Biztonságpiac

A tárcavezető kiemelte: hazája nem tagadhatja meg saját állampolgáraitól, hogy hazatérjenek, még akkor sem, ha a terroristák oldalán harcoltak.

“Ha bebizonyosodik, hogy az Iszlám Állam terrorista szervezet tagjai voltak, ahogy hazatérnek, letartóztatjuk és büntetőeljárás alá vonjuk őket” – hangsúlyozta. Hozzátette: a boszniai törvények szerint akár tíz évig terjedő börtönbüntetést is kaphatnak.

Mint mondta: állandó kapcsolatban állnak az Egyesült Államokkal, valamint nemzetközi szervezetekkel, és egyelőre tíz dzsihadistáról tárgyalnak, akik közül kettő biztosan bosznia-hercegovinai állampolgár. Egyikük a 24 éves Velika Kladusa-i Ibro Cufurovic a boszniai radikális iszlamisták vezetőjének dolgozott, akit korábban elítéltek terrorizmusért, mert fiatal harcosokat toborzott a szíriai harctérre. Cufurovic 2013-ban szökött Szíriába és az Interpol vörös körözési listájára is felkerült. Boszniát valószínűleg hamis dokumentumokkal hagyta el.

Mektic megerősítette korábbi nyilatkozatát, amely szerint 300 olyan boszniai állampolgárról tudnak, akik csatlakoztak az Iszlám Állam szíriai és iraki harcaihoz. Úgy becsülik, hogy még kétszázan maradtak ott. Arról azonban nincs pontos információjuk, közülük hányat tartóztattak le és jelenleg hol tartózkodnak. Hivatalos források szerint fél százan már visszatértek Boszniába, több mint ötvenen pedig meghaltak.

A tárcavezető hangoztatta, hogy vizsgálják a dzsihadista feleségek és özvegyek hazatérésének lehetőségét is. Nemrég egy 22 éves szarajevói nő levélben fordult a bosznia-hercegovinai hatóságokhoz, azt kérve, hogy két másik nőtársával és kiskorú gyermekeikkel együtt hazatérhessenek Boszniába. Elmondása szerint korábban férjeik kényszerítették őket arra, hogy csatlakozzanak az Iszlám Állam terrorszervezethez. Ezért vállalják a következményeket, és bíróság elé is állnak, ha kell – írta a levélben.

Zeljko Cvrtila, horvát biztonsági szakértő a lapnak azt mondta: Bosznia-Hercegovina, Horvátország, de az egész régió biztonsága is attól függ majd, hogyan viszonyulnak a boszniai hatóságok a visszatérő dzsihadistákhoz.

Bosznia-Hercegovinának módosítania kell a büntető törvényt, mert aki eddig bűnösnek vallotta magát, minimális büntetést kapott, legfeljebb egy év szabadságvesztést, ami biztonság szempontból elfogadhatatlan, nem csak a régió, hanem Európa számára is – hangsúlyozta. Szavai szerint Bosznia nyugati nyomásra a dzsihadisták befogadó helyévé is válhat.

A nyugat-balkáni országokból több százan – a legtöbben Bosznia-Hercegovinából és Koszovóból – csatlakoztak az Iszlám Állam szíriai és iraki harcaihoz 2012 óta, ám a hatóságok információi szerint 2016 óta nem indultak útnak harcosok a térségből. Ennek egyik oka az, hogy Bosznia-Hercegovina törvényben tiltja a külföldi harcokban való részvételt, illetve a toborzást és a kiképzést, és azokat is bünteti, illetve megfigyeli, akik visszatértek a harcterekről. Eddig húsznál több visszatért iszlamistát ítéltek el.

A boszniai muszlimok többsége kerüli a szélsőségeket, de többen is csatlakoztak az iszlám radikális ágához, a szalafista mozgalomhoz, amelyet az 1992-1995-ös boszniai háború idején a térségbe érkező külföldi harcosok, a mudzsahidek terjesztettek el.

Közlésük szerint október 31-ig zajlik a Steppe Archer 19 nevű közös kiképzés, a gyakorlat résztvevői a jogszabályokat betartva arra törekszenek, hogy a lehető legkisebb mértékben zavarják az állampolgárok nyugalmát. A kiképzés fontosabb eseményeiről a honvedelem.hu-n adnak részletes tájékoztatást.

Az első vizsgálatok alapján emberi mulasztás miatt érkezett későn az ellátás ahhoz a fiatalemberhez, aki a Nyugati-pályaudvarnál lett rosszul kedden – mondta az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) kommunikációs vezetője pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón. Győrfi Pál emlékeztetett: kedden bejelentés érkezett a mentőszolgálathoz, hogy egy fiatalember rosszul lett. Később újabb hívást kaptak, miszerint a férfi állapota javult. Ezután ismét bejelentést kaptak a mentők arról, hogy az érintett újra rosszul van.

A mentőszolgálat ezután elsősegélynyújtókat irányított a beteghez, hogy megkezdjék az újraélesztést a mentő kiérkezéséig – mondta. A mentő a beteget a szükséges beavatkozások után kritikus állapotban vitte kórházba – tette hozzá Győrfi. A szóvivő közölte: az Országos Mentőszolgálat főigazgatója már kedden minden részletre kiterjedő vizsgálatot rendelt el.

