Európai Tanács hírei

2017. április 3., hétfő
Ljubljana (Szlovénia)
09.15 Találkozó Borut Pahor elnökkel
09.50 Találkozó Miro Cerar miniszterelnökkel (sajtónyilatkozatok ± 11.00)
Szkopje (Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság)
14.00 Zárt körű találkozó Gjorge Ivanov elnökkel (sajtónyilatkozatok ± 14.30)
14.50 Munkaebéd Gjorge Ivanov elnökkel
Szófia (Bulgária)
19.30 Vacsora, házigazda: Rumen Radev elnök

2017. április 4., kedd
Szófia (Bulgária)
10.35 Tájékoztató a bolgár határbiztonsági intézkedésekről
10.55 Találkozó Rumen Radev elnökkel
11.30 Munkaebéd
12.40 Zárt körű találkozó Rumen Radev elnökkel (sajtónyilatkozatok ± 13.00)

2017. április 5., szerda
Athén (Görögország)
10.00 Találkozó Prokópisz Pavlópulosz elnökkel
10.45 Találkozó Alékszisz Cíprasz miniszterelnökkel (sajtónyilatkozatok ± 11.45)

2017. április 7., péntek
11.00 Nagykövetek megbízóleveleinek átadása

Pontosan 60 évvel ezelőtt születtem, tehát egyidős vagyok az Európai Közösséggel. Ezért kérem, engedjék meg, hogy ma kissé személyesebb hangvétellel szóljak Önökhöz. Mint azt Önök is tudják, a születés helye gyakran fontosabb a születési időnél. Az én szülővárosom Gdańsk: egy olyan város, amelyet lengyelek és németek, hollandok, zsidók, skótok és franciák építettek kitartóan, évszázadokon keresztül. 1945-ben – éppen márciusban – Hitler és Sztálin néhány nap alatt lerombolta, porig égette a szülővárosomat.

Nyolc éves voltam, amikor a Közösség az egyesítési szerződéssel létrehozta az egységes Tanácsot és az egységes Bizottságot; akkoriban még mindig egy leégett város romjai között jártam be az iskolába. A második világháború számomra nem valami elvont fogalom.

1980-ban, egy évvel az első európai parlamenti választások után otthonomból, Gdańskból indult útjára a Szolidaritás – Solidarność – mozgalom. Ott voltam a munkások között a gdański hajógyárban, Lech Wałęsával együtt, akinek elég bátorsága volt ahhoz, hogy a kommunista rezsim arcába kiabálja az igazságot az álmainkról. Egyszerű álmok voltak ezek: álmok az emberi méltóságról, a szabadságról és a demokráciáról. Akkoriban mindannyian Nyugat felé tekintettünk, a szabad és éppen egyesülő Európa felé, ösztönösen megérezve, hogy ott megtaláljuk a jövőt, amelyről álmaink szóltak. És bár tankokat és katonákat küldtek ránk, az álmok megmaradtak.

Amikor 1987-ben az Egységes Európai Okmány hatályba lépett (és ezzel létrejött egységes piac), mi lengyelek az utolsó csatára készültünk. A Szolidaritás győzött, és nem sokkal később a berlini fal is leomlott; megnyílt előttünk az út Európa felé. Mintegy 20 évvel később már lengyel miniszterelnökként én nyitottam meg Európa legmodernebb stadionját – természetesen szülővárosomban, Gdańskban. A városban, amely addigra teljesen újjáépült és szebb lett, mint valaha. Hazám akkor már nyolc éve az Európai Unió tagja volt.

Ezzel a rövid történelmi eszmefuttatással a célom ma azt volt, hogy mindenki előtt nyilvánvalóvá tegyem: annak a több millió embernek, akik a mai napon fővárosaink utcáin, Róma, Varsó, sőt London utcáin demonstrálnak majd, az Európai Unió nem a hangzatos jelmondatokat, az eljárásokat és a szabályokat jelenti. A mi Uniónk garancia: annak biztosítéka, hogy a szabadság, a méltóság, a demokrácia és a függetlenség nem pusztán álom, hanem a mindennapi valóságunk.

A vasfüggöny mögött, ahol az életem több, mint felét töltöttem, még álmodni is tilos volt ezekről az értékekről. Az akkori Európa valóban kétsebességű Európa volt. Ezért ma hangosan megismételhetem azt az egyszerű igazságot, hogy semmi sem tart örökké, hogy egy szabad világ felépítéséhez idő, sok erőfeszítés és áldozat kell. Ez az oka annak, hogy az egész földkerekségen ily kevés helyen jött létre. De nekünk mégis sikerült. Ám egy ilyen szabad világot könnyű tönkretenni. Egyetlen pillanat elég hozzá, épp úgy, ahogy szülővárosomban is elég volt.

A mai napon Rómában megújítjuk azt az különleges szövetséget, melyet nagy elődeink 60 évvel ezelőtt kötöttek szabad nemzeteink között. Akkoriban nem volt szó több sebességről, kilépési utakról, az akkori vezetők a közelmúlt történetének tragikus körülményei dacára teljes hitüket Európa egységébe vetették. Kolumbuszi bátorsággal indultak el ismeretlen vizeken, hogy egy új világot fedezhessenek fel.

Mondják meg nekem: miért kéne pont most elveszítenünk a hitünket egységünk értelmében? Azért csupán, mert az egység mára valóssá vált? Vagy talán meguntuk, belefáradtunk volna?

Európára mint politikai entitásra két lehetőség vár: vagy egységes lesz, vagy nem lesz. Csakis egy egységes Európa léphet fel szuverén Európaként a világban. És csakis egy szuverén Európa tudja garantálni nemzetei függetlenségét, polgárai szabadságát. Európa egysége nem valamiféle bürokratikus modell, hanem közös értékeink és demokratikus normáink összessége. Ma már nem elegendő, hogy összetartásra szólítunk fel vagy a több sebesség ellen tiltakozunk. Ennél sokkal fontosabb, hogy betartsuk a közös szabályokat, azaz tiszteletben tartsuk az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat, a szólás és a gyülekezés szabadságát, a fékek és ellensúlyok rendszerét és a jogállamiságot. Mert valójában ez az európai egység alapja.

Az Uniónak mai megemlékezésünk után még inkább azzá kell válnia, ami: közös elveken nyugvó, kifelé szuverén módon fellépő, politikailag egységes Unióvá. Önök most bizonyíthatják, hogy valódi vezetői Európának, hogy fontos Önöknek az európai integráció hőseinek 60 éve hátrahagyott öröksége. Köszönöm.

Üdvözlöm Önöket. Engedjék meg, hogy először is köszönetet mondjak Joseph Muscat miniszterelnöknek a szíves vendéglátásért, és a máltai elnökség által végzett rendkívüli munkáért. Az olyan időkben, mint amilyen a mostani is, nagyon fontos, hogy a Tanács soros elnöksége a folyamatosságot biztosítva, határozottan és kiválóan végezze munkáját. Ezért külön köszönet illeti Önöket, Joseph.

Megbeszélésünk fő napirendi pontját nyilvánvalóan a brexit adta.

