Az EU–Kazahsztán Együttműködési Tanács 2016. október 4-én, kedden tartotta 15. ülését Brüsszelben. A találkozón Miroslav Lajčák, a Szlovák Köztársaság Európa-ügyi és külügyminisztere elnökölt. A kazah delegációt a Kazah Köztársaság külügyminisztere, Erlan A. Idriszov vezette. Az ülésen részt vett Jean-Christophe Belliard, az Európai Külügyi Szolgálat főtitkárhelyettese is.
Az Együttműködési Tanács üdvözölte a megerősített partnerségi és együttműködési megállapodás végrehajtásának megkezdését. A megállapodást 2015. május 1. óta ideiglenesen alkalmazták több területen is, így például a politikai párbeszéd, a kereskedelmi és gazdasági együttműködés, a jogállamiság és az igazságszolgáltatás területén. Az Együttműködési Tanács megerősítette, hogy a felek kölcsönös érdeke a kapcsolatok és az együttműködés megszilárdítása, különösen pedig a régió stabilitásának és fejlődésének biztosítása.
Az Együttműködési Tanács továbbá egyeztetést folytatott olyan, mindkét fél számára jelentőséggel bíró kérdésekről, mint a politikai, igazságügyi és gazdasági reformok, a jogállamiság, a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok, valamint a nemzetközi ügyek. Az Együttműködési Tanács kitért a jó kormányzás, az emberi jogok védelme és a civil társadalommal való együttműködés kérdéseire is. Hangsúlyozta mindemellett, hogy fenn kell tartani a megfelelő egyensúlyt a terrorizmus elleni küzdelem során szükséges jogszerű biztonsági intézkedések, illetve az egyének jogai és szabadságai között.
Az Együttműködési Tanács ismét hangsúlyozta a Közép-Ázsiára vonatkozó uniós stratégia keretében folytatott regionális párbeszéd fontosságát. Az Afganisztánról szóló brüsszeli konferenciával összefüggésben regionális biztonsági szempontokkal is foglalkoztak, így szóba került például a határigazgatás, valamint a terrorizmus és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem.
Az EU üdvözölte Kazahsztán aktív részvételét az EU–Közép-Ázsia miniszteri találkozón, valamint az Afganisztánról szóló brüsszeli konferencián.
A Tanács 2016. október 4-én elfogadta a Párizsi Megállapodás uniós ratifikációjáról szóló határozatot. Ez a megállapodás határozza meg az éghajlatváltozással kapcsolatos globális fellépés kereteit.
Miután az Európai Parlament egyetértését adta, a Tanács írásbeli eljárással fogadta el a határozatot. A határozatot 2016. október 7-én, pénteken helyezik letétbe az Egyesült Nemzetek főtitkáránál, aki a Párizsi Megállapodás letéteményese. Az uniós ratifikáció a határozat letétbe helyezésének időpontjában lép hatályba.
Sólymos László, Szlovákia környezetvédelmi minisztere és a Tanács elnöke kijelentette: „Európa minden lehetőt megtett eljárásainak felgyorsítása érdekében és, hogy életet leheljen a Párizsi Megállapodásba. Az, hogy a Tanács mindössze néhány óra alatt elfogadta a határozatot, jól mutatja ígéreteink betartása iránti elkötelezettségünket. A ratifikációs okiratok pénteki letétbe helyezésével lezárul az eljárás. Mindannyian büszkék lehetünk erre az eredményre.”
A tagállamok, amennyiben nemzeti eljárásaik lezárultak, az Unióval egy időben, ellenkező esetben egy későbbi időpontban a lehető leghamarabb ratifikálják a megállapodást.
A megállapodás 30 nappal azt követően lép hatályba, hogy legalább 55, az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának legalább 55%-áért felelős ország ratifikálta. Eddig 63, a globális kibocsátások 52,11%-áért felelős ország ratifikálta a megállapodást.