Az első vizsgálat szerint a riasztás pillanatában volt olyan szabad mentőautó, amely a beteget gyorsabban elérhette volna, mint a helyszínre irányított egység, mégsem riasztották. A hanganyagok és a számítógépes adatok elemzése alapján a mentésirányító és a mentésvezető hibázott, ezért őket a belső vizsgálat lezárulásáig az OMSZ főigazgatója felmentette a munkavégzés alól. Az OMSZ megteszi a szükséges lépéseket, hogy hasonló mentésirányítói hiba ne fordulhasson elő – mondta Győrfi.

A második feleség ekkor tett férje ellen feljelentést a rendőrségen. A bíróság emberölés miatt 13 év fegyházbüntetést szabott ki a vádlottra. Az ítélet nem jogerős, a férfi és ügyvédje enyhítésért fellebbeztek. A férfi és a nő 1982-ben kötött házasságot, a feleség a gyermekük halálát követően depressziós lett, majd éveken keresztül krónikus alkoholizmussal is kezelték. A házastársak kapcsolata megromlott, a férfi többször bántalmazta is a feleségét.

A férj 1999. február 11-én leitatta a nőt, majd az udvari kúthoz hívta, azzal az indokkal, hogy mutatni akar neki valamit. A kútnál azonban az asszonyt fejjel lefelé a mélybe lökte, majd a gyilkosságot megpróbálta balesetnek álcázni. A férfi másnap értesítette a tűzoltóságot, hogy a felesége a kútba fulladt. A vádirat szerint a vádlott előre kitervelten, különös kegyetlenséggel ölte meg a feleségét, mert az asszony a halála előtt több mint egy órán keresztül fulladozott – közölte a törvényszék.

A 30 éves kecskeméti férfi alig egy hónapja szabadult korábbi börtönbüntetéséből, amikor 2018. április 12-én délben Kecskeméten, a Rávágy téren az egyik társasházba bement és az emeleti lépcsőfordulóban a lakók által kihelyezett kaktuszt, pálmát és jukkát ellopta. A vádlottra eközben felfigyelt két ott lakó nő, akik felszólították őt, hogy adja vissza a virágokat. A férfi nem hallgatott rájuk és a virágokkal együtt távozott. Mintegy fél óra múlva visszatért a lépcsőházba azért, hogy az ott lévő két faládába ültetett három-három tő muskátlit is ellopja. Ezt észlelte a házban lakó 86 éves férfi, aki a lépcsőfordulóban tetten érte a vádlottat és rászólt, hogy adja vissza a virágokat. A rabló a nála jóval gyengébb fizikumú idős férfit a könyökével félrelökte, aki emiatt elvesztette az egyensúlyát és csuklóját a lépcsőkorlátba ütötte.

A viráglopásnak egy nő is szemtanúja volt, aki a lépcsőházi bejárati ajtót kezével igyekezett zárva tartani, de a rabló őt is félrelökte és a muskátlikkal együtt kimenekült az utcára. Ott a virágokat letette a földre, a még mindig őt üldöző idős férfival szembe fordult és megpróbálta ököllel arcon ütni. Az ütést a sértett kivédte, de a rabló erőszakos fellépése és fenyegetőzése miatt felhagyott támadója további üldözésével.

A virágrabló férfi a cselekmény napjának reggelén már több környékbeli lépcsőházba is bement, és a függőfolyosókról bakancsot, horgászasztalt, ruhaneműket, sőt gáztűzhely rózsafejet és edényrácsot is ellopott.

A többszörös és különös visszaesőnek minősülő vádlottat az ügyészség kétrendbeli rablás bűntettével és többrendbeli üzletszerűen elkövetett lopás vétségével vádolja, amely a bűnhalmazat és a vádlott előélete miatt akár 15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az ügyészség a férfivel szemben fegyházbüntetés kiszabását indítványozza és azt, hogy a bíróság a korábban próbaidőre felfüggesztett büntetésének végrehajtást is rendelje el. A jelenleg letartóztatásban lévő férfi bűnösségéről a Kecskeméti Járásbíróság fog dönteni.

A rendező szerint “eljött az idő”, hogy ne csak a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapján, november 25-én gondoljunk a családon belül bántalmazottakra. A magyar mozikban is vetített film 39 éves rendezője érdemelte ki a legjobb forgatókönyvért, a vágója, Yorgos Lamprinos a legjobb vágói munkáért járó szobrot, a főszerepet alakító Léa Drucker pedig a legjobb női alakításért járó Césart vehette át.

“Szeretném ezt a filmet valamennyi Miriamnak (a film főszereplőjének neve), minden olyan nőnek ajánlani, akik nem fikcióban, hanem ilyen tragikus valóságban élnek” – mondta a díj átvételekor a színésznő, aki külön megemlékezett a feminista aktivistákról.

“Az erőszak szavakkal kezdődik, mégpedig olyan szavakkal, amelyek mindennaposnak, banálisnak hatnak, és nem is vesszük észre, hogy ezek a szavak már egy fenyegetés kezdetét jelentik” – hangsúlyozta a színésznő, aki “külön büszke arra, hogy a filmet egy férfi rendezte”.

