Európai Tanács hírei

Az Európai Tanács (50. cikk) iránymutatásai az Egyesült Királyságnak az EUSZ 50. cikke szerinti bejelentését követően

A Tanács és az Európai Parlament között ideiglenes megállapodás született arról a javaslatról, amely a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló módosított rendeletre irányul. A megállapodást a tagállamok állandó képviselőinek (Coreper) meg kell erősíteniük.

A jogalkotók általános célja a rendelettel az, hogy a tagállamok közötti együttműködés javításával minimálisra csökkentsék az esetleges földgázellátási zavarok hatásait, hozzájárulva ezzel a belső energiapiac jobb működéséhez. A javaslat az energiaunió első dimenzióját („energiabiztonság, szolidaritás és bizalom”) ülteti át a gyakorlatba.

A javasolt rendelet az energiaunióra vonatkozó stratégia egyik legfontosabb eleme. (Egy másik ilyen fontos elem a kormányközi energiaügyi megállapodásokról szóló határozat.)

„A jogszabály nagyban hozzájárul majd az Unió energiabiztonságához, mivel az energiaellátás terén csökkenti a másoktól való függőségünket és lehetővé teszi, hogy gyorsabban és hatékonyabban reagáljunk az esetleges gázellátási válságokra. Mindemellett elősegíti, hogy mind egymással az Unión belül, mind pedig az energiaközösségbeli partnereinkkel a nagyobb bizalom és szolidaritás jegyében működhessünk együtt.”

Konrad Mizzi miniszter, Miniszterelnöki Hivatal, Málta

A rendelet főbb új elemei a következők:

• a kockázati csoportokba sorolt tagállamoknak megerősített regionális együttműködést és koordinációt kell folytatniuk
• az ugyanazon kockázati csoportba tartozó összes tagállamnak közösen regionális szintű megelőzési cselekvési terveket, veszélyhelyzeti terveket és kockázatértékeléseket kell kidolgoznia
• szélsőséges válsághelyzetekben kötelező lesz egy szolidaritási mechanizmus alkalmazása
• a földgázellátási szerződések rendelkezései alaposabb vizsgálat tárgyát képezik majd
• az uniós tagállamoknak az Energiaközösség felé eleget kell tenniük bizonyos kötelezettségeknek, a Bizottság pedig hatásköröket kap arra, hogy koordinálja az EU és az Energiaközösség közötti jogi keret alkalmazását

A holland és a szlovák elnökség alatt folytatott intenzív munka, valamint a máltai elnökség idején tartott 4, háromoldalú egyeztetés eredményeképpen sikerült megállapodni az alábbi főbb kérdésekről:

• regionális együttműködés: a Földgázpiaci Szállításirendszer-üzemeltetők Európai Hálózata (ENTSOG) által előkészítendő szimulációkba be kell építeni a vészhelyzeti ellátási folyosókra vonatkozó koncepciót. A Bizottság támogatást nyújt majd a kockázati csoportok tagjainak a megelőzési cselekvési tervek és veszélyhelyzeti tervek kidolgozásához.
• szolidaritás: végső lehetőségként csak akkor alkalmazható, ha minden más veszélyhelyzeti intézkedést kimerítettek; megfelelő ellentételezéshez kötött. A szolidaritást kérő tagállamnak lehetősége lesz arra, hogy amennyiben több tagállam is kínál szolidaritást, a legelőnyösebb ajánlatot válassza. A rendelet emellett a szolidaritás tekintetében bevezeti a „védett fogyasztó” fogalmát.
• információcsere: egy adott tagállam éves földgázfogyasztásának legalább 28 %-át képviselő hosszú távú gázellátási szerződésekről értesíteni kell e tagállam illetékes hatóságát. Kereskedelmi megállapodások esetében csak a szerződés bizonyos részleteit kell rendelkezésre bocsátani. A hatályos szerződésekről a rendelet hatálybalépését követő 12 hónap elteltével kell értesítést küldeni. Amennyiben az illetékes hatóságnak kétségei merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az adott szerződés veszélyezteti-e a tagállam vagy a régió gázellátásának biztonságát, a szerződésről értesítenie kell a Bizottságot.
• Ha egy gázszállítási szerződés veszélyeztetheti egy adott tagállam, régió vagy az Unió egésze földgázellátásának biztonságát, a Bizottság kérheti az adott földgázipari vállalkozást, hogy bocsássa rendelkezésére a szerződés részleteit.

A földközi-tengeri térségben folytatott új kutatási és innovációs partnerség (PRIMA) keretében az EU segítséget fog nyújtani vízellátási és agrár-élelmiszeripari projektek kidolgozásához a régióban.

Az Állandó Képviselők Bizottságának (Coreper) mai döntése a máltai elnökség és az Európai Parlament között április 11-én létrejött megállapodás nyomán született.

A PRIMA kezdeményezés lehetővé teszi az EU-ban és a részt vevő államokban rendelkezésre álló know-how és pénzügyi források közös felhasználását. A partnerségben jelenleg tizenegy uniós tagállam (Horvátország, Ciprus, Németország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Málta, Portugália és Szlovénia), valamint nyolc nem uniós ország (Algéria, Egyiptom, Jordánia, Izrael, Libanon, Marokkó, Tunézia és Törökország) vesz részt.

Az EU többek között a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramból biztosított 220 millió euróval járul majd hozzá a partnerséghez.

Bármely más uniós tagállam, illetve harmadik ország is részt vehet a PRIMA kezdeményezésben, amennyiben teljesíti a részvételi feltételeket.

„A PRIMA partnerség hozzá fog járulni a földközi-tengeri térségben élők jobb megélhetéséhez és egészségéhez. Emellett várhatóan ösztönzi majd a hosszú távú gazdasági növekedést és stabilitást” – nyilatkozta Chris Agius máltai parlamenti államtitkár a megállapodás létrejöttekor.

A PRIMA partnerség várhatóan 2018 elején kezdi meg működését, azt követően, hogy az elkövetkező hónapokban az Európai Parlament és a Tanács hivatalosan is elfogadja az erről szóló határozatot.

