Feed aggregator

Hónapokkal a menekültválság kezdete után az érintett államok megegyeztek, hogy ezentúl nem fogják egymásra tolni a bevándorlók tömegeit anélkül, hogy előtte megbeszélnék.

Délután találkoznak az unió vezetői, Brüsszelnek elege van a káoszból, de van olyan ország, ami már most elutasítja a rendezési terveket.

Szlovákia és a kisebbségpolitika – Hodossy Katalin és Tokár Géza Krasznahorkán, a Gombaszögi Nyári Táborban beszélgetett a téma kapcsán, kitérve arra, hogy néz ki most a hivatalos kisebbségvédelem és mit (nem) tesznek értünk a szlovák állami intézmények. A televizio.sk jóvoltából itt a videófelvétel.

Mindenki életében meghatározó szerepe van a pályaválasztásnak. Ha úgy dönt a hallgató, hogy külföldre vágyik tovább folytatni tanulmányait, először a legfontosabb, hogy keresse meg az iskolája ösztöndíj koordinátorát és egyeztessen vele. Számoljon be a terveiről, és érdeklődjön a lehetőségekről. Szinte minden intézményben megtalálható az Erasmus , a Ceepus és a DAAD ösztöndíj program.

Ha rögtön nem tervez iskolát váltani, és határokon kívül továbbtanulni, akkor érdemes csereprogramokra jelentkezni. Ez arról szól, hogy bizonyos meghatározott ideig egy kint élő családnál van a szállás, ahol hasonló korú és érdeklődési körű diákkal vannak együtt. Általában ugyanabban az iskolában történik az elhelyezés, a könnyebb beilleszkedés miatt.Ezalatt belátást nyer a más nemzetiségű diákok életébe. Két-három hónap után a hallgató hazajön friss tapasztalatokkal.

Innentől kezdve már tudja, hogy miről van szó, tisztában van a követelményekkel, így könnyebben tud döntést hozni.

Iskolák, melyek részt vesznek az ösztöndíj programokban ( a teljesség igénye nélkül )

Ausztria :

• Bécsi Egyetem ( Wirthschaftsuniversitat Wien )
• Webster University

Németország:

• freiburgi Albert-Ludwigs Universitaet

Skócia:

• University of Edinburgh

Görögország:

• National Technical University of Athens

 

Ezek az intézmények többnyire figyelembe veszik a családi körülményeket, ezáltal sok képzés ( alap és mester egyaránt ) ingyenes. Választható kollégium és albérleti megoldás is.

Il y succède à la 13ème DBLE.

Ezen a hétvégén tovább folytatódik a választási hullám Afrikában és sajnálatos vagy éppen érthető módon az a tendencia is, amelynek következtében eléggé egyértelműen valószínűsíthető a voksolás kimenetele – így van ez most Elefántcsontparton, Tanzániában és a Kongói Köztársaságban is (bár utóbbiban nem választásra, hanem népszavazásra kerül sor). Elefántcsontparton ma (10.25.) járulhatnak az urnák elé a választásra jogosult, regisztrált szavazók (valamivel több mint 6 millióan), hogy eldöntsék, a jelenlegi elnök és egyértelműen legnagyobb esélyes, Alassane Ouattara  valamint fő kihívója, Charles Konan Banny közül ki folytassa tovább azt a munkát, amelynek eredményeként létrejött egy bizonyos mértékig stabil ország a nyugtalan és zavaros politikai eseményekkel megáldott nyugat-afrikai régióban.