A történet főhőse Miriam, aki a válását követően azt kéri a bíróságtól, hogy fossza meg volt férjét a közös fiúk láthatási jogától, miután a férfi erőszakosan bánt velük. A bíróság ennek ellenére a közös felügyelet mellett dönt, amit a nő nem tart tiszteletben, miközben a megfélemlített gyerek a szülők közötti konfliktus túsza lesz. A francia filmes szakma 4200 képviselője 22 kategóriában választotta ki a legjobbakat az előző évben moziba került alkotások közül a párizsi Salle Pleyel koncertteremben 44. alkalommal megrendezett gálán.

A legjobb rendező díját Jacques Audiard érdemelte ki a Testvérlövészek című filmjéért. A Halálos szívdobbanás és A próféta 66 éves rendezője harmadik alkalommal vehette át a szobrot ebben a kategóriában. Az amerikai-francia-spanyol-román koprodukcióban készült angol nyelvű westernfilm megkapta a legjobb operatőri munkáért (Benoit Debie), a legjobb díszletért (Michel Barthélémy) és a legjobb hangmérnöki munkáért (Brigitte Taillandier, Valérie De Loof, Cyril Holtz) járó Césart is.

A legjobb férfi alakítás díját Alex Lutz kapta az általa rendezett Guy című áldokumentumfilmben nyújtott alakításért. Az alkotás egy képzeletbeli idősödő táncdalénekes portréja. A film zenéjét komponáló Vincent Blanchard és Romain Greffe vehette át a legjobb filmzenéért járó elismerést.

Az elsőfilmes César-díjat a Jean-Bernard Marlin rendezésében készült, Marseille-ben játszódó Shéhérazade című alkotás érdemelte ki, amely két fiatal szenvedélyes szerelméről szól az utcai prostitúció világában. A film főszerepeit alakító Kenza Fortas kapta meg a legígéretesebb színésznőnek, Dylan Robert pedig a legígéretesebb színésznek járó díjat.

A legjobb adaptációnak járó César-díjat a Les Chatouilles (Csiklandozások) című dráma kapta meg, amelyet Eric Metayer és a főszerepet alakító Andréa Bescond rendezett. A színésznő először színpadi változatot, majd játékfilmet készített arról, hogyan tudta felnőttként feldolgozni azt a gyerekkori traumáját, hogy szülei legjobb barátja rendszeresen megerőszakolta. Az anyát alakító Karin Viard érdemelte ki a legjobb női mellékszereplőnek járó Césart.

A legjobb férfi mellékszereplő díját Philippe Katerine vehette át a Szabadúszók című vígjátékban nyújtott alakításáért. A legjobb külföldi filmnek járó Césart Koreeda Hirokazu Bolti tolvajok című thrillerének ítélte a francia filmszakma. A japán film a tavalyi cannes-i filmfesztiválon elnyerte a legjobb alkotásnak járó Arany Pálmát is. Idén másodszor adták át a közönség César-díját a francia mozikban legsikeresebb film, a Les Truche 3 című vígjáték rendezőjének, Olivier Baroux-nak. A filmet tavaly 5,6 millióan látták Franciaországban.

Tiszteletbeli César-díjjal tüntetették ki Robert Redfordot. Az Oscar-díjas amerikai színésznek Kristin Scott Thomas, Párizsban élő brit színésznő adta át a díjat.

A résztvevők a II. János Pál pápa téren gyűltek össze, a szervezők – roma civil szervezetek, nemzetiségi önkormányzatok és aktivisták – zenét és verset egyaránt tartalmazó műsorral is készültek. Az áldozatoknak elhelyezett emléktáblát lepleztek le, amelynek közelében koszorúkat, virágokat, gyertyákat helyeztek el. Ezt követően a résztvevők fáklyákkal a Deák Ferenc térre vonultak: az ott található evangélikus templomban a program szerint istentiszteletet mutattak be a sorozatgyilkosság áldozatainak üdvösségéért.

A II. János Pál pápa téren Csóka János Pál, a Fővárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke azt mondta, hogy fontos felvállalniuk a cigányságukat. Úgy fogalmazott, hogy tíz éve a vészkorszak eseményeihez hasonlók történtek, “elkezdték levadászni népünk tagjait”. Ez nem történhet meg többször – jelentette ki. Hidvégi Balogh Attila, a RomNet főszerkesztője szerint 2007 végén “hadrendbe állt és megkezdte menetelését a cigányokkal szembeni gyűlölet”, amikor egyenruhások vonultak fel Tatárszentgyörgyön. “Szárnyat bontott a kirekesztő retorika” – vélekedett.

A cselekményeket felidézve jelezte, hogy a támadók sörétes fegyvereket, Molotov-koktélokat vetettek be. Mindenre emlékezni kell, mert fontos történelmi események zajlottak – hangoztatta Hidvégi. A RomNet főszerkesztője arról is beszélt, hogy továbbra sem lehet tudni, kik voltak az ötletadók, valamint kik pénzelték a támadókat.

Setét Jenő, az Idetartozunk Egyesület elnöke többször hangsúlyozta, hogy nem felejtenek, és ezt a néhány száz fős tömeg elismételte. Nem lehet megfeledkezni az embertelenségről, a gyávaságról – mondta, hozzátéve: öröm, hogy Európa sok országában együttéreznek velük, hasonló megemlékezéseket tartva.