Ma az a feladat hárul rám, hogy javaslatot tegyek a 27 állam-, illetve kormányfő részére a brexittel kapcsolatos tárgyalási iránymutatásokra. Miután a szerdai bejelentés elindította az 50. cikk szerinti eljárást, a tárgyalóasztal egyik oldalán mi huszonheten, a másik oldalon pedig az Egyesült Királyság foglal helyet. Nagyon gyors ütemben dolgoztunk, hiszen mint azt Önök is tudják, a Szerződés értelmében két éven belül megállapodásra kell jutnunk.

Szeretném vázolni javaslatom fő elemeit és elveit. Ezek az elemek és elvek egyben alapkövek is, amelyekhez ragaszkodunk.

Az a feladatunk, hogy megszüntessük azt a bizonytalanságot és fennakadást, amelyet az Egyesült Királyság döntése okozott az uniós polgárok, vállalkozások és tagállamok számára. Ahogyan azt már elmondtam, e feladatunkkal lényegében kárelhárításra szerződtünk.

Mindenekelőtt és elsősorban az emberekre, az Egyesült Királyságban élő, dolgozó és tanuló uniós polgárokra kell gondolnunk, az ő érdekeiket kell megvédenünk. Az Egyesült Királyság kiválásának pillanatáig ezeknek az embereknek jogai maradéktalanul érvényesülnek. Ahhoz azonban, hogy az érintettek jogállása és helyzete a kilépést követően is rendezett legyen, kölcsönös, érvényesíthető és megkülönböztetéstől mentes garanciákról kell gondoskodnunk.

Másodsorban, el kell kerülnünk, hogy az európai vállalkozások működését nehezítő joghézagok alakuljanak ki annak nyomán, hogy a brexitet követően az uniós jog nem lesz alkalmazandó az Egyesült Királyságra.

Harmadsorban gondoskodnunk kell arról, hogy az Egyesült Királyság eleget tegyen minden, még tagállamként vállalt pénzügyi kötelezettségének. Elvégre a tisztesség megkívánja, hogy az emberek, közösségek, kutatók és akadémikusok, mezőgazdasági termelők és így tovább, azaz minden érintett részesüljön abban a támogatásban, amire mind a 28-an ígéretet tettünk, és amivel tartozunk. Biztosíthatom Önöket arról, hogy az Unió a saját részéről teljesíteni fogja minden kötelezettségvállalását.

Negyedszer, olyan rugalmas és kreatív megoldásokra törekszünk, amelyek révén elkerülhető válik az Észak-Írország és Írország közötti szigorú határellenőrzés. Ez az északír békefolyamat támogatása miatt is rendkívül fontos.

E négy kérdés mindegyike napirenden lesz tárgyalásaink első szakaszában. Csak akkor kezdhetjük majd meg a leendő viszonyrendszerünkre vonatkozó megbeszéléseket, ha a kilépéshez közvetlenül kapcsolódó fenti kérdésekben már kielégítő eredményekre jutottunk. Az Egyesült Királyság részéről elhangzott az a javaslat, hogy minden kérdésben egy időben, párhuzamosan kezdjük meg a tárgyalásokat. Erre nem fog sor kerülni.

Ami leendő viszonyrendszerünket illeti, osztozunk az Egyesült Királyság azon szándékában, hogy szoros partnerség alakuljon ki közöttünk. A gazdaság területén túlmutató, a biztonsági együttműködést is magában foglaló szoros kötelék közös érdekünk.

Az előttünk álló tárgyalások minden bizonnyal nehezek és összetettek lesznek, és néha előfordulhat konfrontáció is. Ez megkerülhetetlen. A huszonhetek nem fognak és nem is akarnak a büntetés szellemében tárgyalni. A brexit önmagában már épp elég büntetés mindannyiunk számára. Több mint negyven évnyi összetartozás után tartozunk egymásnak annyival, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk a lehető legzökkenőmentesebb szétválás érdekében.

Éppen ezért Theresa May miniszterelnökkel megállapodtunk abban, hogy a folyamat során rendszeres és szoros kapcsolatot tartunk fenn. Az Európai Tanács áprilisi ülését megelőzően szándékomban áll Londonban meglátogatni a brit miniszterelnökasszonyt. Köszönöm figyelmüket.

Hát itt van, megérkezett, hat oldal: kezemben tartom Theresa May miniszterelnök bejelentését arról, hogy az Egyesült Királyság elindítja az 50. cikk szerinti eljárást, és ezzel hivatalosan kezdetüket veszik a tárgyalások az ország Európai Unióból való kiválásáról. Nincs okunk arra, hogy azt a látszatot keltsük, mintha akár Brüsszelben, akár Londonban örömteli napra ébredtünk volna. Az európaiak döntő többsége, köztük a brit szavazók közel fele azt szeretné, hogy együtt maradjunk, hogy a sziget ne sodródjon távolabb a kontinenstől. Magam sem akarok úgy tenni, mintha örülnék.

Paradox módon azonban a brexitnek pozitív vonzata is van, mégpedig az, hogy mi, a 27 tagállam közössége, eltökéltebbé és egységesebbé váltunk. Ez szilárd meggyőződésem, különösen a Római Nyilatkozat fényében, és ma bátran kijelenthetem, hogy a jövőben is, az előttünk álló nehéz tárgyalások alkalmával is ugyanilyen eltökélten és egységesen fogunk fellépni.

Ez azt jelenti, hogy mind jómagam, mind a Bizottság erős mandátummal rendelkezünk a 27 tagállamból Unió érdekeinek védelmére. Ebben a folyamatban nincs nyertes fél, ahogyan nyeremény sincsen. Lényegében kárelhárításra szerződtünk. A mi célunk egyértelmű: a kilépés a lehető legkevesebb költséggel járjon az uniós polgárok, vállalkozások és tagállamok számára. Minden tőlünk telhetőt megteszünk e célért, és ehhez meg is van minden eszközünk. A mai napon csak annyit szeretnénk hangsúlyozni, hogy egyelőre semmi nem változott: a kilépés pillanatáig az uniós jogszabályok továbbra is érvényesek maradnak az Egyesült Királyságra nézve, így azokat az országban alkalmazni kell.

Végül engedjék meg, hogy elmondjam: az Európai Tanács épp most adott ki egy hivatalos nyilatkozatot, amelyben a vezetők kiemelték, hogy egységesen fogunk fellépni, és a tárgyalások megkezdésekor mindenekelőtt azokra a tényezőkre fogunk koncentrálni, amelyek lehetővé teszik a kiválás rendezett lebonyolítását. Pénteken megküldöm a tagállamok számára a tárgyalási irányelveket tartalmazó javaslatot, amelyről az Európai Tanácsnak az április 29-i ülésén kell megállapodásra jutnia.

Pénteki, Joseph Muscat máltai miniszterelnökkel közös sajtókonferenciánkon visszatérek még erre a kérdésre, és ismertetem javaslatainkat.

Mit is mondhatnék még? Máris hiányoztok.

A Tanács keretében működő Állandó Képviselők Bizottsága 2017. március 29-én támogatásáról biztosította azt a javaslatot, amelynek célja a földrengések, áradások, szárazság és más természeti katasztrófák sújtotta térségeknek nyújtott uniós támogatás növelése. A javaslat értelmében az újjáépítési költségek 90%-át az Unió állná; ezzel néhány térség esetében a jelenlegi 50%-ról majdnem a duplájára emelkedne az EU által nyújtott pénzügyi hozzájárulás. A mai döntés értelmében a máltai elnökség megkezdheti a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel.

