Feed aggregator

Bulgare, grec et serbo-croate. Pour les épisodes 2, 3 et 4 de son podcast Langue à langue, Margot Grellier est partie à la rencontre de deux traductrices et d'un traducteur - Marie Vrinat-Nikolov, Michel Volkovitch et Chloé Billon - qui évoquent leur rencontre et leur amour pour ces langues des Balkans et celles et ceux qui les parlent et les écrivent.

- Balkanophonie / Podcast, Bulgarie, Grèce, Bosnie-Herzégovine, Croatie, Monténégro, Serbie, Grand Bazar - Diaporama

Bulgare, grec et serbo-croate. Pour les épisodes 2, 3 et 4 de son podcast Langue à langue, Margot Grellier est partie à la rencontre de deux traductrices et d'un traducteur - Marie Vrinat-Nikolov, Michel Volkovitch et Chloé Billon - qui évoquent leur rencontre et leur amour pour ces langues des Balkans et celles et ceux qui les parlent et les écrivent.

- Balkanophonie / Podcast, Bulgarie, Grèce, Bosnie-Herzégovine, Croatie, Monténégro, Serbie, Grand Bazar - Diaporama

Éleslövészetet tartottak ma a hódmezővásárhelyi és tatai katonák a "0"-ponti lőtéren. A Hirtenberger M12 vontatott aknavetőkhöz kellő közelségbe sikerült kerülni a sajtónap alkalmával, amiért köszönet azoknak, akiket illet.

Csigalassúsággal telnek a várakozás percei a Hagyma-tetőn.

Az aknagránátok egy szállítóládán, már nyitott tokjaikban várakoznak utolsó, de annál magasabb ívű útjukra.

Pillantás északkeletre, a célterület felé.

Aztán felgyorsulnak az események, a lőszer elindul a cső felé...

...itt már a torkolatnál tart...

...hogy a szomszéd aknavetőből kilőtt társával együtt kezdjék meg meredek röppályájukat...

...a szemközti domboldalon bekövetkező becsapódásig.

Nyugatról jegesen-deresen a bölcs Papod figyel...

...közvetlenül az aknavetősök háta mögül pedig a tüzérfelderítő, IFP Gidránok.

Zord

Die Nominierungen von Trumps Kabinett basieren auf "Loyalität […], Provokation […] und die Florida-Achse", so Laura von Daniels, Stiftung Wissenschaft und Politik.

Die Entsendung mehrerer Tausend nordkoreanischer Soldaten nach Russland stellt nicht nur eine bedeutende Eskalation und Ausweitung des russischen Krieges gegen die Ukraine dar, sondern signalisiert den Übergang zu einer neuen Ebene der rus­sisch-nordkoreanischen Verteidigungskooperation. Diese zunehmende Verflechtung der Sicherheitsdynamiken in Europa und im Indo-Pazifik hat weitreichende Impli­ka­tionen für beide Regionen. Darauf muss Europa reagieren, etwa durch verstärkte Unterstützung der Ukraine, vertiefte nachrichtendienstliche Kooperation mit Süd­korea und verbesserte Szenarienplanung.

John Smyth, a known child abuser in the UK, went to Zimbabwe and set up Christian holiday camps.

Dél-Korea –Nemzetközi együttműködések a főszerepben

A dél-koreai kormány egyik fő törekvése a diplomáciai kapcsoltok erősítése, különösen most, hogy Oroszország és Észak-Korea közötti katonai szövetség egyre nagyobb mértéket önt az orosz-ukrán konfliktus kapcsán.

Október 8-án Dél-Korea és Szingapúr megállapodtak, hogy 2025-re stratégiai partnerségre lépnek, ezzel is megünnepelve a két ország közötti diplomáciai kapcsolat felvételének 50. évfordulóját. Céljuk a mélyebb együttműködés kialakítása többek között a mesterséges intelligencia, a védelem és a klímaváltozás területén.

