Biztonságpolitika

Mindenki tisztában van vele, hogy Szíriában, Irakban, Ukrajnában, Afganisztánban, Líbiában és Jemenben véres harcok folynak, és aki alaposabban követi a híreket, bizonyára hallott a szintén évente sok ezer ember életét követelő mexikói drogháborúról is. Bizonyos régiókban azonban ugyanígy ezrek vesznek oda minden évben, valahogy e konfliktusok mégis kevésbé számítanak a közbeszéd részének a nyugati vacsoraasztaloknál. Tíz ilyen háborút emeltünk ki a sok közül, szigorúan szubjektív és példálózó jelleggel.

„Valójában két nagy hatalmú iszlám állam szembenállásáról szól az a konfliktus, amelynek egyik eszköze maga az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet; az iszlám két ágát képviselő, szunnita gyökerű vahabita Szaúd-Arábia és a síita Irán között zajló proxy-háború határozza meg a közöttük fekvő országok és azok lakóinak sorsát még jó sokáig” – mondta a honvedelem.hu-nak Csiki Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutató Központjának munkatársa.

Nem könnyű egy olyan sokszínű, távoli kontinens biztonságpolitikáját „bevinni” a hazai médiába, a közgondolkodás témái közé, mint amilyen Afrika. Pedig a jelentős gazdasági növekedést felmutató földrész sajátos – a terrorizmussal és a menekültkérdéssel is összefüggő – problémái kihatnak Európára is. Minderről dr. Marsai Viktor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója, Afrika-szakértő beszélt magazinunknak.

Személyi szabadság megsértésének bűntette miatt emeltek vádat egy idősebb nagykanizsai nő ellen, aki túszul ejtette lakásában egy telefonos szolgáltató szakemberét, mert az nem tudta azonnal megjavítani az elromlott készülékét.

A Zala Megyei Főügyészség tájékoztatása szerint a hatvan éves nő tavaly nyáron jelentette be a szolgáltatónál, hogy nem működik a vezetékes telefonja. A helyszínre érkezett szerelő megállapította, hogy elromlott a telefonkészülék, de ezt nem tudja megjavítani, mert ő vonalellenőr.

A nő ekkor bezárta a lakása bejárati ajtaját, és közölte a férfival, hogy addig nem engedi ki a lakásból, amíg a telefonját meg nem javítja. A szerelő egy darabig várt, majd mobiltelefonon értesítette a rendőrséget.

A kiérkező rendőrök először a kaputelefonon keresztül kérték az asszonytól, hogy engedje be őket, de ezt a nő nem tette meg, ezért más lakó nyitotta ki nekik a társasház bejáratát. A nő a lakásának ajtaját is csak többszöri felszólításra volt hajlandó kinyitni és kiengedni a szerelőt, aki nagyjából egy órát töltött akarata ellenére a lakásban.

A zalai főügyészség felidézte, hogy a nő 2008-ban már állt a bíróság előtt sajátos akaratérvényesítési módszerei miatt. Az akkori lakása előtt az útpadkára nyolc darab, jó tenyérnyi méretű, szeges fémlapokat rakott ki, hogy megakadályozza az ott lévő postára autóval érkezők parkolását.

A postások eltávolították a szöges akadályokat, a nő azonban nem sokkal később visszahelyezte azokat a padkára, egy autós pedig ráhajtott, és a defekt csaknem balesetet eredményezett. Az asszonyt ezért a cselekedetéért a közúti közlekedés biztonsága elleni bűntett miatt a bíróság egy évre próbára bocsájtotta.

A mostani ügye kapcsán a Nagykanizsai Járási Ügyészség személyi szabadság megsértésének bűntette miatt emelt vádat a nő ellen, akit akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthat a bíróság.

A Rendőrségnél eltöltött éveim (nettó 19, bruttó 24, szuperbruttó 29) után egy csomó olyan apró szuvenyírrel távoztam a Cégtől, amiket vagy külföldön kaptam ottani kollégáktól, amikor munkaügyben kiutaztam, vagy akkor, amikor ők jöttek hozzánk. Szerencsém volt, elég sokat dolgoztam együtt külföldiekkel, idehaza és határokon túl egyaránt. Most pedig úgy döntöttem, hogy ezek fotóját szép lassan felpakolom ide, hátha rajtam kívül más is szívesen megnézi az ilyesmiket; amikor tesztjelleggel a Facebookon megosztottam néhányat, elég sokan szerették. Ha van hozzájuk kapcsolódó sztorim (általában van), és ha ezek a sztorik elmesélhetőek (általában azok), akkor ezekkel fogom fűszerezni a látványt. Egy kis magamutogatás is lesz a dologban, de hát ilyenek a bloggerek: szeretik döngetni a mellkasukat.

Amúgy kurvasok dolgot gyűjtöttem (és gyűjtök) ám, a telefonkártyától a gyufásdobozcímkéken át a katonai és rendőri kitűzőkig és más biszbaszokig. Ha jók lesztek, azokról is felteszek majd alkalomadtán egy-egy képet (nem azért, de vannak köztük nagyon fasza darabok is).

