Európai Tanács hírei

A szlovák elnökség 2016. december 14-én nem hivatalos megállapodásra jutott az Európai Parlamenttel egy kulcsfontosságú frekvenciasáv összehangolt használatáról, melynek célja a mobilinternet-hozzáférés javítása és a kapcsolat sebességének javítása Európa-szerte. A megállapodás egyúttal a műsorsugárzási célokra szolgáló spektrumra vonatkozó igényekkel is foglalkozik. A tárgyalások eredményeit 2017 elején nyújtják majd be a tagállamoknak jóváhagyásra.

Érsek Árpád, szlovák közlekedési, építésügyi és regionális fejlesztési miniszter kijelentette: „A rádióspektrum értékes erőforrás, melyet bölcsen és tudatos stratégiát követve kell használnunk. A 700 MHZ-es frekvenciasáv felszabadítása a vezeték nélküli széles sávú kapcsolat céljára előnyös mind a digitális ágazat, mind az audiovizuális ágazat, mind pedig a fogyasztók számára. Hosszú távú szabályozási biztonságot eredményez és elengedhetetlen az 5G technológia alkalmazásához, amely jobb internetkapcsolatot eredményez mindenütt.”

A megállapodás értelmében az uniós tagállamoknak 2020. június 30-ig kell majd a 700 MHz-es (694–790 MHz) frekvenciasávot a vezeték nélküli széles sávú szolgáltatások számára újrakiosztani. Amennyiben erre nincs lehetőségük, indokolt esetben az újrakiosztás két évig késleltethető.

A 700 MHz-es frekvenciasáv nagy sebességet és kiváló lefedettséget biztosít. Összehangolt használata elősegíti a 4G szolgáltatások használatát és hozzájárul ahhoz, hogy egész Európában, így a vidéki területeken is, mindenki jó minőségű, széles sávú internetkapcsolatot vehessen igénybe. A jobb összeköttetés mindenütt megkönnyíti a polgárok számára a kommunikációt és az internetes tartalmak, illetve szolgáltatások használatát a mindennapokban. Javítja a vállalkozások körülményeit és keresletet teremt további szolgáltatások iránt, így elősegíti a gazdasági növekedést.

A frekvenciasáv célzott kiosztása révén könnyebb lesz majd az 5G szolgáltatások bevezetése is, amikor azok (2020 körül) elérhetővé válnak. Az 5G technológia nagy mértékben megnöveli majd a vezeték nélküli hálózati kapacitásokat és mindenütt rendelkezésre álló összeköttetési lehetőséget nyújt majd, lehetővé téve olyan innovatív szolgáltatások tényleges elterjesztését, mint a távegészségügyi ellátás, az összekapcsolt autók vagy az intelligens infrastruktúrák. Európa globális versenyképessége szempontjából döntő jelentőségű, hogy megteremtsük ezen új technológiák alkalmazásának feltételeit.

A 700 MHz alatti frekvenciasávok (470-694 MHz) esetén – a tagállami szükségleteknek megfelelően legalább 2030-ig megmaradna a műsorszóró szolgálatok, például a digitális televízió vagy a vezeték nélküli mikrofonok elsőbbsége. Ez hosszú távú szabályozási biztonságot ad az audiovizuális ágazatnak, így az ágazat továbbra is nyújthatja szolgáltatásait, és biztosítani tudja a szükséges beruházásokat.

A 470–790 MHz-es frekvenciasávot jelenleg széles körben használják digitális televíziós műsorszórásra és vezeték nélküli mikrofonok üzemeltetéséhez, például színházakban, koncerteken és sporteseményeken.

Az EU–Ukrajna Társulási Tanács harmadik ülésére 2016. december 19-én kerül sor Brüsszelben.

Az ülés elnöki tisztét az Európai Unió részéről Federica Mogherini külügyi és biztonságpolitikai főképviselő látja el. Ukrajnát miniszterelnöke, Volodimir Hrojszman képviseli.

Az ülést követően sajtókonferenciára kerül sor a Justus Lipsius épület nagy sajtótermében december 19-én, hétfőn 11.00-kor. A sajtókonferencián és minden médiaeseményen való részvételhez külön akkreditáció szükséges.

A Társulási Tanács megvitatja majd az EU és Ukrajna közötti kapcsolatokat, különösen pedig az alábbi témákat:

• politikai párbeszéd és reform, politikai társulás
• a jog érvényesülése, szabadság és biztonság
• gazdasági és ágazati együttműködés, valamint kereskedelem és kereskedelmi vonatkozású ügyek

Az EU főképviselője és Ukrajna miniszterelnöke részletesebben meg fogja vitatni az Ukrajna szuverenitásával és területi integritásával kapcsolatos fejleményeket, valamint az EU globális stratégiáját és regionális kérdéseket.

• 8.10 Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnök érkezése, akit Federica Mogherini főképviselő fogad (VIP bejáró, 02. szint – hivatalos sajtófotó-/videóalkalom) (*)
• 8.30 Munkareggeli
• 9.30 Társulási Tanács – plenáris ülés
  Kerekasztal-beszélgetés – hivatalos sajtófotó-/videóalkalom (*)
• 11.30 Federica Mogherini főképviselő és Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnök sajtókonferenciája (*)élő közvetítés

A 2016.6.30. és 2016.12.31. közötti időszakra érvényes féléves sajtóbelépővel vagy az Európai Tanács 2016.12.15-i ülésére érvényes sajtóbelépővel rendelkező újságíróknak nem kell regisztrálniuk. Féléves sajtóbelépőket és az Európai Tanács ülésére érvényes sajtóbelépőket a LEX épületben lévő akkreditációs központban lehet átvenni (12.14-én 9.30 és 13.00, valamint 14.00 és 19.00 óra között, 12.15-én pedig 8.00 és 20.00 óra között).

Az ezekkel nem rendelkező újságíróknak e-mailben kell regisztrálniuk december 16-án, pénteken 13.00 óra előtt a következő címen: press.centre@consilium.europa.eu, és csatolniuk kell személyazonosító igazolványuk és érvényes sajtóigazolványuk vagy megbízólevelük másolatát.

A Tanács elfogadta tárgyalási álláspontját a kockázati tőkébe és a szociális vállalkozási alapokba való befektetésekre vonatkozó uniós szabályok módosításáról.

Az Állandó Képviselők Bizottsága 2016. december 16-án a Tanács nevében felkérte az elnökséget, hogy kezdje meg a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel,amint a Parlament is kialakította az álláspontját.

A javasolt rendelet annak az uniós tervnek a részét képezi, melynek célja a teljes mértékben működőképes tőkepiaci unió létrehozása és egyúttal a finanszírozási források diverzifikálása az európai vállalkozások és hosszú távú projektek számára. E terv az EU európai beruházási tervéhez is szorosan kapcsolódik.

„Új lehetőségeket kell teremtenünk az európai induló vállalkozások, innovatív kkv-k és szociális vállalkozások finanszírozására. A gazdaság e szegmense számára kulcsfontosságú a kockázati tőkéhez és a szociális vállalkozási tőkéhez való hozzáférés.”

A javaslat értelmében az európai kockázatitőke-alapok (EuVECA) és az európai szociális vállalkozási alap (ESZVA) elérhetővé válnának minden alapkezelő számára, azok méretétől függetlenül. A 345/2013/EU rendelet és a 346/2013/EU rendelet módosításával tágabbá válik azon vállalkozások köre, melyekbe az EuVECA- és az ESZVA-alapok beruházhatnak. A javaslat révén továbbá az ilyen alapok határokon átnyúló forgalmazása is olcsóbbá és egyszerűbbé válik.

Az EuVECA- és az ESZVA-alapok 2013-ban jöttek létre annak érdekében, hogy új tőkebevonási lehetőségeket teremtsenek

• a fiatal és innovatív vállalkozások és
• a pozitív társadalmi hatás elérésére törekvő vállalkozások számára.

A 345/2013/EU rendelet és a 346/2013/EU rendelet meghatározza azokat a követelményeket, melyek alapján a kollektív befektetési vállalkozások kezelői használhatják az „EuVECA” és az „ESZVA” címkét.

A kkv-k számára elérhető finanszírozás a fejlődésük és növekedésük fontos tényezője, ám a bankok nem mindig tudják e finanszírozási igényeket kielégíteni. A finanszírozási hiányt rendszeresen a gazdasági növekedés kerékkötőjeként emlegetik.

Az EU egyre inkább lemarad az Egyesült Államoktól a kockázatitőke-piacot illetően. A Bizottság szerint ha az uniós kockázatitőke-piac olyan fejlett volna, mint az egyesült államokbeli, úgy 2009 és 2014 között 90 milliárd EUR állt volna rendelkezésre a vállalkozások finanszírozására.

A Tanácsban létrejött megállapodás alapján a 345/2013/EU rendelet és a 346/2013/EU rendelet főbb módosításai a következők:

• a nagyobb, 500 millió EUR feletti értéket képviselő kezelt eszközállománnyal rendelkező alapok kezelői is lehetőséget kapnak az EuVECA- és az ESZVA-alapok piaci bevezetésére és kezelésére
• növekszik azon vállalkozások köre, melyekbe az EuVECA-alapok befektethetnek: a legfeljebb 499 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások (közepes piaci tőkeértékű kisebb vállalatok), valamint a kkv-tőkefinanszírozási piacon jegyzett kis- és középvállalkozások is ide tartoznak majd

A rendeletet a Tanácsnak minősített többséggel, az Európai Parlamenttel létrejött megállapodás alapján kell elfogadnia. (Jogalap: Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke.)

A 345/2013/EU rendelet és a 346/2013/EU rendelet felülvizsgálata 2017-re volt ütemezve, ám a Bizottság úgy határozott, előbb elvégzi a felülvizsgálatot. A javaslat foglalkozik mindazokkal a tényezőkkel, melyekről a Bizottság úgy vélte, hogy hátráltatják az EuVECA- és az ESZVA-alapok fejlődését.

Az EU és Jordánia elfogadta partnerségi prioritásait, valamint elfogadott egy megállapodást. A partnerségi prioritások a politikai párbeszéd és a megerősített együttműködés megújult keretét alkotják. A prioritásokkal kapcsolatos egyezség a felülvizsgált európai szomszédságpolitika és az EU globális kül- és biztonságpolitikai stratégiája összefüggésébe illeszkedik. A partnerségi prioritásokat 2018 végéig felül fogják vizsgálni.

