Kárpátalja.ma (Ukrajna/Kárpátalja)

Luxus lakosztályhoz hasonló kocsikat indított az Ukrán Állami Vasúttársaság (Ukrzaliznica) augusztus 10-től – tette közzé a Novini Zakarpattya.

Az új elit kocsi két hálószobát, konyhát, irodát, konferenciatermet és fürdőszobát is tartalmaz.

A vagonok Dnyipropetrovszkból indulnak Ukrajna minden pontjára.

A lakosztályt előre le kell foglalni. A VIP-utazásnak nincs időbeni korlátja, az időpont meghatározása és az útirány kijelölése az ügyfél szándéka szerint történik.

A VIP-utasok számára feláras reggelit is készítenek. Az utazás díját minden ügyfélnek külön számolják ki. Az összeg az utazás időpontjától, időtartamától, valamint az útvonaltól is függ. A számlát egy általános képlet szerint állítják ki: az egyszerű vonatjegy árát tizeneggyel szorozzák, majd az eredményhez hozzáadnak egy ezrest. Például, ha Dnyipropetrovszkból Kijevbe 630 hrivnyáért utaznak, akkor a luxus kocsiban való utazás 7930 hrivnyába kerül.

Kárpátalja.ma

Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök azzal bízta meg a gazdasági minisztériumot, valamint a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari minisztériumot, hogy vizsgálják meg a tej és a hús felvásárlási árának emelésére vonatkozó kérelmet – adta hírül a Novini Zakarpattya hírportál augusztus 12-én.

A miniszterelnök hozzátette, hogy a tej és a hús felvásárlási árának emelésével ezeknek a termékeknek a kiskereskedelmi ára is megnő.

Korábban a Legfelsőbb Tanács első olvasatban elfogadta azt a törvénytervezetet, amely négy hrivnyában állapította meg a másodosztályú tej minimális felvásárlási árát.

Kárpátalja.ma

Vegyi fegyverrel hajtottak végre támadást az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet erői az észak-iraki Erbíl közelében – közölte csütörtökön Berlinben a német védelmi minisztérium szóvivője.

A szóvivő megerősítette a Bild című lap beszámolóját, amely szerint a támadás szerdán történt a kurdisztáni fővárostól 40 kilométerre fekvő Makhmournál. A terroristák a katonai hírszerzés egyik informátora szerint valószínűleg klórgázt vetettek be.
A támadásban valószínűleg nagyjából 60 kurd katona sebesült meg. A vegyifegyver-támadás körülményeinek kivizsgálására elindult egy szakértői csoport Bagdadból – számolt be online kiadásában a Bild.
A védelmi minisztérium szóvivője azt mondta, hogy a térségben tevékenykedő német katonákat nem érintette a támadás, kurd harcosok viszont légúti károsodást szenvedtek el.
A Bundeswehr kiképzői Erbílben kurdokat tanítanak be német fegyverek használatára.
Az Országgyűlés áprilisban úgy döntött, hogy Magyarország – amerikai felkérésre – legfeljebb 150 katonát küld az IÁ elleni fellépéshez az erbíli kiképző központba, ahol a Bundeswehr jelenleg nagyjából 80 fős csoportja is dolgozik. A tervek szerint a magyar katonák biztosítási feladatokat látnak el.
Németország tavaly szeptember óta támogatja az IÁ ellen harcoló kurd erőket, a Bundeswehr már 1500 tonnánál is több felszerelést, fegyvert, lőszert és más hadianyagot szállított a kurdisztáni régióba.
A Bild egy másik csütörtöki beszámolója szerint nemzetbiztonsági szolgálatok arra figyelmeztetnek, hogy az IÁ ellenségként tartja számon Németországot, és ezért a közel-keleti térségben működő német nagykövetségek és konzulátusok munkatársait és azok hozzátartozóit fokozottan fenyegeti az a veszély, hogy az IÁ elrabolja és kivégzi őket, éppen úgy, mint legutóbb a horvát Tomislav Salopeket, aki Egyiptomban dolgozott egy francia olaj- és gázipari cégnek.
Az IÁ egyiptomi csoportja szerdán tett közzé egy felvételt a közösségi médiában a júliusban elrabolt horvát férfi lefejezéséről.

Semmelweis Ignác Fülöpre, az “anyák megmentőjére” emlékeztek halálának 150. évfordulója alkalmából csütörtökön a budapesti Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár belső udvarában.

“Semmelweis Ignác az egyetemes és a magyar orvostörténet vitathatatlanul egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb alakja” – hangsúlyozta a Nemzeti Örökség Intézete és a múzeum által szervezett megemlékezésen Szél Ágoston, a Semmelweis Egyetem rektora.
A 19. századi magyar orvos gyermekágyi láz rejtélyét feltáró “félelmetes egyszerű, egyben nagyszerű” felfedezését méltatva a rektor Szent-Györgyi Albertet idézve úgy fogalmazott, hogy – mint minden nagy tudományos felfedezés esetében – a pályatársak ugyan látták mindazt, amit Semmelweis Ignác, de eszükbe se jutott arra gondolni, amire ő.
Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagja beszédében felidézte, hogy a bécsi egyetemen dolgozó Semmelweis Ignác számára élethosszig tartó lelkiismeret-furdalást okozott felfedezése, amely szerint a gyermekágyi lázban elhunyt anyák tragédiáját a kézmosással, az alapvető higiéniával nem törődő orvosi vizsgálatok idézik elő.
Hozzátette: a Bécsből hazatérő Semmelweis Ignác 1851-ben a Rókus kórházban bizonyította néhány ágyban fekvő szülő nő példáján, hogy a tisztaságot, a gondos kézmosást is magába foglaló antiszeptikus kezeléssel a gyermekágyi láz által okozott halálesetek elkerülhetőek.
Varga Benedek, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum főigazgatója az eseményen hangsúlyozta, hogy a halála után mintegy 25 évvel világhírnévre szert tevő orvos felfedezésének kezdeti elutasítása mögött elsősorban a kortárs orvostudományi gondolkozás paradigmaváltásának nehézségeit kell látni.
Mint fogalmazott, Semmelweis Ignác felfedezésének idején még nem születetett meg teljesen az a bakteriológia elmélet, amely pontos magyarázatot adott volna a betegségek kialakulásáért felelős kórokozók és fertőző tényezők biológiai mechanizmusára. Az átfogó elméleti háttér hiányában Semmelweis Ignác egyetlen klinikai problémára koncentráló felfedezése értelmezhetetlen volt, ezzel magyarázható, hogy még régi barátai és pártfogói sem álltak ki mellette.
Hozzátette: Semmelweis Ignác új, korát legalább negyedévszázaddal megelőző megközelítése akkor hozta meg az elismerést kidolgozója számára, amikor kiderült, hogy az antiszeptikus módszer hasonló eredménnyel jár, ha más betegségek megelőzésére alkalmazzák.
Varga Benedek kitért arra is, hogy az 1880-as évek közepétől a bakteriológiai paradigmaváltást követően “tervezett és akaratlagos kultuszépítés” kezdődött meg Semmelweis Ignácnak a nemzetközi tudományos köztudatba való beemeléséért, azonban a kultikussá váló emlékezetet az orvos valóban kiérdemelte felfedezése súlyával.
Semmelweis Ignác Fülöp 1818-ban született egy németajkú budai családban. Pesten és később Bécsben először jogi, majd orvosi tanulmányokat folytatott. 1847-ben jött rá, hogy a gyermekágyi láz nem külön kór, hanem az orvosi kéz által terjesztett fertőzés következménye, azonban a felfedezést megkésve, csak 1858-ban publikálta.
Utolsó éveiben súlyos idegrendszeri tünetek, a kezdődő elmebaj jelei jelentkeztek nála, végül 1865. augusztus 13-án halt meg a durva bánásmód következtében a döblingi elmegyógyintézetben. Életéről számos életrajzi regény, játékfilm, két dráma és két opera is készült.

