A Tanács 2016. május 27-én további korlátozó intézkedéseket fogadott el a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal (KNDK) szemben. Az új intézkedések kiegészítik és megerősítik az ENSZ szankciórendszerét, amelyet a Biztonsági Tanács (ENSZ BT) által elfogadott határozatok szabnak meg.
A KNDK 2016. január 6-én atomkísérletet hajtott végre, február 7-én pedig ballisztikus technológiát használva fellőtt egy rakétát: erre válaszul az ENSZ BT 2016. március 2-án elfogadta a 2270 sz. határozatot, újabb korlátozó intézkedéseket vezetve be a KNDK-val szemben. Ezt a határozatot a Tanács 2016. március 5-én és 31-én átültette az uniós jogba.
Tekintve, hogy a KNDK lépései súlyos fenyegetést jelentenek a békére és biztonságra a térségben és azon túl is, az EU úgy határozott, hogy tovább bővíti azokat a szankciókat, amelyek a KNDK nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal vagy más tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programjaira irányulnak. Az új intézkedések értelmében:
Az EU 2006. december 22-én vezetett be korlátozó intézkedéseket a KNDK-val szemben. A hatályos uniós intézkedések mindazokat a határozatokat végrehajtják, amelyeket az ENSZ BT a KNDK ballisztikus rakétatechnológiát alkalmazó nukleáris kísérleteit és rakétakilövéseit követően fogadott el, valamint további önálló intézkedéseket is tartalmaznak. A nukleáris tevékenységekkel, ballisztikus rakétákkal vagy más tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programokhoz felhasználható fegyvereknek, áruknak és technológiának a kivitelére és behozatalára vonatkozó tilalom, illetve a pénzügyi, kereskedelmi és közlekedési/szállítási ágazatra vonatkozó egyéb korlátozások már korábban is érvényben voltak.
A Tanács 2016. március 5-én átültette az ENSZ BT 2270 sz. határozatában foglalt intézkedések egy részét: 16 személyt és 12 szervezetet vett fel azoknak a jegyzékébe, akik az utazási korlátozások és a vagyoni eszközök befagyasztása hatálya alá esnek. A Tanács 2016. május 19-én további intézkedéseket fogadott el, és ezzel a KNDK-val szembeni uniós szankciók már 66 személyt és 42 szervezetet érintenek.
A jogi aktusokat a Hivatalos Lap 2016. május 28-i száma tartalmazza. A határozatot írásbeli eljárással fogadták el.
A Tanács 2016. május 27-én meghosszabbította a szíriai rezsimmel szembeni uniós szankciókat 2017. június 1-jéig. A döntés összhangban van a 2014 decemberi tanácsi következtetésekkel, melyben a Tanács kijelentette, hogy az EU mindaddig nem hagy fel a rezsimmel és annak támogatóival szembeni szankciók kiszabásával és érvényesítésével, amíg az elnyomás folytatódik.
Az EU továbbra is eltökélten törekszik arra, hogy a szíriai konfliktus tartósan rendeződjön. Amint azt a Tanács a Szíriáról, Irakról, valamint a Dáis jelentette veszélyről szóló következtetéseiben kijelentette, az EU továbbra is támogatni fogja a Szíriát támogató nemzetközi csoportot (ISSG) abban, hogy újult erővel igyekezzen elősegíteni az összetűzések beszüntetését. Az EU fokozott politikai szerepet kíván játszani a szíriai béketárgyalások hiteles újrakezdésének elősegítésében. A tárgyalásokat az ENSZ különmegbízottja, Staffan de Mistura koordinálja, és a cél az, hogy az ISSG 2016. május 17-i bécsi nyilatkozatával összhangban megállapodás szülessen egy valós politikai átmenetről. Az EU továbbra is támogatást nyújt ahhoz, hogy a humanitárius segélyeket el lehessen juttatni valamennyi rászoruló szír számára, aki ostromlott és más nehezen megközelíthető területeken él.
A jelenlegi szankciók értelmében többek között olajembargó van érvényben, egyes befektetésekre korlátozások vonatkoznak, a Szíriai Központi Bank eszközei be vannak fagyasztva az EU-n belül, továbbá kiviteli korlátozás vonatkozik azokra a berendezésekre és technológiára, amelyek potenciálisan belső elnyomás céljára alkalmazhatók, illetve amelyek az internet vagy a telefonbeszélgetések ellenőrzésére és lehallgatására szolgálnak. Továbbá 200 személyre és 70 szervezetre vonatkozik utazási tilalom és eszközbefagyasztás a szíriai civil lakosság erőszakos elnyomásért.
A jogi aktusokat a Hivatalos Lap 2016. május 28-i számában teszik közzé. A határozatot írásbeli eljárással fogadták el.