A megállapodás tartalmazza azokat a kölcsönös kötelezettségvállalásokat, amelyeken keresztül az EU és Jordánia teljesíteni fogja a Szíria és a régió támogatásáról 2016 februárjában Londonban tartott konferencián tett vállalásait. A cél az, hogy javuljanak mind a Jordániában tartózkodó szíriai menekültek, mind az őket befogadó, sérülékeny közösségek életkörülményei. Jordánia jelenleg 655 000 regisztrált menekültnek ad otthont.

„A most elfogadott partnerségi prioritások és megállapodás azt a közös célkitűzésünket tükrözik, hogy a már eddig is kiváló együttműködésünket tovább erősítve igyekezzünk megoldást találni népeink szükségleteire, legyen szó akár a szíriai konfliktus hatásának enyhítéséről, akár kétoldalú kapcsolatainkról. Jordánia az EU egyik kulcsfontosságú partnere. Együttműködünk a térségünket sújtó számos válság megoldásában. A tegnapelőtt Karakban történt tragikus eseményeket követően az EU minden eddiginél eltökéltebb a tekintetben, hogy vállvetve küzdjön Jordániával a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség ellen, valamint hogy fenntartsa a gazdasági és a politikai reformok érdekében folytatott együttműködést.”

Az EU és Jordánia közötti kapcsolatokat az elkövetkező években meghatározó partnerségi prioritások között szerepel a regionális stabilitással és biztonsággal kapcsolatos együttműködés megerősítése, a terrorizmus elleni küzdelmet is ideértve; a gazdasági stabilitás, a fenntartható és tudásalapú növekedés, a színvonalas oktatás, valamint a munkahelyteremtés előmozdítása; a demokratikus kormányzás, a jogállamiság és az emberi jogok megerősítése.

Az EU–Jordánia megállapodás a 2016–2017-es időszakra legalább 747 millió EUR összegű uniós kötelezettségvállalást irányoz elő, melyből 108 millió EUR humanitárius segély, 200 millió EUR pedig makroszintű pénzügyi támogatás. A Tanács és az Európai Parlament 2016. december 14-én állapodott meg a makroszintű pénzügyi támogatásról. A londoni konferenciát követően az EU és Jordánia már július 19-én megállapodott abban, hogy egyszerűsítik a származási szabályoknak a Jordániából az EU-ba irányuló exportra vonatkozó előírásait, azzal a feltétellel, hogy a jordániai polgárok mellett a szíriai menekültek is munkalehetőséget kapnak. Jordánia emellett több mint 165 000 szíriai gyermeknek ad lehetőséget az oktatásban való részvételre, valamint javítja a szíriai fiatalok szakképzésben való részvételi lehetőségeit.

A partnerségi prioritásokat és megállapodást az EU–Jordánia Társulási Tanács december 19-én, írásbeli eljárással fogadta el.

Az Állandók Képviselők Bizottsága (Coreper) december 16-án a Tanács nevében jóváhagyta a higanyról szóló rendelettervezet kapcsán az Európai Parlamenttel létrejött megállapodást. Az új szabályokkal a jogalkotók célja az, hogy fokozottabb védelmetbiztosítsanak az ezzel az erősen mérgező anyaggal való szennyezéssel szemben.

A szövegről a Tanács soros elnöksége és az Európai Parlament a 2016. december 6-án tartott háromoldalú egyeztető ülés keretében állapodott meg.

A higany a tengeri halakban és egyéb tengeri táplálékforrásokban előforduló metil-higanyt is figyelembe véve világszinten jelentős veszélyt jelent az emberi egészségre. A levegőbe vagy vízbe kerülve a higany nagy távolságokra is el tud jutni. A higanyszennyezést ezért nemzetközi szinten kell kezelni.

A most jóváhagyott módosításoknak köszönhetően a vonatkozó uniós jog teljes mértékben igazodik majd a minamatai egyezményben foglalt nemzetközi szabályokhoz. Ez pedig lehetővé teszi az egyezmény EU általi gyors ratifikálását és ezzel mielőbbi hatálybalépését.

A higanyszennyezés a szennyezési forrásoktól rendkívül távol eső, érintetlen területeken is jelentkező, azaz globális, és éppen ezért egyben nagyon veszélyes szennyezés. Ma bizonyítottuk, hogy továbbra is elkötelezettek vagyunk a higanyszennyezés megfékezése iránt. A megállapodás lehetővé teszi, hogy az EU mielőbb ratifikálja a miamatai egyezményt.

Hadd beszéljek először Szíriáról. Meghívtam Aleppó polgármesterét, hogy a mai napon személyesen szóljon fel az európai vezetőkhöz, hogy Aleppó lakosai, ha csak jelképesen is, de hallathassák hangjukat. Tény, hogy a szíriai rezsim és támogatói, elsősorban Oroszország és Irán brutalitásával szemben nem tudunk olyan eredményesen fellépni, ahogyan szeretnénk. De ez nem jelenti azt, hogy közömbös lenne számunkra a szíriai nép szenvedése. Minden rendelkezésünkre álló diplomáciai csatornán keresztül igyekszünk még több nyomást gyakorolni a Szíriában jelen lévő többi globális szereplőre. A cél egyértelmű: haladéktalanul humanitárius folyosókat nyitni annak érdekében, hogy a humanitárius segítség bejuthasson Aleppóba, és hogy a polgári lakosságot biztonságosan, semleges nemzetközi felügyelet mellett evakuálni lehessen. Minden egészségügyi szakember és segélymunkás számára teljes körű és korlátozásoktól mentes bejutást kell biztosítani. Az abszolút prioritást azonban a polgári lakosság védelme jelenti.

Napirendünkön szerepelt a migráció kérdése is. A vezetők hangsúlyozták, hogy elkötelezettek az EU–Törökország nyilatkozat végrehajtása iránt, ami Törökország részéről is további erőfeszítéseket tesz szükségessé. Federica Mogherini főképviselő arról számolt be, hogy az afrikai országok tekintetében sikerült előrelépést tenni. Például a Nigerrel létrejött partnerségünk révén csökken azon személyek száma, akik embercsempészek segítségével próbálnak eljutni Líbiába. Tudatában vagyunk azonban annak, hogy még többet kell tennünk, így a februárban Máltán tartandó következő, nem hivatalos ülésünk napirendjén szerepelni fog Líbia és a Földközi-tenger középső térségében húzódó útvonal kérdése is. Ami a közös menekültügyi rendszer reformját illeti, Joseph Muscat miniszterelnök tovább fogja folytatni az ezzel kapcsolatos munkát a máltai elnökség során. A cél az, hogy konszenzus alakuljon ki.

Ukrajna tekintetében minden tőlünk telhetőt megtettünk, hogy megmentsük a társulási megállapodást, amelyet 27 tagállam és az Európai Parlament már megerősített. A vezetők jogilag kötelező erejű határozatot fogadtak el annak érdekében, hogy elősegítsék a megállapodás Hollandia általi megerősítését. A határozat választ ad minden olyan aggályra, amelyet a holland szavazók ez év elején kifejezésre juttattak. A felelősség mostantól Hollandiáé. A megerősítés nemcsak Ukrajnának fontos, hanem Európa geopolitikai pozíciója és hitelessége szempontjából is. Számítunk holland kollégáinkra.

A mai napon megállapodtunk arról is, hogy a NATO-val partnerségben fokozzuk a biztonsággal és a védelemmel kapcsolatos munkánkat. Nyilvánvaló, hogy Európának többet kell tennie azért, hogy eleget tegyünk nemzetközi felelősségeinknek és megvédjük saját polgárainkat. Kötelezettséget vállaltunk arra, hogy fokozzuk az együttműködést és több erőforrást különítünk el a biztonság és a védelem céljára.

A Brexit tekintetében a 27 uniós tagállam rövid nem hivatalos ülést tartott, amelynek során eljárási szabályokat véglegesítettünk és megerősítettük elveinket, vagyis a négy szabadság láthatóságát, a jogok és kötelezettségek közötti egyensúlyt, valamint azt a szabályt, miszerint a hivatalos értesítésig nem tárgyalunk. Elfogadtuk a szervezeti struktúrát, amelynek értelmében továbbra is az Európai Tanács gyakorolja a politikai ellenőrzést a folyamat felett, és az Unió nevében a Bizottság folytatja a tárgyalásokat, Michel Barniert pedig kineveztük a Bizottság főtárgyalójává.

Végezetül engedjék meg, hogy megköszönjem Robert Fico miniszterelnöknek és csapatának, hogy az elnökséget nagyon sikeresen és eredményesen látták el. Nemcsak, hogy megrendezték a 27 uniós tagállam történelmi bratislavai (pozsonyi) csúcstalálkozóját, hanem magas szintű munkájuknak köszönhetően az ott elhangzott ígéretek közül több valósággá vált. Itt említhetjük például a piacvédelmi eszközökről , a vízummentesség-felfüggesztési mechanizmusról és a Schengeni határ-ellenőrzési kódexről létrejött tanácsi megállapodást. Végezetül engedjék meg, hogy ismételten köszönetemet fejezzem ki Robertnek és a teljes szlovák elnökségnek nagyszerű munkájukért.

KÖZÖS SAJTÓKÖZLEMÉNY

1. Az Európai Unió–Szerbia stabilizációs és társulási tanács 2016. december 13-án tartotta harmadik ülését, amelyet Jadranka JOKSIMOVIĆ, Szerbia uniós integrációjáért felelős tárca nélküli miniszter vezetett. Az Unió küldöttségét Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nevében Miroslav LAJČÁK, a Szlovák Köztársaság Európa-ügyi és külügyminisztere vezette. Az Európai Bizottságot Johannes HAHN, a csatlakozási tárgyalásokért és az európai szomszédságpolitikáért felelős biztos képviselte.

2. A stabilizációs és társulási tanács ülése lehetőséget biztosított a feleknek arra, hogy kellő időben áttekintsék a csatlakozásra való felkészülés terén Szerbia által elért eredményeket, és hogy megvizsgálják a stabilizációs és társulási megállapodás keretében a további munka prioritásait.