A Kúria 2016 januárjában jogerősen megállapította a vádlottak bűnösségét: hárman tényleges életfogytiglant kaptak, a negyedrendű vádlottra pedig 13 év fegyházbüntetést szabtak ki.

Borzalmas tragédiára ébredt az ország tíz évvel ezelőtt, amikor Tatárszentgyörgyön meggyilkolták Csorba Róbertet és kisfiát, Robikát – írta az Emmi. Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár a minisztérium dolgozóival közösen rótták le kegyeletüket a sírnál.

A Kúria 2016 januárjában jogerősen megállapította a vádlottak bűnösségét, a romák ellen rasszista indítékból elkövetett sorozatgyilkosságért hárman tényleges életfogytiglant, a negyedrendű vádlott pedig 13 év fegyházbüntetést kapott.

A Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület dolgozta ki a romák ellen elkövetett rasszista indíttatású bűncselekmény-sorozat közvetlen károsultjainak kárenyhítéséről szóló programot. A program során az áldozatok hozzátartozói kártérítésben részesültek – írták.

A 77 éves bostoni milliárdos ellen egy floridai tengerparti városban, Jupiterben emberkereskedelem és prostitúció ügyében folytatott hosszas nyomozás után emeltek vádat, valamint több mint két tucat ember ellen. Közülük 25 gyanúsítottat letartóztattak, így annak a masszázs-szalonnak a két tulajdonosát is, ahol a prostituáltak hálózatát működtették. Pénteken, helyi idő szerint kora délután tartott sajtókonferenciájukon a nyomozóhatóságok bizonyító erejű videófelvételeket mutattak be minden egyes gyanúsítottról. Köztük volt Kraft is.

Daniel Kerr jupiteri rendőrfőnök bejelentette azt is, hogy a hónapokig tartó nyomozás után a rendőrség tíz masszázs-szalont zárt be emberkereskedelem és prostitúció miatt. Kraft és a New England Patriots szóvivője, Aaron Salkin közleményt adott ki.

“Határozottan cáfoljuk, hogy Kraft úr bármiféle törvényellenes cselekedetben vett volna részt. Mivel folyamatban lévő jogi ügyről van szó, a továbbiakban elzárkózunk a kommentároktól” – olvasható a kommünikében. Az NFL szóvivője nem kívánta kommentálni a történteket.

Kraft 25 évvel ezelőtt 172 millió dollárért vásárolta meg a Patriots csapatát, amely az NFL legsikeresebb csapatainak egyike lett. Tíz alkalommal került a döntőbe és hatszor meg is nyerte. Az idei, február elején tartott Super Bowlon is a Patriots győzött. A csapat mai értékét szakértők négymilliárd dollárra becsülik, elsősorban a támadók vezérének, Tom Bradynek köszönhetően.

Pintér kiemelte: a további öt új intézet építésének előkészületei után már a települések önkormányzataival folynak az egyeztetések. A kiskunhalasi börtön ezekhez szolgál mintául a kivitelezés megvalósításában – tette hozzá. A belügyminiszter elmondta: a büntetés-végrehajtási intézet új kórházát speciálisan alakítják majd ki. Az teljesen más lesz, mint a tököli, egy kiválóan felszerelt városi kórházban az ellátásra szoruló fogvatartottakat egy új szárnyban helyezik majd el.

A kormány az eddig bevezetett életpályamodell továbbfejlesztésével a büntetés-végrehajtásban dolgozók megfelelő munkakörülményeinek és jobb anyagi feltételeinek megteremtésén dolgozik – közölte Pintér. A belügyminiszter beszélt arról is, hogy a kormány 2010-ben megfogalmazta a büntetés-végrehajtási intézet legfontosabb feladatát: a jól képzett hivatásos állomány és a biztonságos fogva tartási körülmények megteremtése mellett az elítéltek visszavezetését a munkaközpontú társadalomba.

Ismertetése szerint az akkori helyzetet a túlzsúfolt büntetés-végrehajtási intézetek, a kevés munkahely, és gyakran a képzetlen munkaerő jellemezte, a kormány éppen ezért férőhelybővítési programba kezdett, amelynek első lépéseiként kisebb átalakításokat, zárkabővítéseket végeztek. A Kiskunhalasi Országos Büntetés-végrehajtási Intézet kialakítása már egy más minőséget jelent – hangsúlyozta. A korábbi menekültügyi befogadóközpont átalakításával létrejött 472 férőhelyes börtönben a férfi és női elítéltek elhelyezése az európai normáknak is minden tekintetben megfelel – mondta a belügyminiszter.

Pintér üzenetértékűnek nevezte, hogy az új börtön kialakításában mintegy 250 fogvatartott vett részt. Bizonyították, hogy lehet a büntetés-végrehajtásban fogvatartottakkal megfelelő munkát végezni, és fel lehet szerelni egy börtönt saját gyártású eszközökkel – tette hozzá.

Tóth Tamás, az Országos Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka elmondta: Kiskunhalason az ország legmodernebb börtöne készült el, a jelenleg létező legfejlettebb biztonságtechnikai rendszerrel. Az intézetben minden adott, hogy az ott dolgozók a jogszabályban foglalt kötelezettségeiket jó körülmények között, jó színvonalon végezhessék – jegyezte meg, emlékeztetve arra, hogy legutóbb 16 éve, 2003-ban, Veszprémben adtak át új börtönt Magyarországon.

