A Tanács az alábbi következtetéseket fogadta el:
„1. Dragan Čović, Bosznia-Hercegovina államelnökségének elnöke 2016. február 15-én benyújtotta Bosznia-Hercegovina európai uniós tagságára irányuló kérelmét. A Tanács úgy határozott, hogy végrehajtja az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikkében megállapított eljárást. A Bizottság ennek megfelelően felkérést kap véleménye benyújtására.
2. Emlékeztetve a 2006. december 14–15-i Európai Tanács következtetéseiben foglalt megújított bővítési konszenzusra, a Tanács újólag megerősíti, hogy az Európai Unió jelenti a Nyugat-Balkán jövőjét. Ismételten kijelenti, hogy minden ország esetében a koppenhágai kritériumok, valamint a stabilitási és társulási folyamat feltételeinek teljesítése érdekében tett egyéni erőfeszítésektől függ, hogy az ország hogyan halad az Európai Unió felé vezető úton.
3. Megismételvén egyes korábbi tanácsi következtetésekben, különösen a 2015. december 15-i tanácsi következtetésekben foglaltakat, valamint azon korábbi kijelentését, mely szerint egyértelműen elkötelezett Bosznia-Hercegovina mint önálló, egységes és szuverén ország uniós perspektívája iránt, a Tanács üdvözli a bosznia-hercegovinai hatóságok minden szintjén elfogadott reformprogram végrehajtása terén elért jelentős eredményeket. A Tanács felszólítja Bosznia-Hercegovinát, hogy állampolgárai javát szolgálva, valamint az Európai Unióval, a nemzetközi pénzügyi intézményekkel és a nemzetközi partnerekkel, továbbá a civil társadalommal szoros együttműködésben, a bosznia-hercegovinai hatóságok által elfogadott cselekvési tervben szereplő ütemezés szerint folytassa a reformprogram tényleges végrehajtása érdekében tett erőfeszítéseit. Ennek az eddigiekhez hasonlóan a társadalmi-gazdasági reformok mellett ki kell terjednie a jogállamiságra és a közigazgatásra irányuló reformokra is. A Tanács felkéri a Bizottságot, hogy továbbra is tegyen jelentést a reformprogram végrehajtásáról, beleértve a koordinációs mechanizmust is. A Tanács arra kéri a Bizottságot, hogy Bosznia-Hercegovina csatlakozási kérelemére vonatkozó véleménye kialakításakor fordítson különleges figyelmet a Sejdić-Finci ügyben hozott ítélet végrehajtására.
4. A Tanács üdvözli a stabilizációs és társulási megállapodás Horvátország uniós csatlakozására figyelemmel való kiigazításáról szóló jegyzőkönyv parafálását. Ha Bosznia-Hercegovina eltökélten kíván törekedni az uniós integrációra, akkor ehhez hozzátartozik a stabilizációs és társulási megállapodásnak, ezen belül a kiigazításnak a teljes körű végrehajtása is.
5. A Tanács ezenfelül üdvözli, hogy megállapodás született az uniós kérdésekkel foglalkozó koordinációs mechanizmus létrehozásáról. Felkéri a bosznia-hercegovinai szerveket valamennyi kormányzati szinten, hogy biztosítsák a mechanizmus tényleges gyakorlati megvalósítását, mely fontos lépés a funkcionalitás és a hatékonyság javítása irányában.”
2016. szeptember 20-án a Tanács olyan jogi keretet fogadott el, amely első alkalommal teszi lehetővé az EU számára, hogy autonóm módon szankciókat alkalmazzon az ISIL/Dáis és az al-Kaida, valamint hozzájuk kapcsolódó vagy őket támogató személyek és szervezetek ellen. Ez idáig csak olyan személyek és szervezetek ellen volt lehetséges szankciókat alkalmazni, akiket az Egyesült Nemzetek Szervezete vagy valamely önállóan eljáró uniós tagállam jegyzékbe vett.
Az EU-nak ezentúl lehetősége lesz utazási tilalmat kiszabni olyan személyekre, illetve vagyoni eszközök befagyasztását elrendelni olyan személyekkel és szervezetekkel szemben, amelyekről megállapították, hogy összeköttetésben állnak az ISIL-lel (Dáissal) / az al-Kaidával. Ez azt jelenti, hogy az EU-ban lévő minden vagyoni eszközük befagyasztásra kerül, és hogy uniós személyek és szervezetek számára is tilos lesz pénzeszközöket a jegyzékbe vett személyek vagy szervezetek rendelkezésére bocsátani.
