Biztonságpiac

Benkő Tibor, aki kedden tartotta éves értékelő és feladatmegszabó értekezletét, az M1-en úgy fogalmazott: a honvédség a katonák egyéni felszerelését és a haditechnikai eszközeit egyaránt modernizálja.

A miniszter kiemelte: nem szabad azzal foglalkozni, hogy a lemaradást pótolják. Előrébb kell tekinteni, olyan innovációt kell bevonni a Magyar Honvédség fejlesztésébe, amely a jövő kihívásainak megfelel – mondta, példaként említve, hogy a kibertérben is kutatás-fejlesztésre van szükség. Ezért is hozták létre a kiberhadműveleti központot a Magyar Honvédségben, s folyamatban van a kiberakadémia megalakítása.

Benkő leszögezte: olyan honvédséget kell építeni, amely az ország védelmi képességét szolgálja. Olyan képességet kell fejlesztenünk, amely Magyarország biztonságát szolgálja – közölte. A miniszter a feladatok közül kiemelte a fiatalok megszólítását, amelynek egyik fontos eleme a honvédségi életpályamodell felvázolása.

Jens Stoltenberg arról számolt be, hogy a csúcsértekezlet jó alkalom lesz a szövetséges országok állam-, illetve kormányfői számára, hogy megvitassák az aktuális és jövőbeli kihívásokat, s biztosítsák a NATO alkalmazkodóképességét annak érdekében, hogy továbbra is képes legyen szavatolni a tagállamok lakosságának biztonságát.

“Hálásak vagyunk az Egyesült Királyságnak, hogy helyszínt ad a NATO 70. évfordulós találkozójának. Az alapítást követően Londonban volt a NATO első székhelye. Az Egyesült Királyság egyike volt a tizenkét alapító tagnak, és máig kulcsfontosságú szerepet játszik a szövetségben” – közölte a főtitkár.

Pénteken kiadott közleményében Bukarest “irrelenvánsnak” minősítette az orosz védelmi minisztérium erről szóló álláspontját, leszögezve, hogy a dél-romániai Deveselun felállított, ballisztikus rakéták elfogását szolgáló rakétaelhárító rendszer nem képezi az INF-szerződés tárgyát.

A Teodor Melescanu román külügyminiszter és Jens Stoltenberg NATO-főtikár közti egyeztetés nyomán kiadott bukaresti kommüniké a NATO-csúcstalálkozók záródokumentumaira hivatkozik, amelyek leszögezik, hogy az euroatlanti térség védelme szempontjából nélkülözhetetlen rakétaelhárító rendszer – amelynek egy részét Románia fogadta be – nem rendelkezik támadó jellegű kapacitásokkal, és telepítése nem sért semmilyen hatályos nemzetközi megállapodást.

“Az Oroszországi Föderáció nyilvánvalóan félretájékoztat, amikor ennek ellenkezőjét állítja, és csak arról próbálja elterelni a figyelmet, hogy maga sérti meg az INF-szerződést” – állítja a bukaresti külügyminisztérium.

A bukaresti tárca arra reagált, hogy Oroszország a Romániában telepített Mk-41-es típusú amerikai rakétavédelmi rendszer és csapásmérő drónok megsemmisítését követelte az Egyesült Államoktól csütörtökön.

Washington múlt pénteken, Moszkva pedig szombaton jelentette be, hogy felfüggeszti részvételét az 1988-ban hatályba lépett INF-szerződésben. A hidegháború lezárásában mérföldkőnek számító paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt, közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett.

Az Egyesült Államok 2013 óta állítja, hogy Oroszország megsérti az INF-szerződést. 2018-ban azt közölte, hogy ezt a 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével követi el, mert a fegyver hatótávolsága szerinte meghaladja az 500 kilométert.

Moszkva tagadja ezt, és a maga részéről azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással.

Azt írták, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda kábítószer birtoklása bűntettének megalapozott gyanúja miatt nyomoz a 41 éves szegedi K. Péter és társai ellen. A férfi abban állapodott meg négy bűntársával, hogy lakóhelyeiken kannabisz növényt fognak termeszteni az ő útmutatása alapján.

Az ültetvények kialakításában egymást segítették, összesen négy helyszínen kezdték meg a termesztést.

Szerda reggel összehangolt akciót tartottak a rendőrök. A három szegedi, egy makói és egy magyarcsanádi helyszínen elfogták a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható öt férfit, és felszámolták a négy ültetvényt.

Összesen 196 tő kannabisz növényt, mintegy tíz kilogramm már leszüretelt és szárított marihuánát, 7,5 millió forint készpénzt, két nagy értékű autót, valamint a termesztéshez és porciózáshoz szükséges eszközöket foglaltak le a különböző helyszíneken.

K. Pétert és a szintén 41 éves szegedi L. Mihályt jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer birtoklása bűntett, három társukat bűnszövetségben elkövetett kábítószer birtoklása bűntett megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki.

