Biztonságpiac

A lakástüzeket a leggyakrabban a fűtőberendezések és az elektromos berendezések meghibásodása, illetve konyhai tűzeset, valamint az ágyban történő dohányzás okozta. Kiemelték, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság adatai szerint idén januárban több mint hétszázötven lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat, vagyis átlagosan óránként keletkezett egy lakástűz az országban. Huszonnégy eset áldozatot is követelt.

Közölték, valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk, mint például a tűz, a robbanás, a villámcsapás, a szélvihar, a felhőszakadás, a jégeső, az árvíz, a földrengés. Azonban a biztosítási esemény meghatározása, a tűzesetek után nyújtandó biztosítási szolgáltatás és a biztosítási feltételekben megfogalmazott kizárások biztosítónként és akár termékenként eltérőek lehetnek. Megfelelő szolgáltatást csak akkor tud nyújtani a biztosító, ha az egyén a biztosítani kívánt valamennyi vagyontárgyát megfelelő értéken vonja be a fedezetbe.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint 2018 harmadik negyedévének végén 3,19 millió lakossági vagyonbiztosítási szerződést tartottak nyilván, aminek döntő része lakásbiztosítás volt. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2018-ban a lakások száma 4 millió 439 ezer 959 volt, vagyis a lakások több mint hetven százaléka volt biztosított.

A közlemény szerint mindez azonban azt is jelenti, hogy több mint egymillió lakóingatlan-tulajdonos nem számíthat kártérítésre egy esetleges káreseményt követően, ráadásul a meglévő lakásbiztosításoknál is probléma lehet, ha az ügyfelek nem aktualizálják azokat, így ha baj történik, azzal szembesülhetnek, hogy a károknak csak töredékét fedezi a biztosító kockázatvállalása.

Az új tiszthelyettesekkel egy időben tíz olyan tűzoltó tisztjelölt is esküt tett, akik még a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói. Papp Károly, a Belügyminisztérium közbiztonsági főigazgatója hangsúlyozta: a katasztrófavédelem kibővült feladatainak végrehajtásához stabil, jól képzett, elkötelezett személyi állomány szükséges.

Ezt szolgálja az egységes, megújult belügyi képzés rendszere, illetve a kormányzat az NKE-n kialakította a tisztképzést biztosító katasztrófavédelmi intézetet is – mondta. Ugyanakkor – folytatta – az új szolgálati törvény megteremtette annak lehetőségét, hogy az NKE hallgatói már tanulmányaik közben tisztjelölti jogviszonyban kapcsolódjanak a katasztrófavédelemhez.

Ez pedig biztosítja a kiszámítható életpálya megkezdését – vélekedett a főigazgató. Hangsúlyozta, hogy a társadalom tiszteli és elismeri azt az erőfeszítést, amelyet napi munkájuk során tesznek a tűzoltók. Nem véletlen, hogy a hivatás a foglalkozások elismertségi listájának élén szerepel – tette hozzá.

Továbbá, a társadalmi elismertség mellett biztos egzisztenciát is jelent – mondta Papp.

Clement Vandenborre-t azzal vádolják, hogy bizalmas információkat adott át a szerb társszolgálat egyik munkatársának, aki az ügyészség és az illetékes parlamenti bizottság feltételezése szerint kettős ügynökként az orosz hírszerzésnek is dolgozik, illetve azzal, hogy titkos iratokat semmisített meg – írta a De Morgen című belga napilap. Egyes források szerint ugyanakkor belső hatalmi harcok állnak az ügy mögött.

Vandenborre negyven éve a szakmában dolgozik, mintegy kilencven kémelhárító tartozott az általa vezetett részleghez. A történtekről az EUObserver brüsszeli hírportál is beszámolt, kiemelve, különösen nagy kockázatot jelent, hogy Brüsszelben van a székhelye az Európai Uniónak és a NATO-nak is. Bár a két nemzetközi szervezet intézményeinek védelmét a belga polgári titkosszolgálat, illetve a saját belső egységeik hivatottak ellátni, egy ilyen magas rangú kémfőnök beszervezése ennek ellenére is komoly biztonsági veszélynek számítana.

Brüsszelben körülbelül 250 kínai és 200 orosz kém tevékenykedik az Európai Unió külügyi szolgálatának egy belső jelentése szerint, amelyet nemrég ismertetett egy német újság. Az osztrák hírszerzés vezetője úgy vélekedett, hogy a belga főváros már nagyobb “kémfészek”, mint a korábban a legfőbb európai központnak számító Bécs.