Az országos parancsnok kiemelte: a 2001-ig honvédségi laktanyaként, majd később menekültügyi őrzött befogadóközpontként működő kiskunhalasi épületegyüttes jelentős megtakarítással járó külső és belső átalakításában olyan elítéltek vettek részt, akik a munkálatok elvégzéséhez szükséges szakképesítést és gyakorlati tapasztalatokat már a börtönben szerezték meg.

Így a 2018 őszén kezdődött kivitelezés egy része, a bontás, a kőműves és villanyszerelő munkák, a kertépítés, valamint a börtön felszerelése, a zárkaajtók, a rácsok, a kilátásgátlók, a zárkaszekrények és az ágyak gyártása a büntetés-végrehajtás gazdasági társaságainál foglalkoztatottak munkájával valósult meg – sorolta.

A börtön területén – arra törekedve, hogy a lehető legtöbb fogvatartott dolgozhasson – egy szabászatot és varrodát is kialakítottak, illetve megteremtették az elkészült termékek raktározásának feltételeit is. A varrógépek használatának betanítását követően kiskunhalasi varrodában egyebek mellett börtönöknek és kórházaknak készítenek ágyneműhuzatokat és lepedőket. Kialakítottak továbbá egy hatágyas, általános belgyógyászati és fogorvosi rendelővel ellátott egészségügyi körletet is. Az udvari sétálót a már meglévő edzőeszközök köré építették.

Hasonló fenyegetés ért továbbá 14 iskolát, két állami intézményt és három lakóházat is. Mindegyik bombariadó hamisnak bizonyult. Tavalyelőtt Oroszország-szerte több millió embert kellett kimenekíteni nyilvános helyekről hasonló, robbantásos merényletre figyelmeztető, külföldről érkezett telefonhívások miatt. A riasztások akkor is hamisnak bizonyultak. A fenyegetések idén januárban újrakezdődtek.

Az RBK gazdasági napilap szerint amíg 2017-ben a fenyegetések rendre telefonon, előre felvett hangüzenetben érkeztek, addig idén a bűnözők e-mailt részesítették előnyben.

A nyomozás adat szerint a 37 éves, budapesti F. Attila két társával együtt hőpapírszalagokat lopott, majd megbízta a szintén 37 éves, fegyverneki Cs. Norbertet, hogy azokból hamis bérleteket készítsen. A hamis jegyeket, bérleteket 26 embernek adták el – írták.

A tájékoztatás szerint a rendőrök F. Attilát és Cs. Norbertet 2016 októberében a IV. kerületben elfogták; a budapesti férfinél akkor több mint 180 ezer forint készpénz és 14 hamis bérletszelvény volt, amelyeken különböző személyiigazolvány-számok szerepeltek. A rendőrök a két elkövető lakásán több mint száz hamis bérletet, hőpapírtekercseket és hőnyomtatót foglaltak le – fűzték hozzá.

Az újpesti rendőrök a két férfit többek között tízrendbeli csalás, hatvanrendbeli hamis magánokirat felhasználása miatt, a hőpapírszalag eltulajdonításában részt vevő két férfit rongálás és lopás miatt, a 26 vásárlót pedig szintén hamis magánokirat felhasználása miatt hallgatták ki gyanúsítottként – tudatta a Budapesti Rendőr-főkapitányság. Az eljárás az ügyészségen folytatódik.

Azt, hogy a Cirkon létezik és hogy fejlesztése “a menetrend szerint halad”, Vlagyimir Putyin orosz elnök jelentette be a szerdán az orosz parlament két háza előtt elmondott beszédében. Állítása szerint a Kalibr szárnyas rakéták hordozására alkalmas hajókról vagy tengeralattjárókról felbocsátható, kilencszeres hangsebességgel haladó (a 9 Mach óránként 11025,4 kilométeres, másodpercenként pedig 3,0627 kilométeres sebességet jelent) rakéta hatótávolsága ezer kilométer.

Putyin beszédében arra figyelmeztetett, hogy ha az Egyesült Államok a szárazföldi állomásoztatású közepes és rövid hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló INF-szerződés felmondása nyomán ilyen eszközöket állít hadrendbe Európában, akkor Moszkva a kifejlesztés alatt álló új hiperszonikus eszközeivel nemcsak a befogadó országokat, hanem azokat a célpontokat is “kénytelen célba venni”, ahol a telepítésről döntöttek.

Az orosz elnök gyakorlatilag arra szólította fel az amerikai döntéshozókat, hogy végezzenek számításokat az új orosz fegyverek sebessége és hatótávolsága alapján, és hogy lássák be: azok hamarabb elérik a céljukat, mint a Moszkvára Európából kilőtt rakéták, amelyek repülési ideje szerinte 10-12 perc. Az állította, hogy az amerikai rakéták Ukrajnába vagy Georgiába telepítése sem jelentene “nagy nyereséget a számukra”.

Putyin hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az orosz nukleáris doktrína továbbra sem számol az első csapás lehetőségével – éppen az új fegyverek paramétereinek köszönhetően.

