Európai Tanács hírei

A Tanács következtetéseket fogadott el az éhínség kockázatának kezeléséről. A következtetésekben megállapította, hogy a humanitárius szükségletek 2017-ben soha nem látott mértéket értek el. Több helyütt krónikus élelmezésbiztonsági válság alakult ki, és négy országban (Jemenben, Északkelet-Nigériában, Szomáliában és Dél-Szudánban) riasztó szintet ért el, mivel ezekben összesen 20 millió embert fenyeget az éhínség kockázata.

A következtetésekben a Tanács emlékeztet arra, hogy az EU és tagállamai csak ebben az évben együttesen több mint 1,2 milliárd EUR humanitárius segítséget nyújtottak az éhínség veszélyének kitett négy országnak, és valamennyi hagyományos és új támogatót további erőfeszítésekre szólít fel. A Tanács mindazonáltal megjegyzi, hogy a finanszírozás csak egy része a megoldásnak. A konfliktusban gyökerező e válságok okozója az ember, ezért a humanitárius segítségnyújtáson túl politikai megoldásokra is szükség van.

A Tanács 2017. július 17-én megállapodott az Ukrajnának biztosítandó ideiglenes autonóm kereskedelmi kedvezményekről. Az intézkedések szeptember végén lépnek hatályba, és három évig lesznek alkalmazandók.

„A mai döntéssel lehetővé tesszük, hogy Ukrajna többet exportáljon az EU-ba. Kötelességünk Ukrajnát támogatni és megerősíteni gazdasági és politikai kapcsolatainkat, az ország területén zajló konfliktusra tekintettel is.”

A javaslat célja, hogy javuljon az ukrán exportőröknek az uniós piachoz való hozzáférése, tekintettel Ukrajna nehéz gazdasági helyzetére és a gazdasági reform területén az ország által tett erőfeszítésekre.

E kedvezmények mellett 2016. január 1-je óta ideiglenesen már eddig is érvényben voltak az EU–Ukrajna társulási megállapodással bevezetett kereskedelmi rendelkezések, amelyek 2017. szeptember 1-jén immár hivatalosan is hatályba lépnek.

A mai megállapodás eredményeképpen sor kerülhet a rendelet hivatalos elfogadására. Az Európai Parlament július 4-én elfogadta a szöveget, amelyet azután, hogy a Parlament szeptemberi plenáris ülésen a társ-jogalkotók aláírták, ki kell hirdetni és mihamarabb hatályba kell léptetni.

A Tanács elfogadta az új iraki polgári KBVP-misszió válságkezelési koncepcióját.

A misszió célja, hogy segítse az iraki hatóságokat az iraki biztonsági stratégia polgári vonatkozásainak végrehajtásában. Az uniós szakértők tanácsot és támogatást fognak nyújtani az érintett hatságoknak a kiemelt tevékenységi területeken.

A nemzetbiztonsági stratégia – amellett, hogy felvázol több nemzetbiztonsági fenyegetést, ideértve a terrorizmust, a korrupciót, a politikai instabilitást, valamint az etnikai és vallási polarizálódást – arra irányul, hogy a jogállamiság keretei között a biztonság és a béke megszilárdítására és a konfliktusok megelőzésére képes állami intézményeket hozzon létre.

Válaszul az iraki hatóságok megkeresésére, amelyben támogatást kértek a polgári biztonsági ágazat reformjához, és összhangban a június 19-i tanácsi következtetésekkel, az EU megállapodott arról, hogy előkészít egy Bagdadba küldendő polgári KBVP-missziót. Az új KBVP-misszió elindításának első lépése a válságkezelési koncepció elfogadása, amelyet követően megkezdődnek a misszió telepítésének előkészületei.

A Tanács elfogadta az alábbi következtetéseket:

„1. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) változatlanul gyorsítja a nukleáris és ballisztikusrakéta-programjait. Legutóbb 2017. július 4-én lőtt fel egy interkontinentális hatótávolságú rakétát. A Tanács határozottan elítéli ezeket a lépéseket, amelyekkel a KNDK nyíltan megszegi az ENSZ Biztonsági Tanácsának több határozata szerinti nemzetközi kötelezettségeit, és súlyosan veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot.

2. A KNDK fellépései aláássák a globális nonproliferációs és leszerelési rendszert, amelyet az Unió évtizedek óta eltökélten támogat, és még inkább szükségessé teszik az Átfogó Atomcsend Szerződés egyetemessé tételét.

3. A Tanács felszólítja a KNDK-t, hogy azonnal, maradéktalanul és feltétel nélkül teljesítse az összes vonatkozó ENSZ BT-határozat szerinti kötelezettségeit, és tartózkodjon minden olyan újabb provokatív lépéstől, amely tovább fokozhatja a feszültségeket a térségben és az egész világon.

4. A KNDK-val szemben alkalmazott uniós szankciórendszer jelenleg a legszigorúbbak közé sorolható. A Tanács – szorosan egyeztetve kulcsfontosságú partnereivel és összhangban az ENSZ Biztonsági Tanácsában folytatott tanácskozásokkal – fontolóra fogja venni további megfelelő válaszlépések megtételét, mindenekelőtt újabb autonóm korlátozó intézkedések bevezetése révén. A Tanács – emlékeztetve a 2321 (2016) sz. ENSZ BT-határozatra – aggodalmának ad hangot a KNDK-beli rezsim azon tevékenységei miatt, amelyekkel konvertibilis valutát kíván beszerezni a nukleáris és ballisztikusrakéta-programjainak finanszírozásához, és a Tanács ezért minden államot arra szólít fel, hogy tanúsítson éberséget.