Az utóbbi hetek “legforróbb” napja volt a szerdai a kelet-ukrajnai fronton, ahol a szakadárok 152-szer sértették meg a tűzszünetet – jelentette csütörtökön a kijevi hadműveleti parancsnokság.

Olekszandr Motuzjanik, az elnöki hivatal hadműveleti ügyekben illetékes szóvivője kijevi sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy az elmúlt egy napban két katona esett el és tíz sebesült meg a harcok övezetében.
A hadműveleti parancsnokság szokásos napi közleménye szerint a leghevesebb támadások a korábbi napokhoz hasonlóan ismét Donyeck környékét érték, ahol 102-szer nyitottak tüzet a szakadárok a front ukrán ellenőrzésű oldalára. A minszki megállapodás szerint tiltott Grad rakéta-sorozatvetőket, illetve 100 milliméternél nagyobb kaliberű aknavetőket is bevetettek.
A frontvonal déli szakaszán, Mariupol térségében is intenzíven támadták a fegyveres erők állásait, Talakivka és Sztarohnatyivka településeket Gradokkal sorozták meg.
Donyecktől északra Artemivszk térségében Kirove falunál lőtték 152 milliméteres aknavetőkkel és más tüzérségi fegyverekkel a katonákat.
Szerdán összesen 15 alkalommal vetettek be a szakadárok 122 milliméteres BM-21 Grad rakéta-sorozatvetőket.
A szakadár Donyecki Népköztársaság “védelmi minisztériuma” a maga részéről azzal vádolta Kijevet, hogy az elmúlt egy nap alatt 59 tűzszünetsértést követett el. A “tárca” közlése szerint a kormányerők több mint félezer lövedéket lőttek ki a népköztársaság területére, köztük nagy számban 100 milliméteresnél nagyobb kaliberűeket is. A fegyveres erők támadásai Donyeck és a megyeközponttól északra fekvő Horlivka térségére koncentrálódtak. A donyecki szakadárok hírügynökségének jelentése alapján szerda este a Donyeck környéki tüzérségi harcok következtében egy nő életét vesztette, és három további civil szenvedett sebesüléseket.
Kijev az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai megfigyelőihez fordult csütörtökön azzal a kéréssel, hogy “gondosan rögzítsék” a Moszkva támogatását élvező szakadárok által elkövetett “durva” tűzszünetsértéseket. Közben az EBESZ-megfigyelők a Twitter közösségi oldalon biztosítottak mindenkit afelől, hogy nem készülnek elhagyni Donyeck városát. A héten a megyeközpontban a szállásukhoz közel négy páncélozott autójukat gyújtották fel ismeretlen tettesek, Kijev szerint azért, hogy megfélemlítsék a megfigyelőket. Az incidensért egyébként egymást vádolja Kijev és a donyecki szakadárok vezetése. A megfigyelői küldöttség heti jelentésében eközben ismét beszámolt arról, hogy szenet szállítanak ki a Donyec-medencéből Oroszországba a szakadárok uralta területekről. A misszió által megfigyelt szállítmányok Gnukovo határátkelőn át léptek be Oroszországba.
A hadműveleti parancsnokság hírszerzési információkra hivatkozva közölte, hogy folyamatosan nő a lakosság elégedetlensége a szakadár területeken a “megszállókkal” szemben. “Az emberek végre kezdik érteni, hogy az (Oroszországból jött) zsoldosok csak pusztítást, viszályt és bűnözést hoztak a Donyec-medencébe” – fogalmazott a Kijev által terrorellenesnek nevezett hadművelet (ATO) sajtószolgálata. A donyecki szakadár vezetés ezért létrehozott egy úgynevezett ifjúsági önkéntes osztagot, amelynek feladata felderíteni és letartóztatni az elégedetlenkedőket, valamint feloszlatni a lakosok spontán demonstrációit. A szakadár területeken élők elsősorban a humanitárius segélyek igazságos szétosztását követelik a “népköztársaságok” vezetőitől, valamint spontánul szerveződött donyecki tüntetéseken a harcok beszüntetésére is felszólították már őket.

Elsősorban vessünk egy pillantást az ukrán nyelvpolitikára!
Ukrajna állami nyelvpolitikájáról szóló törvényének 3. cikkelye kimondja, hogy mindenkinek, függetlenül származásától, nemzeti hovatartozásától, kulturális identitásától vagy vallási nézeteitől, joga van szabadon használnia anyanyelvét a köz- és magánéletben egyaránt, tanulmányait anyanyelvén végeznie.

A törvény megnevezi Ukrajna nemzetiségi (kisebbségi) nyelveit, melyek közt szerepel például az orosz, a lengyel, a német, a ruszin, a szlovák és persze a magyar. Ezenkívül meghatározza azt is, hogy egy nyelv akkor nevezhető „regionális” vagy kisebbségi nyelvnek, ha egy adott település lakosainak tíz százaléka az említett nyelvet használja. Amennyiben egy nyelv nem éri el ezt a küszöböt, a helyi tanács akkor is hozhat határozatot idevágó intézkedések javára indokolt esetekben, például a lakosok csoportos kérelme nyomán.

Az adott régió nyelvi összetételét százalékos arányban népszámlálási adatokból ismerhetjük meg.

Az ukrán oktatási törvény 18. cikkelyének 4. pontja kimondja, hogy az állami és önkormányzati iskolákban az oktatás minden szintjén a kisebbségi nyelven folyó oktatás szüksége a diákok (kiskorúak esetében a szülők vagy a törvényes gyámok) kérelmei alapján határozható meg, igény esetén a tanév bármely szakaszában.

Foglaljuk össze, hogy mi szükséges ahhoz, hogy magyar nyelvű osztályt hozzunk létre ukrán tannyelvű iskolában:

1. Az ukrán közoktatásról szóló törvény előírja, hogy az iskolákban 5-nél kisebb és 30-nál nagyobb létszámú osztályok nem lehetnek. Ha a magyar tannyelvű osztályt igénylő tanulók (szülők) száma megfelel az előírásoknak, a hatóságok kötelesek figyelembe venni a kérelmeket, és létrehozni az osztályokat.