A TASZSZ állami hírügynökség által idézett Vszevolod Hmirov nyugállományú ellentengernagy, a műszaki tudományok kandidátusa azt mondta, hogy az amerikai partoktól 500 kilométerre lévő tengeralattjárókról vagy hadihajókról felbocsátott Cirkon rakéták segítségével öt perc alatt megsemmisíthetők a hadvezetés kulcsfontosságú egyesült államokbeli központjai a partvonaltól számított több mint 500 kilométeres sávban. Mint mondta, egyebek között azok az objektumok is, ahonnan a potenciálisan Európába telepítendő rakétákat irányítanák.

Hmirov úgy vélekedett, hogy ennyi idő alatt a cél felé tartó rakétákat a legjobb esetben csak észlelni lehet, de elfogni már nem. Állítása szerint a Cirkonhoz hasonló hiperszonikus eszközök bármilyen légvédelmi vagy rakétavédelmi rendszert képesek “átütni”, ezért nem lehet ellene védekezni. Az általa vázolt távlati elképzelés szerint ha a Csendes-óceán keleti és az Atlanti-óceán nyugati medencéjében, a nemzetközi vizeken két-három olyan orosz hajó vagy tengeralattjáró cirkálna, amely 40 ilyen rakétát hordoz, akkor ezeknek a központoknak a megsemmisítése garantált.

Alekszadr Mozgovoj, a Nacionalnaja Oborona című katonapolitikai és haditechnikai hetilap szerkesztője az orosz kormánylapnak, a Rosszijszaja Gazetának nyilatkozva azt mondta, hogy a Cirkon legnagyobb előnye röppályájának stabilitása; a rakéta “rángás és kilengés” nélkül halad a cél felé, ezért megbízhatóan irányítható. Mint mondta, az eszköz képes a nagyobb túlterhelés nélküli manőverezésre, de egyúttal ő is azt hangsúlyozta, hogy az egyenes röppályán haladó Cirkont sem lehet lelőni, mert nincs rá idő.

Az ugyancsak állami Sputnik rádió adásában Konsztantyin Szivkov, az Oroszországi Rakéta- és Tüzérségtudományi Akadémia (RARAN) elnökhelyettese, a haditudományok doktora arra hívta fel a figyelmet, hogy a NATO elhárító rakétarendszerei jelenleg legfeljebb másodperceként egy kilométeres sebességgel haladó célok megsemmisítésére alkalmasak. A Cirkon ezeknél háromszor gyorsabb, ezért elfogásának valószínűsége a százalékezredekkel mérhető, vagyis “elméletileg megsemmisíthetetlen”, és “úgy halad át a rakétavédelmi rendszereken, mind forró kés a vajon”.

Szivkov az mondta, hogy a Cirkon a tengeri hadszíntereken radikálisan megváltoztatja az erőviszonyokat, mert anélkül képes csapást mérni flottakötelékekre, hogy a fedélzeti légierő hatáskörébe érne. Közölte, hogy a Cirkon kilövésére az azonos méretű Onyiksz rakétákat hordozó cirkálók alkalmasak.

A The Insider című orosz ellenzéki hírportál Vagyim Lukasevicset, a Szuhoj fejlesztőiroda volt konstruktőrét szólaltatta meg, aki azt mondta, hogy a Cirkon hiperszonikus sebességű szárnyas rakéta. “Nincs benne semmilyen elvi újdonság. A hiperhangsebesség terén a az elvi újdonság a hiperhangsebességű hajtómű. Ilyen nincs benne. Hagyományos rakétahajtóművei vannak” — nyilatkozott Lukasevics.

A bűnügy vádlottja, egy üllői férfi fél évig Angliában dolgozott, majd 2017 elején tért haza Magyarországra. Elhatározta, hogy itthon úgy fog pénzt szerezni, hogy az Angliában összespórolt pénzét kábítószer, ketamin beszerzésére fordítja, melyet tovább értékesít. A vádlott 2017 szeptemberében száz darab 25 milliliteres ampulla ketamint vásárolt.

A férfi a folyadék formájában megvett ketamint mikrohullámú sütőben porrá alakította. A port nagyjából 0,2 grammos pakettekbe porciózta, és adagonként általában 4-5 ezer forintért árulta az ismerőseinek Üllőn, a lakása közelében. A vádlott a ketamin értékesítésével kapcsolatos találkozókat telefonon vagy internetes közösségi oldalakon egyeztette a vásárlókkal.

A férfit 2017 októberében a Monori Rendőrkapitányság nyomozói akkor fogták el, amikor két vásárlójával üzletelt. A vádlott lakásán megtartott kutatás során folyékony és porrá alakított ketamint, más kábítószereket és digitális mérleget találtak. A vádlott egy hónap alatt mintegy húsz dekagramm ketamint adott el. Ez a kábítószer büntetőjogi értelemben különösen jelentős mennyiség.

A Pest Megyei Főügyészség jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettével vádolja a férfit. Az ügyészség fegyházbüntetés kiszabására tett indítványt a vádlottal szemben.

Grybauskaite kétnapos lengyelországi látogatásra érkezett. A két elnök megbeszélését követő sajtókonferencián Duda beszámolt arról, hogy megvitatták többek között biztonságpolitikai témákat, és “egyértelmű” álláspontot fogalmaztak meg az ukrán helyzetre vonatkozóan. “Úgy látjuk, nincs más út. Véget kell vetni a Krím-félsziget, a luhanszki és a donyecki körzet megszállásának, Oroszországnak vissza kell vonulnia onnan” – hangsúlyozta Duda.