Az intézkedések olyan személyeket és szervezeteket céloznak, akik részt vettek terrorista támadások tervezésében vagy végrehajtásában, pénzügyi támogatást nyújtottak az ISIL (Dáis) és az al-Kaida számára, illetve olajjal vagy fegyverekkel látták el őket, vagy az általuk nyújtott terrorista-kiképzésben részesültek. Személyeket vagy szervezeteket olyan tevékenységek miatt is jegyzékbe lehet venni, mint a toborzás, az említett szervezeteket támogató cselekedetek és tevékenységek ösztönzése vagy nyilvános kiprovokálása, közreműködés az emberi jogok súlyos megsértésében az EU területén kívül, beleértve az emberrablást, az erőszakos közösülést, a szexuális erőszakot, a kényszerházasságot és a rabszolgaságra kényszerítést.
Az EU-nak lehetősége lesz arra is, hogy korlátozó intézkedéseket szabjon ki olyan személyekre, akik az EU területén kívül, illetve az EU területére utaznak, illetve szándékoznak utazni abból a célból, hogy támogassák az ISIL-t (Dáist) és az al-Kaidát, illetve az általuk nyújtott kiképzésben részesüljenek. Ezek az intézkedések mindenekelőtt az úgynevezett „külföldi harcosokat” fogják célozni. Mindezek eredményeként az EU minden olyan személyt jegyzékbe tud majd venni, aki teljesíti a kritériumokat – beleértve azokat az uniós polgárokat is, akik az EU területén kívül támogatták ezeket a szervezeteket, majd visszatértek. Az utazási tilalom révén megakadályozható, hogy a jegyzékbe vett személyek beutazzanak bármely uniós tagállamba. A jegyzékbe vett uniós polgárok esetében tehát az utazási tilalommal elejét lehet venni annak, hogy az illető beutazzon az állampolgársága szerinti tagállamtól eltérő uniós tagállamba.
Miután megállapodás jön létre a tagállamok által tett jegyzékbe vételi javaslatokról, az érintett személyek és szervezetek jegyzékbe vételére egyhangúlag elfogadott tanácsi határozat és tanácsi rendelet formájában fog sor kerülni.
A Tanács elfogadta „Az EU 2015. évi éves jelentése az emberi jogok és a demokrácia helyzetéről a világban” című dokumentumnak az egyes országokkal és régiókkal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó részét, amely kiegészíti a jelentés 2016. június 20-án közzétett tematikus részét.
Az EU 2015-ben is kitartott az emberi jogok, valamint a befogadó és demokratikus társadalmi berendezkedés védelme és előmozdítása mellett. A 2015. évi éves jelentés bemutatja azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az Unió Federica Mogherini főképviselő, Sztávrosz Lambrinídisz, az EU emberi jogi különleges képviselője és az uniós küldöttségek globális hálózata révén az emberi jogok egyetemességének nemzetközi előmozdítása érdekében világszerte kifejtett. A jelentésnek az egyes országokkal és régiókkal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó része országonként rövid áttekintést nyújt az emberi jogi helyzetről és beszámol az EU által helyben nyújtott szakpolitikai támogatásról.
A Tanács 2016. szeptember 20-án ajánlást adott ki, amelyben arra szólítja fel az euróövezet tagállamait, hogy hozzanak létre nemzeti termelékenységi testületeket.
Ezek a testületek azokat a folyamatokat és szakpolitikákat fogják elemezni, amelyek befolyásolhatják a termelékenységet és a versenyképességet. Független elemzéseket fognak készíteni, és meg fogják erősíteni a nemzeti szintű szakpolitikai párbeszédet.
Mindez hozzájárul majd a fenntartható gazdasági növekedést és a konvergenciát célzó reformok megvalósításához.
A századforduló óta jelentősen csökkent mind az euróövezet, mind az EU egészének potenciális gazdasági növekedése. Ez a tendencia különösen a teljes tényezőtermelékenység csökkenésének következtében alakult ki. 2008 óta emellett a beruházások visszaesése is gyengíti a növekedést.
A jövőben a gazdasági növekedés biztosításához a termelékenységet kell fokozni. Ehhez olyan kiegyensúlyozott szakpolitikákra van szükség, amelyek támogatják az innovációt, fejlesztik a készségeket, csökkentik a munkaerő- és termékpiacok merevségét és jobb forráselosztást eredményeznek.
A termelékenységi testületek által végzett kutatás és elemzések ösztönözni fogják a EU gazdasági és monetáris uniójának zökkenőmentes működését elősegítő folyamatokat.
Az öt elnök jelentése
Az ajánlás annak a 2015. októberi bizottsági intézkedéscsomagnak a része, amely az EU gazdasági és monetáris uniójának (GMU) további fejlesztéséről szóló, ún. öt elnök jelentését ülteti át a gyakorlatba.
Az ajánlást 2016. június 28-án az Európai Tanács is jóváhagyta.
Az öt elnök jelentését az Európai Bizottság elnöke készítette az Európai Tanács, az eurócsoport, az Európai Központi Bank és az Európai Parlament elnökével szoros együttműködésben. A jelentést 2015 júniusában terjesztették az Európai Tanács elé.
