hozzájárulás összesen 17,6 milliárd EUR-t1 tett ki, ami 2014-hez képest jelentős növekedés. A hozzájárulásokat ténylegesen a fejlődő országokban folyó, az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó kezdeményezésekre fordították.

Ez a hozzájárulás komoly előrelépést jelent a 2015 decemberében Párizsban elért, jogilag kötelező erejű éghajlatváltozási megállapodás végrehajtása szempontjából.

Számszerűleg igazolja, hogy az EU elkötelezett az iránt, hogy fokozatosan növelje az éghajlatváltozás kezelésére irányuló nemzetközi pénzügyi hozzájárulását az évi 100 milliárd USD célösszeg eléréséig, amelyet az iparosodott országok tekintetében 2020-ig, majd azt követően 2025-ig meghatároztak. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének részes felei még 2025 előtt új kollektív célösszeget fognak meghatározni.

Ami a 2015-ös párizsi konferencia eredményét illeti, a tagállamok különösen üdvözlik a fejlett országok által készített konkrét „ütemtervet”, amely szemlélteti, hogy ezek az országok milyen intézkedésekkel kívánják elérni a 100 milliárd USD összegű célt. Az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást szolgáló hozzájárulásokat egyszerre számos különböző forrásból – így magán- és közpénzekből, két- és többoldalú eszközökből, többek között alternatív finanszírozási forrásokból – biztosítják majd, szavatolva egyúttal a végrehajtás átláthatóságát.

1 – Ez az összeg magában foglalja az állami költségvetésekből és egyéb fejlesztésfinanszírozási intézményektől származó, az éghajlatváltozás finanszírozását célzó forrásokat, a tagállamok által az 525/2013/EU rendelet 16. cikke alapján tett jelentések szerint. Magában foglal továbbá az uniós költségvetésből származó 1,5 milliárd EUR-t, valamint az Európai Beruházási Bank által nyújtott 2,2 milliárd EUR-t.

A Tanács jóváhagyta a közös kül- és biztonságpolitikáról (KKBP) szóló jelentést.

Ma a kereskedelempolitikával foglalkoztunk. Hamarosan átadom a szót Jean–Claude Junckernek, de elotte kérem engedjék meg, hogy két rövid megjegyzést tegyek.

Eloször is: polgárainak körében no az aggodalom annak kapcsán, hogy az általunk tárgyalt kereskedelmi megállapodások valóban az o érdekeiket szolgálják-e. Attól tartok, hogy a jövoben nem tudunk szabadkereskedelmi megállapodásokra irányuló tárgyalásokat folytatni, ha nem teszünk a gyakorlatban tanúbizonyságot arról, hogy komoly feladatunknak tekintjük az európai fogyasztók, munkavállalók és vállalatok érdekeinek védelmét.

Ma ezen a téren sikerült némi elorelépést tennünk. A vezetok elkötelezettek az iránt, hogy a leheto leghamarabb megállapodás jöjjön létre az Unió piacvédelmi eszközeinek korszerusítésérol. Azzal bíztuk meg kereskedelmi minisztereinket, hogy lendítsék ki a holtpontról a tárgyalásokat.

Másodszor: rendkívül fontos, hogy jó kereskedelmi megállapodásokat kössünk az olyan szoros partnerekkel, mint amilyen Kanada is. Európa jó hírneve forog kockán. Egy kivételével mindegyik tagállam jóváhagyta a megállapodást, és munkánkat a leheto legjobb szándékkal, a Bizottság teljes köru szerepvállalása mellett folytatjuk tovább. Átadom a szót Jean-Claude-nak. Köszönöm figyelmüket.

Bizonyára tudják, hogy ma este rengeteg kérdésről tárgyaltunk. Hadd beszéljek először a migrációról.