„Aki saját szemével látta már egy természeti katasztrófa következményeit, tudja, hogy azok milyen pusztítást vihetnek véghez az emberek életében. A természeti katasztrófák bekövetkeztét nem tudjuk megakadályozni, de támogatást nyújthatunk az érintett térségeknek, és segíthetünk az újjáépítésben. Ezért hoztuk ma ezt a határozatot.”

Ian Borg, az uniós alapokért felelős máltai parlamenti államtitkár, a Tanács soros elnöke

Az uniós finanszírozás arányának növelése az Európai Regionális Fejlesztési Alapból nyújtott kifizetésekre vonatkozna. Az Alap Unió által finanszírozott részének teljes összege, a 2014–2020-as időszakra előirányzott mintegy 196,4 milliárd euró változatlan maradna.

Az Alapból nyújtott nagyobb arányú uniós finanszírozás kiegészítené azt a már meglévő pénzügyi támogatást, amelyet az EU a szolidaritási alapból bocsát rendelkezésre. A szolidaritási alapból évente legfeljebb 500 millió euró támogatás vehető igénybe a tagállamok számára, hogy meg tudjanak birkózni az őket sújtó természeti katasztrófákkal.

Március 27., hétfő
11.00 Találkozó Mahmúd Abbász palesztin elnökkel

2017. március 28., kedd
12.30 Találkozó Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével
16.00 Találkozó Giorgi Kvirikasvilivel, Grúzia miniszterelnökével (sajtónyilatkozatok ± 16.30)
19.15 Telefonbeszélgetés Theresa Mayjel, az Egyesült Királyság miniszterelnökével

2017. március 29., szerda
+/- 13.20 Tim Barrow nagykövet átadja Theresa May egyesült királysági miniszterelnök levelét az 50. cikk aktiválásának bejelentéséről – Fényképeket rendelkezésre fogunk bocsátani (videófelvételt azonban nem)
+/- 13.45 Sajtónyilatkozat az Egyesült Királyság bejelentéséről (Európa épület, sajtóterem)
17.30 Találkozó Pavel Filippel, a Moldovai Köztársaság miniszterelnökével
Málta
22.45 Kétoldalú találkozó Bojko Boriszovval

2017. március 30., csütörtök
Málta
Az Európai Néppárt (EPP) kibővített csúcstalálkozója
10.30 Kétoldalú találkozó Andrej Plenković horvát miniszterelnökkel
10.45 Kétoldalú találkozó Petro Porosenkóval, Ukrajna elnökével
12.30 Beszéd a csúcstalálkozón

2017. március 31., péntek
Málta
9.15 Kétoldalú találkozó Joseph Muscattal, Málta miniszterelnökével (sajtókonferencia ± 9.45)

Az Európai Tanács nyilatkozata 1

A mai napon az Európai Tanács kézhez kapta a brit miniszterelnök, Theresa May levelét, amelyben bejelenti az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépésre vonatkozó szándékát. Erre a bejelentésre a 2016. június 23-án megtartott népszavazás nyomán került sor, és ezzel megkezdődik a Szerződés 50. cikke szerinti kilépési folyamat. Sajnálattal vesszük tudomásul, hogy az Egyesült Királyság ki fog lépni az Európai Unióból, de készen állunk arra a folyamatra, amelyet mostantól végig kell vinnünk.

Az Európai Unió számára az első lépés az lesz, hogy az Európai Tanács elfogadja a tárgyalásokra vonatkozó iránymutatásokat. Ezen iránymutatások fogják meghatározni azokat a főbb álláspontokat és elveket, amelyek alapján az Unió nevében az Európai Bizottság tárgyalni fog az Egyesült Királysággal.

E tárgyalások során az Unió egységesen fog fellépni és gondoskodni fog az érdekei védelméről. Legelső prioritásunk az lesz, hogy a lehető legkisebbre csökkentsük a polgárok, a vállalkozások és a tagállamok számára az Egyesült Királyság döntése által kiváltott bizonytalanságot. Ennek megfelelően mindenekelőtt azokra a tényezőkre fogunk koncentrálni, amelyek lehetővé teszik a kiválás rendezett lebonyolítását.

A tárgyalások során konstruktív szellemben fogunk eljárni és megállapodásra fogunk törekedni. Reményeink szerint az Egyesült Királyságot a jövőben közeli partnereinek között tudhatjuk majd.

Donald Tusk elnök 2017. április 29-re összehívta az Európai Tanácsot.

 1 Az EUSZ 50. cikke szerinti bejelentést követően az Európai Tanácsnak a kilépő tagállamot képviselő tagja az Európai Tanács rá vonatkozó tanácskozásain és a rá vonatkozó határozatok meghozatalában nem vesz részt.

A Tanács 2017. március 3-án elfogadta a (KKBP) 2017/381 tanácsi határozatot [1]. A Tanács e határozatával 2018. március 6-ig meghosszabbította az érvényben lévő korlátozó intézkedések hatályát. A szóban forgó intézkedésekkel az Unió az ukrajnai állami pénzeszközök 2014 előtti hűtlen kezeléséért felelősnek tartott 15 személyt sújtja: befagyasztja vagyoni eszközeiket és megtiltja, hogy pénzeszközöket bocsássanak rendelkezésükre.

A tagjelölt országok: Montenegró* és Albánia*, valamint az Európai Gazdasági Térség EFTA-tagországai: Liechtenstein és Norvégia, továbbá Ukrajna és a Moldovai Köztársaság csatlakoznak e tanácsi határozathoz.

A felsorolt országok biztosítani fogják, hogy nemzeti szakpolitikáik megfeleljenek e tanácsi határozatnak.

Az Európai Unió nyugtázza és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást.

[1] A határozatot 2017. március 4-én hirdették ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában (HL L 58., 2017.3.4., 34. o.).
* Montenegró és Albánia továbbra is részt vesz a stabilizációs és társulási folyamatban.

