Senior officers from Ukraine’s State Border Guard Service participated in a study visit to Madrid, Spain, from 4 to 7 November 2024. The study visit was organized by the OSCE’s Transnational Threats Department, in close co-operation with the Spanish National Police, for fourteen representatives - including seven women and seven men. The visit focused on national travel documents, including how Spain issues and prints their national passports, methods of detecting forgeries at their borders, digital identity, and methods of risk analysis to identify trends in use of forged travel documents.
The delegation explored how Spain manages its national travel documents, with insights into the issuance and printing processes of Spanish passports. They also learned methods for detecting forged documents at border checkpoints, explored the growing use of digital identity, and examined analytical approaches to identify trends in document fraud.
The four-day visit featured a visit to the National Coordination Center for Border Posts (CEFRONT) where participants gained an understanding of the center's organizational structure and unit coordination, and discussed some key lessons learned on co-ordination of border crossing points. The group of visiting border guards also received an overview of the risk analysis strategies and methodology used by the Spanish National Police to counter irregular migration and use of forged travel documents.
The Ukrainian officers visited several critical sites, including the Documentation Division, where they observed the passport issuance process in real-time, as well as the operations of Mobile Documentation Units. The delegation also toured Spain’s National Mint and Stamp Factory, Fábrica Nacional de Moneda y Timbre (FNMT), where Spanish passports and other secure documents are produced.
The study visit concluded with a comprehensive tour of Adolfo Suárez Madrid-Barajas Airport (MAD), one of Europe's busiest airports. Here, the Ukrainian officers had the opportunity to observe the airport’s border control operations, focusing on first- and second-line document checks, automated e-gates, and staffing considerations. The practices they observed at MAD are expected to inform Ukraine's preparations for the eventual return of civil aviation to Ukraine’s skies.
The study visit was held in close co-operation with the Permanent Mission of Spain to the OSCE and the Spanish National Police. It was the last part of the 2024 training cycle for the fourteen border guards, who had previously completed an OSCE Training of Trainers course in August 2024.
These study and training activities are part of an ongoing project supporting OSCE participating States and Partners for Co-operation in reducing the illegal crossing of borders by using a fake or stolen identity. This project is generously funded by the United States.
2024. október 17-én Svájc véglegesen is csatlakozott az Európai Égi Pajzs Kezdeményezéshez, mely egy új, átfogó európai légvédelmi kooperáció. Vajon összeegyeztethető-e ezen katonai kezdeményezéshez való csatlakozás Svájc semlegességének történelmi hagyományával? Hogyan épül fel az Európai Égi Pajzs Kezdeményezés, és milyen biztonságpolitikai szereppel bírhat Európa jövőjében? Ezen kérdésekre kíván választ adni a következő rövid elemzés.
A 2022-es ukrajnai orosz offenzíva új helyzetet teremtett az európai biztonsági percepcióban, és ezáltal a biztonságpolitikában, mely a kontinens államait fokozottabb védelmi kooperációra késztette. Ennek egyik legfontosabb projektje az Európai Égi Pajzs Kezdeményezés (European Sky Shield Initiative, ESSI), melynek koncepciója már 2022 nyarán megfogalmazásra került Olaf Scholz német kancellár részéről. Ez a Németország vezette átfogó védelmi együttműködés közös európai légvédelmi keretrendszert kíván létrehozni, mely az ukrajnai háború következtében megnövekedett orosz rakétafenyegetésre szolgál válaszul. 2022 októberében az ESSI tizenöt állam (köztünk hazánk) részvételével alakult meg, mely két év alatt további hat taggal bővült, melyet most Svájc csatlakozása követ. Jól mutatja a kezdeményezés átfogó és diverzifikált jellegét, hogy a tagállamok közül négy ország nem tagja az Európai Uniónak, két állam pedig a NATO-nak.
Az ESSI komplex védelmi rendszere az európai légtér átfogó védelmét kívánja biztosítani, ezzel kipótolva a korábbi légvédelmi rendszerek hiányosságait. Ennek megfelelően a keretrendszer többféle légvédelmi eszközt kíván alkalmazni eltérő elhárítási célokkal, több részegységre bontva fel a teljes komplexumot.