A Földközi-tenger középső térségében húzódó, azaz Afrikából Olaszországba tartó útvonalon érkező irreguláris migránsok száma még mindig túl magas, és nem is igen változott az elmúlt két évben. Ezért megvitattuk, hogyan fűzhetnénk szorosabbra együttműködésünket Afrikával. A főképviselő ismertette, hogyan állnak diplomáciai tárgyalásai az öt leginkább érintett afrikai országgal, név szerint Szenegállal, Malival, Nigerrel, Nigériával és Etiópiával. Célunk az, hogy megelőzzük az Olaszországba és Európa többi részére irányuló illegális migrációt, és biztosítsuk az irreguláris migránsok tényleges visszaküldését. A főképviselőt biztosítottuk támogatásunkról, és decemberben felmérjük az addig elért eredményeket.

A Földközi-tenger keleti térségében húzódó útvonalat illetően a helyzet javult: tavaly óta 98%-kal csökkent az Unióba érkező migránsok száma. Ennek köszönhető, hogy a vezetők ma vitát folytathattak a schengeni rendszer visszaállításáról. Egyetértettünk abban, hogy a cél idővel megszüntetni az ideiglenes határellenőrzéseket a belső határokon, ezzel párhuzamosan azonban a külső határokat meg kell erősíteni. A vezetők megvitatták továbbá azt is, hogy miként érvényesüljön a tagállamok egymás iránti szolidaritása a migrációs válság közepette. A konkrét javaslatokról majd decemberben tárgyalunk, mai fontos döntésünk azonban az, hogy kimondtuk: az à la carte szolidaritás nem járható út. Azon fogunk ugyanis fáradozni, hogy tényleges legyen a szolidaritás.

Ma este átfogó megbeszélést tartottunk Oroszországról is. A vezetők rámutattak az ország részéről tapasztalt legkülönfélébb cselekményekre: légterek megsértése, félretájékoztatási kampányok, kibertámadások, beavatkozás a politikai folyamatokba az EU-n belül és azon túl, hibrid hadviselési eszközök a Balkánon, valamint az MH17-re vonatkozó vizsgálat ügye. E példák fényében világos, hogy Oroszország stratégiai célja az EU gyengítése. Ez a realitás: helyzetértékelésünk józan, és nincsenek illúzióink. Nem az a célunk, hogy kiélezzünk a viszonyt Oroszországgal, mindössze reagálunk az ország lépéseire. Az EU természetesen mindig is készen áll a dialógusra, de értékeinkből, elveinkből nem engedünk. Ezért a vezetők megállapodtak abban, hogy továbbra sem változtatunk a politikánkon, és mindenekelőtt megőrizzük az EU egységét.

Szeretnék külön szólni az MH17-re vonatkozó vizsgálatról. A vezetők kifejezték, hogy maradéktalanul támogatják a holland kormányt a vizsgálat ügyében. Minden állam, amely segíteni tud a vizsgálatban és a felelősök vád alá helyezésében, köteles ezt megtenni.

A vezetők Szíria ügyét is megvitatták. Határozottan elítélték a szíriai rezsim és szövetségesei, különösen Oroszország által az aleppói civil lakosság ellen végrehajtott támadásokat. Az EU felszólítja az érintetteket, hogy vessenek véget az atrocitásoknak és haladéktalanul szüntessék be az összetűzéseket. Ha a jelenlegi atrocitások folytatódnak, az EU minden lehetőséget mérlegelni fog. Felkértük a főképviselőt, hogy folytassa diplomáciai és humanitárius törekvéseit.

Végül hadd mondjam el, hogy nagy örömmel köszöntöttük körünkben Theresa May miniszterelnököt, aki most vett először részt az Európai Tanács ülésén. A miniszterelnök megerősítette, hogy az Egyesült Királyság még jövő március előtt aktiválni fogja az 50. cikket. Amíg ez meg nem történik, a tárgyalások nem kezdődhetnek meg, ennek megfelelően ma nem volt napirenden a kilépés kérdése. Továbbra is kitartunk azonban az alapvető elvek és szabályok mellett, konkrétan az egységes piac, valamint a négy szabadság elválaszthatatlansága terén. Köszönöm figyelmüket.