Az Állandó Képviselők Bizottsága 2016. május 25-én megerősítette az Európai Parlamenttel létrejött megállapodást a közszféra weboldalainak és mobil alkalmazásainak az egész Unióban való hozzáférhetőbbé tételére vonatkozó első szabályokkal kapcsolatban.
A vonatkozó irányelvtervezet értelmében az uniós tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a közszektorbeli szervezetek weboldalai és mobil alkalmazásai megfeleljenek a hozzáférhetőségre vonatkozó közös európai előírásoknak. Emellett biztosítani kell a polgárok számára azt is, hogy ha egy tartalom nem hozzáférhető, akkor arra vonatkozóan meghatározott információkat kérhessenek.
Az új előírásoknak köszönhetően a tartalmak hozzáférhetőbbé és jobban felhasználhatóvá válnak minden felhasználó számára, de mindenekelőtt a fogyatékosságuk vagy koruk miatt nehézségekkel szembesülők számára.
Melyek a következő lépések?A megállapodás szerinti szöveget a jogász-nyelvész szakértők véglegesítik, ezt követően pedig először a Tanácsnak, majd a Parlamentnek hivatalosan is jóvá kell hagynia azt. Az eljárás várhatóan ősszel zárul le.
Bővebb információkat a 2016. május 3-i sajtóközleményünkben olvashat (az alábbi linkre kattintva).
A Tanács megállapodott az online tartalomszolgáltatásoknak a belső piacon való, határokon átnyúló hordozhatóságáról szóló rendelettervezetre vonatkozó általános megközelítésről.
A megállapodással a Tanács a rendes jogalkotási eljárás keretében tárgyalásokat kezdhet az Európai Parlamenttel, amint ez utóbbi elfogadja tárgyalási álláspontját.
A Tanács elnöke és Henk Kamp holland gazdasági miniszter így nyilatkozott: „E kezdeményezés megkönnyíti az európai polgárok életét utazásaik során, mivel akkor is hozzáférhetnek majd a saját tagállamukban törvényesen megszerzett vagy előfizetett online tartalmakhoz, ha éppen ideiglenesen egy másik tagállamban tartózkodnak. Vagyis ha egy polgár egy másik tagállamba utazik nyaralni vagy üzleti céllal, éppúgy élvezheti a zenéket, filmeket, játékokat vagy éppen a sporteseményekkel kapcsolatos tartalmakat, mint otthon.”
Az online tartalomszolgáltatásokra való előfizetések hordozhatóságaEgyre jobban terjed a hordozható eszközök, például a táblagépek és az okostelefonok használata, és ez elősegíti az online tartalomszolgáltatások igénybevételét függetlenül attól, hogy a fogyasztó éppen hol tartózkodik.
A fogyasztók részéről gyorsan növekvő igény tapasztalható az iránt, hogy a tartalomhoz és az innovatív online szolgáltatásokhoz ne csak a lakóhelyük szerinti országban férhessenek hozzá, hanem akkor is, ha ideiglenesen külföldön tartózkodnak. Ezért fel kell számolni az egységes piacon az online tartalomszolgáltatásokhoz való hozzáférés és az azok igénybevétele előtt álló akadályokat.
Az online tartalomszolgáltatások határokon átnyúló hordozhatósága előtti akadályok jelenleg abból fakadnak, hogy a szerzői és/vagy szomszédos jogokkal védett tartalom, például audiovizuális alkotások vagy a kiemelt sportesemények közvetítésére való jogosultság területi engedélyhez kötött.
Az általános megközelítés értelmében a rendeletet azokra az online tartalomszolgáltatásokra kell alkalmazni, amelyeket díjfizetés ellenében nyújtanak. Az ingyenes tartalmakat közvetítő szolgáltatók, például az állami adók számára is előnyös e rendelet, amennyiben ellenőrzik, hogy előfizetőik melyik országban tartózkodnak.
A Bizottság 2015 decemberében nyújtotta be az eredeti javaslatot. A javaslat a digitális egységes piaci stratégia keretében indított első kezdeményezések egyike, amelynek célja a digitális tartalmak és szolgáltatások belső piacának megteremtése.
A Tanács 2016. május 26-án az alábbi következtetéseket fogadta el:
Az EU 2016. május 25-én új szabályokat fogadott el az orvostechnikai eszközökre és az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökre vonatkozóan.
A Tanács holland elnöksége és az Európai Parlament képviselői politikai megállapodást értek el, melyhez még a Tanács keretében működő Állandó Képviselők Bizottsága és a parlamenti ENVI bizottság jóváhagyására is szükség van.
