Oroszország és FÁK

200 ezer ember áramellátását tudja majd biztosítani.

Oroszország Északi-sarkkörön túli területein működő atomerőművek üzemideje fokozatosan lejár, és ez veszélyezteti az ország energiabiztonságát, energiaellátását. A Kola-félszigeten, Murmanszk megyében lévő két reaktorblokk további 15 évre kapott működési engedélyt, a csukcsföldi bilibinói erőmű bezárását azonban a tervek szerint 2019-ben fogják megkezdeni. Ez az erőművet lesz hivatott kiváltani az úszó atomerőművek első példánya, amelyet Lomonoszov akadémikusról neveznek el.

Oroszországban komoly exportlehetőséget is várnak az úszó reaktoroktól, mert sokan, külföldről is érdeklődnek a technológia iránt, köztük Kína.. Az úszó atomerőmű lényegében egy 21,5 ezer tonna vízkiszorítású hajó lesz, és két KLT-40SZ típusú reaktor fogja működtetni, mely 70 megawatt elektromos és 300 megawatt hőenergia leadására lesz képes, vagyis akár egy 200 ezer lelkes város számára is meg tudja teremteni az alapvető életfeltételeket.

Az átadásra várhatóan jövő nyáron kerül sor.

Egy 1963-as egyezmény alapján jogosultak.

A magyar állam havi több mint egymilliárd forintnyi nyugdíjat fizet orosz és ukrán állampolgároknak egy 50 éves magyar-szovjet megállapodás alapján – derült ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának tájékoztatásából.

Tavaly decemberben 1,12 milliárd forintot fizetett ki a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a posztszovjet nyugdíjasoknak, és ez a szám általában növekedést mutat Rétvári Bence államtitkár szavai szerint.

A magyar-szovjet szociálpolitikai szerződés, illetve az azt kihirdető 1963-as törvény erejű rendelet szerint az ukrán vagy orosz állampolgár számára is meg kell állapítani a nyugellátást, ha az Ukrajnában, vagy az Oroszországi Föderációban megállapított nyugdíjáról lemond, mert Magyarországra költözik át.

Rétvári szerint a magyar állam célja, hogy tárgyalásos úton felülvizsgálják a magyar-szovjet szociálpolitikai egyezményt.

Mi történik, ha egy városvezető azt teszi ami a dolga valójában? Igen, rend lesz és a település fejlődik ami odavonzza a cégeket is.

Pár éve senki sem hallott a Lenin állami gazdaság nevű faluról, amely a  mezőgazdasági üzem köré épült. Sok ezer volt és van ilyen az országban. De a Moszkva megyei falu kicsit más.

Sőt, nagyon más. Egyrészt itt működik az egész ország legjobb óvodája, másrészt érezhető, hogy a település vezetése rengeteget tesz a fejlődésért.

És ez meghozta az eredményt, ideköltözött több világcég (Toyota, Lexus, Nissan) értékesítő központja mellett egy sor orosz kereskedőcég.
Fontos megjegyezni, a település nem miattuk, nem az ő pénzükből lett ilyen, hanem egy kialakult struktúrába érkeztek.

Így a falu létszáma megduplázódott, jelenleg 5000-en lakják.

Az orosz boltoknak 2016. július elsejétől teljes elektronikus nyilvántartást kell vezetniük az eladott alkoholárukról: vagyis nemcsak nagykereskedelmi szinten kell rögzíteni az adatokat, hanem kiskereskedelemben a vevőknek történő eladást is. Ez alól kivétel a Krím, ahol a kiskereskedőknek mindezt csak 2018. január 1-jétől kell megtenniük.

A bárokat, kávézókat és éttermeket nem érinti a rendelkezés. Csak az alkoholtermékek vásárlásának tényét kell rögzíteni a dolgozóknak az ún. „ЕГАИС” (EGAIS) rendszerbe 2016. január 1-től.

„Mi ezt január elsejétől így csináljuk, nincs belőle semmi gond, nem befolyásolja az ügyfeleket”- közölte a TASS sajtószolgálatával Oroszország legnagyobb éttermi holdingja, az “Il Patio Planet Sushi”.

