Európai Tanács hírei

A Tanács következtetéseket fogadott el az európai tengeri és tengerhasznosítási gazdaság fenntartható fejlesztésének támogatásáról. Emlékeztet arra, hogy az óceánok kiemelt jelentőséggel bírnak a földi élet, a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás és az innováció szempontjából, és hangsúlyozza, hogy az óceánok és a tengerek egyre nagyobb terhelésnek vannak kitéve, és hogy meg kell azokat védeni az éghajlatváltozás káros következményeitől.

A Tanács felkéri a tagállamokat arra, hogy fenntartható módon gazdálkodjanak az óceánokkal és a tengerekkel, valamint hogy szorgalmazzák az erőforrás-hatékonyságot és a megújuló energia használatát, számolják fel a növekedést akadályozó tényezőket, ösztönözzék a beruházásokat és erősítsék meg a kereskedelmi együttműködést.

A Tanács továbbá intézkedések meghozatalát sürgeti annak érdekében, hogy a legkülső régiók, a peremterületek, a parti és a szigeti régiók megfelelő növekedési lehetőséget kapjanak. A tagállamoknak emellett támogatniuk kell a tengergazdaságot szolgáló új technológiák kidolgozását, és szorgalmazniuk kell az ágazat és az oktatás közötti szorosabb együttműködést, ezzel is hozzájárulva a képzés és a munkahelyteremtés előmozdításához.

Megállapíthatjuk, hogy a néhány hónappal ezelőtti helyzethez képest, amikor az EU-ellenes mozgalmak erősödőben voltak, mára megváltozott a politikai környezet. Kontinensünk aktuális fejleményei arra utalnak, hogy lassan fordulóponthoz érkezünk. Számos uniós országban csökken azon politikai pártok népszerűsége, amelyek EU-ellenes érzelmekre építve váltak erőssé. Az EU-ra az európaiak ismét egyre inkább megoldásként, és nem problémaként tekintenek. Az elmúlt hónapok súlyos próbatételei paradox módon a korábbinál jobban összekovácsoltak bennünket. Az, hogy meg tudtuk őrizni ezt az egységet, az Önök érdeme is. Ezt köszönöm Önöknek, ugyanakkor még többet kérek Önöktől. Pontosan az egységességünknek köszönhetjük, hogy ma sokkal jobb helyzetben vagyunk, mint korábban, és friss optimizmussal tekinthetünk a jövőre.

Nem lehetünk azonban sem önelégültek, sem naivak. Be kell bizonyítanunk az emberek számára, hogy képesek vagyunk újból uralni olyan eseményeket, amelyek lesújtóak és olykor rémisztőek. Az elmúlt évben megállapodtunk abban, hogy az EU védelmezni fogja polgárait a biztonsági veszélyekkel, az illegális migrációval és a kontrollálatlan globalizációval szemben. Az Európai Tanács közelgő ülésén ezért előrelépést kell elérnünk e három kérdésben a szakpolitikai válaszintézkedések terén.

Először is, a biztonságot illetően: a terrorizmus továbbra is a legjelentősebb veszélyek egyike. A közelmúltban történt terrorista támadások a tagállamokban folyó radikalizáció új hullámát jelzik. Hadd legyek őszinte: a terrorizmus elleni küzdelemben az EU nem léphet a tagállamok helyébe, mivel a szakpolitikai válaszintézkedések elsősorban a nemzeti kormányoktól függenek. Az EU azonban segítséget nyújthat a tagállamoknak e küzdelem sikeres megvívásához. Az eddigiekben a külföldi terrorista harcosokkal és a visszatérő külföldi harcosokkal kapcsolatban értünk el eredményeket. Most az online ágazattal való együttműködés fokozása van soron. A terrorista propaganda a legnagyobb hatást a közzétételtől számított néhány órában fejti ki. Éppen ezért az online ágazatot olyan eszközök kifejlesztésére kell bátorítanunk, amelyek automatikusan észlelik és eltávolítják a terrorista anyagokat terjesztő, illetve erőszakra felbujtó tartalmakat.

Tekintve, hogy Európa biztonsága közös felelősségünk, szeretném, ha megállapodásra jutnánk arról, hogy a védelem területén állandó strukturált együttműködést kell indítani. Ahhoz, hogy ez sikeres legyen, Önöknek ambiciózus kötelezettségvállalásokat kell tenniük: olyan projektekre vonatkozóan, amelyek a védelmi képességeinket fejlesztik, és olyan nagyobb követelményeket támasztó feladatokra vonatkozóan is, mint a katonai műveletek. Az erre vonatkozó döntések nemcsak azt fogják demonstrálni, hogy eltökélt szándékunk többet beruházni Európa biztonságába és védelmébe, hanem azt is, hogy felelősséget vállalunk a transzatlanti kapcsolatokért akkor, amikor az Atlanti-óceán innenső partján erre minden korábbinál nagyobb szükség van. Minden tagállam számára biztosítani kell a részvétel lehetőségét az újonnan létrejövő védelmi együttműködésben, abból nem zárható ki egyetlen tagállam sem. Ez az együttműködés a legjobb példája lehet annak, hogy nem kívánjuk a „többsebességű” modellt előtérbe helyezni, éppen ellenkezőleg, olyan munkamódszert igyekszünk kialakítani, amelynek köszönhetően az egész Európai Unió képes lesz felvenni a „megfelelő” sebességet.

Másodsorban, az illegális migrációt illetően, meg kell vizsgálnunk a Földközi-tenger középső térségében húzódó útvonalon kialakult helyzetet. Az elmúlt évhez képest 26%-kal emelkedett az Olaszországban illegálisan partra érkező, elsősorban gazdasági migránsok száma; körülbelül 1 900 ember vesztette életét a tengeren, az üzletszerű embercsempészet pedig új dimenziókat ölt. Az általunk meghozott döntések nyomán sikerült valamilyen mértékű operatív eredményt elérni, így kiképzést kapott a líbiai parti őrség, több mint 100 embercsempészt őrizetbe vettek és az embercsempészek több mint 400 hajóját megsemmisítették, illetve használatra alkalmatlanná tették. Mindez azonban nyilvánvalóan túl kevés, a magam részéről pedig nem tudnék érvet felhozni amellett, hogy miért ne nyújthatnánk nagyobb pénzügyi támogatást a líbiai parti őrség működéséhez. Hiszen az őrség szövetségesünk az embercsempészek elleni küzdelemben. Fel szeretném hívni a figyelmüket erre, mivel alacsonyabb szinten egyes tagállami képviselők nem hozták meg a szükséges döntéseket erre vonatkozóan.

Végezetül térjünk rá a kontrollálatlan globalizáció kérdésére. Annak érdekében, hogy meg tudjuk védeni a szabadkereskedelmi programunkat Európán belül, be kell bizonyítanunk, hogy meg tudjuk védeni Európát azokkal szemben, akik vissza akarnak élni a nyitottságunkkal. Ennek érdekében gondoskodnunk kell arról, hogy a piacvédelmi eszközeink hatékonyak legyenek. Alaposan meg kell vitatnunk azt, hogy miként lehetne fokozni a kölcsönösséget, és hogyan lehetne átvizsgálni a tisztességtelen korlátozásokat előíró országokból érkező beruházásokat. Az embereknek tisztában kell lenniük azzal, hogy meg tudjuk őket védeni a tisztességtelen nemzetközi kereskedelmi gyakorlatokkal szemben.

