Posztinfo.hu / Oroszország

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat rosztovi igazgatóságának megrendelésére szögesdrót-kerítés építésébe kezdtek a mai hivatalos orosz–ukrán határon. A dél-oroszországi megye és a szakadár ukrajnai köztársaság között létesítendő műszaki határzár első, három kilométeres szakaszának még az idei év végéig el kell készülnie.

Az orosz hatóságok már tavasszal jelezték szándékukat a határzár kiépítésére, ha másképpen nem sikerül visszaszorítani a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus térségéből Oroszországba irányuló fegyvercsempészetet.

Ezzel párhuzamosan Ukrajna is építi a saját határzárát a két ország határán. Az Európai Árok elnevezésű projekt keretében az orosz határ mentén eddig 180 kilométernyi tankcsapdaárkot, 546 kilométer egyéb megerősített akadályzónát, 39 kilométer szögesdrót-kerítést, 175 bunkert, 897 lövészárkot és hat új megfigyelőtornyot létesített az ukrán fél.

Oroszországra sokan mint a lehetőségek hazájára tekintenek, ám tudni kell, nem minden kezdeményezés lesz sikeres. A kormányzati támogatás és a beleölt vagyon sem mindig segítség. Az elmúlt években ezek voltak a legnagyobb bukást hozó projektek:

1.  YO-autó

A népautónak szánt városi hibrid tömegtermelését előbb 2012-re, majd 2015-re ígérték, végül bezárták a tervezést. Hiába a befektetett közel 100 millió eurós összeg, mindössze 5 prototípust tudott felmutatni Mihail Prohorov milliárdos terve. Már a bemutató sem ment zökkenőmentesen, mivel nem tudták beindítani a járművet.

2.  Sputnik

Hallott a Sputnikról? Nem a műholdak orosz nevére gondolunk. Pedig ez lett volna a kormányzati google. Az állami telekommunikációs cég 60 millió eurót költött a keresőoldal létrehozására, mely a Google és az Oroszországban annál is népszerűbb Yandex helyét töltötte volna be. Az oldal jól rajtolt tavaly, az első napokban közel 5 millió keresést tudott felmutatni naponta, ám jelenleg már csak napi párszázas látogatottsága van.

3. YOTA mobil

2013 decemberében dobták piacra a kétoldali képernyővel ellátott YOTA mobilt. Már az első eladási adatok sem voltak bíztatóak, alig párszáz darab kelt el a karácsonyi rohamban, azóta viszont tovább estek az eladások. A gyártó 50 millió eurót költött eddig, úgy tűnik hiába.

Összehangolt kibertámadás érte az Amerikai Védelmi Minisztériumot. Összesen négyezer érintettje van az akciónak.

Orosz hackerek támadták meg a Pentagon levelezési rendszerét, a megszerzett adatokat pedig több ezer csatornán osztották el maguk között. Az Amerikai Védelmi Minisztérium szerint egy automatizált algoritmus áll az összehangolt akció mögött, melyet az is lehet, hogy az orosz kormány rendelt el.

Noha négyezer katonai és civilszférás alkalmazott adatait szerezték meg a hackerek, a zsákmányolt információk nem tartoztak a szigorúan bizalmas, titkosított kategóriába, így kérdés, hogy mennyire számítanak értékesnek.

A kínai Zoje Resources Investment 115 ezer hektár termőföldet bérel Oroszország  Kínával határos körzeteiben 49 évre.

A kínai cégnek hároméves bérleti opciója van további 250 ezer hektár területre is. A Bajkálon túli régió évi 250 rubelt (1200 forint)  kap évente hektáronként, ami nyomott árnak számít.

A Zoje Resources nem az első kínai cég, mely termőföldet bérel Oroszországban, ezzel párhuzamosan egyre erősödik a helyi lakosság elvándorlása illetve a kínai munkaerő térhódítása.

Bekérették az orosz külügyminisztériumba Belgium moszkvai nagykövetét, és tiltakozó jegyzéket adtak át neki belgiumi orosz vagyonok lefoglalása miatt. Ez utóbbiról egy belgiumi választottbíróság döntött, helyt adva az egykori Yukos (Jukosz) orosz kőolajcég részvényesei keresetének.