5. A Tanács támogatja a Koreai Köztársaság vezető szerepét és a KNDK-hoz intézett azon felhívását, hogy – többek között bizalomépítő intézkedések révén – folytasson hiteles és érdemi párbeszédet a feszültség enyhítésére, valamint a Koreai-félsziget teljes körű, ellenőrizhető és visszafordíthatatlan nukleáris leszerelésének lehetővé tétele érdekében, továbbá hogy a KNDK hiánytalanul végrehajtsa az összes vonatkozó ENSZ BT-határozatot. Az EU készen áll arra, hogy legfontosabb partnereivel konzultálva támogassa ezt a folyamatot.

6. A Tanács szilárd meggyőződése, hogy a Koreai-félszigeten békés eszközökkel kell megvalósítani a tartós békét és a nukleáris leszerelést. A Tanács újólag megerősíti, hogy az EU a KNDK-val szemben a kritikát is megfogalmazó közeledés politikáját folytatja, amely a nyomásgyakorlást szankciókkal és egyéb intézkedésekkel ötvözi, egyúttal azonban nem zárkózik el a kommunikációtól és a párbeszédtől sem. Az EU kritikát is megfogalmazó közeledési politikája nem öncélú, hanem egy annak előmozdítását szolgáló eszköz, hogy a KNDK maradéktalanul megfeleljen az ENSZ BT-határozatokban foglaltaknak, azaz teljeskörűen, ellenőrizhetően és visszafordíthatatlanul felhagyjon nukleáris, tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos és ballisztikusrakéta-programjaival, és hogy előrelépés történjen az aggodalomra okot adó egyéb kérdések tekintetében is. A Tanács sürgeti a KNDK-t, hogy mutasson fel hiteles eredményeket a nukleáris leszerelési kötelezettségei teljesítése terén, ami lehetővé tenné a békés megoldáshoz vezető tárgyalásokat.

7. A Tanács hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a nemzetközi közösség egységesen lépjen fel e kihívás kezelése érdekében. E tekintetben szorosabban együtt kell működni az EU legfontosabb partnereivel a térségben és az egész világon, többek között fokozott tájékoztatás révén és annak elősegítésével, hogy minden ország teljeskörűen végrehajtsa az ENSZ-szankciókat.

8. A KNDK nukleárisfegyver- és ballisztikusrakéta-programjai elvonják a forrásokat a társadalmi és gazdasági fejlődést szolgáló szükséges beruházások és reformok elől, amelyek a teljes lakosság érdekében állnának. Ezzel összefüggésben a Tanács támogatja a Koreai Köztársaság azon törekvését, hogy újrakezdje a két Korea közötti, humanitárius kérdésekről szóló párbeszédet.

9. A Tanács sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a KNDK-beli rezsim folyamatosan és súlyosan megsérti az emberi jogokat, ezért elkötelezett amellett, hogy együttműködjön partnereivel abból a célból, hogy ráirányítsa a figyelmet ezekre a jogsértésekre, biztosítsa a nemzetközi elszámoltathatóságot, és továbbra is nyomást gyakoroljon a KNDK-ra az emberi jogok megsértésének megszüntetése érdekében.”

A Tanács 2017. július 17-én újabb 16 személyt vett fel a szíriai rezsimmel szembeni uniós korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jegyzékére. Az EU – a vegyi fegyverek elterjedése és használata elleni küzdelmet célzó uniós törekvéssel összhangban – azért vette fel ezt a tizenhat személyt az említett jegyzékre, mert szerepük volt abban, hogy Szíriában vegyi fegyvereket fejlesztettek ki és vetettek be a polgári lakossággal szemben. A jegyzékre most felvettek közé tartozik nyolc magas rangú katonai vezető és nyolc tudós, akik mindannyian elősegítették a vegyi fegyverek elterjedését és szállítását. Az EU már korábban – például legutóbb 2017. március 4-én – is hozott korlátozó intézkedéseket magas rangú katonai vezetőkkel szemben vegyi fegyverek használata miatt.

A Tanács mai határozatával 255-re emelkedett azon személyek száma, akikkel szemben amiatt vezettek be utazási tilalmat és amiatt fagyasztották be vagyoni eszközeiket, mert felelősek a szíriai polgári lakosság erőszakos elnyomásáért, a rezsim kedvezményezettjei vagy támogatói, illetve kapcsolatban állnak ilyen személyekkel.

Ezenfelül az EU 67 szervezetet is sújt vagyoni eszközeik befagyasztásával. A Szíriával szembeni jelenlegi szankciók szélesebb köréhez tartoznak a következők: olajembargó, bizonyos befektetésekre vonatkozó korlátozások, a Szíriai Központi Bank Unióban találhatóvagyoni eszközeinek befagyasztása, exportkorlátozás azon berendezések és technológiák esetében, amelyek a belső elnyomás céljára is használhatók, illetve amelyek az interneten vagy a telefonhálózaton keresztüli kommunikáció nyomon követésére, illetve lehallgatására is szolgálhatnak. E szankciók hatályát legutóbb 2017. május 29-én hosszabbították meg, és 2018. június 1-jéig vannak érvényben.

Az Unió továbbra is elkötelezett amellett, hogy az ENSZ-ben jóváhagyott keretek között tartós politikai megoldás szülessen a szíriai konfliktus rendezésére. Ahogyan az a 2017 áprilisában elfogadott, a Szíriára vonatkozó uniós stratégiában is szerepel, az Uniónak meggyőződése, hogy a konfliktus nem oldható meg katonai úton, ezért határozottan támogatja az ENSZ különmegbízottjának munkáját és a szíriai felek genfi párbeszédét.

Az EU vezető adományozóként fontos szerepet játszik a szíriai válság kezelését célzó nemzetközi törekvésekben: a konfliktus kezdete óta az EU és tagállamai összesen több mint 9,4 milliárd eurót fordítottak humanitárius és fejlesztési támogatásra. Mindemellett továbbra is támogatást nyújt ahhoz, hogy a humanitárius segélyeket el lehessen juttatni valamennyi szír polgárhoz, így az ostromlott és más nehezen megközelíthető területeken élőkhöz is. Az EU válaszlépése emellett azon nemzetközi intézmények támogatását is magában foglalja, amelyek az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog megsértéséért való elszámoltathatóság biztosítása érdekében működnek együtt.