Október 10-én került sor a dél-koreai elnök, Jun Szogjol és az október 1. óta hivatalban lévő japán miniszterelnök, Isiba Sigeru első találkozójára az ASEAN (Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége) konferenciájának szünetében a laoszi fővárosban, Vientiánban. Mindkét vezető a reményeit fejezte ki a koreai-japán kapcsolatok további elmélyítésével, valamint a Washingtonnal való háromoldalú biztonsági együttműködés fokozásával kapcsolatban.

Október 29-én jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy megállapodott Dél-Korea elnökével az együttműködésük erősítéséről és arról, hogy közösen kidolgozzanak egy akciótervet Észak-Korea ukrajnai háborúban való részvételére válaszul. Jelenlegi tudomásunk szerint több, mint 10 000 észak-koreai katona tartózkodik Oroszország területén, és közülük nagyjából 3000-et közvetlenül a frontvonal közelébe helyeztek. Ez egyrészről azért jelent fenyegetést Dél-Koreára nézve, mert Phenjan jelentős katonai tapasztalatra tehet szert a háborúban való részvételből, másfelől a dél-koreai kormány aggodalmát fejezte ki abban a tekintetben, hogy Észak-Korea a segítségért cserébe valószínűleg katonai és polgári technológiákat fog kapni Moszkvától. Ezek okán Dél-Korea kilátásba helyezte annak lehetőségét, hogy egy katonai egységet küldjön Ukrajnába az észak-koreai csapatok megfigyelésére.

Szerző: Knipfer Noémi

Észak-Korea az eszkaláció útján

Észak-Korea az utóbbi időben egyre aktívabban kivette a részét a nemzetközi élet eseményeiből. Mind a Koreai-félszigeten, mind szélesebb körben, az orosz-ukrán háború terén is növekvő a befolyása a történések alakulásában.

Az Észak és Dél közötti feszültség még az év elején éleződött ki, azóta Kim Dzsongün két beszédében is első számú ellenségként nevezte meg Dél-Koreát, illetve nemrégiben az észak-koreai alkotmány módosítással, Dél-Korea már hivatalosan is „ellenséges államként” van definiálva. Október 11-én megvádolta Szöult, hogy olyan provokatív szórólapokat küldtek drónok által a  fővárosba, Phenjánba (Pyeongyang), amelyek még háborús fellépéshez is vezethetnek. Ezt persze Dél-Korea elutasította. A legszignifikánsabb esemény mégis a két országot összekapcsoló utaknak a felrobbantása jelentette a rákövetkezett napokban. Ugyanakkor október 31-én egy újabb interkontinentális rakétát is teszteltek, amely az eddigi leghosszabb repülési idővel rendelkezik.

Az eszkalálódó helyzethez az is hozzáad, hogy az utóbbi hónapokban egyre szorosabb a kapcsolat Észak-Korea és Oroszország között. Találkozások, együttműködések segítették hozzá a kettejük közötti kapcsolat elmélyítését: míg Észak-Korea fegyverekkel, tüzérségi lövedékekkel, rakétákkal járul hozzá „legközelebbi elvtársának” támogatásához, ahogy Kim nevezte Vlagyimir Putyint, addig viszonzásképpen Oroszország a haditechnika fejlesztésében segíti Észak-Koreát.

Sok latolgatás folyt arról, hogy valóban érkeztek-e észak-koreai katonák Oroszországba, viszont október 28-án a NATO főtitkára, Mark Rutte ezt alátámasztotta. Körülbelül egy 1,500 főből álló észak-koreai csapatot telepítettek a Kurszk határvidékre, továbbá 10,000 főnyi katona érkezett meg Oroszország északkeleti területeire, mint Vlagyivosztok vagy Usszurijszk városaiba. Bár Antony Blinken, az USA külügyminisztere szerint már összesen 8,000 észak-koreai katona állomásozik jelenleg a Kurszk vidéken, akik készen állnak november első napjaiban harcba is szállni. Ezt az is megerősítheti, hogy bár első források alapján csak megfigyelőként lettek volna jelen, viszont a Vlagyivosztok környékén lévő csapatok kiképzésen vesznek részt, ahol tüzérségre, pilóta nélküli légi járművekre és alapvető gyalogsági műveletekre készítik fel északiakat.