Az ESSI rövid hatótávolságú védelmi része horizontálisan 15 kilométer, vertikálisan 6 kilométeres légtéregységet kíván lefedni, míg a közepes szint 15 és 50 kilométer közötti, valamint 25 kilométeres magasságú keretek között definiálható. A közepes és rövid egység védelméhez Németország az infravörös rávezetésű IRIS-T rakéták földi indítású változatait kívánja alkalmazni, mely alapvetően légiharc-rakétaként került bevezetésre több típusnál, így a hazánkban is rendszeresítésre került JAS 39 Gripen vadászbombázó fegyverzeteként. A rövid hatótávolságú egység szorosan kiegészül a közvetlen légvédelmi, így kifejezetten a pilóta nélküli repülőeszközök elleni elhárítással, egészen 6 kilométeres hatótávolságig. Németország ezen közvetlen és rövid hatótávolságú légvédelmi feladatok integrálására közös rendszert kíván fejleszteni, erre a célra az ARGE NNbS védelmi konzorcium 1,2 milliárd dollárt nyert el. Ezen projekt mellett a Németország további beszerzésekkel igyekszik növelni rövid hatótávolságú (és csapatlégvédelmi) képességeit, ugyanis 2024 elején szerződést írt alá 49 darab Skyranger 30 védelmi rendszer 595 millió dollár értékben megvásárlására, mely rendszerek 30 milliméteres gépágyúval és Stinger rövid hatótávolságú föld-levegő rakétákat alkalmaznak. Érdemes megjegyezni, hogy hasonló céllal a Magyar Honvédség részére már korábban, 2023-ban megrendelésre került a Skyranger 30 tornyának és a KF41 Lynx alvázának egyetlen harcjárművé való integrálása.
Ilyen módon az ESSI közvetlen, rövid és közepes hatótávolságú szintje képes lenne a pilóta nélküli repülőeszközöktől egészen a merev- és forgószárnyas repülőeszközökön át a robotrepülőgépekig tartó légi fenyegetések elhárítására.
Az ESSI nagy hatótávolságú védelmi része 50 kilométeres horizontális, és 35 kilométeres vertikális légtérrészt lenne képes lefedni, így az olyan stratégiai fenyegetések ellen lenne képes védekezni, mint a robotrepülőgépek, stratégiai bombázórepülőgépek és ballisztikus rakéták. Ez a szint alapvetően a rádiólokátoros rávezetést használó MIM-104 Patriot légvédelmi rendszert alkalmazná, mely a korábban említett IRIS-T rendszerhez hasonlóan szintén bevetésre került az orosz-ukrán háborúban.
Mindezen védelmi rétegen felül Németország részéről tervben van egy magasabb védelmi szint kiépítése, mellyel már a nagyobb hatótávolságú ballisztikus rakéták elhárítása is megoldható lenne. Ennek céljára az Arrow-3 védelmi rendszer kerülne beszerzésre, mely képes 2400 kilométeres horizontális, és 100 kilométeres vertikális síkban az elfogótevékenységre.
Összességében az ESSI tervének megvalósítása képes lenne egy átfogó, többszintű és integrált európai légvédelmi rendszer megteremtésére. Párhuzamosan az Európában telepített többi légvédelmi rendszerrel (mint például a NATO IAMD és BMD) az ESSI a védelem funkciója mellett biztonságpolitikai szempontból komoly elrettentő szereppel is rendelkezhet, melynek igénye az orosz-ukrán háború fényében felerősödött az európai védelem jövőbeli perspektívájában.
Éppen ezért meglepően hathat a semlegesség történelmi hagyományával bíró Svájc csatlakozása az egyezményhez, hiszen korábban nem volt példa arra, hogy az ország olyan együttműködéshez csatlakozzon, mely operatív védelmi tevékenységet is magában foglalhat. Bár Svájc részese a NATO Békepartnerségnek, és szoros együttműködést folytat az Európai Védelmi Ügynökséggel, a semlegesség külpolitikájának megőrzésére továbbra is nagy hangsúlyt fektet, különösen is az orosz-ukrán háború tekintetében. Erre példa, hogy Svájc minden esetben engedélyhez köti, hogy az általa külföldre eladott hadiipari termékek további exportálásra kerülhessenek, ugyanis a semlegességi politika fontos része, hogy Svájc nem exportál (közvetve sem) háborúban részt vevő felek számára ilyen termékeket. Ilyen módon komoly konfliktus alakult ki, amikor megtiltásra került, hogy a korábban Németország számára eladott lőszerek Ukrajnába kerülhessenek. Ennek következményeként a svájci hadiipari vállalatok veszélybe kerültek, mivel a kapcsolódó korlátozások miatt az importálás helyett Németország az adott lőszer hazai termelésének újraindítását választotta.