A Tanács 2017. április 25-én megállapodásra jutott az északi-tengeri tengerfenéki halállományokra vonatkozó többéves tervet illető tárgyalási álláspontjáról (más néven az általános megközelítésről). A terv az Északi-tengerre vonatkozó első ilyen hosszú távú stratégia, amelynek részét képezik úgy a halállományokkal, mint a halászhajókkal és az érdekelt felekkel kapcsolatos megfontolások is.

A két intézmény között megkezdődhetnek a tárgyalások, mihelyt az Európai Parlament szavaz az általa készített jelentésről.

„Az északi-tengeri terv kiemelkedő fontossággal bír a megújult közös halászati politika végrehajtása szempontjából, ezért a máltai elnökség jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a javaslattal kapcsolatos tanácsi álláspont példátlanul rövid idő alatt kialakuljon” – mondta Roderick Galdes mezőgazdasági, halászati és állatjogi parlamenti államtitkár. „A terv az elfogadása után a terület fenntartható halászatának sarokköve lesz majd. A Tanács várakozással tekint a Parlamenttel folytatandó tárgyalások elé, amelyek során a célja az lesz, hogy a lehető legjobb eredményt biztosítsa mind a tengeri élőhelyek, mind a halászati ágazat számára”.

A Tanácsnak az északi-tengeri tervvel kapcsolatos álláspontja összhangban van a közelmúltban elfogadott, a közönséges tőkehal, a hering és a spratt balti-tengeri állományaira vonatkozó többéves tervvel. Egyszerűsíti a bizottsági javaslatot, amennyiben a rendelet hatályát a teljes elterjedési területen található célzott halászati tevékenységekre kiterjeszti, valamint megfelelő eszközöket biztosít ahhoz, hogy a halállományokkal való gazdálkodás a maximális fenntartható hozam alapján történjék. Az általános megközelítés a közös halászati politikával összhangban világos álláspontot jelent a vegyes halászatban előforduló, alacsony kvótájú fajokkal való gazdálkodás tekintetében is.

A Tanács megerősítette a bizottsági javaslatot a jogszabály hatálya alá tartozó fajokat illető állományvédelmi intézkedések tekintetében, egyben hatékonyabbá is tette a javaslatot azzal, hogy racionalizálta a kirakodási kötelezettség hatályát annak érdekében, hogy elérje azt az uniós célkitűzést, mely szerint a halászatot az összes tengeri medence tekintetében fenntarthatóbbá kell tenni.

A Tanács által javasolt módosítások nyomán az új jogszabályból és az egyéb ellenőrzési rendelkezésekből származó adminisztratív tehercsökkenni fog. A módosítások kiterjednek a közös gazdálkodás alá tartozó állományokról a harmadik országokkal folytatandó konzultációk kérdésére is, amelyek célja, hogy az uniós szereplők egyenlő versenyfeltételek mellett halászhassanak az érintett területeken.

A következő lépések

A ma elfogadott általános megközelítés képezi majd a Tanács álláspontját az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalások során. A Parlament várhatóan 2017 júniusában fogadja el a javaslattal kapcsolatos álláspontját. Ezáltal a tárgyalások még a nyári szünet előtt megkezdődhetnének. Ahhoz, hogy a szöveg hatályba lépjen, mindkét intézmény jóváhagyása szükséges.

Háttér

A Bizottság 2016. augusztus 3-án nyújtotta be az északi-tengeri tengerfenéken élő állományokra és a halászatukra vonatkozó többéves tervről szóló javaslatát. A javaslat azokra a fajokra vonatkozik, amelyek a tengerfenék közelében élnek és táplálkoznak.

Ez a második olyan többéves terv, amelyet a 2014 januárjában életbe lépett megreformált közös halászati politikával összhangban fogadtak el. A javaslat célja, hogy az Északi-tengeren végrehajtsák a megreformált közös halászati politika legfontosabb elemeit, konkrétan a következőket: a maximális fenntartható hozamot meghaladó kiaknázási arányok elérése, a biomassza állapotához kapcsolódó biztosítékok meghatározása, a hosszú távú, több fajt felölelő gazdálkodás irányába történő elmozdulás, a kirakodási kötelezettség teljesítése, valamint a regionalizáció alkalmazása a technikai intézkedések elfogadásakor.

A Tanács 2017. április 25-én következtetéseket fogadott el az ENSZ erdészeti stratégiai tervéről, az Európai Uniónak és tagállamainak az ENSZ Erdészeti Fóruma tizenkettedik ülésszakán való részvételének előkészítése céljából.

A következtetések kiemelik az ENSZ legelső, a 2017–2030-as időszakra vonatkozó erdészeti stratégiai tervének és a kapcsolódó négyéves munkaprogramnak a fontosságát. A terv az egyik legfontosabb eszköze lesz a különböző ENSZ-szervek által elfogadott erdészeti politikák és programok közötti szinergiák előmozdításának, valamint annak, hogy ezek végrehajtása egymást kölcsönösen támogató jelleggel történjen. A következtetésekben továbbá a Tanács megerősíti, hogy az EU maradéktalanul támogatja a tervet és teljes mértékben elkötelezett az erdészeti vonatkozású globális feladatok nemzetközi, regionális és nemzeti szintű végrehajtásának javítása iránt.

A következtetések egyúttal előkészítik az EU részvételét az ENSZ Erdészeti Fórumának tizenkettedik ülésszakán (UNFF 12), amelyre 2017. május 1. és 5. között kerül sor New Yorkban. Az UNFF az ENSZ egy kisegítő testülete, amelynek feladata az erdőgazdálkodás, az erdővédelem és a fenntartható fejlesztés előmozdítása az erdők minden típusa tekintetében, valamint az ezirányú tartós politikai elkötelezettség megerősítése.

A Tanács 2017. április 25-én rendeletet fogadott el a higany és a higanyvegyületek antropogén eredetű, levegőbe, vízbe és talajba történő kibocsátásairól.

A higany egy erősen mérgező anyag, ami – ideértve a tengeri halakban és egyéb tengeri táplálékforrásokban, az ökoszisztémákban és az élővilágban metilhigany formájában történő előfordulását is – világszinten jelentős veszélyt jelent az emberi egészségre és a környezetre nézve.

Az új rendelet célja, hogy visszaszorítsa a higannyal kapcsolatos tevékenységek és eljárások okozta szennyezést, és ezzel biztosítsa az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmét.