2017. március 24., péntek
Róma
15.30 Az európai szociális partnerek és az uniós intézmények rendkívüli ülése
18.00 Az uniós intézmények elnökeinek és az EU állam-, illetve kormányfőinek audienciája Ferenc pápánál
19.30 Kétoldalú találkozó Jüri Ratas észt miniszterelnökkel

2017. március 25., szombat
Róma – A Római Szerződések 60. évfordulója
9.00 Az EU állam-, illetve kormányfőinek fogadása Paolo Gentiloni olasz miniszterelnökkel és Joseph Muscat máltai miniszterelnökkel együtt
10.00 A Római Szerződések 60. évfordulójának megünneplése
11.50 Csoportkép
12.00 Közös sajtókonferencia Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Paolo Gentiloni, Olaszország miniszterelnöke és Joseph Muscat, Málta miniszterelnöke részvételével
13.00 Díszebéd, házigazda: Sergio Mattarella, az Olasz Köztársaság elnöke

Március 27., hétfő
11.00 Találkozó Mahmúd Abbász palesztin elnökkel

2017. március 28., kedd
13.00 Találkozó Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével
16.00 Találkozó Giorgi Kvirikashvili grúz miniszterelnökkel (sajtónyilatkozatok ± 16.30)

2017. március 29., szerda
17.30 Találkozó Pavel Filippel, a Moldovai Köztársaság miniszterelnökével

2017. március 30., csütörtök
Málta
Az Európai Néppárt (EPP) kibővített csúcstalálkozója
09.30 Kétoldalú találkozó Bojko Boriszovval
10.30 Kétoldalú találkozó Andrej Plenković horvát miniszterelnökkel
10.45 Kétoldalú találkozó Petro Porosenkóval, Ukrajna elnökével
12.30 Beszéd a csúcstalálkozón

2017. március 31., péntek
Málta
9.15 Kétoldalú találkozó Joseph Muscattal, Málta miniszterelnökével (sajtókonferencia ± 9.45)

A Tanács ideiglenes megállapodást ért el az Európai Parlamenttel az energiahatékonysági címkézés keretének megállapításáról szóló rendeletre vonatkozóan. A megállapodást a tagállamok állandó képviselőinek (Coreper) meg kell erősíteniük.

A javasolt rendelet a jelenleg életben lévő jogszabály (azaz a 2010/30/EU irányelv) helyébe lép majd, és amellett, hogy továbbra is érvényre juttatja az abban foglalt főbb elveket, egyértelműsíti, megerősíti és kiterjeszti a korábbi hatályt.

Az energiacímkézésre vonatkozó keret révén a vásárlók a jövőben még tisztább képet kapnának a háztartási gépek (pl. mosogatógépek, televíziók, hűtőszekrények stb.) energiahatékonyságáról és energiafogyasztásáról, ami segítené energiaköltségeik csökkentését. Mindez hozzájárulna az energiakereslet mérsékléséhez és a 2020-re, illetve 2030-ra kitűzött uniós energiahatékonysági célok eléréséhez.

A rendelet határidőket állapít meg a jelenlegi A+, A++ és A+++ energiaosztályok megszüntetésére: a jövőben a termékeket egy A-tól G-ig terjedő skálába sorolnák be. Az új jogszabály emellett rögzíti az ún. újraosztályozási eljárást, amellyel ezeket az osztályokat meghatározzák, és a technológiai fejlődés fényében korrigálják. Ezzel a magasabb energiaosztályok napjainkra jellemző túlzott mértékű alkalmazása hosszú távon elkerülhetővé válik, ami ösztönzi az innovációt, és így a kevésbé energiahatékony termékek kikerülnek a piaci forgalomból.

A javaslat világos szabályokat fektet le a magasabb energiahatékonysági osztályok népszerűsítését célzó promóciós kampányokra és nemzeti ösztönzőkre vonatkozóan, valamint előírja, hogy az energiacímkézési követelmények hatálya aló termékeket adatbázisban kell nyilvántartani. E termékadatbázis létrehozása révén eredményesebbé válnak a végrehajtási mechanizmusok és a fogyasztók számára átláthatóbbá válik a címkék használata.

A megállapodás főbb elemei

A 2016 júliusában, szeptemberében és októberében tartott háromoldalú egyeztető üléseket és több, a technikai kérdésekkel foglalkozó ülést követően a jogalkotók ideiglenes megállapodásra jutottak a rendelet hatályáról, a rendeletben foglalt fogalommeghatározásokról, továbbá a piacfelügyeletre és a harmonizált szabványokra vonatkozó rendelkezésekről. A 2017. március 21-i, negyedik háromoldalú egyeztető ülésen a felek politikai megállapodást értek el az alábbi három kérdésben is:

Az osztályok meghatározása és korrekciója (újraosztályozás)

A javaslat rendelkezik az összes, címkével ellátott termék esetében az osztályok meghatározásáról („első újraosztályozás”), és arra termékkategóriánként eltérő, rögzített határidőket állapít meg:

az általános határidő 6 év, ami a címkék üzletekben való megjelenése céljából 18 további hónappal meghosszabbítható;
15 hónap a „fehéráru” esetében (mosogatógépek, hűtőszekrények, mosógépek), ami a címkék üzletekben való megjelenése céljából további 12 hónappal meghosszabbítható; valamint 9 év a fűtőberendezések és vízmelegítők esetében, a hatályvesztésre vonatkozó rendelkezés értelmében az utóbbiakra vonatkozó jogi aktusokat legkésőbb 12 évvel a rendelet hatálybalépését követően kell elfogadni.

Mihelyt az A+ energiaosztályt feltüntető összes címke eltűnik a piacról, az osztályok meghatározását korrigálják a legfelső energiaosztályokba tartozó termékek arányának függvényében, vagyis akkor, ha a termékek legalább 30 %-a a legfelső, A energiahatékonysági osztályba tartozik, illetve legalább 50 %-a a két legfelső, azaz A és B energiahatékonysági osztályba tartozik. Az osztályok meghatározásakor, illetve korrigálásakor úgy kell eljárni, hogy ebbe a két legfelső osztályba kezdetben egy termék se tartozzon, és az elkövetkező tíz évben előreláthatólag a termékmodellek legfeljebb fele kerüljön ebbe az osztályba.

Termékadatbázis

A termékadatbázis 2019 januárjától működik majd, és lehetővé teszi a tagállamok piacfelügyeleti hatóságai számára, hogy érvényt szerezzenek a címkézési követelményeknek, és ellenőrizni tudják, hogy a címkén feltüntetett, a gyártó által bejelentett energiahatékonyság valóban megfelel-e a valóságnak. Az adatbázis nyilvános része egy felhasználóbarát, gyakorlati célokat szolgáló felület. Emellett létezik majd egy megfelelési rész is, amihez csak korlátozottan lehet hozzáférni, hogy meg lehessen őrizni a gyártók érzékeny kereskedelmi adatainak bizalmas jellegét és garantálni lehessen ezen adatok védelmét.

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

Az osztályok meghatatározására és korrigálására (újraosztályozásra) vonatkozó eljárásokat felhatalmazáson alapuló jogi aktusok fogják meghatározni, a jogalkotók ugyanakkor úgy határoztak, hogy a termékadatbázisra és a védintézkedési eljárásra végrehajtási jogi aktusok fognak vonatkozni.

Konrad Mizzi máltai miniszter a következőket nyilatkozta: „Nagyon örülünk, hogy sikerült elérni ezt a megállapodást. Az energiacímkézésre vonatkozó új szabályoknak köszönhetően az elektromos háztartási készülékeket vásárló fogyasztók könnyebben tudnak majd energiát megtakarítani. Ez segít az energiakereslet mérséklésében is, ami az energiaunióra vonatkozó stratégia egyik célja.”
Következő lépések

Amennyiben a Coreper jóváhagyja a megállapodást, elnöke levelet fog küldeni az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottsága (ITRE) elnökének,

amelyben jelzi, hogy ha a Parlament plenáris ülése a Coreper által jóváhagyott formában fogadja el a kompromisszumos szöveget, akkor a Tanács első olvasatban, módosítás nélkül fogja elfogadni azt.

Háttérinformációk

Az energiahatékonyot jelölő címkékre vonatkozó javaslat a Bizottság energiaunióra vonatkozó stratégiájának része.