Az EU csak akkor tud majd segíteni Szíria újjáépítésében, amikor a konfliktusban érintett szíriai felek a 2254 (2015) sz. ENSZ BT-határozat és a 2012. évi genfi nyilatkozat alapján már megállapodásra jutottak, és ennek eredményeként egyértelműen elindult az átfogó, valódi és inkluzív politikai átmenet folyamata.

A Tanács által elfogadott jogi aktusokat – amelyekben szerepel az érintett személyek neve is – az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2017. július 18-i számában hirdetik ki.

2017. július 17., hétfő
10.00 A nagykövetek megbízóleveleinek átadása
14.00 Találkozó Dragan Čović-csal, Bosznia-Hercegovina államelnökségének tagjával

A Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútuma 1998-ban július 17-én került elfogadásra. Ez a nap egyrészt a nemzetközi büntető igazságszolgáltatás intézményeivel kapcsolatos fejlemények és eredmények ünnepe, másrészt emlékeztet arra, hogy mind nemzeti, mind nemzetközi szinten folytatnunk kell a munkát annak biztosítása érdekében, hogy a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőit bíróság elé állítsák és elszámoltassák.

Ennek alkalmából az Európai Unió és tagállamai megerősítik, hogy teljes körűen támogatják a Nemzetközi Büntetőbíróságot, továbbá a bűncselekmények elkövetésétől való visszatartást, a büntetlenség elleni küzdelmet és az áldozatok jogai védelmének biztosítását szolgáló nemzetközi büntető igazságszolgáltatási rendszer megerősítését.

Az igazságszolgáltatás a megbékélés és a tartós béke megteremtésének egyik alapvető eleme. Igazságszolgáltatás nélkül a leggyalázatosabb bűncselekmények büntetlenül maradnak, az áldozatok nem jutnak jogorvoslathoz, a béke pedig elérhetetlen cél marad, hiszen a büntetlenség újabb gyűlöletet szül, amely bosszúállást és még több szenvedést eredményez.

Az Európai Unió világszerte az egyik legnagyobb támogatója az igazságügyi ágazat reformjának, a bűnüldöző és igazságügyi intézmények megerősítésének, a független és pártatlan igazságszolgáltatás előmozdításának, valamint annak, hogy mindenki számára érvényesüljön az igazságszolgáltatáshoz való jog. 2000 óta 37 millió EUR összegű közvetlen támogatást biztosítottunk a Nemzetközi Büntetőbíróságnak.

Az Európai Unió az átmeneti igazságszolgáltatásra irányuló kezdeményezésekhez, valamint meghatározott országokra vonatkozó nemzetközi igazságszolgáltatási mechanizmusokhoz is támogatást nyújt. Szíria esetében az EU a közelmúltban 1,5 millió EUR összegű forrást biztosított azon nemzetközi, pártatlan és független mechanizmus számára, amely a Szíriában elkövetett, a nemzetközi jog hatálya alá tartozó legsúlyosabb bűncselekményekért felelős személyek ellen folytatott nyomozást és e személyek büntetőeljárás alá vonását segíti. Az EU felszólítja a nemzetközi közösséget, hogy – többek között megfelelő pénzügyi eszközökkel – támogassa ezt a mechanizmust, hogy az a lehető leghamarabb megkezdhesse a munkát és teljesíthesse megbízatását az egyetemesség elvével összhangban és a legmagasabb fokú szakmai színvonalon.

Az Európai Unió továbbra is maradéktalanul támogatja a nemzetközi jogon, az emberi jogokon és az erős nemzetközi intézményeken alapuló többoldalú globális kormányzást. E tekintetben továbbra is elkötelezettek maradunk a büntetlenség elleni küzdelem folytatása és a Római Statútum egyetemes megerősítésének előmozdítása mellett.

2017. július 7., péntek
A G20-ak csúcstalálkozója – Hamburg (Németország)
9.15 Közös sajtótájékoztató Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével
10.00 Angela Merkel kancellár hivatalos köszöntője
10.30 Kötetlen zártkörű megbeszélés
13.00 Munkaebéd
15.30 Munkaülés
20.30 Vacsora, házigazda: Angela Merkel kancellár

2017. július 8., szombat
A G20-ak csúcstalálkozója – Hamburg (Németország)
9.30 Találkozó Nguyen Xuan Phuc vietnámi miniszterelnökkel
10.00 Találkozó Li Hszien Lung szingapúri miniszterelnökkel
10.30 Munkaülés
12.30 Találkozó Malcolm Turnbull ausztrál miniszterelnökkel
13.05 Négyszemközti találkozó Mun Dzse Innel, a Koreai Köztársaság elnökével
13.15 Munkaebéd
15.15 Záróülés
15.30 Találkozó Mauricio Macri argentin elnökkel

2017. július 10., hétfő
17.00 Találkozó a Zöld-foki-szigetek elnökével, Jorge Carlos de Almeida Fonsecával

2017. július 11., kedd
13.30 Találkozó Mihai Tudose román miniszterelnökkel

2017. július 12., szerda
Kijev, Ukrajna
EU-Ukrajna csúcstalálkozó
19.30 Munkavacsora, házigazda: Petro Porosenko elnök

2017. július 13., csütörtök
Kijev, Ukrajna
EU-Ukrajna csúcstalálkozó
10.45 Petro Porosenko elnök köszöntője
11.00 Plenáris ülés
12.30 Közös sajtótájákoztató
13.00 Munkaebéd

2017. július 14., péntek
12.45 Találkozó Alekszandar Vucsics szerb elnökkel, majd munkaebéd
14:05 Sajtónyilatkozatok

Tisztelt Miniszterelnök Úr, kedves Sinzó, kedves Jean-Claude, nagy örömmel köszöntöm ma Önöket Brüsszelben, rendkívüli EU-Japán csúcstalálkozónkon. Valójában régóta terveztük ezt: amióta ígéretet tettünk arra, hogy minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy a G20-ak csúcstalálkozójának előestéjén lezárhassuk a Japán és az Európai Unió között folyó politikai és kereskedelmi megbeszéléseket. Így is történt.