Tájékoztatása szerint a XV. kerületben történt lövöldözésben megsérült középkorú férfit súlyos, életveszélyes állapotban vitték az intézetbe. Szakszerű ellátása megtörtént, állapotát stabilizálták, jelenleg az intenzív osztályon ápolják – tette hozzá az osztályvezető főorvos. A 35 éves Sz. Károly a Fővárosi Törvényszék V. kerületi, Markó utcai épületében ítélethirdetés után támadta meg a biztonsági felügyelőt, akinek a fegyverét is sikerült elvennie.

A szökött rab az épületből kiérve megállított egy autót, és vezetőjét fegyverrel kényszerítette arra, hogy segítse a menekülésben. A rendőrség ezután elrendelte a főváros rendőri zárását, és hajszát indított a menekülő férfi elfogására. A rabot végül a XV. kerületi Szentmihályi út és Nyírpalota út kereszteződésénél sikerült feltartóztatni.

Mivel a rendőrök felszólítására, majd figyelmeztető lövéseire nem állt meg, a rendőrök többször rálőttek a férfira, majd elfogták. A mentők súlyos, életveszélyes sérülésekkel vitték kórházba.

Jens Stoltenberg beszédében hangsúlyozta, hogy Kína felemelkedésében “van lehetőség a partnerségre és a politikai párbeszédre”. A kalózok ellen Szomália partjainál folytatott küzdelem ügyében volt is már példa az együttműködésre, és a NATO fegyveres erői rendszeres kapcsolatban állnak a kínai fegyveres erőkkel.

Azonban nem egy tagországot tölt el aggodalommal Kína “egyre erőteljesebb befektetési tevékenysége a kritikus infrastruktúra, például az ötödik generációs mobil távközlési hálózatok (5G) területén” – mondta a főtitkár.

Jobban fel kell tárni és meg kell érteni “Kína befolyásának kiterjedtségét, és hogy mit jelent ez biztonságunkra nézve” – tette hozzá Jens Stoltenberg, hangsúlyozva, hogy a NATO-tagországoknak együtt, egységesen kell cselekedniük ebben az ügyben.

Felszólalásában és az utána következő pódiumbeszélgetésen elsősorban az Egyesült Államok és európai NATO-szövetségesei kapcsolatáról, az Oroszországhoz fűződő viszonyról és a a közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló amerikiai-orosz szerződés (INF) kürüli helyzetről beszélt, megerősítve a NATO korábban elfoglalt álláspontját.

Hangsúlyozta, hogy Washington nem fordult el Európától, és Donald Trump amerikai elnök nem tartja idejétmúltnak a NATO-t. Ezt mutatja például, hogy a szövetség történetében először állomásoznak majd Európában olyan NATO-erők, amelyek minden pillanatban hadra foghatók. Ezek az egységek nem lesznek nagyon nagy létszámúak, nagyjából ezer katonából állnak majd, de erejük számottevő lesz. Az egyik Lengyelországban állomásozik majd és amerikai vezetés alatt áll, a másik bázisa Lettországban lesz és kanadai parancsnokság irányítja – fejtette ki Jens Stoltenberg.

Aláhúzta: Európa kiemelten fontos az Egyesült Államoknak és a NATO-nak, számukra a kontinens jelentősége jóval túlmutat a határain. Így például az afganisztáni küldetésben súlyosan megsebesülő katonákat a németországi Ramstein légi támaszpontra szállítják ápolásra, az amerikai hadseregnek az afrikai tevékenységét összehangoló parancsnoksága pedig nem Afrika területén működik, hanem szintén Németországban, Stuttgartban – mutatott rá a NATO főtitkára.

Mint mondta, az amerikai jelenlét Európában nemcsak a kontinens biztonságát szolgálja, hanem “platformot is teremt az amerikai biztonsági érdekek érvényesítéséhez”.

A NATO az Egyesült Államok számára 28, és Észak-Macedónia csatlakozásával rövidesen 29 “barátot és szövetségest” jelent, ami Kína felemelkedésével összefüggésben is fontos. Az ázsiai ország nagyságát, kiterjedését és világpolitikai befolyásának növekedését tekintve az Egyesült Államok számára igen kedvező, “jó dolog, hogy van 29 barátja”, akik együtt a világ összesített bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) felével rendelkeznek – fogalmazott a NATO főtitkára.