A bíróság a belgiumi orosz nagykövetség, valamint Oroszországnak az Európai Unióhoz és a NATO-hoz akkreditált diplomáciai képviselete és egy sor más orosz szervezet vagyonát foglalta le.

A nagy-britanniai Man szigeten bejegyzett Yukos Universal Limited részvényeseinek 1,6 milliárd euró kártérítést ítélt meg tavaly július 18-án a hágai Állandó Választottbíróság az Oroszországgal szemben indított perben. Az orosz államnak emellett több mint 50 milliárd dollárt kell fizetnie három, Yukos-ügyben érintett felperesnek az olajcég korábbi kisajátítása miatt. Ezt azonban mind ez ideig nem tette meg.

Korábban  a francia hatóságok is zárolták az összes orosz állami cég és képviselet számláit, vagyonát.

A 2007-re megszüntetett Yukos kőolajcég 1997-től 2004-ig volt vezetőjét, Mihail Hodorkovszkij orosz üzletembert 2005-ben, majd 2010-ben is elítélték a cég ügyében indított perben. Hodorkovszkij csak 2013 decemberében szabadult a fegyházból elnöki amnesztiával. A Svájcban élő, Putyin ellenzékévé vált férfi üdvözölte a tavalyi hágai döntést.

A Yukos 2003-ban megindult felszámolása során az orosz állam a stratégiai tulajdonos GML vagyonát kisajátította, és értékén alul a Rosznyeftynek adta tovább.

Újabb területeken hirdette ki fennhatóságát az ISIS. A terrorszervezet egyik szóvivője, Abu Muhammad al-Adnani közlése szerint Oroszország észak-kaukázusi területein, Dagesztánban, Csecsenföldön, Ingusétiában, Kabard-Balkárföldön és Cserkeszföldön hoztak létre új “kormányzóságot”.

A területek ténylegesen nincsenek az uralmuk alatt, de jelzi, hogy a kaukázusi régió iszlamista szélsőségesei csatlakoztak az ISIS-hez, vagy legalábbis elismerték annak fennhatóságát.

A régió szélsőségesei 2007-ben még az al-Kaida szövetségeseként kiáltották ki a Kaukázusi Emirátust – ennek több vezetője esküdött most hűséget az ISIS-nek.

Nem fogadja el Áder János az orosz invitálást a győzelem napi ünnepségekre, helyette a moszkvai nagykövet képviseli Magyarországot a május 9-én esedékes  katonai parádén

Az európai államfők, illetve kormányfők közül kizárólag az euroszkeptikus, valamint az oroszokkal hagyományosan szövetségesi viszonyt ápoló vagy éppen segélyt remélő vezetők lesznek jelen a II. világháború végének 70. évfordulójának megünneplésén: Miloš Zeman cseh elnök, Tomislav Nikolić szerb államfő, Alekszisz Ciprasz görög kormányfő, Robert Fico szlovák kormányfő és Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök.

Több mint egymilliárd rubel készpénzt és 800 nemesfém tárgyat találtak Alekszandr Horosavin szahalini kormányzónál a házkutatások során. A tárgyak egyike egy 6 milliós euro értékű aranytoll, mely 2000 gyémánttal van díszítve.

A távol-keleti térség vezetőjét korrupció gyanújával vették őrizetbe a hatóságok.

Vagyonnyilatkozata szerint Horosavvinak nincs ingatlana, és kormányzói fizetésén kívül nem volt semmilyen más bevétele, éves bruttó bére 8,8 millió rubel ami nagyjából 40 millió forintnak felel meg.

Ingusföldön vettek őrizetbe három gyanúsítottat Borisz Nyemcov ellenzéki vezető meggyilkolásával kapcsolatban, jelentette az orosz média Albert Barahajevre, az ingusföldi nemzetbiztonsági tanács titkárára hivatkozva.

Az Oroszországi Föderációhoz tartozó kaukázusi köztársaság tisztségviselője szerint Anzor Gubasevet akkor fogták el, amikor Malgobek városból gépkocsival tartott Voznyeszenszkaja falu felé, ahol anyja él. A másik gyanúsítottat, Zaúr Dadajevet Magasz városában vették őrizetbe. Barahajev tájékoztatása szerint Gubasev egyik fivérét ugyancsak őrizetbe vették. Negyedik társuk elfogás közben egy kézigránáttal felrobbantotta magát Groznijban.