A Krím kiskereskedői az egyéni vállalkozók kivételével ez év január 1-től megkezdték az alkoholértékesítés tényének rögzítését a rendszerben. Az egyéni vállalkozók 2017. január 1-től kötelesek ezt megtenni, a félsziget vidéki településein pedig 2018. január elsejével lép életbe a törvény.

Jelenleg az illegális alkoholforgalmazás 20-25%, – ez kb. 30 milliárd rubel- ami nem folyt be a költségvetésbe. A törvény bevezetésével ennek a minimálisra történő visszaszorítását, az alkoholpiac tisztára mosását remélik a szakemberek.

A 220 ezer üzlet, bár, kávézó és étterem közül 208 ezer már regisztrált az EGAIS rendszerbe, a maradék 12 ezer alapvetően a Krím térségében van, nekik pedig van még idejük a csatlakozásra.

Forrás: tass.ru/ekonomika

Fotók: 1-sys.ru

Teljes körűen hatályba lépett az uniós társulási megállapodás Moldovával és Grúziával.

Grúzia és Moldova fontos előrelépéseket tett a demokrácia, a kormányzás, a jogállamiság és az emberi jogok terültén, illetve törvényeiknek az uniós normákhoz való alakítását illetően – állapítja meg a brüsszeli testület. Az unió szerint mindez hozzájárult a stabil politikai környezet, a stratégiai gondolkodás, a konkrét reformtervek megvalósításához, valamint a nemzetközi pénzügyi és technikai támogatás megfelelő felhasználásához.

A bizottsági közlemény említést tesz az igazságszolgáltatás és a jogállamiság, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem területén elért eredményekről is.

A megállapodással létrejön a szabadkereskedelmi övezet, az uniós piacokat megnyitják a moldovai és a grúz termékek és szolgáltatások előtt, amely ösztönzőleg hat a két ország kereskedelemére és gazdaságára, megkönnyítve integrációjukat az unió közös piacával.

A két ország elsősorban mezőgazdasági termékek exportjában érdekelt, kérdés, hogy mennyire tudják kihasználni a lehetőségeket illetve felkészülni a nyugati dömpingtermékekre.

A társulási megállapodás a teljes jogú tagság előkapuja, mindegyik tagállam ezt az utat járta be, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a két állam rövid időn belül elnyeri a teljes tagságot, a folyamat éveket vehet idénybe.

További hír, hogy az EU nyártól eltörölheti a vízumkötelezettséget Grúziával. Moldovával ez már korábban megtörtént.

A Levada Centr társadalomkutató intézet hagyományos felmérése szerint az elmúlt egy évben jelentősen változott a hatalom megítélése az orosz lakosság szemében. Egyedül Putyin támogatottsága jelentős.

A reprezentatív felmérés arra kereste a választ, a lakosság milyen mértékben támogatja, ért egyet a hatalom ágainak tevékenységével, munkájával. Íme a válaszok, zárójelben a tavaly júniusi adatok:
Putyin – 81% igen (89%)
Medvegyev miniszterelnök – 51% igen (66%)
Kormány egésze – 48% igen (62%)
Területi kormányzó (ahol a válaszadó él) – 51% igen (64% nem)
Parlament alsóháza – 41% igen (54%)

Még érdekesebb megnézni, hogy a lakosság szerint jó irányban halad az ország vagy sem. Jelenleg minden második gondolja úgy, hogy helyes az irány, tavaly kétharmad volt.

A katolikus egyházfő utazásának mottója, hogy látogatást tegyen az első keresztény országban, hiszen Örményországban 301 óta államvallás a kereszténység.

Ferenc pápa Ecsmiadzinben II. Karekin katholikosz személyes vendégeként az apostoli palotában kapott szállást

A katolikus egyházfő többnapos látogatása során felkereste a Cicernakaberd örmény népirtás emlékművét, mely három részből áll, az Emlékezet Falából, a Mauzóleumból és az Újjászületett Örményország oszlopából.

Ferenc pápa a következő sorokat írta az emlékkönyvbe:„Szívemben fájdalommal imádkozom itt, hogy soha többé ne legyenek ehhez hasonló tragédiák és hogy az emberiség ne felejtsen és tudja legyőzni a rosszat jóval! Adjon az Isten benső békét és megvigasztalódást a szeretett örmény népnek és az egész világnak!”