Alapesetben a relikviák természetesen nem eladóak, de ha egyikből-másikból esetleg lenne duplikátum, azt jelezni fogom és barter keretein belül cserealapot képezhet. Itt jobboldalt görgess egy kicsit lejjebb, majd a “Kategória” dobozban a “Gyűjtemény”-re kell kattintanod, ha az ezzel foglalkozó posztok érdekelnek, de hallgass rám, mert jót akarok neked: érdemes az egész blogot olvasgatni.  

Új adatvédelmi egyezményt fogadott el az Európai Unió és az Egyesült Államok az októberben érvénytelenített, úgynevezett “biztonságos kikötő” (safe harbor) megállapodás helyett – jelentette be kedden az Európai Bizottság szóvivője.

“Megállapodásra jutottunk” – írta Twitter-bejegyzésében Christian Wigand bizottsági szóvivő arra utalva, hogy a biztosok kollégiuma kedden elfogadta a politikai megállapodást és megbízta két tagját az egyezmény életbe léptetéséhez vezető további lépések levezénylésével.

Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint az új szabályozás szigorúbb kötelezettségeket ír elő az amerikai vállalatok számára és biztosítja a személyes adatok valódi védelmét. “Az állampolgáraink biztosak lehetnek benne, hogy teljes védelmet élveznek a személyes adataik” – jelentette ki Andrus Ansip digitális piacért felelős EU-biztos.

Vera Jourová igazságügyért, fogyasztóvédelemért és esélyegyenlőségért felelős biztos hangsúlyozta, az Egyesült Államok most először vállalt rá kötelező érvényű garanciát, hogy az amerikai hatóságok nemzetbiztonsági célból kizárólag világos korlátozások és biztosítékok mentén férhetnek majd hozzá az adatokhoz. Washington azt is szavatolta, hogy nem fog tömeges adatgyűjtést végezni az uniós állampolgárok körében.

Az Európai Unió legfelsőbb szintű bírósága tavaly ősszel érvénytelennek nyilvánította a személyes adatok cseréjére vonatkozó korábbi egyezményt, amelynek alapján amerikai vállalatok hozzáférhettek uniós polgárok adataihoz, ha a cégek vállalták, hogy betartják az EU adatvédelmi előírásait.

A korábbi megegyezést komoly bírálatok érték, miután Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egykori elemzője 2013-ban titkos információkat kezdett kiszivárogtatni az amerikai elektronikai hírszerzés tevékenységéről. Sokan sérelmezték, hogy az 1998-ban kötött egyezmény lehetővé tette az uniós állampolgárok személyes adatainak legális továbbítását az Egyesült Államok felé, miközben Washington nem rendelkezik az unióéhoz hasonlóan szigorú adatvédelmi szabályozással.

Folytatódtak a terrorista sejtek elleni rajtaütések az egyiptomi fővárosban szerdán, ezúttal két fegyveressel végeztek a dél-kairói Hadáek el-Maádi negyed egyik lakását lerohanó biztonsági erők.

Biztonsági források szerint a rendőrség kommandósai és a terrorellenes felderítésért felelős nemzetbiztonsági szerv tagjai a hajnali órákban érkeztek a helyszínre, miután arról értesítették őket, hogy ott “veszélyes terroristák” rejtőzködnek.

A főváros egyik legzsúfoltabb panelnegyedében végrehajtott akció szemtanúi beszámolók szerint a hajnali órákban kezdődött, de a biztonsági erők csak délelőtt tíz óra felé tudtak behatolni a lakásba. Arról nincsenek értesülések, hogy a két agyonlőtt fegyveresen kívül mások is tartózkodtak-e a lakásban, és ha igen, mi lett a sorsuk.

Sajtójelentések szerint a biztonsági erők három gránátvetőt, egy robbanómellényt, robbanószerkezeteket és nagy mennyiségű lőszert találtak a helyszínen.

Nem egészen két héttel korábban a főváros gízai oldalán álló, híres piramisok közelében egy terrorellenes razzia során legkevesebb tíz emberrel – többnyire rendőrökkel – végzett egy pokolgép. A rendvédelmi erők lerohantak egy lakást, amelyben a gyanú szerint radikális iszlamisták rejtőzködtek. Megpróbáltak hatástalanítani egy időzített bombát, amikor az a levegőbe repült. Az Iszlám Állam közleménye szerint a dzsihadista szervezet tagjai léptették működésbe a pokolgépet.

Két napja ugyancsak a piramisok közelében, el-Mariotéja negyedben ismeretlen fegyveresek agyonlőttek egy biztonsági őrt, egy másikat pedig megsebesítettek.

Eközben egyre nagyobb az aggodalom egy 28 éves olasz diák miatt, aki január 25-én, a 2011-es felkelés ötödik évfordulóján tűnt el nyomtalanul a fővárosban. Giulio Regeni egyik barátja szerint a Cambridge egyetem diákjának röviddel azután veszett nyoma, hogy tőle elindult egy közös barátjukhoz, akihez azonban nem érkezett meg.

Bár Kairó kijelentette, hogy Regenit nem tartóztatták le, megfigyelők szerint elképzelhető, hogy a helyi munkásszövetségeket kutató diák az évfordulót kísérő letartóztatások során került a biztonsági, illetve a hírszerzői szervek hálójába.