Jó napot kívánok. Elnézést, de rövid leszek, mert még több előkészítő megbeszélésen kell részt vennem a csúcstalálkozó előtt.

Hadd beszéljek először a CETA-ról. A tárgyalások jelen pillanatban is folynak. Remélem, hogy Belgium ismét a kompromisszumok bajnokának bizonyul majd, és pénteken olyan megállapodás jön létre, amely megnyitja az utat a CETA aláírása előtt. A kérdés azonban túlmutat a CETA-n. Ha nem tudjuk meggyőzni az embereket arról, hogy a kereskedelmi megállapodások az ő érdekeiket szolgálják, ha nem tudjuk őket meggyőzni arról, hogy képviselőink éppen az ő érdekeiket védik, amikor szabadkereskedelmi megállapodásokról tárgyalnak, akkor nem tudjuk biztosítani a szabad kereskedelem támogatását a nyilvánosság körében. Ez pedig attól tartok, azt jelentené, hogy a CETA lehet az utolsó szabadkereskedelmi megállapodásunk. Ezért fontos az is, hogy hatékony eszközökkel tudjuk magunkat megvédeni a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben, és ezért olyan jelentős a piacvédelmi eszközökről szóló mai eszmecsere.

Beszélni fogunk Oroszországról, valamint az ország szerepéről Európában és a szomszédságunkban. Meglehetősen nehéz, sőt lehetetlen anélkül beszélni erről, hogy ne utalnánk az aleppói civilek és kórházak elleni támadásokra. A mai nap nem a döntéseké, de szeretném kiemelni, hogy az EU-nak minden lehetőséget nyitva kell hagynia – így a szankciókét is –, ha a bűntettek tovább folytatódnak.

Végül hadd mondjam el, hogy nagy örömmel köszöntöm majd körünkben Theresa May miniszterelnököt. Egyes sajtóorgánumok azt írták, hogy most, amikor először vesz részt az Európai Tanács ülésén, oroszlánverembe kell besétálnia. Ez nem így van: sokkal inkább galambdúcnak mondanám. Teljes biztonságban lesz velünk. Remélem, hogy ő is ráébred majd, hogy az Európai Unió a legjobb társaság a világon.

2016. október 19-én a Tanács szlovák elnöksége felszólította az Európai Parlamentet, hogy a 2017. évi uniós költségvetésre vonatkozó módosításainak elfogadásakor vegye figyelembe a 2016-os költségvetés végrehajtásával kapcsolatos legfrissebb számadatokat.

„Lássuk be: a 2016-os költségvetés a tényleges szükségletekhez képest bőven túltervezett volt. Ebből okulva a 2017-es uniós költségvetést úgy kell megtervezni, hogy a jövő évi kiadásokra vonatkozó legreálisabb előrejelzéseket tükrözze” – mondta Ivan Lesay szlovák pénzügyi államtitkár, a Tanács elnöke a Parlament és a Bizottság képviselőivel tartott háromoldalú egyeztetést követően.

Szeptember 30-án a Bizottság javaslatot tett a 2016-os uniós költségvetés kifizetési előirányzatainak 7,27 milliárd euróval való csökkentésére annak érdekében, hogy a költségvetés jobban megfeleljen a szükségletekre vonatkozó legfrissebb becsléseknek.

Kilátások 2017-re

A 2016-ban az előzetesen várttól elmaradó szükségletek fő oka az, hogy a 2014–2020-as időszakra szóló programok egy része még nem indult be teljesen. Különösen igaz ez a gazdasági, társadalmi és területi kohézió területére, amelynek esetében a programok végrehajtása várhatóan még 2017-ben sem kapcsol teljes sebességre. A Bizottság ezért a 2017-es uniós költségvetésben az elfogadott 2016-os költségvetésben foglaltnál 23%-kal kevesebbre becsülte az erre a szakpolitikai területre vonatkozó kifizetési szükségleteket. A Bizottság által 2017-re javasolt összegek még a 2016-os költségvetésnek a tényleges szükségletekhez való hozzáigazítását követően is 10%-kal elmaradnak a 2016-os összegektől.