2. Az iskolák tevékenységét a városi tanács vagy – falusi iskolák esetében – a járási közigazgatási hivatal oktatási osztálya irányítja. Így célszerű egyenesen hozzájuk fordulni, de a kérvényt a szóban forgó iskola igazgatójának is küldhetjük, aki továbbítja a kérelmet.
3. A legfontosabb lépés az, hogy összegyűjtsünk megfelelő számú tanulót (szülőt) ahhoz, hogy a kérelmünket figyelembe vegyék az illetékes szervnél. Ahhoz, hogy létrehozzanak egy új osztályt, 15-25 aláírást kell összegyűjteni.

4. A kérvényt tanulónként mind a két szülőnek alá kell írnia.

A kérvény szövege a következőket foglaja magába:
a jobb felső sarokban a címzett hivatal megnevezését, az illetékes nevét és beosztását (például: Начальнику управління освіти Берегівської міської ради, Пилипенко Маріанні Василівні), alá a szülők teljes nevét, lakcímüket és telefonszámaikat tüntetjük fel.
Kicsivel lejjebb, középen a kérvény (Заява) szót, aztán jöhet a kérvény szövege, vagyis megfogalmazzuk, hogy miért is fordulunk az illetékes hivatalhoz. A kérelmünkben feltüntetjük az iskola teljes nevét, az évfolyamok számát, melyeken magyar nyelvű oktatást kérünk, továbbá az ügyintézéssel megbízott szülő nevét és elérhetőségeit, akinek elküldheti a választ a hivatal.
Például:
У зв’язку з необхідністю отримання освіти нашими дітьми рідною мовою, просимо створити для дітей, зарахованих у 2-й клас середньої школи № 00 міста Берегове, клас з угорською мовою навчання.Просимо розглянути заяву і направити відповідь на ім’я Мінто Яноша Яношовича (м. Берегове, вул. Берегівська, 00, кв. 00) у строки, визначені Законом України “Про звернення громадян”.)

Alatta a dátum, mellette a szülők aláírásai.

5. Kiegészítésként a gyerekek anyakönyvi kivonatainak másolatait adjuk hozzá a levélhez.

A csoportos kérelmet az Ukrán Postán (Ukrposta) keresztül ajánlott levélként (цінний лист), „csomagleírással” („Опис вкладення”) és a kézbesítés igazolását kérő kérvénnyel (повідомлення про вручення) kell feladni. Ezek kitöltésében a posta dolgozói segítenek.

A boríték felső jobb sarkában a következők szerepeljenek: „цінний лист на 1 (одну) гривню”. A borítékot, a csomagleírást két példányban és a kézbesítési elismervényt (azaz a tértivevényt) átadjuk a posta dolgozójának, aki átnézi a küldeményt, és előkészíti azt a továbbküldéshez. Ezután a feladó megkapja a számlát és a csomagleírás másodpéldányát. A levél átadása után a feladó értesítőt kap a postától a küldemény kézbesítéséről.

Attól a naptól kezdve, hogy a feladó megkapja az értesítést arról, hogy a címzett átvette a levelet, megkezdődik a visszaszámlálás. A tisztviselőknek 15 napon belül mérlegelniük kell a kérelmet, döntést kell hozniuk az ügyben, s erről tájékoztatniuk kell a kérelmezők által megnevezett személyt.

Ha 15 nap elteltével az illetékesek nem hoztak döntést, és/vagy nem értesítették az említett személyt erről, akkor újabb kérvény nyújtható be.

Tóth Tünde

Kárpátalja.ma

Válogatás a közmédia ünnepi műsorkínálatából.

Az államalapítás ünnepét a közmédia az alkalomhoz illő műsorkínálattal köszönti. A csatornák a jeles napon ünnepi közvetítésekkel, összeállításokkal és filmekkel jelentkeznek.

Augusztus 20-án, az Ünnep reggelén összeállítás a nap eseményeit köti csokorba. A fővárosi és vidéki tudósítások mellett az adás a külhoni eseményekre is felhívja a figyelmet. A kétórás műsorfolyamban az aktuális hírek is helyet kapnak, s a történész vendég pedig az ünnep múltjába avatja be a hallgatókat (Kossuth Rádió 7.00-9.00).

A nap egyik üde színfoltja a Debreceni Virágkarneválnak immár a hetedik közvetítése. A 46. nagyszabású rendezvény idei vezérfonala: az értékközösség. A demonstráció e napon jubilál is, tízesztendős a két testvérváros, Debrecen és Nagyvárad karneváli együttműködése. Erre az alkalomra a két „szomszédvár” közös virág-kocsival készül (Duna World 8.00-11.00).

A Kossuth Rádió két népszerű magazinja a Napközben (9.00-10.00) és a Közelről (15.35-17.30) is az események forgatagából, a Várkert Bazárból jelentkezik. A műsorok széles palettájáról nem hiányozhat a várbeli Mesterségek Ünnepe, a jelenlevők megkóstolják az Országtortát, a Magyar Pékszövetség vezetői pedig a Nemzet Kenyeréről és a Szent István-napi kenyérről teszik közkinccsé gondolataikat.

Magyarország lobogójának ünnepélyes felvonását és a tisztavatást a közmédia a Kossuth térről közvetíti. A ceremónián Áder János köztársasági elnök mond beszédet (Duna 8.30).

A római katolikus szentmisét a hívek a budapesti, Árpád-házi Szent Erzsébet – rákoscsaba-újtelepi plébániatemplomból hallhatják.

„… Az okos ember… házát sziklára építette – idézi szentbeszédében Máté evangéliumát Szőke Lajos plébános. – Nyelvünkben a ház és a haza szó ugyanabból a tőből származik. Augusztus 20. bennünket, magyar ke­resztényeket arra tanít, hogy csak Istenben bízhat és Őrá építhet, aki életet akar adni, aki maradan­dó közösséget akar építeni.” (Kossuth Rádió 10.04).

A Szent István Rend-díjak átadását a közmédia a Sándor-palotából közvetíti (Duna 11.00).

Az Ünnepnap délután magyaros zenei összeállítással kedveskedik a klasszikus muzsika kedvelőinek. A négyórás programban többek között részletek csendülnek fel Beethoven István király kísérőzenéjéből, valamint elhangzik Mosonyi Mihály Ünnepi zenéje és Weiner Leó Magyar szvitje is.

A Szent István-napi ünnepi szentmisét és a Szent Jobb-körmenetet a Duna a budapesti Szent István-bazilikától közvetíti. A szentmisét bemutatja és szentbeszédet mond dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek (16.50).

Az ünnep leglátványosabb programjának mindenképpen az esti Tűzijáték ígérkezik. Újdonság, hogy a görögtüzes bemutató visszatér eredeti helyszínére, a Gellérthegyre. Az itteni kilövési pontokat még a lánchídi és a Szabadság hídi kilövési pontok egészítik ki, a Dunán pedig a Lánchíd és az Erzsébet híd között két katonai pontonon helyezkednek el a pirotechnikusok (Duna 21.00, ismétlés Duna World 0.35).