Az öt férfinak kezdeményezték a letartóztatását – olvasható a közleményben.

“Mindent megteszek, hogy ez ne következzen be. Biztos vagyok benne, hogy mindenki, akinek részünkről köze van a külpolitikai tevékenységhez, a védelmi szférához és a biztonság szavatolásához, egy csapatként fog dolgozni azon, hogy megakadályozza egy olyan helyzet kialakulását, amely mindannak az összeomlását jelentené, ami évtizedeken át az európai biztonság lényegét jelentette” — fogalmazott a diplomata.

Elmondta, Oroszország kész arra, hogy fontolóra vegye azokat az amerikai javaslatokat, amelyek a szárazföldi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló (INF) orosz-amerikai szerződés kiszélesítésére és más országoknak az abba történő bevonására vonatkoznak. Nem vetette el annak lehetőségét, hogy Oroszország ezekre kedvezően reagáljon, de hozzátette, hogy Washington részéről mindeddig egyetlen konkrét javaslat sem érkezett az új paktum lehetőségével kapcsolatban.

Rjabkov arra reagált, hogy Donald Trump az unió állapotáról szóló, szerdán elmondott éves beszédében kijelentette: nem zárja ki, hogy az Egyesült Államok egy új szerződés megkötéséről tárgyaljon Oroszországgal, illetve Kínával és más országokkal. Az orosz diplomáciai tárca helyettes vezetője rámutatott, hogy azok az államok, amelyek rendelkeznek az INF-szerződés által betiltott eszközökkel, nem érdekeltek egy mindenkire kiterjedő megállapodás megkötésében.

Rjabkov szerint Moszkva arra számít, hogy Washington “nagyon kemény” intézkedéseket léptet életbe Oroszország katonai feltartóztatására. Kilátásba helyezte, hogy az orosz fél válaszolni fog ezekre.

Washington pénteken, Moszkva pedig szombaton jelentette be, hogy felfüggeszti részvételét az 1988-ban hatályba lépett INF-szerződésben. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt, közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Az Egyesült Államok 2013 óta állítja, hogy Oroszország megsérti az INF-szerződést. 2018-ban azt közölte, hogy ezt a 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével követi el, mert a fegyver hatótávolsága szerinte meghaladja az ötszáz kilométert.

Moszkva tagadja ezt, és azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Azt is mondja, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikusrakéta-elhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.

Trump a dzsihadista szervezet által valaha uralt területek “100 százalékos felszabadításának” bejelentését ígérte a jövő hétre. Úgy fogalmazott: “az Egyesült Államok, a terrorellenes akcióban részt vevő partnerei és a (kurdok és arabok szövetségéből álló) Szíriai Demokratikus Erők” ezeket a vidékeket Irakban és Szíriában már megszabadították a terroristáktól.

“Nem akarom elkiabálni, de a kalifátus területének 100 százalékos visszavételét jelentem majd be” – fogalmazott. Elismerte ugyanakkor, hogy a még harcoló dzsihadisták “nagyon veszélyesek lehetnek”, de hozzátette, hogy “egyre kevesebben lesznek”.

Az amerikai elnök beszéde előtti felszólalásában Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy az Iszlám Állam “változatlanul veszélyes fenyegetést” jelent. Azt mondta, hogy a terrorszervezet egyre inkább decentralizált, és a harcmodora is változik.

A terrorellenes koalícióban részt vevő 74 ország külügyminisztereit és öt nemzetközi szervezet képviselőit Pompeo arra sürgette, tegyenek meg mindent a terrorcsoport végleges legyőzéséért. Kiemelte a hírszerzés fontosságát, és ismét arra ösztökélte a koalíció résztvevőit, hogy járuljanak hozzá a terrorellenes küzdelem költségeihez. A tárcavezető szerint csak az idén még 350 millió dollár hiányzik Irak stabilizálásához.

Az amerikai külügyminiszter megerősítette: az amerikai katonák kivonása Szíriából nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok ezzel be is fejezi a terrorellenes harcot. “Amerika továbbra is irányító szerepet vállal a dzsihadisták elleni küzdelemben” – hangsúlyozta. Pompeo felvetette, hogy az elfogott európai dzsihadistákat az egyes európai országoknak vissza kell fogadniuk, azoknak kell felelősségre vonniuk és megbüntetniük őket.

A lap meg nem nevezett jelenlegi és volt kormányzati tisztségviselőkre hivatkozva tette közzé értesüléseit, hozzáfűzve, hogy a Trump-kormányzat még mindig nem terjesztette elő tervét a Szíriában harcoló kurd szövetségesei védelmére a kivonulás után.

A lap információi szerint, hacsak az amerikai kormányzat menetközben nem változtat a tervein, a Pentagon (védelmi minisztérium) március közepére már kivonja a Szíriában állomásozó amerikai katonák többségét, és a teljes csapatkivonás április végéig mindenképpen befejeződik. A lap megjegyezte, hogy az amerikai külügyminisztérium változatlanul azt közli a nyilvánossággal: a kivonulásnak nincs időponthoz kötött menetrendje.