Szerencsére valószínűsíthető, hogy olyan durva konfliktus és erőszakhullám most nem várható, mint 2010-ben, amikor az akkori hivatalban lévő elnök, Laurent Gbagbo és kihívója, Alassane Ouattara hívei szabadították el a káoszt (és okozták több mint 3 ezer ember halálát) az országban egy olyan voksolás után, amely elvileg végleg begyógyította volna a polgárháború után magához térő országban a harcok okozta mély sebeket. És miért lehet azt mondani, hogy nem valószínű a komolyabb erőszakos konfliktus és a kimenetel is eléggé kiszámítható? Ennek több oka is van, az egyik főként a hasonló konfliktusok után éledező más afrikai országokban is látható békevágy és az újabb háborús állapotok elkerülésének akarata, a másik pedig az ellenzék megosztottsága, hiszen Ouattara ellenfelei hónapok alatt sem voltak képesek egy megfelelő koalícióba tömörülni – és ha ehhez hozzávesszük azt, hogy a visszásságok és ilyen-olyan botrányok ellenére Ouattara gazdaságélénkítő (milliárdokat öltek infrastruktúrafejlesztő projektekre) és stabilizáló intézkedései egész jól beváltak az elmúlt években, akkor látható, hogy miért jósolható meg ennyire az eredmény és az utána várható elfogadottság vagy éppen tiltakozás mértéke.

Az Ouattara mögött felsorakozó RDR (Köztársaságiak Tömörülése) – PDCI (Elefántcsontparti Demokrata Párt) koalíció legfőbb ellenfele a Nemzeti Változás Koalíciójának (CNC) jelöltje, az egykori Ouattara-szövetséges, Charles Konan Banny, aki mögé egyébként az egykori Gbagbo-párt, az Elefántcsontparti Népfront (FPI) azon frakciója is felsorakozott, amelyik Laurent Gbagbo szabadon engedését és rehabilitációját követeli – a másik, nagyobb FPI-frakció viszont teljesen független ellenzékként méretteti meg magát az egykori Gbagbo-tanítvány, Pascal Affi N’Guessan jelölt mögött felsorakozva. Banny és N’Guessan relatíve még komoly kihívást is jelenthetne Ouattara számára, aki eléggé egyoldalúan és diszkriminatív módon hajtotta végre a 2010-2011-es konfliktus után az igazságszolgáltatást, plusz a döbbenetes mértékű gazdasági fejlődést sem tudta megfelelően szétteríteni a különböző társadalmi rétegek között, amiért azonban mégsem várható komoly változás, az az, hogy sem Banny, sem N’Guessan nem volt képes egységes támogatói kört felsorakoztatni maga mögött, pártjaik szétdarabolódtak és ezzel pont azt az egységes bázist bontották meg, amelyre alapozva reálisan kihívást tudtak volna Ouattarának produkálni.

Valószínűleg azonban a regnáló elnök az első körben nem lesz képes abszolút többséget szerezni (főként, ha a legnagyobb kihívásnak számító szavazói részvételt nem sikerült a kampányokkal feltornázni), tehát novemberben még számítani lehet egy második fordulóra is. A legvalószínűbb kimenetel tehát: Ouattara győzelem az első fordulóban, Kanny jelentősen lemaradva a második helyen és igazán komoly erőszakra nem kell számítani.

twitter.com/napiafrika

2 ember kedveli ezt a posztot.Tetszett az írás.Tetszett az írás.

Russian Sukhoi Su-33 Carrier-Based Air Superiority Fighter

REUTERS/Sigtryggur Arie

L’Union européenne a osé l’impensable, résister aux États-Unis ! Et pas dans n’importe quel domaine, mais dans celui qui est au cœur de la souveraineté étatique, celui de la « sécurité nationale ». La Cour de justice européenne a, en effet, jugé, le 6 octobre dernier, dans une affaire opposant un citoyen autrichien à Facebook, que les entreprises américaines ne pouvaient pas transmettre les données personnelles des Européens vers les États-Unis, celles-ci n’y bénéficiant d’aucune protection réelle ce qui porte « atteinte au contenu essentiel du droit fondamental au respect de la vie privée » et à l’État de droit. Tous les accords trouvés avec les États-Unis depuis 15 ans s’effondrent donc d’un coup : non seulement Facebook, Google, Apple, Amazon et autres géants américains ne pourront plus transmettre de données vers le territoire américain, vers c’est aussi vrai pour les compagnies aériennes (PNR, passenger name recorder) ou encore les banques (SWIFT) européennes.