Éjjel a nézők a magyar filmtörténet egyik leghatásosabb alkotását nézhetik meg. Az Ének a búzamezőkről Móra Ferenc hasonló című könyvéből készült. Szőts István második, s egyben utolsó filmje balladisztikus tömörséggel ábrázolja a háborúból hazatérő katona és felesége tragédiáját, és a parasztembernek a földhöz való ragaszkodását. Az alkotást a Rákosi rendszerben – tartalma miatt – betiltották, s e mellőzés Szőts további szakmai karrierjét is derékba törte (Duna 23.05).

Az István, a király a Királydombon előadás a 32 évvel ezelőtti nagysikerű bemutató XXI. századi ismétlése. Az eredeti helyszínen augusztus 19-én megrendezésre kerülő műsor helyszíni-közvetítésében a régi szereplők is felbukkannak, s Varga Miklós nemcsak a hangját kölcsönzi az előadáshoz, hanem maga is játssza a főszerepet (Duna World 3.35).

MTVA

Augusztus 12-én Petruska Istvánt nevezték ki a Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal elnökévé. Ennek kapcsán Beregszászba látogatott Hennagyij Moszkal, Kárpátalja új kormányzója.

A beiktatást követően a kormányzó látogatást tett a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. A felsőoktatási intézményben történő megbeszélésen jelen volt dr. Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke, valamint Vass Ilona, dr. Fodor Gyula és dr. Rácz Béla, a főiskola rektorhelyettesei.
A megbeszélésen a KMPSZ részéről öt kérdés vetődött fel. 2015 tavaszán az Ukrán Oktatási és Tudományos Minisztériumban elfogadták, hogy a következő tanévben külső független vizsgaközpontban magyar nyelvből is vizsgázhatnak az érettségizők. A KMPSZ mélyen diszkriminatívnak érzi, hogy mostanra a szintén kisebbségi orosz nyelv szerepel a választható tantárgyak listáján, míg a magyar nyelv lekerült onnan. A pedagógusszövetség sérelmezi, hogy a magyar tannyelvű iskolák érettségizői továbbra is hátrányos helyzetben vannak.
Ezt követően az ukrán nyelv és irodalom külső független tesztelésről esett szó. A KMPSZ elnöke azzal a kéréssel fordult a kormányzóhoz, hogy ukrán nyelvből más szintű vizsgatételeket dolgozzanak ki, s más legyen a követelményrendszer. Irreális, hogy egy kisebbségi diáktól ukrán nyelvből ugyanazt a tudást követelik, mint az ukrán anyanyelvű, ukrán iskolát végzett érettségizőktől.
Regionális szintet érintő kérdések tekintetében a kárpátaljai magyar tankerület megalakítása is felvetődött.
A kérdés már korábban is felmerült, azonban az előző kormányzó elutasító választ adott.
A Beregszászi Szakszolgáltatási Líceumban 2005-ig párhuzamosan működtek ukrán és magyar tannyelvű osztályok, azóta a magyar tannyelvű képzés megszűnt. A KMPSZ elnöksége azt kérte, hogy szeptembertől ismét nyújtsanak lehetőséget a magyar diákoknak az anyanyelvükön való tanuláshoz a szakmunkásképzőben.
Dr. Orosz Ildikó a beiktatáson felvázolta azt az koncepciót, miszerint a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnáziumot – mely megalakulása óta méltatlan körülmények között működik – át kell helyezni a Beregszászi Egészségügyi Szakközépiskola épületébe. A Beregszászi Járási Kórház befejezetlen épületszárnyát átalakításokkal alkalmassá lehetne tenni az egészségügyi szakiskola számára.
Hennagyij Moszkal feljegyezte a kéréseket, a KMPSZ bizakodva várja pozitív válaszát.

Pallay Katalin
Kárpátalja.ma

Egy angol felmérés szerint az elmúlt öt évben 40 százalékkal több lett a depressziós és mentálhigiéniás problémákkal küzdő fiatal a 9-15 éves korosztályban. A gyerekek sok esetben csak tünethordozók, semmi bajuk nem lenne, ha a szülők nem plántálnák beléjük saját félelmüket: aggasztja őket, hogy jól nevelték-e csemetéjüket, tartanak attól, miként fog teljesíteni az iskolában. A bizonyítvány sok esetben a szülőknek szól, mert ha megfelelő, megnyugszanak – mondta Szigeti Ildikó.

A tanácsadó szakpszichológus a másik problémának azt látja, hogy összemosódtak az oktatási és nevelési funkciók. Szigeti szerint rossz irány, hogy az iskola kezdi átvenni a család szerepét.

A túlzott elvárások senkinek nem tesznek jót

“A gyerek is, a szülő is szorong, meg is van rá az okuk. Az iskolában óriási elvárásokkal találkoznak” – tette hozzá Vekerdy Tamás. A pszichológus szerint a teljesítményhajsza helyett gyerekhez szabott, gyerekközpontú iskolákra lenne szükség.

“Jó tanulónak lenni nem azt jelenti, hogy az életben is jól fog boldogulni a gyerek” – emelte ki Vekerdy.

Cseresnyés Kitti utazó gyógypedagógus is úgy látja, hogy nagyobb elvárással szembesülnek a gyerekek, mint régen. Osztja Szigeti véleményét, hogy a legtöbb esetben inkább a szülőkkel van probléma, az elvárások viszont a gyereken csapódnak le.

“Éppen ezért ilyen esetekben családterápiát szoktunk javasolni” – mondta Cseresnyés. Viszont az esetek legalább felénél a szülők alig tudnak időpontot találni a terápiás kezelésre, holott a probléma megoldásához együttműködésre és rendszerességre van szükség.

Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő szerint azért is fontos a szülők részvétele a családterápián, mert a gyerek a családi nehézségeket is jelzi: az otthoni problémákat ugyanúgy „bepakolja” a hátizsákjába, mint a tolltartóját.

“A gyerek egy egész, nem darabolható fel iskolai, otthoni, sportedzés, szakkörök darabokra. Ha problémája van, az általában mindenhol jelentkezik” – magyarázta Gyurkó.

Hiányzik a segítségkérés kultúrája

A gyermekjogi szakértő szerint, ha a szülő észreveszi, hogy a gyerekkel probléma van, az már haladásnak, ha próbálja megoldani a helyzetet, az pedig óriási lépésnek számít. Magyarországon ugyanis nincs meg a segítségkérés kultúrája. Egyrészt szégyellik a szülők, ha gond van a gyerekkel, másrészt sokan hárítják a problémát, harmadrészt nem mindenhol vannak helyben olyan jó minőségű szolgálatok, amelyektől valódi segítséget kaphatnak.

Gyurkó Szilvia szerint rosszul működik a gyerekek problémáit jelző rendszer Magyarországon, nagyon fontos lenne a szakmák és az érintettek közötti együttműködés.