Az Európai Tanács a 2014. októberi következtetéseiben azt tűzte ki irányadó célul, hogy a 2030-ra előre jelzett energiafogyasztáshoz képest uniós szinten 27%-kal kell javítani az energiahatékonyságot. Ezt a célértéket 2020-ig felül kell vizsgálni azzal a céllal, hogy uniós szinten 30%-os javulást lehessen elérni.

A Bizottság 2015. július 15-én nyújtotta be javaslatát. Erről a javaslatról a Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács 2015. november 26-án általános megközelítést fogadott el.

Az Európai Parlament a 2016. július 6-i plenáris ülésén szavazott a tárgyalási megbízásról.

A 27 tagállam, az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság vezetőinek nyilatkozata

A Tanács a mai napon vita nélkül határozatot fogadott el a tagállamok és harmadik országok által kötött kormányközi energiaügyi megállapodásokra és nem kötelező erejű jogi eszközökre vonatkozó információcsere-mechanizmus létrehozásáról.

A határozat célja, hogy orvosolja az energiaszerződésekre vonatkozó jelenlegi információcsere-mechanizmus hiányosságait annak érdekében, hogy javuljon az EU energiaügyi külkapcsolatainak átláthatósága és összhangja, valamint hogy megerősödjön az EU tárgyalási pozíciója a harmadik országokkal szemben.

A 2016 végén három alkalommal megtartott háromoldalú egyeztetéseken kompromisszum született a legfontosabb, alábbi kérdésekről:

• a kormányközi megállapodás fogalmának meghatározása: kiegészül a „nemzetközi szervezetekkel” és a „tranzittal”
• a kormányközi megállapodások Bizottság általi előzetes értékelésének hatálya: kiterjed majd a földgázra és a kőolajra, valamint tartalmazza majd a szokásos felülvizsgálati záradékot
• a tagállamoknak írásban meg kell indokolniuk a Bizottság számára, ha eltérnek a Bizottság előzetes értékelésében megfogalmazott véleménytől
• nem kötelező erejű jogi eszközök: önkéntes utólagos értesítés tárgyát képezhetik

A jogalkotási aktust – azt követően, hogy az Európai Parlament elnöke és a Tanács elnöke aláírta – ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

A határozat 2017 folyamán lép majd hatályba, és a földgázellátás biztonságáról szóló rendelettel együtt jelentős szerepet fog játszani az energiaunióra vonatkozó stratégia biztonsági dimenziójának végrehajtásában.

„Nagy örömünkre szolgál, hogy az elnökségünk idején sikerült elfogadni ezt a fontos jogalkotási aktust, amely az első ilyen aktus az energiaunió keretében. Szeretnénk köszönetet mondani a szlovák elnökségnek az általuk végzett előkészítő munkáért és a politikai megállapodásért, amelyet az elnökségük idején sikerült tető alá hozniuk az Európai Parlamenttel. E határozat növelni fogja az energiaügyi megállapodásokra irányuló, harmadik országokkal folytatott tárgyalások átláthatóságát, biztosítva ezáltal, hogy a megállapodások teljes mértékben megfeleljenek az uniós jognak és így hozzájáruljanak az energiabiztonsághoz.”

Konrad Mizzi, Málta energiaügyi minisztere

A faji megkülönböztetés elleni küzdelem nemzetközi napja arra emlékeztet minket, hogy a világ különböző részein férfiaknak, nőknek és gyermekeknek továbbra is faji megkülönböztetést kell elszenvedniük bőrszínűk, faji hovatartozásuk, származásuk, kasztba tartozásuk, vallásuk, illetve etnikai származásuk vagy nemzetiségük miatt. A legalapvetőbb jogaiktól fosztják meg őket, és aránytalan mértékben sújtja őket a szegénység és az egyenlőtlenség.

Közel sem sikerült felszámolni a gyűlöletbeszédet és a rasszizmus, a faji megkülönböztetés és az idegengyűlölet egyéb megnyilvánulási formáit, amelyek egyre inkább terjedőben vannak. Mindez a világon mindenütt hatással van az egyenlőségre, a szabadságra, a szolidaritásra és az igazságosságra.

Az EU továbbra is elkötelezett a faji megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelem mellett, mind határain belül, mind azokon túl. A tagállamokkal, a civil társadalommal és a nemzetközi partnerekkel együttműködésben olyan tevékenységeket folytatunk, amelyek tényleges változást hozhatnak. Ennek keretében megállapodtunk a főbb informatikai vállalatokkal arról, hogy fellépünk az interneten terjedő gyűlöletbeszéddel szemben. Létrehoztunk különböző fórumokat; ilyen például a rasszizmus, az idegengyűlölet és az intolerancia egyéb formái elleni küzdelemmel foglalkozó magas szintű uniós csoport. Szorgalmazzuk a legjobb gyakorlatok cseréjét. Azon munkálkodunk, hogy a közösségek jobban megértsék egymást, és foglalkozunk az érintett csoportok, így a zsidó és muszlim közösségek problémáival. A migránsok jobb integrációjára törekszünk, és szorgalmazzuk a színvonalas oktatást. Mind az Unióban, mind partnerországainkkal azon dolgozunk, hogy megelőzzünk a rasszizmust, a faji megkülönböztetést és az idegengyűlöletet, valamint fellépjünk azokkal szemben.

Globális szerepvállalásunk részeként továbbra is kitartóan támogatjuk a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló ENSZ-egyezményt. Folyamatosan a rasszizmus, a faji megkülönböztetés, az idegengyűlölet és az ezekhez kapcsolódó intolerancia elleni 2001-es világkonferencián elfogadott durbani nyilatkozat és cselekvési program globális szintű végrehajtásán munkálkodunk. Az Afrikai Származásúak Nemzetközi Évtizede melletti elkötelezettségünkkel figyelmet biztosítunk az afrikai származású közösségeket a világ különböző részein érő megkülönböztetésnek is.

A faji megkülönböztetés kiküszöbölése globális kihívás, amellyel szemben a nemzetközi közösség egészének, a nemzetközi szervezeteknek és a civil társadalomnak közösen kell fellépnie. Mindannyiunk feladata az emberi jogok – saját jogaink – védelme, megóvása és előmozdítása. Csak akkor számíthatunk tiszteletre, ha kulturális gazdagságunk és sokszínűségünk elismerése mellett minden ember megkapja a neki járó tiszteletet.

Aki belép a Senato della Repubblica-ba, megérinti a Palazzo Madama falai közé zárt történelem. Nemcsak a mindenkit nap mint nap foglalkoztató politikai dráma jut eszünkbe róla, hanem jeles események több évszázadnyi sora, melyek Európát formálták. Például Cesare Maccari mesterműve, a Szenátus falait díszítő Cicerone denuncia Catilina kiválóan illusztrálja a mai napot. Politikai allegória a demokratikus intézmények populizmus elleni küzdelmére, melyben az előbbiek győzedelmeskednek.

Arra emlékeztet minket, hogy egyrészt minden politikai közösség ereje abban áll, hogy mennyire küzd a túlélésért, mennyire erős és bölcs. Másrészt arra, hogy a darwini politikai küzdelemben a leghatásosabb fegyver a szó, és ez mindig így volt és így is lesz.