Ennek érdekében uniós szintű intézkedéseket és feltételeket állapít meg, amelyek révén egyrészt ellenőrizhető és korlátozható:

• a higany, a higanyvegyületek és a higanykeverékek felhasználása, tárolása és kereskedelme;
• a hozzáadott higanyt tartalmazó termékek gyártása, felhasználása és kereskedelme;
• a higany fogászati amalgámban való felhasználása;
• másrészt pedig biztosítható a higanyhulladék megfelelő kezelése.

A higanybányászat, a higany termékekben és ipari folyamatokban, valamint a kézműves és kisipari aranybányászatban való felhasználása, továbbá a szénégetés és a higanyhulladék kezelése mind-mind e veszélyes, a környezetre és az emberi egészségre nézve egyaránt ártalmas anyag kibocsátásának forrása lehet.

Háttér és következő lépések

A rendeletre, amely egyúttal hatályon kívül helyezi az 1102/2008/EK rendeletet, a Bizottság 2016. február 2-án tett javaslatot.

Az Európai Parlament 2017. március 14-én fogadta el a javaslatról első olvasatban kialakított álláspontját. Most, hogy a Tanács jóváhagyta ezt az álláspontot, a jogi aktust az Európai Parlament elnökének és a Tanács elnökének aláírását követően ki lehet hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A rendelet a kihirdetéstől számított huszadik napon lép hatályba.

Az új, nagyobb fokú átláthatóságot és jogi egyértelműséget kínáló szabályokat 2018. január 1-jétől kell alkalmazni.

Minamata egyezmény

A levegőbe vagy vízbe került higany nagy távolságokat is megtehet. Az Unió emiatt egyedül nem képes biztosítani polgárainak védelmét a higany kedvezőtlen egészségügyi hatásaival szemben: a higanyszennyezés problémájára nemzetközi szinten kell megoldást találni.

Az új rendeletben ezért olyan rendelkezések is szerepelnek, amelyek lehetővé teszik az Unió és tagállamai számára, hogy jóváhagyják, ratifikálják és végrehajtsák a higanyról szóló Minamata egyezményt. A jogszabálynak köszönhetően az uniós jog összhangban áll majd az egyezménnyel.

A Minamata egyezményt 2013. október 10-én fogadták el Kumamotóban (Japán). Az egyezmény egy jogilag kötelező erejű szerződés, ami szabályozási keretet biztosít a higanyszennyezés globális szinten való csökkentéséhez. Az egyezménynek az aláíró államok és regionális szervezetek általi ratifikálása jelenleg is zajlik. Az EU és tagállamai elkötelezettek a ratifikáció iránt, és már folyamatban vannak a szükséges intézkedések.

A Tanács 2017. április 25-én rendeletet fogadott el, amelynek célja, hogy a jövőben hatékonyabban lehessen gyűjteni, kezelni és felhasználni a halászati ágazathoz kapcsolódó adatokat.

Az új szabályok egyszerűsítik és egyúttal megerősítik a biológiai, környezeti, technikai és társadalmi-gazdasági adatok gyűjtését szolgáló jelenlegi rendszert. A jogszabálynak köszönhetően egyrészt széles körben megbízható információkat lehet majd gyűjteni olyan kérdésekben, mint a halállományok helyzete, halászati gazdálkodási intézkedések, a káros hatások enyhítését célzó intézkedések, másrészt pedig mind regionális, mind európai szinten elérhetővé válnak az adatok, ami szilárd alapot kínál a tudományos szakvélemények kidolgozásához és a szakpolitikai döntéshozatalhoz.

Az új rendelet arra hivatott, hogy az uniós szabályokat a megreformált közös halászati politika céljaihoz igazítsa, ideértve az olyan célokat, mint a tengeri környezet védelme, fenntartható gazdálkodás minden, gazdaságilag hasznosított faj esetében, és a tengeri környezet jó állapotának elérése 2020-ig.

Következő lépések

A rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép majd hatályba.

Bővebb információkat a 2016. december 7-i sajtóközleményünkben olvashat (az alábbi linkre kattintva).

A Tanács 2017. április 25-én irányelvet fogadott el az Unió pénzügyi érdekeinek védelméről. A jogszabálynak köszönhetően eredményesebben lehet majd felvenni a küzdelmet az unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben, mind a büntetőeljárás lefolytatását, mind az ilyen bűncselekmények szankcionálását illetően, és könnyebbé válik azoknak az uniós forrásoknak a visszafizettetése is, amelyekkel visszaélés történt. A közös szabályok elő fogják segíteni, hogy EU-szerte ugyanazok a feltételek érvényesüljenek, továbbá javuljon a nyomozások és a büntetőeljárások hatékonysága.

Az irányelv egyúttal fontos részét képezi annak a joganyagnak, amelyet a megerősített együttműködés keretében több tagállam által közösen létrehozandó Európai Ügyészség fog majd alkalmazni.

Owen Bonnici, Málta igazságügyi minisztere elmondta: „Az uniós költségvetés védelme kulcsfontosságú ahhoz, hogy garantálni tudjuk az európai adófizetők pénzének lehető leghatékonyabb és legeredményesebb felhasználását. Azzal, hogy a jövőben közös és egységes fogalommeghatározásokat, szabályokat és minimális szankciókat alkalmazunk, elő tudjuk mozdítani a csalás elleni küzdelmet az EU-ban. Ez az irányelv az újonnan létrehozandó Európai Ügyészség egyik fontos eszköze lesz majd.”

Az irányelv közös fogalommeghatározásokat vezet be az EU költségvetésének kárára elkövetett számos bűncselekmény vonatkozásában. Ezek közé a bűncselekmények közé tartoznak a csalás különböző esetei, és az ahhoz kapcsolódó egyéb olyan visszaélések, mint például az aktív és a passzív korrupció, a pénzeszközök hűtlen kezelése, vagy a pénzmosás. Az irányelv hatálya alá fognak tartozni azok a határokon átnyúló súlyos héacsalások is, amelyek értéke meghaladja a 10 millió eurót.

Az irányelv emellett minimumszabályokat határoz meg az elévülési időre vonatkozóan, amelyen belül ki kell vizsgálni az ügyeket és meg kell indítani a büntetőeljárást, továbbá minimumszabályokat állapít meg a szankciókat illetően is, így például a legsúlyosabb esetekben szabadságvesztést ír elő.