Többen ugyanakkor attól félnek, hogy Regeni emberrablók karmaiba került. Tavaly nyáron a főváros peremén raboltak el fegyveresek egy horvát állampolgárt, akit később brutális módon kivégeztek.

A Hornet rendszerbe állításakor a haditengerészet (Navy) a kétüléses F/A-18B-ket elsősorban típusátképzésre használta, a tengerészgyalogság (Marines) azonban első vonalbeli szerepet szánt saját kétülésesének, az F/A-18D-nek. Ők az 1991-es Öböl-háborúban vetették be a típust, elsősorban légi előretolt repülésirányítóként. A kétüléses tengerészgyalogos Hornetek földi célpontokra vadásztak és irányították, segítették a körzetbe rendelt csapásmérő gépek személyzetét.

A VMFA(AW)-121 Green Knights század F/A-18D-je Kuvait felett

A tengerészgyalogságnál először az F-4 Phantom II-t váltották az F/A-18 Hornetek. Amikor kiderült, hogy a gépek többsége az együléses változat lesz, a Phantomok hátsó ülésében ülő fegyverrendszer-kezelők a bizonytalan jövőkép miatt tömegesen hagyták ott a tengerészgyalogságot. Akik mégis maradtak, egy-másfél évet földi beosztásban töltöttek, például egy tengerészgyalogos lövészzászlóaljnál előretolt repülésirányítóként. Az F/A-18D-re történt átképzés után fegyver- és szenzorrendszer kezelők lettek és a Hornetek hátsó ülésében repültek. Rossznyelvek szerint az F/A-18D létrehozását éppen a jó kapcsolatokkal rendelkező fegyverrendszer-kezelők harcolták ki, hogy beosztásuk megmaradjon. Akárhogy is történt, átképzésük után nem sok idejük maradt a tapasztalatszerzésre, mert miután 1990. augusztus elején Irak lerohanta Kuvaitot, a tengerészgyalogság heteken belül az Öbölbe telepített hét Hornet századot. Közülük egy F/A-18D-vel repült.

*

A tengerészgyalogság a bahreini Isza sejk légibázist „szállta meg” (amelyből az angol Sheik Isa után a tengerészgyalogosok révén hamarosan Shakey’s Pizza lett). A Hornetek mellett az Isza sejk lett az átmeneti otthona kétszázadnyi tengerészgyalogos A-6E Intrudernek, és egyszázadnyi, ugyancsak a Marines kötelékébe tartozó EA-6B Prowlernek is.

Miután elkezdődött a Sivatagi Vihar művelet, gyorsan kiderült, hogy alig jelent előnyt a kétüléses kialakítás. Az Intruderhez viszonyított rövid hatósugár amúgy is az F/A-18-asok gyengéje volt. Ez fokozottan igaz volt a kétüléses D-re, hiszen a hátsó fülke többszáz liter kerozin helyét foglalta el.

A kétfős személyzet együttműködésében is akadtak gondok, ami negatív hatással volt a feladat végrehajtására. Az együléses Horneteken repülő fiatal hajózók gyorsabban szereztek tapasztalatot, értek igazi harcászati repülőgép-vezetővé, mivel mindent egyedül végeztek, a repülőgép vezetését, a navigációt, a kommunikációt, a fegyverrendszer kezelését, a döntéshozatalt, vagy egy vészhelyzet megoldását, míg ugyanez a munkaterhelés a kétüléses D fedélzetén két ember között oszlott meg.

Az F/A-18D-k az eredetileg tervezett feladatkörben, a kismagasságú éjszakai bombázásban sem lehettek az elsők, egyszerűen azért, mert az éjszaka királyai ekkor még az Intruderek voltak, amelyek több fegyvert, messzebbre tudtak vinni. A Sivatagi Vihar volt egyébként az egyetlen olyan háború, amelyben a Marines egyszerre használta az A-6-ost és az F/A-18-ast.

Egy Sztrela 2 találata után ez a Hornet gond nélkül visszatért bahreini bázisára. A tengerészgyalogság másik harcászati típusa, az AV-8B Harrier nem élt volna túl egy ilyen találatot, a Hornet tervezésekor azonban azt is figyelembe vették, hogy a fúvócsövek messze a gép egyéb részei mögé nyúljanak. A fotót John Scanlan, a gép fegyver- és szenzorrendszer kezelője készítette. 

Ami viszont a kétfős személyzetnek köszönhetően (dupla szempár) a D változat specialitása lett, az a nagysebességű légi előretolt repülésirányítás volt. A Sidewinder rakétával, póttartályokkal és LAU-97-es nem irányított rakétákkal felszerelt gépek elsősorban Kuvait felett portyáztak és keresték a célokat. Ha találtak egyet, csapásmérőket hívtak és a támadást koordinálták a levegőből. A célt a LAU konténerből indított, becsapódáskor fehér füstöt gerjesztő rakétákkal jelölték meg. Ha kifogytak a rakéták, akkor maradt a régi módszer, szóban rávezetni a csapásmérőt a célra. Ez sem mindig bizonyult egyszerűnek, mert gyakran egy AWACS vagy egy másik kötelék is ugyanazon a frekvencián dolgozott így a csapásmérő és az előretolt repülésirányító gép személyzetének ebben a zűrzavarban kellett megtalálni a „közös hangot”.