Utólagosan a pápa az előzőleg megfogalmazott szöveghez hozzáírta még szabadon: „Isten őrizze meg az örmény nép emlékezetét! Az emlékezetet nem szabad felvizezni, sem pedig elfelejteni. Az emlékezet a béke és a jövő forrása.”

Az örmény utat követően szeptemberben Ferenc pápa Azerbajdzsánba és Grúziába is ellátogat.

Azeri festők kiállítása nyílik Budapesten.

Narmina Valiyeva, Shahla Gahramanly és Gunay Hasanova munkáiból rendeznek tárlatot Budapesten. A kiállítás szabadon megtekinthető ,belépődíj nélkül.

Helyszín: Hotel Helia (1134 Budapest, Kárpát u. 62-64)
Megnyitó: 2016. június 21. 18:30
Nyitvatartás: 2016. június 21-25 között 8:00-22:00

A kiállítás után pedig megismerkedhet az azeri gasztronómiával is: Marquis De Salade (Budapest, Hajós u. 43)

Az idei év első öt hónapjában 392 ezren kapták meg tartozásaik miatt a kiutazási tilalomról szóló végzést, számuk összesen már meghaladja a 2 milliót.

Hivatalos adatok szerint további 4,5 millió esetében pedig az eljárás még zajlik, ők – ha addig nem rendezik tartozásukat – a közeljövőben szintén tiltólistára kerülnek.

Az orosz törvények szerint 90 napnál régebbi és 10 ezer rubelt (45 ezer forint) meghaladó tartozás esetén az adós külföldre utazását megtiltják mindaddig, míg nem rendezi adósságát.

A tiltólistára kerültek esetében a tartozások legtöbbje tartásdíj (46%) és banki hitel (40%) emellett gyakori a közlekedési bírság (10%).

Feltűnő, hogy alacsony a közüzemi hátralékok aránya mivel azok behajtása igen hatékony, összegük pedig gyakran a 10 ezer rubeles limit alatt marad. Szinte hiányoznak a gyorskölcsönök a felsorolásból, mivel azok magas kamatozása miatt mindenki azt igyekszik legelőször törleszteni.

Moszkva tovább szigorítana a szabályozáson, mivel sokan a kiutazási tilalmat Belaruszon keresztül játszották ki ahova személyi igazolvánnyal és be lehet lépni, onnan pedig tovább külföldre. Az elképzelések szerint ugyanis közös adóslista működne a Független Államok Közösségeiben

Érdekes számítást tett közzé a Gazeta.ru orosz portál, összehasonlították az ország körzeteit aszerint, hogy egy kétgyermekes, átlagbérből álló családnak a hivatalos létminimum kiadásai után mennyi pénze marad egy év elteltével.

A pontosabb adatok érdekében mindenütt az adott terület hivatalos számait vették alapul.

Eszerint 2015 végén a legtöbb pénze a távol-keleti Jamalo-Nenec és Csukotka körzeteiben élő családoknál maradt (380 ezer forintnak megfelelő rubel).

A legszegényebb körzet pedig Pszkov, ahol a létminimum felett egy évben mindössze 570 rubel (2400 forint) marad a családnál.

1990. június 12-én az orosz népképviselők első kongresszusa elfogadta az Orosz Föderáció állami szuverenitásáról szóló nyilatkozatot.

A dokumentumban volt egy lényeges kitétel: Oroszország nem lép ki a megújított, szuverén államok konföderációjaként elgondolt Szovjetunió kötelékéből.

Az Oroszország napjaként ismert ünnep fogadtatása vegyes, sokan az orosz függetlenség kinyilvánításával azonosítják, míg mások a Szovjetunió szétesésének egyik fontos eseményeként értékelik.

Ezen a napon hagyományosan koncertek, kulturális programok várják országszerte a lakosságot.

A Levada Centr reprezentatív felmérése szerint a lakosság mindössze 13 százaléka véli úgy, hogy a függetlenség egyértelműen Oroszország javát szolgálta, további 43 % ezt fenntartásokkal gondolja, míg az ellenzők és bizonytalanok aránya 44%.

Ami tény: a kazah Aktobe városában megtámadtak és kifosztottak egy fegyverboltot, majd a csoport kétféle vált el és egy másik fegyverboltra illetve egy laktanyára támadtak.