Ce qu’a fait la Cour, aucun État membre n’a osé le faire vu les implications diplomatiques et économiques. Bien au contraire : depuis 2000, ils ont toujours cédé face aux exigences de plus en plus grandes des Américains en matière de transfert de données personnelles, alors que, au nom de leur doctrine extensive de sécurité nationale, ils refusent de respecter la vie privée du reste du monde (mais aussi des Américains depuis le Patriot Act, mais cela, c’est leur affaire). Pis : l’affaire Snowden a montré que les États-Unis, en matière de collecte de données, ne s’embarrassaient pas des normes inhérentes à l’État de droit. La Commission et le Parlement européen, largement soumis à l’influence des gouvernements de l’Union, ne se sont pas montrés plus exigeants, se contentant des protestations de bonne foi des autorités américaines. Il faut dire que les États-Unis n’ont pas hésité à menacer les Européens de mesures de rétorsion s’ils se montraient un peu trop regardants, par exemple en interdisant aux compagnies aériennes européennes qui ne transmettraient pas les données personnelles de leurs passagers d’avoir accès à leur territoire… Certes, les Européens pourraient faire de même, mais l’Union n’est pas une fédération achevée et les États, qui gardent l’essentiel de leurs prérogatives souveraines contrairement à une légende tenace, ont eu trop peur d’être ciblés individuellement par les Américains pour entrer dans un tel bras de fer. La Commission et le Parlement n’ont fait que prendre acte de ce rapport de force.

Le «safe harbor», une coquille vide

Néanmoins, pour rassurer les citoyens inquiets, la Commission a créé un cadre juridique, en 2000, censé offrir une protection équivalente à celle qui existe dans l’Union pour les données transmises aux États-Unis. C’est le fameux « safe harbor » ou « sphère de sécurité », une sorte de code de bonne conduite reposant, comme le dit la Cour de Luxembourg, « sur l’autoévaluation et l’autocertification » des entreprises américaines, censé garantir, notamment, un droit d’accès et de rectification aux citoyens européens. C’est ce « safe harbor » que la Cour a démoli : pour elle, il s’agit d’une coquille vide, ce qui ne constitue pas vraiment une surprise. Elle souligne ainsi qu’il « est uniquement applicable aux entreprises américaines qui y souscrivent, sans que les autorités publiques des États-Unis y soient elles-mêmes soumises. En outre, les exigences relatives à la sécurité nationale, à l’intérêt public et au respect des lois des États-Unis l’emportent sur le régime de la sphère de sécurité, si bien que les entreprises américaines sont tenues d’écarter, sans limitation, les règles de protection prévues par ce régime, lorsqu’elles entrent en conflit avec de telles exigences ».

En clair, les autorités américaines peuvent se servir librement, sans aucun principe de proportionnalité, dans les serveurs des entreprises sans avoir à respecter les droits fondamentaux de la personne. En effet, les citoyens européens n’ont aucun droit d’accès, de rectification, de suppression des données les concernant et qui sont traitées par les autorités américaines. De même, ils ne disposent d’aucune voie de recours judiciaires, ce qui les prive « du droit fondamental à une protection juridictionnelle effective, une telle possibilité étant inhérente à l’existence d’un État de droit ». Pour la Cour, la « sphère de sécurité » n’offre donc absolument pas un « niveau de protection équivalent » à celui qui existe dans l’Union. Mieux : la Cour estime que le constat par la Commission de l’existence d’un niveau de protection des données équivalent ne prive nullement les autorités nationales de protection des données (comme la CNIL en France) de leur pouvoir de contrôler au cas par cas que tel est bien le cas. Autrement dit, la protection dont bénéficient les citoyens européens est triple : par la Commission, par la Cour de justice qui contrôle la Commission et par les autorités nationales qui s’assurent que dans chaque cas les droits des Européens sont protégés.