A feladat nem volt veszélytelen, a kétüléses Hornetek közül többet is találat ért, amikor a kis magasságon repülő gépre rakétát indított az iraki légvédelem. Így járt az a Hornet is, amellyel elérhető csapásmérő híján gépágyús támadást hajtott végre a személyzet harckocsik és tüzérségi csoportosítás ellen. A felhúzást követően, hiába szórták az infracsapdákat, a Hornet egyik hajtóművét találat érte. A sérült gép egy hajtóművel visszatért a bázisra. Vajon az iraki katona mire gondolhatott azt látva, hogy a Hornet továbbrepül a találatot követően?

A kis magasságban tevékenykedő gépeket ért találat és a magas bevetésszám ellenére a Marines nem vesztett Hornetet a Sivatagi Viharban. A tengerészgyalogos F/A-18D-k ugyanúgy megállták a helyüket, mint az F/A-18A-k vagy C-k, de szinte semmi olyat nem tudtak, amit az együléses Hornetekkel ne lehetett volna végrehajtani.

* * *

Forrás:

Gulf Air War Debrief

Jay A. Stout: Hornets over Kuwait

Fotó: USMC

Az orosz hadiipar olyan miniatűr tankkal állt elő, amely képes sokkal nagyobb ellenfelekkel is leszámolni.

Úgy néz ki, mint egy tank kicsinyített mása, de komoly harceszköz, amely akár nehézpáncélosokat is képes megsemmisíteni, ráadásul távirányítással, személyzetének veszélyeztetése nélkül. Az Uran-9-es felderítő és tűztámogatást nyújtó minitankot a Roszoboronekszport fejlesztette ki.

A lánctalpas lövegtornyában egy 2A72 30 mm-es gépágyú kapott helyet, tűzgyorsasága percenként 350-400 lövedék, s egy vele párhuzamosan beépített 7,62 mm-es géppuska. A torony külsején kapott helyett négy 9M120-as Ataka páncéltörő rakéta, amelyek 2,5 mérföldről 90 százalékos találati pontossággal rendelkeznek. Tandem robbanófeje hatékonyan küzdi le a reaktív páncélokat is.

Emellett saját légvédelemmel rendelkezik. Négy Igla-S föld-levegő rakétája 1,86 mérföldes távolságról képes leküzdeni az alacsonyan repülő célpontokat. A fegyverzetet természetesen a megrendelő kívánságának megfelelően készek módosítani. Mint a Defense World írta, komoly reményeket fűznek exportképességéhez, különös tekintettel az utcai harcokra való alkalmasságára és az ottani veszteségek csökkentésére.
Barabás T. János

2016. január 30-án több, mint 15 000 volgográdi ment ki a Volga partjára, hogy megnézze a Fecskék bemutató programját.

A szaúdi hadsereg szóvivője megerősítette, hogy Rijád készen áll részt venni Szíria területén az amerikai vezetésű koalíció hadmozdulataiban, amennyiben a koalíció azt jóváhagyja. Valóra válhat John McCain szenátor terve, miszerint az Egyesült Államok a térségi országokat felhasználva kezdené meg a Szíria elleni inváziót.

Tovább olvasom

Két pisztolyt és több tucat lőszert foglaltak le a pénzügyőrök és a rendőrök egy osztrák férfitól Röszkén – tájékoztatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az MTI-t.

Némedi-Varga Éva, a NAV Csongrád megyei adó- és vámigazgatóságának sajtóreferense közölte, az egyenruhások az osztrák állampolgár által vezetett terepjáró átvizsgálása során az első könyöktámasz alsó rekeszében egy maroklőfegyvert, valamint egy póttárat és 31 lőszert, a könyöktámasz felső rekeszében egy forgótáras maroklőfegyvert és öt lőszert találtak. Mindkét fegyver betárazott állapotban volt.

A pénzügyőrök az osztrák állampolgárt, valamint a fegyvereket és a lőszereket átadták a rendőrségnek, amely a férfi ellen visszaélés lőszerrel bűncselekmény elkövetése miatt eljárás indított – tudatta az alezredes.

Szlovénia felszerelést, fegyvereket és katonai kiképzőket küld Irakba, hogy segítse az arab ország fegyveres erőinek felkészítését az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet elleni harcban – döntött szerdán a ljubljanai kormány.

Andreja Katic szlovén védelmi miniszter a kormányülést követően elmondta: a szlovén hadsereg tizenöt katonai kiképzőt küld Erbíl városába, hogy kurd harcosokat készítsenek fel az IÁ elleni küzdelemre.

Ha minden a tervek szerint halad, hat kiképző az év második felében el is indulhat a térségbe – mondta, majd hozzátette: Ljubljana 260 ezer euró (valamivel több mint 80 millió forint) értékben fegyvert és felszerelést is küld a Közel-keletre.

Szlovénia, amely az Európai Unió és a NATO tagja, korábban soha nem vett részt a dzsihadista szervezet elleni harcokban.