3. A stabilizációs és társulási tanács üdvözölte, hogy a legutóbbi ülés óta Szerbia jelentős lépéseket tett: cselekvési terveket fogadott el a jogállamiságra vonatkozó 23. és 24. fejezetet illetően, eredményeket ért el a Belgrád és Pristina között az EU közvetítésével zajló párbeszédben, többek között a regionális együttműködés melletti elkötelezettség tekintetében, ami lehetővé tette az első tárgyalási fejezetek megnyitását. E tekintetben a stabilizációs és társulási tanács üdvözölte a 32. (Pénzügyi ellenőrzés) és a 35. (Egyéb – 1. pont: a Szerbia és Koszovó* közötti kapcsolatok normalizálása) fejezet 2015. december 14-i, valamint a 23. (Igazságszolgáltatás és alapvető jogok) és a 24. (A jog érvényesülése, szabadság és biztonság) fejezet 2016. július 18-i megnyitását, továbbá az 5. (Közbeszerzés) fejezet 2016. december 13-i megnyitását és ugyanekkor a 25. fejezet (Tudomány és kutatás) megnyitását és ideiglenes lezárását.

4. A stabilizációs és társulási tanács arra bátorította Szerbiát, hogy ezt a lendületet kihasználva fokozza a reformtörekvéseket és összpontosítson a reformok tényleges végrehajtására a jogállamiság, az alapvető jogok, a demokratikus intézmények és a közigazgatás terén, valamint a működő piacgazdaság kialakítása és az üzleti környezet javítása tekintetében. Annak jelentőségét is hangsúlyozta, hogy Szerbia időben teljesítse a cselekvési terveiben a 23. és a 24. fejezet vonatkozásában vállalt kötelezettségeit.

5. A stabilizációs és társulási tanács nyugtázta, hogy 2016. április 24-én választásokat tartottak Szerbiában, és érdeklődéssel várja, hogy az új kormány alatt folytatódjék a Szerbia uniós tagságának stratégiai céljára irányuló munka. A stabilizációs és társulási tanács nyugtázta, hogy az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala szerint a választási folyamat számos választási lehetőséget kínált a szavazóknak és maradéktalanul tiszteletben tartotta az alapvető szabadságokat. A stabilizációs és társulási tanács jelezte: számít arra, hogy Szerbia meg fogja tenni a szükséges lépéseket az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala ajánlásai nyomán.

6. Ami az Unió közvetítésével zajló párbeszéd területét illeti, a stabilizációs és társulási tanács üdvözölte a szabad mozgásról, illetve a távközlésről szóló megállapodások végrehajtására vonatkozóan a közelmúltban született megállapodásokat. A stabilizációs és társulási tanács megállapította, hogy az Unió közvetítésével zajló párbeszéd területén – különösen a 2015. augusztusi megállapodások végrehajtása tekintetében – 2016 első felében lassú volt az előrehaladás. Felszólította Szerbiát, hogy minél előbb gondoskodjon a korábban létrejött megállapodások rá eső részének jóhiszemű végrehajtásáról, különös tekintettel az energiaügy területére, és konstruktívan működjön együtt Koszovóval a jövőbeli megállapodások kidolgozásában és végrehajtásában is.

7. A stabilizációs és társulási tanács kiemelte, hogy Szerbiának a tárgyalási kerettel összhangban, a csatlakozás előtti időszakban fokozatosan igazodnia kell az EU közös kül- és biztonságpolitikájához. Üdvözölte Szerbia szerepvállalását a közös biztonság- és védelempolitikában, továbbá nyugtázta, hogy az ország megtette az első lépéseket a biztonság és a védelem területére vonatkozó stratégiai dokumentumainak megújítását célzó folyamatában.

8. A stabilizációs és társulási tanács elismerését fejezte ki Szerbiának a migrációs válság kezelését célzó erőfeszítéseiért és konstruktív együttműködéséért. Emlékeztetett továbbá a terrorizmus elleni küzdelem terén való együttműködés jelentőségére.

9. A stabilizációs és társulási tanács emlékeztetett arra, hogy a regionális együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok a bővítési, valamint a stabilizációs és társulási folyamat lényeges részét képezik. Megelégedéssel nyugtázta, hogy Szerbia egyre konstruktívabb szerepet vállal a regionális együttműködési kezdeményezésekben és arra ösztönözte Szerbiát, hogy folytassa a jószomszédi kapcsolatok elmélyítését. A stabilizációs és társulási tanács hangsúlyozta, hogy a fennálló vitákat és vitás kérdéseket a nemzetközi joggal és az elfogadott elvekkel összhangban kell megoldani.

10. A stabilizációs és társulási tanács érdeklődéssel várja a csatlakozási tárgyalások következő lépéseit, és emlékeztetett arra, hogy a tárgyalási folyamat általános üteme szempontjából – a tárgyalási kerettel összhangban – továbbra is alapvetően fontos, hogy Szerbia milyen eredményeket tud felmutatni a jogállamiságra vonatkozó 23. és 24. fejezet, valamint a Koszovóval fennálló kapcsolatok normalizálása (35. fejezet) terén.

11. A stabilizációs és társulási tanács ezenkívül véleménycserét folytatott a nyugat-balkáni fejleményekről is.

*Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

A Szerbia csatlakozásáról tárgyaló miniszteri szintű konferenciának a mai napon Brüsszelben tartott negyedik ülésén megnyitották az 5. fejezetet (Közbeszerzés), valamint megnyitották és ideiglenesen lezárták a 25. fejezetet (Tudomány és kutatás).

Az Európai Unió küldöttségét az Európai Unió Tanácsa szlovák elnökségének nevében Miroslav Lajčák, a Szlovák Köztársaság Európa-ügyi és külügyminisztere vezette. Az Európai Bizottságot Johannes Hahn, az európai szomszédságpolitikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos képviselte. A szerb küldöttséget Jadranka Joksimović, európai integrációért felelős tárca nélküli miniszter vezette.

A mai konferenciát is figyelembe véve az összesen 35 tárgyalási fejezetből eddig hatot nyitottak meg, és ezek közül egyet már ideiglenesen le is zártak. 2017 első felében adott esetben további csatlakozási konferenciák megtartását tervezik a csatlakozási folyamat továbbvitele érdekében. A csatlakozási tárgyalások 2014 januárjában kezdődtek.

A napirenden szereplő fejezeteket illetően az Unió alaposan megvizsgálta Szerbia felkészültségének jelenlegi állapotát.

Abból kiindulva, hogy Szerbiának további előrehaladást kell elérnie jogszabályainak az 5. fejezet (Közbeszerzés) hatálya alá tartozó uniós vívmányokkal való összehangolása és e vívmányok végrehajtása terén, az EU megállapította, hogy e fejezet ideiglenes lezárásához bizonyos kritériumoknak teljesülniük kell. Ezek a kritériumok a következők:

– Szerbia maradéktalanul összehangolja nemzeti jogi keretét az uniós vívmányokkal a közbeszerzés valamennyi területén, ideértve a koncessziós szerződésekre vonatkozó jogszabályait, valamint a bizonyos munkákat a közbeszerzés szabályai alól mentesítő nemzetközi megállapodásait is.

– Szerbia megfelelő közigazgatási és intézményi kapacitást alakít ki valamennyi szinten, valamint megfelelő intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy már a csatlakozás előtt kellő időben biztosítsa az e területen elfogadott nemzeti jogszabályai megfelelő végrehajtását és érvényesítését. Ez különösen a következőket foglalja magában:
a) a szerb közbeszerzési rendszer fejlesztésére irányuló 2014–2018-as stratégia végrehajtása a közigazgatási kapacitás javítása érdekében, különösen azáltal, hogy megerősítik a közbeszerzési hivatal személyi állományát, valamint valamennyi szinten gondoskodnak az összes érintett fél megfelelő képzéséről;
b) a gyakorlati végrehajtást és ellenőrzést szolgáló eszközök kidolgozása (a közigazgatási szabályokat, utasításokat tartalmazó kézikönyveket és szerződésmintákat is beleértve);
c) az ellenőrzési mechanizmusok megerősítése; ennek magában kell foglalnia a közbeszerzési szerződések végrehajtási szakaszának szoros figyelemmel kísérését és fokozott átláthatóságának biztosítását, a szisztematikus kockázatértékeléseket, valamint az ellenőrzések során az érzékeny ágazatok és eljárások elsőbbségben részesítését is;
d) a jogorvoslati rendszer hatékony működése;
e) a közbeszerzések területét érintő korrupció és összeférhetetlenség megelőzéséhez és az azok elleni küzdelemhez kapcsolódó intézkedések központi és helyi szinten egyaránt.

– Szerbia eredményeket mutat fel egy tisztességes és átlátható közbeszerzési rendszer megvalósítása terén, amely rendszer megfelelő ár-érték arányt biztosít, tiszteletben tartja a szabad verseny elvét, és erőteljes biztosítékokat tartalmaz a korrupció ellen.

A 25. fejezetet (Tudomány és kutatás) illetően az EU úgy ítélte meg, hogy e fejezet ideiglenes lezárásához kivételesen nincs szükség kritériumok meghatározására, tekintettel Szerbiának a tudomány és a kutatás területén tapasztalt általánosan jó felkészültségére, valamint az e fejezet hatálya alá tartozó uniós vívmányokból fakadó kötelezettségek szűk körére és sajátos jellegére. Ezért az EU megállapította, hogy ez a fejezet ebben a szakaszban nem igényel további tárgyalásokat.

A napirenden szereplő mindkét fejezet esetében a tárgyalások során továbbra is folytatódik a jogszabályoknak az uniós vívmányokkal való összehangolásában és a vívmányok végrehajtásában elért előrehaladás nyomon követése. Az EU hangsúlyozta, hogy külön figyelmet fog szentelni a közös álláspontokban említett minden konkrét kérdés nyomon követésének. Az EU szükség esetén a megfelelő időpontban visszatér ezekhez a fejezetekhez.

A Montenegró csatlakozásáról tárgyaló miniszteri szintű konferenciának a mai napon Brüsszelben tartott nyolcadik ülésén megnyitották a 11. fejezetet (Mezőgazdaság és vidékfejlesztés) és a 19. fejezetet (Szociálpolitika és foglalkoztatás). Ezenfelül a konferencián miniszteri szinten is megerősítették a 12. fejezet (Élelmiszerbiztonság, állat- és növény-egészségügyi politika) és a 13. fejezet (Halászat) megnyitását. Ezeket a fejezeteket a Montenegróval tartott helyettesi szintű csatlakozási konferencia résztvevői a 2016. június 30-i brüsszeli ülésükön már megvizsgálták.