A The Wall Street elemzése szerint az amerikai kormányzatnak egyelőre nem sikerült előterjesztenie olyan megállapodást, amelynek értelmében a szíriai kurdok védelemben részesülnek egy esetleges török támadással szemben. Washington ugyan próbál egyezségre jutni erről Ankarával, de egyelőre sikertelenül. Törökország a szíriai kurdokat terroristáknak tartja, és mivel ez utóbbiaknak kapcsolataik vannak a függetlenséget követelő törökországi kurdokkal, Ankara aggódik, hogy destabilizálhatják Törökországot.

“A lényeg az, hogy döntéseket kell hozni. Egy adott ponton vagy politikai megoldást érünk el, vagy azt kell mondani a hadseregnek, hogy lassítsanak, illetve politikai egyezség nélkül haladunk előre (a kivonulással)” – idézett egy szintén neve elhallgatását kérő kormányzati tisztségviselőt a The Wall Street Journal.

Az Egyesült Államok a héten, az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen harcoló koalíció washingtoni tanácskozásán már el is kezdte tájékoztatni európai szövetségeseit a szíriai kivonulásról – írta a lap. A tanácskozáson egyébként Donald Trump kifejtette: valószínűleg a jövő héten bejelenti, hogy az Iszlám Állam által kalifátusnak nevezett terület száz százalékát felszabadították.

A Pentagon elhárította a lap értesüléseinek kommentálását. Sean Robertson, a minisztérium szóvivője kijelentette: nem tárgyalják meg nyilvánosan a szíriai kivonulás menetrendjét.

Az SZBU információi szerint az orosz zsoldosok 2018. februári részvételét a szíriai ellenzék elleni támadásokban közvetlenül a Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel álló, a “Kreml szakácsaként” emlegetett étteremtulajdonos oligarcha, Jevgenyij Prigozsin pénzelte. “A Prigozsin által finanszírozott Wagner katonai magánvállalkozás több mint száz zsoldosa esett el 2018. február 7-én Deir-ez-Zór tartományban egy, a szíriai ellenzéki erők ellen tűzszünet idején végrehajtott támadásban” – közölte az SZBU.

Az ukrán titkosszolgálat hozzátette: mind az 57 útlevél az orosz belügyi nyilvántartásban érvénytelen iratként szerepel, de közülük csak négyen szerepel olyan megjegyzés, hogy tulajdonosuk elhalálozott. A többi érvénytelenítésének indoka vagy az, hogy bevonták vagy az, hogy megsemmisült. Az említett zsoldosok halálát ugyanakkor megerősítették különböző beszámolók, továbbá a halotti bizonyítványukról, illetve sírhelyükről készült fotók, amelyeket az SZBU szintén nyilvánosságra hozott a honlapján.

A Wagner zsoldoshadsereg először a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktusban tűnt fel az oroszbarát szakadár fegyveresek oldalán, majd megjelent Szíriában és a Közép-afrikai Köztársaságban is.

Az SZBU 2017 októberében kezdett információkat nyilvánosságra hozni a Wagner ukrajnai tevékenységéről. A honlapjukon egyebek mellett hangfelvételeket tettek közzé a Wagnerhez tartozó fegyveresek és az orosz hadsereg tisztjei között lezajlott, rögzített beszélgetésekről, amelyek az ukrán titkosszolgálat megfogalmazása szerint “nem hagynak kétséget afelől, hogy a Wagner zsoldosai az Oroszország által az egész világ ellen indított hibridháború eszközei”. A Wagner zsoldosai videofelvételek tanúsága szerint nagy valószínűséggel részt vettek egyebek mellett a Donyeck megyei Debalceve városának a szakadár erők által végrehajtott elfoglalásában is 2015 elején.

Az SZBU sajtóközpontja által még tavaly ősszel közölt adat szerint a Wagner eddig Ukrajnában és Szíriában összesen több mint 600 zsoldosát veszítette el. Az SZBU információi alapján Putyin 2018. szeptember 3-án rendeletet adott ki, amelyben államtitoknak minősített minden információt a Wagner katonai magánvállalkozás tagjairól – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Puskás Csilla sajtószóvivő tájékoztatása szerint az elsőrendű vádlottat 19 rendbeli, a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett csalás, valamint 48 rendbeli csalási kísérlet bűntettében találták bűnösnek. A másodrendű vádlottat 18 rendbeli csalás és 48 rendbeli csalási kísérlet, valamint egy rendbeli kifosztás miatt ítélték el.

A vádlottak 2016 januárjától az ország területén véletlenszerűen hívtak fel telefonon embereket. Ha a jelentkező a hangja alapján idős volt, akkor az elsőrendű vádlott azt mondta neki, hogy az unokájának valamilyen okból (például szerencsejáték, uzsoratartozás) azonnal jelentős összegű készpénzre, több százezer forintra van szüksége.