A számok nap mint nap változóban vannak, viszont az mindenképp elmondható, hogy a feszültség csak növekszik a közeli és a távoli térségben egyaránt.

Szerző: Simonffy-Kiss Anita Alexandra

Globális hatalmi játszmák és gazdasági verseny: Kína és a Nyugat 2024 októberében

2024 októberében az ázsiai térség egyik, ha nem a legbefolyásosabb országával kapcsolatban számos olyan esemény történt, amely az egész világ figyelmét felkeltette. Egy hónappal az Amerikai Egyesült Államok elnökválasztása előtt egy olyan globális döntés előtt áll nem csak az egész világ, hanem Kína is, amely a következő évek, akár évtizedeket is nagyban befolyásolni fogja. A két elnökjelölt is számtalanszor ejtett szót a jövő egyik nagy gazdasági „ellenfeléről”, versenytársáról felszólalásaik során. De persze, ahogy a politikai irányzatuk, úgy a Kínával való kapcsolatuk is nagyban különbözik. A demokrata jelölt, Kamala Harris inkább, mint együttműködő félként tekint az ázsiai óriásra, Donald Trump pedig a háttérben felemelkedő veszélyre. A republikánus elnökjelölt korábbi hivatali időszakából kiindulva bizonyára inkább vetélytársként fog Kínára tekinteni, mintsem gazdasági szövetségesként. Egy biztos, a két ország jövőbeli kapcsolatát a novemberi választások a következő négy évre biztosan meghatározzák, ezenkívül Tajvan kérdésében is valószínűleg változások fognak születni.

Októberben az Európai Unió büntető vámok segítségével próbálja felvenni a versenyt az egyre növekvő kínai elektromos autóiparral szemben, viszont ezzel valószínűleg az eleve „romokban” lévő európai autóiparnak ad egy újabb döfést. Az ázsiai ország gazdasági erejét mutatja, hogy nem csak a hazai piacot tudta „megzöldíteni” az elektromos autóival, hanem globális szinten is meghatározóvá vált. Ez ellen próbál az Unió egyfajta protekcionista döntésekkel fellépni, viszont ezzel a jövőbeli együttműködéseket valószínűleg nagyban meg fogja nehezíteni. Kína saját lehetőségeit, érdekeit akarja teljes mértékben kihasználni, hisz a világ szinte mindegyik piacára eljuttatja termékeit, viszont az innovációt, fejlesztéseket leginkább otthon tartja. Ez kiváló példa az országban zajló szuverenitás politikára, hisz számos területen a hazai erőforrásokra akar mindenképpen támaszkodni emellett a hazai érdekeket szeretné teljesen kiszolgálni.

Szerző: Fodor Balázs

Feszültség a Tajvani-szorosban: USA fegyvereladás és Tajvan műholdas védelemfejlesztése Kína árnyékában

Kína ellenlépésekkel fenyegeti Tajvant és az Egyesült Államokat miután az USA egy közel 2 milliárd dollár értékű fegyvereladásról állapodott meg a szigetországgal. Kínai hírszerzési értesülések szerint a megállapodás 3 darab NASAMS közepes hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerről és a hozzá tartozó rakétákról szól. A Kínai Népköztársaság közleményében világossá tette, hogy minden tőle telhetőt meg fog tenni a nemzeti szuverenitásuk fenntartásáért és az ilyen és ehhez hasonló fegyver eladásokat közvetlen provokációnak tekinti az USA és Tajvan részéről. Azt is hozzátették, hogy ez a lépés súlyosan hatott a kínai-amerikai kapcsolatra a Tajvani-szorost illetően. A NASAMS légvédelmi rakétarendszer iránti kereslet rohamosan megnőtt az orosz-ukrán konfliktus óta, mivel Ukrajna kapott ezekből a fegyverekből és nagyon hatékonyan tudják használni az orosz repülőgépek ellen. AZ amerikaiak szerint tökéletes választás lenne Tajvannak és egy esetleges konfliktus alatt sikeresen tudnák vele a sziget légvédelmét biztosítani.