Les entreprises prises en étau

La Commission et les États membres ont donc reçu un véritable coup de massue de la part du juge européen. C’est toute la beauté du système communautaire : il peut se montrer plus grand que la somme des États et des intérêts nationaux. « La Cour de justice a pallié la défaillance du législateur », estime Nathalie Martial-Braz, professeure de droit privé à l’Université de Bourgogne-Franche Comté et spécialiste du droit numérique. « En l’absence de texte, elle assure elle-même la protection nécessaire ». La Cour a fait exactement la même chose, le 13 mai 2014, dans l’affaire Google Espagne, en consacrant le droit à l’oubli numérique et en mettant fin au régime d’irresponsabilité organisé par les géants américains (cela s’applique aussi à Wikipédia, organisme sans but lucratif).

Les conséquences de l’arrêt Facebook sont énormes, tant d’un point de vue diplomatique, d’où la gêne à peine dissimulée de la Commission qui se retrouve avec une grenade dégoupillée entre les mains en pleine négociation du traité transatlantique (TTIP), qu’économique : « tous les transferts de données personnelles vers les États-Unis sont désormais invalides », souligne Nathalie Martial-Braz. Certes, les entreprises peuvent encore utiliser des clauses contractuelles entre elles (les BCR), mais elles devront être validées par les autorités nationales de régulation, ou encore demander le consentement express de chaque personne… Ce qui s’annonce complexe, quand on sait que 95 % des données passent par le « safe harbor ».

Pour Nathalie Martial-Braz, « les entreprises sont prises dans un étau : soit elles arrêtent de transférer des données et elles s’exposent à des sanctions américaines, soit elles continuent et elles s’exposent à des sanctions européennes ». Et là, on touche du doigt les limites du droit européen et des différents droits nationaux : les sanctions pécuniaires restent, contrairement à ce qui se passe aux États-Unis, largement symboliques en Europe. En clair, cela devrait conduire les entreprises à… ignorer l’arrêt de la Cour de justice, car cela leur coûtera infiniment moins cher. Le seul moyen de résister au rouleau compresseur américain serait donc que le législateur européen instaure des sanctions à la hauteur de l’enjeu, sauf à rendre symbolique la protection offerte par le droit européen. Autrement dit, dans l’affaire Facebook, l’Union a fait la démonstration de sa raison d’être. Mais la Commission et les États peuvent parfaitement faire la démonstration inverse en privant de griffes et dents les juges européens. Avec le risque d’accroitre l’euroscepticisme, car c’est « l’Europe » qui sera rendue responsable de cette incapacité à agir. Et non les États membres.

N.B.: article paru dans l’Hémicycle de novembre 2015

Szeptember közepétől október 21-ig tartott az amerikai hadsereg Németországban állomásozó 2. lövész (lovassági) ezrede és a tatai MH 25. Klapka György Lövészdandár Brave Warrior 2015 elnevezésű gyakorlata. A U.S. Army vilsecki 2. ezredének alapvetően felderítésre fókuszáló 4. százada Csehország és Szlovákia érintésével közúton települt át Magyarországra, ahol a Magyar Honvédséggel közösen vízi átkelést hajtott végre a Mosoni-Duna győri szakaszán. A Brave Warrior 2015 október 21-én megtartott záró mozzanatán már részt vettek a U.S. Air Force október 16-án Magyarországra települt A-10-es repülőgépei is.

Két ponyvás standard Humvee és a 0 pontra érkező BTR-ek egyike.

Egy M1126 Stryker ICV (Infantry Carrier Vehicle) harcjármű is felbukkan a napsütésben. Az ICV a kétfős kezelőszemélyzet mellett kilenc lövészt szállíthat. A járműből távirányítással vezérelhető torony fő fegyvere egy 12,7 mm-es M2-es géppuska, de gránát- és ködvetőket is elhelyezhetnek rajta. A torony kamerájának segítségével a kezelő egy kisméretű monitoron kísérheti figyelemmel a kinti eseményeket.