Engedjék meg, hogy röviden kitérjek a politikai kontextusra. Kevesebb mint két héttel ezelőtt, itt, Brüsszelben, az európai vezetők arról tanácskoztak, hogyan védjük meg magunkat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben, hogyan egyeztethető össze a szabadkereskedelem és a tisztességes kereskedelem. Természetesen nem Japánra és a folyamatban lévő tárgyalásokra gondoltunk. Népeink – gyakran megalapozott – félelmeit és aggodalmait szem előtt tartva azonban döntéseket hoztunk arról, hogy hogyan javítsuk piacvédelmi eszközeinket. Nem azzal a céllal, hogy Európát elvágjuk a világ többi részétől, hanem hogy képesek legyünk hatékony kereskedelmet folytatni. Mi ugyanis, mint Európai Unió, szilárdan hiszünk abban a politikai célkitűzésben, hogy egy olyan világot alakítsunk ki, amely a nyitottságon, az együttműködésen és a kereskedelmen alapul.

A brexitről folyó tárgyalásokkal összefüggésben hallottunk olyan nyilatkozatokat, hogy nem érdemes az Európai Unió tagjának lenni, mivel a könnyebb az EU-n kívül globális kereskedelmet folytatni. Ma megmutattuk, hogy ez nem igaz. Az EU egyre nagyobb szerepet vállal globális szinten. Tárgyalásokra készül a Déli Közös Piac (Mercosur) országaival, Mexikóval, Új-Zélanddal, Ausztráliával és másokkal.

Vannak, akik azt mondják, visszatér az elszigetelődés és a szétesés ideje, mi viszont megmutatjuk, hogy ez nem így van. A világnak tényleg nem kell száz évet visszalépnie az időben. Éppen ellenkezőleg: nem kell. Ezt bizonyítjuk Japánnal. És tudják, miért volt lehetséges ez a megállapodás? Azért, mert nemcsak közös kereskedelmi érdekekről szól, hanem mindenekelőtt a társadalmaink alapját képező közös értékekről – gondolok itt a liberális demokráciára, az emberi jogokra és a jogállamiságra. Ez a közös értékeink jelentette alap – amely értékeket nem csupán tiszteletben tartunk, de amelyek előmozdítására a stratégiai partnerségi megállapodással kötelezettséget is vállaltunk – tette lehetővé e tárgyalások lezárását. Ami pedig a legfontosabb: senki nem veszít rajta.

Szeretnék még köszönetet mondani Jean-Claude-nak és munkatársainak, valamint a japán tárgyalóknak, kiváló munkájukért. Elismerésem, remek munkát végeztek!

Végezetül engedjék meg, hogy Észak-Koreáról szóljak. Ma megállapodtunk abban, hogy arra sürgetjük a nemzetközi közösséget, hogy erősítse meg azokat az intézkedéseket, amelyek az Észak-Korea nukleáris és ballisztikusrakéta-programjához releváns termékek és technológiák átadásának és e programok finanszírozásának további korlátozását szolgálják. E tekintetben nyomatékosan kérjük, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa mielőbb fogadjon el egy új, átfogó határozatot.

A Tanács 2017. május 29-én elfogadta a 2010/788/KKBP tanácsi határozat végrehajtásáról szóló (KKBP) 2017/905 határozatot[1].

A határozat kilenc személy hozzáadásával módosítja a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyeknek és szervezeteknek a 2010/788/KKBP határozat II. mellékletében foglalt jegyzékét.

A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró* és Albánia*, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Izland és Liechtenstein, továbbá a Moldovai Köztársaság csatlakoznak e tanácsi határozathoz.

A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti politikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.

Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.

[1] A határozatot 2017. május 29-én hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 138., 2017.5.29., 6. o.).

* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

A Tanács 2018. június 30-ig meghosszabbította a Palesztin Rendőrséget Támogató Európai Uniós Koordinációs Hivatalnak (EUPOL COPPS) és a rafahi átkelőhelyen működő, a határellenőrzést segítő uniós missziónak (EU BAM Rafah) a megbízatását. Ezek a missziók a palesztin államépítés támogatására irányuló szélesebb körű uniós erőfeszítések részeként jöttek létre az izraeli–palesztin konfliktus átfogó, a kétállamos megoldáson alapuló rendezése céljából.

Az EUPOL COPPS 2006 januárja óta támogatja a Palesztin Hatóságot a jövőbeli palesztin állam intézményeinek a rendőrségi tevékenységek és a büntető igazságszolgáltatás területén történő kiépítésében. A biztonsági és az igazságszolgáltatási ágazat reformjához való hozzájárulása révén a misszió támogatja a palesztin nép biztonságának fokozására és a jogállamiság megszilárdítására irányuló erőfeszítéseket. A misszió 2017. július 1. és 2018. június 30. közötti tevékenységei számára 12,372 millió EUR összeget irányoztak elő.

A Tanács 2018. június 30-ig meghosszabbította az EU BAM Rafah megbízatását is. A misszió feladata, hogy harmadik félként jelen legyen a rafahi átkelőhelyen, és ezzel hozzájáruljon az izraeli kormány és a Palesztin Hatóság közötti bizalomépítéshez. Ennek részeként támogatja a palesztin fél azon kapacitásának kiépítését, amellyel biztosítható a rafahi határigazgatással kapcsolatos összes teendőjének ellátása. A misszió készen áll arra, hogy mihelyst a politikai és a biztonsági helyzet lehetővé teszi, visszatelepüljön a rafahi átkelőhelyre. A misszió költségvetése a 2017. július 1. és 2018. június 30. közötti időszakra 1,98 millió EUR.