Ami az ülés napirendjét illeti: a tanácskozások csütörtökön, 15.00 órakor az Európai Parlament elnökével, Antonio Tajanival tartandó szokásos véleménycserével kezdődnek. Ezután meghallgatjuk Joseph Muscat miniszterelnök beszámolóját az előző következtetések végrehajtásáról. Az első munkaülésen a belső biztonsággal, a terrorizmus elleni küzdelemmel és a védelemmel foglalkozunk majd. Az ezekre vonatkozó következtetések elfogadását követően felfüggesztjük a munkát, hogy találkozzunk a sajtó képviselőivel. Ezután egy munkavacsora keretében ülünk össze ismét, hogy a külkapcsolatokról egyeztessünk. Elsőként Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök ismerteti a minszki megállapodások végrehajtásának állását. Ezután megosztom Önökkel a közelmúltbeli nemzetközi csúcstalálkozók és ülések – többek között a Donald Trump amerikai és Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel tartott megbeszélések – nyomán kialakult meglátásaimat. Ezzel összefüggésben szeretném, ha megerősítenénk, hogy egységesen támogatjuk az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodást. A munkavacsora végén Theresa May miniszterelnök tájékoztat minket szándékairól az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépéséről szóló tárgyalások ügyében. A munkavacsorát követően pedig fel fogom kérni a 27 tagállam vezetőit, hogy maradjunk még együtt egy rövid tájékoztató erejéig a tárgyalásokról, illetve hogy jóváhagyjuk az Egyesült Királyságban található ügynökségek áthelyezésére vonatkozó eljárást.

A pénteki program 10.00 órakor Mario Draghinak, az EKB elnökének az aktuális gazdasági helyzetről tartandó beszámolójával kezdődik. Ezt követően rátérünk a kereskedelmi kérdések megvitatására, és elfogadjuk az ezekre vonatkozó következtetéseket. Ezután a migrációval kapcsolatos következtetésekkel foglalkozunk, meghallgatva Joseph Muscat miniszterelnök tájékoztatóját a máltai nyilatkozatot követő intézkedésekről. Végül, a találkozó lezárása előtt – a soron következő elnökség munkaprogramjára tekintettel – Jüri Ratas miniszterelnökkel együtt röviden megvizsgáljuk a digitális Európa koncepcióját. Az ülés várhatóan ebédidőben ér majd véget. A brüsszeli viszontlátás reményében,

A Tanács következtetéseket fogadott el „Uniós cselekvési terv a természetért, az emberekért és a gazdaságért” címmel. A cselekvési terv javítani fogja a természetvédelmi irányelvek végrehajtását, hogy ezáltal maradéktalanul ki lehessen aknázni a bennük rejlő lehetőségeket. A miniszterek kijelentették, hogy támogatják a szóban forgó uniós cselekvési tervet, melynek célja, hogy négy kiemelt terület és tizenöt konkrét intézkedés segítségével felszámolja a végrehajtást illetően azonosított több hiányosságot. A következtetések egyértelművé teszik, hogy az Unió szilárdan elkötelezett a fajok és a természetes élőhelyek védelme mellett, mint ahogy amellett is, hogy eredményeket érjen el a 2020-ig teljesítendő idevágó uniós célt, azaz a biológiai sokféleség csökkenésének és az ökoszisztéma-szolgáltatások romlásának a megállítását és visszafordítását illetően. Emellett a Tanács a következtetésekben felszólítja az uniós szereplőket arra, hogy a tényleges előrelépés érdekében valamennyi szinten fokozzák az együttműködést.

A Tanács 2017. június 20-án politikai megállapodásra jutott az Európai Parlamenttel a külső vizeken halászó flották fenntartható kezelésére vonatkozó új szabályokról.

A most jóváhagyott rendelet korszerűsíteni fogja a halászhajókra vonatkozó engedélyezési rendszert. A rendeletet az uniós vizeken kívül halászó uniós hajókra, illetve az uniós vizeken halászó harmadik országbeli hajókra kell majd alkalmazni.

Clint Camilleri, Málta mezőgazdasági, halászati és állatjogi parlamenti államtitkára üdvözölte a megállapodást, hozzátéve hogy „a szóban forgó új és átláthatóbb szabályoknak köszönhetően az EU megfelelőbb eszközökkel fog rendelkezni ahhoz, hogy nyomon tudja követni a külső vizeken halászó uniós hajókat, és hatékonyabban küzdhet a jogellenes halászat ellen. Büszkeséggel tölt el bennünket, hogy a halászati politika területén ilyen fontos eredménnyel zárhatjuk az elnökségi félévünket”.

A megreformált közös halászati politika (KHP) fenntartható, ökoszisztéma-alapú és elővigyázatossági megközelítés alkalmazását mozdítja elő a halászati gazdálkodásban, nagy hangsúlyt helyezve a halászati politika belső és külső dimenziója közötti összhangra. A korábbi engedélyezési rendszer átalakítására következésképpen azért volt szükség, hogy biztosítani lehessen, hogy az uniós vizeken kívül folytatott uniós halászati tevékenységek során ugyanazokat az elveket és előírásokat kelljen betartani, mint az uniós vizeken.

A különböző engedélyezési eljárásokon eszközölt javítások célja, hogy csökkenjenek az adminisztratív terhek, növekedjen a jogbiztonság, a belső és a külső vizeken halászó flották egyenlő bánásmódban részesüljenek, a kérelmeket pedig rövidebb időn belül bírálják el.

Ezen túlmenően az új keret szigorítani fogja a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelmet célzó szabályokat, amelyek alapvető fontosságú végrehajtási pillérei a közös halászati politikának.

Háttér és következő lépések

A mai napon született megállapodást még jóvá kell hagynia a Tanács keretében működő Állandó Képviselők Bizottságának. A Tanács általi hivatalos jóváhagyást követően az új jogszabályt továbbítják majd az Európai Parlamentnek, amely arról első olvasatban szavaz, valamint végleges elfogadás céljából a Tanácsnak.

Ezzel az új rendelet 2017 végéighatályba léphet.

A Bizottság 2015. december 11-én nyújtotta be a Tanácsnak a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről szóló rendeletre irányuló javaslatát. A Tanács 2016. június 28-án általános megközelítést fogadott el a rendeletjavaslatról, és annak alapján az Állandó Képviselők Bizottsága 2017. március 8-án jóváhagyta az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalásokra szóló megbízatást.

2017 áprilisa és júniusa között három informális háromoldalú politikai egyeztetésre került sor az Európai Parlamenttel.

A Tanács a mai napon határozatot fogadott el az EU közös biztonság- és védelempolitikája (KBVP) keretében a Száhel-övezetben folytatott uniós missziók, azaz az EUCAP Száhel Mali, az EUCAP Száhel Niger és az EUTM Mali misszió regionalizációjának támogatásáról.

A Tanács határozata értelmében regionális koordinációs egység jön létre az említett missziók vonatkozásában, amely az érintett uniós polgári missziók egyike, nevezetesen az EUCAP Száhel Mali misszió keretében fog működni. A regionális koordinációs egységben a Száhel-övezet G5 országainak Maliba kihelyezett belső biztonsági és védelmi szakértői, illetve a Száhel-övezet másik négy G5 országában – nevezetesen Mauritániában, Burkina Fasóban, Nigerben és Csádban – működő uniós képviseleteken dolgozó belső biztonsági és védelmi szakértők vesznek majd részt.

Az első szakaszban a regionális koordinációs egység felméri majd a Száhel-övezet G5 országainak biztonsági és védelmi szükségleteit és hiányosságait, hogy ennek alapján ki lehessen dolgozni egy olyan regionális KBVP-végrehajtási tervet, amely ajánlásokat fog megfogalmazni a későbbi szakaszokat illetően. A regionális koordinációs egység emellett az olyan képzések szervezését is előmozdítja, amelyeket a Száhel-övezetben folytatott uniós KBVP-missziók résztvevői tartanak a Száhel-övezet G5 országainak a biztonság és a védelem területével foglalkozó szakemberei részére.

A térségben folytatott uniós tevékenységek regionalizálásának az a célja, hogy támogassuk a Száhel-övezeten belüli, határokon átnyúló együttműködést és a regionális együttműködési struktúrákat, illetve hogy növeljük a Száhel-övezet G5 országainak nemzeti kapacitásait.