Feladatok
Az ajánlástervezet felszólít minden tagállamot arra, hogy hozzon létre nemzeti testületeket a következő feladatkörök ellátására:
Az euróövezeti tagállamoknak szóló ajánlás az euróövezeten kívüli tagállamokat is hasonló testületek felállítására ösztönzi. Emellett arra szólítja fel a termelékenységi testületeket, hogy folytassanak párbeszédet és osszák meg a legjobb gyakorlatokat, valamint szükség esetén végezzenek közös elemzéseket.
Kommunikáció és tájékoztatás
Az ajánlás úgy rendelkezik, hogy a testületeknek a közigazgatási szervektől függetlenül kell működniük a nyilvánosság tájékoztatása, a testület vezetőségének kinevezésével kapcsolatos eljárások, valamint az információhoz való hozzáférés tekintetében. Főszabályként a testületek által készített elemzéseket nyilvánosságra kell hozni.
A testületek által – többek között az éves jelentések formájában – biztosított független szakértői elemzéseket a tagállamok és a Bizottság felhasználják majd az európai szemeszter éves szakpolitikai nyomon követési eljárása során.
A miniszterek vita nélkül fogadták el az ajánlást az Általános Ügyek Tanácsának ülésén.
A Tanács 2016. szeptember 20-án jóváhagyta az Andorrával való adóügyi megállapodás megkötését, amelynek célja, hogy a magánmegtakarítók jobban megfeleljenek az adószabályoknak.
A megállapodás kötelezővé teszi az EU tagállamai és Andorra közötti automatikus információcserét, így segíti az adókijátszás elleni fellépést.
Az automatikus információcserével lehetővé válik, hogy ezeknek az országoknak az adóhatóságai a határokon túl is hozzáférhessenek a másik ország lakosainak pénzügyi számláit érintő információkhoz.
A megállapodás korszerűsíti a 2004. évi megállapodást, amely arra kötelezte Andorrát, hogy a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló tanácsi irányelvvel egyenértékű rendelkezéseket alkalmazzon. A megállapodás megakadályozza, hogy az adózók olyan, jövedelmet vagy vagyont megtestesítő tőkét rejtsenek el, amelyre vonatkozóan az adót még nem fizették meg. Ennek érdekében bővül a pénzügyi számlákra vonatkozó automatikus információcsere köre.
A megállapodást 2016. február 12-én írták alá. A megállapodást a tagállamok képviselői a Bel- és Igazságügyi Tanács (szeptember 20-i) ülésén vita nélküli napirendi pontként hagyták jóvá.
A Tanács 2016. szeptember 29-én úgy határozott, hogy meghosszabbítja a Burundival szembeni korlátozó intézkedéseket, amelyek így 2017. október 31-ig érvényben maradnak. Az intézkedések konkrétan utazási tilalmat és a pénzeszközök befagyasztását jelentik négy olyan személy esetében írják elő, akik tetteikkel veszélyeztetik a demokráciát, illetve akadályozzák a jelenlegi válság politikai rendezését Burundiban. Ilyen tettnek minősülhetnek az erőszakos cselekmények, az elnyomás, illetve az erőszak szítása, valamint az emberi jogok súlyos megsértése.
Az EU több ízben is felszólította valamennyi felet, hogy tartózkodjanak az erőszakos cselekményektől és ítéljék el azokat. Ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy kialakuljanak és tartósan fennmaradjanak azok a feltételek, amelyek elősegítik, hogy sikerüljön politikai megoldást találni a válságra.
A Tanács úgy ítélte meg, hogy mivel a korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó érintett négy személy helyzetét illetően nem történt pozitív változás, indokolt a szankciók meghosszabbítása.
Az érintett személyek nevét és jegyzékbe vételük okait a Hivatalos Lapban kihirdetett 2015. október 1-jei határozat melléklete tartalmazza.
A Tanács 2016. szeptember 19-én Jean-Claude Junckerrel, a Bizottság elnökével egyetértésben Julian Kinget nevezte ki a biztonsági unióért felelős új biztosi posztra. A kinevezés a Bizottság hátralévő hivatali idejére, azaz a 2019. október 31-ig tartó időszakra szól.
Julian King brit állampolgár, 2016 januárja óta az Egyesült Királyság franciaországi nagykövete. Az új biztos a 2016. június 25-én lemondott Jonathan Hillt váltja fel.
Először is kérem engedjék meg, hogy megköszönjem Robert Fico miniszterelnöknek, hogy meghívására itt Pozsonyban (Bratislava) tarthattuk találkozónkat. Köszönettel tartozom Szlovákia népének is, vendégszeretetéért és türelméért. Tudom, hogy a mai biztonsági intézkedések mellett a szervezőknek nincs mindig könnyű feladata, de biztosíthatom Önöket afelől, hogy kiváló munkát végeztek.