Kazah hírügynökségi jelentések szerint a tűzharcokban 17-en meghaltak és 40-en megsebesültek. A közép-ázsiai állam hivatalos szervei szélsőséges iszlamistákat sejtenek a támadók között és ezt az információt vette át a világsajtó, ám ez csak feltételezés.

A támadást egy korábban ismeretlen Kazah Felszabadítási Hadsereg vállalta magára, mely szerint „ez volt a kazah demokratikus fejlődés híveinek első harca Nazarbajev klikkjének diktatúrája ellen”.

Aktobe az orosz határtól 100 kilométerre fekvő iparváros, itt követték el az első öngyilkos merényletet Kazahsztán területén 2011-ben. A kazah lakosságra nem jellemző a vallási fanatizmus, a népesség jelentős hányada orosz vagy részben orosz. Ezzel együtt az Iszlám Állam soraiban is harcolnak kazahok, számuk azonban nem jelentős.

Tegnap múlt 96 éve, hogy Dr Benárd Ágost és Drasche-Lázár Alfréd aláírta Versailles-ban a trianoni békeszerződést. Magyarország határait átrajzolták, soha nem gyógyuló sebet ejtve egy nemzet lelkén, olyan traumát okozva a magyarságnak, amit azóta sem tudott teljesen feldolgozni.

Read more...

Az Országos Örmény Önkormányzat üdvözli, történelmi jelentőségűnek tartja a német parlament, a Bundestag elsöprő többséggel megszavazott döntését, melynek értelmében mostantól Németország hivatalosan történelmi tényként ismeri el az Örmény Genocídiumot, népirtásként megnevezve az első világháború leple alatt, a Török Oszmán Birodalom által elkövetett intézményes bűnt, mely másfél millió örmény életét követelte 1915 és 1923 között – áll a magyarországi örmények szervezetének közleményében.

Az Országos Örmény Önkormányzat egyben reményét fejezi ki, hogy Magyarország is mielőbb követni fogja a német példát.

Korábban az LMP állt elő hasonló felhívással, most pedig Turgyán Tamás örmény nemzetiségi szószóló jelezte, a parlament őszi ülésszakán kezdeményezni fogja, hogy a magyar országgyűlés határozatban ismerje el a népirtást.

Magyarországot alig 1% említik mindkét listán. A szláv testvériség fogalma eltűnt.

A Levada Center felmérésében öt államot lehetett megnevezni és a megkérdezettek 72 százaléka az Egyesült Államokat tartotta a legnagyobb fenyegetésnek, Ukrajnát 48 százalék tartotta ellenségesnek Oroszország felé, Törökországot pedig 29 százalék. A dobogót Lengyelország, a balti államok, Németország és a britek követik.

Magyarország 1% alatti arányban szerepel a listán, akárcsak a barátok között ahol Belarusz az első 50 százalékkal, majd a 43 százalékos Kína és a 39 százalékos Kazahsztán következik. A sort India és Örményország folytatja. A népirtással vádolt Aszad elnök vezette Szíriát is sok orosz tekinti barátnak: idén 10 százalék nyilatkozott így mint ahogy Kuba támogatottsága is ugyanennyi.

A felmérés egyik érdekessége, hogy azt mutatja, a szláv testvériség fogalma eltűnt gyakorlatilag. Noha a politikailag, gazdaságilag és katonailag Moszkvához ezer szállal kötődő belaruszok állnak a baráti népek listájának élén, a többi szláv nép annak végén szerepel.

A szerbekre mindössze a lakosság 6% tekint barátként, a korábban 16. tagköztársaságnak számító bolgárokra 4%, ukránokra és csehekre 2-2%, szlovákokra és lengyelekre még egy százalék se, horvátokra, szlovénekre és makedónokra pedig senki. E kilenc állam együttes mutatója sem éri el Indiáét ami jelzésértékű.

Egyedileg tervezett, népi motívumokkal díszített pólóinkat, ajándéktárgyainkat itt találja.

Nemzetközi repülőtér lett a Moszkva belvárosától 50 kilométerre található Zsukovszkij.

Az évi 4 millió utaskapacitásra épült terminál pár nap múlva már fogadja az első járatokat.