Az EU támogatja a Száhel-övezet G5 országainak törekvéseit és együtt fog működni velük a terrorizmus, valamint a biztonságot és a békét fenyegető egyéb veszélyek elleni küzdelemben. A Tanács június 19-én következtetéseket fogadott el Maliról és a Száhel-övezetről, amelyben határozottan elítéli a Mali fővárosában, Bamakóban június 18-én elkövetett terrortámadást. A Tanács a következtetésekben emlékeztet arra, hogy az EU határozott és integrált megközelítést alkalmaz annak érdekében, hogy elősegítse a régió stabilizálását többek között azzal, hogy minden olyan idevágó eszközt bevet, amely a diplomácia, a hosszú távú fejlesztési együttműködés, az emberi jogok támogatása, a stabilizációs törekvések, a rezilienciaépítés, a humanitárius segítségnyújtás, a migrációkezelés és a biztonság terén a rendelkezésére áll, a KBVP-missziókat is beleértve.

Az EU döntő szerepet töltött be abban a folyamatban, amelynek eredményeképpen 2015 szeptemberében elfogadásra került a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend és az abban foglalt 17 fenntartható fejlesztési cél, és határozott szándéka, hogy ezek végrehajtásában is vezető szerepet játsszon.

A ma elfogadott következtetésekben a Tanács ismételten hangsúlyozza, hogy az EU és tagállamai szilárdan elkötelezettek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend maradéktalan végrehajtása és a 17 fenntartható fejlesztési cél megvalósítása iránt. A következtetésekben a Tanács meghatározza a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendre vonatkozó uniós válaszintézkedéseket, és azt, hogy az EU a maga szintjén milyen megközelítés mentén kívánja végrehajtani a menetrendet. A dokumentum kitér a következő lépésekre, a szükséges eszközökre és forrásokra, a jövőbeli monitoringot és felülvizsgálatot érintő intézkedésekre, továbbá arra, hogy a végrehajtás folyamatába miként lehet bevonni minden érdekelt felet.

Emellett hangsúlyozza: a fenntartható fejlesztési célokat mindhárom (a gazdasági, a társadalmi és a környezeti) vetület tekintetében meg kell valósítani, mégpedig kiegyensúlyozott és integrált módon. A fenntartható fejlesztési célokat minden szakpolitikai területen érvényesíteni kell, és az Uniónak a globális kihívások kezelését célzó szakpolitikáiban ambiciózusnak kell lennie.

A Tanács felszólítja a Bizottságot, hogy 2018 közepéig dolgozza ki a végrehajtásra vonatkozó stratégiát, és abban állapítson meg olyan határidőket, célkitűzéseket és konkrét intézkedéseket, amelyek biztosítják a 2030-ig szóló menetrend szempontjainak az összes szakpolitikában való érvényesülését. A Bizottságnak ugyancsak 2018 közepéig fel kell tárnia, hogy melyek azok a hiányosságok, amelyeket az Uniónak orvosolnia kell, és 2030-ig e célból további lépéseket kell tennie az uniós szakpolitikák, a jogalkotás, a horizontális koherenciát biztosító irányítási struktúrák, valamint a végrehajtás eszközei terén.

Az EU arra szólítja fel a többi ENSZ-tagállamot és az összes érdekelt felet, ideértve a civil társadalmat és a magánszektort is, hogy járuljanak hozzá a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend végrehajtásához.

Többet kell tenni a menetrend népszerűsítése érdekében. Ezzel összefüggésben a következtetésekben a Tanács rámutat az állami szerepvállalás hiányára, és kéri a feleket, hogy az Unió polgárai körében hívják fel jobban a figyelmet a menetrendre.

Háttérinformációk

A következtetések alapjául a Bizottság „Európa fenntartható jövője: a következő lépések – Európai fellépés a fenntarthatóságért” című, 2016 novemberében benyújtott közleménye szolgált. Ebben a Bizottság a menetrend fenntartható fejlesztési céljait összekapcsolja az uniós szakpolitikai kerettel és a Bizottság prioritásaival. A közlemény betekintést nyújt abba, hogy az Unió hol tart a fenntartható fejlesztési célok megvalósítása terén, és azonosítja a legégetőbb hiányosságokat és problémákat.

A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend

A menetrendet „Alakítsuk át világunkat: a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend” címmel az ENSZ fenntartható fejlődésről szóló csúcstalálkozóján (New York, 2015. szeptember 25–27.) fogadták el. A menetrend globális fenntartható fejlesztési célokat határoz meg, amelyek 2016. január 1-jétől immár a millenniumi fejlesztési célok helyébe léptek.

A 2030-ig szóló menetrend célja a világméretű kihívások kezelése, és ennek érdekében átfogóan foglalkozik a szegénység felszámolásával, valamint a fenntartható fejlődéssel annak gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi dimenziójában egyaránt. A 17 új fenntartható fejlesztési cél és az ezekhez kapcsolódó 169 célszám olyan kulcsterületekre terjed ki, mint a szegénység, az emberi jogok, az élelmezésbiztonság, az egészségügy, a fenntartható fogyasztás és termelés, a növekedés, a foglalkoztatás, az infrastruktúra, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, a tengerek és óceánok, az éghajlatváltozás, valamint a nemek közötti egyenlőség.

A kelti partnerség éves miniszteri ülésén Federica Mogherini főképviselő elnökölt, és részt vett rajta Johannes Hahn uniós biztos is. Az ülésen az EU és a keleti partnerség hat országának (Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, a Moldovai Köztársaság, Örményország és Ukrajna) külügyminiszterei vettek részt, hogy előkészítsék a keleti partnerség 2017 novemberében Brüsszelben megrendezésre kerülő csúcstalálkozóját.

A miniszterek emlékeztettek a 2015-ben Rigában tartott legutóbbi csúcstalálkozó óta elért főbb eredményekre, ideértve különösen a partnerség keretében a hat partnerország polgárai számára nyújtott kézzelfogható előnyöket.

„A mai napon az EU és a keleti partnerek megerősítették, hogy szilárdan elkötelezettek a szoros együttműködés mellett. A novemberi csúcstalálkozón meg fogjuk mutatni, hogy egységben vagyunk, és a konkrét célkitűzésekre fogunk összpontosítani.”

Federica Mogherini külügyi és biztonságpolitikai főképviselő

A miniszterek megerősítették, hogy a közelgő csúcstalálkozón további iránymutatásokat kell megfogalmazni arra vonatkozóan, hogy miként fokozzuk a közös munkát együttműködésünk Rigában meghatározott négy kiemelt területén, melyek a következők:

• erősebb kormányzás: az intézmények és a jó kormányzás erősítése
• erősebb társadalom: a mobilitás és az emberek közötti kapcsolatok fokozása
• erősebb gazdaság: a gazdasági fejlődés fellendítése és a piaci lehetőségek kiaknázása a jólét növelése érdekében
• erősebb összeköttetések: az összekapcsoltság fokozása, mindenekelőtt a közlekedés és az energia területén.

E célból Federica Mogherini főképviselő és Johannes Hahn biztos a miniszterek elé terjesztette a „Keleti partnerség – Középpontban a legfontosabb prioritások és az elérendő eredmények” című, az EKSZ és az Európai Bizottság által közösen készített munkadokumentumot. A fenti négy területen húsz, 2020-ra elérendő célt meghatározó dokumentumot 2016 decemberében nyújtották be először, majd az uniós tagállamok és a keleti partnerség országainak észrevételei alapján ebben a hónapban módosították a szöveget. A dokumentum konkrétan megfogalmazza, milyen kézzelfogható eredmények várhatók az együttműködéstől, és közös munkaprogramként fog szolgálni mind a csúcstalálkozó, mind pedig a 2020-ig tartó időszak tekintetében.

A miniszterek emellett megbeszélést folytattak a keleti partnerség hatékonyabb és eredményesebb, a négy szakpolitikai prioritáshoz jobban illeszkedő multilaterális struktúrájáról, amelyet a tervek szerint a következő csúcstalálkozón fognak elfogadni.

A partnerség új, a négy kiemelt terület és a 20 elérendő cél köré szerveződő strukturáltabb megközelítést kiemelő vizuális arculatát ezen a héten, június 22–23-án fogják bemutatni Varsóban, a keleti partnerség 3. ifjúsági fórumán.