2017. július 5., szerda
Párizs
10.30 Nemzeti megemlékezés Simone Veil tiszteletére

2017. július 6., csütörtök
EU–Japán csúcstalálkozó
10.55 Abe Sinzó miniszterelnök érkezése és köszöntése
11:00 Plenáris ülés
12.10 Közös sajtókonferencia
12.50 Munkaebéd

2017. július 7., péntek
A G20-ak csúcstalálkozója – Hamburg (Németország)
9.15 Közös sajtótájékoztató Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével
10.00 Angela Merkel kancellár hivatalos köszöntője
10.30 Kötetlen zártkörű megbeszélés
13.00 Munkaebéd
15.30 Munkaülés
20.30 Vacsora, házigazda: Angela Merkel kancellár

2017. július 8., szombat
A G20-ak csúcstalálkozója – Hamburg (Németország)
9.30 Találkozó Nguyen Xuan Phuc vietnámi miniszterelnökkel
10.00 Találkozó Li Hszien Lung szingapúri miniszterelnökkel
10.30 Munkaülés
12.30 Találkozó Malcolm Turnbull ausztrál miniszterelnökkel
13.05 Négyszemközti találkozó Mun Dzse Innel, a Koreai Köztársaság elnökével
13.15 Munkaebéd
15.15 Záróülés

A Tanács 2017. május 29-én elfogadta a (KKBP) 2017/917 tanácsi határozatot[1]. E határozatával 2018. június 1-jéig meghosszabbította az érvényben lévő korlátozó intézkedések hatályát.

A tagjelölt országok: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság*, Montenegró*, Szerbia* és Albánia*, valamint az Európai Gazdasági Térséghez tartozó EFTA-tagországok: Izland, Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Grúzia csatlakoznak e tanácsi határozathoz.

A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti politikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.

Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.

[1] A határozatot 2017. május 30-án hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 139., 2017.5.30., 62. o.).

* Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

2017. június 23-án az EU Tanácsának Máltán tartott munkacsoporti ülésén a 28 uniós tagállamállat-egészségügyi szolgálatának vezetői közös uniós koncepcióról állapodtak meg a fertőző állatbetegségekkel kapcsolatos vészhelyzeti készültség terén.

A vészhelyzeti készültség közös koncepciója több olyan elemet is magában foglal, melynek célja a közös fellépés erősítése olyan területeken, mint a korai előrejelző rendszerek és a kockázatértékelés, annak érdekében, hogy az Unióban javuljanak a határokon átterjedő állatbetegségekelőrejelzésével, megelőzésével és az ilyen betegségekre való reagálással kapcsolatos képességek.

Az állat- és növényegészségügyi vészhelyzeti készültség az EU máltai elnökségének egyik prioritása.

Az elmúlt évek rendkívül fertőző, határokon átterjedő állategészségügyi-járványai, például az afrikai sertéspestis, a bőrcsomósodáskór, a kéknyelv-betegség és a madárinfluenza jelentős hatást gyakoroltak az európai állattenyésztésre, valamint az állatoknak és az állati eredetű termékeknek az érintett területekről történő szállítására és kereskedelmére. E pusztító hatású betegségek kitörése és terjedése arra is rávilágított, hogy a betegségekkel összefüggő károk enyhítése érdekében fontos az uniós tagállamok és a szomszédos országok közötti jó koordináció.

E felismerésre és a tagállamok által nyert tapasztalatokra építve a máltai elnökség felmérésekre és strukturált megbeszélésekre alapozva az állat-egészségügyi szolgálatok vezetőivel végrehajtott egy programot, mellyel feltárta, hogy milyen módon lehet tovább javítani a felkészültség uniós szintjét.

A közös koncepció oly módon került kialakításra, hogy tükrözze azokat a kiemelt területeket, amelyeket a jövőbeli válsághelyzetek jobb megelőzése és kezelése érdekében fejleszteni lehetne. Ezek csökkenő fontossági sorrendben a következők:

1. korai előrejelző rendszerek
2. kockázatértékelés
3. figyelemfelhívás az érdekeltek körében
4. készenléti tervek és operatív kézikönyvek
5. képzések
6. hálózatépítés a tagállamok között
7. antigén/oltóanyag-központok
8. az állatbetegségek terjedésének modellezése
9. önértékelés és szimulációs gyakorlatok
10. a köz- és a magánszféra partnersége
11. a tagállamok közötti kölcsönös segítségnyújtás

Az uniós nagykövetek 2017. június 28-án jóváhagyták az elnökség és az Európai Parlament között létrejött, az Ukrajnára vonatkozó ideiglenes autonóm kereskedelmi kedvezményekről szóló megállapodást.

„Ezekkel az intézkedésekkel az Ukrajnának nyújtott kézzelfogható politikai és gazdasági támogatásunkat kívánjuk kifejezésre juttatni. Tekintettel az országban jelenleg tapasztalható nehéz helyzetre, bízunk abban, hogy mielőbb megkezdődhet e rendelet végrehajtása.”

A javaslat célja, hogy javuljon az ukrán exportőröknek az uniós piachoz való hozzáférése, tekintettel Ukrajna nehéz gazdasági helyzetére és a gazdasági reform területén az ország által tett erőfeszítésekre.

A javaslat kiegészíti az EU és Ukrajna közötti, 2014-ben aláírt társulási megállapodással már bevezetett kereskedelmi rendelkezéseket. Ezeket a rendelkezéseket 2016. január 1. óta ideiglenesen alkalmazzák.