A két vádlott azután együtt ment el a pénzért, amit a sértettektől a másodrendű vádlott vett át, majd azon a két férfi egyenlő arányban megosztozott. A vádlottaknak nem volt bejelentett munkahelyük és jövedelmük, a bűncselekményekkel akartak rendszeres bevételre szert tenni.

Az ítélet nem jogerős, az ügyész súlyosításért, a vádlottak és védőik enyhítésért fellebbeztek. A bíróság a tárgyaláson elrendelte mindkét vádlott letartóztatását.

A NATO-főtitkár történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy hosszú évek diplomáciai előkészítését követően megnyílhat a csatlakozási folyamat, amely szavai szerint a szélesebb régió békéjének és stabilitásának megszilárdítását szavatolja.

Gratulált Athénnak és Szkopjénak, hogy sikerült megegyezésre jutniuk a volt jugoszláv köztársaság nevét illetően. Noha Macedóniában még nem fejeződött be a névváltoztatás folyamata, a csatlakozásról szóló NATO-jegyzőkönyvben az ország megnevezéseként már Észak-Macedónia szerepel.

Stoltenberg azt mondta, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdése egyedülálló eredmény, amely lendületet adhat a szélesebb nyugat-balkáni régió euroatlanti integrációjának, és példát mutat arra, hogyan lehet megszilárdítani a békét és a stabilitást a régióban.

Kiemelte: a leendő Észak-Macedónia már eddig is nagyban hozzájárult a NATO tevékenységeihez, csatlakozása tovább fogja erősíteni a szövetséget és az euroatlanti biztonságot.

Nikola Dimitrov macedón külügyminiszter kijelentette, országa nem tér le a kijelölt útról, és folytatja a csatlakozáshoz szükséges reformintézkedéseit, egyebek mellett a jog és a biztonság területén. Észak-Macedónia erejét a jól működő demokratikus intézmények, a védelmi képességek biztosítása, valamint közeli barátai és a velük ápolt kapcsolatai biztosítják – mondta.

A szövetségi dokumentumokban korábban Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselő délszláv állam a NATO tavaly júniusi csúcstalálkozóján kapott meghívást a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, amelynek feltétele volt a Görögországgal fennálló névvitájának lezárása.

Macedónia és Görögország között azóta folyt vita az ország nevéről, hogy Macedónia 1991-ben függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját.

A több mint két és fél évtizedes vita azzal zárult le, hogy a görög-macedón-albán hármashatárnál található Preszpa-tónál tavaly júniusban Athén és Szkopje aláírta a megállapodást. A macedón parlament január 11-én szavazta meg az ország nevének megváltoztatásáról szóló alkotmánymódosítást, a görög parlament pedig január végén hagyta jóvá a névmegállapodást.

A miniszter rámutatott: keveset érnek a jól képzett katonák és a modern felszerelések, ha a vezetési módszerek elavultak. Ezért változott a honvédelmi törvény, és január elsejétől korszerű, a kihívásoknak megfelelő, felsőszintű stratégiai vezetést hoztak létre – mondta. Benkő emlékeztetett, korábban a miniszter irányította és vezette a Magyar Honvédséget, ám a katonai szervezetek szakmai vezetését nem politikai vezetőnek kell ellátnia, hanem az új szervezet parancsnokának, Korom Ferenc altábornagynak.

A miniszter elmondta, hogy azért esett a választás Székesfehérvárra, mert komoly katonamúlttal rendelkezik és “mindig is katonaváros volt”. Benkő bejelentette, hogy a NATO-struktúra keretében – magyar kezdeményezésre – létrehoznak egy több nemzetiségű hadosztályt, amely 2020 végére alakulhat meg. Az egység állandó felelősséggel tartozik majd a közép-európai térség biztonságáért, a székhelye szintén Fehérvár lesz – tette hozzá.

Korom Ferenc a Magyar Honvédség Parancsnokságának vezetője közölte, jelenleg 1400 katona szolgál a városban. Kérdésre elmondta, hogy a fehérvári katonák létszáma jelentősen megnő, és a következő években – családtagokkal együtt – mintegy kilencezren költöznek a városba.

Az indítványt 334 képviselő támogatta a 450 fős törvényhozásban. Mivel alkotmánymódosításról volt szó, elfogadásához legalább 300 szavazatra volt szükség.

A Petro Porosenko elnök által benyújtott előterjesztést még tavaly szeptemberben a parlament előzetes normakontrollra elküldte az alkotmánybíróságnak. A taláros testület 2018. november 22-én hozott döntésével nem emelt kifogást a módosítással szemben. Még aznap a parlament előzetesen jóváhagyta a törvényjavaslatot – emlékeztetett az UNIAN ukrán hírügynökség.

Az előterjesztés értelmében az alkotmányban rögzítik, hogy Ukrajna stratégiai célkitűzése a teljes jogú tagság elnyerése az Európai Unióban és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében (NATO). Elemzők szerint a jelenlegi vezetés ily módon akarja kizárni annak lehetőségét, hogy a jövőben egy új kurzus ismét letéríthesse Ukrajnát az euroatlanti integrációs irányról, miként azt Viktor Janukovics korábbi oroszbarát elnök és kormánya tette hivatali idejében.