Az Európai Unió küldöttségét az Európai Unió Tanácsa szlovák elnökségének nevében Miroslav Lajčák, a Szlovák Köztársaság Európa-ügyi és külügyminisztere vezette. Az Európai Bizottságot Johannes Hahn, az európai szomszédságpolitikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos képviselte. A montenegrói küldöttséget Aleksandar Andrija Pejović Európa-ügyi miniszter vezette.

A mai konferenciát is figyelembe véve az összesen 35 tárgyalási fejezetből eddig 26-ot nyitottak meg, és ezek közül kettőt már ideiglenesen le is zártak. 2017 első felében adott esetben a csatlakozási konferenciák megtartását tervezik a csatlakozási folyamat továbbvitele érdekében. A csatlakozási tárgyalások 2012 júniusában kezdődtek.

A 11. fejezetre (Mezőgazdaság és vidékfejlesztés) és a 19. fejezetre (Szociálpolitika és foglalkoztatás) irányuló tárgyalások megnyitását illetően az Unió alaposan megvizsgálta Montenegró felkészültségének jelenlegi állapotát. Abból kiindulva, hogy Montenegrónak további előrehaladást kell elérnie jogszabályainak az e fejezetek hatálya alá tartozó uniós vívmányokkal való összehangolása és e vívmányok végrehajtása terén, az EU megállapította, hogy e fejezetek ideiglenes lezárásához bizonyos kritériumoknak még teljesülniük kell.

Ezenkívül az EU hangsúlyozta, hogy külön figyelmet fog szentelni a közös álláspontokban említett minden konkrét kérdés nyomon követésének. A tárgyalások során továbbra is folytatódik a jogszabályoknak az uniós vívmányokkal való összehangolásában és azok végrehajtásában elért előrehaladás nyomon követése. Az EU szükség esetén a megfelelő időpontban visszatér ezekre a fejezetekre.

A megnyitott fejezetekre vonatkozó kritériumok a következők:

• Montenegró végrehajtási tervet nyújt be egy integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer (IIER) létrehozására vonatkozóan, amelynek a csatlakozás időpontjában teljes mértékben működőképesnek kell lennie. A tervnek tartalmaznia kell a rendszer valamennyi különálló összetevőjének teljes megvalósításához és azok integrációjához szükséges valamennyi intézkedést, beleértve a felkészültség jelenlegi állapotára vonatkozó beszámolót, a jövőbeli célkitűzéseket egy ütemtervben feltüntetve, a még elfogadásra váró jogszabályokra vonatkozó tervet, a pontos költségvetési és személyi követelményeket, valamint az esetleges hiányosságoknak és azok megoldásának a meghatározását. Montenegró megfelelő mértékű előrehaladást tud felmutatni az IIER felállításával kapcsolatban, beleértve a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer kialakítását is.
  
  
• Montenegró végrehajtási tervet nyújt be a kifizető ügynökség létrehozására vonatkozóan, amelynek a csatlakozás időpontjában teljes mértékben működőképesnek kell lennie. Figyelembe véve a függetlenségre, a megbízhatóságra, az elszámoltathatóságra és a pénzügyi feddhetetlenségre vonatkozó előírásokat, a tervnek tartalmaznia kell a felkészültség jelenlegi állapotára vonatkozó beszámolót, a jövőbeli célkitűzéseket egy ütemtervben feltüntetve, a még elfogadásra váró jogszabályokra vonatkozó tervet, a pontos költségvetési követelményeket, a humánerőforrás-igényeket – a munkaerő-felvételi ütemtervre is kitérve –, valamint az esetleges hiányosságoknak és azok megoldásának a meghatározását. Montenegró megfelelő mértékű előrehaladást tud felmutatni a kifizető ügynökség felállítását illetően.

• Montenegró módosítja a munkajogi törvényt, valamint a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó törvényt annak érdekében, hogy összehangolja a munkajogi, illetve a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó jogszabályait az uniós vívmányokkal. Emellett Montenegró meggyőzően igazolni tudja, hogy a csatlakozás időpontjára – mindenekelőtt a munkaügyi ellenőrzési rendszer megerősítése révén – alkalmas közigazgatási struktúrákkal és végrehajtási kapacitással fog rendelkezni a munkajogra, valamint a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó uniós vívmányok megfelelő végrehajtására.
  
  
• Montenegró módosítja a megkülönböztetésmentességre, valamint a foglalkoztatás és a szociálpolitika terén a nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó jogszabályait annak érdekében, hogy összehangolja azokat az uniós vívmányokkal. Emellett tanúsítja azt, hogy a csatlakozás időpontjára felállnak a megfelelő közigazgatási struktúrák – mindenekelőtt az ombudsman mint kötelező, esélyegyenlőséggel foglalkozó szerv –, illetve megfelelő közigazgatási és végrehajtási kapacitások.
  
  
• Montenegró megerősíti közigazgatási kapacitásait – ideértve a tervezési és működési kapacitásokat – annak érdekében, hogy a foglalkoztatás és szociálpolitika terén garantálja valamennyi jogszabály és szakpolitikai keret tényleges végrehajtását és érvényesítését, továbbá hogy garantált legyen a párbeszéd a szociális partnerek szervezetei között, és biztosított legyen az Európai Szociális Alap (ESZA) jövőbeli irányítása.

A 2016. december 15-i brüsszeli nem hivatalos ülést követően a 27 állam-, illetve kormányfő, valamint az Európai Tanács és a Bizottság elnöke az alábbi nyilatkozatot adta ki.

Az Európai Tanács 2016. december 15-én következtéseket fogadott el a migrációról, a biztonságról, a gazdasági és társadalmi fejlődésről, az ifjúságpolitikáról és a külkapcsolatokról.

Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) 2016. december 13-án megállapodott a Tanácsnak az uniós piacvédelmi eszközök modernizációjáról szóló javaslattal kapcsolatos tárgyalási álláspontjáról.

„Ez komoly áttörést jelent” – jelentette ki Peter Žiga szlovák kereskedelmi miniszter, a Tanács elnöke. „Piacvédelmi eszközeink gyakorlatilag több mint 15 éve változatlanok, miközben a világpiac igen jelentős mértékben átalakult. Európa nem lehet naiv, meg kell védenie az érdekeit, és ez különösen igaz a dömping esetében. A modernizáció kulcsfontosságú lépést jelent az olyan hosszú távú megoldás felé vezető úton, amely segítene az uniós termelőknek abban, hogy megküzdjenek a tisztességtelen versennyel és gyakorlatokkal.”

A javasolt rendelet módosítja a hatályos dömpingellenes és szubvencióellenes rendeletet, hogy az EU jobban fel tudjon lépni a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben. A javaslat célja az uniós termelők megóvása a tisztességtelen verseny által okozott károktól, biztosítva ezzel a szabad és tisztességes kereskedelmet.

A javasolt rendelet céljai különösen a következők:

• az átmeneti dömpingellenes és szubvencióellenes intézkedések bevezetésével kapcsolatban az átláthatóság és a kiszámíthatóság növelése. Ennek részeként a tájékoztatás közzétételét követően négy hétig még nem alkalmazhatók az átmeneti vámok
• vizsgálatok megindításának lehetővé tétele abban az esetben is, ha az ágazattól nem érkezik be hivatalos kérelem, amennyiben harmadik országok részéről fennáll a megtorló intézkedések bevezetésének veszélye
• a vizsgálati időszak lerövidítése
• magasabb vámok bevezetésének engedélyezése abban az esetben, ha nyersanyagpiaci torzulások tapasztalhatók, és ezek a nyersanyagok együtt – az energiát is beleértve – az előállítási költségek több mint 27%-át teszik ki, egyenként pedig több mint 7%-át. Ez korlátozott mértékben lehetővé tenné az EU „alacsonyabb vám szabályától” való eltérést, amely szabály értelmében a vámok nem lehetnek magasabbak az ahhoz szükségesnél, hogy megakadályozzák az adott uniós ágazatnak történő károkozást. A magasabb vámok bevezetése irányprofiton fog alapulni és függeni fog az uniós érdek vizsgálatától is.
• annak lehetővé tétele, hogy a hatályvesztési felülvizsgálat idején beszedett vámokat visszatérítsék az importőröknek abban az esetben, ha a piacvédelmi intézkedéseket megszüntetik

Az EU 1995 óta első alkalommal végzi el piacvédelmi eszközeinek teljes felülvizsgálatát. A Bizottság 2013 áprilisában javaslatot nyújtott be, amelynek célja egyrészt a meglévő eszközök modernizálása, másrészt pedig az, hogy ezek az eszközök jobban megfeleljenek az uniós termelők, importőrök és felhasználók igényeinek. Az Európai Tanács a 2016. október 20–21-i ülésén arra sürgetett, hogy 2016 végéig szülessen kiegyensúlyozott megállapodás a tanácsi álláspontról.

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2016. december 12-én politikai megállapodásra jutott arról a rendeletről, amely meghatározza a 2017. évi fogási korlátozásokat az Atlanti-óceánban, az Északi-tengerben és az azon nemzetközi halászati területeken élő főbb kereskedelmi halállományokat illetően, amelyeken uniós hajók is halászatot folytatnak.

Ez a harmadik azon kvótamegállapodások sorában, amelyek elfogadására a szlovák elnökség során került sor.

A megállapodás alapja az a célkitűzés, hogy lehetőség szerint 2017-re, de legkésőbb 2020-ra – a sajátos és teljes mértékben indokolt társadalmi-gazdasági körülményekre is figyelemmel – el kell érni a maximális fenntartható hozamokat.

A Tanács döntése nyomán jövőre 44-re emelkedik azon halállományok száma, amelyek esetében a gazdálkodás a maximális fenntartható hozam szintjén történik, és erősödni fog a biztonságos biológiai határokon belül tartott állományokkal kapcsolatos pozitív tendencia. A megállapodás – rugalmassági elemek biztosításával – kezeli továbbá a vegyes halászatokban előforduló alacsony kvótájú fajok kérdését is.