Tajvan 2026-ra saját kommunikációs műholdak fellövését tervezi. A tervek szerint első körben kettő darab ilyen műholdat indítanak, de már most, 2024 október végétől elméletileg rendelkeznek műholdas internet lefedettséggel a szigeten. Erről az ország legnagyobb telekommunikációs cége, a Chungwa számolt be és az Eutelsat OneWeb európai céggel kötött tavalyi megállapodás értelmében ez teljesül is a közeljövőben a teljes szigetre a nap 24 órájában. Korábban az Elon Muskkal folytatott tárgyalások kudarca vezetett oda, hogy Tajvan az európai céghez forduljon. Erre a lépésre pedig azért volt szükség mert egy kínai invázió során műholdas kommunikáció nélkül megbénulna az ország védelme mivel a kommunikációs adótornyok első számú célpontok lennének a védelmük pedig nehézkes a nagy számuk miatt.

Szerző: Huszár Róbert

Feszültségek és szövetségek: Kína nemzetközi lépései Tajvan, a Dél-kínai-tenger és a BRICS-csúcstalálkozó tükrében

Tajvan helyzete

A Kínai Népköztársaság (PRC) október 10-én vádolta meg a Tajvani Köztársaság (ROC) elnökét, Lai Ching-te-t szeparatizmus szításával és a kétoldalú konfrontáció elősegítésével a nemzeti ünnepi beszéde miatt. Erre válaszul Kína nagyszabású katonai gyakorlatot indított Tajvan körül, amit a „Provokáció új szintjeként” kereteztek, bár Lai beszéde visszafogottabb volt, mint korábbi beszédei. Kína a Kínai Köztársaság elleni intézkedésekkel sem spórolt: szankciókat vezetett be DPP-párti törvényhozók és egy civil védelemmel foglalkozó szervezet ellen, valamint „Tajvan-függetlenségi” személyek listájára vette őket.

Dél-kínai-tenger helyzete

A Dél-kínai-tenger és a Kelet-ázsiai régióban Kína fokozta a nyomást több ország, köztük a Fülöp-szigetek és Vietnam irányába. Októberben a Kínai Parti Őrség vízágyúkat vetett be a Fülöp-szigeteki civil hajók ellen, amelyek a vitatott Scarborough-zátonynál végeztek utánpótlási műveleteket. Eközben Vietnam azzal vádolta meg a kínai bűnüldöző szerveket, hogy a Paracel-szigetek közelében támadást indítottak vietnami halászok ellen.

Szankciók és az Egyesült Államok

A Tajvannak nyújtott amerikai katonai támogatás miatt Kína több szankciót jelentett be. Október 10-én három amerikai védelmi céget és tíz vezetőjüket sújtottak szankciókkal az USA szeptember 29-én jóváhagyott, közel 2 milliárd dollár értékű fegyvereladásáért, melyben fejlett légvédelmi rendszerek is szerepeltek. Kína az eladást hevesen bírálta, és „megtorló intézkedésekkel” fenyegetett. Az Egyesült Államokkal fennálló feszült kapcsolatok kiegészültek az FBI által nyilvánosságra hozott hírekkel is, miszerint öt kínai állampolgár ellen emeltek vádat, akik egy amerikai katonai bázis közelében tevékenykedtek éves hadgyakorlatok idején. Az eset felerősítette a kémkedés és befolyásolási kísérletek körüli aggodalmakat, melyeket amerikai hírszerzési források szerint Kína a belpolitikai szereplők ellen is felhasznál az Egyesült Államokban.

A Kazanban megrendezett BRICS-csúcstalálkozó

Xi Jinping, a Kínai Kommunista Párt főtitkára az október 24-26.-a között Kazanyban megrendezett BRICS-csúcstalálkozón a „Globális Dél” országainak támogatását és Kína nemzetközi együttműködésre való elkötelezettségét hangsúlyozta. Xi a találkozón több fejlődő ország számára is kedvező kezdeményezéseket szorgalmazott, melyek célja, hogy Kína elnyerje a fejlődő országok szövetségét és megerősítse BRICS-be való integrációjukat. A Kína és Oroszország közötti stratégiai együttműködés folytatásaként október végén közös tengeri hadgyakorlatokat is tartottak a Csendes-óceánon, valamint Peking támogatta Moszkva javaslatát egy ENSZ-vizsgálatra az Északi Áramlat 2 földgázvezeték 2022 szeptemberi robbanásának ügyében.