Ukrajnában március 31-én tartják az elnökválasztás első fordulóját, ősszel pedig parlamenti választások lesznek. Porosenko fontosnak tartotta – és ezt nyilvánosan is kimondta -, hogy a parlament még az elnökválasztásig fogadja el ezt az alkotmánymódosítást. A módosítás nyomán az alkotmány preambulumába bekerül egy olyan kiegészítés, amely rögzíti az ukrán nép európai identitását, valamint az ország európai és euroatlanti irányának visszafordíthatatlanságát.

Módosul az államfő, a kormány és a parlament feladataira vonatkozó három cikkely, kiegészülve a NATO- és EU-tagság megszerzésére irányuló stratégiai célkitűzés elérésével járó kötelezettségekkel. Az átmeneti intézkedésekről szóló részből törli a módosítás az a pontot, amely szerint az Ukrajna területén lévő katonai támaszpontokon külföldi katonai erők csak olyan nemzetközi megállapodásban foglalt bérleti szerződés alapján tartózkodhatnak ideiglenesen, amelyet a parlament ratifikált.

A miniszter elmondta, ebben a térségben egyedülálló képességet hoztak létre francia támogatással. A mintegy egymilliárd forintos beruházás elengedhetetlen Magyarország, a magyar katonák szempontjából, és bízik abban, hogy más nemzet pilótaképzésében is részt tudnak venni. A most rendszerbe állított szimulációs berendezés – helicopter crew tactical trainer (HCTT) – a kornak megfelelő szintű technológiával biztosítja, hogy a katonák a lehető legfelkészültebben nézzenek szembe a modern hadviselés kihívásaival – mondta a miniszter.

Magyarország és a Magyar Honvédség Európában is példaértékű fejlesztésen megy keresztül – hangsúlyozta Benkő Tibor, hozzátéve: a szimulátorok ma már a modern harcászati kiképzés alapvető eszközei. Közölte: legalább száz, de inkább százhúsz pilóta kiképzését kell a jövőben megvalósítani, csak a forgószárnyas helikoptereket tekintve.

Tájékoztatása szerint a szimulációs eszköz minden, a Magyar Honvédségben rendszeresített vagy rendszeresítés alatt álló helikoptertípust képes modellezni, és a jövőben beszerzendő eszközök és fegyverrendszerek paraméterei szerint bővíthető. A honvédelmi miniszter szólt arról, hogy nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi színtéren, Európában is kiemelt lesz a szolnoki helikopterbázis a helikoptervezetők és a kezelő személyzet kiképzése tekintetében.

Benkő köszönetet mondott a beruházást támogatóknak, köztük a francia Thales cég képviselőinek. Kiemelte: a beruházás rövid időn belül meg fog térülni, hiszen ha a szimulátoron végrehajtott feladatokat a valóságban kellene megtenni, az “horribilis összeg” lenne. Hozzátette: a fejlesztést folytatni szeretnék, a különleges műveleti egységet érintően is lesznek előrelépések. Közölte, a fejlesztések célja, hogy Magyarország, a magyar emberek számára minél nagyobb biztonságot tudjanak nyújtani.

Pascale Andréani, Franciaország magyarországi nagykövete azt mondta: büszke arra, hogy egy francia cég közreműködhet abban, amiben Magyarország kiválóságot mutat, mégpedig a repülés terén. A védelem, a fegyverzet területén Magyarország sokféle kétoldalú kapcsolatot tudott kiépíteni, amelyek alapjai egyrészt a közös gyakorlatok, másrészt a tisztek cseréje – tette hozzá.

Hangsúlyozta: Magyarország és Franciaország számára egyaránt elsődleges a “védelem Európája”. A két ország nemcsak egymással működik együtt, hanem másokkal is, például Ausztriával, Szlovéniával és Horvátországgal. Ez az együttműködés bilaterális és közösségi szinten lehetővé teszi, hogy fejlesszék Európa stratégiai függetlenségét – mondta, hozzátéve: biztos abban, hogy jövőben folytatódik az együttműködés.

Az eseményen kiosztott írásos összegzés szerint az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) helikopteres projektjeit támogató Multinational Helicopter Initiative (MHI) program keretében, francia támogatással 2017. márciustól állt rendelkezésre a harcászati szimulátor kiépítéséhez szükséges pénz. A szimulátor telepítése 2018. október 4-én kezdődött és november 21-én ért véget. Azóta a rendszerpróbával egybekötve zajlik a kezelők kiképzése. Hasonló szimulátor az angliai Lintonban található, ahol eddig 80 helikoptervezető teljesítette harcászati képzését.