“A gyerek problémáján keresztül egy egész családnak segítséget lehet nyújtani” – érvelt a szakértő, aki szerint nagy gond, hogy az országban jóformán csak a krízishelyzetekkel foglalkoznak, a megelőzésre alig jut a forrásokból, holott a kis problémákból lesznek idővel a nagy gondok.

Vekerdy Tamás tapasztalatai szerint ma már egyre több szülő hajlandó szakemberhez fordulni, de sokan még mindig elutasítják a segítségkérést, ami téves és helytelen magatartás. Holott a segítség annál hatékonyabb, minél előbb érkezik.

Hat szülőből, csak kettő fogadta meg a pedagógus tanácsát

Egy szolnoki tanító szerint már az is sokat jelentene, ha a pedagógusokra segítőként tekintenének a szülők. „Mindig azonnal szólok, ha problémát tapasztalok valamelyik gyereknél, de ez legtöbbször ellenszenvet vált ki” – mondta a hirado.hu-nak.

Ha a szülők együttműködőbbek lennének, akkor sok esetben még idejében lehetne lépni. „Sokan a tanítókra hárítják a felelősséget. A tanító felelőssége nagy, de a szülők részéről nincs meg a bizalom. Az elsős osztályomnál az iskola második hónapjában beszéltem hat diák anyukájával, hogy logopédushoz kellene vinni a gyereket, ezt csak két szülő tette meg” – érzékeltette a tanító, aki arról is beszélt, hogy sok anyuka azt mondta, fél a megbélyegzettségtől, holott, „ha a segítség elmarad, sokkal nagyobb lenyomatot hagyhat”.

Drogos válhat a szorongó gyerekből

“A szorongó gyereknek – ha nem kap segítséget – saját magának kell megoldást találnia a problémára, s az, hogy jó megoldást talál-e, nagyon bizonytalan” – tette hozzá Gyurkó Szilvia.

A tapasztalatok és a kutatások is azt támasztják alá, hogy ha van legalább egy ember a gyerek közvetlen környezetében, akivel bizalmas viszonyt tud kialakítani, akivel el tud beszélgetni, akkor jó eséllyel elkerülhető, hogy később kábítószerrel vagy itallal oldja szorongását. Az iskolákban is nagyon fontos lenne egy olyan személy, akinek az a feladata, hogy elbeszélget a problémás gyerekekkel.

“A legtöbbször nem kell csodát művelni, csupán jelen kell lenni a gyerek életében” – mondta a szakember.

Vekerdy Tamás szerint a szülő puszta jelenlétével neveli a gyereket, aki lemásolja a környezetében élők viselkedését, viszonyulását a világhoz. A pszichológus kitért Jung nézetére, miszerint “Európa alapproblémája, hogy neveletlen felnőttek nevelnek neveletlen gyerekeket”. Vekerdy szerint a helyzet azóta csak tovább romlott.

Fizikai tünetei is lehetnek a szorongásnak

“A gyerekben lappangó stressz, szorongás testi tünetekben is megnyilvánulhat. Ilyen a körömrágás, a szótlanság, a verejtékezés. Jelentkezhet állandó, fej-, illetve hasfájás, és akár komolyabb tüneteket is produkálhat a gyerek, például fulladásos rohamokat vagy ájulást” – mondta el a Szigeti Ildikó, aki szerint a tüneteket mindig komolyan kell venni, részint mert betegségre is utalhatnak, másfelől tartós fennállásuk betegséget okozhat.

S most elmondom neked milyen a tenger

a tenger sima és rideg
mint a kihűlt beton
melybe beledermednek a városok

a tenger mérhetetlen
mint a folyékony idő
fenekén milliószám temetkeznek az évek

a tenger névtelen mint a tömeg
roppant hátán egyforma megadással cipel
sirályt és hadihajót

a tenger szürke mint a közöny
parttalan mint a nihil
és sisteregve alszanak ki benne
a beleszédült csillagok

őrizkedj a tengertől Kedves
és ne higgy azoknak akik zöldnek festik

Az olasz rendőrség őrizetbe vette Igor Markov ukrán ellenzéki politikust, a Rogyina nacionalista ukrán párt vezetőjét, akivel szemben Kijev nemzetközi körözést rendelt el és kiadatását kéri – közölte az olasz sajtó csütörtökön.

Igor Markov Moszkvából érkezett a milánói nemzetközi repülőtérre. A határrendőrség az Interpol-körözés értelmében feltartóztatta, de mivel Markov ukrán-orosz állampolgárként és diplomata-útlevéllel érkezett, továbbengedték folyamatos megfigyelés alatt tartva. Markov a francia-olasz határon levő San Remo egyik szállodájába ment tovább. A liguriai város az Itáliába érkező gazdag oroszok egyik célállomása. Markov egy estére Monte Carlóba is átment, majd visszatérve San Remóba az olasz hatóságok szerdán hajnalban őrizetbe vették. Jelenleg a San Remo közeli Valle Armea börtönében tartják fogva.

A 42 éves Igor Markov a kijevi parlament volt képviselője, az oroszbarát ukrán ellenzék egyik legismertebb vezetője. A Moszkvába menekült volt ukrán miniszterelnök, Mikola Azarov emberének számít.

A kijevi hatóságok a 2007-ben Odesszában kitört zavargások miatt köröztetik Igor Markovot. A vád szerint az ukrán városban rendezett egyik tömegtüntetés alkalmával Markov a Kreml-barát nacionalista Rogyina párt híveinek élén rátámadt a tüntetőkre.

Az illetékes genovai bíróság pénteken határoz arról, hogy Igor Markov olasz börtönben marad-e vagy szabadlábra helyezik. Az ukrán hatóságoknak negyven napjuk van a megfelelő iratok benyújtására, amelynek alapján az olasz bíróság a kiadatásról dönt. Igor Markov a kiadatás megtagadását is kérheti arra hivatkozva, hogy Kijevben kínzásnak vethetik alá.

Igazi ritkaság ez az 1915-ben készített felvétel, melyen két kárpátaljai származású színészlegenda látható.

Gábor Andor Majd a Vica című háromfelvonásos vígjátékában együtt szerepelt a beregszászi születésű Fedák Sári és a munkácsi származású Uray Tivadar.

Fedák Sári a főszereplő Szilassy Zozó operaénekesnő gyermekkori barátnőjét, Leveles Viktóriát, azaz Vicát alakítja, akit a primadonna maga mellé vesz szobalánynak. Innentől kezdve Zozó csak annyit mond: „Majd a Vica!”, s megoldódik minden gond.

Vica rendezkedik: megnyugtatja a komponistát, megtanítja a hősszerelmest, hogyan bánjon Zozóval. A legnehezebb feladat azonban akkor vár a szobalányra, amikor azt az utasítást kapja úrnőjétől, hogy míg ő távol van, szórakoztassa az unatkozó amerikai milliárdos csemetét, Árpád Pulitzert, akit nem más alakít, mint Uray Tivadar.