Cicero szavaival „A szabadság nem más, mint részt venni a hatalomban”. Még az antik görögöknek és rómaiaknak is fejtörést okozott, hogy mit is jelent szabadnak lenni. Hatvan évvel ezelőtt hat ország államférfiai úgy döntöttek, hogy az igazi szabadság az együttes cselekvés szabadsága. Más szóval a szuverenitás helyet biztosított a tárgyalóasztalnál. Ezért írták alá 1957-ben a Római Szerződést. Én éppenséggel abban az évben születtem, és egész életemet a Római Szerződésre felépített világ határozta meg. Mindenki tudja, hogy nekem személyesen mennyire fontos, hogy ma itt lehetek Önökkel.

Természetesen a mából visszatekintve minden nemesebbnek, megtervezettnek és kiszámítottnak tűnik. Hajlamosak vagyunk úgy gondolni a Római Szerződés aláíróira mint az Egyesült Európa politikai zsenijeire és evangélistáira. Igazság szerint kételyekkel teli vezetők voltak, és e rendkívül sebezhető emberekre az események hihetetlen nagy nyomással nehezedtek. Együttműködésre kényszerítette őket az, hogy Európát a második világháború kollektív erőtlenségbe taszította. Minden egyéb alternatíva riasztó zsákutcának tűnt. A mindennapok szintjén még kézzelfoghatóan jelen volt a háború borzalmas pusztítása.

Európa rémült és sebezhető országai adták e vezetőknek az alázatot, a tisztánlátást és a bölcsességet, hogy aláírják a Római Szerződést. Ezzel pedig olyan folyamatot indítottak el, melynek révén azóta keleten és nyugaton is sok más ország lépett újra a szabadság és a jólét útjára. Ez a folyamat segített megértenünk azt, hogy ha Európa gyenge, akkor az európai országok önmagukban is gyengék. Ha azonban Európa erős, akkor a tagállamai is erősek. Csak egységben valósíthatjuk meg szuverenitásunkat, lehetünk valóban szabadok a szélesebb nagyvilágban. Ez igaz volt akkor, és ma is igaz. És még hatvan év múlva is igaz lesz.

A Római Szerződés a sikerét annak is köszönheti, hogy a kormányok demokratikus egyetértés alapján hozták létre és hajtották végre. A tagállami parlamentek, melyeknek Önök a képviselői, az Európai Közösségre ruházták át hatáskörüket, ezzel az üzenettel: „Mindnyájunk közös érdekét tartsák szem előtt”. A hatáskör átruházása azóta sokszorosan megtérült, a csalódások és késedelmek ellenére is.

Valaki egyszer így fogalmazott: „Európa olyan, mint egy fa. Minden nap egyre nő, de ez a folyamat szemmel láthatatlan.” Romantikus megfogalmazás, de nagyon igaz. A Római Szerződés által elvetett magok olyan változásokat eredményeztek, melyek gyökeresen megváltoztatták a minket körülvevő világot, úgy, hogy a legtöbben már nem is emlékszünk, milyen volt régen. A Szerződés nyitottá tette elménket és társadalmainkat. Természetesen neki köszönhetjük a világ legnagyobb piacát is, ami jólétünk alapja. A vasfüggöny árnyékában felnőve számomra szinte lehetetlen volt mindezt elképzelni, de álmaimban reméltem, hogy egy nap valóra válik.

A jövő heti évforduló nemcsak az ünneplés, hanem a józan mérlegelés ideje is egyben. Bár látjuk, hogy gazdaságunk sebei lassan kezdenek begyógyulni, a jelenlegi kihívások léptéke és száma sokakat kétségbe ejt. A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy az Egyesült Királyság néhány év múlva kilép az Európai Unióból. Ilyen nehézségekre a legjobb reakció az, ha magunkévá tesszük a Római Szerződés aláíróinak alázatát, tisztánlátását és bölcsességét. Csakis így dönthetünk helyesen a jövőnkről. A múlt arra tanít, hogy Európa éppen akkor a legeredményesebb és legleleményesebb, amikor a legsebezhetőbb, bármennyire paradox is ez. Sokkal többet képes elérni szerény, türelmes ambícióval, mint nagyratörő elképzelésekkel.

Ezért is örülök annak, hogy a De Gasperi Alapítvány elnöke, Maria Romana De Gasperi is eljött ma közénk. Remek alkalom ez, hogy felidézzük édesapja híres szavait: „A jövőt nem erővel építjük, sem a leigázás vágyával, hanem a demokratikus módszer türelmes alkalmazásával, a konstruktív szellemben kialakított megállapodásokkal és a szabadság tiszteletben tartásával.” Talán e szavak nem eléggé csattanósak a Twitter-politizálás korában. De rám nagy hatással van a bennük rejlő igazság és erő. Meggyőződésem, hogy ez a néhány szó elég ahhoz, hogy megmutassa nekünk a követendő utat. Köszönöm a figyelmüket! Grazie

2017. március 21., kedd
EU–Japán vezetői találkozó
11.55 Abe Sinzó miniszterelnök érkezése. Fogadja: Donald Tusk elnök és Jean-Claude Juncker elnök
12.00 Sajtónyilatkozatok
12.20 Vezetői találkozó
13.05 Munkaebéd

2017. március 22., szerda
10.30 A brüsszeli terrortámadások áldozatainak emlékére állított emlékmű felavatása
11.30 Találkozó Marcelo Rebelo de Sousával, Portugália elnökével

2017. március 24., péntek
Róma
15.30 Az európai szociális partnerek és az uniós intézmények rendkívüli ülése
18.00 Az uniós intézmények elnökeinek és az EU állam-, illetve kormányfőinek audienciája Ferenc pápánál
19.30 Kétoldalú találkozó Jüri Ratas észt miniszterelnökkel

2017. március 25., szombat
Róma – A Római Szerződések 60. évfordulója
9.00 Paolo Gentiloni, Olaszország miniszterelnöke és Joseph Muscat, Málta miniszterelnöke üdvözli az EU állam-, illetve kormányfőit
10.00 A Római Szerződések 60. évfordulójának megünneplése
11.50 Csoportkép
12.15 Közös sajtókonferencia Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Paolo Gentiloni, Olaszország miniszterelnöke és Joseph Muscat, Málta miniszterelnöke részvételével
13.00 Díszebéd, házigazda: Sergio Mattarella, az Olasz Köztársaság elnöke

Március 25-én ünnepeljük a Római Szerződések aláírásának 60. évfordulóját. Megállapodtunk abban, hogy ezen a napon együtt emlékezünk meg egy hosszú út kezdetéről, mégpedig a római Piazza del Campidoglión lévő Orazi e Curiazi teremben, vagyis azon a helyen, ahol a Szerződések aláírására 1957-ben sor került. Ez alkalmat kínál majd arra, hogy figyelmünket az Európai Unió aktuális helyzetére és az integrációs folyamat jövőjére irányítsuk.

Az ünnepélyes megemlékezésre a délelőtt folyamán fog sor kerülni az uniós állam-, illetve kormányfők ülésének keretében, amelyen az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke, valamint az intézmények képviselői is részt vesznek majd.