Dadajev a csecsen belügyminisztérium Észak zászlóaljának volt a tagja.

Az elkövetőket a meneküléskor használt gépkocsi adatainak elemzése alapján fogtak el. A Potok (Áramlat) rendszámazonosító rendszerrel napokra visszamenően nyomon tudták követni útvonalukat és biztonsági kamerák felvételeit használva beazonosítani az elkövetőket.

A Kremltől néhány méterre, a Bolsoj Moszkvoreckij hídon agyonlőtték az orosz ellenzék egyik vezetőjét Borisz Nyemcovot. Híradások szerint négy golyó végzett a politikussal, a gyalogosan közlekedő ellenzéki mellett egy autó állt meg a hídon, abból szálltak ki gyilkosai és azonnal tüet nyitottak.

Nyemcov Borisz Jelcin ideje alatt miniszterelnök-helyettes volt, és az ő neve is felmerült, amikor az utódját keresték. A Jobboldali Erők Szövetsége (SZPSZ) nevű orosz ellenzéki párt őt állította jelöltként a 2008-as orosz elnökválasztásra. Nyemcov a jelcini korszak elején vált ismertté Nyizsnyij-Novgorod megye kormányzójaként. Több cikluson át volt parlamenti képviselő egészen 2003-ig.

Nyemcov a PARNASZ (Népszabadság) párt egyik vezetője és az ellenzéki pártokat tömörítő koordinációs tanács egyik irányítója volt.

Amit Magyarországon megakadályozták a lakossági tiltakozások, azt bevezetik Oroszországban – várhatóan már a 3. negyedévtől kezdődően netadót kell fizetni. Az erről szóló törvényjavaslatot már a parlament elé terjesztette a Kulturális Minisztérium.

A javaslat évi 300 rubel, vagyis nagyjából 1300 forint befizetését írja elő minden egyes üzleti és lakossági előfizetés után, beleértve a mobilnetet is. A törvényjavaslat szerint az összeg egy – meg nem határozott részét – szerzői jogdíjként fizetik majd ki hangoskönyvek, videós tartalmak után.

Energetikai kérdések állnak Vlagyimir Putyin orosz államfő budapesti látogatásának középpontjában – nyilatkozta Jurij Usamov elnöki tanácsadó.

Moszkva meghosszabbítaná a december 31-én lejáró gázszerződést, ami egybevág a magyar elképzelésekkel is. Ám a nagy kérdés, hogy honnan és miképpen jutunk gázhoz.

Moszkva ugyanis korábban bejelentette, teljesen leállítja az Ukrajnán át menő szállításokat amint elkészül a Déli Áramlatot felváltani készülő Törökországig kiépítendő vezeték. Onnan viszont az importőröknek maguknak kéne gondoskodniuk a szállításról, ami vezeték hiányában lehetetlen. Az Európai Unió ráadásul határozottan ellenzi egy ilyen vezeték megépítését.

Orosz források szerint pedig Moszkva továbbra is ebben érdekelt, így az Orbán-Putyin tárgyalások egyik központi eleme az lesz, vajon a magyar kormány mennyire partner, hogy részt vegyen egy ilyen vezeték megépítésében.

Több tízezer ember részvételével nagygyűlés kezdődött Csecsenföld fővárosában, tiltakozásul a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilapban megjelent Mohamed-karikatúrák ellen.

A Csecsenföld szíve-nagymecset előtti hatalmas grozniji tér már a délelőtti órákban megtelt tiltakozókkal. A nagygyűlésre az Oroszországhoz tartozó más észak-kaukázusi köztársaságokból is több ezren érkeztek. A Rosszija 24 állami hírtelevízió élő adásban többször is beszámolt a Szeretjük Mohamed prófétát nevet viselő tiltakozó nagygyűlésről.

A Mohamed-karikatúrák megjelentetése és a muzulmánok vallásos érzelmeinek megsértése elleni tiltakozó akciót csecsenföldi muzulmán vallási vezetők kezdeményezésére a csecsen elnök hirdette meg a múlt héten.

Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte egy moszkvai bíróság kedden Vlagyimir Putyin orosz elnök legfőbb politikai ellenlábasát, Alekszej Navalnijt csalás és pénzmosás miatt.