Következő lépések

Amint az Európai Parlament megszavazza az irányelvet, azt kihirdetik az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és a tagállamoknak 24 hónap áll majd rendelkezésére, hogy nemzeti szinten végrehajtsák az új jogszabály rendelkezéseit.

Részt vevő tagállamok

Írország bejelentette, hogy részt kíván venni ennek az irányelvnek az elfogadásában és alkalmazásában. Az Egyesült Királyság és Dánia nem vesz részt ennek az irányelvnek az elfogadásában, az rájuk nézve nem kötelező.

A Tanács 2017. április 25-én irányelvet fogadott el a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről, amely a 91/477/EGK irányelvet módosítja és egészíti ki.

„A tűzfegyverekről szóló új irányelv értelmében szigorúbban kell ellenőrizni a tűzfegyverek megszerzését és tartását, különösen abból a célból, hogy a bűnözői csoportok és a terroristák ne élhessenek vissza a tűzfegyverek beszerzésére és birtoklására szolgáló jogszerű csatornákkal és szabályozási rendszerekkel. Az irányelv ezért fontos előrelépést jelent, különösen azért, mert egyensúlyt teremt a biztonsági megfontolások és a jogszerű tevékenységek megtartásának szükségessége között. Ugyanakkor kiemelkedően fontos, hogy az EU és tagállamai folytassák a munkát annak érdekében, hogy felszámolják a bűnözői csoportok és terroristák által a tűzfegyverek beszerzésére használt illegális csatornákat.”

Carmelo Abela, Málta nemzetbiztonsági és belügyminisztere

A közrendet és a közbiztonságot veszélyeztető kockázatok kiküszöbölését célzó módosítások legfontosabb elemei a következők:

A tűzfegyverek jobb nyomonkövethetősége

Az új irányelv szigorítja a tűzfegyverek jelölésére vonatkozó szabályokat azzal, hogy a jövőben egyebek mellett kötelezővé teszi a tűzfegyverek minden fődarabjának megjelölését is. A tűzfegyverek jelölésére vonatkozó szabályok harmonizálása és a jelölések tagállamok közötti kölcsönös elismerésének bevezetése javítani fogja a bűncselekmények során használt tűzfegyverek nyomonkövethetőségét, azon tűzfegyvereket is beleértve, amelyeket külön-külön beszerzett alkatrészekből állítottak össze.

Ezeket az információkat a nemzeti nyilvántartási rendszerekben is rögzíteni kell. Ennek megvalósítása érdekében a tagállamoknak mostantól biztosítaniuk kell, hogy a kereskedők és közvetítők a tűzfegyverekkel kapcsolatos minden ügyletet elektronikusan regisztráljanak, mégpedig indokolatlan késedelem nélkül.

A tűzfegyverek hatástalanítására, reaktiválására, illetve átalakítására vonatkozó intézkedések

A tűzfegyverek hatástalanítására vonatkozó szabályok szigorúbbá váltak, többek között azáltal, hogy a hatástalanított tűzfegyvereket a C kategóriába (bejelentéshez kötött lőfegyverek) kell sorolni. A hatástalanított tűzfegyverekre eddig nem vonatkoztak az irányelvben meghatározott követelmények.

A korábbiakkal ellentétben az új irányelv ki fog terjedni a tisztelgésre használt és akusztikus fegyverek új kategóriájára is. Ezek olyan éles tűzfegyverek, amelyeket vaktöltényes fegyverekké alakítottak át, például színházi vagy televíziós célú felhasználásra. Szigorúbb nemzeti rendelkezések hiányában ezeket a fegyvereket szabadon meg lehetett vásárolni. Ez kockázatot jelentett, mivel gyakran csekély erőfeszítéssel vissza lehetett őket alakítani éles tűzfegyverré (ilyeneket használtak például a párizsi terrorista támadások során is). Az irányelv új megfogalmazása biztosítja, hogy ezek a tűzfegyverek továbbra is nyilvántartásban maradjanak ugyanabban a kategóriában, amelybe az átalakításukat megelőzően tartoztak.

A legveszélyesebb tűzfegyverek megszerzésére és tartására vonatkozó szigorúbb szabályok

Az A. kategóriába sorolt, legveszélyesebb tűzfegyvereket kizárólag az adott tagállam által megítélt mentesség alapján lehet megszerezni és tartani. Az ilyen mentességek nyújtására vonatkozó szabályok most jelentős mértékben szigorodtak. A menteség lehetséges indokait – például a nemzeti védelemmel kapcsolatos indokokat vagy a kritikus infrastruktúra védelmét – most egy szűk lista tartalmazza, és a mentességet kizárólag abban az esetben lehet megadni, ha az nem jelent veszélyt a közbiztonságra és a közrendre.

Amennyiben egy A. kategóriába sorolt tűzfegyverre lövészeti sporthoz van szükség, azt csak szigorú szabályok mellett lehet beszerezni, többek között például egy hivatalos sportlövő szövetségnek kell elismernie a használó bizonyított gyakorlatát.

A 7. cikk (4a) bekezdésében foglalt rendelkezés lehetővé teszi az irányelv hatálybalépése előtt jogszerűen megszerzett és nyilvántartásba vett félautomata tűzfegyverekre (az A. kategória új 6., 7. és 8. pontja) vonatkozó engedélyek megerősítését.

A legveszélyesebb félautomata tűzfegyverek polgári használatának betiltása

Egyes veszélyes félautomata tűzfegyverek immár az A. kategóriába tartoznak, így azok polgári használata nem engedélyezett. Ide tartoznak a húsznál több töltény befogadására alkalmas töltőszerkezettel rendelkező, rövid félautomata tűzfegyverek, valamint a tíznél több töltény befogadására alkalmas töltőszerkezettel rendelkező, hosszú félautomata tűzfegyverek. Hasonlóképpen tilalom hatálya alá tartoznak ezentúl azok a hosszú tűzfegyverek is, amelyeket könnyen el lehet rejteni, például összecsukható vagy teleszkópos válltámasz alkalmazásával.

A tagállamok közötti információcsere javítása

Az új szabályok lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy javasolja egy, a tagállamok közötti elektronikus információcserét szolgáló rendszer létrehozását. Az információk között szerepelnének többek között az olyan esetek, amikor engedélyezték egy tűzfegyver átszállítását egy másik tagállamba, valamint az olyanok is, amikor a tűzfegyver beszerzését és birtoklását nem hagyták jóvá.

Az irányelv minimumszabályokat határoz meg, és nem gátolja a tagállamokat abban, hogy szigorúbb szabályokat fogadjanak el és alkalmazzanak.

A következő lépések

A Tanácsnak és az Európai Parlamentnek most alá kell írnia az elfogadott rendeletet. Az aláírt szöveg megjelenik az Európai Unió Hivatalos Lapjában, majd 20 nappal később hatályba lép.

Háttér

A fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelvet eredetileg olyan intézkedésnek szánták, amely a „polgári” tűzfegyvereket illetően egyensúlyt teremt a belső piac céljai és a legfontosabb biztonsági szempontok között.

Az Európai Bizottság 2015. november 18-án nyújtotta be a módosítási javaslatot az Európában történt terroristatámadás-sorozatot követően, amely rávilágított az irányelv végrehajtása terén tapasztalható hiányosságokra. A jelenlegi a 2008. évi felülvizsgálat folytatása, és azt a célt is szolgálja, hogy az uniós jogszabályok összhangba kerüljenek a tűzfegyverek tiltott előállítása és kereskedelme elleni ENSZ-jegyzőkönyv rendelkezéseivel.

2017. április 26., szerda
13.00 Találkozó Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével (Berlaymont épület)

2017. április 28., péntek
17.15 Találkozó Andrej Plenković horvát miniszterelnökkel

2017. április 29., szombat
8.30 Találkozó Miro Cerarral, Szlovénia miniszterelnökével
10.00 Az Európai Néppárt csúcstalálkozója (Sofitel)
12.30 Az Európai Tanács rendkívüli ülése (50. cikk)

Június 15-től megszűnnek a barangolási díjak: ha egy másik uniós tagállamba utazik, mobilkészülékével anélkül telefonálhat, SMS-ezhet vagy internetezhet majd, hogy többletdíjat kellene fizetnie. A mobil barangolási díjak eltörlésének utolsó feltétele is teljesült ma azzal, hogy a Tanács elfogadta azt a jogi aktust, mely meghatározza, hogy a szolgáltatók legfeljebb mennyit kérhetnek egymástól a barangolásért Európában.

„A Tanács mai utolsó szavazásának eredményeként megnyílt az út az ingyenes barangolás előtt” – mondta dr. Emmanuel Mallia, Málta versenyképességi, digitális gazdasági, tengergazdasági és a szolgáltatási ágazatért felelős minisztere. „Idén az európaiak azzal a tudattal mehetnek nyaralni, hogy a megszokott feltételek mellett kötetlenül tudnak majd telefonálni, SMS-ezni és internetezni. Az EU ezzel a nagyon kézzelfogható intézkedéssel is igyekszik megkönnyíteni a polgárok életét.”

A belföldi díjas barangolás (roam-like-at-home) előnyeit azok élvezhetik, akik Európában élnek, és akik munka vagy nyaralás céljával egy másik uniós országba utaznak. Az intézkedést nem sokkal június 15. után Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában is bevezetik majd.

A belföldi díjas barangolás célja az, hogy megkönnyítse a kommunikációt utazásaink során. Nem teszi lehetővé az állandó barangolást, vagyis azt, hogy egy ügyfél a legolcsóbb árat kínáló országban válasszon előfizetést, hogy aztán saját hazájában barangoljon vele.

A korlátlan adatforgalmú és a feltöltőkártyás mobilelőfizetésekre külön szabályok érvényesek. Ezzel és más gyakorlati kérdésekkel kapcsolatban a Bizottság GYIK oldalán talál tájékoztatást (az alábbi linkre kattintva).

Az uniós nagykereskedelmi díjak ma elfogadott reformja a gyakorlati és jogi előfeltétele annak, hogy a barangolási többletdíjakat a 2015-ös barangolási rendeletben foglaltak értelmében el lehessen törölni. Új nagykereskedelmi díjplafonokra volt szükség ahhoz, hogy a szolgáltatók többletdíj nélküli barangolást nyújthassanak a fogyasztóiknak anélkül, hogy a belföldi árakat növelnék.

Mivel az Európai Parlament április 6-án már jóváhagyta a nagykereskedelmi rendeletet, a Tanács mai döntése az utolsó jogi lépés azt megelőzően, hogy a szöveget május közepén a két intézmény aláírja, és május végén az EU Hivatalos Lapjában kihirdetik. A rendelet a kihirdetését követően három nappal hatályba lép. Tehát sikerül tartani a 2017. június 15-i határidőt, és elmondhatjuk, hogy a többletdíj immár a múlté.

A nagykereskedelmi díjak reformjáról és az elfogadott nagykereskedelmi díjplafonokról bővebb információkat a 2017. január 31-i sajtóközleményünkben olvashat (az alábbi linkre kattintva).

A Tanács ma határozatot fogadott el, mely biztosítani fogja, hogy minden uniós tagállamban jó minőségű frekvenciasávot szabadítsanak fel annak érdekében, hogy fokozni lehessen az összekapcsoltságot és elő lehessen mozdítani az 5G technológia bevezetését. A nagy sebességet és kiváló lefedettséget nyújtó 700 MHz-es sáv koordinált felhasználásával gyorsabb és jobb színvonalú internetkapcsolatokat lehet majd létesíteni Európában. Ezzel csökkenni fog a digitális szakadék, és mód nyílik olyan új innovatív digitális szolgáltatások kifejlesztésére és nyújtására, mint a hálózatba kapcsolt autók vagy az e-egészségügyi rendszerek, mégpedig nemcsak városokban, hanem vidéki és távol eső területeken is.

A határozat értelmében a mobilhálózat-üzemeltetők 2020. június 30-ig kizárólagosan vehetik igénybe a 700 MHz-es sávot (694-790 MHz). Ez az időkeret egybeesik az 5G hálózatok várható európai bevezetésével. A tagállamoknak lehetősége van ezt a sáv-allokációt legfeljebb két évvel késleltetni, de kizárólag a határozatban foglalt, kellően indokolt esetekben.

A 700 MHz-es frekvenciasáv a 470-790 MHz-es sávba tartozik, melyet jelenleg széles körben használnak digitális televíziós műsorszórásra és vezeték nélküli mikrofonok üzemeltetéséhez különböző eseményeken. Annak érdekében, hogy a felső frekvenciasáv allokációja után is elegendő spektrum álljon az audiovizuális ágazat rendelkezésére, a műsorszórási szolgáltatások legalább 2030-ig továbbra is prioritást élveznek a 700 MHz-es sáv alatti tartományban (470-694 MHz), a tagállami szükségletektől függően. A tagállamoknak lehetősége lesz e sávot más célokra, például vezeték nélküli internetszolgáltatások nyújtására is felhasználni, ha ez a műsorszórási szükségletekkel összeegyeztethető.

2018 júniusáig minden uniós tagállamnak ki kell dolgoznia a sávallokáció végrehajtási tervét.

„A 700 MHz-es sáv vezeték nélküli internetszolgáltatásra való felszabadítása segít biztosítani a jó minőségű összekapcsoltságot Európa-szerte, és sokak életében minőségi változást jelenthet, gondoljunk csak a távoli területek esetében a távorvoslásra” – mondta Emmanuel Mallia, Málta versenyképességi, digitális gazdasági, tengergazdasági és a szolgáltatási ágazatért felelős minisztere. „Emellett nagy előrelépés az ágazat 5G-re való átállásában, mely az EU jövőbeli versenyképességéhez nélkülözhetetlen.”

A következő lépések

A Tanácsban lezajlott végleges szavazással első olvasatban lezárult az eljárás. Az Európai Parlament 2017. március 15-én szavazott. A jogi aktust május közepéig mindkét intézmény aláírja, és azt az EU Hivatalos Lapjában május 30-án kihirdetik. Az aktus a kihirdetése után 20 nappal lép hatályba.

Az uniós nagykövetek 2017. április 12-én jóváhagyták a Moldovai Köztársaságnak nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó tanácsi tárgyalási álláspontot.

Az EU legfeljebb 100 millió EUR összegű támogatást ajánl fel, amelyből 60 millió EUR hitel, 40 millió EUR pedig vissza nem térítendő támogatás. Az uniós támogatás az IMF és más multilaterális intézmények által biztosított összegeket egészítené ki.

A támogatás az ország gazdasági stabilizációját és strukturálisreform-programját szolgálná azáltal, hogy az elkövetkező két évben hozzájárulna a külső finanszírozási igények kielégítéséhez.

A nagykövetek felkérték az elnökséget, hogy kezdje meg a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel a határozati javaslatról, amint a Parlament elfogadta a saját álláspontját.

A Moldovai Köztársaság gazdasági helyzetét súlyosbította a 2014. novemberi választásoktól 2016 januárjáig tartó időszak politikai instabilitása. Emellett további nehézségeket okozott egy banki csalással kapcsolatos botrány, a gyenge gazdasági teljesítmény, valamint az Oroszország által bevezetett behozatali tilalmak. A hatóságok 2016 eleje óta számos reformot vezettek be, végrehajtásukhoz azonban további erőfeszítésekre van szükség, és a banki csalásokért felelős személyeket is bíróság elé kell állítani. Az IMF-programról szóló tárgyalások keretében megkezdődött a pénzügyi szektor és az államháztartási gazdálkodás reformja.

A moldovai hatóságok és az IMF 2016 júliusában megállapodtak egy kibővített hiteleszközből és egy kibővített finanszírozási eszközből álló, 178,7 millió USD-t kitevő hároméves konstrukcióról. A Moldovai Köztársaság 2015 augusztusában kiegészítő támogatást kért az EU-tól, és e kérését 2016 márciusában megismételte.

Az uniós támogatás feltétele, hogy a Moldovai Köztársaság és a Bizottság egy pontos és konkrét feltételeket tartalmazó egyetértési megállapodást írjon alá.

A Moldovai Köztársaság csak abban az esetben részesülhet makroszintű pénzügyi támogatásban, ha tiszteletben tartja a valódi demokratikus mechanizmusokat – többek között a többpárti parlamentáris rendszert – és a jogállamiságot, valamint garantálja az emberi jogok tiszteletben tartását. A támogatás további céljai közé tartozik az államháztartási gazdálkodás hatékonyságának, átláthatóságának és elszámoltathatóságának javítása, a korrupció és a pénzmosás hatékony megelőzése, valamint a pénzügyi szektor irányításának és felügyeletének erősítése.

A Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat rendszeresen ellenőrizné ezen előfeltételek és célok teljesítését.

A határozatot a Tanácsnak minősített többséggel, az Európai Parlamenttel egyetértésben alapján kell elfogadnia. A határozat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 212. cikke.

A máltai elnökség és az Európai Parlament a mai napon ideiglenes megállapodásra jutott arról, hogy az EU részt vesz egy olyan partnerségben, amelynek célja, hogy a fenntartható vízellátásra és élelmiszer-termelésre vonatkozó innovatív megoldásokat dolgozzon ki a földközi-tengeri térségben. A földközi-tengeri térségben folytatott kutatási és innovációs partnerség (PRIMA) néven ismert kezdeményezés lehetővé teszi az EU-ban és a részt vevő államokban rendelkezésre álló know-how és pénzügyi források közös felhasználását. A partnerségben jelenleg kilenc uniós tagállam: Ciprus, Franciaország, Görögország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország; valamint hat Unión kívüli ország: Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Marokkó és Tunézia vesz részt.

Az EU a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramból 220 millió euróval járul hozzá a partnerséghez.

„A PRIMA partnerség hozzá fog járulni a földközi-tengeri térségben élők jobb megélhetéséhez és egészségéhez. Emellett várhatóan ösztönzi majd a hosszú távú gazdasági növekedést és stabilitást” – nyilatkozta Chris Agius, máltai parlamenti államtitkár. „Az, hogy a mai napon, a legelső háromoldalú egyeztetés során sikerült megállapodásra jutnunk, lehetővé teszi, hogy a PRIMA partnerség az eredeti terveknek megfelelően már 2018 elején megkezdje a működését.”

Az elnökség a megbeszélések eredményét az elkövetkező hetekben jóváhagyásra benyújtja a tagállamoknak.

A Tanács 2017. április 11-én az Iránban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekre válaszul 2018. április 13-ig meghosszabbította a korlátozó intézkedéseit. Ezek az intézkedések az alábbiakat jelentik:

• 82 személyre, illetve egy szervezetre vonatkozó utazási tilalom és vagyoni eszközeik befagyasztása
• azon berendezések Iránba irányuló exportjának tilalma, amelyeket fel lehet használni a belső elnyomás céljára és a távközlés figyelésére

Ezen intézkedések bevezetésére 2011-ben került sor. A kapcsolódó jogi aktusokat a Hivatalos Lap 2017. április 12-i száma tartalmazza. A jogi aktusok elfogadására írásbeli eljárással került sor.

Az Idlíb tartományban fekvő Hán Sejkún városára 2017. április 4-én mért légicsapást követően számos áldozaton kimutathatók voltak a gázmérgezés tünetei. Erre reagálva az EU (a 2017. április 6-i 193/17. sz. nyilatkozatában) egyértelműen leszögezte, hogy elítéli a vegyi fegyverek alkalmazását. A vegyi fegyverek vagy a vegyi anyagok fegyverként történő használata kimeríti a háborús bűncselekmény fogalmát, az elkövetőket pedig felelősségre kell vonni e nemzetközi jog megsértése miatt.

Az USA tájékoztatta az Európai Uniót, hogy álláspontja szerint a szíriai rezsim vegyi fegyvereket vetett be, és emiatt az USA légicsapást mért az al-Sajrat melletti légibázisra azon érthető szándékkal, hogy megakadályozza a halált okozó vegyi fegyverek elterjedését és alkalmazását, és hogy elrettentsen ezektől. Az USA tájékoztatott bennünket arról is, hogy ez a légicsapás korlátozott jellegű, és hogy az amerikai kormány célja az volt, hogy megakadályozza a vegyi fegyverek jövőbeli bevetését és elrettentsen ettől. A vegyi fegyverek alkalmazásával kapcsolatos vizsgálatot illetően az EU továbbra is támogatja a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet erőfeszítéseit és munkáját – különösen Szíriában –, beleértve a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet és az ENSZ közös vizsgálati mechanizmusát is. A felelősökre az ENSZ keretében kell büntetést kiszabni.

Az EU-nak szilárd meggyőződése, hogy a konfliktust nem lehet katonai úton megoldani, és elkötelezett a szíriai állam egysége, szuverenitása, területi integritása és függetlensége mellett. Csak a 2254. sz. ENSZ BT-határozatban és a 2012. évi genfi nyilatkozatban meghatározott hiteles politikai megoldással biztosítható a szíriai béke és stabilitás, valamint a Dáis és az ENSZ által jegyzékbe vett egyéb terrorszervezetek feletti végleges győzelem.

Az EU újólag hangsúlyozza, hogy támogatja a szíriai feleknek az ENSZ közvetítésével zajló genfi párbeszédét, amelynek célja, hogy a konfliktust politikai úton oldják meg. A politikai megoldás most még sürgetőbbé vált, ahogyan azt a „Szíria és a térség jövőjének támogatása” elnevezésű, az Európai Unió által 2017. április 4–5-én Brüsszelben tartott nemzetközi konferencián újólag hangsúlyozták.

2017. április 11., kedd
13.00 Találkozó Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével

Az EU a lehető leghatározottabban elítéli a 2017. április 4-én az Idlíb tartományban fekvő Hán Sejkún városára mért, borzalmas következményekkel járó légicsapást. A támadásban, amelynek áldozatai közül sokan gázmérgezés tüneteit mutatták, számos civil vesztette életét és sérült meg, köztük gyermekek és segélymunkások is.

Az EU sürgeti az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy üljön össze, határozottan ítélje el a Hán Sejkún elleni támadást és gondoskodjon arról, hogy mielőbb független és pártatlan módon vizsgálják ki a történteket.

A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet tényfeltáró missziója már megkezdte a rendelkezésre álló forrásokból származó információk összegyűjtését és elemzését. Bár a jelenlegi támadással kapcsolatos vizsgálat még nem zárult le, az EU mély aggodalommal állapítja meg, hogy a szíriai rezsim már 2015-ben is bevetett vegyi fegyvereket. Ezt a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet és az ENSZ közös vizsgálati mechanizmusa a 2015 augusztusában és októberében készített jelentéseiben állapította meg, az EU pedig élesen elítélte. Ebben az összefüggésben az EU újólag hangsúlyozza, hogy a szíriai rezsim a vegyifegyver-tilalmi egyezmény részes feleként kifejezetten kötelezte magát arra, hogy tartózkodjon a vegyi fegyverek használatától, ahogy azt is kiemeli, hogy a szír lakosság védelméért elsősorban a szíriai rezsimet terheli felelősség. Az EU ezért arra szólítja fel a rezsim szövetségeseit – különösen Oroszországot –, hogy gyakoroljon megfelelő mértékű nyomást a szíriai rezsimre e célból.

A vegyi fegyverek vagy a vegyi anyagok fegyverként való használata kimeríti a háborús bűncselekmény fogalmát. Véget kell vetni az ilyen fegyverek és anyagok – többek között a rezsim és a Dáis általi – bevetésének, az azonosított elkövetőket pedig felelősségre kell vonni a nemzetközi jog ilyetén való megsértéséért.

A nemzetközi jog megsértőire és a vegyi fegyvereket használókra megfelelő büntetést kell kiszabni. Az EU – a vegyi fegyverek elterjedése és használata elleni küzdelmet célzó uniós politikával összhangban – márciusban további négy magas rangú szír katonai tisztviselőt vett szankciós jegyzékre, mivel szerepük volt abban, hogy az országban vegyi fegyvereket vetettek be a polgári lakossággal szemben.

Az EU továbbra is támogatni fogja a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet által Szíriában a vegyi fegyverek használatának feltárása érdekében tett erőfeszítéseket, és úgy véli, hogy a nemzetközi közösségnek a jövőben is folytatnia kell az ilyen erőfeszítéseket.

E támadás felháborító módon sértette meg a fegyverszünetet, és rámutat arra, hogy sürgősen tényleges, ellenőrzött tűzszünetre van szükség. Az EU felszólítja Oroszországot, Törökországot és Iránt, hogy tegyenek eleget a tűzszünet garantálása tekintetében vállalt kötelezettségeiknek.