Az ülésen együtt ünnepelhetjük közös történelmünket és áttekinthetjük a hatvan éve zajló integrációs folyamatot. Nem titok, hogy olyan történelmi idők tanúi vagyunk, amelyben szükségessé vált, hogy nagyobb és alaposabb figyelmet szenteljünk az Unió előtt álló rövid és középtávú kihívásoknak, vagyis a belső és a külső biztonság (különösen a migráció), valamint a növekedés, a foglalkoztatás és a szociális fejlődés kérdésének. Az ünnepi ülést követően szándékaink szerint politikai nyilatkozatot fogadunk el, amelyben megerősítjük az európai integrációs projekt létjogosultságát és felvázoljuk az elkövetkező évekre vonatkozó közös jövőképünket.

Csoportképünk ez alkalommal a szabadban fog készülni, majd az intézmények vezetői megtartják szokásos sajtókonferenciájukat.

Ezt követően átvonulunk a Quirinale-palotába, ahol Sergio Mattarella, az Olasz Köztársaság elnöke munkaebéden lát vendégül bennünket. A munkaebédet követően alkalmunk lesz arra, hogy meghallgassuk a beszédét és véleményt cseréljünk arról a folyamatról, amely március 25-én Rómában reményeink szerint új lendületet nyer.

Érdeklődéssel várjuk március 25-i római találkozónkat.

Az EU lépéseket tesz a személyhajók utas-nyilvántartásának digitalizálására azt biztosítandó, hogy baleset esetén a kutató-mentő szolgálatok azonnal hozzáférhessenek a fedélzeten tartózkodó személyek adataihoz. Az áldozatoknak és hozzátartozóiknak való segítségnyújtás megkönnyítése érdekében az adatok között szerepelni fog az utas állampolgársága is.

Ezzel összefüggésben ma további előrelépés történt, mivel a Tanács elfogadta álláspontját az európai személyhajók utasainak és személyzetének nyilvántartásba vételére vonatkozó módosított követelményekről, amelyek tartalmazzák ezeket az új rendelkezéseket. Az utasinformációkhoz való azonnali hozzáférés döntő fontosságú lehet például a kutatási és mentési folyamat elősegítése szempontjából. Egyúttal a hozzátartozókat és a barátokat is megkímélheti a felesleges aggodalomtól.

„Az új szabályok javítják a biztonságot, ami értelemszerűen valamennyi tengeri közlekedési jogszabályunk kulcseleme” – közölte Joe Mizzi, a közlekedésért és infrastruktúráért felelős máltai miniszter.
„Mindemellett azonban ösztönzik az innovációt és a digitalizációt a személyszállítási ágazatban, ami – különösen az adminisztratív terhek csökkentése révén – hozzájárul a szektor versenyképességének növeléséhez.”

A hatályos szabályok értelmében az utas-nyilvántartási adatokat a hajózási társaság tárolja, és vészhelyzet esetén a kutató–mentő szolgálat a társaság felelős tisztviselőjéhez fordul. A rendszer működéséhez a kapcsolattartó személynek elérhetőnek kell lennie, így a mentési művelet megkezdése előtt értékes percek veszhetnek el.

Az új követelmények értelmében az adatokat nem a hajózási társaság tárolja majd, hanem elektronikus formátumban azonnal az illetékes hatóság rendelkezésére fognak állni. Az adattovábbítás két módja, azaz az egyablakos nemzeti rendszerek, valamint az automatikus hajóazonosítási rendszer már a Bizottság eredeti javaslatában is szerepelt, és azokat a Tanács megtartotta.

A javasolt új szabályok egyúttal azt is előírják, hogy az információk között az utas nevén, születési dátumán, nemén és – az utas kívánságára – a vészhelyzet esetén igényelt különleges segítségen túl az utas állampolgárságát is fel kell tüntetni. A nyilvántartásban jelenleg nem minden esetben szerepel az állampolgárság, ami megnehezíti az áldozatoknak és hozzátartozóiknak való segítségnyújtást.

A bizottsági javaslattal szemben a tanácsi szöveg egy évről három évre növeli az átültetési időszakot, amelynek végéig az új szabályokat be kell építeni a nemzeti jogszabályokba. A felesleges adminisztratív terhek elkerülése érdekében a Tanács mentesíti az irányelv átültetésének kötelezettsége alól azon tagállamokat, amelyek nem rendelkeznek tengeri kikötővel, illetve a lobogójuk alatt közlekedő hajóval.

A Bizottság tavaly júniusban nyújtotta be a javaslatot, amely a személyhajók biztonságára vonatkozó uniós jogi keret átfogó felülvizsgálatának részét képezi. A felülvizsgálat célja, hogy a szabályok egyszerűsítése és az adminisztratív terhek csökkentése mellett biztonságosabbá tegye a tengeri közlekedést.

A javaslat útja a jogszabállyá válásig

A ma elfogadott általános megközelítés képezi majd a Tanács álláspontját az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalások során. A Parlament még nem fogadta el a javaslatra vonatkozó álláspontját. Ahhoz, hogy a szöveg hatályba lépjen, mindkét intézmény egyetértése szükséges.

A Tanács 2017. március 20-án négy magas rangú katonai vezetőt vett fel a szíriai rezsimmel szembeni uniós korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jegyzékére. A Tanács – a vegyi fegyverek elterjedése és használata elleni küzdelmet célzó uniós törekvéssel összhangban – azért vette fel ezt a négy személyt az említett jegyzékre, mert szerepük volt abban, hogy Szíriában vegyi fegyvereket vetettek be a polgári lakossággal szemben.

A Tanács ezen határozatával 239-re emelkedett azon személyek száma, akikkel szemben amiatt vezettek be utazási tilalmat és amiatt fagyasztották be vagyoni eszközeiket, mert felelősek a szíriai polgári lakosság erőszakos elnyomásáért, a rezsim kedvezményezettjei vagy támogatói, illetve kapcsolatban állnak ilyen személyekkel.

Ezenfelül az EU 67 szervezetet is sújt vagyoni eszközeik befagyasztásával. A Szíriával szembeni jelenlegi szankciók szélesebb köréhez tartoznak a következők: olajembargó, bizonyos befektetésekre vonatkozó korlátozások, a Szíriai Központi Bank Unióban találhatóvagyoni eszközeinek befagyasztása, exportkorlátozás azon berendezések és technológiák esetében, amelyek a belső elnyomás céljára is használhatók, illetve amelyek az interneten vagy a telefonhálózaton keresztüli kommunikáció nyomon követésére, illetve lehallgatására is szolgálhatnak. E szankciók hatályát legutóbb 2016. május 27-én hosszabbították meg, és 2017. június 1-jéig vannak érvényben.

Az EU továbbra is eltökélten törekszik arra, hogy az ENSZ-ben jóváhagyott keretek között tartós politikai megoldás szülessen a szíriai konfliktusra, mivel a szíriai polgárháborúnak nincs katonai megoldása. Az EU emellett vezető szerepet tölt be a szíriai válságra adott nemzetközi válaszlépések területén. A konfliktus kezdete óta az EU és tagállamai összesen több mint 9,4 milliárd eurót fordítottak humanitárius és fejlesztési támogatásra. Az EU szerepvállalásának további fokozása érdekében az Európai Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a 2017. március 14-én elfogadott közös közleményükben Szíriával kapcsolatban előremutató uniós stratégiát javasolnak. A közös közleményt a Külügyek Tanácsának következő, április 3-i ülésén fogják ismertetni.