Navalnij három és fél év börtönt kapott, fivére, Oleg ugyanennyit, de neki le is kell töltenie büntetését. Ezenkívül meg kell téríteniük az Yves Rocher francia cég oroszországi leányvállalatának okozott több mint 4 millió rubeles (18,4 millió forint) kárt, és mindkettejükre 500 ezer rubeles (2,3 millió forint) pénzbüntetést is kiszabtak.

Oroszországban az elmúlt hetekben már érezni lehetett a néhány nappal ezelőtt kezdődött őrült zuhanás előszelét. A POSZTINFO.hu több oroszországi és egy magyarországi oroszt is megkérdezett a kialakult helyzetről. A cikket itt tudja kommentálni.

Olga (29 éves, Moszkva, egy utazási iroda vezetője): „Senki nem gondol arra, hogy ez Krím miatt lenne. Az irodában már az év eleje óta érezhetően megcsappant a forgalom, mert 10-ből 7 utas szánt szándékkal nem utazik az EU-ba vagy az Egyesült Államokba pihenési vagy szórakozási céllal. Óriási divat lett Krímbe utazni, az alsó középosztálytól az oligarchákig ebben az évben mindenki legalább egyszer elment Krímbe. Nagy divat lett Szocsi és úgy általában véve a Fekete-Tenger és a Távol-Keleti országrész. A leggazdagabbak számára is az itthoni pihenés a trendi. Úgy érezzük a szakmában, hogy a külföldi utazásszervezésnek, néhány kivételtől eltekintve, mint Thaiföld, Törökország vagy Egyiptom most egy ideig nem terem babér, aki utazni akar az belföldön utazik vagy volt szovjet tagállamokba megy, esetleg egy olyan egzotikus útra, amit már nem hagyományos utazási irodákban lehet lekötni. Most pedig, hogy ez történik a fizetőeszközzel, jó ideig biztosan nem fordul meg ez a trend.”

Jevgenyij (34 éves, Szentpétervár, újságíró): „A középosztálytól felfelé mindenki megérzi a történteket, már napi szinten is. Rengetegen járnak át Finnországba a saját ismerőseim közül is, szinte mindannyian lefújták a következő kiruccanásokat vagy legalábbis kivárnak. Pánikban lévőket csak a most induló vállalkozások környékén látni, akik már beletették a pénzt és meg kellene venni az üzlet indításához szükséges dolgokat külföldről. Legalább ennyien jártak jól azok, akik dollárban vagy euróban tettek félre lakásra és most hirtelen a dupláját éri a pénzük – és persze még nem látni a végét. Azok, akik valutában gyűjtötték a pénzüket, a rubel válságán óriásit nyerhetnek. Komoly egzisztenciák épülhetnek fel napok alatt.”

Artyom (36 éves, Vlagyivosztok, programozó): „Nagyon komoly problémát jelent az itt élők számára ez egész, mivel itt van az ország egyik kapuja és az a cég is, amelyiknek én dolgozom, kínai, japán és más árukat utaztat be az ország belsejébe. Ugyanakkor azok az emberek, akik nem találkoznak a külfölddel napi szinten, szinte semmit nem vesznek észre ebből.”

Irina (32 éves, Kazany, anyagbeszerzési felelős egy gépeket gyártó gyárban): „A nagyszüleim kis faluban laknak, az ő számukra a ’98-as csőd se volt érezhető. A nép fele nagyvárosokban él és magas életszínvonalon, ők sínylik meg majd, amikor a külföldről importált, valójában luxuscikkek ára megemelkedik. A lakosság másik fele, az igazi kisember viszont pontosan ugyanolyan életet él majd, mint annak előtte. Amiben lehet, abban önellátó, azokat a dolgokat pedig, amiket a boltban megvásárol, főként itthon gyártják. Ezt az egész cirkuszt majd csak az érzi meg, aki jól él, aki már úgy él, mint egy nyugati. Vagy legalábbis érti azt, hogy én most mire gondolok. Az emberek felét, de talán nagyobb részét viszont ez egyáltalán nem fogja zavarni.”