A 2017-es uniós költségvetést illetően az elnökség aggályosnak tartja, hogy a Parlamentben jelenleg tárgyalt módosítások ezzel teljesen ellentétes irányba mutatnak. A Parlament ugyanis szinte minden szakpolitikai területre vonatkozóan növelni szeretné a kifizetési és kötelezettségvállalási előirányzatokat, aminek következtében ezek jóval meghaladnák az Unió többéves pénzügyi keretében meghatározott kiadási plafonokat. Mindez sem a jelenlegi szükségleteket nem tükrözi, sem a többéves pénzügyi keretről szóló megállapodást nem tartja tiszteletben.

Előtérben a legfontosabb prioritások

Az elnökség arra kérte a Parlamentet, hogy a rendelkezésre álló forrásokat az EU jelenlegi két legfontosabb prioritásához rendelje hozzá. Az első prioritást azok az intézkedések jelentik, amelyek célja a migrációs válság kezelése és a kiváltó okok megszüntetése, ezen belül a határellenőrzés megerősítése, élelem, egészségügyi ellátás és oktatás biztosítása a Görögországban és Bulgáriában rekedt menekültek számára, valamint a származási és tranzitországok támogatása. A másik prioritás az uniós gazdaság versenyképességének növelése és a munkahelyteremtés.

Az elnökség továbbá felkérte az uniós intézményeket, hogy felelősen használják fel az uniós adófizetők pénzét, aminek azt is magában kell foglalnia, hogy a 2013-as vállalásoknak megfelelően 2017-re 5%-kal csökkentik alkalmazottaik számát.

Az elnökség arra is emlékeztetett, hogy a 2017-es uniós költségvetésről szóló tárgyalások és a 2014–2020-as időszakra szóló többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata két külön folyamat, amelyekkel külön-külön kell foglalkozni.

A következő lépések

A Parlament várhatóan október 26-án szavaz a 2017-os uniós költségvetésre vonatkozó tanácsi álláspont módosításairól. Október 28-én egy háromhetes egyeztetési időszak kezdődik, amelynek során a Tanácsnak és a Parlamentnek arra kell törekednie, hogy november 17-ig áthidalják az álláspontjaik között egyelőre fennálló különbségeket.

Háttér

A 2016-os uniós költségvetés 7,27 milliárd eurós csökkentésével a kifizetési előirányzatok összege 136,61 milliárd euróra változik. Ez jelentősen alacsonyabb annál a 146,46 milliárd eurónál, amelyet a 2016-os uniós költségvetésről szóló múlt évi tárgyalások során a Parlament szorgalmazott, és annál a 142,12 milliárd eurónál is, amelyet ugyanekkor a Tanács javasolt.

 

Az őszi szociális csúcstalálkozó résztvevői „Európa közös kihívásainak megválaszolása: a növekedés ösztönzése, munkahelyteremtés és a méltányosság biztosítása” címmel tartottak megbeszélést. A résztvevők mindenekelőtt a következő témákról fejtették ki a véleményüket:

• a legfontosabb kihívások a 2017. évi éves növekedési jelentés fényében;
• az Új európai készségfejlesztési program gyakorlati megvalósítása: a szociális partnerek kulcsfontosságú szerepe;
• a menekültek integrálása a munkaerőpiacra és a társadalomba: a mostanáig levont tanulságok.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke nyitóbeszédében hangsúlyozta: „A Brexitről szóló népszavazásnak volt néhány, csak az Egyesült Királyságra jellemző vonása. Ám botorság lenne figyelmen kívül hagynunk mindazt, amire e népszavazás rávilágított a nyilvánosságnak a globalizációról alkotott véleményével kapcsolatban. A globalizációval kapcsolatos negatív véleményeket nagyon sokan osztják Európa-szerte. A pozsonyi nyilatkozat legfőbb célja is az, hogy erre a jelenségre választ adjunk. E nyilatkozat fordulópontot jelentett annak felismerésében, hogy ahelyett, hogy kioktatnánk a polgárokat az európai integráció előnyeiről, sokkal komolyabban kell vennünk a biztonsággal kapcsolatos valós félelmeiket. Gondolok itt a biztonságra úgy is mint a határok biztonságára és a közbiztonságra, de úgy is mint az emberek jólétének és megszokott életmódjának biztosítására. Olyan Európára van szükségünk, amely megvédi polgárait; olyan Európára, amelyre biztonságos helyként tekinthetünk. A szociális csúcstalálkozón az is egyértelművé vált számunkra, hogy az egész Európai Unió közös felelőssége, hogy ígéretes gazdasági jövőt biztosítson mindenkinek.”

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kiemelte: „Az EU világos ütemtervvel rendelkezik az európai munkahelyteremtésre, növekedésre és társadalmi igazságosságra vonatkozóan, és határozottan elkötelezett e célok iránt. Az elmúlt két évben sok intézkedést hoztunk, az európai beruházási tervtől kezdve az egységes piac egyértelmű és méltányos szabályok alapján történő elmélyítésén, az ifjúsági garancia bevezetésén és az Új európai készségfejlesztési program elindításán át a szociális jogok európai pilléréről folytatott konzultációkig. A munkanélküliség immár csökken, de sok még a tennivalónk. A szociális partnerek szerepe kulcsfontosságú; »a szociális párbeszéd új kezdete« pedig további uniós és nemzeti szintű intézkedések előtt nyithatja meg az utat. Várakozással tekintünk az elé, hogy megbeszéléseket folytassunk az Unió prioritásairól ebben a fontos pillanatban.”

A soros elnökség nevében Robert Fico, Szlovákia miniszterelnöke elmondta: „javítanunk kell a kommunikációt – mind a tagállamok között, mind az uniós intézményekkel, de mindenekelőtt a polgárokkal. Egyértelműbbé kell tennünk döntéseinket. Világosan és őszintén kell beszélnünk. A polgárok elvárásait kell a középpontba helyeznünk, és határozottan szembe kell helyezkednünk az országainkban meglévő szélsőséges és populista politikai ellenzék által felvetett, a végletekig leegyszerűsített megoldási javaslatokkal. A szociális párbeszéd hozzájárulhat a társadalmi harmóniához és azoknak a kötelezettségvállalásoknak a teljesítéséhez, amelyeket a pozsonyi csúcstalálkozón tettünk. Az elkövetkező hónapokban olyan vonzó uniós jövőképet tárunk majd polgáraink elé, amely iránt bizalommal viseltethetnek és amelyet támogatni tudnak. A mai háromoldalú szociális csúcstalálkozó lehetőséget ad arra, hogy megismerjük a szociális partnerek véleményét ezekkel a fontos kérdésekkel kapcsolatban. A szociális partnerek közvetlen kapcsolatban állnak a dolgozó emberekkel, a munkavállalókkal, és egyaránt jól ismerik a munkaerőpiac helyzetét és az üzleti környezetet, mindez pedig segítheti az előttünk álló nehézségek megoldását.”

Emma Marcegaglia, a munkáltatókat képviselő BusinessEurope elnöke kijelentette: „Európa válaszúthoz érkezett. Erős és hatékony uniós intézményekre van szükség, amelyek azonos irányban haladnak az EU három legfontosabb gazdasági pillérének megerősítése érdekében. E pillérek: az egységes piac, a közös nemzetközi kereskedelmi politika és az euró. Mind az Unió hitelessége, mind a munkahelyteremtés szempontjából létfontosságú, hogy létrejöjjenek az EU-nak adott megbízással összhangban kialakított kereskedelmi megállapodások. Gyarapítani kell a magán- és közfinanszírozású termelő beruházásokat. Ezért támogatjuk a Juncker-féle beruházási terv kiterjesztését, és sürgetjük az EU-t és tagállamait, hogy távolítsák el a beruházások útjában álló akadályokat. Az uniós szociális partnerek hangsúlyozták azt is, hogy nem engedhető meg, hogy a vállalkozások és a munkavállalók fizessék meg a Brexit árát. Célunk, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság között a lehető legszorosabb gazdasági kapcsolatok maradjanak fenn, de ezzel együtt meg kell őriznünk az egységes piac integritását is. Nem engedhetjük meg, hogy bárki csak a neki tetsző elveket mazsolázza ki és tartsa tiszteletben az áruk, a szolgáltatások, a tőke, illetve az emberek szabad mozgásának elve közül.”