2024 októberében azonban a semlegesség ezen kérdésével kapcsolatban is változás történt, mivel Viola Amherd, a Svájci Államszövetség elnöke és védelmi minisztere olyan nyilatkozatott tett, melyben szorgalmazta a kereskedelmi exportkorlátozás ezen fajtájának felülvizsgálatát. Emellett 2024 során elutasításra került azon kezdeményezés, mely szigorúbban rögzítette volna a svájci alkotmányban a semlegesség koncepcióját. Ilyen módon az ESSI-hez csatlakozás, az exportkontroll ügye, valamint az elutasított alkotmánymódosítás is egyre inkább előtérbe helyezik Svájc semlegességének politikai kérdését, mely a közéleti viták tárgyává vált. Ezen fejlemények Svájc korábbi szigorú semlegességi politikájához képest alapvetően csak minimális nyitást eredményeznek a külpolitikában, de hosszabb távon akár nagyobb változások alapját is képezhetik, amennyiben az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos kül- és belpolitikai nyomás erősödik. Fontos azonban kiemelni, hogy ezek a tendenciák inkább lehetőséget adnak a változásra, mintsem kötelezettséget. Svájc ugyanis az ESSI-hez különleges kitétellel csatlakozott, mely biztosítja, hogy amennyiben bármelyik részes fél fegyveres konfliktusba kerül, Svájc felfüggesztheti tagságát (összhangban semlegességével), mindamellett, hogy az ESSI csatlakozási szerződése (mely valójában egy szándéknyilatkozat) nem minősül nemzetközi szerződésnek, így nem eredményez pénzügyi vagy jogi kötelezettséget.
Összességében tehát az Európai Égi Pajzs Kezdeményezés történelmi kezdeményezés egy olyan európai légvédelmi rendszer megalkotására, mely túlmutat a hagyományos integrációs formákon (EU, NATO) és többszintes struktúrájával képes átfogó védelmet biztosítani, pótolva a meglévő rendszerek hiányosságait. Az ESSI védelmi funkciója mellett elrettentő biztonságpolitikai szereppel bír, a tervezett haditechnikai eszközök rendszeresítésével pedig jelentős részben az európai hadiipar számára is megfelelő ösztönzést nyújthat. Mindemellett az ESSI fontos eszköz lehet az európai védelembe kevésbé integrált országokkal való kooperáció bővítésére. Ilyen módon a hagyományosan a semlegesség mellett elkötelezett Svájc számára is egy fontos alap lehet az ESSI-hez való csatlakozás, mely lehetőséget ad számára, hogy közelebb kerüljön az európai védelmi együttműködésekhez, illetve akár arra is, hogy semlegességi politikáján változtatást hajtson végre a későbbiekben.
A Semleges pajzs? – Az Európai Égi Pajzs Kezdeményezés és Svájc csatlakozása bejegyzés először Biztonságpolitika-én jelent meg.
La société des transports urbains et suburbains d’Alger (ETUSA) a vivement dénoncé, ce vendredi, la multiplication des actes de vandalisme visant les bus de la […]
L’article Vandalisme dans les transports publics : l’ETUSA dénonce les attaques contre les bus est apparu en premier sur .
On 7 and 8 November 2024 the 8th Annual Passenger Data Seminar took place in Vienna, Austria. The event was organized by the OSCE Transnational Threats Department and the United Nations Office of Counter-Terrorism (UNOCT). The seminar was organized back-to-back with the 4th Annual Meeting of the Eastern European Informal Working Group on Passenger Data.
The Passenger Data Seminar provided participants with the opportunity to discuss new avenues for co-operation in implementing passenger data programmes, sharing good practices in legislation, including human rights implications, operations and security analysis. They also explored the future use of passenger data systems across different transport modes, including maritime, railway and road transport.
“With the expected growth in air traffic and the continuous threat posed by terrorism, measures such as utilizing Advance Passenger Information systems play a critical role in expediting border checks. They enhance the capabilities of national law enforcement agencies to combat irregular immigration, interdict travel of potential terrorists and individuals potentially engaged in transnational organized crime. This ensures both national and travel security,” said Lieutenant Colonel Christian Zammit-Cordina, Head of Politico-military dimension of the Delegation of Malta to the OSCE on behalf of the 2024 OSCE Chair-in-Office.
The main purpose of the event is to further support participating States in developing Advance Passenger Information (API) systems and provide opportunities to identify potential partnerships.
At this year’s seminar, a particular emphasis was put on data privacy, the role of data protection officers, and conducting privacy impact assessments. A separate session was dedicated to the role of networking and Informal Working Groups.
This event was the sixth consecutive joint seminar organized by the OSCE and UNOCT and it is a direct result of the OSCE-UNOCT Biennial Action Plan for 2022-2024 signed in September 2022.
The Eastern European Informal Working Group (EE IWG) on Passenger Data was established in 2021 as a platform for technical exchange on methodologies in traveler data collection, technologies development, new applications of passenger data frameworks and exploring security analyses across different modes of travel. It includes: Albania, Armenia, Azerbaijan, Belarus, Bosnia and Herzegovina, Georgia, Kazakhstan, Kyrgyzstan, Moldova, Montenegro, Mongolia, North Macedonia, Tajikistan, Turkmenistan, Serbia, Ukraine, Uzbekistan, and Israel.