A Tanács által elfogadott jogi aktusokat – amelyekben szerepel az érintett személyek neve is – az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2017. március 21-i számában hirdetik ki. A jogi aktusok elfogadására írásbeli eljárással került sor.

Az egészséges és méltóságteljes élethez elengedhetetlen, hogy mindenki biztonságos ivóvízhez jusson és megfelelő higiéniás létesítményeket használhasson. Mégis világszerte még mindig 663 millió ember – azaz minden tizedik ember – él úgy, hogy nem jut biztonságos ivóvízhez, vagyis úgy, hogy megfosztják őt ettől az alapvető emberi jogtól. A megfelelő higiéniás létesítményekre irányuló célt sem sikerült teljesíteni: még mindig 2,4 milliárdra tehető azon személyek száma világszerte, akik nem férnek hozzá megfelelő higiéniás létesítményekhez, azaz minden harmadik embert érint a probléma. A tartósan fennálló vízhiány és vízproblémák az éghajlatváltozás és a demográfiai fejlemények következtében a jövőben valószínűsíthetően mind több és több embert fognak érinteni.

A víz világnapja alkalmából az Európai Unió újólag hangsúlyozza azon vállalását, hogy a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend révén mindenki – de ezen belül is mindenekelőtt a legkiszolgáltatottabb helyzetű csoportok – számára biztosítani fogja a vízhez való hozzáférést és a megfelelő higiéniás létesítmények rendelkezésre állását, valamint a fenntartható vízgazdálkodást. A „senkit sem szabad hátrahagyni” elv melletti elkötelezettségünk azt jelenti, hogy senkit sem hagyunk megfosztani a tiszta vízhez való hozzáférés jogától. Ismételten tanúbizonyságot teszünk továbbá a Párizsi Megállapodás és a marrákesi éghajlat-politikai program melletti elkötelezettségünkről. A két eszköz keretében a nemzetközi közösség megerősítette, hogy eltökélt az éghajlatváltozás elleni küzdelem, illetve amellett, hogy segítse az éghajlatváltozás hatásainak kezelését, a vízre gyakorolt hatásokat is beleértve.

A biztonságos ivóvíz és a megfelelő higiéniás létesítmények biztosítása alapvető szolgáltatásnak minősül. Ezek előfeltételei az egészségnek, a növekedésnek és a termelékenységnek. Az uniós tagállamok általi kétoldalú együttműködésen túl az Európai Unió 2007 óta több mint 2,2 milliárd EUR összeget fordított vízgazdálkodási és higiéniai projektekre több mint 62 országban világszerte. A növekvő humanitárius szükségletekre és a kényszerű lakóhelyelhagyások számának növekedésére válaszul az Uniónak határozott szándéka, hogy a továbbiakban is segítse a természeti és ember által előidézett katasztrófák által sújtott embereket, nevezetesen azzal, hogy hozzáférést biztosít számukra az életet mentő tiszta és biztonságos vízhez.

Az EU emellett – a vízdiplomáciáról szóló 2013. évi tanácsi következtetésekben foglaltak alapján és a regionális fejlesztés stratégiai megközelítése révén – a továbbiakban is támogatni fogja a fenntartható vízgazdálkodást, és ennek keretében világszerte elő fogja mozdítani a határokon átnyúló együttműködést, amely alapvető fontosságú a fejlődés, valamint a stabilitás, a reziliencia, a béke és a biztonság szempontjából. Ezzel összefüggésben kiemelt figyelmet kell fordítani a víz, az energia és az élelmezésbiztonság területe közötti kritikus jelentőségű összefonódásokra. Az EU továbbá szorgalmazza a vízügyi együttműködés területére vonatkozó nemzetközi megállapodásokhoz való csatlakozást. Ezek között külön is megemlítendő a határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelméről és használatáról szóló ENSZ–EGB-egyezmény, valamint a nemzetközi vízfolyások nem hajózási célú hasznosításának jogáról szóló ENSZ-egyezmény. A víz az élet forrása. Az életé, melyet kötelességünk a világ minden szegletében megvédeni.

 E nyilatkozat közzétételére a víz európai és világnapja (2017. március 22.) alkalmából került sor.

A Tanács február 28-án kialakította a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) felülvizsgálatára vonatkozó tárgyalási álláspontját (általános megközelítés). Az ETS az egyik legfontosabb eszköz az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésében. A felülvizsgálat hozzájárul azon uniós célkitűzéshez, hogy az EU – az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségeinek megfelelően – 2030-ra legalább 40%-kal csökkentse az ilyen gázok kibocsátását.

A tanácsi álláspont elfogadásával most megkezdődhetnek a tárgyalások az Európai Parlamenttel annak érdekében, hogy megállapodás szülessen a végleges szövegről.

„Fontos ez nekünk, bolygónknak és az utánunk jövő nemzedékeknek. A Párizsi Megállapodás mérföldkövet jelentett, de a szavakat most tettekre kell váltani. Egy jobban működő ETS nagyobb mértékben csökkenti a kibocsátásokat. Az EU teljesíti ígéreteit, mert szívén viseli mindenki jobb jövőjét.”

Jose A. Herrera, Málta környezetvédelmi minisztere, a Tanács soros elnökeAz EU ETS

A 2005-ben indított kibocsátáskereskedelmi rendszer úgy működik, hogy felső határértéket állapítanak meg a nagykibocsátású ipari ágazatokból és az erőművekből származó összes kibocsátásra. Az évente csökkenő határértéken belül a vállalkozások kibocsátási egységeket vásárolhatnak és adhatnak el. Egy egység egy tonna szén-dioxid – az üvegházhatáshoz elsősorban hozzájáruló gáz –, vagy azzal egyenértékű, más üvegházhatású gáz kibocsátására jogosít. Ez arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy költséghatékony módon csökkentsék a kibocsátásukat.

A vállalkozások alapesetben árverés útján juthatnak kibocsátási egységekhez, egyes ipari ágazatok azonban térítésmentesen kapnak egységeket. A térítésmentes kiosztás a teljesítményre vonatkozó referenciaértékek alapján történik. Ennek keretében az alacsony mértékű károsanyag-kibocsátással járó termelés bevált gyakorlatait jutalmazzák.

Ütemterv és a következő lépések

Az Európai Tanács a 2014. októberi következtetéseiben meghatározta az EU ETS felülvizsgálatának főbb elemeit. A Bizottság ezen iránymutatások alapján 2015 júliusában benyújtotta az irányelvjavaslatát.

Mivel a javaslat a rendes jogalkotási eljárás keretébe tartozik, a végleges szöveg kialakítása érdekében azt mind a Tanácsban, mind pedig az Európai Parlamentben meg kell vitatni. Az Európai Parlament a 2017. február 15-i plenáris ülésén szavazott saját módosításairól. Mivel most elfogadták a tanácsi általános megközelítést is, megkezdődhetnek a tárgyalások.