„A mai megállapodás központi eleme a fenntarthatóság: egyrészt a halállományaink, másrészt az egész halászati ágazatunk fenntarthatósága. Sikerült összeegyeztetnünk a különböző véleményeket és olyan megoldást találnunk, amely valamennyi érintett fél számára előnyös, továbbá lefektettük a maximális fenntartható hozamra vonatkozó cél eléréséhez szükséges alapokat.” – mondta Gabriela Matečná, Szlovákia mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztere, a Tanács elnöke.

A tanácsi megállapodás nagy vonalakban megerősítette az eredeti bizottsági javaslatot, amely a halászati lehetőségeket a különböző halászati övezetekben élő halállományokra vonatkozó éves teljes kifogható mennyiségek (TAC) formájában állapítja meg. Olyan állományokat érint, amelyekkel az Unió önállóan vagy harmadik országokkal közösen, például az Északi-tengeren és a Skagerrakon Norvégiával közösen, illetve regionális halászati gazdálkodási szervezeteken keresztül gazdálkodik.

A javaslat a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) tudományos szakvéleményén alapul, amely legutóbbi éves szakvéleményét 2016. június 30-án hozta meg.

Az EU végső célja, hogy a halállományokat olyan szintre hozza, amely lehetővé teszi a maximális fenntartható hozam megvalósítását: ez képezi a megreformált közös halászati politika egyik pillérét, amelynek értelmében a maximális fenntartható hozamra vonatkozó célt legkésőbb 2020-ra minden halállomány esetében el kell érni.

A közös halászati politikáról szóló rendelet bevezette a kirakodási kötelezettséget is, amely 2015 eleje óta van érvényben, és alkalmazása 2019-ig fokozatosan történik. Ez azt jelenti, hogy ki kell rakodni azokat a kifogott halakat, amelyeket a múltban visszadobtak volna. Mivel a kirakodási kötelezettség – amely az Északi-tengerben, valamint az Atlanti-óceán északnyugati és délnyugati vizeiben fenékvonóhálóval folytatott egyes halászati tevékenységek tekintetében már alkalmazandó – 2017-ben szélesebb körben válik alkalmazandóvá, a Bizottság javasolta, hogy ezt bizonyos halállományok tekintetében a TAC további kiegészítésével kompenzálják.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 43. cikke (3) bekezdésének értelmében a Tanács feladata, hogy a közös halászati politika keretében elfogadja a halászati lehetőségek meghatározására és elosztására vonatkozó intézkedéseket. E rendelet elfogadásához ezért nincsen szükség sem az Európai Parlament részvételére, sem pedig a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére.

A rendeletet a Tanács írásbeli eljárás keretében fogja elfogadni, miután a jogász-nyelvész szakértők véglegesítették annak szövegét.

A Tanács 2016. december 13-án jóváhagyta az EU 2017. évi jogalkotási prioritásait, amelyekről előzőleg megállapodott az Európai Parlamenttel és a Bizottsággal. Így a három uniós intézmény összehangolt erőfeszítései révén biztosítható lesz, hogy számottevő eredmények szülessenek azokon a területeken, amelyeken azokra a leginkább szükség van. Ugyanezen a napon Robert Fico szlovák miniszterelnök, Martin Schulz, a Parlament elnöke és Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke az EU prioritásait meghatározó együttes nyilatkozatot írt alá.

„Első alkalommal fordul elő, hogy az Unió meghatározza a következő évre vonatkozó közös jogalkotási prioritásait. Ezáltal az uniós intézmények szorosabbra fűzhetik az együttműködésüket annak érdekében, hogy szembenézzenek az előttük álló jelentős kihívásokkal.”

2017-ben az EU a következő szakpolitikai területeket érintő jogalkotási kezdeményezéseknek fog elsőbbséget biztosítani:

• új lendület biztosítása a foglalkoztatásnak, a növekedésnek és a beruházásoknak, az Európai Stratégiai Beruházási Alap megerősítése, a piacvédelmi eszközök modernizálása, a körforgásos gazdaság keretében folytatott hulladékgazdálkodás javítása, valamint a bankunió és a tőkepiaci unió megvalósítása terén történő előrelépés révén
• az Európai Unió szociális dimenziójának előtérbe helyezése, mindenekelőtt az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés megerősítése, a szociális biztonság koordinációjának javítása, az akadálymentesen igénybe vehető áruk és szolgáltatások piacra jutásának elősegítése, valamint az Európai Szolidaritási Testület létrehozása révén
• az uniós polgárok biztonságának hatékonyabb védelme külső határaink hatékonyabb védelme (a határregisztrációs rendszer, az intelligens határellenőrzés és az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) segítségével), a tűzfegyverek vásárlására és birtoklására vonatkozó szabályok szigorítása, a terrorizmus, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, valamint a harmadik országok állampolgáraira vonatkozó információk cseréje révén
• az EU migrációs politikájának megreformálása a felelősségvállalás és a szolidaritás szellemében, elsősorban az uniós menekültügyi szabályok felülvizsgálata, valamint a harmadik országokba irányuló, a migráció kiváltó okainak orvoslását elősegítő beruházások fokozása révén
• eredmények elérése a digitális egységes piac területén, különösen az uniós távközlési és szerzői jogi szabályok reformja, a 700 MHz-es frekvenciasáv mobilszolgáltatások céljára történő használatának engedélyezése, az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás megelőzése, az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv felülvizsgálata, valamint a közös adatvédelmi szabályok modernizálása révén
• energiaunió létrehozása és előretekintő éghajlat-politika kialakítása, elsősorban a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret végrehajtása, a Párizsi Megállapodást követő intézkedések és a „Tiszta energia minden európai polgár számára” csomag révén

A Tanács, a Parlament és a Bizottság egyetértett abban, hogy eredményeket kell elérni a közös európai értékek iránti elkötelezettség érvényre juttatása, az adócsalás elleni küzdelem, a szabad mozgás elvének megőrzése, valamint Európa stabilitáshoz, biztonsághoz és békéhez való hozzájárulásának megerősítése területén is.

Az Unió történetében első alkalommal került sor arra, hogy a Tanács, a Parlament és a Bizottság megállapodott a legfontosabb jogalkotási prioritásokról. Ezt az új gyakorlatot a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016 áprilisában aláírt intézményközi megállapodás vezette be.

Csütörtöki találkozónkon a védelempolitikáról, a migrációról és gazdasági kérdésekről fogunk tárgyalni. Megállapodásunkhoz híven ezúttal az Európai Parlament elnökével tartott szokásos eszmecserével kezdünk, 12.30-kor.

Ezután munkaebéd következik, majd Robert Fico miniszterelnök tájékoztat minket az Európai Tanács legutóbbi következtetéseinek végrehajtása terén elért eredményekről. Ezután rátérünk a migráció kérdésére: ezen a téren fontos lépéseket tettünk, nem utolsósorban külső határainkon, de továbbra is akad még tennivaló. Áttekintjük az elért eredményeket egyrészt belső és külső tevékenységeink – így többek között az EU–Törökország nyilatkozat és a partnerségi keret végrehajtása –, másrészt a származási, tranzit- és befogadó országok támogatását szolgáló pénzügyi mechanizmusok tekintetében. Ezek után külügyi kérdésekről cserélünk eszmét. Megvitatjuk az Ukrajnával való társulási megállapodásról szóló határozattervezetet, hogy lehetővé tegyük a megállapodás ratifikációját. François Hollande elnök és Angela Merkel kancellár beszámolnak majd a minszki megállapodások végrehajtásának jelenlegi állásáról és a szíriai helyzetről. Végül Níkosz Anasztasziádesz elnök tájékoztat majd bennünket a ciprusi rendezésre irányuló tárgyalásokról.

Délutáni munkaülésünkön elsőként a védelempolitikával fogunk foglalkozni. Ezen a területen az európaiaknak az eddiginél nagyobb felelősséget kell vállalniuk. Célunk egyértelmű: megerősíteni Európa biztonságát egy kihívásokkal teli geopolitikai környezetben és javítani az európai polgárok védelmét. Erős politikai lendületet kell adnunk a legfontosabb kérdések vonatkozásában, hogy növeljük a beruházásokat és javítsuk az egymással, illetve partnereinkkel folytatott együttműködésünket. Ez a teher a tagállamokra hárul, ám az EU segítséget nyújthat erőfeszítéseikhez, amit meg is fog tenni. Az ülés elején Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is csatlakozik hozzánk, hogy eszmét cseréljünk az EU–NATO kapcsolatokról.

A következtetések biztonságról és védelemről szóló részének elfogadása után rátérünk a gazdasági és társadalmi kérdésekre. Áttekintjük az európai beruházási terv meghosszabbítására vonatkozó javaslatot, valamint az ifjúsággal – ezen belül a mobilitással, az oktatással és a készségfejlesztéssel – kapcsolatos legfrissebb kezdeményezéseket. Felkértem az Európai Központi Bank elnökét, hogy egy rövid összefoglaló keretében ossza meg velünk a gazdasági fellendüléssel és a gazdasági kilátásokkal kapcsolatos meglátásait. Várhatóan még vacsora előtt a napirend végére érünk majd.

Az Európai Tanács ülésének lezárása után az Unió 27 állam-, illetve kormányfője nem hivatalos munkavacsorát tart majd, melyen a Brexit kérdését vitatjuk meg. E megbeszélés célja, hogy megállapodásra jussunk belső szervezeti rendünkről és eljárásainkról, és ily módon készen álljunk a Brexit-tárgyalásokra. Érdeklődéssel várom brüsszeli találkozónkat.

A Tanács 2016. december 6-án megállapodott az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) időtartamának meghosszabbítására vonatkozó javaslattal kapcsolatos álláspontjáról. Az ESBA az Európai Unió által az európai beruházási terv jegyében indított kiemelt kezdeményezés.

Az elfogadott kompromisszum értelmében az ESBA működésének időtartama meghosszabbodik, pénzügyi kapacitása pedig kibővül, így az alap 2020-ig legalább félbillió euró értékű beruházást fog biztosítani. Figyelemmel az alap működésének első éve során levont tanulságokra, a javaslat bevezet több operatív jellegű javítást is.

„Ma számos kihívás áll Európa előtt, ezek egyike, hogy fel kell lendíteni a beruházásokat. Meg kell tennünk, ami tőlünk telik”, nyilatkozta Peter Kažimír szlovák pénzügyminiszter, a Tanács soros elnöke.