Uniós háttér

A Külügyek Tanácsának 2017. május 15-i ülésén az uniós miniszterek véleménycserét tartottak a keleti partnerségről. Újólag hangsúlyozták: a keleti partnerség döntő fontosságú az Európai Unió számára, kiemelve, hogy egységet alkotnak abban, hogy a régiót és a keleti partnerség egyes országait testre szabottan támogassák. Hangsúlyozták továbbá, hogy eltökéltek aziránt, hogy a polgárok javát szolgáló, konkrét eredményeket tudjanak felmutatni az EU-ban és a keleti partnerség országaiban egyaránt.

Ezzel összefüggésben üdvözölték a grúz és az ukrán vízumliberalizáció hatálybalépését, továbbá kiemelték a társulási megállapodások / a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségek, valamint a reformok végrehajtásának fontosságát.

Ukrajna, Grúzia és a Moldovai Köztársaság 2014-ben mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségek létrehozására is kiterjedő társulási megállapodást írt alá az EU-val.

Az EU és Örményország lezárta a kétoldalú kapcsolatok elmélyítését célzó átfogó és megerősített partnerségi megállapodásra irányuló tárgyalásokat. Azerbajdzsánnal megkezdődtek az új átfogó megállapodásra vonatkozó tárgyalások. Bár Belarusz részéről továbbra is konkrét lépésekre van szükség a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartása terén ahhoz, hogy kirajzolódjon az EU-nak az országhoz fűződő jövőbeli politikája, az EU–Belarusz koordinációs csoport keretében lehetőség nyílik a kétoldalú kapcsolatok átfogóbb megközelítésére.

A keleti partnerség kezdeményezés 2009-ben indult, és középpontjában az EU keleti szomszédságával folytatott regionális együttműködés fellendítése áll. Célja továbbá, hogy előmozdítsa a politikai társulást és a gazdasági integrációt az EU és a keleti partnerség hat országa, vagyis Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, a Moldovai Köztársaság, Örményország és Ukrajna között. A keleti partnerség egy olyan reformok vezérelte kapcsolat, amelyben központi szerepet játszik a partnerországok rezilienciájának növelése, valamint az EU szomszédságának stabilizálása.

A partnerség a demokrácia és a jogállamiság közös értékein, az emberi jogok és a szabadságjogok tiszteletben tartásán, valamint a piacgazdaság elvei melletti elkötelezettségen alapul.

A Tanács 2017. június 20-án rendeletet fogadott el a vízumok egységes formátumának meghatározásáról szóló 1683/95/EK rendelet módosításáról.

A módosító rendelet meghatározza a vízumbélyeg új közös formátumát, és a hamisítás megelőzése érdekében korszerűsíti annak biztonsági elemeit. A jelenlegi, 20 év óta használatos vízumbélyeggel már több súlyos hamisítási és csalási ügyben visszaéltek.

A rendeletet a Tanács és az Európai Parlament várhatóan július elején írja majd alá, majd kihirdetik azt az EU Hivatalos Lapjában.

Írország és az Egyesült Királyság az EU-szerződésekhez csatolt jegyzőkönyvekkel összhangban nem vesz részt az új intézkedések alkalmazásában. E tagállamok kérésére azonban a Bizottság megállapodást köt velük az általuk kibocsátott nemzeti vízumokkal kapcsolatos technikai információk cseréjéről.

A Tanács 2017. június 9-én általános megközelítést fogadott el az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról szóló javaslatról. Az általános megközelítés képezi a Tanács álláspontját az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalások során.

„Az ETIAS javítani fogja biztonságunkat és védeni fogja polgárainkat. A javaslat szerint a vízummentességet élvező állampolgárokat ellenőrzésnek kell alávetni a Schengeni térségbe való beutazásuk előtt, amivel megakadályozható a kockázatot jelentő személyek beutazása.”

A Tanács máltai elnöksége

Az ETIAS által elvégzett előzetes ellenőrzést követően szükség esetén megtagadható az utazási engedély kiadása az olyan vízummentességet élvező harmadik országbeli állampolgárok számára, akik a Schengeni térségbe kívánnak beutazni. A rendszer hozzájárul majd a belső biztonság javításához, az illegális bevándorlás megelőzéséhez, a közegészségügyi kockázatok visszaszorításához és a határforgalom ellenőrzés idejének lerövidítéséhez azzal, hogy már a külső határokra való megérkezésüket megelőzően azonosítja az említett szempontokból kockázatot jelentő személyeket.

A rendszer működése

A Tanácsi álláspont a következőkből áll:

A rendszer a vízummentességet élvező, valamint a repülőtéri tranzitvízum megszerzésére nem kötelezett harmadik országbeli állampolgárokra lesz alkalmazandó. Az említett állampolgároknak utazásuk előtt online kérelemben utazási engedélyért kell folyamodniuk.

Az egyes kérelmekben benyújtott információkat automatikusan összevetik más uniós adatbázisokkal annak eldöntése érdekében, hogy fennállnak-e az utazási engedély megtagadását maguk után vonó indokok. Ha a rendszer nem kap találatot, vagy nincsenek további elemzést igénylő adatok, az utazási engedély rövid időn belül automatikusan kibocsátásra kerül. Várhatóan az esetek túlnyomó többségében ez lesz a helyzet.

Ha a rendszer találatot kap, vagy további elemzést igénylő adatot talál, a kérelmet az illetékes hatóságok dolgozzák fel manuálisan. Ebben az esetben az ETIAS központi egység először azt ellenőrzi, hogy a kérelemfájlban tárolt adatok megfelelnek-e a találatot eredményező adatoknak. Egyezés esetén vagy amennyiben az egyezés továbbra is kétséges, a kérelmet a felelős tagállam ETIAS nemzeti egysége dolgozza fel manuálisan. Az engedély kibocsátására vagy a találatot eredményező kérelem elutasítására legkésőbb a kérelem benyújtásától számított 96 órán belül – vagy ha a kérelmezőnek további információkat kell benyújtania, a további információk kézhezvételétől számított 96 órán belül – sor kerül.

A légi fuvarozóknak, a tengeri fuvarozóknak és a szárazföldön távolsági busszal csoportokat szállító nemzetközi fuvarozóknak beszállítás előtt ellenőrizniük kell, hogy az utazási engedély megszerzésére kötelezett harmadik országbeli állampolgárok rendelkeznek-e érvényes utazási engedéllyel.

Az utazási engedély nem biztosít automatikusan beutazási vagy tartózkodási jogot; a végső döntést a határőr hozza meg.

Az utazási engedély három évig vagy a kérelemben megadott úti okmány érvényességi ideje végéig érvényes (amelyik előbb következik be).

Az Európai Unió és a tagállamok a mai napon aláírták az európai fejlesztéspolitika jövőjét felvázoló stratégiai tervet. Az „Új európai konszenzus a fejlesztési politikáról” új kollektív jövőképet és cselekvési tervet határoz meg a szegénység felszámolása és a fenntartható fejlődés megvalósítása céljából.

A közösen kialakított stratégiát az évente megrendezésre kerülő kétnapos európai fejlesztési napok keretében a mai napon egy együttes nyilatkozat formájában írta alá a Tanács és a tagállamok nevében Joseph Muscat, Málta miniszterelnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Federica Mogherini főképviselő/alelnök, valamint Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke.

A fejlesztési politikáról szóló új európai konszenzus az európai fejlesztési együttműködés átfogó közös keretét képezi. Most első alkalommal lesz teljes egészében alkalmazandó az Európai Unió valamennyi intézményére és valamennyi tagállamára, amelyek még szorosabb együttműködés mellett kötelezték el magukat.

Az új konszenzus határozottan megerősíti, hogy az európai fejlesztéspolitika első számú célkitűzése a jövőben is a szegénység felszámolása marad. Mindenre kiterjedően magába foglalja a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi vonatkozásait. Ezáltal pedig az európai fejlesztési tevékenységeket összhangba hozza a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrenddel, amely az EU globális stratégiájának is az egyik horizontális dimenziója.