A Stryker M1127 RV (Reconnaissance Vehicle) felderítő változata, tetején a géppuskával és a jármű lelkével, a LRAS3 nagy hatótávolságú felderítő rendszerrel. A LRAS3 infravörös és optikai kamerája az éjjel-nappali felderítő képességet, GPS-szel kombinált lézer távolságmérője a cél helyzetének meghatározását és folyamatos nyomon követését biztosítja, a „találd meg és azonosítsd az ellenséget, mielőtt ő teszi ezt veled” elgondolás szellemében.

Az amerikai hadseregben a nyolcvanas évek közepe óta használatos a Humvee, amely a HMMWV (High Mobility Multipurpose Wheeled Vehicle) rövidítésnek köszönheti hétköznapi nevét.

Örökzöld a szó minden értelmében. Egy URAL 4320-as alvázra épített műhelykocsi is megérkezik a 0 pontra.

A Magyar Honvédség Mercedes G 270-esének mentő változata.

M1151-es Humvee-sor 360 fokban mozgatható toronnyal felszerelve. A toronylövészt körben páncél védi, fegyvere többféle lehet.

Az M1151-es sorozat már komolyabb páncélvédettséget és golyóálló üvegeket kapott.

A Humvee M997-es mentő változatában négy fekvő sebesültet lehet elhelyezni.

Alakmásítók kerülnek a G-280-as terepjárót álcázó háló alá. A kocsi tetején lévő fegyvertartó állvány hazai kialakítás, a 7,62 mm-es PKM géppuska számára készült.

A 4/2-esek zászlaja és katonái egy M1126-os Stryker előtt. Az amerikai hadtörténet két Stryker nevű katonát jegyez, Stuart S. Stryker tizedest és Robert F. Stryker szakaszvezetőt. Mindketten Becsületrendet kaptak helytállásukért. A tizedes a második világháborúban esett el, a szakaszvezető Vietnamban. A hadsereg nyolckerekűje az ő nevüket viseli.

A Stryker M1133 jelzésű egészségügyi (Medevac) feladatokra specializált járművének belső tere.

A kincstári kannáról lassan lekopik a Közel-Keleten használt homokszínű festék.

A Stetson kalap története az amerikai hadseregnél az 1800-as évekig vezethető vissza. Hagyományőrzésből ünnepi alkalmakkor vagy hivatalos eseményeken ma is viselik a terepszínű öltözék részeként.

Strykerek a 0 pont parkolójában. Valamennyi Stryker verziót 350 lóerős Caterpillar motor hajtja, mind a nyolc kerék hajtott és négy kormányzott. Az egyes változatok páncélvédettsége különböző.

Némi csevegés a copfos katonai rendész és a ponyvás Humvee személyzete között. A jármű motorháztetején gyorsan telepíthető pengés drótakadály van rögzítve, a kocsi elejét bozóttörő rács védi. A platón katonák vagy különböző mobil berendezések konténerei is szállíthatóak.

A fák között egy Humvee vezetésével indulásra várnak a műszaki mentők és a lőszerutánpótlást szállító logisztikusok teherautói.

A gyakorlótéren már elfoglalta a helyét az egyik Stryker.

*

A Kecskemétről érkezett Gripen géppár vezére az első, felderítő áthúzást végzi, miközben infracsapdát szór.

A Gripenek a második körben gépágyúval támadják a földi célt.

A földi erők is előretörnek; egy BTR-80/A dagasztja a sarat.

A dolomitos lőtéren Strykerek és BTR-ek nyomulnak előre.

A közvetlen légi támogatás (CAS) három A-10-es formájában valósul meg. Az első éppen a lőtér fölé ér.

Erdőbeli rejtekükből a fák között manőverezve indulnak meg a tatai 11. harckocsizászlóalj T-72-esei.

A harckocsi az erdőt a nyílt tereptől elválasztó földúton halad át.