Az ilyen támadások még hangsúlyosabbá teszik a valódi politikai átmenet sürgető szükségességét Szíriában, valamint az EU azon szándékát, hogy támogassa az ENSZ által a szíriai konfliktus politikai megoldása érdekében tett erőfeszítéseket, amely megoldást a szíriai felek genfi párbeszéde segítségével igyekszik elérni, és amelyet az Unió által a „Szíria és a térség jövőjének támogatása” címmel 2017. április 5-én rendezett nemzetközi konferencia is megerősített.

A Tanács 2017. április 6-án további korlátozó intézkedéseket fogadott el a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szemben. Az új intézkedések kiegészítik és megerősítik az ENSZ szankciórendszerét, amelyet a Biztonsági Tanács (ENSZ BT) által elfogadott határozatok szabnak meg.

Az EU úgy határozott, hogy új ágazatokra terjeszti ki az Észak-Koreába irányuló beruházásokra vonatkozóan bevezetett tilalmat. Ezek a következők: a hagyományos fegyverekkel kapcsolatos iparágak, a kohászat és fémmegmunkálás, valamint a repülés- és űrtechnika. A Tanács továbbá arról is megállapodott, hogy megtiltja bizonyos szolgáltatások nyújtását észak-koreai személyek és szervezetek részére. A szankciók értelmében tilalom hatálya alatt állnak a számítástechnikai szolgáltatások, a bányászathoz kapcsolódó szolgáltatások, valamint a vegyipari, bányászati és finomítási gyártási ágazathoz kapcsolódó szolgáltatások.

A Tanács arra tekintettel hozta meg ezeket a további korlátozó intézkedéseket, hogy Észak-Korea a tevékenységeivel több ENSZ BT-határozatot is megsért, és az észak-koreai tevékenységek súlyos fenyegetést jelentenek a nemzetközi békére és biztonságra nézve a térségben és azon túl is. Az EU újra felszólítja Észak-Koreát, hogy folytassa a hiteles és érdemi párbeszédet a nemzetközi közösséggel, hagyjon fel a provokációval, továbbá teljes körűen, valamint ellenőrizhető és visszafordíthatatlan módon semmisítse meg valamennyi nukleáris fegyverét és szüntesse be meglévő nukleáris programjait, valamint más tömegpusztító fegyverekkel és ballisztikus rakétákkal kapcsolatos programjait.

A Tanács ezen túlmenően úgy határozott, hogy további négy személyt felvesz azon személyek jegyzékébe, akik Észak-Korea nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal vagy más tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjainak támogatásában vagy előmozdításában való felelősségük miatt uniós korlátozó intézkedések hatálya alatt állnak. Ezzel 41-re emelkedett azon személyek száma, akikkel szemben utazási korlátozás és vagyonieszköz-befagyasztás van érvényben. A vagyoni eszközök befagyasztása a személyeken túl hét szervezetet is érint.

A kapcsolódó jogi aktusokat a Hivatalos Lap 2017. április 7-i száma tartalmazza. A jogi aktusok elfogadására írásbeli eljárással került sor.

Az EU 2006. december 22-én vezetett be korlátozó intézkedéseket Észak-Koreával szemben. A meglévő intézkedések minden olyan határozatot végrehajtanak, amelyet az ENSZ BT az Észak-Korea általi kísérleti atomrobbantásokra és ballisztikus rakétatechnológiát alkalmazó rakétakilövésekre válaszul fogadott el, illetve további önálló uniós intézkedéseket is tartalmaznak.

Az intézkedések Észak-Korea nukleáris fegyverekkel kapcsolatos programjára és nukleáris programjára, illetve más tömegpusztító fegyverekkel és ballisztikus rakétákkal kapcsolatos programjára irányulnak. Többek között az olyan fegyverek, áruk, szolgáltatások és technológia exportjára és importjára vonatkozó tilalmakat is magukban foglalnak, amelyek felhasználhatók ezekben a programokban.

A Tanács megállapodott abban, hogy növeli az Európai Beruházási Bank által a migrációs problémákkal foglalkozó, Unión kívüli projekteknek nyújtott pénzügyi támogatást.

Legfeljebb 3,7 milliárd eurót irányoznának elő olyan projektekre, amelyek a migráció kiváltó okainak kezelésével, valamint a tranzit- és befogadó közösségek szükségleteinek kielégítésével foglalkoznak.

Az állandó képviselők 2017. április 5-én felkérték az elnökséget, hogy kezdjen tárgyalásokat az Európai Parlamenttel. A Tanács nevében jóváhagyták a tárgyalási megbízást.

A Parlamenttel és a Bizottsággal tartandó első háromoldalú egyeztetésre 2017. április 12-én kerül sor.

„Nincsen kétségem afelől, hogy e kérdésben gyors megállapodás fog születni az Európai Parlamenttel” – nyilatkozta Edward Scicluna, a Tanács soros elnökségét ellátó Málta pénzügyminisztere. „Mindkét intézmény egyetért abban, hogy nagy a szükség és égető a helyzet. Reményeink szerint más uniós programokon keresztül további segítséget is nyújthatunk. Az Ecofin Tanács e héten Máltán tartandó informális ülésén feltérképezzük majd e lehetőségeket.”

Az állandó képviselők elviekben a következőkről állapodtak meg:

• felszabadítják azt a 3 milliárd eurót, amely korábban az EBB által a 2014–2020-as időszakban külső műveletekre fordítható 30 milliárd eurós költségvetés részeként került feltételesen jóváhagyásra;
  
  
• további 2,3 milliárd eurót biztosítanak ugyanerre az időszakra.

A határozati, illetve a rendeletjavaslat az EBB külső hitelezési megbízatása félidős felülvizsgálatának része. 2014-ben arról született megállapodás, hogy a hárommilliárd euró igénybevételére csak a felülvizsgálatot követően kerülhet sor.

Az Unión kívüli projektek az EBB összes finanszírozási tevékenységének kevesebb mint 10%-át teszik ki.

A javaslatokat a Tanácsnak minősített többséggel, az Európai Parlamenttel létrejött megállapodás alapján kell elfogadnia. (Jogalap: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 209. és 212. cikke.)