A harcászati szimulátor nagyteljesítményű számítógépei – a virtuális valóságot létrehozó eszközökkel ötvözve – egy szimulált hadszínteret alkotnak meg földön, vízen és levegőben. A HCTT eszközzel olyan eljárások is begyakorolhatók, amelyekre a valóságban nincs lehetőség. Ilyen eset például, ha légvédelmi gépágyú, rádió- vagy akár infravezérlésű rakéta miatt tűz alá kerül egy gép személyzete. A rendszer minden feladat teljesítése után lehetőséget ad a visszanézésre, az értékelésre, a következmények elemzésére.

A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa a január 31-én hirdetett ítéletet a megismételt elsőfokú eljárásban, amiben az ügyészség tizenhét ember ellen emelt vádat, költségvetési szerv önálló intézkedésre jogosult dolgozója által bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt. A bíróság két vádlottat végrehajtandó, tizenegyet próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, négyet pedig felmentett az ellenük emelt vád alól. Az ügyész valamennyi vádlott esetében három nap gondolkodási időt kért.

Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője az MTI-hez csütörtökön küldött közleményében azt írta: szerteágazó, bonyolult megítélésű ügyben a kihirdetett ítélet ellen a jogorvoslati nyilatkozat bejelentésére fenntartott három munkanapon belül az ügyészség tíz vádlott terhére jelentett be fellebbezést, a váddal egyezően elítélt hét vádlott esetében pedig az ítéletet tudomásul vette.

Az ügyészség azon nyolc vádlott esetében, akiket a bíróság részben vagy valamennyi vád alól felmentett, a bűnösségük teljeskörű megállapítása érdekében fellebbezett.

Az ügyészség a két végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt vádlottnál a büntetés, valamint a közügyektől eltiltás tartamának súlyosítása érdekében, és további öt vádlott esetében is – bűnösségük teljeskörű megállapítása mellett – végrehajtandó szabadságvesztés és közügyektől eltiltás kiszabása érdekében fellebbezett.

Az ügyészség két vádlott vonatkozásában fellebbezett a felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejének felemelése érdekében. Az egyik felmentett terhelt vonatkozásában – bűnössége megállapítása mellett – szintén próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetés és lefokozás kiszabása érdekében fellebbezett az ügyészség.

Az ügyészség összesen hét vádlott esetében jelentett be fellebbezést a vagyonelkobzás elrendelése vagy felemelése érdekében.

Keresztes Imre tudatta: a nyomozó ügyészségek 2019. február 1-jén megvalósult szervezeti átalakítására figyelemmel az ítélethirdetésig a vádképviseletet a Központi Nyomozó Főügyészség Budapesti Regionális Osztálya látta el, míg a jogorvoslati nyilatkozatot annak jogutódja, a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség tette.

A Debreceni Katonai Törvényszék L. István Attila dandártábornokot, az elsőrendű vádlottat három év, O. János dandártábornokot, a tizenhatodrendű vádlottat pedig két év börtönre ítélte, és elrendelt 27 millió, illetve 50 millió forint vagyonelkobzást. A tábornokper további tizenegy vádlottját két-két év, három évre felfüggesztett börtönre ítélték. Négy vádlottat – köztük Fapál Lászlót, a Honvédelmi Minisztérium volt közigazgatási államtitkárát – minden vád alól felmentették.

A vádirat szerint a vádlottak – honvédségi intézmények vezetői és alkalmazottjai – 2002 és 2010 között több mint kétszázmillió forintot kértek, illetve kaptak a tárcának beszállító vagy arra pályázó cégektől. A vád szerint három dandártábornok – L. István Attila első-, H. András negyed- és O. János tizenhatodrendű vádlott – megegyezett abban, hogy a HM általuk vezetett részlegének különböző szolgáltatást nyújtó társaságoktól a nekik adott megrendelések fejében a tárca által kifizetett összegek egy részét visszakérik. Az ügyészség szerint a harmadrendű vádlott, N. Dénes közreműködésével bevonták Fapál László másodrendű vádlottat is, aki 2004 decembere és 2006 júniusa között a HM közigazgatási államtitkára volt, és a vád szerint több millió forint kenőpénzt kapott.

A társaság kimutatása szerint az óvatlan munkavállalók jelentik a legnagyobb kiberkockázatot a vállalatoknak, a támadások leggyakrabban az ügyfelek vagy felhasználók adataira irányulnak (75 százalékban), ezt követik a pénzügyi információk és a stratégiai tervek megszerzését célzó akciók.

Az EY felmérésében válaszolók 28 százaléka úgy látta, cége elavult biztonsági protokollokkal rendelkezik, 38 százalékuk szerint munkavállalóik nincsenek tudatában annak, hogyan kerülhetik el a kényes információk kiszivárogtatását. A legtöbb szervezetnek nagy mértékben fejlesztenie kellene biztonsági felkészültségét, ebben pedig negyven százalék szerint a vezetői elkötelezettség, 25 százalékban a szükséges technológiai ismeretek, 22 százalékban pedig a szakemberek hiánya jelenti az akadályt – fejtették ki.