A javasolt intézkedések három évig alkalmazandók, és az alábbiakat foglalják magukban:

1. további nulltarifás éves behozatali vámkontingensek a következő mezőgazdasági termékek esetében (a továbbiakban: 0%-os vámkontingensek):

• természetes méz – 2500 tonna
• feldolgozott paradicsom – 3000 tonna
• szőlőlé – 500 tonna
• zab – 4000 tonna
• búza – 65 000 tonna
• kukorica – 625 000 tonna
• árpa – 325 000 tonna
• durva őrlemény és labdacs (pellet) egyes gabonákból – 7800 tonna

2. a behozatali vámok teljes eltörlése több ipari termék esetében, úgymint: műtrágyák, színezékek, pigmentek és más színezőanyagok, lábbelik, réz, alumínium, valamint televízió- és hangfelvevő készülékek.

A fentiekkel összefüggésben védintézkedéseket fognak alkalmazni. Ukrajnának ugyanazokat az elveket kell tiszteletben tartania, mint amelyek a társulási megállapodásban szerepelnek. Ide értendő a demokratikus elveknek, az emberi jogoknak, az alapvető szabadságoknak és a jogállamiság elvének a tiszteletben tartása, valamint folyamatos és kitartó erőfeszítések a korrupció és a jogellenes tevékenységek elleni küzdelem terén.

A Parlament nevében az INTA bizottság június 20-án jóváhagyta a megállapodást. A Parlament és a Tanács ezután július végéig hivatalosan elfogadja a szöveget. A rendeletet ki kell hirdetni, és szeptember végéig hatályba kell lépnie.

2017. július 12–13-án a tervek szerint EU-Ukrajna csúcstalálkozóra kerül sor Kijevben.

A Tanács a kedvezményezettek és az uniós alapok kezelőinek életét is egyszerűbbé kívánja tenni. 2017. június 28-án megbízta az elnökséget, hogy kezdjen tárgyalásokat az Európai Parlamenttel az uniós finanszírozási szabályok egyszerűbbé és eredményközpontúbbá tételét célzó bizottsági javaslatról. Az ún. salátarendelet az uniós költségvetés végrehajtására irányadó költségvetési rendeletet és további tizenöt ágazati jogszabályt módosít, többek között a mezőgazdaság és a kohéziós politika területén.

„A Tanács tárgyalási álláspontjában határozottan az egyszerűsítésre törekszik. Lehetővé tenné, hogy a Bizottság gyorsabban és a támogatható költségek kevésbé bürokratikus ellenőrzésével tudja folyósítani a támogatást. Ugyanakkor a jövőben is biztosítani kívánjuk az uniós források prudens kezelését.”

A Tanács tárgyalási álláspontjában támogatja azt a lehetőséget, hogy az uniós kifizetéseket az eredményekre és ne pedig a felmerült költségek megtérítésére alapozzák. Ez a hatóságok és a kedvezményezettek számára is jelentős idő- és költségmegtakarítást jelentene az uniós források felhasználása során, és csökkentené a hibák kockázatát.

Az új szabályok azt is lehetővé tennék, hogy könnyebben lehessen átalányösszegeket és egyszerűsített költségelszámolási módszereket használni. Ez azt jelentené, hogy például a kutatók több időt tölthetnének a laboratóriumban és kevesebbet az útiköltségeik dokumentálásával.

Az ellenőrzések számának csökkentése érdekében a Tanács azt is támogatja, hogy a Bizottságnak engedélyezzék, hogy a lehető legnagyobb mértékben támaszkodhasson a meglévő ellenőrzésekre, értékelésekre, illetve engedélyekre. Ezzel csökkenne a bürokrácia, valamint a kedvezményezettek és a Bizottság is több időt szentelhetne más feladatoknak a papírmunka helyett.

A salátarendelet-tervezet egyetlen szabálykönyvbe vonja össze az uniós költségvetési rendeletet és annak alkalmazási szabályait.

A salátarendelet-javaslatot a Bizottság 2016 szeptemberében terjesztette elő a 2014–2020-as többéves uniós pénzügyi keret félidős felülvizsgálata keretében.

A következő hetekben megkezdődnek a Tanács elnöksége, valamint a Parlament és a Bizottság képviselői közötti háromoldalú egyeztetések.

A tanácsi Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) a mai napon elfogadta álláspontját az Unió területére belépő, illetve az Unió területét elhagyó készpénz ellenőrzésének javítását célzó rendelettervezetről.

Az álláspont alapján a Tanács megkezdheti a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel, miután a Parlament is elfogadta saját álláspontját.

„A bűnözői és terrorista hálózatok kihasználják a készpénzfizetési tranzakciók anonimitását. Ezért szükségünk van egy olyan hatékony készpénz-bejelentési rendszerre, amelynek segítségével a hatóságok eredményesebben tudják megelőzni az illegális tevékenységeket, illetve hatásosabban tudnak küzdeni ellenük, és amelynek révén az egész Unióban megerősíthetjük a biztonságot.”

Az 1889/2005/EK rendeletet felváltó új rendelet javítani fogja az EU területére belépő, illetve azt elhagyó készpénzre vonatkozó ellenőrzések jelenlegi rendszerét. A cél az, hogy a rendelet figyelembe vegye azokat az új legjobb gyakorlatokat, amelyeket a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) dolgozott ki a pénzmosás és a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó nemzetközi előírásoknak az Unión belüli végrehajtásához. Ennek megfelelően a rendelettervezet kibővíti a készpénz fogalmának meghatározását az olyan, fizetőeszköznek nem minősülő eszközökre, illetve fizetési módszerekre is, mint a csekkek, az utazási csekkek, az arany és az előre fizetett kártya.

Ezenfelül a postán, teherszállítás keretében vagy futárszolgálattal feladott készpénzre is kiterjeszti a hatályát.

A rendelet kiegészíti a pénzmosásra, illetve terrorizmusfinanszírozásra vonatkozóan az (EU) 2015/849 rendeletben előírt uniós jogi keretet.

A tanácsi közös álláspont szerint az Unióba beutazó, illetve azt elhagyó olyan polgároknak, akik legalább 10 000 EUR készpénzt tartanak maguknál, be kell jelenteniük ezt a tényt a vámhatóságoknak.