Európa vezetői az alábbi három területen kötelezték el magukat:

1. Elismerik, hogy az ilyen jellegű tevékenységek különböző elemei között szoros kapcsolat áll fenn. Ezek a fejlesztés, valamint a béke és a biztonság, a humanitárius segítségnyújtás, a migráció, a környezetvédelem és az éghajlat, valamint olyan átfogó elemek, mint például: az ifjúság; a nemek közötti egyenlőség; a mobilitás és a migráció; a fenntartható energia és az éghajlatváltozás; a beruházás és a kereskedelem; a jó kormányzás, a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok; az innovatív szerepvállalás a fejlettebb szinten lévő fejlődő országokban; valamint a hazai erőforrások mozgósítása és felhasználása.
2. A új konszenzus ezen túlmenően átfogó megközelítést alkalmaz a végrehajtási eszközökkel kapcsolatban, a hagyományos fejlesztési támogatást egyéb erőforrásokkal kombinálva, valamint megalapozott szakpolitikákat és a szakpolitikák koherenciájának szigorúbb érvényesítését vezeti be, továbbá arra is rámutat, hogy az uniós fejlesztési együttműködést minden esetben az Európa partnerországai által kifejtett önálló erőfeszítések összefüggésében kell szemlélni. A konszenzus alapján az EU és a tagállamok a fejlesztésfinanszírozás innovatívabb formáit alkalmazhatják, ösztönözhetik a magánberuházásokat, valamint további hazai erőforrásokat mozgósíthatnak a fejlesztés érdekében.
3. Az EU és a tagállamok az igényekhez jobban igazodó partnerségeket fognak kialakítani az érintettek szélesebb körével, beleértve a civil társadalmat is, valamint a különböző fejlettségi fokon álló partnerországokkal. Tovább fogják javítani a helyszínen történő végrehajtást a jobb együttműködés révén, valamint egymás komparatív előnyeit figyelembe véve.

Háttér-információk

Európa a fejlesztés területén globális vezető szerepet tölt be, mivel világviszonylatban elsőszámú forrása a hivatalos fejlesztési támogatásnak. A fejlesztési politikáról szóló új európai konszenzus az összes európai intézmény és az összes uniós tagállam közös megállapodásával jött létre, nyílt és átlátható módon, továbbá más partnerekkel is konzultálva. Az EU ezzel a konszenzussal kíván választ adni korunk globális trendjeire és kihívásaira, hozzáigazítva az EU külső tevékenységét a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendhez.

A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó – a nemzetközi közösség által 2015 szeptemberében elfogadott – menetrend középpontjában a 2030-ig megvalósítandó 17 fenntartható fejlesztési cél és az azokhoz kapcsolódó célkitűzések állnak. Az Addisz-Abebában és Párizsban 2015-ben megrendezett további nemzetközi csúcstalálkozókkal és konferenciákkal együtt a nemzetközi közösség ambiciózus új keretet hozott létre, amelyen belül valamennyi ország együtt tud működni a közös problémák megoldása érdekében. Most először a fenntartható fejlesztési célok minden országra egyetemesen alkalmazandók, az EU pedig vezető szerepet kíván betölteni a kitűzött célok eléréséhez szükséges intézkedések végrehajtásában.

Az Európai Bizottság 2016. november 22-én terjesztette elő elképzeléseit arról, hogy milyen stratégiai megközelítést kellene alkalmazni a fenntartható fejlődés megvalósításához Európában és világszerte, és ezek között szerepelt az új konszenzusról szóló bizottsági javaslat. Azóta az Európai Parlament, a Tanács képviseletében a máltai elnökség és a Bizottság között több alkalommal került sor intenzív intézményközi megbeszélésekre azzal a céllal, hogy megállapodást sikerüljön elérni egy a fejlesztéspolitikára vonatkozó olyan új kollektív jövőképről, amely megfelel a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendnek és az egyéb globális kihívásoknak.

A fenntartható fejlődést és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendet illetően Európa a külső és egyéb szakpolitikáin keresztül vezető szerepet tölt be.

További információk

Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke, Joseph Muscat, az Európai Unió Tanácsának elnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, valamint Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője / az Európai Bizottság alelnöke együttes nyilatkozata.

A Tanács a mai napon új szabályokat fogadott el, amelyek lehetővé teszik, hogy a hazájukban online tartalomszolgáltatásért fizető fogyasztók ezt a tartalmat akkor is elérhessék, ha egy másik tagállamba utaznak.

„Az európai polgárok az EU-n belül utazva is hozzáférhetnek majd azokhoz az online tartalomszolgáltatásokhoz, amelyeket a lakóhelyük szerinti tagállamban fizettek elő vagy vásároltak meg, így például filmekhez, sportközvetítésekhez, zenéhez, e-könyvekhez vagy játékokhoz. A barangolási díjak eltörlésével együtt ez az intézkedés is döntően hozzájárul ahhoz, hogy olyan digitális egységes piacot teremtsünk, amelynek előnyeiből mindenki egyaránt részesül.”

a máltai elnökség
Az előfizetett szolgáltatások járulékos költségek nélkül érhetők el külföldről

Az új rendelet fokozni fogja a versenyképességet azáltal, hogy ösztönzi az innovációt az online szolgáltatások terén, és több fogyasztó számára teszi vonzóvá az ilyen szolgáltatásokat. A digitális egységes piaci stratégia egyik célkitűzése, hogy kiépüljön a digitális tartalmak és szolgáltatások valódi belső piaca.

A jogszabályt minden, díjfizetés ellenében nyújtott online tartalomszolgáltatásra alkalmazni kell majd. Az ingyenes tartalmakat közvetítő szolgáltatók, például bizonyos közszolgálati műsorszolgáltatók is kihasználhatják a rendelet előnyeit, amennyiben ellenőrzik, hogy előfizetőiknek melyik országban van a lakóhelye.

Az online szolgáltatások határokon átnyúló hordozhatósága előtti akadályok jelenleg egyrészt abból fakadnak, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmak – például audiovizuális alkotások – vagy a kiemelt sportesemények közvetítésére való jogosultságok gyakran területi engedélyhez kötöttek, másrészt pedig abból, hogy az online tartalomszolgáltatást nyújtók dönthetnek úgy, hogy csak bizonyos piacokat szolgálnak ki.

A határokon átnyúló szolgáltatás nem fog többletdíjjal járni.

A lakóhely szerinti tagállam azonosítása

Az új intézkedéseknek köszönhetően a polgárok külföldön is hozzáférhetnek a lakóhelyük szerinti tagállamban törvényesen megszerzett vagy előfizetett online tartalmakhoz, amikor szabadságon vagy üzleti úton vannak, vagy ha korlátozott idejű tanulmányok céljából tartózkodnak egy másik tagállamban.

A visszaélések elkerülése érdekében a szolgáltatók ellenőrizni fogják, hogy melyik az egyes előfizetők lakóhely szerinti tagállama. Erre az uniós adatvédelmi szabályoknak megfelelően kerül majd sor.

A szolgáltatóknak jogában áll majd, hogy megtagadják az online szolgáltatáshoz való hozzáférést, amennyiben előfizetőjük nem tudja bizonyítani, hogy melyik tagállamban lakik.

Az ellenőrzést észszerű, arányos és hatékony eszközökkel kell végezni egy erre szolgáló listán szereplő legfeljebb két kritérium alapján. Az ellenőrzés történhet például a következők segítségével: személyazonosító igazolvány, bankszámla vagy hitelkártya; a szolgáltatás nyújtásához szükséges készülék telepítésének címe; az előfizető által egyéb szolgáltatásokért fizetett díj megfizetésének igazolása; hivatalos számlázási vagy postacím; stb.

A szerzői jogok tulajdonosainak ugyanakkor arra is lehetőségük lesz, hogy a lakóhely ellenőrzése híján is engedélyezzék tartalmaik használatát.