Szerző: Nagy-Bató Jonatán Imre

India és Kína megállapodott

India és Kína számára égető kérdés, hogy kinek az uralma alatt van a Himalája. A világ legmagasabb hegylánca miatt nem mélyül el a kapcsolat a két szomszéd között. A konfliktus 1962-ig vezethető vissza, amikor a Kínai Népköztársaság megtámadta Indiát. A háború 1 hónapig tartott, de a konfliktus a két ország között azóta sem múlt el. 1962 óta többször is volt a határon kisebb összecsapás, így a nemzetközileg elfogadott határ és a tényleges ellenőrzés vonala (Line of Actual Control avagy LAC) nem ugyanaz. 1993-ban és 2005-ben Kína és India megállapodott abban, hogy tilos a lőfegyverek használata a LAC vonalától 2 km-re. 2 km-en túl viszont tankok, tűzérség, katonai repülőgépek és több tízezer katona tartja fen a status quo-t. A megegyezés célja a bizalom növelése volt a két fél között. A megállapodás viszont nem tiltja az ütőfegyverek használatát. 2020-ban egy határ menti összecsapás során 20 indiai és 4 kínai halt meg. A felek botokkal és kövekkel verték egymást halálra.

Jelenleg úgy látszik, hogy sikerült a 2 nagyhatalomnak ismét megállapodniuk. Vikram Misri, India külügyi államtitkára szerint a megállapodás célja a csapatkivonás, azt viszont nem mondta el, hogy ez mekkora mértékű lenne. Kína megerősítette a határ menti katonai őrjáratokról szóló megállapodást, de nem magyarázta meg, hogy a megállapodás a határ teljes hosszára vonatkozik-e, vagy csak azokra a forró pontokra, ahol összecsapások sűrűn előfordulnak. Egy magas rangú katonatiszt a Reuters hírügynökségnek elmondta, hogy mindkét fél egy kicsit visszahúzza csapatait a jelenlegi pozícióiból, hogy elkerüljék az összecsapásokat, de a járőrözést a kidolgozandó menetrend szerint engedélyezik. A megállapodás oka valószínűleg a BRICS (Brazil, Russia, India, China, South Africa) találkozónak köszönhető, amire október 22-én került sor.

Szerző: Lázár Sebastian

Szerkesztő: Lázár Sebastian

A Távol-Kelet hírfigyelő: október bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Orosz katonai tanácsadók Egyenlítői-Guineában

Orosz katonai tanácsadók tartózkodnak Egyenlítői-Guineában, hogy segítsenek a helyi erők kiképzésében.

A jelentések szerint 100 és 200 közötti orosz oktató dolgozik az elit őrséggel, amely az elnök és az elnöki család védelméért felel, jelentette kedden a Reuters névtelen forrásokra hivatkozva.

Az orosz katonai tanácsadókat Malabóban, a fővárosban, valamint Bata városában, az ország második legnagyobb városában is látták. Az országba telepített orosz csapatokról szóló hírek először augusztusban jelentek meg.

Az olajban gazdag Egyenlítői-Guinea elnöke, Teodoro Obiang Nguema Mbasogo szoros kapcsolatot ápol Moszkvával.

Nguema szeptemberben Moszkvába látogatott, és részt vett a Nemzetközi Orosz Energia Héten.

Oroszország megerősítette katonai kapcsolatait az afrikai országokkal, tanácsadókat és harcoló csapatokat küldve a Közép-Afrikai Köztársaságba, Mozambikba, Maliba, Nigerbe és Burkina Fasóba.

Az iszlamista felkeléssel szembesülve három száheli ország Moszkvához fordult segítségért, és kiutasította a francia és amerikai erőket.