Vica úgy oldja meg a problémát, hogy felveszi az operaénekesnő ruháit, s Zozónak adja ki magát. Végül jól mulatnak együtt Árpáddal, akinek annyira megtetszik a lány, hogy megkéri a kezét. A bonyodalom akkor kezdődik, amikor Zozó visszatér, s meghallja, hogy az operában arról suttognak, hogy neki viszonya van egy gazdag amerikaival. Tajtékozva rohan haza, s hamarosan kiderül az igazság. Árpád elmegy, Vica szomorkodik. Néhány nap múlva azonban megjelenik az idősebb Pulitzer, aki magával viszi Vicát a fiához.

A két kárpátaljai művész mellett olyan művészek adták játékukat a darabhoz, mint Báthory Gizella, Körmendi János, Virányi Sándor, Gere Zsigmond, Z. Molnár László, Gyárfás Dezső.

A vígjátékban elhangzó dalok szövegét Gábor Andor írta, Szirmai Albert zenésítette meg. Íme, az egyik, amelyet Fedák Sári énekelt:

Elszakadt a zsá-zsá-zsá-zsá-zsák,
Kiömlött a má-má-má-má-mák.
Vica, Vica, Vica, Vica,
Rúgja meg magát a cica
Hátra megy a rá-rá-rá-rá-rák!

De kövér a pé-é-é-ék,
A szilva de ké-é-é-ék.
Vica, Vica, Vica, Vica,
Rúgja meg magát a cica
Csókolódzni ké-é-é-é-ék!

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

Most éleződtek ki igazán látványosan újra az amerikai társadalomban húzódó feszültségek, amelyek jórészt a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedéséből és a társadalmi mobilitás hiányából fakadnak – mondta Ugrósdi Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában, a fergusoni zavargásokról.

Az elemző úgy vélte: a feszültség egyik oka, hogy nem sikerült beváltani azt az ígéretet, ami “benne volt” Barack Obama elnök megválasztásában, nevezetesen, hogy most már “a társadalom legtetejére, az elnöki székbe is eljuthat bárki, érkezzen bármelyik kisebbségből, aki az Egyesült Államokban él”. Sőt – tette hozzá a kutató – az Egyesült Államokban a jövedelmi egyenlőtlenségek még jobban nőttek az elmúlt nyolc évben, mint korábban.
A kutatások szerint nem annyira a bőrszínnel, mint a szocioökonómiai státusszal függ össze az, hogy valaki mennyire szorul be a saját társadalmi osztályába vagy mennyire tud ebből kilépni – mondta. A mobilitás hiánya nem a bőrszíntől, hanem sokkal inkább attól függ, hogy az ember milyen családba születik, hogyan nő fel, mennyire tud iskolába járni – jelentette ki.
Ugrósdi Márton kérdésre válaszolva azt mondta: a feszültség csökkenthető lenne a társadalmi mobilitás lehetőségeinek megerősítésével, például az iskolarendszer megerősítésével vagy a hátrányos helyzetűek megsegítésével. Hozzátette: ezek a javaslatokat azonban az Egyesült Államokban “őrült szocialista összeesküvésként” fogadnák, és úgy értékelnék, hogy az állam be akar avatkozni az egyének életébe. Megjegyezte: több felmérés szerint az amerikaiak 60 százaléka úgy gondolja, hogy aki rossz helyzetben van, az maga felelős ezért és senkinek nem kellene segíteni rajta.
A Missouri állambeli Fergusonban hétfőn rendkívüli állapotot hirdettek ki, miután vasárnap éjjel ismét erőszakcselekmények történtek azt követően, hogy nap közben több százan emlékeztek meg békésen egy fegyvertelen fekete tinédzserről, akit fehér rendőr lőtt agyon egy éve.

A nagy múltú debreceni mézeskalácsosság történetét és a vidék méhészeti hagyományait bemutató mézeskalács-fesztivált rendeznek a hétvégén a cívisvárosban.

Vajda Mária etnográfus, a fesztivál ötletgazdája a rendezvényt beharangozó szerdai sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy a 2008-ban tartott első fesztivál azonnal bekerült a Guinness-rekordok közé, mivel több száz mézeskalácsot a kezében tartó résztvevő kart karba öltve alkotott élő láncot, “mézeskalács-kerítést” a Nagytemplom körül.
Az idei, nyolcadik mézeskalács-fesztiválon, augusztus 15-én és 16-án Debrecen egyik legszebb terén, a Déri múzeum előtt kapnak majd ízelítőt az érdeklődők a mézeskalácsosság történetéből és termékeiből – hangzott el a tájékoztatón.
Debrecen a magyarországi mézeskalácsosság egyik jelentős központja: kiváló minőségű és messze földön híres mézeskalácsot készítettek itt évszázadokon keresztül, és készítenek napjainkban is. Az egyik jellegzetes debreceni mézeskalács neve – készítsék bár Európa más országában – ma is “debreceni tányér”. A vásárok, heti piacok, búcsúk, kisebb-nagyobb kulturális rendezvények elmaradhatatlan szereplői mind a mai napig a mézeskalácsosok – magyarázta Vajda Mária.
Kántor Dezsőné Pető Ilona mézeskalácsos népi iparművész szerint a mézeskalács-készítés a legdokumentáltabb szakma: ismernek kétezer éves agyagformákat is.
Később egyházi privilégium volt a mézeskalács-készítés, akkor lett a mézeskalácsból “barátok kenyere”, majd amikor megszűnt az egyház kizárólagossága, megalakultak az első mézeskalácsos céhek – tette hozzá, megjegyezve, hogy a mézeskalács hosszú ideig nagyon népszerű volt: a színes mézeskalács volt a vásárfia, amit szinte mindenki magával vitt a vásárokból, de egy hatalmas, szívalakú mézeskalács sok esetben gyűrű helyett jegyajándék volt, amit később évtizedeken át őrizgettek.
Debrecenben a mézeskalácsos céh első írásos nyomait 1713-tól ismerjük, de bizonyos, hogy mézeskalácsosok már jóval korábban is dolgoztak a városban – mutatott rá Lakner Lajos, a Déri múzeum tudományos igazgatóhelyettese.
A hétvégi mézeskalács-fesztivál a vidék jelentős méhészeti hagyományai révén nemcsak a mézeskalácsról szól, hanem a mézről, a méz kultúrtörténetéről, sokrétű felhasználásáról, fontos és előnyös élettani hatásáról, a méhészekről és a mézes csodák születéséről – fűzte hozzá.
A mézeskalács, a méz és a mézzel készült termékek vására mellett változatos színpadi produkciók szórakoztatják majd az érdeklődőket a Déri téren, ahol a kicsiket népi játszótér és kézműves foglalkozások várják.

A törökországi Manisa tartományban, Gölmarmara város közelében lévő ókori település a szakemberek szerint a késő bronzkorban, Kr.e. 1600 és 1200 között élte fénykorát.