„A mai megállapodással – a szeptemberben elfogadott pozsonyi ütemtervvel összhangban – az egyik kiemelt prioritásunk terén érünk el előrelépést, amely egyben meghatározó, a jó irányba haladó lépés” – jelentette ki. „Bízom abban, hogy a nagyobb, intelligensebb és hatékonyabb, a jól működő tőkepiaci unió támogatását élvező ESBA a követendő út.”

Az Európai Parlamenttel azt követően kezdődnek meg a tárgyalások, hogy a Parlament is elfogadja tárgyalási álláspontját.

A Bizottság úgy véli, hogy az ESBA teljesíti a kitűzött célokat, és hogy továbbra is szükség van a beruházások támogatását szolgáló rendszer fenntartására. Megállapítja, hogy az ESBA eddigi működését három – köztük egy külső, független – értékelés is egybehangzóan sikeresnek ítéli, és mindhárom szükségesnek tartja a kezdeményezés megerősítését.

A beruházási terv beindítása óta javultak a beruházási feltételek az EU-ban. Visszatérőben van a gazdasági bizalom, és már látszanak a terv első eredményei. A 2015 közepén létrehozott ESBA jól halad azon célkitűzés teljesítése felé, hogy 2018 közepéig további 315 milliárd euró értékű beruházást generáljon.

A kkv-k tekintetében teljesítménye jóval felülmúlja a várakozásokat. A 2016 novemberéig jóváhagyott projektek várhatóan összesen 154 milliárd eurónyi beruházást mozgósítanak a 27 tagállamban és 376 000 kkv-nek nyújtanak támogatást.

A Tanács megállapodott abban, hogy folytatni kell az erőfeszítéseket és a lehető legnagyobb mértékben kell ösztönözni a magánberuházásokat.

A kompromisszum az alábbiakat tartalmazza:

• az ESBA időtartama 2020-ig meghosszabbodik;
• a beruházások célösszege 500 milliárd euróra nő;
• az uniós költségvetési garancia 26 milliárd euróra nő (ebből 16 milliárd euró a 2018 közepéig kezdeményezett garancia-lehívásokhoz áll rendelkezésre);
• az Európai Beruházási Bank hozzájárulása (a jelenlegi 5 milliárd euróról) 7,5 milliárd euróra emelkedik.

A kompromisszum emellett tartalmaz technikai jellegű javításokat is, amelyek az alap működése első évének tanulságait építik be.

Ezek mindenekelőtt a következőket érintik:

• jobb földrajzi lefedettség;
• további ágazatok bevonása: mezőgazdaság, erdészet, halászat, akvakultúra és a biogazdaság más elemei, valamint a kevésbé fejlett és átmeneti régiókban EBB-támogatásra jogosult ágazatok;
• megerősített intézkedések az éghajlatváltozással kapcsolatban annak érdekében, hogy az ESBA általi finanszírozás legalább 40%-a az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépésekhez járuljon hozzá;
• a beruházások kiegészítő jellege: még egyértelműbben megfogalmazódik, hogy az ESBA-projekteknek a nem megfelelő beruházási környezet és a piaci rések orvoslására kell irányulniuk;
• átláthatósági rendelkezések;
• az Európai Beruházási Tanácsadó Platform, amely célirányosabb segítségnyújtási szolgáltatást biztosít a projektek kidolgozása terén nehézségekkel küzdő tagállamoknak.

Az ESBA az EBB-n belül működik, az EBB és a Bizottság közötti megállapodás alapján. Az ESBA által támogatott minden projektnek el kell nyernie az EBB jóváhagyását.

Az alap a magánbefektetőket hivatott arra ösztönözni, hogy kapcsolódjanak be új beruházási projektek minél szélesebb körébe. Ennek érdekében az első veszteségviselési garancia révén átvállalja a projektek kockázatának egy részét. A jelenleg az uniós költségvetésből rendelkezésre álló 16 milliárd euró és az EBB által biztosított 5 milliárd euró garancia segítségével a cél a 15-szörös multiplikátorhatás elérése.

Pillanatnyilag a közlekedés, az energetikai és a széles sávú infrastruktúra, az oktatás, az egészségügy, a kutatás és a kkv-k kockázatfinanszírozása területén futnak projektek. Az ESBA társadalmilag és gazdaságilag életképes projekteket támogat, a forráselosztás nem ágazati vagy regionális megfontolás alapján történik.

Az alap kétszintű irányítási struktúrával rendelkezik:

• a Bizottság és az EBB tagjaiból álló irányítóbizottság határozza meg az alap átfogó stratégiáját, beruházási politikáját és kockázati profilját;
• a nyolc független szakértőből és az ügyvezető igazgatóból álló beruházási bizottság választja ki az ESBA által támogatandó projekteket.

A megállapodás a Gazdasági és Pénzügyi Tanács ülésén született.

A rendeletet a Tanácsnak minősített többséggel, az Európai Parlamenttel létrejött megállapodás alapján kell elfogadnia. (Jogalap: az EU működéséről szóló szerződés 172. cikke, 173. cikke, 175. cikkének (3) bekezdése és 182. cikkének (1) bekezdése.)

A Tanács (ECOFIN) elfogadta az alábbi következtetéseket:

A globális gazdasági és pénzügyi válság óta az EU-ban bekövetkezett pozitív fejlemények az európai gazdaság rezilienciáját és helyreállását jelzik. Ismét elmondható, hogy valamennyi tagállam gazdasága növekszik, a beruházások is növekedési pályára álltak és 8 millió új munkahely jött létre 2013 óta. Ugyanakkor a globális gazdasági és pénzügyi válság óta az Unióban megvalósított beruházások jelentősen visszaestek. Ez pedig akadályozza a gazdasági fellendülést, a munkahelyteremtést és a hosszú távú növekedést, továbbá a versenyképességre is kedvezőtlenül hat. Mindezekre tekintettel a 2014 novemberében előterjesztett európai beruházási terv három egymást kölcsönösen erősítő pillér révén igyekszik növelni a beruházásokat: a magántőke beruházási célú mobilizálása; annak biztosítására irányuló célzott kezdeményezések, hogy a beruházás elérje a reálgazdaságot, valamint a beruházási környezet javítása a beruházásokat gátló ágazatspecifikus és egyéb akadályok elhárításával.

Az első pillér keretében az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) az első becslések szerint összesen már 154 milliárd euró beruházást tudott mobilizálni. A második pillért képező Európai Beruházási Tanácsadó Platform és a Beruházási Projektek Európai Portálja 2015 szeptembere óta működik és a tagállamok többségében már igénybe vették az általuk biztosított projekttanácsadást. Ezen túlmenően a Tanács ELISMERI, hogy az aggregált kereslet ösztönzi a beruházásokat és ÚGY ÍTÉLI MEG, hogy a beruházási terv által teremtett lehetőségek teljes potenciáljának kiaknázása és a terv multiplikátorhatásának maradéktalan mobilizálása érdekében kritikus a jelentősége annak, hogy releváns és megfelelő intézkedések, többek között strukturális reformok valósuljanak meg a terv úgynevezett „harmadik pillére” keretében, elhárítva a beruházást gátló akadályokat. Ehhez az egységes piac megerősítését célzó ambiciózus menetrendet kell végrehajtani, amelynek nyomán kiszámíthatóbbá válik a szabályozás és az Unió és a tagállamok szintjén megvalósított kombinált fellépéseknek köszönhetően megszűnnek a beruházást akadályozó még meglévő szűk keresztmetszetek. Mindezekre tekintettel a Tanács ÜDVÖZLI azt a munkát, amelyet a Gazdaságpolitikai Bizottság a Bizottság szolgálataival és az Európai Beruházási Bankkal közösen végzett el a beruházást akadályozó szűk keresztmetszetek azonosítása érdekében.

A Tanács HANGSÚLYOZZA, hogy az európai beruházási terv célkitűzéseinek teljesítése és sikere szempontjából meghatározó jelentőséggel bír az egységes piac kiteljesítése. Európának olyan kiszámítható szabályozási környezetre van szüksége, amely csökkenti az adminisztratív terheket és ösztönzi a beruházást, és az ilyen feltételek megteremtése érdekében Európának aktívan fel kell lépnie. A beruházási potenciál maradéktalan felszabadításához elengedhetetlen az, hogy az egész egységes piacon a vállalkozások számára kedvező keretfeltételek alakuljanak ki. Ennek érdekében a Tanács ÜDVÖZLI a Bizottságnak az európai beruházási környezet javítására és a reálgazdaság finanszírozásának elősegítésére irányuló erőfeszítéseit és arra HÍVJA FEL a Bizottságot, hogy folytassa ezeket az erőfeszítéseit az energiaunió, a tőkepiaci unió, az áruk és szolgáltatások egységes piacára vonatkozó stratégia, a digitális egységes piaci stratégia, a minőségi jogalkotási program, valamint a körforgásos gazdaságról szóló csomag keretében. A Tanács NYUGTÁZZA a Bizottságnak a 2012/30/EU irányelv módosítására és a fizetésképtelenségi eljárásra vonatkozó jogalkotási javaslatát, amelynek a vizsgálatára sürgősséggel sor fog kerülni.

A Tanács HANGSÚLYOZZA, hogy az európai beruházások volumenének további növelése és a beruházási terv sikere nagy mértékben függ attól, hogy sikerül-e végrehajtani a beruházási terv harmadik pillére keretében azonosított, a beruházást akadályozó szűk keresztmetszeteknek a kezelését célzó strukturális reformokat, ugyanakkor ahogy azt a Tanács 2016 júliusában megjegyezte, a beruházási környezet javítása terén eddig elért eredmények nem elégségesek.