A megállapodás tárgyát képező két rendelettervezet várhatóan kettős célt teljesít: annak biztosítása, hogy az orvostechnikai eszközök és az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök biztonságosak legyenek, egyszersmind lehetővé téve, hogy a betegek indokolatlan késlekedés nélkül innovatív egészségügyi ellátásban részesülhessenek.
Az orvostechnikai eszközök és az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök termékek széles körét ölelik fel a ragtapasztoktól a csípőprotézisekig, és a terhességi tesztektől a HIV-tesztekig.
„Fontos megállapodás ez a polgárok számára: előbb vagy utóbb mindenki kapcsolatba kerül a betegségek diagnosztizálására, megelőzésére, kezelésére vagy enyhítésére szolgáló orvostechnikai eszközökkel. A megállapodás révén a betegek egészségi állapota és a fogyatékossággal élők életminősége is javulni fog. Ezenfelül biztosítani fogja az egyenlő versenyfeltételeket az EU-ban működő 25 000 orvostechnikaieszköz-gyártó (köztük sok kkv) számára, akik több mint félmillió munkavállalót alkalmaznak” – mondta Edith Schippers, holland egészségügyi miniszter, a Tanács elnöke.
Az elért megállapodás célja az orvostechnikai eszközök biztonságának garantálása, mégpedig két módon: az eszközök piaci forgalmazására vonatkozó szabályok megerősítése és a forgalmazott eszközök ellenőrzésének szigorítása révén.
A megállapodás tovább szigorítja az azon független szervekre vonatkozó szabályokat, melyek az orvostechnikai eszközök piaci forgalmazást megelőző értékeléséért felelnek. Az új szabályok meg fogják erősíteni az úgynevezett bejelentett szervezetek tagállami hatóságok által végzett ellenőrzését. Az új szabályok révén e szervezeteknek jogában állna és egyben feladata is lenne az, hogy a gyártók üzemeiben be nem jelentett helyszíni ellenőrzéseket végezzenek. A bejelentett szervezeteknek biztosítaniuk kell majd, hogy megfelelő képesítéssel rendelkező személyzetet alkalmazzanak.
A rendelettervezetek arra vonatkozó kifejezett rendelkezéseket is meghatároznak, hogy a gyártók feladata legyen a forgalomba hozott eszközök minőségének, működésének és biztonságosságának a nyomon követése. Ezzel a gyártóknak aggályok felmerülése esetén módjában áll majd gyorsan reagálni, és a naprakész adatok alapján folyamatosan javítani tudják majd eszközeiket. A gyártóknak és más gazdasági szereplőknek egyértelműen meghatározott feladatkörük lesz, például a felelősséget illetően, illetve az eszközök miatti panaszok felvétele is az ő feladatuk lesz. A rendelettervezetek az eszközökre vonatkozóan rendelkezésre álló klinikai adatok rendelkezésre állását is javítani fogják. A klinikai vizsgálatokban részt vevő betegek védelmét is megerősítik.
A magas kockázatú eszközökre vonatkozó szabályok megerősítéseEgyes magas kockázatú eszközöket, például az implantátumokat további szakértői ellenőrzésnek lehet alávetni, mielőtt forgalmazásra kerülnének. A szakértői bizottságok és a laboratóriumok kulcsszerepet játszanak majd a jogalkotási rendszer támogatásában azzal, hogy szaktanácsadással és iránymutatással szolgálnak a klinikai aspektusokról a bejelentett szervezetek, az illetékes hatóságok és a gyártók számára.
Az új uniós szabályok kifejezetten kiterjednek egyes olyan eszközökre is, melyek orvosi célt ugyan nem szolgálnak, de az orvostechnikai eszközökhöz hasonló jellemzőkkel bírnak. Ilyenek például a kozmetikai célokat szolgáló töltőanyagok és színes kontaktlencsék.
Nagyobb átláthatóság a betegek számára és fokozott nyomonkövethetőségKözponti adatbázist hoznak létre, hogy jobb rendszert alakítsanak ki az összes releváns információ kezelésére. Az adatbázis kiterjed majd a gazdasági szereplőkre, a bejelentett szervezetekre, a piacfelügyeletre és -ellenőrzésre, a klinikai vizsgálatokra és a tanúsítványokra is. Ezenfelül átfogó információkkal szolgál majd a betegek, az egészségügyi szakemberek és a nagyközönség számára az EU-ban kapható termékekkel kapcsolatban, hogy döntésüket a kellő információk ismeretében hozhassák meg. A beültetett eszközzel rendelkező betegek megkapják az eszközzel kapcsolatos legfontosabb adatokat, beleértve az esetleges elővigyázatossági megfontolásokat is.
Az eszközök egyedi azonosítószámot kapnak, hogy nyomon lehessen őket követni az ellátási láncban egészen a végfelhasználóig vagy a betegig.