“A legnagyobb bronzkori településről van szó, amelyet az Égei-tengeri régióban ismerünk” – fogalmazott Sinan Ünlüsoy, az izmiri Yasar Egyetem professzora, a régészeti expedíció helyettes vezetője, aki szerint a lüdök őseinek fővárosa lehetett.

Mint elmondta, a feltárásoknak köszönhetően megismerhetik, miként élt a bronzkori népesség évszázadokkal azelőtt, hogy a lüdök “feltalálták” a pénzt, vagyis Kroiszosz (Krőzus) uralkodása előtt, aki elsőként veretett ezüst- és aranyérméket, megteremtve a valódi pénzt, amelynek súlyát és fémtartalmát pecsétjével garantálta.

A török régészprofesszor kitért arra is, hogy a térségben, a Marmara-tó környékén feltérképeztek hat ókori várat, amelyek egymástól egynapi járásra helyezkedtek el. A nemzetközi expedíció megkezdte a legnagyobb, 3500 éves erőd feltárását, amelyről a Hettita Birodalom korabeli dokumentumai is említést tesznek.

Az omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmazó étrend-kiegészítők sok évvel a szedésük után is képesek megakadályozni a skizofrénia és más pszichotikus betegségek tüneteinek kifejlődését – bizonyították ausztrál és osztrák tudósok vizsgálatai.

A Melbourne-i Egyetem és a Bécsi Orvosi Egyetem kutatói eredményeiket a Nature Communications legújabb számában ismertetik.
A skizofrénia (hasadásos elmezavar) leggyakoribb megnyilvánulási formái a hallási és látási hallucinációk, paranoid téveszmék. Leggyakrabban serdülő vagy fiatal felnőttkorban alakul ki a betegség, a tünetei hirtelen vagy fokozatosan jelentkezhetnek. A kór a népesség 1 százalékát érinti, ám amennyiben az első fokú rokonság körében van skizofréniás, a betegség kialakulásának valószínűsége más családtagoknál eléri a 10 százalékot.
A genetikai és környezeti okokra egyaránt visszavezethető betegségnek jelenleg nincs gyógyszere, a forgalomban lévő készítményekkel azonban enyhíthetők, vagy akár teljesen meg is szüntethetők a tünetek – olvasható a PhysOrg hírportálnak a tanulmányt ismertető összefoglalójában.
A tudósok régóta kimutatták, hogy a skizofréniás betegek esetében lényegesen csökken a többszörösen telítetlen zsírsavak, különösen az omega-3 és az omega-6 szintje a sejtmembránokban.
Paul Amminger, a Melbourne-i Egyetem docense által vezetett kutatócsoport 2010-ben számolt be arról, hogy az omega-3 zsírsavakat tartalmazó készítmények 12 héten át történő adagolásával akár egy évvel is késleltethető a magas rizikójú csoportba tartozó személyeknél a klinikai tünetek kialakulása. A vizsgálatokban 13 és 25 év közötti fiatalok vettek részt, közülük 41-en étrend-kiegészítőt, míg a kontrollcsoport 40 tagja placebót kapott.
A Nature Communications legújabb számában publikált közleményben a készítmény adagolásának távlati hatásáról számolnak be a kutatók, akik csaknem 7 éven át követték nyomon a vizsgálat résztvevőinek a sorsát. Adataik szerint az omega-3 zsírsavakat szedő 41 személy közül csupán 4-nél (9,8 százalék) fejlődtek ki a pszichotikus tünetek, míg a kontrollcsoportban a 40 résztvevő közül 16-nál (40 százalék). A placebót szedőknél ráadásul gyorsabban alakultak ki a betegség szimptómái és magasabb volt egyéb elmekórtani rendellenességek előfordulási gyakorisága is.
“Az omega-3 a vizsgált időszakban szignifikánsan csökkentette a pszichotikus rendellenességek kifejlődésének a rizikóját” – emelik ki a kutatók. Ugyanakkor rámutatnak, hogy a vizsgálatokat kisszámú résztvevő bevonásával végezték, így a projekt folytatását tervezik, emellett tisztázni kell az alkalmazott terápia hatásmechanizmusát is.

http://medicalxpress.com/print358510212.html

Egy holland kutatás felhasználva a megtermékenyítéssel kapcsolatos statisztikákat, egy számítógépes modellel életkorokat adott meg a gyerekvállalás legkésőbbi idejeként.

Mivel az életben rengeteg mindennek jól kell működnie, hogy egy pár nyugodtan merjen gyereket vállalni, sokan halogatják a családalapítást. Nem mindegy, hogy ezt meddig teszik, erre világít rá az a holland kutatás, amely a gyerekvállalással kapcsolatos statisztikákat felhasználva egy számítógépes modellt alkalmazott. Figyelembe véve, hogy egy pár hány gyereket szeretne életében és mennyire hajlandó a mesterséges megtermékenyítésre, különböző életkorokat határoztak meg, amelyek megmondják: legkésőbb mikor kell szülnie a nőnek.

Aki legalább 90 százalékos eséllyel szeretne megtermékenyülni, méghozzá természetes módon, annak legkésőbb 32 éves koráig vannak a legjobb esélyei, aki viszont mesterséges megtermékenyítésre kényszerül, 27 éves korig szinte biztosan gyereket tud szülni. Ha egy nő elfogadja a kisebb esélyt a megtermékenyülésre, akkor ezeket az életkorokat körülbelül 10 évvel ki lehet tolni.

Ha egy pár 1 gyereket szeretne, akkor a nőnek 37 éves koráig is 75 százalék esélye van a természetes megtermékenyülésre, ha 2 gyereket akarnak, akkor 34, 3 gyerek esetében pedig 31 éves korig marad meg a 75 százalékos esély a terv megvalósítására.

Akik vállalják a mesterséges megtermékenyítést, azok esetében egy gyereknél 39, két gyereknél 35, három gyerek vállalása esetén pedig 33 év az ideális korhatár, eddig van meg a 75 százalékos esély annyi gyerekre, amennyit szeretnének.

Augusztus 12-én Kárpátaljára látogatott Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára.