Ez Moszkva negyedik nemzetközi repülőtere. Komoly hátránya, hogy ez van legmesszebb a várostól és csak gépkocsival közelíthető meg, noha a tervek között szerepel a vasúti összeköttetés felújítása, melynek eredményeként gyorsjáratok kötnék össze a belvárossal.

A Posztinfo egyedileg tervezett, népi motívumokkal díszített pólóinkat, ajándéktárgyainkat itt találja.

2007-ben elsőként hoztunk létre a posztszovjet térséggel foglalkozó tematikus honlapot, most újabb projektet indítunk Magyarországon egyedüliként.

Megnyitottuk egyedi tervezésű, főleg népi motívumokra építő webshopunkat, melyben pólókat és más ajándéktárgyakat  kínálunk itt!

Gagyi koppintások helyett saját grafikával dolgozunk, egységes arculattal országos kiszállítással.

Nem csak oroszos dolgok lesznek, ez csak a kezdet, más országokra, tájakra jellemző termékek is jönnek.
Nem csak pólók lesznek.
Igen, gondoltunk a gyerekekre is.
Igen, lesznek új minták, grafikák is.

Bármi kérdés, észrevétel, kérés van, ide írjanak.

Posztinfo.hu csapata
2007 óta az élen!

A Marie Claire magazin orosz kiadványa Grúziát azon országok közé sorolta ahol a legszebb és legfigyelmesebb férfiak élnek

A szerző szerint „a politikai ellentétek ellenére van honfitársaink egy csoportja akiket mindig szeretni fognak Grúziában – a nőket. Elmúlt az a korszak amikor a grúz szépfiúk a szovjet nyaralóhelyeken nyaranta nagy sikert arattak, de a potenciál megmaradt. Egy szőke lány Tbilisziben garantáltan sikert arat, de a barnák és vörösök sem fognak unatkozni. Csak ne politizáljatok, minek elrontani egy vörösboros estét mindenféle hülyeséggel?”

A posztszovjet államok közül Litvánia került fel még a listára, rajtuk kívül európaiként csak az olaszok és a görögök.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a budapesti látogatása során időt fordított arra is, hogy megkoszorúzza a szovjet katonák emlékművét. A külügyminiszter sajtósa, Maria Zakharova saját Facebook-oldalán posztolta a saját telefonjával készített képeit az eseményről. A főhajtást úgy szervezték meg, hogy a teret nem zárták le, a civilek továbbra is használhatták azt, többen fotókat is készítettek.

Az orosz sajtó szerint jól sikerült az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov budapesti útja, és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter mellett Orbán Viktorral is le tudott folytatni egy reggeli megbeszélést.

Míg a magyar sajtóban szinte mindenütt kihangsúlyozzák, hogy az orosz fél kerülte a szankciók témáját, az orosz sajtóban ennek ellenkezője érződik. A Rosszija 24 állami hírtelevízió élőben közvetítette a két külügyminiszter sajtótájékoztatóját, az NTV pedig arról tájékoztat, hogy az orosz külügyminiszter interjút adott a ma már nem kormánypártinak számító Magyar Nemzetnek.

Általában véve a nyugati országokkal történő kapcsolatfelvétel újabb elemeként írnak a magyarországi találkozóról, de ők is megjegyzik, hogy szó esett Paks II-ről éppúgy, mint az ukrajnai krízisről vagy éppen Szíriáról és Irakról.

Amiről külön szó esett:
– A 3-as metró kocsijainak felújítása (Az első szerelvények éppen Budapestre érkeznek.)
– Kölcsönösen kettős mérceként emlegették, hogy a Balkánon és Magyarországon a kis országok nyugati nyomásra nem építhettek gázvezetéket, ma viszont a németek építenek egyet a Balti-tenger alatt.
– Magyar befektetések Oroszországban: Moszkva melletti magyar húsüzem, magyar agrárberuházás Tula mellett, és néhány magyar cég részt vesz az orosz foci-VB stadionjainak építésében.
– A Richter gyógyszergyár komplett gyárat épít Oroszországban, a volt szovjet piacot ezentúl onnan szolgálják majd ki.
– Ami Paks II-t illeti, a felmerülő problémák ellenére zavartalanul halad tovább a projekt.