Pozsonyi csúcstalálkozónk az első olyan megbeszélés volt, amelyen megvitattuk a 27 tagállamból álló Európai Unió jövőjét, immár az Egyesült Királyság nélkül. Európa számára szomorú nap volt, amikor a brit polgárok a kilépés mellett döntöttek. A népszavazás eredménye őszinte diagnózist kíván. Ezért ma nyíltan beszéltünk egymással arról, hová vezethetők vissza az Európában jelenleg uralkodó politikai helyzet gyökerei. Tagadhatatlan tény, hogy több millió európai érzi úgy: nincs biztonságban. Az emberek aggódnak a mai helyzet miatt, amit a kontroll hiányaként élnek meg, és félelmeiknek adnak hangot a migrációval, a terrorizmussal, és végül, de nem utolsósorban gazdaságaink és társadalmaink jövőjével kapcsolatban.
A mi helyzetértékelésünk józan, de nem kishitű. Mindannyian egyetértünk abban, hogy az Európai Unió nem tökéletes, de abban is, hogy az Uniónál nincs jobb eszközünk a kihívások leküzdésére. Éppen ezért eltökélt szándékunk, hogy korrigáljuk a múltbéli hibákat és 27 ország uniójaként közös megoldásokkal álljunk elő. Ki kell zökkennünk a régi kerékvágásból. Mai megbeszéléseinken egy ütemtervet állítottunk fel: ez az ún. pozsonyi ütemterv megállapítja, hogy mely célok mentén fejlesszük tovább Uniónkat, mely célok vezéreljék munkánkat a jövő tavaszi római találkozóig, ahol majd le szeretnénk zárni ezt a folyamatot.
Hadd említsek meg néhányat a ma megvitatott céljaink közül:
– Nem hagyhatjuk, hogy újrainduljon a migránsok ellenőrzés nélküli beáramlása a tavalyihoz hasonló módon, ezért biztosítanunk kell a külső határok teljes ellenőrzését, és helyre kell állítani a schengeni rendszer rendes működését. Határozott szándékunk, hogy folytassuk az együttműködést Törökországgal és a Nyugat-Balkánnal, emellett pedig migrációs paktumokat kössünk afrikai országokkal.
– A tagállamokat minden szükséges eszközzel támogatnunk kell a belső biztonság garantálásában és a terrorizmus elleni küzdelemben. Ennek kapcsán az egyik legsürgetőbb feladat, hogy fokozzuk az együttműködést és az információcserét a tagállami biztonsági szolgálatok között.
– Meg kell erősítenünk a külső biztonság és védelem terén folytatott uniós együttműködést. Az Európai Tanács a decemberi ülésén határoz majd arról, hogy miként alkalmazhatjuk a legeredményesebben a gyakorlatban a Szerződések kínálta lehetőségeket.
– Mindenki számára ígéretes gazdasági jövőképet kell teremtenünk, ehhez pedig meg kell erősítenünk az egységes piacot és növelnünk kell a beruházásokat.
– Végezetül pedig meg kell őriznünk életformánkat, és jobb lehetőségeket kell biztosítanunk a fiatalok számára. Mindezen célokhoz több nagyon konkrét intézkedést is társítottunk. Ezeket most nem ismertetem részletesen, az ütemtervben mindenki megtalálhatja őket. Hadd említsek csak egyet: több vezető is úgy határozott, hogy haladéktalanul további személyzetet és felszerelést ajánl fel Bulgáriának a Törökországgal közös határa őrizetéhez. Ezúton is szeretném kifejezni köszönetemet ezért az együttműködésért.
A következő hónapokban további gyakorlati és kézzelfogható döntéseket kell hoznunk. Ennek kapcsán szeretném elismerésemet kifejezni Jean-Claude Junckernek, a Bizottság elnökének azokért a kitűnő kezdeményezésekért, amelyeket az Európai Unió helyzetét értékelő beszédében ismertetett. Ezek közül többet is megvitattunk ma, és bízom abban, hogy minden intézmény együttműködik majd a megvalósításukban.
Zárószóként annyit mondanék még, hogy a pozsonyi ütemterv lesz megbeszéléseink vezérfonala mind a legközelebb októberben, majd decemberben tartandó rendes európai tanácsi üléseken, mind a vallettai, majd római informális találkozó során. Bízom benne, hogy a pozsonyi csúcstalálkozó nyomán sikerül elérnünk, hogy a polgárok újra higgyenek és bízzanak az Európai Unióban. Ez csak akkor valósulhat meg, ha az emberek látják, hogy a tagállamok és az intézmények lojálisan együttműködnek, és teljesítjük ígéreteinket. Ma annyit mondhatok: erre van remény. Köszönöm figyelmüket.