Ma miniszteri látogatással megtámogatott alakulatbemutatkozást tartott a január 1-el életre hívott 2. KRE Szolnokon. Bár a különleges műveleti képesség (ki)alakításának forrását és mozgatóit ismerjük, és a vkf ezúttal sem hagyott kétséget az amerikai vonal követésének folytatásáról, a mai megfogalmazások lényegesen árnyaltabb képet festettek az átszervezésről, mint azt eddig (tavaly május óta) olvasni-hallani-sejteni lehetett. A két bázisalakulat (34. KMZ, 88. KVZ) "egyesülése", közös kezdeteik kihangsúlyozása, a hagyományok továbbélése - beleértve a hadrendi számokat, elnevezéseket és a karjelzéseket is - elfogadhatóbb jövőképet sejtetnek, ahogy az a bölcs döntés is, hogy eme kommunikációs nyitórendezvényre nem vették igénybe a Szabadság téri referatúra szőke PR-támogatását.Persze ne legyenek illúzióink, a Globális SO Hálózat nem légből kapott koncepció, ahogy az Egyesült Államok lankadatlan érdekérvényesítési törekvései sem azok, s továbbra sincs ingyen vacsora. Az igazság itt is az elérhető legjobb kompromisszum megtalálásában van, melynek minden egyes mozzanatnál figyelemmel kell lennie arra tényre, hogy szövetségi keretek ide, politikai elkötelezettségek oda, Magyarország nemzeti biztonsági perspektívája mindig is fundamentálisan el fog térni a tengerentúli nagyhatalométól.

Vegyes felállás, széles paletta. A2. KRE gyorsreagálású és különleges műveleti katonái az aktuális nemzeti hordozóeszköz egyik példánya mellett pózolnak.

A pk, Sándor Tamás ezredes kalauzolja a bemutatón a minisztert és a vkf-et. 

A dinamikus program egy jellemző pillanata: gyorsköteles ereszkedés az egyik finn minyóból.

A jó rugalmasság. A határvédelmi feladatok közepette "ismertté vált" KMZ-s drónképesség RQ-11B Raven légi járművét most egy hangsúlyozottan deklasszifikált előtérbetonon végre lencsevégre kaphatták a szemfülesek. Köszönet a lehetőségért az ezredes úrnak!

Zord

Ashton Carter amerikai védelmi miniszter napokkal ezelőtt bejelentette a 2017-es védelmi költségvetés kibővítésére vonatkozó terveket, mely szerint az Egyesült Államok négyszeresére növeli katonai kiadásait az európai kontinensen. Még több amerikai katona érkezhet Kelet-Európába, miközben intenzívebbé válhatnak az amerikai fegyverértékesítések a térségi országokban. Fegyverkezési verseny indulhat be Kelet-Európában.

Tovább olvasom

Staffan de Mistura ENSZ-megbízott február 3-án bejelentette, hogy február 25-ére halasztották a szíriai béketárgyalásokat. A döntés hátterében elsősorban a szíriai kormányerők orosz támogatással megvalósuló támadó hadművelete áll, melynek keretében Bassár el-Aszad elnök csapatai áttörést értek el Nubul és Zahra városainál, valamint jelentős utánpótlási útvonalakat vágtak el Törökország és a felkelők központjának számító Aleppo között. Az ellenzék elítélte a támadást és lemondta a keddi találkozót de Mistura-val. Főkoordinátoruk, Rijád Hidzsáb véleménye szerint a szünet lehetőséget ad a Nyugatnak, hogy nyomást gyakorolhasson az Aszad kormányra és a moszkvai vezetésre. Az orosz beavatkozás mértéke már hosszabb ideje komolyabb vitát vált ki a nemzetközi közösségben. John Kerry, amerikai külügyminiszter felszólította Moszkvát a bombázások befejezésére, ám Szergej Lavrov kifejtette, erre egészen addig nem kerülhet sor, amíg teljesen le nem győzik a terrorista csoportokat.

Mindeközben az Orosz Védelmi Minisztérium álláspontja szerint Törökország Szíria megtámadására készül. Igor Konyasenkov minisztériumi szóvivő sajtótájékoztatóján kifejtette, a hírszerzés folyamatosan növekvő katonai jelenlétet regisztrált a két ország határán, valamint Ankara február 1-e és 5-e között megtagadta az orosz megfigyelő gépek berepülését, ezzel megszegve a Nyitott Égbolt szerződést. A moszkvai vezetés beszámolója szerint a közelmúltban egyre nagyobb számú önjáró tüzérségi eszközök jelentek meg a térségben, továbbá a határmentén egyre nagyobb fejlesztések folynak, amelyek egy bázispont kialakítására utalnak. A vádak alól Ankara tisztázhatná magát, azonban a berepülések megtagadása éppen az ellenkezőjére utal, mely nem segíti a térség stabilitásának megteremtését, mondta Konyasenkov.

Öt vádlottra kért letöltendő börtönbüntetést az ügyész abban a labdarúgó fogadási csalási ügyben, amelyben kedden hangzott el a vádbeszéd.

A Központi Nyomozó Főügyészség képviselője a legsúlyosabb, tízéves letöltendő börtönbüntetést A. Zoltán nyolcadrendű vádlottra kérte, akit háromrendbeli bűncselekmény elkövetésével vádolnak. Az elsőrendű K. Zoltán, a másodrendű L. Mátyás és a harmadrendű K. Zsolt vádlott esetében – öt-, illetve hatrendbeli bűncselekmény miatt – a középmértéket meghaladó letöltendő börtönbüntetést indítványozott Angeli László, ami 1-5 év között lehet. A negyedrendű H. Gábor vádlottra a középmértéket el nem érő börtönbüntetést kért az ügyész.