Minden esetben nyilatkozatot kell tenniük, függetlenül attól, hogy a készpénzt maguknál, a poggyászukban, illetve közlekedési eszközükben tartják-e. A hatóságok kérésére a készpénzt ellenőrzés céljából rendelkezésre kell bocsátaniuk.

A postai csomagokban, futárszolgálattal, feladott csomagban vagy konténeres rakományban küldött készpénz („csomagban feladott készpénz”) esetében az illetékes hatóságok felszólíthatják a feladót, illetve adott esetben a címzettet, hogy tegyen adatszolgáltatási nyilatkozatot. A nyilatkozatot írásban vagy elektronikusan, egységes adatlapon kell megtenni.

A hatóságok ellenőrizhetik majd az olyan szállítmányokat, tárolóeszközöket és közlekedési eszközöket, amelyek csomagban feladott készpénzt tartalmazhatnak.

A tagállami hatóságok információt fognak cserélni egymással, különösen azon esetekben, amikor a jelek szerint a készpénz az Unió érdekeit esetlegesen károsan befolyásoló bűnözői tevékenységhez kapcsolódik. Ezeket az információkat a Bizottságnak is továbbítják majd.

Az új rendelet nem tiltja, hogy a tagállamok nemzeti joguk alapján további nemzeti ellenőrzéseket végezzenek az Unión belüli készpénzmozgásokkal kapcsolatban, amennyiben ezek az ellenőrzések nem sértik az Unió alapvető szabadságait.

Az uniós nagykövetek június 28-án jóváhagyták az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA) létrehozásáról szóló rendeletjavaslatra vonatkozóan az elnökség és az Európai Parlament között létrejött kompromisszumot.

„A mai megállapodásnak köszönhetően olyan új alap jön létre, amellyel támogatni tudjuk a fejlődő országok fenntartható beruházási projektjeit” – fogalmazott Marlene Bonnici, Málta EU melletti állandó képviselője, az Állandó Képviselők Bizottságának elnöke. „A fejlesztési politikára vonatkozó, e hónapban elfogadott új európai konszenzus, valamint az EFFA létrehozása hozzá fog járulni ahhoz, hogy új lendületet kapjon az EU fejlesztési politikája, és ezzel párhuzamosan ahhoz is, hogy hosszú távon kezelni tudjuk a migráció kiváltó okait.”

Az EFFA lesz a legfőbb eszköz ahhoz, hogy végrehajtsuk az afrikai és a szomszédos országokban eszközölt beruházások támogatását szolgáló európai külső beruházási tervet. A beruházási terv elsődleges célja, hogy a segítségével munkahelyeket teremtsünk és kezeljük a migrációt kiváltó okokat. A külső beruházási terv emellett a Párizsi Megállapodás (COP 21) végrehajtásához is hozzá fog járulni.

Az alap 3,35 milliárd EUR összegű kezdeti költségvetéssel fog rendelkezi, és a tervek szerint 44 milliárd EUR értékben fog beruházásokat beindítani. Ez az összeg akár meg is duplázható, ha a tagállamok és más támogatók az uniós hozzájáruláshoz hasonló mértékű felajánlásokat tesznek.

Az EFFA „egyablakos rendszerben” fogja befogadni a pénzügyi intézményektől és az állami vagy magánbefektetőktől érkező finanszírozási javaslatokat, és többféle különböző pénzügyi támogatási eszközt fog biztosítani a támogatható beruházások számára. Az alap garanciákat is kínál majd, és támogatásötvözési mechanizmusokat is alkalmazni fog annak elősegítése érdekében, hogy a magánszektorbeli szereplők kockázatosabb helyszíneken – például instabil államokban vagy konfliktus sújtotta területeken – is beruházzanak.

A Parlament és a Tanács a közeljövőben hivatalosan is elfogadja a rendeletet, hogy az alap a lehető leghamarabb létrejöhessen.

A máltai elnökség a mai napon nem hivatalos megállapodásra jutott az Európai Parlamenttel az uniós belvízi hajózási ágazatban dolgozókra vonatkozó közös képesítési rendszerről. A képesítő bizonyítványok tulajdonosai a belvízi hajóutakon Európa-szerte gyakorolhatják hivatásukat. Az új rendszer javítani fogja az ágazatban a szakmai előmeneteli kilátásokat, és a képesítéssel rendelkező személyek számára megkönnyíti majd az elhelyezkedést, bárhol legyen is erre lehetőség.

Az egységes képesítési rendszer a gyakornokoktól a hajóvezetőkig a személyzet valamennyi tagjára vonatkozik. Földrajzilag az irányelv hatálya alá tartozó uniós belvízi utakon – köztük a Rajnán – végzett tevékenységekre terjed ki. Mindkét szempont egyértelmű javulást jelent az aktuális helyzethez képest, ugyanis az ágazatban a szakképesítések kölcsönös elismerésére vonatkozó uniós jogszabályok hatálya jelenleg csak a hajóvezetőkre terjed ki, és az ő esetükben is csak akkor, ha nem a Rajnán, hanem más folyókon és csatornákon teljesítenek szolgálatot. A személyzet többi tagjára a szakmai képesítések kölcsönös elismeréséről szóló horizontális irányelv vonatkozik.

Az új bizonyítványok kompetenciaalapúak lesznek, így rugalmasságot biztosítanak ahhoz, hogy aki tehetséges és motivált, gyorsabban juthasson feljebb a ranglétrán. Jelenleg bevett gyakorlatnak számít, hogy az előléptetés feltételeként meghatározott számú évet el kell tölteni egy adott pozícióban. A kompetenciaalapú képesítések bevezetésével várhatóan javulni fog a biztonság és csökkenni fognak a balesetekből fakadó költségek is.