Az INF-szerződéssel kapcsolatban megerősítette, hogy a NATO közösen, egységesen dönt és cselekszik az ügyben, és nem áll szándékában újabb földi indítású, nukleáris rakétarendszer telepítése Európában.

Kiemelte: Európa súlyos nehézségei közé tartozik a gazdasági hiányosságok sora, a “nem megfelelő mértékű innovációs képesség”, és az a veszély is, hogy a többoldalú megállapodások helyett megjelenhet a “mindenki mindenki ellen” elve az egymás közti kapcsolatokban. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy Európának “vannak ellenfelei”. Így “Oroszország hibrid hadviselése nap mint nap érezhető valamennyi európai országban”.

A támadás elsőként mindig a gazdaságilag leginkább sebezhető országokat éri, és “ha nem értjük meg, hogy ezek támadások mindannyiunk ellen irányulnak, hanem azt gondoljuk, hogy egyik-másik országnak vannak problémái, akkor egyszer csak valamennyiünknek lesznek problémái” – fogalmazott Merkel a beszéde után tartott pódiumbeszélgetésen.

Mint mondta, megjelentek mások is, köztük Steve Bannon – Donald Trump korábbi tanácsadója -, akik nem az “európai modell” sikerén munkálkodnak. Tevékenységükkel szemben “közösen védekeznünk kell, és még nem vagyunk eléggé képesek erre” – mondta a német kancellár. Aláhúzta: “küzdenünk kell Európáért és a multilateralizmusért, és küzdenünk kell mindazokkal, akik úgy vélik, hogy a legjobban otthon, és másokkal szemben tudják megoldani a problémákat”.

Arról is szólt, hogy Oroszország minden nehézség ellenére a Nyugat partnere, az elzárkózás következménye pedig csak az lenne, hogy függő helyzetbe kerül Kínával.

“Európának nem fűződhet geostratégiai érdeke ahhoz, hogy megszakítsa a kapcsolatokat Oroszországgal” – jelentette ki Merkel.

Oroszország “politikai alapú, tudatos” kiszorítása az európai földgázpiacról ugyancsak helytelen lenne. Orosz gázt a hidegháború idején is vásároltak nyugat-európai országok, például az egykori Nyugat-Németország, és “nem lehet annyira rossz a helyzet”, hogy szakítani kellene ezzel a gyakorlattal – mondta a kancellár.

Az Északi Áramlat-2 vezetékkel szembeni bírálatokkal kapcsolatban hangsúlyozta: “egy orosz gázmolekula orosz gázmolekula marad akkor is, ha Ukrajnán keresztül érkezik, és akkor is, ha a Balti-tenger alatt”.

Merkel a földgázvezeték építését hevesen ellenző amerikai kormányzattal szemben foglalt állást több további kérdésben is. Beszédében kiemelte, hogy “taktikai” nézeteltérések mutatkoznak Washingtonnal az iráni atomprogramról kötött nemzetközi szerződés ügyében. Európában éppen úgy veszélyesként ítélik meg Teherán ballisztikusrakéta-fejlesztési programját, vagy éppen beavatkozását a szíriai és a jemeni konfliktusba, mint Washingtonban, de nem tartják helyesnek az egyetlen működő megállapodás, az atomprogramról kötött szerződés felmondását.

A kancellár rémisztőnek nevezte, hogy hírek szerint az amerikai kereskedelmi kormányzat nemzetbiztonsági kockázatként értékeli a német gyártású autók jelenlétét az amerikai piacon, amire hivatkozva védővámokat vezethet be. Rámutatott, hogy a bajor BMW-nek nem Bajorországban, hanem éppen az Egyesült Államokban működik a legnagyobb gyára, amely a kínai piacra is exportál. Kiemelte: megbeszéléseket kell folytatni erről a kérdésről.

A védelmi kiadások növelésével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy Németország számára ez alapvető fontosságú, azonban a Washington által elvárt 2 százalék helyett csak a hazai össztermék (GDP) 1,5 százalékának megfelelő összegig tudja emelni védelmi költségvetését 2025-ig. Ugyanakkor a nemzetközi fejlesztési együttműködésre fordított forrásokat is növeli, ami szintén alapvető a biztonság és a stabilitás szempontjából.

Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy új alapokra kell helyezni az Afrikával folytatott fejlesztési együttműködést, az illegális migráció elleni küzdelem sikere érdekében is. Mint mondta, a gondokat helyben kell megoldani.

A közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló amerikai-orosz szerződés (INF) körüli helyzetről szólva kiemelte, hogy Kínát is be kellene vonni a fegyverzetcsökkentési törekvésekbe. Ismert ugyan, hogy Peking fenntartásokkal viszonyul a kérdéshez, mégis igen örömteli lenne, ha tárgyalások kezdődhetnek Kína lehetséges hozzájárulásáról – mondta Merkel.

A kátyúbiztosítások már évi két-háromezer forintért megköthetőek, és jellemzően a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) vagy casco mellé kötik kiegészítő biztosításként, de egyes biztosítóknál önállóan is elérhetők. Megkötésük casco biztosítás birtokában is indokolt, mivel a casco csak jelentősebb károsodásnál fizet kártérítést, a kátyúkárok átlagos költsége pedig 30-35 ezer forint, vagyis a legtöbbször a casco minimális önrészének mértékén belül marad.

A kátyúbiztosítások további előnye, hogy az autós az útkezelő helyett a biztosítója felé jelenti a kárt, egyes módozatok a figyelmeztető táblával jelölt útszakaszokon keletkezett károkra is kiterjednek, a térítést nem terheli önrész, és összességében a sikeres kárrendezések aránya jóval kedvezőbb az útkezelőkkel folytatott ügyintézésnél – ismertetik a közleményben.

Ha az autós nem kötött kátyúbiztosítást, a kártérítés az érintett útszakasz kezelőjétől kérhető. Ez lakott területen belül az illetékes önkormányzat, kivéve Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalait, ahol a Budapest Közút Zrt. az útkezelő. A lakott területen kívüli utak egységesen a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezelésében állnak.

Az FBAMSZ szakemberei azt javasolják, hogy kátyúkár esetén készítsünk minél több fényképet – ezeken mind a kátyú, mind a sérülés, mind a helyszín legyen jól beazonosítható. Ha van mérőszalagunk, azt használjuk, ellenkező esetben tegyünk hétköznapi tárgyakat a képre az arányok pontos érzékeltetése végett, és igyekezzünk tanúkat szerezni. Emellett a bizonyítási eljárás lezárásáig tartsuk meg a sérült alkatrészeket.

Mohamed Dzsavád Zarif hangsúlyozta, hogy a 2015-ös többhatalmi (Irán, Egyesült Államok, Franciaország, Oroszország, Nagy-Britannia, Kína, Németország és az EU) megállapodás nem tökéletes, de a legjobb, amelyet a szereplők érdekeinek kiegyensúlyozásával el lehetett érni. Az iráni lakosság 80 százaléka nem vár tőle átütő eredményeket, de a többség így is támogatja.

Azonban ez a többség és Irán “stratégiai türelme” a megállapodás hosszabb távon várt hatásaival kapcsolatban egyre inkább fogyatkozik, ezt jelzi, hogy 51 százalékra süllyedt a lakossági támogatás. Ebben a helyzetben a megállapodás megőrzését fontosnak tartó európai országoktól nagyobb elkötelezettségre van szükség, hogy ellensúlyozzák az Iránnal szemben “beteges megszállottsággal” fellépő Egyesült Államok törekvéseit.

Az Iránnal folytatott kereskedelem fenntartását szolgáló mechanizmus (Instex SPV) nem elég, aki Washington egyoldalú politikájával, “az amerikai unilateralizmus árjával szemben szeretne úszni, nem kerülheti el, hogy vizes legyen” – fogalmazott az iráni diplomácia vezetője.

Washington “erőszakos módon azt követeli Európától, hogy csatlakozzon hozzá, aláásva ezzel saját biztonságát és megszegve nemzetközi jogi kötelezettségeit” – tette hozzá.

Azzal az amerikai állítással kapcsolatban, hogy Irán célja egy “új holokauszt”, azt mondta, hogy a washingtoni vezetés “nevetséges és veszélyes” vádakkal illeti hazáját, és ha van ország a térségben, amely háborút akar, akkor az csak Izrael lehet. Kiemelte: Amerika biztonság helyett “bizonytalanságot exportál” a régióba, és legfőbb célja a “rezsimváltás”.

Az iráni rakétarendszer-fejlesztési programokkal szembeni bírálatokkal kapcsolatban kijelentette: Amerika évi százmilliárd euró értékben szállít fegyvereket az Irán körüli országokba, és elvitatja Teherán jogát védelmének megerősítésére. “Mivel védjük meg magunkat, szablyákkal és puskákkal?” – tette fel a kérdést.