Az Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) 2016. október 5-én megállapodott a Grúziára vonatkozó vízumliberalizációt illető tanácsi tárgyalási álláspontról. A Coreper ezzel megerősítette a Bizottság azon javaslatát, hogy az uniós polgárok vízummentesen utazhassanak Grúzia, a grúz állampolgárok pedig az Európai Unió területére, amennyiben a tartózkodás bármely 180 napos időszakban nem haladja meg a 90 napot.
A Tanács véleménye szerint a Grúziára vonatkozó vízumliberalizációnak az új „felfüggesztési mechanizmussal” egy időben kell hatályba lépnie.
A szlovák elnökség e megbízatás az alapján fog tárgyalásokat kezdeni az Európai Parlamenttel.
„A Tanács a grúziai reformokra tekintettel a mai napon határozottan kiállt a grúz állampolgárok vízummentes utazása mellett. Az elnökség úgy véli, hogy a hiteles reformok végrehajtása a helyes irány, amit ösztönözni kell. Annak érdekében, hogy a grúz állampolgárok minél előbb vízummentesen utazhassanak, számítunk az Európai Parlament támogatására a vonatkozó eljárás lezárásához”, jelentette ki Peter Javorčík, Szlovákia EU melletti állandó képviselője, az Állandó Képviselők Bizottságának elnöke.
A Bizottság 2016. március 9-én tette közzé a grúziai vízumliberalizációra vonatkozó javaslatát. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Grúzia eleget tett a vízummentességhez szükséges valamennyi követelménynek.
Azt követően, hogy a Tanács és a Parlament között megállapodás születik a Grúziára vonatkozó új vízumrendszerről és ez a megállapodás hivatalosan is elfogadásra kerül, Grúzia átkerül az 539/2001/EK rendelet I. mellékletéből (azon országok, amelyek állampolgárai vízummal léphetnek be a schengeni övezetbe) a II. mellékletbe (vízummentességet élvező országok), ami vízummentes utazást biztosít az uniós polgároknak Grúzia, a grúz állampolgároknak pedig az EU területére, amennyiben a tartózkodás bármely 180 napos időszakban nem haladja meg a 90 napot.
Figyelembe véve az Európai Unióban kialakult jelenlegi migrációs helyzetet, valamint a Bizottság vízummentességre irányuló javaslatait Grúzia, Ukrajna, Törökország és Koszovó vonatkozásában, továbbá a tagállamokkal folytatott megbeszéléseket, a Bizottság 2016. május 4-én úgy határozott, hogy a jelenlegi felfüggesztési mechanizmus felülvizsgálata céljából javaslatot nyújt be az 539/2001/EK rendelet módosítására.
A felülvizsgált rendelet fő célja a felfüggesztési mechanizmus megerősítése. A rendelet ezt úgy valósítja meg, hogy a tagállamok számára egyszerűbbé teszi az esetleges felfüggesztéshez vezető körülményekről szóló értesítést, a Bizottság számára lehetővé teszi, hogy saját kezdeményezésére indítsa meg a mechanizmust, továbbá a Bizottság feladatául jelöli meg, hogy küldjön éves jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak arról, hogy a vízummentességet élvező harmadik országok milyen mértékben teljesítik a szükséges kritériumokat.
Kibővítették a felfüggesztés lehetséges indokait, és a mechanizmus alkalmazása is könnyebbé válik majd, mert az eljárás felgyorsítása érdekében lerövidítették a referenciaidőszakokat és a határidőket.
A Parlament és a Tanács között jelenleg még folynak a megbeszélések a vízummentesség felfüggesztésére vonatkozó mechanizmusról.
Írország és az Egyesült Királyság az EU-szerződésekhez csatolt jegyzőkönyvekkel összhangban nem vesz részt ezen intézkedések alkalmazásában. Ezekben a tagállamokban továbbra is a nemzeti jogszabályok alkalmazandók a vízumrendszerre.