Zala Mihály, az EY kibervédelmi üzletágának vezetője a közleményben kiemelte, a dolgozók megfelelő és folyamatos képzése akár nyolcvan százalékkal is emelheti egy vállalat biztonsági szintjét.

Szijjártó Péter az Iszlám Állam elleni globális koalíció külügyminiszteri ülésén felszólalva emlékeztetett arra, hogy Magyarország három fronton is segíti a terrorszervezet elleni harcot.

Az első ilyen frontként a terepen megvalósított erőfeszítéseket említette. Ezzel kapcsolatosan felidézte, hogy Magyarország kétszáz katonát küldött Irakba, akik kiképzéssel, tanácsadói és asszisztensi minőségben támogatják a dzsihadisták ellen harcoló erőket.

A második frontként a keresztények visszatérésének segítését említette, kitérve arra, hogy e közösségek kénytelenek voltak elmenekülni azokról a területekről, ahol évszázadok óta éltek.

Szijjártó  szerint Magyarország attól tart, hogy ha e közösségek tagjai nem tudnak visszatérni vagy nem adottak a biztonsági garanciák a visszatérésükhöz, akkor az elmenekülésükkel kialakult “vákuumot” az Iszlám Állam fogja betölteni, így “végül tényleg olyan helyzetbe kerülünk, amelyet egyértelműen el kell kerülnünk”.

Magyarország ezért házak, iskolák, kórházak és templomok építésével, újjáépítésével segíti, hogy a keresztény közösségek visszatérhessenek otthonaikba – mondta.

A külgazdasági és külügyminiszter a terrorizmus elleni harc harmadik pontjaként említette annak megakadályozását, hogy az Iszlám Állam soraiban harcoló külföldi terroristák visszatérhessenek Európába az Iszlám Állam veresége nyomán. Tudomása szerint körülbelül ötezer olyan harcosa van a dszihadista szervezetnek, aki valamelyik európai országból érkezett. “Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk határaink megvédése érdekében, hogy ne térhessenek vissza országainkba” – jelentette ki.

A hivatalosan az oroszországi afgán diaszpóra által megszervezett és az orosz diplomácia által csak támogatott fórumon afgán politikai erők és mozgalmak vettek részt, köztük ellenzékiek is. Az Interfax orosz hírügynökség szerint az Oroszországban terrorszervezetnek minősített és betiltott radikális iszlamista tálib mozgalom mintegy tízfős küldöttséget küldött az egyeztetésre.

“Az első eredmény az, hogy megállapodtunk az afgánközi párbeszéd folytatásában. Ez kulcseleme az Egyesült Államok és a tálibok között Dohában zajló párbeszéd támogatásának” – jelentette ki újságíróknak Mohammed Haníf Atmar elnökjelölt, Asraf Gáni hivatalban lévő államfő volt nemzetbiztonsági tanácsadója.

“Emellett teljes mértékben támogatjuk az Egyesült Államok és a tálibok közötti tárgyalásokat” – tette hozzá.

Ser Mohamma,d Abbász Sztanikzai a tálib delegáció vezetője sikeresnek nevezte a moszkvai találkozót és kijelentette, hogy számos pontban sikerült megállapodásra jutni. Kifejezte reményét, hogy “sikerül majd még nagyobb eredményeket elérni, megtalálni a megoldást és elérni, hogy béke legyen Afganisztánban”. Hamid Karzai volt elnök, az afgán politikai és társadalmi személyiségek küldöttségének feje szintén elégedettségének adott hangot a konferencia eredményeivel kapcsolatban.

A Tolo afgán hírtelevízió a részvevőkre hivatkozva azt közölte, hogy a részvevők közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben elfogadhatatlannak minősítették az Afganisztán belügyeibe való külső beavatkozást. Egyúttal leszögezték: Afganisztán kezeskedik azért, hogy a területét ne használhassák fel bármely más ország ellen. A felek megállapodtak arról, hogy folytatják a párbeszédet a válság lezárása érdekében, és tárgyalásaik következő fordulóját Katarban rendezik majd meg.

Abban is megegyeztek, hogy az afganisztáni békemegállapodás megkötését követően reformokat hajtanak majd végre a fegyveres erőknél és más intézményeknél. A moszkvai nyilatkozatban az összes érintett egyetértett az olyan alapelvekben, mint az iszlám tiszteletben tartása az élet minden területén, a minden afgán elvárásait kielégítő erős és központosított kormány tiszteletbe tartása.

Sztanikzai szerdán megismételte, hogy az amerikai erők afganisztáni kivonásának üteméről még nem született megállapodás. “Ragaszkodunk hozzá, hogy az amerikai csapatok minél előbb távozzanak, és erről tárgyalunk az amerikai féllel” – hangoztatta.