Czibere Károly portálunknak elmondta, hogy Kárpátalján tett látogatása tájékozódó, egyeztető jellegű, mely során a kárpátaljai magyarok szociális helyzetéről, a politikai és gazdasági változásokról tájékozódott.
Az egynapos látogatáson az államtitkár Zán Fábián Sándorral, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspökével, valamint Babják Zoltánnal, Beregszász polgármesterével találkozott.
A Magyar Református Szeretetszolgálat közreműködésével Czibere Károly egy kisbuszt adományozott a derceni református gyülekezet számára, ezzel is segítve a helyi közösség szerteágazó diakóniai és szociális munkáját.
A délután folyamán az államtitkár a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán tette tiszteletét. A felsőoktatási intézményben a politikus személyesen találkozott Bocskor Andrea EP-parlamenti képviselővel; Brenzovics László ukrajnai magyar parlamenti képviselővel, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökével; Orosz Ildikóval, a Rákóczi-főiskola és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnökével; Bacskai Józseffel, Magyarország Ungvári Konzulátusának főkonzuljával és Szalipszki Endrével, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzuljával.
A látogatás során Czibere Károly kiemelte: a magyar kormánynak nagyon fontos a kárpátaljai magyar közösség és a közösség biztonsága. Az anyaország részéről folyamatos cselekvő szolidaritásról, közösségteremtésről, kapcsolatépítésről biztosította a kárpátaljaiakat.
A nap hátralévő részében az államtitkár a Mezővári Rehabilitációs Központban tett látogatást, melynek fejlesztését folyamatosan figyelemmel kíséri.
Czibere Károly portálunknak úgy nyilatkozott, hogy kárpátaljai útja során pozitív tapasztalatokat szerzett. Elmondása szerint az itteni magyarság fontosnak tartja azt a helytállást, amit a magyar kormány felmutat. A segítségnyújtásban az anyaország és Kárpátalja között egységes mechanizmus működik, hatékonyabb a segélyezés, s a támogatások oda jutnak el, ahol a legnagyobb szükség van azokra. A látogatás arról győzte meg, hogy helyes koordinációs mechanizmus működik a két ország között, s ezt kell fenntartani a jövőben is.

Pallay Katalin
Kárpátalja.ma

Észak-Korea diktátora kivégeztette országa miniszterelnök-helyettesét, mert az jelét merészelte mutatni, hogy elégedetlen Kim Dzsong Un politikájával – adta hírül szerdán a Yonhap dél-koreai hírügynökség értesülési forrásának megnevezése nélkül.

A 63 éves politikus, Csö Jon Gon golyó általi halált halt: kivégzőosztag lőtte agyon. Hogy mikor, arról mindössze annyit tudott közölni a Yonhap, hogy az idén. A hírügynökség ugyanakkor arról is beszámolt, hogy Csö májusban kifogásolta Kim erdőgazdálkodási politikáját. Ebből következőn három hónapja még élt. A Yonhap mindazonáltal megjegyezte, hogy Csö már nyolc hónapja nem szerepelt nyilvánosan.

A Reuters brit hírügynökség Csö sorsáról tudakozódni próbált a dél-koreai hírszerzésnél, ám az nem volt hajlandó bármit is felfedni. Csőt egyébként tavaly nevezték ki miniszterelnök-helyettesnek. Korábban a két Korea közti ügyek – Észak és Dél kapcsolatainak – kezelése volt a feladata.

Az idén minden eddiginél hamarabb, már augusztus 13-án elérkezett a túlfogyasztás napja: 2015-ben alig több mint hét hónap alatt használta el a Föld lakossága azt az erőforrás-mennyiséget, amelynek egy évre kellett volna elegendőnek lennie ahhoz, hogy a bolygó a jelenlegi állapotában fennmaradhasson.

A Global Footprint Network 2003 óta évről évre összehasonlítja a természeti erőforrások megújulóképességét az emberiség erőforrásigényével, vagyis ökológiai lábnyomával. A nemzetközi túlfogyasztás napja minden évben az a nap, amikor a két érték találkozik, vagyis amikortól már a bolygó megújulóképességén felül fogyasztunk – olvasható a Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi szervezetének közleményében.
Az elmúlt több mint tíz évben a túlfogyasztás világnapja két hónappal előrébb, kora októberről augusztus elejére került.
Bolygónk tartalékainak felélése és a természeti rendszerek kizsigerelése miatt egyre súlyosbodó problémákkal kell megküzdenünk, ilyen a talajerózió, a fokozódó szárazság és ivóvízhiány, vagy a fajok sokszínűségének csökkenése. Az éghajlatváltozás – amelyet a légkör egyensúlyának felborításával idézünk elő – pedig csak súlyosbítja és gyorsítja a káros folyamatokat.
A közlemény Mathis Wackernagelt, a Global Footprint Network elnökét és az ökológiai lábnyom fogalmának egyik ötletadóját idézi, aki elmondta: az emberiség szén-dioxid-lábnyoma megduplázódott 1961 és 1973 között, és ezen idő alatt átléptük a fenntarthatóság határát. Azóta is a szén-dioxid az ökológiai lábnyom leggyorsabban növekvő és legjelentősebb komponense. Nem véletlen, hogy az éghajlati rendszer problémái jelentkeznek a legsúlyosabban. “A kibocsátások csökkentését szorgalmazó nemzetközi megállapodás jelentősen előre tudná mozdítani az emberiség ökológiai lábnyomának csökkentését célzó folyamatot” – mondta.
Nagy problémát jelent, hogy a fogyasztásunkhoz és annak ellensúlyozásához is hely kell. Egyre több élelmiszeripari és faipari terméket termelünk, miközben egyre kevesebb az a biológiailag aktív terület, ami megköthetné a szén-dioxidot. “A 2015-ben kibocsátott üvegházhatású gázok elnyeléséhez a Föld erdeinek kétszeresére lenne szükség, miközben egy sor másik igény, például az élelmiszerek termelése is verseng a területért” – mondta Wackernagel.
Ha 30 százalékkal csökkentenénk az emberiség szén-dioxid-kibocsátását, a globális túlfogyasztás napja egy hónappal is eltolódhatna. 2030-ban már akár szeptember 16-ig is kitolható lenne az időpont. Dánia ugyanebben a mértékben már csökkentette kibocsátását, ugyanakkor a teljes fogyasztásának biztosításához – globálisan kivetítve – ezzel együtt is 2,85 Földre lenne szükség – áll a tájékoztatóban.
A közlemény idézi Sipos Katalint, a WWF Magyarország igazgatóját, aki elmondta: Magyarország éves fogyasztásának fedezéséhez 2,5 Földre lenne szükségünk. Ez azt jelenti, hogy ha az egész világon mindenki a magyar fogyasztási szokások szerint élne, akkor a globális túlfogyasztás napját már május 8-án elérnénk.
A WWF Magyarország ezért fontosnak tartja a tudományos alapokra helyezett kibocsátás-csökkentést. “Mindannyian tehetünk annak érdekében, hogy ez a dátum későbbre tolódjon, éppen ezért felelős egyénekre és felelős vállalatokra van szükség” – mondta az igazgató.
A decemberi párizsi klímacsúcson (COP21) megszülethet az a nemzetközi éghajlatvédelmi megállapodás, amely gátat szabhat a mértéktelen kibocsátásnak és a globális felmelegedés gyorsuló ütemének. A cél, hogy 2 Celsius fok alatt tartsuk a földi átlaghőmérséklet növekedését az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével.
A közös cél elérésének érdekében a világnak 2070-re szinte teljesen fel kell hagynia a fosszilis tüzelőanyagok használatával, és a fejlett országoknak ebben segíteniük kell a fejlődőket. A lehetőségek és a technológia már adott, most a döntéshozókon és a Föld minden lakójának egyéni felelősségvállalásán a sor – áll a WWF Magyarország közleményében.