Következő lépésekA Tanács keretében működő Állandó Képviselők Bizottsága valószínűleg 2016 júniusának közepén kap majd felkérést, hogy hagyja jóvá a megállapodást. Amint a Parlament ENVI bizottsága is megerősítette, hogy elfogadja a kompromisszumot, a Tanács felkérést kap a megállapodás megerősítésére. A szövegek jogász-nyelvészi ellenőrzését követően a két rendeletet a Tanács és a Parlament hivatalosan is elfogadja. Az új szabályokat a kihirdetésük után három évvel, míg az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökre vonatkozóakat a kihirdetést követő öt év elteltével kell alkalmazni.
A Tanács 2016. május 26-án általános megközelítést fogadott el a széles sávú szolgáltatások élénkítésére vonatkozó határozattervezetről. Ennek értelmében a nagysebességű adatforgalmat és kiterjedt lefedettséget lehetővé tevő 700 MHz-es frekvenciasávot 2020-ig felszabadítanák a vezeték nélküli széles sávú kommunikáció számára Európában. A 700 MHz alatti frekvenciasávok esetén legalább 2030-ig megmaradna a műsorszóró szolgálatok elsőbbsége.
Henk Kamp holland gazdasági miniszter szerint „a 700MHz-es frekvenciasáv felszabadítása a széles sávú mobilkommunikáció számára fontos lépés abba az irányba, hogy a széles sávú szolgáltatások mindenki számára elérhetők legyenek Európában. A gyors internetkapcsolat nem csupán az EU gazdaságának fejlődése, hanem az uniós polgárok mindennapi élete szempontjából is fontos. A 700 MHz-es frekvencia a kapcsolódó intézkedésekkel együtt lehetővé teszi, hogy 2020-ra egész Európa egész területén gyors internetkapcsolat épüljön ki.”
A 700 MHz frekvenciasáv használatának módosítása harmonizált műszaki feltételek mellettA Tanács álláspontja szerint az uniós tagállamoknak – harmonizált műszaki feltételek mellett – 2020. június 30-ig kell majd a 700 MHz-es (694–790 MHz) frekvenciasávot a vezeték nélküli széles sávú szolgáltatások számára újrakiosztani. Amennyiben ezt nem tudják megtenni, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy indokolt esetben a sáv rendelkezésre bocsátását legfeljebb két évvel elhalasztják. A halasztást indokolhatja például a megoldatlan káros zavarás vagy a határokon átívelő koordinációval kapcsolatos lezáratlan kérdések.
A tagállamoknak 2018. június 30-ig nemzeti menetrendet kell elfogadniuk a határozat végrehajtásának módjáról. E menetrendek nyilvánosak lesznek.
A hagyományos televíziós szolgáltatások védelmeA tanácsi határozat arra kötelezi a tagállamokat, hogy nemzeti szükséglet függvényében legalább 2030-ig tartsák fenn a 700 MHz alatti(470 – 694 MHz) frekvenciasávot a digitális televízió és a vezeték nélküli mikrofonok számára. Ez hosszú távú szabályozási biztonságot ad az audiovizuális ágazatnak abból a szempontból, hogy elegendő spektrum áll rendelkezésére, így az ágazat továbbra is nyújthatja és fejlesztheti szolgáltatásait és biztosítani tudja a szükséges beruházásokat.
A tagállamok bizonyos feltételek mellett ezt a sávot másra is használhatják, például vezeték nélküli internetszolgáltatások nyújtására.
Nagy sebességű vezeték nélküli szolgáltatások EurópábanA 470–790 MHz terjedő frekvenciasávot jelenleg széles körben használják digitális televíziós műsorszórásra, valamint vezeték nélküli mikrofonok üzemeltetéséhez például színházakban, koncerteken és sporteseményeken.
A 700 MHz-es sáv ugyanakkor nagy sebessége és jó penetrációja miatt ideális a vezeték nélküli internetszolgáltatásokhoz. A frekvenciasáv összehangolt használata elő fogja mozdítani a 4G elterjedését és a jó minőségű európai széles sávú szolgáltatást. Ezt követően könnyebb lesz majd az 5G szolgáltatások bevezetése is, amikor azok (2020 körül) elérhetővé válnak. Mindez lehetővé teszi olyan innovatív szolgáltatások Európa-szerte történő hatékony elterjesztését, mint például az összekapcsolt autók, az intelligens városok vagy a távegészségügyi ellátás.
Hogyan tovább?Az általános megközelítés képezi majd a Tanács álláspontját az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalások során. A Parlament még nem fogadta el az álláspontját. Mindkét intézménynek el kell fogadnia a szöveget, mielőtt az jogszabállyá válna.