Szerző: Németh Merse

Egy katonai bázis ellen történt támadás Csádban, legalább 40 csádi katona meghalt

A Boko Haram dzsihadista terrorszervezet október végén súlyos támadást intézett a csádi hadsereg ellen az ország nyugati területén, a Csád-tó térségében. Az akció során a Boko Haram egy csádi katonai támaszpontot célzott meg, ahol legalább negyven katona életét vesztette, többen megsebesültek, és jelentős mennyiségű haditechnikai eszköz semmisült meg vagy került a szervezet kezére. Csád elnöke, Mahamat Idriss Déby Itno elítélte az incidenst, és azonnali válaszlépéseket ígért a támadók felkutatására. Ezt nehezíti, hogy a Csád-tó környéke kedvez a fegyveres csoportoknak, hiszen a kisebb szigetek között könnyen elrejtőzhetnek, így állandó fenyegetést jelentenek Csádra és a szomszédos országokra is.

A Száhel-övezet régóta küzd a különböző iszlamista szervezetekkel, amelyek nemcsak a reguláris hadsereg, hanem a civil lakosság számára is komoly veszélyt jelentenek. Jelenlétük folyamatosan destabilizálja a térséget, visszavetve ezzel az országok hosszú távú gazdasági fejlődését is, illetve akár nagyobb menekültválságot is indíthatnak. Az esemény rávilágít arra, hogy a térségben érintett államoknak elengedhetetlen a szorosabb együttműködés és a hatékonyabb védelmi intézkedések bevezetése a hasonló támadások megelőzése érdekében.

Az eset azért is különösen érdekes Magyarországnak, mert a magyar kormány a tavalyi év végén jelentette be, hogy egy több stratégiai területre kiterjedő együttműködési programot indít Csáddal. Ennek meghatározó része egy kétszáz fős magyar katonai misszió is, amely a helyi erőket támogatná a terrorizmus elleni harcban.

Szerző: Danguly Ágnes

 

Szavazás zajlik Szomália elszakadt régiójában, Szomáliföldön

Szomáliföld régóta halogatott elnökválasztása zajlik a politikai feszültségek közepette a Kelet-Afrikában.

A helyi média arról számol be, hogy a választók sorban állnak, és reményeiket fejezik ki egy erősebb gazdaság és több munkahely iránt. Több mint 1 millió ember várhatóan szavazni fog a több mint 2 000 szavazóállomáson, és 28 nemzetközi megfigyelő tartózkodik a helyszínen.

A hivatalban lévő elnök, Muse Bihi Abdi, a Kulmiye Párt képviseletében második ciklusáért indul, és Szomáliföld nemzetközi elismerését kívánja elérni. Ellenfelei, Abdirahman Mohamed Abdullahi a Waddani Pártból demokratikus reformokat ígér, míg Faisal Ali Warabe, az Igazság és Jólét Párt képviseletében egységkormányt szorgalmaz.

Szomáliföld 1991-ben nyilvánította ki függetlenségét Szomáliától, azóta saját kormányzattal, valutával és biztonsági erőkkel rendelkezik, ám nem kapott nemzetközi elismerést. Gazdasági kihívások miatt az eredetileg 2022-re tervezett választás késlekedett.

A régió Etiópiával kötött, Indiai-óceánhoz való hozzáférést biztosító megállapodása feszültséget keltett Szomáliával, amely ezt területi integritására veszélyt jelentő lépésnek tekinti.

Ez Szomáliföld negyedik elnökválasztása, bár a késlekedés aggodalmat keltett a választási folyamat stabilitását illetően.

Szerző: Németh Merse

 

Líbiai tüntetők lezárják az olajvezetékeket az elrabolt tábornok szabadon bocsátását követelve

Zintan lakosai kedden merész lépésre szánták el magukat: kulcsfontosságú olajelosztó szelepeket zártak el, így tiltakozva Mustafa al-Whayshi dandártábornok, a Központi Biztonsági Osztály vezetőjének elrablása ellen.