Hatálybalépés

Az új szabályokat 2018 első negyedévétől kell alkalmazni (az EU Hivatalos Lapjában való kihirdetésük után kilenc hónappal).

A mai döntés a máltai elnökség és az Európai Parlament között 2017. február 7-én létrejött megállapodás nyomán született. Az Európai Parlament 2017. május 18-án szavazta meg az első olvasatban kialakított álláspontját.

A rendeletet a Bel- és Igazságügyi Tanács vita nélkül fogadta el.

Háttér

Egyre jobban terjed a hordozható eszközök, például a táblagépek és az okostelefonok használata, és ennek köszönhetően a fogyasztók egyre könnyebben vehetik igénybe az online tartalomszolgáltatásokat, függetlenül attól, hogy éppen hol tartózkodnak.

A fogyasztók részéről gyorsan növekvő igény mutatkozik az iránt, hogy a tartalomszolgáltatásokhoz és az innovatív online szolgáltatásokhoz ne csak a lakóhelyük szerinti országban, hanem külföldön is hozzáférhessenek. Ezért fel kell számolni azokat az akadályokat, amelyek az egységes piacon jelenleg gátolják az online tartalomszolgáltatásokhoz való hozzáférést és azok igénybevételét.

A Tanács azt a célt tűzi maga elé, hogy 2030-ra a 2020-as adatokhoz képest, a közelmúltban elfogadott közös fogalommeghatározást használva felével csökkenjen az EU-ban a közúti balesetekben súlyosan megsérült személyek száma. Különös aggodalomra ad okot az évente elhalálozott vagy súlyosan megsérült gyalogosok és kerékpárosok száma.

A közúti közlekedés biztonságáról szóló mai következtetéseivel a Tanács jóváhagyja a közúti közlekedés biztonságának javításáról szóló vallettai nyilatkozatot, amelynek az elfogadására az elnökség által 2017. március 29-én rendezett nem hivatalos miniszteri értekezlet keretében került sor. A következtetések alapul szolgálnak majd a közúti közlekedés biztonsága tekintetében elfogadandó uniós stratégiához, amely a 2020 és 2030 közötti évtizedre vonatkozóan kerül majd kidolgozásra.

A Tanács 2017. március 31-én elfogadta a (KKBP) 2017/621 tanácsi határozatot[1]. A Tanács e határozatával 2017. október 2-ig meghosszabbította az érvényben lévő korlátozó intézkedések hatályát három, a líbiai politikai átmenet sikeres megvalósításának akadályozásáért vagy aláásásáért felelősnek tartott személlyel szemben: utazási tilalmat rendel el ellenük, befagyasztja vagyoni eszközeiket és megtiltja, hogy pénzeszközöket bocsássanak a rendelkezésükre.

A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró*, Szerbia* és Albánia*, a stabilizációs és társulási folyamat országa és egyben potenciális jelölt: Bosznia-Hercegovina, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Izland, Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Grúzia csatlakoznak e tanácsi határozathoz.

A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti politikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.

Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.

[1] A határozatot 2017. április 1-jén hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 89., 2017.4.1., 10. o.).
* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

A versenyképesség, a dekarbonizáció és a digitalizáció lesznek a 2020-ig tartó időszakban és azon túl is az uniós tengeri szállítási politika vezérelvei. Ezeknek az elveknek az előtérbe helyezésével az Unió azt kívánja elérni, hogy a tengeri szállítás a jövőben is vonzó áruszállítási és személyszállítási mód legyen, valamint hogy még környezetbarátabbá váljon. Ezen túlmenően ezeknek az elveknek az alkalmazása ösztönzően hathat a beruházásokra és az innovációra is.

A Tanács a mai napon elfogadott következetésekkel jóváhagyta az uniós tengeri szállítási politikáról szóló vallettai nyilatkozatot, amelynek elfogadására 2017. március 29-én került sor az elnökség által szervezett informális miniszteri konferencia keretében.

Június 8-án a Tanács elfogadta álláspontját a pénzmosással szembeni büntetőjogi fellépésről szóló irányelvjavaslatra vonatkozóan.

A javasolt irányelv célja

• minimumszabályok megállapítása a pénzmosással kapcsolatos bűncselekmények meghatározására és a szankciókra vonatkozóan;
• a határokon átnyúló igazságügyi és rendőrségi együttműködés előtt álló akadályok felszámolása a pénzmosáshoz kapcsolódó bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozásokra vonatkozó közös rendelkezések megállapításával;
• az uniós szabályok összhangba hozása a nemzetközi kötelezettségekkel, különösen azokkal, amelyek az Európa Tanács pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról szóló egyezményből (varsói egyezmény) fakadnak, valamint a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) vonatkozó ajánlásaival.

„A terrorista cselekmények és az egyéb bűncselekmények elkövetéséhez pénzre van szükség. Az új szabályokkal az a célunk, hogy a bűnözök ne juthassanak pénzügyi forrásokhoz. Ez kulcsfontosságú eleme az Unió által a terrorizmus ellen folytatott küzdelemnek, ezért a máltai elnökség kiemelten kezeli ezt a javaslatot. Reméljük, hogy az Európai Parlament időben meg tudja kezdeni a tárgyalásokat a Tanáccsal a rendes jogalkotási eljárás keretében.”

a máltali elnökség

A Tanácsban született kompromisszum egyensúlyt teremt a tagállamok által kifejtett álláspontok között, ugyanakkor az eredeti javaslat fő céljait is tiszteletben tartja.

A Tanácsban folytatott megbeszélések elsősorban az alábbiakra irányultak:

• a „büntetendő tevékenység” fogalmának (a 2. cikk 1. pontja) tartalma – a tanácsi kompromisszumos szöveg értelmében az irányelv az Európa Tanács által a varsói egyezményben meghatározott valamennyi bűncselekménykategóriára – mint alapbűncselekményre – kiterjed; a szöveg konkrét bűncselekményfajtákat is felsorol a fogalmukat meghatározó uniós jogszabályokra való hivatkozással együtt, annak biztosítása érdekében, hogy a konkrét bűncselekményeket a megfelelő kategóriába tartozóként vegyék figyelembe. Emellett az egyre terjedő számítógépes bűnözésre tekintettel a Tanács abban is megállapodott, hogy ennek a kategóriának is bele kell tartoznia a büntetendő cselekmény fogalmába;
• a saját jövedelem tisztára mosásának büntetendővé tételére vonatkozó kötelezettség bevezetése (a 3. cikk (3) bekezdése);
• az Unió pénzügyi érdekeinek védelméről szóló irányelvvel (PIF-irányelv) való kapcsolat – a PIF-irányelv külön szabályokat állapít meg az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekből (az 1. cikk (2) bekezdése) származó vagyon tisztára mosására vonatkozóan; e tekintetben a tanácsi szöveg hangsúlyozza, hogy a szóban forgó szabályokat a tagállamok a pénzmosásra vonatkozó egyetlen átfogó keret létrehozásával is átültethetik a nemzeti jogba.

Háttér

Az irányelvjavaslatot a Bizottság 2016 decemberében, a biztosítási intézkedést és vagyonelkobzást elrendelő határozatok kölcsönös elismeréséről szóló rendeletjavaslattal együtt terjesztette elő. Mindkét szöveg azt a célt szolgálja, hogy az EU fokozza küzdelmét a terrorizmusfinanszírozás és a pénzügyi bűncselekmények ellen. A két javaslat általános célja egyrészt tovább nehezíteni azt, hogy a terrorszervezetek bevételekhez jussanak, másrészt elősegíteni a terroristák pénzmozgások alapján történő felkutatását.

A következő lépések

A Tanács és az Európai Parlament tárgyalásokat fog kezdeni a végleges szövegről, amint az utóbbi elfogadta álláspontját.