Az Európai Szakszervezetek Szövetsége (ETUC) nevében a szövetség főtitkára, Luca Visentini elmondta: „a szakszervezetek és a munkáltatók egyetértenek abban, hogy az Európát sújtó sokféle nehézségre európai megoldásokat kell találnunk. A növekedés ösztönzéséhez és a minőségi munkahelyek létrehozásához több köz- és magánfinanszírozású beruházásra van szükség egész Európában. E beruházásokra olyan aranyszabályt kell alkalmazni, amely kivonja őket az uniós hiány- és adósságcélok hatálya alól, ezért felkérjük az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki ambiciózus európai iparpolitikát. Támogatjuk azt, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság között minél szorosabbak legyenek a gazdasági kapcsolatok, mindazonáltal ne sérüljön az egységes piac és a személyek szabad mozgásának elve. Párbeszédet akarunk folytatni a tárgyalókkal, hogy olyan megoldásokat sikerüljön kidolgozni, amelyek minimálisra csökkentik a vállalkozások és a munkavállalók, valamint a munkavállalói jogok szempontjából jelentkező káros hatásokat. Az Európai Uniónak meg kell erősítenie a szociális védelmet, és ugyanolyan fontosságot kell tulajdonítania a szociális Európának, mint az EU gazdasági kormányzásának.”

Az ebben a szövegben idézett vélemények az érintett magánszemélyek / szervezetek álláspontját tükrözik, és nem jelentik együttesen a Tanács, illetve az Európai Tanács állásfoglalását.

Az Európai Tanács következtetéseket fogadott el a migrációról.

IV. KÜLKAPCSOLATOK

20. Az Európai Tanács határozottan elítéli a szíriai rezsim és szövetségesei, különösen Oroszország által az aleppói civil lakosság ellen végrehajtott támadásokat. Felszólítja őket, hogy vessenek véget az atrocitásoknak, és sürgősen tegyenek lépéseket annak szavatolása érdekében, hogy a humanitárius segítség akadálytalanul eljusson Aleppóba és az ország más részeibe. Az Európai Tanács az összetűzések azonnali beszüntetésére és egy hiteles politikai folyamatnak az ENSZ égisze alatt történő újraindítására szólít fel. A nemzetközi humanitárius jog és az emberi jogok nemzetközi jogának megsértéséért felelős személyeket felelősségre kell vonni tetteikért. Ha a jelenlegi atrocitások folytatódnak, az EU minden lehetséges megoldást mérlegelni fog. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a lehető legtovább tartson a tűzszünet, a humanitárius segítség eljusson a polgári lakossághoz, és megfelelő feltételek alakuljanak ki a szíriai politikai átmenetről folytatandó tárgyalások megkezdéséhez.

21. Az Európai Tanács felkéri a főképviselőt és a Bizottságot, hogy az ENSZ-szel együttműködve folytassák az EU humanitárius kezdeményezésének végrehajtását és a sebesültek evakuálását, továbbá a kulcsfontosságú regionális szereplőkkel kezdjék meg a politikai átmenetre, valamint a konfliktus utáni megbékélés és újjáépítés előkészítésére irányuló munkát.

22. Az Európai Tanács stratégiai irányadó vitát tartott az EU-Oroszország kapcsolatokról.