Az eddig elvégzett munka fényében a Tanács KIEMELI, hogy az alábbi konkrét szűk keresztmetszetek akadályozzák a beruházást:  

• A beruházást akadályozó leggyakoribb tényezők többek között a vállalkozások számára kedvezőtlen környezettel, a közigazgatás nem hatékony működésével, a szabályozás gyakori változásával, a piac mértével és szerkezetével, valamint a jelentős ágazatspecifikus adminisztratív és szabályozási terhekkel állnak összefüggésben. Egyes országokban a beruházás további akadálya lehet a forráshoz jutás kérdése, különösen a kkv-k esetében, a bonyolult adózási rendszerek és/vagy a tőkére kivetett magas adók, a termék- és a munkaerőpiacok torzulásai, valamint a kutatási és innovációs keretek elégtelensége.
• Beruházás a hálózatos iparágakba: A közlekedési, az energia és a távközlési ágazatban összesen megvalósított beruházások a 28 tagú EU GDP-jének átlagosan körülbelül a 3%-át tették ki. Annak ellenére, hogy jellegét tekintve gyakran ágazatspecifikusnak mondható, de jelentős mértékű és egyre növekvő szinergiák fedezhetők fel a különböző ágazatok hálózatai között, amelyek a piaci dinamikák alakulására is hatással vannak az egyes infrastruktúrák újszerű felhasználásán és az üzleti modellek változásának ösztönzésén keresztül. Az energiaágazatban az új szolgáltatások a gyors és pontos távközlésen alapulnak, ami a széles sávú infrastruktúrába történő beruházásra ösztönzi az üzemeltetőket. A közlekedési ágazatban olyan új szolgáltatások kifejlesztése van folyamatban, amelyek a jó minőségű villamosenergia-infrastruktúrára és a fejlett távközlésre épülnek.
• Igaz az EU-n belül nem egységes a helyzet, de a beruházást akadályozó jelentősebb szűk keresztmetszetek között meg kell említeni az EU-n belüli hálózatok összekapcsolásának hiányát, a szabályozási keret bonyolultságát és az általa generált súlyos terheket, a hosszadalmas engedélyezési eljárásokat, a versenytárgyalási eljárás mellőzését, ami miatt sok esetben a közbeszerzésből következő előnyök nem tudnak maradéktalanul érvényre jutni, valamint a határidők túllépését, ami a szükségtelen és elhúzódó jogi és adminisztratív eljárásoknak tudható be.
• Az energiapiacokon következetes árjelzésekre van szükség ahhoz, hogy a beruházási döntések piaci alapon és hatékonyan szülessenek meg. Az esetleges állami beavatkozásnak a szabályozási torzulások minimalizálására és a nem megfelelő ösztönzők kiigazítására kellene törekednie. A karbonszegény gazdaságra való áttérést támogató eszközöket úgy kell megtervezni, hogy később környezeti, társadalmi és költségvetési fenntarthatóságot biztosítsanak.
• Beruházás az energiahatékonyságba és a megújuló energia területén megvalósított lakóingatlan-beruházás: a háztartások lehetőségei egyes esetekben annyira korlátozottak lehetnek, hogy hosszú távon szuboptimális beruházási döntéseket hoznak. Ebben szerepet játszhat többek között az, hogy nincsenek tisztában a valós költségekkel és a beruházás megtérülésével, mivel azok időben elválnak egymástól. Ezen túlmenően a háztartások forráshoz jutása is korlátozott lehet, ezért a fogyasztók ösztönzése érdekében megfizethető finanszírozási termékeket kell kialakítani, különös tekintettel az alacsony jövedelmű háztartásokra, például nagy léptékű vagy összevont megoldásokkal, tiszteletben tartva ugyanakkor ezeknek a háztatásoknak a kockázati profilját. A beruházások jellemzően kis összegűek és azokra gyakran csak az időszakos felújítás keretében kerül sor. Az ingatlan-bérbeadási piacok esetében az ingatlan-tulajdonosokat és a bérlőket egyaránt ösztönözni kellene.
• Beruházás a digitális gazdaságba: a digitális fizikai infrastruktúrába történő beruházás alapvető jelentőségű ahhoz, hogy az EU képes legyen kiaknázni a digitális gazdaság térnyerése által előidézett innovációs hullám előnyeit és a jövőben is versenyképes maradjon. Ugyanakkor jelentős szűk keresztmetszetek akadályozzák a beruházást. A nagyon nagy teljesítményű széles sávú hálózatok telepítési költségei magasak és esetenként az ilyen hálózatok a kevésbé sűrűn lakott területeken üzletileg nem életképesek. Az ezeknek a költségeknek a csökkentését célzó 2014/61/EU irányelv teljes körű átültetése és végrehajtása még nem történt meg a legtöbb tagállamban. A gyorsabb és hatékonyabb adminisztratív eljárások is hozzájárulnának a költségek csökkentéséhez. A piacok gyakran nemzeti piacok, ami magasan tartja a költségeket és adott esetben megakadályozza azt, hogy a méretgazdaságosságból fakadó költségmegtakarítást lehessen elérni. Mivel jelenleg bizonytalan az, hogy a nagyon nagy teljesítményű széles sávú hálózatok rövid időn belül el fognak-e terjedni, az ebben a szegmensben várható nyereség a beruházási költségekhez képes alacsony, ami fékezi a beruházásokat. Egyes országokban a fizikai infrastruktúrával kapcsolatos akadályokon kívüli egyéb akadályok is megfigyelhetők, például a felhasználók nem bíznak a digitális rendszerek biztonságosságában és a lakosság egyes rétegei nem rendelkeznek a szükséges digitális készségekkel.
• A köz- és magánszféra partnerségének (PPP) igénybevétele: Ha megfelelően veszik igénybe, a köz- és magánszféra partnersége képes elősegíteni bizonyos típusú beruházásokat és a közjavak és közcélú szolgáltatások létrehozásának alternatív módjaként jelenik meg. Mivel azonban hosszú távú szerződéses kötelezettséggel jár, a PPP-hez egyrészt elengedhetetlen a köz- és a magánszektort képviselő partnerek erőteljes és stabil kötelezettségvállalása, másrészt pedig azzal is számolni kell, hogy a PPP potenciális kockázatot jelent az államháztartás számára. A PPP igénybevételét gyakran a kedvezőtlen keretfeltételek akadályozzák, így többek között az adminisztratív források hiánya, az instabil és nem kellően hatékony szabályozási keret, valamint a hosszabb távú beruházások iránti politikai elkötelezettség hiánya. Bizonyos esetekben az uniós alapok hozzájárulhatnak a PPP-k finanszírozásához, és a szabályozás közelmúltban bevezetett módosításai következtében várhatóan könnyebben ötvözni lehet majd az uniós alapokat és a PPP-ket.
• Fizetésképtelenségi keretrendszerek: A jól működő fizetésképtelenségi keretrendszerek kedvezően hatnak a gazdasági növekedésre és a pénzügyi stabilitásra. A határokon átnyúló eljárásokra vonatkozó egyértelmű szabályok elősegíthetik a határokon átnyúló beruházásokat, továbbá az egyes országok fizetésképtelenségi rendszerei közötti különbségek csökkentéséhez is hozzájárulhatnak. A fizetésképtelenségi rendszerek Unió-szerte jelentős eltérést mutatnak, így nagyon változó az eljárások hossza és költsége, továbbá azok kiszámíthatósága és átláthatósága, nem egységes, hogy a vállalkozók és a fogyasztók kaphatnak-e második esélyt, végül pedig az adósság átütemezésével kapcsolatos gyakorlat sem azonos.
• A nem hatékony fizetésképtelenségi keretrendszerek által előidézett jelentős szűk keresztmetszetek között meg kell említetni például azt, ha a követeléseknek csak kis részét sikerül behajtani, beleértve a biztosítékkal rendelkező hitelezőket is, ha van lehetőség a hitelezők kielégítésére sorrendet meghatározni, továbbá azt is, ha nincsenek hatékony és eredményes szerkezetátalakítási eljárások. A hatékony fizetésképtelenségi keretrendszereket megfelelő kísérő politikákkal kell támogatni, így például többek között egy másodlagos piac létrehozásával gondoskodni kell a nemteljesítő hitelek nemzeti szinten történő szanálásáról, továbbá megfelelő adó- és prudenciális politikát kell bevezetni a behajthatatlan követelések hatékony átruházásának biztosítása érdekében.
• Továbbra is igaz, hogy jelentős mértékben elő lehetne még mozdítani az uniós pénzügyi eszközök közötti szinergiákat és komplementaritást a különböző alapok infrastrukturális projektek céljára történő ötvözése céljából. Az uniós alapok igénybevételét akadályozó bonyolult szabályozás és adminisztratív szűk keresztmetszetek csökkentését meg lehet valósítani olyan alapelvek szem előtt tartásával, mint a folyamatok egyszerűsítése és szabványosítása, az eszközök kombinálása és a források összevonása az eredetükre való tekintet nélkül.

A Tanács NYUGTÁZZA a beruházást akadályozó, az ennek a munkának a keretében azonosított szűk keresztmetszeteket és FELKÉRI a Bizottságot arra, hogy az európai szemeszter keretében ezeknek a megállapításoknak a figyelembevételével dolgozzon ki további ajánlástervezeteket, továbbá FELKÉRI a tagállamokat arra, hogy maradéktalanul hajtsák végre a Tanács által az európai szemeszter keretében kiadott 2016. évi országspecifikus ajánlásokat és különösen a beruházást akadályozó szűk keresztmetszetekre vonatkozóakat.

A Tanács KIEMELI, hogy a jövőben is folytatni kell a beruházást akadályozó tényezők azonosítására irányuló munkát, és FELKÉRI a Gazdaságpolitikai Bizottságot arra, hogy folytassa a beruházást akadályozó további tényezők és az azok elhárítására leginkább alkalmas szakpolitikai gyakorlatok feltárására irányuló tematikus munkáját. Ezen túlmenően a Tanács FELKÉRI az Európai Beruházási Bankot arra, hogy a piaci alapú, nevezetesen az európai beruházási terv keretében végrehajtott tevékenységeinek a során azonosított, a beruházásokat gátló akadályokkal és szűk keresztmetszetekkel összefüggésben tett megállapításainak révén egészítse ki a Gazdaságpolitikai Bizottság munkáját.