A Tanács 14 személyt és 4 szervezetet vett fel a vagyoni eszközök befagyasztásáról és az utazási korlátozásról rendelkező jegyzékbe, átültetve ezzel a 2356 (2017) sz. ENSZ BT-határozat intézkedéseit. A Biztonsági Tanács 2017. június 2-án fogadta el a határozatot., válaszul a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) atomfegyver-, illetve ballisztikusrakéta-fejlesztési programjaihoz kötődő tevékenységeire, amelyek sértik és nyíltan semmibe veszik a korábbi ENSZ BT-határozatokat.

A tanácsi határozat nyomán összesen immár az ENSZ által jegyzékbe vett 53 személy és 46 szervezet áll a KNDK-t sújtó korlátozó intézkedések hatálya alatt. Az EU ezenfelül további 41 személyt és 7 szervezetet vett jegyzékbe saját kezdeményezés alapján.

Az Unió végrehajtja az ENSZ Biztonsági Tanácsának összes olyan határozatát, amelyet a testület a KNDK nukleáris, atomfegyverekhez, más tömegpusztító fegyverekhez, valamint ballisztikus rakétákhoz kapcsolódó programjaira válaszul fogadott el. Az EU emellett önálló korlátozó intézkedéseket is bevezetett a KNDK-val szemben, kiegészítve és megerősítve ezzel az ENSZ-szankciókat.

A jogi aktusokat írásbeli eljárással fogadták el, kihirdetésükre a Hivatalos Lap június 9-i kiadásában kerül majd sor.

A Tanács a június 8-án elfogadott jogszabályok révén lehetővé tette, hogy az Európai Unió Katonai Törzsén (EUKT) belül létrejöjjön a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat (MPCC). A Tanács emellett módosította és jóváhagyta az Európai Külügyi Szolgálat részét képező EUKT feladatmeghatározását.

„Az MPCC létrehozása az európai védelem megerősítését célzó nagyon fontos operatív döntés. Az MPCC hozzájárul majd a nem végrehajtási jellegű európai missziók hatékonyabbá tételéhez, a partnerországokbeli katonák kiképzésének javításához, valamint a béke és a biztonság szavatolásához. Ez nemcsak a partnereink számára, hanem az Európai Unió biztonsága tekintetében is fontos”, jelentette ki Federica Mogherini főképviselő.

A Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat parancsnoki szerepet fog játszani az EU nem végrehajtási jellegű katonai missziói tekintetében. Ezek jelenleg a következők: az EU szomáliai kiképzési missziója (EUTM Szomália), az EU közép-afrikai köztársasági kiképzési missziója (EUTM RCA) és az EU mali kiképzési missziója (EUTM Mali). A Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat statikus, műveleti területen kívüli, stratégiai-katonai szintű vezetési és irányítási struktúra lesz, amely a nem végrehajtási jellegű katonai missziók operatív tervezéséért és végrehajtásáért – ezen belül az uniós erők felállításáért, bevetéséért, bevetési képességének fenntartásáért, valamint visszahívásáért – felel. Ez lehetővé fogja tenni, hogy a Brüsszelből nyújtott megfelelőbb támogatással a misszió tagjai a helyszínen az adott misszió konkrét tevékenységeire fordíthassák figyelmüket.

A Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat javítani fogja az EU válságkezelési struktúráit is. A Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) politikai felügyelete és stratégiai iránymutatása mellett fog tevékenykedni. A PBB-t a tagállamok nagykövetei alkotják, és a székhelye Brüsszelben van.

A Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat az indulásakor mintegy 25 munkatárssal rendelkezik majd, de az EUKT más szervezeti egységeinek támogatását is élvezni fogja. Az Európai Unió Katonai Törzsének főigazgatója egyben a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálatigazgatói tisztségét is ellátja majd. Vezetői és irányítói szerepet fog betölteni a jelenlegi három kiképzési misszió és az esetleges jövőbeli nem végrehajtási jellegű katonai missziók vonatkozásában. Emellett ő felel majd a missziók telepítéséért és kivonásáért, továbbá a teljes költségvetésért, az ellenőrzésért és a jelentéstételért.

A Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat egy közös támogatáskoordinációs központ révén szorosan együtt fog működni a polgári missziók területén már meglévő partnerével, a Polgári Tervezési és Végrehajtási Szolgálattal. A közös támogatáskoordinációs központon keresztül megoszthatók a katonai és a polgári missziók tekintetében egyaránt releváns ismeretek, szakértelem és bevált gyakorlatok, valamint az orvosi támogatást és a védelmi intézkedéseket is magában foglaló képességek, amennyiben a polgári és a katonai missziók telepítésére egy időben kerül sor ugyanazon térségben.

A határozatot június 9-én hirdetik ki a Hivatalos Lapban.

HáttérA folyamat

A Tanács 2017. március 6-án következtetéseket fogadott el az EU globális stratégiájának a biztonság és a védelem területén történő végrehajtása terén elért eredményekről, amelyekben jóváhagyta a KBVP-missziókra és -műveletekre vonatkozó operatív tervezési és végrehajtási képességekről szóló stratégiai feljegyzést. 2017. május 18-i következtetéseiben a Tanács a hivatalos jogi határozat megszületéséig is megerősítette a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat létrehozása melletti elkötelezettségét. A mai napon a Tanács elfogadta az említett hivatalos jogi határozatot.

A Tanács 2016. november 14-én következtetéseket fogadott el az EU globális stratégiájának a biztonság és a védelem területén történő végrehajtásáról. A Tanács a következtetésekben meghatározta az uniós ambíciószintet, mégpedig azoknak a fő céloknak a formájában, amelyeket az EU és a tagállamok el kívánnak érni a biztonság és a védelem területén. Ez a következő három stratégiai prioritást jelenti: a külső konfliktusokra és válságokra történő reagálás, a partnerek kapacitásépítésének támogatása, valamint az Európai Uniónak és polgárainak a védelme. Az Európai Tanács 2016. december 15-én megerősítette, hogy javítani kell az EU azon képességét, hogy egy átfogó uniós megközelítés részeként gyorsabban, hatékonyabban és gördülékenyebben reagáljon.

A három uniós kiképzési misszióról

Az EUTM Szomália 2010-ben indult, és azóta segíti az átmeneti szövetségi kormány és a szomáliai intézmények megerősítését.

Az EUTM Malit 2013-ban indították azzal a céllal, hogy támogatást nyújtson a mali fegyveres erők átszervezéséhez és ahhoz, hogy a mali fegyveres erők meg tudjanak felelni a műveleti követelményeknek.

Az EUTM RCA 2016-ban indult, és a Közép-afrikai Köztársaság kormányának nyújt támogatást a biztonsági ágazat reformjának végrehajtásában.

A kockázatitőke-alapokra és a szociális vállalkozási alapokra vonatkozó uniós szabályok módosításának célja az induló vállalkozásokba és az innováció területére irányuló befektetések ösztönzése.

A Tanács és az Európai Parlament képviselői 2017. május 30-án megállapodásra jutottak az ebben az ágazatban működő befektetési alapokra vonatkozó szabályok módosításáról.

A javasolt rendelet annak az uniós tervnek a részét képezi, melynek célja a teljes mértékben működőképes tőkepiaci unió létrehozása és egyúttal a finanszírozási források diverzifikálása az európai vállalkozások és hosszú távú projektek számára. Szorosan kapcsolódik az EU európai beruházási tervéhez is.

„Az európai kkv-k növekedéséhez és fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy biztosított legyen számukra a könnyen elérhető finanszírozás, mind banki, mind tőkepiaci forrásokból” – jelentette ki Edward Scicluna, a Tanács soros elnökségét jelenleg ellátó Málta pénzügyminisztere. „Ez a rendelet elő fogja segíteni a piaci finanszírozást és ezáltal a gazdasági növekedést is.”

Ebben az ágazatban az EU le van maradva az Egyesült Államok mögött. A Bizottság adatai szerint, ha az Európai Unió ugyanannyira fejlett kockázatitőke-piacokkal rendelkezett volna, mint az Egyesült Államok, akkor a 2009 és 2014 közötti időszakban 90 milliárd euróval több forrás állt volna rendelkezésre az európai vállalkozások finanszírozására.