Kiemelte: az iráni kormányzatnak vannak “hiányosságai” és történnek “túlkapások”, de Dzsamál Hasogdzsi rendszerkritikus szaúdi újságíró meggyilkolása után “álszentség” az emberi jogok tiszteletét számon kérni Teheránon. Hozzátette: Irán bírálóinak hozzáállását jellemzi John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó egy személyesen neki tett kijelentése, miszerint Washington számára “az emberi jogok szerszámok a szerszámosládában”, amelyeket csak akkor kell elővenni, ha hasznosak lehetnek.

Washington azzal vádolja Teheránt, hogy finanszírozza a terrorizmust és a közel-keleti térség destabilizációjára törekszik. Donald Trump amerikai elnök erre hivatkozva tavaly kiléptette országát a 2015-ös megállapodásból, és Washington a Teherán elleni gazdasági szankciókat is visszaállította.

A nemzetközi szerződés mellett kitartó országok a gazdasági együttműködés lehetőségét megnyitó szerződés végrehajtására törekednek. Nagy-Britannia, Németország és Franciaország január végén bejelentette, hogy kialakítják a kereskedelmi tranzakciók végrehajtását támogató különleges célú gazdálkodó szervezetet (Instex SPV, Instrument for Supporting Trade Exchanges Special Purpose Vehicle), amely az amerikai szankciók megkerülését szolgálja.

A közlemény szerint a bűnszervezet a csaknem négy éven keresztül folytatott jogellenes tevékenységével több mint egymilliárd forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek.

Mint írták, a bűnszervezet élén álló gazdasági társaságok 2013 és 2016 között jelentős mennyiségű műanyagipari alapanyagot szereztek be főként szlovák és osztrák társaságoktól, “papíron” magyarországi társaságok közbeiktatásával. A bűnszervezet tevékenységéből hasznot húzó öt cég az első belföldi forgalomba hozatalt terhelő áfafizetési kötelezettség elkerülésére az árut egy 25 gazdasági társaságból felépített számlázási láncolaton keresztül szerezte be.

A számlalánc elején álló “eltűnő” cégek a következő szinten álló társaságok részére számlát bocsátottak ki, a belföldi értékesítés után pedig nem vallották be és nem fizették meg az adót. A lánc további résztvevői a termékeket továbbszámlázták, egyúttal az alsóbb szinteken álló cégektől kapott számlák áfatartalmát levonták. A számlaláncolat végén álló cégek az alattuk állók számlái alapján nagy összegű áfát igényelhettek vissza.

A gyanúsítottak az Európai Közösség területéről beszerzett áruk értékesítését terhelő áfa megfizetésének elkerülésével kedvezőbb piaci áron tudták a műanyagipari alapanyagot értékesíteni.

A főügyészég költségvetési csalás, pénzmosás, közokirat-hamisítás és hamis magánokirat felhasználása miatt 14 ember ellen emelt vádat, közülük 7 vádlott bűnszervezetben követte el a bűncselekményeket. A vádhatóság hét ember ügyében tett indítványt alternatív büntetés kiszabására arra az esetre, ha az érintettek a bűncselekmény elkövetését az előkészítő ülésen beismerik.

A szabadlábon lévő vádlottak bűnösségéről a Kecskeméti Törvényszék dönt.

Jens Stoltenberg a tanácskozás elején hangsúlyozta, a NATO folytatja az afgán hadsereg anyagi támogatását és kiképzését, mivel a helyi erők fontos harcot vívnak az országban található terrorista csoportok ellen a tartós béke megteremtése érdekében.

A szövetség folytatja kiképzőtevékenységét Irakban is, segítve az ország hadseregét azon célkitűzésének megvalósításában, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ne erősödhessen meg újra a régióban – közölte.

A főtitkár elmondta, hogy a védelmi miniszterek NATO-missziókkal foglalkozó ülésén megvitatják a szövetség koszovói missziójának (KFOR) jövőjét is, hiszen ez a küldetés nagyban hozzájárul az egész nyugat-balkáni régió békéjéhez és stabilitásához. Kitérnek a koszovói parlament december közepén hozott döntésére is, amely lehetővé teszi, hogy a koszovói biztonsági erőket hadsereggé alakítsák.

A NATO-tagországok védelmi miniszterei a csütörtöki találkozón az Európai Unióval folytatott együttműködésről is tanácskoznak.

A szakértő elmondta, a honvédség fegyverei – a Gripen vadászgépeket leszámítva – az 1970-es évek színvonalán volt, ráadásul a kézifegyverek a Varsói Szerződés korából származnak, s a lőszerük sem volt NATO-kompatibilis.

A honvédelmi és haderőfejlesztési programról Horváth József azt mondta, most nem arról van szó, hogy harmadik generációs, leselejtezett eszközökből “szemezget” a Magyar Honvédség, hanem a legkorszerűbb, csúcstechnológiát veszik meg, sőt újraélesztenek haderőnemeket, mind például a tüzérséget.

Zoran Zaev miniszterelnök a helyszínen kijelentette: országa “a balkáni mellékvágány helyett – ahol évtizedeket töltött – visszatért az Európába tartó autópályára”.

Mint mondta, a macedón, az európai uniós és a NATO-zászló egymás mellett meghatározza az ország jövőjét. “Ez nem csak jelkép már, hanem a valóság” – szögezte le. Hozzátette: a következő időszakban az állampolgárok az ország egyik legjelentősebb időszakának aktív részesei lesznek, saját maguk döntenek a jövőjükről, és arról is, hogy milyen sebességgel szeretnék elérni céljaikat.

A macedón hatóságok hétfőn kezdték meg a hivatalos épületeken olvasható feliratok cseréjét, a Macedónia elnevezést mindenhol Észak-Macedóniára változtatják meg. Vasárnapról hétfőre a macedón kormány épületéről is eltűnt a “Macedón Köztársaság kormánya” felirat, amelyet a bejelentések szerint a napokban az “Észak-Macedón Köztársaság kormánya” felirattal helyettesítenek majd.

Macedónia és a NATO múlt szerdán írta alá a csatlakozási jegyzőkönyvet, amely lehetővé teszi, hogy Észak-Macedónia a katonai szövetség 30. tagja legyen. Erre várhatóan 2020-ban kerül sor.

Görögország azonnal ratifikálta is a jegyzőkönyvet, ennek következményeként pedig Macedóniát ezentúl Észak-Macedóniának hívják, és ezzel lezárul a majdnem harmincéves vita.

A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt utalás Jugoszláviára. Macedónia az új névvel, Észak-Macedóniával egyértelművé tette, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre.

A gyanúsítottakat Berlinben, illetve Rajna-vidék-Pfalz tartományban vették őrizetbe még kedden, és az illetékes bíróság utasítására előzetes letartóztatásba helyezték őket. Az üggyel összefüggésben a német és a francia hatóságok együttműködése révén Franciaországban is elfogtak egy embert, ugyancsak kedden.

Az egyik németországi gyanúsított, a legfőbb ügyészség közleményében Anwar R. néven azonosított 56 éves férfi az úgynevezett általános titokszolgálat magas beosztású munkatársa volt a szíriai polgárháború kezdetének idején, 2011 áprilisától 2012 szeptemberéig. A főváros, Damaszkusz és térsége biztonságáért felelős egység nyomozati osztályát és a hozzá tartozó börtönt vezette, így ő határozta meg az intézmény munkarendjét, a “rendszerszerűen alkalmazott brutális kínzási módszerekkel” együtt.

A másik gyanúsított, az Eyad A. néven azonosított 42 éves szíriai állampolgár ennél az egységnél dolgozott, dezertőrök, tüntetők és gyanúsnak ítélt személyek kézre kerítésében és fogva tartásában működött közre. A 2011 júliusától 2012 januárjáig végzett tevékenysége során legkevesebb kétezer ember bántalmazásában és kínzásában, és két ember meggyilkolásában segédkezett a német szövetségi legfőbb ügyészség szerint.

Mindketten 2012-ben hagyták el hazájukat – áll a közleményben. A Spiegel Online hírportál értesülése alapján menedékkérőként érkeztek Németországba. Anwar R. soha nem titkolta múltját, bizonyára úgy vélte, hogy kellőképpen eltávolodott a Bassár el-Aszad szíriai elnök uralmával szembeni mozgalmak elfojtásán dolgozó titkosszolgálattól azzal, hogy elmenekült az országból – írta a hírportál.

Hozzátették, hogy a német hatóságok nemzetközi együttműködéssel az Aszad-rezsim több mint két tucat további tisztségviselője ellen is nyomoznak emberiesség elleni bűncselekmények gyanújával

A tájékoztatás szerint az elsőrendű vádlottat életveszélyt okozó testi sértésben, míg a többi tíz vádlottat garázdaságban találta bűnösnek az első fokon eljárt bíróság. A vádlottakat egytől három év hat hónapig terjedő szabadságvesztésre ítélték. Az első, heted és nyolcadrendű vádlottak kivételével a bíróság a szabadságvesztés végrehajtását próbaidőre felfüggesztette – ismertették.

A két családból származó vádlottak családjai között hosszabb ideje konfliktus volt, szóban és a Facebookon is rendszeresen kritizálták egymást – áll a kommünikében.

A törvényszék közlése szerint a két család megállapodott abban, hogy a vitát az elsőrendű K. J. M. és a tizenegyedrendű fiatalkorú P. J. vádlott közötti verekedéssel “próbálják meg tisztázni”, ezért egy pécsi buszfordulóban este 10 óra körül találkoztak. A vádlottak a verekedéshez különböző eszközöket, köztük fejszenyelet és kaszát vittek magukkal. A folyamatosan a helyszínre érkező családtagok kölcsönösen verték egymást, majd egyikük egy gáz riasztópisztollyal nem célzott lövést adott le – részletezte az esetet a kommüniké.

N. G. másodrendű vádlott egy farúddal, nagy erővel ütötte meg az időközben elhalálozott idősebb P. Gy. sértett tarkóját, aki emiatt térdre rogyott. A másodrendű vádlott oldalba is rúgta a férfit, majd elszaladt. Ekkor az elsőrendű vádlott a sértettet fejszenyéllel kétszer nagy erővel a fejen ütötte. A férfi súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett, a büntetőeljárás során a bántalmazással össze nem függő okból kifolyólag meghalt – tudatta a bíróság.

Az ítélet ellen részben vádlottak és védőik jelentettek be fellebbezést, míg az ügyész három munkanapi határidőt tartott fenn a fellebbezésre, így a határozat nem jogerős.

A NATO felszólította Oroszországot, éljen azzal a lehetőséggel, hogy még visszatérhet a közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló nemzetközi szerződéshez (INF) – mondta a védelmi szervezet főtitkára Brüsszelben szerdán, a szövetséges országok védelmi minisztereinek tanácskozásának szünetében.

Jens Stoltenberg emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok a december elején hatvannapos ultimátumot adott Oroszországnak. Ennek lejárta után pedig bejelentette, hogy elindítja az 1987-es kétoldalú szerződésből való kiválási folyamatot, amely fél évig tart. Oroszország tudja, mit kell tennie – emelte ki a főtitkár.

A tábornok szerint Donald Trump és Kim Dzsong Un  újabb csúcstalálkozója “kedvező jel”, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az észak-koreai katonai képességek csökkentésében nem következett be “ellenőrizhető változás”.

Beszámolójában Abrams aláhúzta, hogy az észak-koreai hadsereg – ahogyan fogalmazott – “nagyszerű és veszedelmes”, és az előző évhez képest “nincs észrevehető változás e haderő struktúrájában, felkészültségében és halált okozó erejében”.

Philip Davidson tengernagy, az Egyesült Államok csendes-óceáni főparancsnokságának (USPACOM) vezetője – aki szintén részt vett a szenátusi meghallgatáson – egyetértett az amerikai hírszerzés azon megállapításával, amely szerint Észak-Korea várhatóan nem semmisíti meg teljes mértékben az atomfegyverzetét.

“Úgy gondoljuk, nem valószínű, hogy Észak-Korea feladja valamennyi atomfegyverét vagy az ezek előállításához szükséges kapacitásait, de tárgyal a részleges atomfegyver-mentesítésről, hogy cserében engedményeket érjen el az Egyesült Államoktól és a nemzetközi közösségtől” – fogalmazott az admirális, aki a múlt héten ugyanezen véleményének adott hangot a képviselőház fegyveres erőkkel foglalkozó bizottsága előtt is.

A szenátusi meghallgatáson Davidson tengernagy figyelmeztetett arra is: Kína és Oroszország a befolyása kiterjesztését tervezi az ázsiai-csendes-óceáni térségben, és ezzel potenciális fenyegetést jelent.

A mentőcsoport a 2013-ban megalakított Szombathelyi Járási Borostyánkő Mentőcsoportba integrálódik, és bevethető lesz árvízi védekezésben, veszélyhelyzetekben. Segíthetnek például a lakosság menekítésében, kitelepítésében, ideiglenes befogadóhelyek létesítésében, a rászorulók ellátásában, esetleges sérültek felkutatásában és a romeltakarításban.

Balogh közölte: az országban Mosonmagyaróváron és Debrecenben működik hasonló egyetemi mentőcsoport, de a szombathelyi az első, amely járási mentőcsoportba integrálódva, a katasztrófavédelem egységeivel és a vöröskereszt munkatársaival közösen látja majd el munkáját. Kiemelt feladatuk természetesen az egyetem tűzvédelmének és biztonságának erősítése is.

A strasbourgi plenáris ülésen csaknem ellenszavazat nélkül jóváhagyott tervezet az Európai Unió katasztrófavédelmi rendszerét hivatott erősíteni az erőforrások hatékonyabb megosztása által. A RescEU csak kiegészíti, nem pedig helyettesíti a nemzeti katasztrófavédelmet, csakis akkor lép közbe, ha egy adott tagállamnak már nem áll elegendő erőforrás rendelkezésére a helyzet kezelésére.

A cél az, hogy ne ismétlődhessen meg a 2017-es portugáliai és a 2018-as görögországi katasztrófa. Az életmentéshez hatékony eszközökre van szükség. A munka során a szolidaritás és az európaiak biztonságának megőrzése volt a vezérelvünk” — mondta Elisabetta Gardini néppárti jelentéstevő.

Az új szabályok a tagállami szakminiszterekből álló tanács végső jóváhagyását követően lépnek életbe. A RescEU költségeit és kapacitásait teljes mértékben közösségi finanszírozásból fogják fedezni, és az Európai Bizottság dönt majd az eszközök bevetéséről.

A jelenlegi európai polgári védelmi mechanizmus magában foglal minden uniós tagállamot, illetve számos más résztvevő harmadik országot is, nevezetesen Izlandot, Norvégiát, Szerbiát, Macedóniát, Montenegrót és Törökországot. A RescEU így kiterjed majd ezekre az országokra is.

Némedi-Varga Éva, a NAV Csongrád Megyei Adó- és Vámigazgatóságának sajtóreferense közölte, a pénzügyőrök egy szerb autót ellenőriztek Röszkén, és kockázatelemzés alapján a jármű tételes átvizsgálása mellett döntöttek.

Az ülések háttámlájából 13 csomagban összesen 10 843 gramm növényi törmelék – a gyorsteszt szerint marihuána – került elő – tudatta az alezredes.

A pénzügyőrök a több mint 21 millió forint fekete piaci értékű kábítószergyanús anyagot, valamint a sofőrt – feljelentéssel – átadták a rendőrségnek.

Az Országos Tudományos Diákköri Tanács, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Tudományos Akadémia fővédnökségével és az Innovációs és Technológiai Minisztérium, Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, valamint a TDK-ért Közhasznú Alapítvány támogatásával zajló szekciókban, a nevezések lezárultával az OTDT képviselő látogatást tettek az Óbudai Egyetemen.

Weiszburg Tamás tanszékvezető egyetemi docens, az OTDT általános alelnöke, Gherdán Katalin, a Határok Nélküli TDK koordinátor és munkatársa, Kocsis Edina részvételével zajló találkozón a szekciók általános szervezési kérdései mellett egyeztetésre kerültek az OTDK határon túli magyar képzőhelyek hallgatói fogadásának kérdései.

Réger Mihály rektor megnyitó szavait követően Weiszburg tájékoztatta a szekciók szervezőbizottságának megjelent tagjait a XXXIV. Országos Diákköri Konferencia szervezésének állásáról, a találkozó céljairól. Rajnai Zoltán dékán, a Had- és Rendészettudományi Szekció ügyvezető elnöke adott áttekintést az előkészítés helyzetéről. Vetített képes előadással tájékoztatta a jelenlévőket többek között a január 9-én lezárult nevezési határidőre beérkezett dolgozatokról, az április 16-18. között Óbudán megrendezésre kerülő szekció programjáról, a tagozatok beosztásáról, zsűrijének összeállításáról, a további elvégzendő feladatok ütemezéséről.

Vámossy Zoltán intézetigazgató egyetemi docens, az Informatika Tudományi Szekció ügyvezető elnöke prezentáció segítségével számolt be az előkészítés állásáról, a Had- és Rendészettudományi Szekcióval egy időben zajló Informatika Tudományi Szekció szervezésének állásáról, a beérkezett pályázatok számáról, a tagozatokról, a szekció szakmai és szabadidős programjáról, a zsűrik tagjainak felkéréséről, valamint a határon túlról és a hazai középiskolákból meghívásra kerülők fogadásáról.

A beszámolókat követően Gherdán adott áttekintést a határon túli magyar képzőhelyek hallgatói fogadásának egyes kérdéseiről, majd konzultációra került sor az aktuális szervezési feladatokról.