Mindkét államfőt az is aggasztja, hogy Fehéroroszország megőrzi-e szuverenitását “keleti szomszédjától”. Moszkva – mint Duda mondta – az utóbbi években “sajnos határozott nagyhatalmi hajlamairól tesz tanúbizonyságot”, ami “Európa e részében fokozza a fenyegetettséget”.

Duda leszögezte: a térségbeli országok az említett orosz törekvésekre a katonai, a biztonsági és az energetikai együttműködéssel próbálnak választ adni.

Az energiabiztonság terén Duda és Grybauskaite határozottan ellenzi az orosz-német gázvezeték, az Északi Áramlat-2 felépítését a Balti-tenger alatt. A projekt veszélyezteti az energiabiztonságot nemcsak Lengyelországra és Litvániára, hanem a közép-európai térségre és az egész Európai Unióra nézve is – állapította meg Duda.

Grybauskaite támogatását fejezte ki Varsó igénye iránt, hogy az Egyesült Államok növelje lengyelországi katonai jelenlétét. Szerinte az amerikai fegyveres erők jelenléte Közép-Európában egyaránt szolgálja Lengyelország és Litvánia érdekeit.

Az államfői sajtóértekezlet elején a lengyel és a litván védelmi miniszter szándéknyilatkozatot írt alá, melynek értelmében a 2017 óta Lengyelországban és Litvániában állomásozó nemzetközi NATO-zászlóaljaknak otthont adó lengyel, illetve litván dandárt az északkelet-lengyelországi székhelyű, Nemzetközi Észak-Keleti Hadtest nevű testület parancsnokságának rendelik alá.

Grybauskaite a lengyel szejm és szenátus elnökeivel is találkozott. Tárgyalt Mateusz Morawiecki kormányfővel, majd Andrzej Dudával a kelet-lengyelországi Lublinba utazik, ott Petro Porosenko ukrán elnökkel együtt a 2014-ben létrejött lengyel-litván-ukrán gépesített lövész dandár (LITPOLUKRBRIG) parancsnokságát látogatják meg.

A France Inter francia közrádió értesülése szerint Fabien Clain fivére, Jean-Michel Clain a légicsapásokban súlyosan megsebesült. A nemzetközi koalíció a terrorszervezet utolsó csoportjait számolja fel Szíria keleti részén. A 41 éves Fabien Claint azonosították a francia nyomozók azon a hangfelvételen, amelyen az Iszlám Állam a párizsi merényletek másnapján elkövetőként jelentkezett. A 38 éves Jean-Michel Clain a felvételen vallási dalokat énekelt.

A francia vizsgálóbírók – miután minden bizonyítékot beszerezték a fivérek érintettségéről – 2018 júniusban adtak ki elfogatóparancsot ellenük.

Fabien Clain és testvérei a dél-franciaországi Toulouse-ban, katolikus családban nőttek fel. A 2000-es évek elején tértek át az iszlám hitre, majd radikalizálódtak és kapcsolatba kerültek a helyi iszlamista körökkel, amelyeket egy szíriai származású francia állampolgár, Olivier Corel vezetett, akire szellemi vezetőjükként tekintettek.

Fabien Clain, dzsihadista nevén Omar, az egyik szervezője volt annak a hálózatnak, amely Irakba küldött iszlamista harcosokat. A férfit ezért 2009 júliusában öt év szabadságvesztésre ítélték Thomas Barnouinnel együtt, aki a francia dzsihadisták fő toborzójának számított Franciaország délnyugati részén. Börtönévei alatt lefoglaltak nála egy levelet, amelyet annak a Mohamed Merahnak írt, akit néhány évvel korábban ismert meg és aki 2012 márciusában három katonát és egy zsidó iskola tanárát és három gyermeket ölt meg a dél-franciaországi Toulouse-ban és Montaubanban.

Fabien Clain szabadulása után Szíriába utazott, hogy a toulouse-i iszlamista körök több tagjával együtt csatlakozzon az Iszlám Állam dzsihadistáihoz. Onnan szervezte a francia dzsihadista-jelöltek toborzását. A hatóságok gyanúja szerint a Clain-testvérek eltökéltek voltak az iszlamista harcok folytatásában az Iszlám Állam katonai vereségei ellenére is.

A tilalom vonatkozik egyebek között a katonai egységek beazonosítását, elhelyezkedésük és feladataik meghatározását elősegítő értesülésekre, de a bajtársakra, családtagokra és hozzátartozókra vonatkozó információ megosztására is. A jogszabálytervezet értelmében a katonák és a kiképzésre behívott személyek nem továbbíthatnak a tömegtájékoztatási eszközöknek és nem terjeszthetnek az interneten olyan információt, amellyel felfedik, hogy ők vagy a társaik melyik és milyen rendeltetésű alakulathoz tartoznak.

Az indoklás szerint az orosz haderő tevékenységét, főleg a válságövezetekben, fokozott figyelemmel követik a külföldi hírszerző szolgálatok, valamint terror- és szélsőséges szervezetek is. A szöveget még a felsőháznak is jóvá kell hagynia, és Vlagyimir Putyinnak is alá kell írnia.