A Tanács:

1. ÜDVÖZLI az EU-ban az igazságos, versenyképes és stabil társaságiadó-rendszer kiépítéséről szóló, 2016. október 25-i bizottsági közleményt[1] (13729/16) és az ahhoz kapcsolódó jogalkotási javaslatokat;

2. EMLÉKEZTET az Európai Tanács 2014. december 18-i következtetéseire, melyek szerint sürgős előrelépésre van szükség az adókikerülés és az agresszív adótervezés elleni küzdelemre irányuló erőfeszítések terén mind globális, mind uniós szinten, és MEGERŐSÍTI a nemzetközi adóztatás elvei iránti elkötelezettségét;

3. EMLÉKEZTET az adóalap-erózióról és a nyereségátcsoportosításról (BEPS) szóló, 2015. december 8-án elfogadott következtetéseire (15150/15), továbbá az adózási átláthatóság, valamint az adókijátszás és az adókikerülés elleni küzdelem fokozása érdekében hozott további intézkedésekről szóló, 2016. július 5-i bizottsági közleményről szóló, 2016. október 11-i következtetéseire (13139/16);

4. ELISMERI a társasági adóztatás területén az Unióban a közelmúltban elért fontos eredményeket, különösen az adózás átláthatóságának fokozására és annak biztosítására irányuló jogszabályokat, hogy az Európai Unióban működő társaságok ott fizessék meg az adót, ahol a nyereség keletkezik;

5. ÚJÓLAG MEGERŐSÍTI annak fontosságát, hogy az EU nemzetközi partnerekkel fenntartott kapcsolataiban továbbra is előmozdítsuk a jó adóügyi kormányzást, egyenlő feltételeket biztosítva ezáltal az EU tagállamai és a harmadik államok között;

6. EGYETÉRT azzal a meglátással, hogy az uniós adózási környezetnek előnyére válhat a társasági adózás növekedésbarát, hatékony és igazságos, előretekintő kerete, amely megoldást kínál az agresszív adótervezési gyakorlatokkal szemben, tiszteletben tartva mindeközben a tagállamok vonatkozó hatásköreit;

7. HANGSÚLYOZZA annak fontosságát, hogy a társasági adózási szabályok stabilitást és jogbiztonságot teremtsenek, illetve egyszerűbbé tegyék az adminisztratív feladatokat mind a nagyvállalatok, mind a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára, és erre tekintettel ÜDVÖZLI a közös társaságiadó-alapról szóló (KTA) és a közös összevont társaságiadó-alapról (KÖTA) szóló javaslattal kapcsolatos további egyeztetéseket;

8. NYUGTÁZZA a Bizottság által a közös társaságiadó-alapról (KTA) és a közös összevont társaságiadó-alapról (KKTA) szóló javaslatokra vonatkozóan javasolt kétlépcsős folyamatot, és EGYETÉRT azzal, hogy a munkának mindenekelőtt egy közös adóalap elemeire kell összpontosulnia;

9. TUDOMÁSUL VESZI a Bizottság által uniós szinten javasolt, kutatás-fejlesztést és innovációt célzó, illetve beruházási ösztönzőket, és FELKÉRI a tagállamokat, hogy folytassák az annak értékelésére irányuló tárgyalásokat, hogy szükség van-e az e témakörben javasolt elemekre, és hogy azok milyen hozzáadott értékkel bírnak;

10. MEGERŐSÍTI, hogy a hatályos nemzetközi adózási szabályok bizonyos esetekben kettős adóztatást vagy az adóztatás kettős elmaradását eredményezhetik, amit összehangolt uniós intézkedésekkel ki kell küszöbölni, és elismeri, hogy felül kell vizsgálni a meglévő vitarendezési mechanizmusokat, hogy ezáltal javítani lehessen az adózási biztonságot az EU-ban működő vállalkozások számára;

11. VÁRAKOZÁSSAL TEKINT ezért az uniós vállalkozások számára létrehozandó, a kettős adóztatással kapcsolatos európai uniós vitarendezési mechanizmusra vonatkozó javaslat vizsgálata elé;

12. NYUGTÁZZA a Bizottság által a közös társaságiadó-alapra, a közös összevont társaságiadó-alapra és a kettős adóztatással kapcsolatos európai uniós vitarendezési mechanizmusra vonatkozó javaslatokban előirányzott ambiciózus ütemtervet, és az említett jogalkotási javaslatok vizsgálata terén mielőbbi előrelépést SZORGALMAZ;

13. FELKÉRI a következő soros elnökségeket, hogy a közös társaságiadó-alapra és a közös összevont társaságiadó-alapra vonatkozó javaslatokkal kapcsolatos munkát az alábbi menetrend szerint szervezzék:

a) A tagállamoknak elsőként az adóalap kiszámítására vonatkozó szabályokra, és különösen az újraindított kezdeményezés új elemeire kell összpontosítaniuk (I–V. fejezet);

b) Ezt követően a közös adóalap fennmaradó elemeivel (VI–XI. fejezet) kell foglalkozniuk, azaz: i. azon elemekkel, amelyekről a közös összevont társaságiadó-alapra vonatkozó 2011. évi javaslat keretében már részletes egyeztetés zajlott, valamint ii. azon elemekkel, amelyek szerepelnek a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló, a közelmúltban elfogadott 2016. július 12-i (EU) 2016/1164 tanácsi irányelvben.

c) Az említett elemekkel kapcsolatos egyeztetések sikeres lezárását követően további késedelem nélkül meg kell vizsgálni az adókonszolidáció kérdését;

14. EMLÉKEZTET az ECOFIN Tanács 2016. július 12-i ülésén kiadott, a hibrid struktúrából adódó diszkrepanciákról szóló nyilatkozatára, és ennélfogva ÜDVÖZLI az (EU) 2016/1164 irányelvnek a harmadik országokat érintő hibrid struktúrából adódó diszkrepanciák tekintetében történő módosításáról szóló javaslatot;

15. TISZTÁBAN VAN azzal, hogy ezek a kezdeményezések elősegíthetik egy igazságos, versenyképes és stabil társaságiadó-rendszer kiépítését az Európai Unióban.

[1] A Bizottság 2016. október 25-i közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – Igazságos, versenyképes és stabil társaságiadó-rendszer kiépítése az Európai Unióban (13729/16).

Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) 2016. november 30-án megerősítette azt a megállapodást, melyet a terrorizmus elleni küzdelemről szóló irányelvvel kapcsolatban a szlovák elnökség és az Európai Parlament elért. Ma, december 5-én az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága is megerősítette a megállapodást. Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy az irányelvet az elkövetkező hónapokban hivatalosan is elfogadják.

A terrorizmus jelentette folyton változó fenyegetésre válaszul az irányelv megerősíti a terrormerényletek megakadályozására vonatkozó uniós jogi keretet azzal, hogy büntetendővé tesz olyan cselekményeket, mint a terrorista kiképzésen való részvétel és a terrorizmus céljával külföldre történő utazás, valamint az ilyen utazások szervezése vagy elősegítése. Emellett megerősíti a terrorizmus áldozatainak jogait is.

Lucia Žitňanská szlovák igazságügyi miniszter elmondta: „A megállapodással megtaláltuk a kellő középutat: egyrészről hatékony küzdelmet kell folytatnunk a terrorizmus új formái, különösen a külföldi harcosok ellen, ugyanakkor biztosítanunk kell az egyéni jogokat, valamint meg kell erősítenünk a terrorizmus áldozatainak védelmét és e személyek jogait is. Ez azonban az éremnek csak az egyik oldala. A Parlament, a Tanács és a Bizottság egyetért abban, hogy a terrorizmus jelentette folyton változó fenyegetésre adott átfogó válasznak magában kell foglalnia hathatós intézkedéseket is a radikalizálódás megelőzésére és a terrorista bűncselekményekkel kapcsolatos információk hatékony cseréjére vonatkozóan.”

Az irányelv megerősítené és aktualizálná a hatályos 2002/475/IB kerethatározatot, elsősorban oly módon, hogy büntetendővé teszi a következőket:

• A terrorizmus céljával külföldre történő utazás, különösen a külföldi terrorista harcosok jelensége elleni küzdelem érdekében. Az intézmények között elért kompromisszum biztosítani fogja, hogy büntetendő legyen az, ha valaki egy konfliktuszónába utazik azzal a céllal, hogy egy terrorista csoport tevékenységeiben részt vegyen, vagy ha azért utazik egy uniós tagállamba, hogy ott terrormerényletet kövessen el;
• Az ilyen utazások szervezése és elősegítése, többek között logisztikai és anyagi támogatással, például jegyvásárlással vagy útvonaltervezéssel;
• Terrorizmus célját szolgáló kiképzésen való részvétel, pl. robbanóanyagok, lőfegyverek, káros vagy veszélyes anyagok előállítása vagy használata terén (az ilyen kiképzés tudatos nyújtására vonatkozóan már létezik rendelkezés);
• Pénzeszközök rendelkezésre bocsátása vagy gyűjtése annak tudatában, hogy azokat terrorcselekmények, terrorista csoportokhoz köthető bűncselekmények vagy terrorista tevékenységek elkövetésére fordítják;

Az irányelv továbbá kiegészíti a terrorizmus áldozatainak jogaira vonatkozó jelenlegi jogszabályokat. Ezzel kapcsolatban a kompromisszumos szöveg magában foglalja a terrorizmus áldozatainak sajátos igényeire szabott szolgáltatások jegyzékét, például orvosi és pszichoszociális kezelést nyújtó szakmai segítség haladéktalan igénybe vételéhez való jogot, jogi és gyakorlati tanácsadást, valamint a kártérítési igényekkel kapcsolatos segítségnyújtást. A közvetlenül a merényletek után aktiválandó vészhelyzeti reagálási mechanizmusokat is megerősítik.

Az irányelv továbbá kibővített szabályokat is előirányoz a terrorista bűncselekményekkel kapcsolatban a büntetőeljárás során gyűjtött információk tagállamok közötti cseréjére vonatkozóan.

Most, hogy mindkét intézmény megerősítette a politikai megállapodást, a szöveg átkerül ellenőrzésre a jogász-nyelvészekhez, hogy végül jövőre a Parlament és a Tanács elfogadhassa az irányelvet.

A javaslatot az EU megújított belső biztonsági stratégiájának keretében nyújtotta be a Bizottság, miután a Tanács a 2015. november 13-i párizsi támadásokat követően a terrorizmus elleni intézkedések felgyorsítását sürgette. Az irányelvjavaslat több nemzetközi jogi eszköz követelményeinek figyelembevételével készült:

• az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2178 (2014) sz. határozata és az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló egyezményéhez fűzött kiegészítő jegyzőkönyv, melyek a külföldi terrorista harcosok jelenségével szembeni fellépést célozzák;
• a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) előírásai a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatban.