A júliusi dél-szudáni események még mindig éreztetik hatásukat. A júliusi összecsapások során több százan vesztették életüket és számos esetben brutális szexuális erőszakot követtek el. A felelősöket bíróság elé kell állítani. Az EU azt kéri, hogy indítsanak vizsgálatot a legutóbbi dél-szudáni összecsapások során elkövetett valamennyi bűncselekményre vonatkozóan annak érdekében, hogy az elkövetőket felelősségre vonják. Ezzel összefüggésben az EU ismételten a Dél-Szudánnal foglalkozó vegyes bíróság azonnali felállítására szólít fel.
Üdvözli az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2304 (2016) sz. határozatát, amellyel a BT 2016. december 15-ig meghosszabbította az ENSZ dél-szudáni missziójának (UNMISS) megbízatását, és engedélyt adott arra, hogy az UNMISS részeként regionális védelmi erőt telepítsenek az országba azzal a feladattal, hogy biztonságos környezetet teremtsen. A regionális védelmi erő gyors telepítése fontos lépés a dél-szudáni béke és stabilitás biztosítása felé.
Az EU üdvözli, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának szeptember 2–4-i jubai látogatását követően kiadott közös közleményben a dél-szudáni átmeneti nemzeti egységkormány tanúbizonyságot tett együttműködési szándékáról. Az átmeneti kormánynak maradéktalanul teljesítenie kell a közös közleményben tett vállalásait, többek között együtt kell működnie az UNMISS-szel és a regionális védelmi erővel.
Az EU nagyra értékeli, hogy az Afrikai Unió és a Kormányközi Fejlesztési Hatóság folyamatosan nyitott a párbeszédre erről a kérdésről, valamint hogy a Dél-Szudánnal szomszédos országok felelősségteljesen léptek fel a közelmúltbeli események során. Az EU ismételten felszólít minden dél-szudáni felet, hogy jóhiszeműen hajtsák végre a konfliktus rendezéséről szóló megállapodást. Az EU továbbra is kész korlátozó intézkedéseket bevezetni minden olyan személlyel szemben, aki aláássa a dél-szudáni békefolyamatot, továbbá – megjegyezve, hogy az EU régóta fegyverembargót tart fenn Dél-Szudánnal szemben – támogatja az ENSZ Biztonsági Tanácsának azon döntését, hogy amennyiben továbbra is akadályozzák az UNMISS-t feladatai ellátásában, fontolóra fogja venni újabb korlátozó intézkedések, egyebek mellett fegyverembargó bevezetését.
Az EU emlékeztet a humanitárius tevékenység függetlenségére és semlegességére, valamint arra, hogy ilyen támogatásra kizárólag a dél-szudáni lakosság legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő csoportjainak hatalmas szükségletei alapján kerül sor. Az EU felszólítja az átmeneti nemzeti egységkormányt, hogy teljesítse a nemzetközi humanitárius jog szerinti azon kötelezettségét, hogy elősegítse a humanitárius segítségnek a konfliktus által érintett valamennyi dél-szudánihoz való gyors és akadálytalan eljuttatását, függetlenül azok etnikai, törzsi és politikai hovatartozásától, továbbá hogy maradéktalanul tiszteletben tartsa a humanitárius segítséget nyújtó szervezetek és azok személyzete jogait.
A Tanács az alábbi következtetéseket fogadta el:
„1. Dragan Čović, Bosznia-Hercegovina államelnökségének elnöke 2016. február 15-én benyújtotta Bosznia-Hercegovina európai uniós tagságára irányuló kérelmét. A Tanács úgy határozott, hogy végrehajtja az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikkében megállapított eljárást. A Bizottság ennek megfelelően felkérést kap véleménye benyújtására.
2. Emlékeztetve a 2006. december 14–15-i Európai Tanács következtetéseiben foglalt megújított bővítési konszenzusra, a Tanács újólag megerősíti, hogy az Európai Unió jelenti a Nyugat-Balkán jövőjét. Ismételten kijelenti, hogy minden ország esetében a koppenhágai kritériumok, valamint a stabilitási és társulási folyamat feltételeinek teljesítése érdekében tett egyéni erőfeszítésektől függ, hogy az ország hogyan halad az Európai Unió felé vezető úton.
3. Megismételvén egyes korábbi tanácsi következtetésekben, különösen a 2015. december 15-i tanácsi következtetésekben foglaltakat, valamint azon korábbi kijelentését, mely szerint egyértelműen elkötelezett Bosznia-Hercegovina mint önálló, egységes és szuverén ország uniós perspektívája iránt, a Tanács üdvözli a bosznia-hercegovinai hatóságok minden szintjén elfogadott reformprogram végrehajtása terén elért jelentős eredményeket. A Tanács felszólítja Bosznia-Hercegovinát, hogy állampolgárai javát szolgálva, valamint az Európai Unióval, a nemzetközi pénzügyi intézményekkel és a nemzetközi partnerekkel, továbbá a civil társadalommal szoros együttműködésben, a bosznia-hercegovinai hatóságok által elfogadott cselekvési tervben szereplő ütemezés szerint folytassa a reformprogram tényleges végrehajtása érdekében tett erőfeszítéseit. Ennek az eddigiekhez hasonlóan a társadalmi-gazdasági reformok mellett ki kell terjednie a jogállamiságra és a közigazgatásra irányuló reformokra is. A Tanács felkéri a Bizottságot, hogy továbbra is tegyen jelentést a reformprogram végrehajtásáról, beleértve a koordinációs mechanizmust is. A Tanács arra kéri a Bizottságot, hogy Bosznia-Hercegovina csatlakozási kérelemére vonatkozó véleménye kialakításakor fordítson különleges figyelmet a Sejdić-Finci ügyben hozott ítélet végrehajtására.
4. A Tanács üdvözli a stabilizációs és társulási megállapodás Horvátország uniós csatlakozására figyelemmel való kiigazításáról szóló jegyzőkönyv parafálását. Ha Bosznia-Hercegovina eltökélten kíván törekedni az uniós integrációra, akkor ehhez hozzátartozik a stabilizációs és társulási megállapodásnak, ezen belül a kiigazításnak a teljes körű végrehajtása is.
5. A Tanács ezenfelül üdvözli, hogy megállapodás született az uniós kérdésekkel foglalkozó koordinációs mechanizmus létrehozásáról. Felkéri a bosznia-hercegovinai szerveket valamennyi kormányzati szinten, hogy biztosítsák a mechanizmus tényleges gyakorlati megvalósítását, mely fontos lépés a funkcionalitás és a hatékonyság javítása irányában.”
2016. szeptember 20-án a Tanács olyan jogi keretet fogadott el, amely első alkalommal teszi lehetővé az EU számára, hogy autonóm módon szankciókat alkalmazzon az ISIL/Dáis és az al-Kaida, valamint hozzájuk kapcsolódó vagy őket támogató személyek és szervezetek ellen. Ez idáig csak olyan személyek és szervezetek ellen volt lehetséges szankciókat alkalmazni, akiket az Egyesült Nemzetek Szervezete vagy valamely önállóan eljáró uniós tagállam jegyzékbe vett.
Az EU-nak ezentúl lehetősége lesz utazási tilalmat kiszabni olyan személyekre, illetve vagyoni eszközök befagyasztását elrendelni olyan személyekkel és szervezetekkel szemben, amelyekről megállapították, hogy összeköttetésben állnak az ISIL-lel (Dáissal) / az al-Kaidával. Ez azt jelenti, hogy az EU-ban lévő minden vagyoni eszközük befagyasztásra kerül, és hogy uniós személyek és szervezetek számára is tilos lesz pénzeszközöket a jegyzékbe vett személyek vagy szervezetek rendelkezésére bocsátani.
Az intézkedések olyan személyeket és szervezeteket céloznak, akik részt vettek terrorista támadások tervezésében vagy végrehajtásában, pénzügyi támogatást nyújtottak az ISIL (Dáis) és az al-Kaida számára, illetve olajjal vagy fegyverekkel látták el őket, vagy az általuk nyújtott terrorista-kiképzésben részesültek. Személyeket vagy szervezeteket olyan tevékenységek miatt is jegyzékbe lehet venni, mint a toborzás, az említett szervezeteket támogató cselekedetek és tevékenységek ösztönzése vagy nyilvános kiprovokálása, közreműködés az emberi jogok súlyos megsértésében az EU területén kívül, beleértve az emberrablást, az erőszakos közösülést, a szexuális erőszakot, a kényszerházasságot és a rabszolgaságra kényszerítést.
Az EU-nak lehetősége lesz arra is, hogy korlátozó intézkedéseket szabjon ki olyan személyekre, akik az EU területén kívül, illetve az EU területére utaznak, illetve szándékoznak utazni abból a célból, hogy támogassák az ISIL-t (Dáist) és az al-Kaidát, illetve az általuk nyújtott kiképzésben részesüljenek. Ezek az intézkedések mindenekelőtt az úgynevezett „külföldi harcosokat” fogják célozni. Mindezek eredményeként az EU minden olyan személyt jegyzékbe tud majd venni, aki teljesíti a kritériumokat – beleértve azokat az uniós polgárokat is, akik az EU területén kívül támogatták ezeket a szervezeteket, majd visszatértek. Az utazási tilalom révén megakadályozható, hogy a jegyzékbe vett személyek beutazzanak bármely uniós tagállamba. A jegyzékbe vett uniós polgárok esetében tehát az utazási tilalommal elejét lehet venni annak, hogy az illető beutazzon az állampolgársága szerinti tagállamtól eltérő uniós tagállamba.
Miután megállapodás jön létre a tagállamok által tett jegyzékbe vételi javaslatokról, az érintett személyek és szervezetek jegyzékbe vételére egyhangúlag elfogadott tanácsi határozat és tanácsi rendelet formájában fog sor kerülni.
A Tanács elfogadta „Az EU 2015. évi éves jelentése az emberi jogok és a demokrácia helyzetéről a világban” című dokumentumnak az egyes országokkal és régiókkal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó részét, amely kiegészíti a jelentés 2016. június 20-án közzétett tematikus részét.
Az EU 2015-ben is kitartott az emberi jogok, valamint a befogadó és demokratikus társadalmi berendezkedés védelme és előmozdítása mellett. A 2015. évi éves jelentés bemutatja azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az Unió Federica Mogherini főképviselő, Sztávrosz Lambrinídisz, az EU emberi jogi különleges képviselője és az uniós küldöttségek globális hálózata révén az emberi jogok egyetemességének nemzetközi előmozdítása érdekében világszerte kifejtett. A jelentésnek az egyes országokkal és régiókkal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó része országonként rövid áttekintést nyújt az emberi jogi helyzetről és beszámol az EU által helyben nyújtott szakpolitikai támogatásról.
A Tanács 2016. szeptember 20-án ajánlást adott ki, amelyben arra szólítja fel az euróövezet tagállamait, hogy hozzanak létre nemzeti termelékenységi testületeket.
Ezek a testületek azokat a folyamatokat és szakpolitikákat fogják elemezni, amelyek befolyásolhatják a termelékenységet és a versenyképességet. Független elemzéseket fognak készíteni, és meg fogják erősíteni a nemzeti szintű szakpolitikai párbeszédet.
Mindez hozzájárul majd a fenntartható gazdasági növekedést és a konvergenciát célzó reformok megvalósításához.
A századforduló óta jelentősen csökkent mind az euróövezet, mind az EU egészének potenciális gazdasági növekedése. Ez a tendencia különösen a teljes tényezőtermelékenység csökkenésének következtében alakult ki. 2008 óta emellett a beruházások visszaesése is gyengíti a növekedést.
A jövőben a gazdasági növekedés biztosításához a termelékenységet kell fokozni. Ehhez olyan kiegyensúlyozott szakpolitikákra van szükség, amelyek támogatják az innovációt, fejlesztik a készségeket, csökkentik a munkaerő- és termékpiacok merevségét és jobb forráselosztást eredményeznek.
A termelékenységi testületek által végzett kutatás és elemzések ösztönözni fogják a EU gazdasági és monetáris uniójának zökkenőmentes működését elősegítő folyamatokat.
Az öt elnök jelentése
Az ajánlás annak a 2015. októberi bizottsági intézkedéscsomagnak a része, amely az EU gazdasági és monetáris uniójának (GMU) további fejlesztéséről szóló, ún. öt elnök jelentését ülteti át a gyakorlatba.
Az ajánlást 2016. június 28-án az Európai Tanács is jóváhagyta.
Az öt elnök jelentését az Európai Bizottság elnöke készítette az Európai Tanács, az eurócsoport, az Európai Központi Bank és az Európai Parlament elnökével szoros együttműködésben. A jelentést 2015 júniusában terjesztették az Európai Tanács elé.
Feladatok
Az ajánlástervezet felszólít minden tagállamot arra, hogy hozzon létre nemzeti testületeket a következő feladatkörök ellátására:
Az euróövezeti tagállamoknak szóló ajánlás az euróövezeten kívüli tagállamokat is hasonló testületek felállítására ösztönzi. Emellett arra szólítja fel a termelékenységi testületeket, hogy folytassanak párbeszédet és osszák meg a legjobb gyakorlatokat, valamint szükség esetén végezzenek közös elemzéseket.
Kommunikáció és tájékoztatás
Az ajánlás úgy rendelkezik, hogy a testületeknek a közigazgatási szervektől függetlenül kell működniük a nyilvánosság tájékoztatása, a testület vezetőségének kinevezésével kapcsolatos eljárások, valamint az információhoz való hozzáférés tekintetében. Főszabályként a testületek által készített elemzéseket nyilvánosságra kell hozni.
A testületek által – többek között az éves jelentések formájában – biztosított független szakértői elemzéseket a tagállamok és a Bizottság felhasználják majd az európai szemeszter éves szakpolitikai nyomon követési eljárása során.
A miniszterek vita nélkül fogadták el az ajánlást az Általános Ügyek Tanácsának ülésén.