A kelet-ukrajnai válság kitörése, 2014 óta több olyan orosz katonát azonosítottak a közösségi médiában megosztott posztjai alapján, aki részt vett az ottani összecsapásokban, miközben Moszkva következetesen tagadja az orosz beavatkozást.

Miroslav Toman csütörtöki közleményében, amelyben lengyel kollégája, Krzysztof Ardanowski nyilatkozatára reagált, leszögezte: Prága nem kereskedelmi háborút akar Varsóval, hanem meg akarja védeni a cseh lakosság egészségét. A csehek az intézkedést azután hozták, hogy egy Prága melletti raktárban 700 kilogramm, szalmonellával fertőzött lengyel marhahúst találtak. Ardanowski korábban azt mondta: Prága feleslegesen felfújta az ügyet, s amennyiben a csehek zsarolni fogják Lengyelországot, a lengyelek bevezethetik a hozzájuk érkező cseh sör ellenőrzését.

“A lengyel miniszter kijelentését, hogy eltúloztuk a dolgot, az igazi problémáról való figyelemelterelésnek tartom. Már három héttel ezelőtt felhívtam a figyelmét arra, hogy továbbra sem bízunk a lengyel élelmiszerellenőrzési rendszerben és szükség esetén újabb intézkedéseket is elrendelünk. Miután a cseh piacra 700 kilogramm, veszélyes szalmonellával fertőzött lengyel hús került, reagálnunk kellett” – olvasható a cseh agrárminiszter közleményében.

Toman február 20-án rendkívüli prágai sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy minden Csehországba behozott lengyel marhahús ezentúl kizárólag csak a cseh laboratóriumi vizsgálatok után kerülhet forgalomba. Ugyanakkor az illetékes szakhatóságok és a cseh rendőrség tovább erősítették a hússzállítmányok, a vendéglők, valamint a húst és húskészítményeket forgalmazó boltok ellenőrzését. A cseh rendőrség közölte, hogy már szerdától szigorúbban ellenőrzi a Lengyelországból érkező élelmiszereket szállító kamionokat.

A széleskörű csehországi húsellenőrzések már napok óta folynak. Azután vezették be őket, miután kiderült, hogy egy lengyelországi vágóhídon illegálisan beteg állatokat vágtak le. Erről a vágóhídról az Európai Unió 11 tagállama importált marhahúst, Csehországba 300 kilogramm került, amelynek többségét megtalálták és megsemmisítették. A cseh laboratóriumi vizsgálatok ennél a húsnál nem találtak fertőzést.

A most ellenőrzött 700 kilogramm fertőzött marhahús egy másik lengyelországi vágóhídról került Csehországba. A csehországi Makro nagykereskedelmi élelmiszer-üzletlánc bejelentette, hogy azonnali hatállyal leállította a lengyelországi marhahús behozatalát.

A 2017-es és 2018-as időszakban az Oroszországi Föderáció területén 24, jelentős visszhangot kiváltó bűntényt követtek el, fegyver és robbanószerkezetek felhasználásával, amelyek tanárok és tanulók különböző fokú sérülésével, valamint emberek, köztük gyerekek halálával jártak – mondta.

Patrusev szerint a tanulók és hallgatók tudatára, illetve magatartására káros hatást gyakorol, hogy az interneten terjed a nacionalizmus, a szeparatizmus és az újnácizmus ideológiája, a bűnözői szubkultúra, valamint az erőszak, az öngyilkosság és a személyes meggazdagodás kultusza. Mint mondta, az iskolákban megszaporodott a rendkívüli helyzetek száma az ott tanulók agresszivitása, türelmetlensége és individualizmusa miatt, valamint amiatt, hogy közülük egyesek semmibe veszik mások jogait.

A tisztségviselő az iskolai erőszak terjedésének okai között nevezte meg a nevelés és megelőzés hiányosságait, és elégtelennek minősítette a család és a “kollektivizmus” értékeinek terjesztését.

Tavaly egy permi iskolai verekedésben 15-en szenvedtek sérüléseket, Ulan-Udéban pedig egy kilencedikes tanuló támadásának következtében kilencen sérültek meg. Októberben egy ámokfutó a kercsi műszaki középiskolában pokolgépet robbantott fel, és tüzet nyitott diáktársaira és tanáraira. Az incidensben 21-en vesztették életüket, több mint félszázan pedig megsebesültek.

Csemezov szerint a rakétákat – amelyek akkor sérültek meg, amikor az őket szállító hajó viharba került – meg kellett semmisíteni. A vonatkozó kétoldalú szerződés értelmében most újakat szerelnek össze helyettük.

Dmitrij Sugajev, a külfölddel való hadiipari együttműködést koordináló szolgálat (FSzVTSz) vezetője az Interfax hírügynökségnek kijelentette, hogy Oroszország a szerződésnek megfelelően 2020 végéig leszállítja Kínának az Sz-400-as rakétarendszereket, függetlenül a Peking ellen Washington által bevezetett gazdasági büntető intézkedésekre.

Hivatalosan 2015 áprilisában jelentették be, hogy Kína Sz-400-as orosz légvédelmi rakétarendszereket kíván beszerezni, de az üzlet részleteit nem hozták nyilvánosságra.