Al-Whayshit múlt szerdán rabolták el, és az elkövetők kiléte továbbra sem ismert. A zintani helyi vezetők a Dbeibah-kormányt és az Elnöki Tanácsot teszik felelőssé az esetért.

Fegyveres járművek lepték el Zintan utcáit, ahogy a demonstrálók csatlakoztak azokhoz a tüntetőkhöz, akik már lezárták a Sharara és El Feel olajmezőket a Zawiya finomítóval összekötő szelepeket. Ez a nagy létesítmény kulcsszerepet játszik Líbia olajexportjában.

A finomító körülbelül napi 350 000 hordó olajat dolgoz fel, ami az ország olajtermelésének közel egyharmadát jelenti.

A tüntetők, akik utakat zártak le és autógumikat gyújtottak fel, al-Whayshi azonnali szabadon bocsátását követelik, és figyelmeztetnek, hogy követeléseik teljesítésének elmaradása esetén további lépésekre készülnek.

A líbiai hírszerzési szolgálat tagjai szintén elítélték az emberrablást, és összefüggésbe hozták azt azzal a szélesebb körű megfélemlítési kampánnyal, amely a nemzetbiztonsági vizsgálatok, különösen a milíciákra és korrupcióra irányuló nyomozások akadályozására irányul.

A fontos személyek, köztük köztisztviselők és bírák elrablása egyre aggasztóbb taktikává vált Líbiában, gyakran azokat célozva, akik a korrupció és a milícia befolyása elleni nyomozásokat folytatnak.

Szerző: Németh Merse

Szerkesztette: Németh Merse

A Afrika-hírfigyelő – 2. rész bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.

Source : © European Union, 2024 - EP

Source : © European Union, 2024 - EP

EU-Abgeordnete fordern gezieltere EU-Sanktionen gegen die sogenannte „Schattenflotte“ Russlands, die eine wichtige finanzielle Lebensader für Moskaus Krieg in der Ukraine darstellt.
Ausschuss für auswärtige Angelegenheiten

Quelle : © Europäische Union, 2024 - EP

Dans les Balkans occidentaux, la Turquie mène une politique néo-ottomane et néo-coloniale qui flatte sa puissance. Mais le régime Erdoğan compte visiblement plus sur Belgrade, perçue comme la locomotive économique régionale, que sur Sarajevo, lointaine province déclassée. Qu'en pensent les Serbes et les Bosniens ? Analyse croisée.

- Articles / Turquie Balkans, Turquie, Bosnie-Herzégovine, Serbie, Relations internationales, Radio Slobodna Evropa

MEPs demand more targeted EU sanctions against Russia’s so-called ‘shadow fleet’, which provides a key financial lifeline for Moscow’s war in Ukraine.
Committee on Foreign Affairs

Source : © European Union, 2024 - EP

MEPs demand more targeted EU sanctions against Russia’s so-called ‘shadow fleet’, which provides a key financial lifeline for Moscow’s war in Ukraine.
Committee on Foreign Affairs

Source : © European Union, 2024 - EP

MEPs demand more targeted EU sanctions against Russia’s so-called ‘shadow fleet’, which provides a key financial lifeline for Moscow’s war in Ukraine.
Committee on Foreign Affairs

Source : © European Union, 2024 - EP

Parliament adopted its demands for the UN Climate Change Conference COP29, which aims to define a new collective goal for financing climate action.
Committee on the Environment, Public Health and Food Safety

Source : © European Union, 2024 - EP

Parliament adopted its demands for the UN Climate Change Conference COP29, which aims to define a new collective goal for financing climate action.
Committee on the Environment, Public Health and Food Safety

Source : © European Union, 2024 - EP

EU deforestation obligations will be postponed one year so that companies can comply with the law that ensures products sold in the EU are not sourced from deforested land.
Committee on the Environment, Public Health and Food Safety

Source : © European Union, 2024 - EP

EU deforestation obligations will be postponed one year so that companies can comply with the law that ensures products sold in the EU are not sourced from deforested land.
Committee on the Environment, Public Health and Food Safety

Source : © European Union, 2024 - EP

Thursday, 14 November

Source : © European Union, 2024 - EP