Az aránytalan adminisztratív terhek elkerülése érdekében az új szabályok figyelembe veszik az uniós országok eltérő sajátosságait. Egyes tagállamokban nincs belvízi hajózás, másokban a belvízi utak nem állnak összeköttetésben a többi tagállam hálózataival, és megint másutt csupán szezonális jelleggel vagy igen korlátozott mértékben folyik belvízi hajózás. Azok a tagállamok, ahol van bizonyos mértékű belvízi hajózás, kötelesek lesznek területükön elfogadni az uniós bizonyítványt. Ezzel szemben az, hogy a többi rendelkezést milyen mértékben kell „átültetniük”, azaz beilleszteniük saját nemzeti jogukba, attól függ majd, hogy egyedi körülményeiket figyelembe véve ez mennyire költséghatékony, és milyen hozzáadott értékkel bír.

„Átfogóbb szinten az elnökség nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a belvízi hajózási infrastruktúra tökéletesítése révén teljeskörűen megvalósuljanak a TEN-T folyosók, és hangsúlyozza, hogy a belvízi hajózás szerves részét képezi a TEN-T hálózatnak. A belvízi hajózás a legenergiahatékonyabb közlekedési mód, amelyben komoly lehetőségek rejlenek, különösen mivel az áruforgalom egyre nagyobb része helyeződhet át a szárazföldről a belvizekre. Az egységes képesítési rendszer új karrierlehetőségeket nyit meg, és reményeink szerint az ágazat egészének lendületet ad majd” – nyilatkozott Ian Borg, a közlekedésért, infrastruktúráért és beruházási projektekért felelős máltai miniszter. „Örömömre szolgál az is, hogy a szabályokat csak ott kell majd alkalmazni, ahol szükség van rájuk, hiszen a különböző domborzati, vízrajzi viszonyokból adódóan nem minden uniós ország alkalmas az ilyen típusú szállításra.”

A mai napon jóváhagyott irányelvtervezet az EU arra irányuló törekvéseinek részét képezi, hogy a NAIADES II program keretében előmozdítsa a belvízi hajózás igénybevételét.

Az elnökség a mai tárgyalások eredményét az elkövetkező napokban jóváhagyásra benyújtja a tagállamoknak.

A Tanács a mai napon megállapodott az álláspontjáról arra a javaslatra vonatkozóan, amely az épületek energiahatékonyságáról szóló felülvizsgált irányelvre irányul. E megállapodás lehetővé teszi a tárgyalások megkezdését az Európai Parlamenttel az észt elnökség alatt.

Az épületek a legnagyobb energiafogyasztók Európában, ugyanis a végsőenergia-felhasználás 40 %-áért felelősek. A javaslat célja az épületek energiahatékonyságának előmozdítása és az épületek költséghatékony felújításának támogatása annak érdekében, hogy megvalósuljon a rendkívül alacsony hatékonyságú meglévő európai épületállomány dekarbonizációjára irányuló hosszú távú cél. Ez jelentősen hozzájárul majd az EU 2020-ra és 2030-ra kitűzött energiahatékonysági céljainak eléréséhez is.

A javaslat mindenekelőtt előírja a tagállamok számára, hogy dolgozzanak ki hosszú távú épületfelújítási stratégiákat, figyelembe véve az energiaszegénységet is. Emellett jobban egymáshoz kapcsolja az energiahatékonyságra irányuló szakpolitikát és a finanszírozást.

A felülvizsgált irányelv egy másik fontos eleme az elektromos közlekedés előmozdítása. Ehhez az irányelv előírja, hogy a nem lakáscélú épületekben legalább egy töltőpontnak kell lennie és három parkolóhelyenként egyet el kell látni előzetes kábelezéssel az elektromos járművek számára, a lakóépületekben pedig minden parkolóhelynél ki kell alakítani az előzetes kábelezést. Ezek a követelmények a tíznél több parkolóhellyel rendelkező épületekre fognak vonatkozni.

A felülvizsgált irányelv javasolja az okosépület-mutató bevezetését, valamint egyszerűsíti a fűtési és légkondicionáló rendszerek helyszíni vizsgálatát.

A javaslat kiemeli, hogy össze kell hangolni a digitális egységes piac és az energiaunió menetrendjét, mivel az energiarendszer digitalizálása gyors változásokat hoz az energiaágazatban, legyen szó a megújuló energiáknak az intelligens energiahálózatokba történő bekapcsolásáról vagy az okos funkciók fogadására alkalmas épületekről.

„Üdvözöljük ezt a megállapodást, amely létfontosságú ahhoz, hogy elérjük az energiahatékonysággal kapcsolatban Európában kitűzött célokat, emellett pedig az energiaszámlák mérséklése révén előnyöket fog hozni a polgárok és a vállalkozások számára is. A megállapodás fontos továbbá abból a szempontból is, hogy előmozdítja az elektromos közeledést mind a lakóházak, mind pedig nem lakáscélú épületek esetében.”

Az épületek energiahatékonyságáról szóló javaslat, amelyet a Bizottság 2016 decemberében terjesztett elő, módosítja a 2010/31/EU irányelvet. A javaslat az energiaunióra vonatkozó stratégiát végrehajtó jogszabályok részét képezi, és szoros kapcsolatban áll az energiahatékonysági irányelvvel.

Az energiaunióra vonatkozó stratégia általános célja, hogy előrelépést érjünk el az EU gazdaságának 2030-ig, illetve azt követően megvalósítandó dekarbonizációjának irányába, fokozva ugyanakkor a gazdasági növekedést, a fogyasztók védelmét, az innovációt és a versenyképességet.

Az Európai Tanács a 2014. októberi következtetéseiben azt tűzte ki irányadó célul, hogy a 2030-ig uniós szinten legalább 27%-kal javuljon az energiahatékonyság. Ezt a célt 2020-ig felül kell vizsgálni abból a szempontból, hogy az említett százalékos arány 30%-ra növelhető-e uniós szinten.