A georgiai 74. vadászszázad A-10-ese ismét a lőtér fölé érkezik és a gépágyúval rövidesen tüzet nyit a pilóta. A gépen két, földi célpontok elleni Maverick rakéta és egy Litening célzókonténer van függesztve. Jól látszik, hogy a konténer szenzortornya nyitva van. 

A Flying Tigers második gépe egy kicsit magasabban követi a vezért. A vicsorgó fogsor alatt kilóg a szárazföldi katonák nagy barátja, a GAU-8-as gépágyú csőkötege. Maga a fegyver jókora részt elfoglal, nagyjából addig ér a törzsben, ahol a felségjel látható.  

A T-72-esek immár a nyílt terepen robognak előre.

Kő, sár és itt-ott némi bozót a felázott lőtéren. A Humvee ennél nehezebb tereppel is jól elboldogul.

Egy Közel-Keletre kamuflált M984 Wrecker műszaki mentő dönget át a pocsolyán.

A BTR gépágyúja ezúttal oldalra néz.

M6-os ködvető-köteg és a jármű parancsnoka egy sebesültszállító Strykeren. A járműnek fegyverzete nincs, de páncélvédettsége lehetővé teszi, hogy a harcoló katonák közelében maradjon és azonnali segítséget nyújtson, ha kell.

Hidraulika-rendszer nyitja a hátsó ajtót a mentő Strykeren vagyis az M1133-as MEV-en (Medical Evacuation Vehicle).

A MEV-ből hordágyon emelik ki az első sebesültet, akit majd helikopter szállít tovább. A MEV szűkös belsejében legfeljebb hat sebesült szállítható.

Az amerikaiak gyakorlóját – bár ott nem így hívják – mintha kifejezetten a sáros terephez találták volna ki. A hordágyon magyar katona fekszik.

Az egyik amerikai a sebesülttel marad, amíg társai visszatérnek a másik sebesültért.

Jól ismert, de régen látott mozzanat: magyar Mi-8-as érkezik a sebesültekért. A zöld füst nem csak azt a helyet jelzi a Medevac gépnek, hogy hol várnak rá, hanem a szélirányt is.

Egy pillanat és földet ér a sebesült számára létfontosságú légi mentést biztosító helikopter.

Újabb A-10-es áthúzás emlékeztet rá, hogy a légi támogatók nem mentek sehova, továbbra is segítik a harcolókat. Zárójelben: mivel a világon mindenhol van magyar, éppen az A-10-es közösségben ne lenne?

A Mi-8-as fedélzeti technikusa az ajtónál várja a sebesültszállítókat. A helikopter pillanatokon belül indulhat is tovább.

Utánpótlás nélkül a legjobban megtervezett művelet is elakad egyszer. A magyar és az amerikai logisztikusok teherautói a tervezett időben érkeznek.

A magyarok konténerszállító MAN teherautójáról gyorsan lekerül a rakomány, egy lőszeres konténer. (A MAN-t korábban tévesen Oskoshként jelöltem meg. Az olvasói észrevételt ezúton is köszönöm! Sz.T.)

MAN hozta, Oskosh viszi.

Ezt a típust se látjuk többé a környékünkön – gondoltuk 2012-ben, amikor az utolsó európai A-10-es század csehországi éleslövészetét nézhettük meg hazatelepítésük előtt pár hónappal. Tévedtünk.

Az A-10-es 11 függesztési pontjából mindössze három foglalt.

Ez közel volt! A háromgépes A-10-es kötelék vezére egy alacsony áthúzással villan el a megfigyelő pont előtt.

A Wrecker egy BTR-t vontatva igyekszik vissza.

Varacskos disznó hempereg a levegőben, miután ventillátorszerű hangjával sokadszorra is átsuhant a megfigyelőpont felett.

Nem sok látszik belőle, de egy TOW páncéltörő rakéta indul egy Strykerről. Pontosabban már úton van a cél felé.

A számos találat egyike.