Oroszország jogelődje, a Szovjetunió fegyveres erői egy meghiúsult ideológiai és geostratégiai terjeszkedési kísérlet keretében, 1979. december 25. és 1989. február 15. között harcoltak Afganisztánban. Az Egyesült Államok 2001-ben, a területén az al-Kaida terrorszervezet által végrehajtott támadások után avatkozott be a közép-ázsiai országba, megszerezve az ENSZ Biztonsági Tanácsának támogatását is. Az amerikaiak és szövetségeseik által támogatott afgán kormány harcban áll a tálibokkal. Utóbbiak elutasítják a tárgyalást az általuk az amerikaiak bábjának tartott hivatalos Kabullal.

Donald Trump a közelmúltban bejelentette, hogy jelentős mértékben csökkenteni kívánja az amerikai katonai jelenlétet a Washington és a tálibok közötti, szerinte sikeres tárgyalások nyomán. Az afgán kormány részéről az az aggodalom fogalmazódott meg, hogy az amerikai és a szövetséges erők távozása nyomán a táliboknak nem lesz okuk rész venni a béketárgyalásokban.

Biztonsági szakértők egybehangzó véleménye szerint az Irakban és Szíriában elszenvedett katonai vereségét követően az Iszlám Állam terrorszervezet erőit Afganisztánba csoportosítja át, Közép-Ázsia államai és Oroszország biztonságát fenyegetve.

Sugajev elmondta, hogy a két ország kormánya 2006-ban kötött haditechnikai együttműködési egyezményt, korábban Kuba egyebek között haditechnikai segély formájában jutott orosz fegyverekhez és egyéb katonai felszerelést.

Közölte, hogy a karibi szigetország hadserege orosz repülőgépekkel, páncélosokkal, tüzérségi eszközökkel és hadihajókkal rendelkezik, és a hangsúly mostanra a technológiai együttműködésre helyeződött át.

“Ez mindenekelőtt a kubai védelmi szektor fejlesztését jelenti” – mondta Sugajev. Stratégiai természetűnek nevezte az együttműködést, amely szerinte hosszú távú lehetőséget biztosít Kubának hadiiparának fejlesztésére.

Bartalné Mentes Judit, a törvényszék szóvivője azt közölte, hogy a másodrendű vádlottként szereplő férfi 2015 és 2016 folyamán többször szerzett be ismeretlenektől saját fogyasztásra kábítószert. A férfi több igazoltatás során is lebukott már, amikor az elsőrendű vádlottal együtt 2015 decemberében egy közúti ellenőrzés során húsz darab, kézigránátot formázó tablettát foglaltak le náluk, amelyeket közösen rendeltek az interneten keresztül.

Az elsőrendű vádlott által használt, Zalaegerszeghez közeli ingatlanban a nyomozó hatóság 2017 februárjában házkutatást tartott, aminek eredményeként a ház pinceszintjén több csomag növényi törmeléket, kristályos anyagot és két akasztós mérleget találtak. A növényi törmelék kábítószernek minősülő hatóanyagot tartalmazott, értéke háromszorosan meghaladta a különösen jelentős mennyiség alsó határát, a kristályos anyag pedig pszichoaktív tartalmú volt, aminek mennyisége meghaladta a csekély mérték felső határát.

Az elsőrendű vádlott tagadta, hogy bármi köze lett volna az ingatlanhoz, illetve a lefoglalt droghoz, azzal védekezett, hogy a kábítószer vélhetően a ház felső részében bujkáló – egyébként körözés alatt álló – nagybátyja tulajdona. Ezzel szemben a bíróság a tanúvallomásokat és a DNS-t vizsgáló szakértői vélemény alapján megállapította, hogy az ingatlan pincerészéhez kizárólag az elsőrendű vádlottnak volt kulcsa, és az ott tárolt drog is az övé.

A férfit a Zalaegerszegi Törvényszék különösen jelentős mennyiségű kábítószer birtoklása és új pszichoaktív anyaggal való visszaélés bűntette miatt – mint többszörös visszaesőt – tíz év fegyházra ítélte. A másodrendű vádlott – aki egy felfüggesztett szabadságvesztés idején követte el a bűncselekményét – kábítószer birtoklásának bűntette miatt egy év börtönbüntetést kapott. A büntetés egyikük esetében sem jogerős még.

A tájékoztatás szerint a Marverick II elnevezésű műveletben tizennégy embert vettek őrizetbe, és további hét embert gyanúsítanak az ügyben. A bűnözői csoportot egy Malagán élő olasz család, apa és két fia irányította, akik spanyol, brit, marokkói, román és dominikai állampolgárságú társaikkal más kábítószer-kereskedők kifosztására és elrablására szakosodtak.

A megszerzett drogot, elsősorban hasist, lakókocsikban elrejtve csempészték át az olasz fővárosba, futárjaikat nyaraló turistáknak álcázva. A kábítószert a nápolyi székhelyű Camorra római ágának, a Marranella-klánnak a közreműködésével értékesítették, amelyhez a banda vezetői tartoznak – részletezte a hatóság.

A spanyolországi nyomozás azután kezdődött, hogy tavaly tavasszal az olasz hatóságok egy akcióban a klán 42 tagját letartóztatták, és mintegy kétmillió euró értékű vagyont zároltak.