A javaslat a 2013-ban elfogadott szabályokat módosítja az európai kockázatitőke-alapokba („EuVECA”-k) és az európai szociális vállalkozási alapokba („ESZVA”-k) történő befektetések előmozdítása érdekében.

A 345/2013/EU és a 346/2013/EU rendelet módosításával az EuVECA- és az ESZVA-alapok bármilyen méretű befektetési alapok alapkezelői számára elérhetővé válnak, és bővül azoknak a vállalkozásoknak a köre, amelyekbe ezek az alapok beruházhatnak. Az új szabályok révén az ilyen alapok határokon átnyúló forgalmazása is olcsóbbá és egyszerűbbé válik.

A 345/2013/EU és a 346/2013/EU rendelet az EuVECA- és az ESZVA-alapokba való befektetésekre vonatkozó követelményeket állapítja meg. E követelmények

• a fiatal és innovatív vállalkozásokra; valamint
• a pozitív társadalmi hatás elérésére törekvő vállalkozásokra vonatkoznak.

Az elnökség és a Parlament képviselői a következő módosításokról állapodtak meg:

• mostantól a nagyobb alapok, azaz az 500 millió EUR feletti értéket képviselő kezelt eszközállománnyal rendelkező alapok kezelői is lehetőséget kapnak az EuVECA- és az ESZVA-alapok piaci bevezetésére és kezelésére;
• növekszik azon vállalkozások köre, amelyekbe az EuVECA-alapok befektethetnek: a legfeljebb 499 alkalmazottat foglalkoztató, tőzsdén nem jegyzett vállalkozások (közepes piaci tőkeértékű kisebb vállalatok), valamint a kkv-tőkefinanszírozási piacon jegyzett kis- és középvállalkozások is ide tartoznak majd.

Következő lépések

A megállapodást az elkövetkező napokban a Tanács nevében történő jóváhagyás céljából benyújtják az uniós nagyköveteknek. A Parlament és a Tanács ezt követően felkérést kap majd arra, hogy további vita nélkül fogadják el a javasolt rendeletet.

A rendelet alkalmazását a hatálybalépésétől számított három hónap elteltével kell megkezdeni.

A Tanács vitát tartott az űrpolitikáról, és következtetéseket fogadott el az európai űrstratégiáról.

Az elnökség 2017. május 30-án megállapodásra jutott az Európai Parlament képviselőivel az európai értékpapírosítási piac fejlesztésének elősegítését célzó javaslatokról.

Az értékpapírosítási keretrendszer az egyik legfontosabb eleme a 2015-ben kidolgozott, arra irányuló uniós tervnek, hogy 2019 végéig létrejöjjön egy teljes mértékben működőképes tőkepiaci unió. Az értékpapírosítási piac fejlesztése új beruházási lehetőségeket teremt, és új forrásokat mozgósít, különösen a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások részére.

„Ez a kezdeményezés ösztönözni fogja az európai pénzügyi piacok integrációját, és megkönnyíti majd a háztartások és a vállalkozások részére történő hitelezést” – jelentette ki Edward Scicluna, a Tanács soros elnökségét jelenleg ellátó Málta pénzügyminisztere. „Az európai parlamenti képviselőkkel ma este elért megállapodás lehetővé teszi, hogy új lendületet adjunk az értékpapírosítási piacnak az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítások keretrendszerének meghatározásával.”

A megállapodást – a szöveg technikai véglegesítése után – az uniós nagykövetek elé terjesztik, akik jóváhagyják azt a Tanács nevében. A Parlament és a Tanács ezt követően felkérést kap majd arra, hogy első olvasatban fogadják el a javasolt rendeletet.

Az értékpapírosítás az a folyamat, amelynek keretében a hitelező – általában egy bank – értékpapírrá alakít és ezzel újrafinanszíroz egy sor hitelt (eszközt), például jelzáloghiteleket, gépjárműlízingeket, fogyasztói hiteleket, illetve hitelkártya-követeléseket. Az „újracsomagolt” hiteleket különböző kockázati kategóriákba sorolják a befektetők kockázatra és nyereségre vonatkozó igényeinek megfelelően.

Az 2007–2008-as egyesült államokbeli másodrendű jelzáloghitel-piaci válság nyomán a hatóságok intézkedéseket hoztak az értékpapírosítási ügyletek biztonságosabbá és egyszerűbbé tétele és a kockázatkezelésre ösztönző tényezők meglétének biztosítása érdekében. E reformok eredményeként az Unióban ma már minden értékpapírosítás szigorúan szabályozva van. Az Egyesült Államokkal ellentétben azonban, ahol az értékpapírosítási piacok már megélénkültek, az EU-ban e piacokon még mindig visszafogott a tevékenység, annak ellenére, hogy az uniós értékpapírosítási piacok viszonylag jól átvészelték a válságot.

A javaslatok a kockázatkezelésre már bevezetett intézkedéseken alapulnak, és lehetővé teszik az egyszerű, átlátható és egységesített (STS) értékpapírosítási termékek differenciált kezelését. Az „egyszerű, átlátható és egységesített” minősítés nem a kérdéses hitelek minőségére, hanem az értékpapírosítás létrejöttére, strukturálási folyamatára utal.

Megoldott problémák

Az egyik legfontosabb politikai kérdés, amelyre így megoldás született, az úgynevezett kockázatmegtartási követelményhez kapcsolódik. Ez azt jelenti, hogy az értékpapírosítást kezdeményezőknek, a szponzoroknak, illetve az eredeti hitelezőknek fenn kell tartaniuk gazdasági érdekeltségüket az értékpapírosításban. E követelmény révén biztosítható, hogy az értékpapírosított termékeket ne kizárólag a befektetőknek való forgalmazás céljából hozzák létre.

A Tanács és a Parlament tárgyalói megállapodtak abban, hogy a kockázatmegtartási követelményt 5%-ban állapítják meg, összhangban az erre vonatkozó nemzetközi standardokkal és a Tanács tárgyalási álláspontjával.

A Parlamenttel létrejött megállapodás további elemei:

• az értékpapírosítási ügyletekre vonatkozó adattár létrehozása a piac átláthatóságának növelése érdekében;
• könnyített engedélyezési eljárás olyan harmadik felek számára, amelyek segítenek az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítási követelményeknek való megfelelés ellenőrzésében. Ez esetben a cél az összeférhetetlenség megakadályozása. A szöveg egyértelművé teszi, hogy még abban az esetben is, ha egy harmadik fél is részt vesz az STS-követelmények teljesülésének ellenőrzésében, a szabályoknak való megfelelésért teljes egészében az értékpapírosítást kezdeményezőknek, a szponzoroknak, az eredeti hitelezőknek, illetve az értékpapírosítás céljára létrehozott különleges célú gazdasági egységeknek kell viselniük a felelősséget.

Két rendelet

A Parlamenttel létrejött megállapodás két rendelettervezetre terjed ki:

• az egyik megállapítja az értékpapírosítás szabályait és az STS értékpapírosítások kritériumait;
• a másik a banki tőkekövetelményekről szóló 575/2013/EU rendeletet módosítja.

Az első javaslat egyetlen rendeletben egyesíti az egyelőre több különböző jogi aktusban szereplő szabályokat, amelyek valamennyi, köztük az STS értékpapírosításokra vonatkoznak. Ezzel biztosítja a következetességet és a konvergenciát a különböző (banki, vagyonkezelési és biztosítási) ágazatok között, továbbá racionalizálja és egyszerűsíti a meglévő szabályokat. Ezenfelül általános és ágazatközi rendszert hoz létre az STS értékpapírosítások meghatározására.

Az 575/2013/EU rendeletet módosító szöveg az értékpapírosítási pozíciók tőkekövetelményeit határozza meg. Az STS értékpapírosítások esetében kockázatérzékenyebb szabályokat állapít meg.

Ahhoz, hogy a Tanács és a Parlament elfogadhassa a rendeleteket, minősített többségre van szükség. (Jogalap: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke.)