*

A gyakorlat végén a résztvevők a megfigyelő pont előtt sorakoznak fel. Égre meredő gépágyúkkal érkeznek a BTR-80/A-k és beállnak egy géppuskás BTR-80-as mellé.

Egy kisebb ligetet cipel magával az egyik felderítő Stryker.

A tatai dandár katonái a harckocsikban és harcjárművekben használatos fejvédőben.

Visszatér az amerikaiak önjáró és a vontatott tüzérsége is. A háttérben a környék jellegzetes épülete, az egykori hajmáskéri tüzérségi iskola épülettömbjének szürke tornya magasodik.

Járművek, járművezetők és a gyalogság.

Strykerek és BTR-ek  avagy harcjárművek nyolc keréken.

Hat T-72-es és egy Stryker ICV.

Az európai környezetbe jobban illő zöld színben is láthattunk műszaki mentő Wreckert.

Könnyű, ha nem is úgy néz ki. A gyakorlaton a U.S. Army az M777-es, 155 mm-es vontatott tarackkal is lőtt.

A gyakorlat után - akárcsak a többi jármű - a tatai T-72-es is „nyakig” sáros. A kép láttán óhatatlanul is eszembe jutott egy 1998-as gyakorlat. 

Véget értek a beszédek, a zászlókat levonták és a járművek is elvonulnak. Vajon mire gondolhat a Humvee toronylövésze?

Harckocsiágyúk kerekes és lánctalpas alvázon. A T-72-esek mellől a Stryker 105 mm-es ágyúval ellátott MGS (Mobile Gun System) változata indul. Ennek az M68-as fegyvernek egy másik változata van az M1 Abrams harckocsikban. Egy MGS 18 darabot vihet magával négy különböző típusú lőszerből, attól függően, hogy a célpont élőerő, megerősített bunker vagy páncélozott jármű.

M1134 ATGMV (Anti-Tank Guided Missile Vehicle) a páncéltörő feladatú Stryker jelzése. A jármű tetején a TOW páncéltörő rakéta indítója van.

A 0 pont parkolójában elhelyezett Mi-8-as napfényben és dízelfüstben. A gyakorlatnak vége.

* * *

Fotó: Szórád Tamás

À l'approche de l'élection présidentielle qui aura lieu dimanche, de nombreuses ONG dénoncent le harcèlement et les violences subies par les militants de l'opposition ivoirienne. Au delà du scrutin dont le scénario est trop bien ficelé, Survie dénonce la réinscription des relations franco-ivoiriennes dans le temps long de la Françafrique. La Fédération internationale des droits de l'Homme (FIDH), Human Rights Watch (HRW) et treize organisations ivoiriennes ont publié, ce 21 octobre, un communiqué de presse (...) - Côte d'Ivoire / Côte d'Ivoire, Communiqués de presse, Élections, Armée française, Une, Alassane Ouattara

A Szlovák Köztársaság Kormányhivatala az év folyamán – kisebbségi szakértők bevonásával – dolgozik egy akcióterv létrehozásán, mely a következő időszak kisebbségvédelmi intézkedéseit foglalná keretbe. Az elmúlt hónapokban megfogalmazódott egy javaslatcsomag a nyelvhasználat, a kisebbségi kultúra és az oktatásügyi intézkedések területén, a Kormányhivatal pedig a szakértőkön túl civil szervezeteket és érdeklődőket is be szándékozik vonni a folyamatba. A hivatal három munkatalálkozót szervez: Besztercebányán november 5-én, Kassán november 6-án, Pozsonyban pedig november 9-én zajlik egy egyeztetés. Mivel a kijelölt helyszínek kapacitása véges, az érdeklődők az  ivana.sostakova@vlada.gov.sk címen jelezhetik részvételi szándékukat, legkésőbb keddig, azaz október 28-ig.

 

Among the three principal politicians who have struggled for power in Côte d’Ivoire since 1995, President Alassane Ouattara, 73, is the only one still in the game and is most likely to win the presidential election on 25 October.