A többi vádlott esetében felfüggesztett börtön- vagy pénzbüntetés szerepelt a vádindítványban. A vádirat mellékbüntetésként számos esetben tartalmaz a közügyek gyakorlásától, továbbá a labdarúgással kapcsolatos mindennemű tevékenységtől való eltiltást, valamint vagyonelkobzást. A hasonló cselekmények elszaporodását, illetve az üzletszerűséget és a halmazati, a társas és a folytatólagos elkövetést súlyosító körülményként említette az ügyész, azt viszont enyhítőként említette, hogy sok idő eltelt már az ominózus cselekmények elkövetése óta. Megjegyezte, hogy egy kivételével büntetlen előéletűek a vádlottak.

A Fővárosi Törvényszéken reggel 9-től este fél 8-ig tartott tárgyaláson Angeli László perbeszédében lényegében fenntartotta a 2013 májusában ismertetett vádiratban foglaltakat a K. Zoltán és 22 társa ellen “gazdálkodó szervezet dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette” miatt zajló úgynevezett bundaügyben.

A 2009-ben indult nyomozás eredményeként – ebben az ügyben – 12 vádpontot állítottak össze, mindegyiket egy-egy “bundagyanús” mérkőzéshez kapcsolódóan. A feltételezés szerint a vádlottak ezeknek a találkozóknak az eredményét manipulálták jogellenesen, vagy segédkeztek ebben.

A vádlottak többsége korábbi játékos, de a vádirat leszögezi, hogy az ügyben kulcsszerepet játszott egy menedzser, K. Zsolt is. Az ügyész szerint ő “aktív vesztegetőként” egyrészt fogadóirodáknál, másrészt az elsőrendű vádlott K. Zoltánnál fogadott a meccsekre, ezért állt érdekében megszervezni az eredmények manipulálását.

Mint K. Zsolt korábbi vallomásának felidézésekor elhangzott, K. Zoltán állítólag a fogadóirodáknál magasabb szorzót és fogadási limiteket biztosított. Ezt nem minden esetben végezte önállóan, hanem többek között olyan magyar és külföldi személyek segítségével, akik vagy egyáltalán nem, vagy csak tanúként szerepelnek az ügyben.

A vádpontokat képező, 2008 novembere és 2011 áprilisa között lejátszott meccsek között szerepelnek magyar NB I-es találkozók, illetve Magyar Kupa- és Ligakupa-mérkőzések.

Ezekre egyrészt 15 és 40 ezer euró közötti összegekben fogadtak, másrészt több vádpontban ismeretlen összegről esett szó, tehát nem minden esetben sikerült ezeket felderíteni a nyomozás során.

A játékosok alkalmanként 1000 és 10 ezer euró közötti összeget kaptak a csalásban való részvételért.

A vádhatóság képviselője, Angeli László perbeszédében K. Zsolt mellett a Siófok egykori vezetőedzője, a magyar válogatott korábbi pályaedzője is hangsúlyos szerepet kapott, mert állítólag többször is előfordult, hogy tudatosan nem a lehető legerősebb összeállításban küldte pályára csapatát, és olyanokat is a kezdő tizenegybe jelölt, akikről tudta, hogy részt vesznek a fogadási csalásban.

A vádirat gazdasági társaság önálló intézkedésre jogosult tagjaként említi A. Zoltánt, bár ezt a siófoki klubot működtető cég egykori ügyvezetőjének korábbi tanúvallomása némileg árnyalja. A vádlott maga részletes sportszakmai elemzésben érvelt ártatlansága mellett – ennek videofelvételét egy alkalommal levetítették a tárgyalóteremben -, illetve úgy fogalmazott, hogy az összeesküvés-elméleteken és feltételezéseken alapuló bundaügy reklámarcaként használják, példát akarnak vele statuálni.

Az ügyész most felidézte H. Gábor negyedrendű vádlott kijelentését, miszerint az edzőnek egyik elcsalt mérkőzéshez sem volt köze, soha nem kért a játékosaitól olyasmit, hogy veszítsenek. Angeli ennek ellenére A. Zoltán bűnössége mellett érvelt, ezt szerinte több más tanúvallomás is alátámasztja.

A saját bevallása szerint régebben rendszeres drog- és alkoholfogyasztónak számító H. Gábor az ügy bírósági szakaszának korábbi fázisában visszavonta, illetve módosította vallomásának bizonyos részeit, ennek ellenére az általa elmondottakat a vádhatóság képviselője most hitelesként és egységesként jellemezte. Hozzátette: több pontban csak az ő vallomására alapozták a vádat.

Az ügyész felidézte, hogy az egyik tárgyaláson levetítették a 2009-es Zalaegerszeg-Siófok (5-3) meccs összefoglalóját, amelyen jól látható, hogy néhány vádlott szándékosan nagy hibákat követ el. Ezen kívül a tanúk és a vádlottak vallomásait, szembesítési jegyzőkönyveket, telefonlehallgatásokat és híváslista-elemzéseket tekintettek bizonyító erejűnek.