Danyil (38, Budapest, felső vezető): „Az orosz ember mindig a legrosszabbra készül, de legbelül azt reméli, hogy azért csak nem lesz annyira rossz. Ha meg mégis, hát felkészült a legnagyobb trére is. Leningrádban is patkányt ettünk vagy semmit, de nem adtuk fel a várost. Nincs az az isten, hogy az önbecsülésünkből leadjunk. Ez külső szem számára őrültség, ami aztán idővel félelmetessé csap át. Én Magyarországon magyar cégtől kapom a fizetésem, de a feleségem rubelben kapja, az orosz cégtől, aminek a neten keresztül vagy ide-oda utazgatva dolgozik. Ő nagyon ki van bukva. De majd ez is megoldódik valahogy.”

Átadták az orosz főváros új, 196. metróállomását. A Troparevo megálló az egyik legforgalmasabba. Szokolnyiki vonalon található. Idén ezzel együtt már 5 új megállót adtak át Moszkvában, 2016-ig pedig további 45 lesz készen.

A fejlesztési terv szerint az új állomások részben a meglevő vonalakon nyílnak, részben a külső körgyűrű részei lesznek.

A Déli Áramlat földgázvezeték-projekt meghiúsulása miatt felülvizsgálta európai energiapiaci stratégiáját a Gazprom.

„Oroszország hozzáállása az európai piachoz alapjaiban változott meg. Ez itt a vég kezdete az európai végfelhasználókkal kötött szállítási szerződésekre összpontosító piaci stratégiánkban. Az EU ezentúl Törökországgal, mint tranzit országgal áll majd kapcsolatban” – mondta Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója az orosz közszolgálati televíziónak adott interjúban.

Miller szerint Törökországnak évi 50 milliárd köbméter gáz áll majd rendelkezésére továbbításra, “amit alkalma lesz az EU-val folytatott politikai hatalmi pókerjátszmában is igénybe venni”. Mint mondta, az európai gázszállítási rangsorban Törökország a második helyre rukkol elő Németország után. Miközben Németországra az északi szállítási útvonalon hárul a kulcsfontosságú közvetítő szerep, a déli útvonalon ezt a feladatot Törökország tölti majd be. Ukrajna szállítási útvonalként játszott szerepe pedig teljes mértékben elveszíti jelentőségét – mutatott rá Alekszej Miller a tévéinterjúban.

Az EU-ban a szolgáltatóknak ezentúl maguknak kell gondoskodniuk a földgázt a fogyasztókhoz eljuttató vezetékek megépítéséről, a Gazprom ezentúl az EU számára vezetékek építésével nem foglalkozik – mondta a Gazprom vezérigazgatója.

Fegyveresek megtámadtak egy rendőrségi ellenőrzőpontot csütörtökre virradó éjjel Groznij központjában. Megöltek öt rendőrt, majd megszállták a grozniji sajtóházat. A biztonsági szervek hajnalban megostromolták az épületet, és több támadót megöltek.

A 15 fegyveres szerda éjjel szerzett három gépkocsit a csecsen fővárostól ötven kilométerre fekvő Salaziban, majd Groznijba hajtott a faluból. Amikor egy ellenőrzőpontnál meg akarták állítani őket a közlekedési rendőrök, a fegyveresek tüzet nyitottak rájuk. Ekkor halt meg az öt rendőr.

Egy Groznijban tartózkodó tudósító szerint a médiaközpont épülete hajnalban lángokban állt, és gépfegyverek ropogását lehetett hallani.

Orosz hírforrások szerint a sajtóház mellett egy iskolát is elfoglaltak fegyveresek.

Vlagyimir Putyin az Oroszországban akkreditált 15 új külföldi – köztük Balla János magyar – nagykövet megbízólevelének átadásán, a Kremlben beszélt a magyar-orosz viszonyról.

Putyin hangsúlyozta, hogy Magyarországra úgy tekintenek Moszkvában, mint Oroszország egyik legfontosabb politikai és kereskedelmi-gazdasági partnerére, s a két ország kapcsolatai „gazdag történelemre és a népek kölcsönös tiszteletére támaszkodnak, „Osztjuk a magyar vezetés készségét a konstruktív párbeszéd erősítésére, a tervezett, igen nagyszabású beruházási projektek közös megvalósítására” – hangoztatta Putyin.