Next ordinary AFET committee meeting will be held on:
Wednesday 3 June 2026, room ANTALL 2Q2, Brussels
Meetings are webstreamed with the exception of agenda items held "in camera".
Next ordinary AFET committee meeting will be held on:
Wednesday 3 June 2026, room ANTALL 2Q2, Brussels
Meetings are webstreamed with the exception of agenda items held "in camera".
Felelőtlen fenyegetésnek, súlyos eszkalációnak minősítette és elítélte szerdán a román külügyminisztérium (MAE) a kijevi külföldi nagykövetségek kiürítésének szükségességéről szóló moszkvai üzeneteket, és berendelte Oroszország bukaresti nagykövetét.
„Nem hagyjuk magunkat megfélemlíteni. Továbbra is fenntartjuk diplomáciai jelenlétünket Ukrajnában és Kijevben. Ukrajnának elidegeníthetetlen joga van a szuverenitáshoz, a szabadsághoz és a teljes biztonsághoz” – szögezte le közleményében a bukaresti külügyminisztérium.
A MAE úgy értékelte:a fenyegetés valóra váltása háborús bűncselekmény lenne az ukrán nép ellen, és súlyos következményekkel járna a nemzetközi jog szempontjából.
A közlemény szerint a történtek miatt berendelték szerdán Oroszországi bukaresti nagykövetét a román külügyminisztériumba, ahol közülték vele: a közlemények vagy a közösségi médiában közzétett bejegyzések szintjén terjesztett üzenetek sem mentesítik Oroszországot azon kötelezettsége alól, hogy betartsa a nemzetközi jog előírásait.
Bukarest arra reagált, hogy az orosz diplomácia hétfőn felszólította a Kijevben élő külföldi állampolgárokat – köztük a diplomáciai személyzetet -, hogy az újabb orosz bombázások előtt hagyják el az ukrán fővárost.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfői telefonbeszélgetésük során amerikai hivatali partnerét, Marco Rubiót is figyelmeztette, hogy az orosz fegyveres erők rendszeres csapásokat indítanak a kijevi hadiipari vállalatok, katonai parancsnokságok és döntéshozatali központok ellen, és szükségesnek tartják az Egyesült Államok kijevi nagykövetségének kiürítését.
Forrás: MTI
The post Elítélte a román külügy a kijevi diplomaták elleni orosz fenyegetést appeared first on Kárpátalja.ma.
Written by Ionel Zamfir
Over a thousand women are killed in the EU each year in circumstances that often point to a gender-related motive, and the perpetrators are most commonly intimate partners or family members. Data collected by a number of EU Member States on female homicides show no consistent downward trend, despite a range of measures aimed at combating gender-based violence.
Widely publicised cases of femicide have highlighted systemic failures in prevention and victim protection, and have driven legislative reforms in several Member States. These include the introduction of femicide as an aggravating circumstance alongside measures on prevention, victim support and data collection.
Experts recommend avoiding an exclusive focus on harsher criminal penalties and instead implementing a comprehensive approach that addresses the root causes of femicide, strengthening prevention efforts, improving victim protection, enhancing data collection and raising public awareness.
At the EU level, existing legislative and non-legislative measures address gender-based violence more broadly but do not specifically recognise femicide as a distinct crime. The European Parliament has therefore urged for its formal recognition at EU level, arguing that this would improve legal clarity, data comparability and the effectiveness of prevention and protection measures.
Read the complete briefing on ‘Recognition of femicide in the EU‘ in the Think Tank pages of the European Parliament.