Elhangzott, hogy K. Zoltán első- és L. Mátyás másodrendű vádlott a nyomozati szakaszban nem tett vallomást, a bíróságon pedig mindketten tagadták a terhükre rótt cselekmények elkövetését. K. Zoltán elkeseredett bűncselekmény-kereséstől és boszorkányüldözésről beszélt első megszólalásában, azt azonban mindketten elismerték, hogy rendszeresen fogadtak labdarúgó-mérkőzésekre, ebből folyamatos, jelentős bevételre tettek szert. K. Zsolt harmadrendű vádlott szintén ártatlannak vallotta magát.

A tárgyalássorozat február 11-én a védőügyvédek perbeszédével folytatódik, ítélethirdetés első fokon márciusra várható.

Az orosz fenyegetés miatt a Pentagon négyszeresére, 3,4 milliárd dollárra növelné európai egységeire és a kiképzésre szánt költségvetést – közölte a védelmi miniszter Washingtonban, a gazdasági klub rendezvényén kedden. A klubot az 1980-as évek közepén alapították, hogy lehetőséget teremtsenek a gazdasági-üzleti élet és a politika szereplőinek vélemény- és tapasztalatcseréjére.

Ashton Carter elmondta: azért van szükség a költségvetés jelentős emelésére, mert Washington szeretné felgyorsítani erőfeszítéseit Oroszország elrettentésére. “Meg kell mutatnunk lehetséges ellenfeleinknek, hogy ha háborút indítanának ellenünk, nekünk megvan a képességünk annak megnyerésére” – fogalmazott a miniszter.

Bejelentette: javasolja majd, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni küzdelemre az eddiginél 50 százalékkal többet, 7,5 milliárd dollárt költsenek. Elmondása szerint az amerikai harci repülők olyan nagy mennyiségű bombával és rakétalövedékkel támadták a terroristákat Irakban és Szíriában, hogy kezdenek kifogyni egyes típusokból. Közölte: 2017-ben 1,7 milliárd dollárt terveznek ilyen jellegű beruházásokra.

A Pentagon vezetője Oroszországot úgy írta le, mint amely növekvő kihívást jelent az Egyesült Államok számára. “Erőteljes és kiegyensúlyozott megközelítéssel kívánjuk elrettenteni az orosz agressziót, amelyért huszonöt éven keresztül nem kellett aggódnunk” – mondta a miniszter.

A 2017-es védelmi költségvetés tartalmaz majd egy 3,4 milliárd dolláros tételt, amelyet a Pentagon Európai Megnyugtató Kezdeményezésnek nevez. A program deklarált célja: demonstrálni, hogy Washington elkötelezett európai NATO-szövetségesei megvédésében, akik Moszkva ukrajnai beavatkozása után növekvő mértékben aggódnak az orosz szándékok miatt.

A védelmi miniszter az elmúlt fél évben kelet-európai látogatásain és a NATO-tanácskozásokon egyaránt arról biztosította a térséget, hogy Washington kész a további, kibővített katonai támogatásra.

Carter kitért arra is, hogy a hosszú távú fenyegetések elhárítása érdekében növelni szeretné a legmodernebb technológiákra és a haderő modernizálására szánt kiadásokat.

Az amerikai védelmi minisztérium 2017-es költségvetésére vonatkozó javaslatot jövő héten, a kormány költségvetési javaslatának részeként terjesztik be.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedd délután nyilatkozatban üdvözölte a javaslatot az Európában állomásozó amerikai csapatok költségvetésének növelésére. Közölte: az intézkedés az Egyesült Államok mélyreható elkötelezettségét tükrözi az európai biztonság iránt, amely a megfelelő időben és mértékkel járul hozzá a NATO kollektív védelméhez, és egyben az elrettentést is szolgálja.

Az észak-atlanti szövetség honlapja szerint a NATO és Oroszország együttműködése a hidegháborút követően kedvezően alakultak. Ugyanakkor Oroszország grúziai katonai akciója 2008-ban befagyasztotta az egyeztetési fórumként, aktuális biztonsági, valamint közvetlen gyakorlati kérdések megvitatására szolgáló NATO-Oroszország Tanács működését. A helyzetet a 2014-es ukrajnai konfliktus tovább súlyosbított.

A politikusok nem befolyásolhatják a bírák ítélkezési munkáját, de az embereknek nem tiltható meg, hogy elmondják véleményüket a bíróságok döntéseiről – mondta Lázár János kedden Hódmezővásárhelyen.

Egy politikus nem befolyásolhatja a bírák ítélkezési munkáját, nem gyakorolhat nyomást a bíróságokra – hangsúlyozta a Miniszterelnökséget vezető miniszter Almási István polgármester és több helyi önkormányzati képviselő társaságában tartott lakossági fórumán.

A térség országgyűlési képviselői posztját is betöltő politikus elmondta, az ítéletek megvitatásához azonban az embereknek joga van, és ahhoz is, hogy kifejezzék elégedetlenségüket vagy véleményüket. Az embereknek fogytán a türelme és a bizalma, az igazságérzetükkel ellentétes döntések pedig megrengethetik az igazságszolgáltatásba vetett hitüket — mondta, hozzátéve: a politikusok nem dughatják homokba a fejüket.

Lázár kijelentette, amennyiben a törvények nem teszik lehetővé, hogy egy súlyos ipari vagy természeti katasztrófa esetén kiderüljön, kit terhel a felelősség, akkor meg kell változtatni a jogszabályokat.

Egy hozzászólásra reagálva, amely azt kifogásolta, hogy egy strasbourgi bírósági döntésben a börtönkörülmények miatt kártérítést ítéltek magyar fogvatartottaknak, a politikus úgy fogalmazott, fölháborítónak és méltánytalannak tartja, hogy úgy tűnik, az Európai Unió jobban védi a bűnözők jogait, mint az áldozatokét.

A miniszter közölte, ahhoz, hogy minden uniós előírásnak megfeleljenek a fogva tartási körülmények, 90-100 milliárd forintot kellene a börtönök bővítésére fordítani.

Függetlenség és felelősség címmel adott ki közleményt az Országos Bírósági Hivata (OBH). A téma fontossága miatt szó szerint közöljük a hivatal állásfoglalását.

„Boldog azon haza, hol a bíró ítélete nem csak igazságot szolgáltat, hanem hivatalába és személyébe helyezett bizalomnál fogva megnyugvást is szerez a feleknek”.

Ezt a gondolatot Deák Ferenc, a haza bölcse hagyományozta ránk. Azt jelenti ez a mondat, hogy a bíróságok működésével akkor lehetünk elégedettek, ha a bírók a jogszabályok és a tényekről való meggyőződésük alapján ítélkeznek, és az emberek bíznak abban, hogy így teszik a dolgukat. Ennek a bizalomnak a talapzata az Alaptörvény, amely egyszerre biztosítja a bírói függetlenséget és a bírói felelősséget.

„A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik” – írja az Alaptörvény. A bírói hatalom gyakorlásáról szóló törvénycikk 1869-ben ezzel a mondattal kezdődött: „Az igazságszolgáltatás a közigazgatástól elkülöníttetik. Sem a közigazgatási, sem a bírói hatóságok egymás hatáskörébe nem avatkozhatnak.” Ezt erősíti meg az Alaptörvényünk: „A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.”

A büntető eljárásnak négy jogi szereplője van: a nyomozó, az ügyész, a védő és a bíró. Az ügyész célja közvádlóként a vád bizonyítása. A védő célja a vádlott érdekeinek képviselete. De a bírónak nem lehet célja az ügyben, az üggyel. A bírónak csupán dolga van az üggyel, nevezetesen, hogy pártatlanul döntsön az elébe hozott tények és a jogszabályok alapján.

„Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.” – írja az Alaptörvény Nemzeti Hitvallása. Jogállamban a bíróság is szolgálatot lát el. Ahogy ezt Finkey Ferenc – előbb koronaügyész, később kúriai tanácselnök – megfogalmazta: „A bíró feladata a közjó szolgálata”. A közjó szolgálata pedig a pártatlan, részlehajlás nélküli, független ítélkezést jelenti.

A bíróságok függetlensége természetesen nem önmagában álló érték. A bíróságok és a bírák sem „felelőtlenek”: az eljárási törvények bonyolult, egymásra épülő és egymást ellenőrző felülbírálati rendszert alakítottak ki. Sok grádicsot megjárhat egy ügy, amíg benne a végső, jogerős döntés megszülethet.

Az igazság adott – de, hogy ez kiderül-e a büntetőeljárás során, az valamennyi szereplőn múlik: a nyomozóhatóságon, a nyomozást felügyelő és a vádat képviselő ügyészségen, a vádlott érdekeit képviselni köteles védőn, az első-, másod- és ritkán harmadfokúfokú bíróságon és a Kúrián, mint a legfelső ítélkező fórumon.

A bíró felelőssége tehát szakmai felelősség. A bírói függetlenség pedig a demokrácia, a jogállam „állócsillaga”, ahogyan azt Trócsányi László igazságügyminiszter is több helyen deklarálta már.

A bírót az ítélkezésében semmilyen vélemény nem befolyásolhatja. A bíróban nem lehet félelem, és nem lehet harag. Hivatalból bízom abban, hogy a bírók képesek és készek az Alaptörvény 28. cikke szerint értelmezni a jogszabályok szövegét: Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. Amíg a bírókat nem befolyásolhatják a különféle vélemények, addig a bíróságoknak, a bíróságok vezetőinek nagyon is oda kell figyelniük ezekre a hangokra.

Indulatokat félre téve, nekünk arra kell figyelnünk, hogy miképpen tehetjük érthetőbbé a bíróságok működését. Hogyan mondjuk el a bírói függetlenség és felelősség jelentését és jelentőséget? Hogyan lehet érthetőbb a közvélemény számára egy bonyolult büntető eljárás, vagy bíró által több órán át, több száz oldalon keresztül indokolt ítélet? Bízom benne, hogy utóbbit illetően a törvényhozás mindannyiunk segítője lesz. Bízom abban, hogy az igazságügyminiszter irányítása alatt olyan eljárási kódexeket szövegeznek, amelyek mindannyiunk elégedettségére szolgálnak majd. Olyanokat, amelyek hasznosítják a bírósági szervezet tapasztalatait is.

Kérem a többi hatalmi ág képviselőit, hogy tartsák tiszteletben a bírói függetlenséget és a bízzanak a bírói felelősségben!